Népszava, 1975. szeptember (103. évfolyam, 205–229. sz.)
1975-09-21 / 222. szám
Felülvizsgálták a távlati programot Ilyen lesz a balatoni üdülővidék Kialakult a regionális vízműhálózat — Naponta 600 ezer vendég Városközpontok — Partszabályozás — Vigyáznak a nádasokra Biológiai egyensúly öt járás, két megye, csaknem negyven település, főidényben 470 ezer ember — a szakemberek számára ez a Balaton. Fejlesztésére — az elsők között az európai üdülőterületek sorában — 1957-ben regionális terv készült. Ezzel megkezdődött a szervezett fejlesztés a Balaton „életében”. Ennek végrehajtási terveként 1968-ban központi fejlesztési programot dolgoztatt ki. Ez már nemcsak azt tartalmazta, hogy mit szabad építeni, hanem azt is, miből mennyit. Létrehozták a Balatonfejlesztési Tárcaközi Bizottságot, és a fejlesztési alapot is. Az elmúlt években, évtizedekben rengeteg változás történt a Balaton partjai mentén, ezért most szükségessé vált a regionális terv felülvizsgálata. A negyedik ötéves tervben a központi fejlesztési alapból 605 milliót, a tárcák és a tanácsok ráfordításaival együtt pedig összesen 7 milliárd forintot költöttek a magyar tengerre. Százhúsz hektárnyi területet előközművesítettek, kialakult a regionális vízműhálózat, így az öt évvel ezelőtti 45 ezer helyett ma már 96 ezer köbméter vizet adnak naponta. A vízvezeték-hálózat pedig 730-ról 850 kilométerre nőtt. A szennyvíztisztítási kapacitás az 1970-es 11 ezer helyett ma már napi 22 ezer köbméter, és 118-ról 160 kilométerre növekedett a csatornahálózat hossza. A partvédelmi munkák, feltöltések nyomán 27 ezer nyaralót befogadó strandterület létesült. Az új regionális terv előkészítésére a közelmúltban készült el egy felmérés, amely rögzíti a változásokat és a jelenlegi állapotot. A helyi szervek észrevételeinek felhasználásával jövőre készül el az új terv. A Balatonfejlesztési Tárcaközi Bizottság szakembereinek véleménye szerint a tó vidékének optimális befogadóképessége 600 ezer ember, s az előzetes felmérések szerint 1980-ban kitehetik majd a „megtelt” táblát. Addig azonban még nagyon sok a tennivaló. Első helyen szerepel a közművesítés, az útépítés, a csatornázás és a szennyvíztisztítás, mert ez minden további fejlesztés alapja. A munkákat elsősorban a kiemelt, a nagy tömegeket befogadó településekre és a gyógyhelyekre koncentrálják. Erőteljesen fejlesztik majd például Révfülöpöt, hogy egy kicsit tehermentesítsék a tó keleti vidékét. Egy sor településen városközpontot alakítanak ki, például Zamárdiban, Lellén, Bogláron, Siófokon pedig már megkezdődtek a szanálások, és az ötödik ötéves tervben sor kerül a városközpont teljes rendezésére. Nagy figyelmet fordítanak a strandok befogadóképességének növelésére. Ennek egyik előfeltétele a partszabályozás, a feltöltés, amelyet tovább folytatnak, a többi között Boglár és Lelle között, 3 kilométeres szakaszon. A balatoni településeken az üdülőterületek útjainak 74 százaléka nem kiépített, ezért ezen a téren komoly feladat vár a helyi tanácsokra. Tervezik, hogy a déli parton a 70- es tehermentesítésére új utat építenek. A köztisztaság fejlesztési programján belül 70 millió forintos költséggel négy központi telephely létesült az elmúlt öt évben, s ez további kettővel egészül ki. Nagy figyelmet fordítanak az északi part nádasainak megőrzésére is, mert ezek hozzátartoznak a tó biológiai életéhez. Varga Zsuzsa Csillagászati ősz Beköszönt a csillagászati ősz — a nyárias időjárás ellenére — kedden, szeptember 23-án, 16 óra 55 perckor. Ettől kezdve december 22-ig