Népszava, 1975. október (103. évfolyam, 230–256. sz.)

1975-10-01 / 230. szám

197­5. október 1 N­tro^HvA h­uszonöt éves a szakszervezeti tár­sadalom­bi­ztosí­tás Ünnepség és kitüntetések a SZOT-ban A társadalombiztosítás szakszervezeti irányításá­nak negyed évszázados fennállását ünnepelték a Szaktanács székházában kedden a társadalombiz­tosítás régi munkásai, szakszervezeti vezetők részvételével. Az ünnep­ségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Szaktanács főtitkára, Du­schek Lajosné, Gál László, Timmer József, a Szakta­nács titkárai, Somogyi Miklós, a Szaktanács számvizsgáló bizottságá­nak elnöke, dr. Zsögön Éva egészségügyi államtit­kár, Nagy Imre munka­ügyi miniszterhelyettes, Trethon Ferenc pénzügy­miniszter-helyettes, dr. Posta László, az ország­­gyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának el­nöke és Vincze József, az Országos Társadalombiz­tosítási Tanács elnöke is. Gál László elnöki meg­nyitója után Duschek La­josné mondott ünnepi be­szédet. Megemlékezett a 25 évvel ezelőtt kapott megbízatással járó nagy feladatokról, a társada­lombiztosítás ügyviteli in­tézményeinek olyan újjá­szervezéséről, amely a legjobban szolgálta a dol­gozók­ érdekeit. A szak­­szervezeti mozgalom kez­dettől fogva arra töreke­dett, hogy a dolgozó em­bereket minél szélesebb körben vonja be a társa­dalombiztosítási ügyek intézésébe. A szolgáltatá­sok gyorsabb, egyszerűbb realizálása érdekében de­centralizálták az ügyinté­zést, létrehozták a mun­kahelyi társad­alombizto­sítási kifizetőhelyeket. A szakszervezetek kereté­ben megalakultak az üze­­m­i társadalombiztosítási tanácsok. — összességében — hangsúlyozta — a negyed­századra nagyarányú fej­lődés volt jellemző, mind a jogosultság, az anyagi ellátás, mind pedig ezek zavartalan folyósítása te­kintetében. A társadalombiztosítási ellátás színvonala — a párt elvi céljai alapján — a társadalom gazdasági fejlődésével összhangban a dolgozó nép érdekeinek messzemenő figyelembe­vételével növekedett, és szocialista fejlődésünk nagy vívmányaként ha­zánkban általánossá vált. Duschek Lajosné szólt a társadalombiztosítás költ­ségeinek fokozatos emel­kedéséről — tavaly a nem­zeti jövedelem 13,2 száza­lékát fordították erre —, méltatta a 25 év nagy je­lentőségű szociálpolitikai intézkedéseit, az öregek­ről, a családokról, a be­tegekről való mind maga­sabb színvonalú gondos­kodást, amely a szakmai szakszervezetek, a mun­kahelyi kollektívák részé­ről megnyilvánuló gon­doskodással párosult. Ki­emelte a szakszervezeti szervek hatáskörét a tár­sadalombiztosítási vitás ügyek intézésében, és el­ismeréssel szólt a társa­dalombiztosítási appará­tus fejlődéséről is. Beszédében megemléke­zett a nagy jelentőségű társadalombiztosítási tör­vényről. Végül a Szakta­nács elnöksége nevében köszönetét fejezte ki a 140 ezer társadalmi tisztségvi­selő, valamint az appará­tusi ügyintézők fáradságos munkáiéért. Ezután Gál László, a Szaktanács titkára kitün­tetéseket adott át a szak­­szervezeti társadalombiz­tosítás legjobb dolgozói­nak, tisztségviselőinek. SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT arany tobozát Balázs Sándorné dr., a Bu­dapesti és Pest megyei Tb. tg főosztályvezetője: Becsey László, a Tb. Főig. gépkocsi­vezetője: Bencsik István, Ipolyvidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság vs­.b-titká­­ra, a balassagyarmati tb. al­bizottság vezetője: Benyács Kornél, a Baranya megyei Tb. Tg. főkönyvelője; Damás­­di Gyuláné, a