Népszava, 1975. október (103. évfolyam, 230–256. sz.)
1975-10-01 / 230. szám
1975. október 1 Ntro^HvA huszonöt éves a szakszervezeti társadalombiztosítás Ünnepség és kitüntetések a SZOT-ban A társadalombiztosítás szakszervezeti irányításának negyed évszázados fennállását ünnepelték a Szaktanács székházában kedden a társadalombiztosítás régi munkásai, szakszervezeti vezetők részvételével. Az ünnepségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szaktanács főtitkára, Duschek Lajosné, Gál László, Timmer József, a Szaktanács titkárai, Somogyi Miklós, a Szaktanács számvizsgáló bizottságának elnöke, dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes, Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes, dr. Posta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke és Vincze József, az Országos Társadalombiztosítási Tanács elnöke is. Gál László elnöki megnyitója után Duschek Lajosné mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a 25 évvel ezelőtt kapott megbízatással járó nagy feladatokról, a társadalombiztosítás ügyviteli intézményeinek olyan újjászervezéséről, amely a legjobban szolgálta a dolgozók érdekeit. A szakszervezeti mozgalom kezdettől fogva arra törekedett, hogy a dolgozó embereket minél szélesebb körben vonja be a társadalombiztosítási ügyek intézésébe. A szolgáltatások gyorsabb, egyszerűbb realizálása érdekében decentralizálták az ügyintézést, létrehozták a munkahelyi társadalombiztosítási kifizetőhelyeket. A szakszervezetek keretében megalakultak az üzemi társadalombiztosítási tanácsok. — összességében — hangsúlyozta — a negyedszázadra nagyarányú fejlődés volt jellemző, mind a jogosultság, az anyagi ellátás, mind pedig ezek zavartalan folyósítása tekintetében. A társadalombiztosítási ellátás színvonala — a párt elvi céljai alapján — a társadalom gazdasági fejlődésével összhangban a dolgozó nép érdekeinek messzemenő figyelembevételével növekedett, és szocialista fejlődésünk nagy vívmányaként hazánkban általánossá vált. Duschek Lajosné szólt a társadalombiztosítás költségeinek fokozatos emelkedéséről — tavaly a nemzeti jövedelem 13,2 százalékát fordították erre —, méltatta a 25 év nagy jelentőségű szociálpolitikai intézkedéseit, az öregekről, a családokról, a betegekről való mind magasabb színvonalú gondoskodást, amely a szakmai szakszervezetek, a munkahelyi kollektívák részéről megnyilvánuló gondoskodással párosult. Kiemelte a szakszervezeti szervek hatáskörét a társadalombiztosítási vitás ügyek intézésében, és elismeréssel szólt a társadalombiztosítási apparátus fejlődéséről is. Beszédében megemlékezett a nagy jelentőségű társadalombiztosítási törvényről. Végül a Szaktanács elnöksége nevében köszönetét fejezte ki a 140 ezer társadalmi tisztségviselő, valamint az apparátusi ügyintézők fáradságos munkáiéért. Ezután Gál László, a Szaktanács titkára kitüntetéseket adott át a szakszervezeti társadalombiztosítás legjobb dolgozóinak, tisztségviselőinek. SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT arany tobozát Balázs Sándorné dr., a Budapesti és Pest megyei Tb. tg főosztályvezetője: Becsey László, a Tb. Főig. gépkocsivezetője: Bencsik István, Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vs.b-titkára, a balassagyarmati tb. albizottság