rövidülnek a napok, december 22-én lesz a legrövidebb nap, összesen 8 óra 26 perc, és 15 óra 34 percig tart az éjszaka. Ezután ismét a nappalok hosszabbodnak. Földünk ellipszis pályáján keringve most éppen a Nap felé halad, amikor nálunk, az északi féltekén, tél lesz, akkor mérik a legkisebb távolságot a föld és a Nap között. A csillagászati őszt megelőzően már szeptember elején az igazi nyarat felváltotta a „vénaszszonyok nyara”. Az egy, másfél hónapig tartó időszaknak — amikor általában a napsütötte, meleg napokat egyre hűvösödő éjszakák követik — minden földrészen megvan a külön népi eredetű elnevezése. Amerikában például indián nyárként tartják számon. Volt Budapesten a jelenleginél is melegebb vénasszonyok nyara: 1917 szeptemberében 35 fokot is mértek, a leghidegebbet pedig 1915. szeptember 23-án jegyezték fel, plusz egy-két fokra süllyedt a hőmérséklet. Vasúti baleset Ernődnél Egy halott — 15 sérült A MÁV vezérigazgatósága közli: Szombaton délelőtt 9.50 órakor a Budapestről Kassára közlekedő gyorsvonat utolsó három kocsija Ernőd állomáson kisiklott. A baleset következtében Osza Józsefné 46 éves budapesti lakos életét vesztette. Életveszélyesen megsérült Osza József 47 éves budapesti lakos. Nyolc személy súlyos sérülést, 15 személy könnyű sérülést szenvedett. Az utóbbiak közül 12-t orvosi ellátás után elbocsátottak a kórházból. A baleset okának kivizsgálását a rendőrség — a MÁV szakértőinek bevonásával megkezdte. (MTI) *Popiszenteh ! Szombaton szünet nélkül csengett a szerkesztőségi telefon. A Ganz Villamossági Művek szociális igazgatója. KISZ-bizottságok, egy csepeli társadalmi szervezet, egyedülálló emberek és egy fiatal házaspár keresett. Mindannyiukat a pénteken megjelent, Kitagadottak című írásunk késztette tárcsázásra. Albérletet, átmeneti szállást, eltartási szerződést, azaz segítséget kínáltak. Jegyzeteltem és válaszoltam. A rövid szünetekben pedig azon töprengtem, hogy alig néhány óra alatt mozdultak az emberek, s nem kötelesség, hanem a jó érzés belső kényszere emeltette fel velük a kagylót. A fizetség reménye nélkül igyekeznek átvállalni, vagy legalábbis lefaragni a más bajából. Akit viszont vártam, az nem jelentkezett. Az anya, aki kitagadta lányát, nem hívott. Úgy látszik, nincs mit mondania. Igaz, mit is mondhatna az, akit még az sem hat meg, hogy a lánya gyereket, az ő unokáját hordja a szíve alatt?. . Felhívott viszont Kuti néni, a hetven felé járó idős asszony. Azelőtt nem ismertem. Most már tudom, hogy asztmás, szívbeteg. Hogy mindkét gyereke külföldön él ... Azt mondta, jöjjenek a fiatalok, ha rendes emberek. A két szobában majd szépen megférnek. Ő úgyis sokat fekszik kórházban, ezután legalább nem lesz egyedül... Tény, nem történt világrengető dolog. De néhányszor 60 percre a rideg, érzéketlen anyag, a kábel, a membrán, a bakelit az emberiesség meleg szavait, gondolatait közvetítette. M. A. Hétfőtől: Kedvezményes KERAVill- vásár Rádió, lemezjátszó, ventillátor postán is Szeptember 22-től, hétfőtől kezdve a KERAVILL ismét megrendezi a mármár szokásos őszi vásárt. Az idén főként autóápolási és autófelszerelési cikkeket kínálnak nagy tömegben, kedvezményes áron, s emellett néhány Volga- és Warszawa-alkatrészt is olcsóbban adnak. Bár a rendelkezésre álló áru tömegét e cikkek teszik ki, jóval nagyobb érdeklődésre számíthatnak — és bizonyára előbb el is fogynak — a híradástechnikai készülékek. Ezek közül hétfőtől átmenetileg 25 százalékkal olcsóbban kínálják a Szonáta és a Rosszija táskarádiókat, a 2170 forintos, nagy teljesítményű