Budapesti és Pest megyei Tb. tg. osztály­vezetője; dr. Erdős Lajos Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa tb. munkabi­zottságának vezetője; Farma­­ti Lajosné, a MEDOSZ poli­tikai munkatársa; Fazekas Ferenc, a Tb. Főig. osztály­­vezetője; Guth József, a Szakszervezetek Somogy me­gyei Tanácsa tb. munkabi­zottság vezetője; Gyöngyösi György, a Budapesti és Pest megyei Tb. ig. szb-titkára; Hárshegyi Frigyes, a Tb. Fő­ig. főosztályvezetője; dr. Il­lés György, a Tb. Főig. osz­tályvezetője; Kalocsay Tibor­­né, a Tb. Főig. főelőadója; Kára Menyhértné, a Szak­­szervezetek Békés megyei Tanácsa tb. munkabiz. veze­tője; dr. Kertész István, a Nyugdíjfolyósító lg. főosz­tályvezetője; Kiss Géza, a Dunántúli Kőolaj- és Föld­gáztermelő V. szb. tt-elnöke; dr. Koszorús Béla, a Székes­­fehérvári Tb. osztályvezetője; Kovács Sándor, a Vasutasok Szakszervezete Tb. oszt. al­osztályvezetője; Kőszeghy Dánielné, a Pedagógusok Szakszervezete osztályvezető­helyettese; Marton János, a BKV Ferencvárosi Üzemegy­ség rt-elnöke; Mihályi Jó­­zsefné, a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsa tb. munka­biz. vezetője; dr. Nagy Ká­­rolyné, a Budapesti és Pest megyei Tb. tg. vezetője; Pa­­latinusz József nyugdíjas, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa tb. biz. tag­ja; Papszász Lajos, a vasasok szakszervezetének politikai munkatársa; dr. Pápay­­Zol­tán, a Budapesti és Pest me­gyei Tb. lg. osztályvezetője; Schmidt Lajos, a Bács me­gyei Tb. lg. osztályvezetője; Sári József, a Budapesti Fű­rész- és Hordóipari V­­SZTK- csoportvezetője; dr. Szatmári Alajosné, a Debreceni Postá­ig. felülvizsgálój­a, a Postás Szakszervezet Hajdú-Bihar megyei bizottság tb-aktívája; Szántai Tibor, a Tapolcai Tb. Kirendeltség vezetője; Sze­derkényi Jenőné, a Somogy megyei Sütőipari V. szb-tit­kára; Takács István, az SZBT főmunkatársa; Takács Lász­­lóné, a Volán 14. sz. V. pénz­tárosa; a Szakszervezetek Fe­jér megyei Tanácsa tb. biz. tagja; Tassy Jenő, a Szabolcs megyei Tb. lg. vezetője; Va­dász Tiborné, a nyomdász­szakszervezet politikai mun­katársa; Varga István nyug­díjas, a Szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsa tb. biz. tagja; dr. Végh Imre, a Hajdú megyei Tb. lg. osztály­­vezetője; dr. Virágh Pálné, a Közép-Magyarországi Pince­­gazdaság tb. ügyintézője, a szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa tb. biz. tagja; Wichter Gyuláné, a KPVDSZ budapesti bizottságának poli­tikai munkatársa. SZ­A­KSZEP VEZETI MUNKÁÉRT ezüst fokozat Andersen László, a Bács megyei Tb. lg. főkönyvelője; Belasics János, a Gép- és Műszeripari Szöv. biztonsági megbízottja, a Tolna megyei tb. biz. tagja; Berezvai Imré­­né, a szentesi Tb. kirendelt­ség helyettes vezetője, az szb. elnöke; Bodor Ferenc, a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari V. főrevizora, a tt. el­nöke; Börzsei Lajosné, a Tb. Főig. előadója; Csank And­rás, a Heves megyei Tb. lg. osztályvezetője; Csonka Ist­­vánné, a Baranya megyei Tb. lg. csoportvezetője; Dóra Gyuláné, a Helyközi Távbe­szélő lg. forgalmi elemzője, a tt. elnöke; Erdey István, a Debreceni Közlekedési V. munkaügyi csoportvezetője, a tt. tagja; dr. Fatér József­né, a Zala megyei Tüdőgyógyin­tézet röntgen-asszisztense, a Zala megyei tb. biz. tagja; Gaál Károlyné, a Nyugdíjfo­lyósító lg. osztályvezetője; dr. Gremsperger Béláné, a Fejér megyei Tanács eü.