vezetője: Benyács Kornél, a Baranya megyei Tb. Tg. főkönyvelője; Damásdi Gyuláné, a Budapesti és Pest megyei Tb. tg. osztályvezetője; dr. Erdős Lajos Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa tb. munkabizottságának vezetője; Farmati Lajosné, a MEDOSZ politikai munkatársa; Fazekas Ferenc, a Tb. Főig. osztályvezetője; Guth József, a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa tb. munkabizottság vezetője; Gyöngyösi György, a Budapesti és Pest megyei Tb. ig. szb-titkára; Hárshegyi Frigyes, a Tb. Főig. főosztályvezetője; dr. Illés György, a Tb. Főig. osztályvezetője; Kalocsay Tiborné, a Tb. Főig. főelőadója; Kára Menyhértné, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa tb. munkabiz. vezetője; dr. Kertész István, a Nyugdíjfolyósító lg. főosztályvezetője; Kiss Géza, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő V. szb. tt-elnöke; dr. Koszorús Béla, a Székesfehérvári Tb. osztályvezetője; Kovács Sándor, a Vasutasok Szakszervezete Tb. oszt. alosztályvezetője; Kőszeghy Dánielné, a Pedagógusok Szakszervezete osztályvezetőhelyettese; Marton János, a BKV Ferencvárosi Üzemegység rt-elnöke; Mihályi Józsefné, a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsa tb. munkabiz. vezetője; dr. Nagy Károlyné, a Budapesti és Pest megyei Tb. tg. vezetője; Palatinusz József nyugdíjas, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa tb. biz. tagja; Papszász Lajos, a vasasok szakszervezetének politikai munkatársa; dr. PápayZoltán, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. osztályvezetője; Schmidt Lajos, a Bács megyei Tb. lg. osztályvezetője; Sári József, a Budapesti Fűrész- és Hordóipari VSZTK- csoportvezetője; dr. Szatmári Alajosné, a Debreceni Postáig. felülvizsgálója, a Postás Szakszervezet Hajdú-Bihar megyei bizottság tb-aktívája; Szántai Tibor, a Tapolcai Tb. Kirendeltség vezetője; Szederkényi Jenőné, a Somogy megyei Sütőipari V. szb-titkára; Takács István, az SZBT főmunkatársa; Takács Lászlóné, a Volán 14. sz. V. pénztárosa; a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa tb. biz. tagja; Tassy Jenő, a Szabolcs megyei Tb. lg. vezetője; Vadász Tiborné, a nyomdászszakszervezet politikai munkatársa; Varga István nyugdíjas, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa tb. biz. tagja; dr. Végh Imre, a Hajdú megyei Tb. lg. osztályvezetője; dr. Virágh Pálné, a Közép-Magyarországi Pincegazdaság tb. ügyintézője, a szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa tb. biz. tagja; Wichter Gyuláné, a KPVDSZ budapesti bizottságának politikai munkatársa. SZAKSZEP VEZETI MUNKÁÉRT ezüst fokozat Andersen László, a Bács megyei Tb. lg. főkönyvelője; Belasics János, a Gép- és Műszeripari Szöv. biztonsági megbízottja, a Tolna megyei tb. biz. tagja; Berezvai Imréné, a szentesi Tb. kirendeltség helyettes vezetője, az szb. elnöke; Bodor Ferenc, a Szabolcs megyei Állami Építőipari V. főrevizora, a tt. elnöke; Börzsei Lajosné, a Tb. Főig. előadója; Csank András, a Heves megyei Tb. lg. osztályvezetője; Csonka Istvánné, a Baranya megyei Tb. lg. csoportvezetője; Dóra Gyuláné, a Helyközi Távbeszélő lg. forgalmi elemzője, a tt. elnöke; Erdey István, a Debreceni Közlekedési V. munkaügyi csoportvezetője, a tt. tagja; dr. Fatér Józsefné, a Zala megyei