import táskarádiót pedig 1690-ért lehet megvásárolni. Kétféle lengyel lemezjátszó árát is mérsékelték a vásár idejére: a mono és a sztereo Party Hitét. Az engedmény mértéke 30 százalék. Hétfőtől olcsóbban kaphatók egyes NDK háztartási készülékek — így például ventillátorok, hajnyírók — és jó néhány hazai és import lakásvilágítási cikk. A KERAVILL a vásárnak nem szabott határt: addig árusít kedvezményesen, amíg kockázati alapjából futja, amíg az erre a célra szánt 25—30 millió forint értékű áru gazdára talál. Bár a KERAVILL-nak csak a fővárosban vannak üzletei, a másutt lakók is élvezhetik a kedvezményeket: a Kossuth Lajos utca 2. alatti boltban megrendelt árut az ország bármely pontjára postán elküldik. (g) Törik a kukoricát, szüretelnek, vetnek A nyárias idő kedvez a betakarításnak, és a vetésnek. Borsodban 15 ezer hektáron végezték el az őszi munkát. Felszedték a burgonyatermés háromnegyed részét. Hozzáláttak a zárt rendszerben termesztett kukorica töréséhez is. A napraforgó táblákat vegyszerrel lombtalanítják, így a gépek gyorsabban dolgozhatnak. A Lajtahansági Állami Gazdaságban is megkezdték a búza vetését. Szombat estig 400 hektárt bevetettek és összesen 6500 hektáron termesztenek majd kenyér- és takarmánygabonát. Bács-Kiskun megyében szüretelik a szőlőt, szedik a zöldséget. Kétezer gép és szállítóeszköz segíti a munkát. A Hortobágy gyengén termő szikesföldjein kialakított rizstáblákon már aratnak. Elsikkadt Munka- és egészségvédelmi őrjáratot tartottak Vas megyében — a szombathelyi járás tíz tszében — a népi ellenőrök. A többi között azt vizsgálták: a munkavédelmi, a balesetelhárítási, az egészségvédelmi előírások érvényesülnek-e a technikailag gyorsan fejlődő gazdaságokban. Megállapították, hogy az idevonatkozó rendeleteket és határozatokat a tsz-ek zömében ismerik és betartják. Néhány helyen azonban a kívántnál kevesek felelősség gez törődnek ezzel a kérdéssel. A sok szempontból hiányos jegyzőkönyvek, például a balesetek egy részénél, a dolgozót hibáztatják, felelősségre vonás azonban szinte egyetlen esetben sem történt. A védőberendezés hiánya, elavultsága, a berendezés rossz állapota ritkán szerepel baleseti okként a jegyzőkönyvekben. A népi ellenőrök valamennyi ellenőrzött gazdasággal írásban is közölték a feltárt hibákat. A Kner Nyomda ma Magyarország legkorszerűbben felszerelt nyomdaüzeme. Két telephelye van, az egyik Gyomán, ahol ma is könyveket készítenek korszerű nyomdatechnikai gépeken, a régi igényességgel. A Békéscsabán épült új üzem nagy teljesítményű gépein pedig évi 14 500 tonnányi nyomdaipari tennék készül (MTI Fotó : Horváth Péter felvétele) Illőszámlálás a budapesti telefonközpontokban Kétmilliárd perc Halló!— Távhívás— 1976-tól vidéken is Szeptember 25-től, csütörtöktől újabb négy budapesti telefonközpontban — Ferenc, Lipót, Óbuda és Zugló — vezetik be az időmérést, így napközben három, az esti és az éjszakai órákban pedig hatpercenként „lép” egyet a számláló. A háromperces időszámlálás alapján az első telefonszámlát a négy központ 92 ezer előfizetője októberben kapja meg. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Évente 2 milliárd percet töltünk a statisztikák szerint telefonálással. Azt mondjuk, és így igaz: az idő pénz. A fővárosban először a lágymányosi központ területén, 1973- ban vezették be az időszámlálást, majd a Krisztina, a Teréz, az Erzsébet és a József következett, s most az újabb négy központtal már a fővárosi előfizetők 90 százaléka fizet hárompercenként egy forintot. A belvárosi központ átadása és az Erzsébet végleges korszerűsítése után Budapesten mindenütt ezt a rendszert alkalmazzák. Miért van erre szükség? Kétségtelen, a posta egyik törekvése, hogy a rövidebb beszélgetésre anyagilag is ösztönözzön. A fővárosban ma már több mint félmillió állomás van — az alközpontokat, mellékállomásokat is figyelembe véve —, de ez is kevés. A negyedik ötéves terv időszakában a hírközlés fejlesztésére 5 milliárd forintot fordítottak. Egy-egy új állomás felszerelése csaknem 30 ezer forintba kerül. A telefonközpontok túlterheltek, sokkal több állomás bekapcsolására kényszerülnek, mint amennyit a nemzetközi normák megengednek. Emiatt gyakran nem lehet vonalat kapni, s a hívott számokat többször kell tárcsázni, mert foglaltak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a magánállomásoknál 30, a közületeknél pedig 15 százalékkal csökkent a beszélgetési idő, mióta nemcsak hívásonként számolnak. Az időszámlálás egyben a hazai és a nemzetközi interurbán forgalom automatizálásának alapja is. Ma már csaknem 150 hazai községgel és várossal van távhívó kapcsolat, nemzetközi viszonylatban pedig 18 országgal. Az interurbán telefon a távhívással gyorsabbá vált, hiszen 20—30 másodperc alatt létrejön a kapcsolat, és olcsóbbá is az előfizető számára. Eddig belföldön három percnél kevesebbet nem lehetett fizetni, most csak a tényleges beszélgetési időt számlázzák, megszűnik a sürgősségi díj is. Ha foglalt a hívott szám, nem kell fizetni. Belföldi viszonylatban a harmadik díjkörzetben például 15 másodpercenként „ugrik” egyet a számláló, ez egy forintot, jelent, így egy háromperces beszélgetés a korábbi 13,50-nel szemben 12 forintba kerül. A legnagyobb előny az azonnali kapcsolást De éppen az interurbán forgalom automatizálása is megköveteli, hogy rövidebben beszéljünk, mert ha külföldről vagy belföldről távhívás van, a berendezések automatikusan nem bontanak, foglaltság esetén többször is hívni kell. Néhány hónapon belül a budapesti telefonközpontok többségében az átalakítási munkálatok befejeződnek, így az előfizetők a bel- és külföldi távhívást egyaránt igénybe vehetik. Jövőre megkezdik a vidéki központok átállítását. Moldován Tamás Piros áram Pirosba „öltöznek” a Kalocsa-vidéki házak és jelzik, hogy elérkezett a fűszerpaprika-betakarítás idénye. A csövek utóérlelésének, szárításának ezt a hagyományos módját a háztáji gazdaságok alkalmazzák. A paprikás házakon összesen 800 vagonnyi füzér díszült. A nagyüzemi gazdaságok szárítóállványain is virít a termés. NÉPSZAVA Előfizetési dí egy hónapra 20.— Ft A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Siklós János Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat VII. kerület, Rákóczi út 54 Telefon: 224—819 Postacím: 1964 Budapest Felelős kiadó: Gábor Márton, a Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 003 A Mus bornhms pusztítása Szudánban Hétezer ház dőlt romba, 100 ezer személy, maradt, hajlék nélkül Szudánban, a Nílus áradásai következtében. Az ENSZ-jelentés megállapítja, hogy az afrikai ország fő bevételi forrásául szolgáló datolyatermés fele elpusztult, ami az ellátásban okoz majd súlyos gondokat. Felhívással fordultak a tagállamokhoz, hogy nyújtsanak segítséget a tömeges éhínség megelőzésére. Fiataloknak szakmatanuláshoz jó lehetőséget kínál a CHINOIN Gyógyszergyár. Emelt szintű kiképzés, vállalati ösztöndíj, fiúknak kollégium, sportolási lehetőségek. Érdeklődni és jelentkezni lehet: CHINOIN oktatási osztály. Postacímünk: 1325 Budapest, Pf. 110. Címünk: Budapest IV., Tó utca 1—5 (X)