­osz­tályának vezető védőnője, az Orvos-Eü. Dolgozók Szaksz. Fejér megyei biz. tagja, a társadalombiztosítási munka­biz. vezetője; dr. Gyenge Gyula, a Tb. Főig. osztályve­zetője; Hodozsó Gyuláné, a Békés megyei Tb. Tg. előadó­ja; Horváth Imréné, a Vas megyei Tb. tg. előadója; dr. Ihm István, a Tb. Főig. cso­portvezetője; Jakab Ferencné, a Szabolcs megyei Tb. lg. csoportvezetője; Jámbor Sán­dorné, a Pannónia Szőrmeki­készítő és Szőrmekonfekció V. technológusa, a tt. elnöke; dr. Johanovits György, a Ko­márom megyei Tb. lg. osz­­tályvezetője; Kiss Józsefné, a Volán 4. sz. V. helyettes osz­tályvezetője, a Heves megyei Tb. biz. tagja; Lajtai Tamás, a Tolna megyei Tb. lg. elő­adója; Lakatos Lászlóné, a Heves megyei Moziüzemi V. csoportvezetője, a tt. elnöke; Ledinscsuk Hajnalka, a Zala megyei Tb. lg. főelőadója; Lendvai Józsefné, a Fővárosi Távfűtő Művek portása, a tt. elnöke; Martini Béla, a Me­cseki Ércbánya V.­II. üzeme üzemi tűzvédelmi és polgári védelmi parancsnok, tt. elnök; Medgyesi Györgyi, a XXI. kerületi általános iskola igazgatóhelyettese, tt. elnök; Molnár János, a Tb. Főig. fő­előadója; Nagyidai Mihály, a Kunsági Tsz. Területi Szövet­ség* szociálpolitikai felelőse, a Szolnok megyei tb. biz. tag­ja: Németh Pál, a Győr me­gyei Postáig, munkaügyi elő­adója, a Győr-Sopron megyei tb. biz. tagja: Papa Tiborné, a Férfi Fehérneműgyár ope­rátora, a tt. vezetője: Pichler Károlyné, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. helyettes osz­tályvezetője; Rubinstein Jó­zsefné nyugdíjas, az SZBT tb. biz. tagja; Simon Mihály, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. osztályvezetője; dr. Somogyi Árpád, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. osz­tályvezetője; dr. Somogyvári Lászlóné, a Borsod megyei Tb. lg. főelőadója; Sóvári Ferenc, a Győr megyei Tb. lg. osztályvezetője; Stámusz Márton nyugdíjas, az Eszter­gomi tb. albiz. tagja; Szikora Gusztávné, a Váci Kötöttáru­gyár raktárosa, a tb. albiz. tagja; Teszáry Imréné, a Bács-Kiskun megyei Kórház Szakorvosi Rendelőinézet ve­zető asszisztense, a megyei tb. biz. tagja; dr. Varga Gyu­la, a Tb. Főig. csoportveze­tője; dr. Váradi Márton, a Csongrád megyei Tb. lg. he­lyettes vezetője; Winkler Györgyné, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. osztályve­zetője. SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT oklevél Asbóth Dénes, a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár minőségi ellenőre, a szombathelyi gyáregység rt. elnöke; Asbóth Ferenc, a Gamma Művek művezetője, a rehabilitációs biz. elnöke; Bagi Hana, a Pamutfonóipari Vállalat gyűrűsfonója, tb. fe­lelős; Barcza Zoltán, a Pápai Állami Gazdaság revizora, a tb. albiz. tagja; Bati István, a Közép-Dunántúli Kőbánya Vállalat raktárosa, a tb. al­biz. tagja; Bene Lajos nyug­díjas vájár, tb. felelős; Ben­­cze Józsefné, a Somogy me­gyei Tb. lg. osztályvezetője; Bergmann Györgyné, a Haj­dú megyei Tb. lg. csoportve­zetője; Bognár Ferenc, a Ba­lassagyarmati Tb. Kirendelt­ség csoportvezetője; Borbély Lajos, a Győr megyei Tb. lg. osztályvezetője; dr. Boros Endre, az Állami Biztosító osztályvezetője, a KPVDSZ szoc.