Tüdőgyógyintézet röntgen-asszisztense, a Zala megyei tb. biz. tagja; Gaál Károlyné, a Nyugdíjfolyósító lg. osztályvezetője; dr. Gremsperger Béláné, a Fejér megyei Tanács eü.osztályának vezető védőnője, az Orvos-Eü. Dolgozók Szaksz. Fejér megyei biz. tagja, a társadalombiztosítási munkabiz. vezetője; dr. Gyenge Gyula, a Tb. Főig. osztályvezetője; Hodozsó Gyuláné, a Békés megyei Tb. Tg. előadója; Horváth Imréné, a Vas megyei Tb. tg. előadója; dr. Ihm István, a Tb. Főig. csoportvezetője; Jakab Ferencné, a Szabolcs megyei Tb. lg. csoportvezetője; Jámbor Sándorné, a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció V. technológusa, a tt. elnöke; dr. Johanovits György, a Komárom megyei Tb. lg. osztályvezetője; Kiss Józsefné, a Volán 4. sz. V. helyettes osztályvezetője, a Heves megyei Tb. biz. tagja; Lajtai Tamás, a Tolna megyei Tb. lg. előadója; Lakatos Lászlóné, a Heves megyei Moziüzemi V. csoportvezetője, a tt. elnöke; Ledinscsuk Hajnalka, a Zala megyei Tb. lg. főelőadója; Lendvai Józsefné, a Fővárosi Távfűtő Művek portása, a tt. elnöke; Martini Béla, a Mecseki Ércbánya V.II. üzeme üzemi tűzvédelmi és polgári védelmi parancsnok, tt. elnök; Medgyesi Györgyi, a XXI. kerületi általános iskola igazgatóhelyettese, tt. elnök; Molnár János, a Tb. Főig. főelőadója; Nagyidai Mihály, a Kunsági Tsz. Területi Szövetség* szociálpolitikai felelőse, a Szolnok megyei tb. biz. tagja: Németh Pál, a Győr megyei Postáig, munkaügyi előadója, a Győr-Sopron megyei tb. biz. tagja: Papa Tiborné, a Férfi Fehérneműgyár operátora, a tt. vezetője: Pichler Károlyné, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. helyettes osztályvezetője; Rubinstein Józsefné nyugdíjas, az SZBT tb. biz. tagja; Simon Mihály, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. osztályvezetője; dr. Somogyi Árpád, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. osztályvezetője; dr. Somogyvári Lászlóné, a Borsod megyei Tb. lg. főelőadója; Sóvári Ferenc, a Győr megyei Tb. lg. osztályvezetője; Stámusz Márton nyugdíjas, az Esztergomi tb. albiz. tagja; Szikora Gusztávné, a Váci Kötöttárugyár raktárosa, a tb. albiz. tagja; Teszáry Imréné, a Bács-Kiskun megyei Kórház Szakorvosi Rendelőinézet vezető asszisztense, a megyei tb. biz. tagja; dr. Varga Gyula, a Tb. Főig. csoportvezetője; dr. Váradi Márton, a Csongrád megyei Tb. lg. helyettes vezetője; Winkler Györgyné, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. osztályvezetője. SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT oklevél Asbóth Dénes, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár minőségi ellenőre, a szombathelyi gyáregység rt. elnöke; Asbóth Ferenc, a Gamma Művek művezetője, a rehabilitációs biz. elnöke; Bagi Hana, a Pamutfonóipari Vállalat gyűrűsfonója, tb. felelős; Barcza Zoltán, a Pápai Állami Gazdaság revizora, a tb. albiz. tagja; Bati István, a Közép-Dunántúli Kőbánya Vállalat raktárosa, a tb. albiz. tagja; Bene Lajos nyugdíjas vájár, tb. felelős; Bencze Józsefné, a Somogy megyei Tb. lg. osztályvezetője; Bergmann Györgyné, a Hajdú megyei Tb. lg. csoportvezetője; Bognár Ferenc, a Balassagyarmati Tb. Kirendeltség csoportvezetője; Borbély Lajos, a Győr megyei Tb. lg. osztályvezetője; dr. Boros Endre, az Állami Biztosító osztályvezetője, a KPVDSZ szoc.-pol. biz. vezetője; Boross Lajosné óvónő, rt. elnök; Czavar Lajosné, az Iparműv. V. csoportvezetője, a tt. tanács tagja; Csertőy Sándorné, a Tb. Főig. előadója; Csiszér Gyula, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. csoportvezetője; Dénes Béla, a MÉSZÖV osztályvezetője, a Győr-Sopron megyei tb. biz. tagja; Dobos Jánosné, a Nyugdíjfolyósító lg. főelőadója; Fábik Jánosné, a Bajai Tb. Kirendeltség csoportvezetője; Fekete Ferenc, a Zalaegerszegi All. Gazd. tb. ügyintézője, a megyei tb. biz. tagja; Gárdonyi József, a Diósgyőri Gépgyár műszaki ellenőre, a tb. rehabilitációs bizottság tagja; Gerencsér Józsefné, a Minőségi Cipőgyár ügyintézője, tt. tag; Gyéresy Jánosné, a VIII. kerületi Tanács főelőadója, tt. tag; dr. Havasi László, a Tb. Főig. főelőadója; Hegedűs László, a Budapesti és Pest megyei Tb. ig. gépkocsivezetője ; Hoff Ferenc, a Bácska Bútoripari V. minőségi ellenőre, a bajai tb. albiz. tagja; Hortobágyi László, a Fejér megyei Tb. lg. csoportvezetője; Horváth Gizella, a Somogy megyei Tanács főelőadója, az SZMT tb. biz. tagja; Igaz Andorné, a Nyugdíjfolyósító lg. osztályvezetője; Kecskeméti Józsefné, a Szegedi Postáig. előadója, tt. tag; Kerényi Gyula, a Nyugdíjfolyósító lg főelőadója; Kis Ernőné, a Tb. Főig. csoportvezetője; Kovács József II., a Zalaegerszegi Vontatási Főnökség szb-titkára, tb-felelős; Kovács Kálmánné, a Heves megyei Kórház ápolónője, a megyei tb. munkabiz. vezetője; Matula Ferencné, a Tb. Ózdi kirendeltségének főelőadója; Mátai Zoltánná, az Univerzál Ip. Szöv. előadója, a tb. biz. tagja; Medgyesi Jánosné, a Szabolcs megyei Tb. lg. előadója; dr. Miklós Lászlóné, a Baranya megyei Tb. lg. csoportvezetője; Molnár Dezsőné nyugdíjas, a Budapesti Távbeszélő lg. volt tt. elnöke; Mustos László, a Veszprém megyei Tb. lg. osztályvezetője; D. Nagy Jánosné, a Tb. Főig. előadója; Nagy Lászlóné, a Május 1. Ruhagyár könyvelője, a nyugdíjügyi Albiz. vezetője; Nagykovács Mária, a Gyöngyösi Tb. Kirendeltség előadója; Paulheim Istvánné, a Szolnok megyei Tb. lg. csoportvezetője; Péter Lászlóné, a Pécsi Kesztyűgyár varrónője, tb. tag; Pohobics Lajosné, a Komárom megyei Tb. lg. előadója; Róna Vilmos, a Fővárosi Autótaxi V. gépkocsivezetője, tt. tag; Rózsavölgyi Attiláné, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. főelőadója; Sebestyén Sándorné, a Pécsi általános iskola igazgatóhelyettese, a tt. tagja; Szabó Sándorné, a Hódmezővásárhelyi Tb. Kirendeltség előadója; Végvári Józsefné, a Somogy megyei Tb. lg. előadója. Bács-Kiskun megye: 1300 más terven felül Előzetes mérleg készült Bács-Kiskun megye ötéves lakásépítési tervének végrehajtásáról. A nagy kiterjedésű megyében 1970 óta a tervezettnél 1300 lakással épült több, összességében ez év végéig 21 300-an jutnak új otthonhoz. A magánépítkezéseken kívül, amelyhez több mint egymilliárd forintot kölcsönzött az OTP, nagyobb arányú volt az állami lakásépítés is. Az állami lakásokat maradéktalanul és határidő előtt hozta tető alá a Bács- Kiskun megyei Állam Építőipari Vállalat, amely szeptember végére befejezte a negyedik ötéves tervidőszak lakásépítéseit. Hűtőberendezések exportra A tatai „Hűtőtechnika" Ipari Szövetkezet dolgozói teljesítették negyedik ötéves exporttervüket. Termékeik zömét szovjet