-pol. biz. vezetője; Bo­­ross Lajosné óvónő, rt. el­nök; Czavar Lajosné, az Iparműv. V. csoportvezetője, a tt. tanács tagja; Csertőy Sándorné, a Tb. Főig. előadó­ja; Csiszér Gyula, a Buda­pesti és Pest megyei Tb. lg. csoportvezetője; Dénes Béla, a MÉSZÖV osztályvezetője, a Győr-Sopron megyei tb. biz. tagja; Dobos Jánosné, a Nyugdíjfolyósító lg. főelőadó­ja; Fábik Jánosné, a Bajai Tb. Kirendeltség csoportveze­tője; Fekete Ferenc, a Zala­egerszegi All. Gazd. tb. ügy­intézője, a megyei tb. biz. tagja; Gárdonyi József, a Diósgyőri Gépgyár műszaki ellenőre, a tb. rehabilitációs bizottság tagja; Gerencsér Józsefné, a Minőségi Cipő­gyár ügyintézője, tt. tag; Gyéresy Jánosné, a VIII. ke­rületi Tanács főelőadója, tt. tag; dr. Havasi László, a Tb. Főig. főelőadója; Hege­dűs László, a Budapesti és Pest megyei Tb. ig. gépkocsi­­vezetője ; Hoff Ferenc, a Bácska Bútoripari V. minő­ségi ellenőre, a bajai tb. al­biz. tagja; Hortobágyi Lász­ló, a Fejér megyei Tb. lg. csoportvezetője; Horváth Gi­zella, a Somogy megyei Ta­nács főelőadója, az SZMT tb. biz. tagja; Igaz Andorné, a Nyugdíjfolyósító lg. osztály­vezetője; Kecskeméti József­né, a Szegedi Postáig. elő­adója, tt. tag; Kerényi Gyula, a Nyugdíjfolyósító lg főelőadója; Kis Ernőné, a Tb. Főig. csoportvezetője; Kovács József II., a Zalaeger­szegi Vontatási Főnökség szb-titkára, tb-felelős; Kovács Kálmánné, a Heves megyei Kórház ápolónője, a megyei tb. munkabiz. vezetője; Ma­­tula Ferencné, a Tb. Ózdi ki­­rendeltségének főelőadója; Mátai Zoltánná, az Univerzál Ip. Szöv. előadója, a tb. biz. tagja; Medgyesi Jánosné, a Szabolcs megyei Tb. lg. elő­adója; dr. Miklós Lászlóné, a Baranya megyei Tb. lg. cso­portvezetője; Molnár Dezsőné nyugdíjas, a Budapesti Táv­beszélő lg. volt tt. elnöke; Mustos László, a Veszprém megyei Tb. lg. osztályveze­tője; D. Nagy Jánosné, a Tb. Főig. előadója; Nagy László­né, a Május 1. Ruhagyár könyvelője, a nyugdíjügyi Al­biz. vezetője; Nagykovács Mária, a Gyöngyösi Tb. Ki­­rendeltség előadója; Paul­­heim Istvánné, a Szolnok me­gyei Tb. lg. csoportvezetője; Péter Lászlóné, a Pécsi Kesz­tyűgyár varrónője, tb. tag; Pohobics Lajosné, a Ko­márom megyei Tb. lg. elő­adója; Róna Vilmos, a Fővá­rosi Autótaxi V. gépkocsive­zetője, tt. tag; Rózsavöl­gyi Attiláné, a Budapesti és Pest megyei Tb. lg. főelőadó­ja; Sebestyén Sándorné, a Pécsi általános iskola igazga­tóhelyettese, a tt. tagja; Sza­bó Sándorné, a Hódmezővá­sárhelyi Tb. Kirendeltség előadója; Végvári Józsefné, a Somogy megyei Tb. lg. elő­adója. Bács-Kiskun megye: 1300 más terven felül Előzetes mérleg készült Bács-Kiskun megye öt­éves lakásépítési tervének végrehajtásáról. A nagy kiterjedésű megyében 1970 óta a tervezettnél 1300 lakással épült több, összességében ez év vé­géig 21 300-an jutnak új otthonhoz. A magánépítkezéseken kívül, amelyhez több mint egymilliárd forintot kölcsönzött az OTP, na­gyobb arányú volt az ál­lami lakásépítés is. Az ál­lami lakásokat maradék­talanul és határidő előtt hozta tető alá a Bács- Kiskun megyei Állam Építőipari Vállalat, amely szeptember végére befe­jezte a negyedik ötéves tervidőszak lakásépítéseit. Hűtőberendezések exportra A tatai „Hűtőtechnika" Ipari Szövetkezet dolgo­zói teljesítették negyedik ötéves exporttervüket. Termékeik zömét szovjet megrendelésre készítet­ték. Az 1971-ben aláírt szerződés alapján 1975-ig évente 40 millió forint ér­tékű ipari hűtőberende­zést kellett volna szállí­taniuk a Szovjetunióba. Az eredeti szerződésben szerepelt 200 millió forin­tos igényét azonban me­net közben 330 millió fo­rintra emelte a szovjet partner, s ezt a megren­delést is teljesítette, há­rom hónappal a határidő előtt, a tatai üzem. Évi tízmillió propán-bután palack A szegedi szénhidrogén­medencében több mint 1,5 milliárd forintos beruhá­zással két gázfeldolgozó üzem épült, illetve épül magyar—szovjet kooperá­cióban. Közülük az egyik már megkezdte a terme­lést, a másik építése pedig fontos