megrendelésre készítették. Az 1971-ben aláírt szerződés alapján 1975-ig évente 40 millió forint értékű ipari hűtőberendezést kellett volna szállítaniuk a Szovjetunióba. Az eredeti szerződésben szerepelt 200 millió forintos igényét azonban menet közben 330 millió forintra emelte a szovjet partner, s ezt a megrendelést is teljesítette, három hónappal a határidő előtt, a tatai üzem. Évi tízmillió propán-bután palack A szegedi szénhidrogénmedencében több mint 1,5 milliárd forintos beruházással két gázfeldolgozó üzem épült, illetve épül magyar—szovjet kooperációban. Közülük az egyik már megkezdte a termelést, a másik építése pedig fontos szakaszához érkezett. Befejezték a hét nagy gázlepárló torony felállítását. A legnagyobbak magassága eléri a 64 métert, súlyuk a 120 tonnát. Többek között évi 10 millió háztartási palack megtöltéséhez elegendő propánbutángázt készítenek. Elhunyt dr. Lajos László Pécsett 71 éves korában elhunyt dr. Lajos László professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem volt tanára és szülészeti klinikájának nyugalmazott igazgatója. Negyvenhét esztendőn át — egészen az idei nyáron történt nyugdíjazásáig — gyógyított és oktatott, s folytatta tudományos munkásságát. Működése során sok ezer újszülött világrajöttéhez nyújtott segítséget, s mentette meg anyák és gyermekek életét. Nemcsak Pécsett, hanem egész Dél-Dunántúlon sok édesanya emlékezik rá hálával és tisztelettel. Számos kiváló szakembert nevelt. Kutatási területe a szülészeti és nőgyógyászati endokrinológia volt. összesen 161 tudományos munkája jelent meg itthon és külföldön Munkásságáért számos kitüntetésben részesült, így megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát, a Kiváló orvos, a Felsőoktatás kiváló dolgozója és a Kiváló feltaláló kitüntetést. A Pécsi Orvostudományi Egyetem saját halottjának tekinti. Búcsúztatása október 7-én 14 órakor lesz a pécsi központi temetőben. A. V. Kokorin kiállítása A. V. Kokorint, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának levelező tagját köszöntötték kedden a Budapesti Történeti Múzeumban, az életművét bemutató tárlat megnyitóján. Dr. Horváth Miklós, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és V. L. Muszatov, a Szovjetunió nagykövetségének tanácsosa méltatta a szovjet festőművész több évtizedes alkotó tevékenységét, s műveit, amelyek közül több Magyarországon született. Tájak, emberek, ahogy a festőművész látja című kiállítást október végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Dean Reed békehangversenye Dean Reed, az Országos Béketanács vendégeként Budapesten tartózkodó haladó művész kedd este a Műszaki Egyetem Münnich Ferenc Kollégiumában diákok több százas seregével találkozott: politikai dalokat énekelt, forradalmi versek — köztük Pablo Neruda-költemények — megzenésített változatait adta elő saját gitárkíséretével. Osztatlan sikert aratott — produkcióival csakúgy, mint politikai hitvallásával. Mert politizált is: felidézte például, hogy 15 éve közelről ismeri Chilét, gyűlölettel szólt a Pinochet-rezsim dühöngő fasiszta terrorjáról. Elmondta azt is, hogy hangjával és hangszerével harcolt a vietnami népért, amerre csak járt, fellépett az amerikaiak agressziója ellen. Kiváló múzeumi dolgozók kitüntetése Az országos múzeumi és műemléki hónap alkalmából Szocialista Kultúráért és Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt, valamint miniszteri dicséretet kapott a múzeumok 64 dolgozója, akiket Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes köszöntött kedden a minisztériumban tartott ünnepségen. A minisztérium múzeumi főosztályának 1975. évi nívójutalmait 9 muzeológus kapta meg az eredményes tudományos, gyűjtő-, közművelődési, műtárgyvédelmi tevékenység elismeréseként. Az ünnepségen ismertették az év elején meghirdetett tanító múzeum pályázat eredményét. A pályázaton részt vett 40 muzeológus és pedagógus közül négyen első, öten második és heten harmadik díjat nyertek. Irodalmi pályázat díjkiosztása Kedden a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában Győrfi László ezredes átadta a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöksége, illetve a Magyar Írók Szövetsége által közösen meghirdetett irodalmi pályázat nívódíjait, különdíjait. A pályázatot az idén már 11. alkalommal írták ki, olyan művek születésének ösztönzésére, amelyek magas színvonalon szólnak a hazafias, hon-, védelmi nevelőmunkáról, haladó, forradalmi hagyományokról, katonáink mai életéről. Az 1975-ös pályázatra 24 alkotás érkezett — a bíráló bizottság Berkes Péter és Csák Gyula novelláit, valamint Garai Gábor versciklusát tartotta nívódíjra érdemesnek. Különdíjat kapott novellájáért Thiery Árpád és irodalmi riportjáért Iszlai Zoltán. Két jubileumi kiadvány Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a Zeneműkiadó. Ezen az ünnepen egyúttal a magyar zeneműkiadás 125. évfordulóját is köszöntik, mert a kiadó egyik legjelesebb elődje, a Rózsavölgyi-cég, 1850-ben alakult. A jubileum alkalmából a Zeneműkiadó könyvet jelentetett meg Rózsavölgyi Márkról, Réti Zoltánnak, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola igazgatójának tollából. Rózsavölgyi Márk Balassagyarmat szülötte, a múlt század első felének egyik leghíresebb magyar muzsikusa. Az ő fia alapította a Rózsavölgyi-kiadót. Rózsavölgyi Márk igazi jelentőségét a szakemberek szerint lényegében csak két ember ismerte fel a kortársai közül: Petőfi és Liszt. Petőfi verset is írt a halálára. A most kiadott, képekkel illusztrált, műjegyzékkel kiegészített kötet méltó formában mutatja be Rózsavölgyi Márk életét és munkásságát. A napokban jelenik meg egy másik kötet is a Zeneműkiadónál, Magyar zeneszerzők címmel. Ez V. Reismann Marian zeneszerzőkről készített fotóit és Keszi Imrének nemrégen, a halála előtt írt tanulmányát tartalmazza. A kötet 35 kortárs zeneszerzőt mutat be. M. I. • A hallgatók igényeihez alkalmazkodva Új műsorstruktúra a rádióban Gyorsabb hírszolgáltatás, Esti Magazin, „Ifjúúság órája” Heti 24 órával nő a 3. adó műsorideje Október 6-tól életbe lép a rádió új műsorstruktúrája — jelentette be sajtótájékoztatóján dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese. Szükség és lehetőség volt arra, hogy megfiatalodjon a rádió műsorszerkezete. A hallgatóság megváltozott életmódja, a megnövekedett szabad idő, a fokozódó információs és kulturális igények megkövetelték ezt a változtatást. Bebizonyosodott, hogy a közönség nem fordult el a rádiótól, a televízió csupán monopolhelyzetét törte meg. Sőt, a közvélemény-kutatás