szakaszához érke­zett. Befejezték a hét nagy gázlepárló torony felállí­tását. A legnagyobbak magas­sága eléri a 64 métert, sú­lyuk a 120 tonnát. Töb­bek között évi 10 millió háztartási palack megtöl­téséhez elegendő propán­butángázt készítenek. Elhunyt dr. Lajos László Pécsett 71 éves korában elhunyt dr. Lajos László professzor, a Pécsi Orvos­­tudományi Egyetem volt tanára és szülészeti klini­kájának nyugalmazott igazgatója. Negyvenhét esztendőn át — egészen az idei nyá­ron történt nyugdíjazásáig — gyógyított és oktatott, s folytatta tudományos munkásságát. Működése során sok ezer újszülött világrajöttéhez nyújtott segítséget, s mentette meg anyák és gyermekek éle­tét. Nemcsak Pécsett, ha­nem egész Dél-Dunántú­­lon sok édesanya emléke­zik rá hálával és tisztelet­tel. Számos kiváló­­ szak­embert nevelt. Kutatási területe a szülészeti és nő­­gyógyászati endokrinoló­gia volt. összesen 161 tu­dományos munkája jelent meg itthon és külföldön Munkásságáért számos ki­tüntetésben részesült, így megkapta a Munka Ér­demrend arany fokozatát a Népköztársasági Érdem­érem arany fokozatát, a Kiváló orvos, a Felsőokta­tás kiváló dolgozója és a Kiváló feltaláló kitünte­tést. A Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem saját halott­jának tekinti. Búcsúztatá­sa október 7-én 14 órakor lesz a pécsi központi te­metőben. A. V. Kokorin kiállítása A. V. Kokorint, a Szov­jetunió Képzőművészeti Akadémiájának levelező tagját köszöntötték ked­den a Budapesti Történeti Múzeumban, az életmű­vét bemutató tárlat meg­nyitóján. Dr. Horváth Miklós, a Budapesti Tör­téneti Múzeum főigazga­tója és V. L. Muszatov, a Szovjetunió nagykövetsé­gének tanácsosa méltatta a szovjet festőművész több évtizedes alkotó tevé­kenységét, s műveit, ame­lyek közül több Magyar­­országon született. Tájak, emberek, ahogy a festőművész látja című kiállítást október végéig tekinthetik meg az ér­deklődők. Dean Reed békehangversenye Dean Reed, az Országos Béketanács vendégeként Budapesten tartózkodó haladó művész kedd este a Műszaki Egyetem Mün­­nich Ferenc Kollégiumá­ban diákok több százas seregével találkozott: po­litikai dalokat énekelt, forradalmi versek — köz­tük Pablo Neruda-költe­­mények — megzenésített változatait adta elő saját gitárkíséretével. Osztatlan sikert aratott — produk­cióival csakúgy, mint po­litikai hitvallásával. Mert politizált is: fel­idézte például, hogy 15 éve közelről ismeri Chilét, gyűlölettel szólt a Pino­­chet-rezsim dühöngő fa­siszta terrorjáról. Elmond­ta azt is, hogy hangjával és hangszerével harcolt a vietnami népért, amerre csak járt, fellépett az ame­rikaiak agressziója ellen. Kiváló múzeumi dolgozók kitüntetése Az országos múzeumi és műemléki hónap al­kalmából Szocialista Kul­túráért és Kiváló Dolgo­zó kitüntető jelvényt, va­lamint miniszteri dicsére­tet kapott a múzeumok 64 dolgozója, akiket Ga­­ramvölgyi József kulturá­­lis miniszterhelyettes kö­szöntött kedden a minisz­tériumban tartott ünnep­ségen. A minisztérium múzeumi főosztályának 1975. évi nívójutalmait 9 muzeológus kapta meg az eredményes tudományos, gyűjtő-, közművelődési, műtárgyvédelmi tevé­kenység elismeréseként. Az ünnepségen ismer­tették az év elején meg­hirdetett tanító múzeum pályázat eredményét. A pályázaton részt vett 40 muzeológus és pedagógus közül négyen első, öten második és heten harma­dik díjat nyertek. Irodalmi pályázat díjkiosztása Kedden a Magyar Nép­hadsereg Központi Klub­jában Győrfi László ezre­des átadta a magyar