eredményei szerint növekedett a rádiózásra fordított idő. Becslések szerint ma már mintegy ötmillió rádiókészülék szolgáltat műsort az ország területén. A régi szerkezet 1969 márciusa óta „élt”. Az eltelt idő alatt kiderült, hogy a hallgatói igények és ízlések módosultak. Amíg korábban vezetett a magyar nóta, a Szabó család és a kabaréműsor a tánczene mellett, ma már jobban igénylik a hallgatók az összetett műsorokat, a krónikákat, a Mikroláncot, a szolgáltatást nyiújtó adásokat, például a Törvénykönyvet, a játékos-szórakoztató vetélkedőket stb. Megváltoztak a rádiózás szokásai: a családi bútordarabból személyi tulajdon lett, megszaporodtak a táska- és zsebrádiók, hódít az autórádiózás. Az új műsorrendben határozottabban rajzolódnak majd ki az egyes műsortípusok profiljai. A nemzeti fő adó, a Kossuth, továbbra is a híradás, az információközlés fő adója, a művelődés és a szórakoztatás céljait szolgáló adó. A Petőfi az eddiginél tagoltabban az információközlés és szórakoztatás műsoradója lesz. Kibővül a 3. műsor, amely a magas szintű zenei, művészeti műsorokat sugározza. Adásideje hétköznap 14 órától kezdődik, szombaton reggel 8- tól. Gyakrabban, frissebben közöl majd híreket a rádió. A Kossuthon naponta tizenhatszor, a Petőfin huszonegyszer, a 3.-on pedig naponta ötször sugározzák a híreket. Átformálják a krónikákat is: magazin jelleget ölt az esti, és fél hétkor, korábban kezdi műsorát, hogy a televíziónézők is bekapcsolódhassanak. Szombat-vasárnap viszont nem lesz Esti Magazin. Nagy teret kap a rádióban az ifjúság. Eleinte heti háromszor, később hetenként ötször lesz a Petőfin az „ifjúság órája", délután öttől. Több „öreg” műsort megszüntetnek, másokat átalakítanak. Több, rendszeresebb lesz az ismétlés. Jobban alkalmazkodik a napszakok ritmusához a műsor. A hétvége már péntek este megkezdődik, kiemeltebb helyet kap a szombat és a vasárnap délelőtti rádiózás. A sok új, érdekesnek ígérkező műsor közül csupán néhányat említünk meg, felsorolásuk is hosszadalmas lenne. A politikai adások főszerkesztősége október 11án kezdi meg az Esti Magazin adását. Indul A tudat világa, a Bioritmus és a Világtükör című tudományos ismeretterjesztő műsor. Lesz műsora a hazánkban élő nemzetiségeknek, lesz külkereskedelmi vetélkedő, Esték a klubban címmel művelődéspolitikai sorozat és sok egyéb érdekesség. Az irodalmi osztály új műsoraiból: Az olvasás gyönyörűsége, a Versek világa, Irodalomtudósaink fóruma, Remekírók , remekművek. Megemlékeznek a Balzac-évfordulóról, Vörösmarty Mihályról és Kemény Zsigmondról is. 1976 első negyedében is tovább tart az új struktúra kialakítása: ekkor kezdődnek az irodalmi vetélkedők szocialista brigádok részére. A szórakoztató osztály érdekességeiből: Hogy volt? címmel ismétlések műsora kezdődik, lesz Sportmagazin, 12 részes tudományos-fantasztikus sorozat. A zenei osztály Mindenki zeneiskolája címmel kéthetente jelentkező adást kezd. A Verdiciklusban felhangzik a neves zeneszerző 20 operája. Lesz Strauss-ciklus, és megemlékeztek a Bartóc-évfordulóról. Az ifjúsági főosztály az ifjúság minden rétegének sugároz új műsorokat: lesz új ifjúságpolitikai információs műsor, vetélkedőt rendeznek a kötelező olvasmányokból, és lesz művelődéspolitikai magazin, Tájoló címmel. (bary)