nép­hadsereg politikai főcso­portfőnöksége, illetve a Magyar Írók Szövetsége által közösen meghirde­tett irodalmi pályázat ní­vódíjait, különdíjait. A pályázatot az idén már 11. alkalommal írták ki, olyan művek születé­sének ösztönzésére, ame­lyek magas színvonalon szólnak a hazafias, hon-, védelmi nevelőmunkáról, haladó, forradalmi hagyo­mányokról, katonáink mai életéről. Az 1975-ös pályá­zatra 24 alkotás érkezett — a bíráló bizottság Ber­kes Péter és Csák Gyula novelláit, valamint Garai Gábor versciklusát tartot­ta nívódíjra érdemesnek. Különdíjat kapott novel­lájáért Thiery Árpád és irodalmi riportjáért Isz­­lai Zoltán. Két jubileumi kiadvány Fennállásának 25. év­fordulóját ünnepli a Ze­neműkiadó. Ezen az ün­nepen egyúttal a magyar zeneműkiadás 125. évfor­dulóját is köszöntik, mert a kiadó egyik legje­lesebb elődje, a Rózsavöl­gyi-cég, 1850-ben alakult. A jubileum alkalmából a Zeneműkiadó könyvet jelentetett meg Rózsavöl­gyi Márkról, Réti Zoltán­nak, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Álla­mi Zeneiskola igazgatójá­nak tollából. Rózsavölgyi Márk Balassagyarmat szülötte, a múlt század első felének egyik leghí­resebb magyar muzsiku­sa. Az ő fia alapította a Rózsavölgyi-kiadót. Ró­zsavölgyi Márk igazi je­lentőségét a szakemberek szerint lényegében csak két ember ismerte fel a kortársai közül: Petőfi és Liszt. Petőfi verset is írt a halálára. A most ki­adott, képekkel illuszt­rált, műjegyzékkel kiegé­szített kötet méltó formá­ban mutatja be Rózsavöl­gyi Márk életét és mun­kásságát. A napokban jelenik meg egy másik kötet is a Zeneműkiadónál, Magyar zeneszerzők címmel. Ez V. Reismann Marian ze­neszerzőkről készített fo­tóit és Keszi Imrének nemrégen, a halála előtt írt tanulmányát tartal­mazza. A kötet 35 kortárs zeneszerzőt mutat be. M. I. •­ A hallgatók igényeihez alkalmazkodva Új műsorstruktúra a rádióban Gyorsabb hírszolgáltatás, Esti Magazin, „Ifjúúság órája” Heti 24 órával nő a 3. adó műsorideje Október 6-tól életbe lép a rádió új műsorstruktú­rája — jelentette be saj­tótájékoztatóján dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese. Szükség és lehetőség volt arra, hogy megfiata­lodjon a rádió műsorszer­kezete. A hallgatóság megváltozott életmódja, a megnövekedett szabad idő, a fokozódó informá­ciós és kulturális igények megkövetelték ezt a vál­toztatást. Bebizonyoso­dott, hogy a közönség nem fordult el a rádiótól, a televízió csupán mono­polhelyzetét törte meg. Sőt, a közvélemény-kuta­tás eredményei szerint növekedett a rádiózásra fordított idő. Becslések szerint ma már mintegy ötmillió rádiókészülék szolgáltat műsort az or­szág területén. A régi szerkezet 1969 márciusa óta „élt”. Az el­telt idő alatt kiderült, hogy a hallgatói igények és ízlések módosultak. Amíg korábban vezetett a magyar nóta, a Szabó család és a kabaréműsor a tánczene mellett, ma már jobban igénylik a hallgatók az összetett műsorokat, a krónikákat, a Mikroláncot, a szolgál­tatást nyi­újtó adásokat, például a Tör­vényköny­vet, a játékos-szórakozta­­tó vetélkedőket stb. Megváltoztak a rádió­zás szokásai: a családi bútordarabból személyi tulajdon lett, megszapo­rodtak a táska- és zseb­rádiók, hódít az autórá­diózás. Az új műsorrendben határozottabban rajzolód­nak majd ki az egyes műsortípusok profiljai. A nemzeti fő adó, a Kossuth, továbbra is a híradás, az információközlés fő adója, a művelődés és a szóra­koztatás céljait szolgáló adó. A Petőfi az eddigi­nél tagoltabban az infor­mációközlés és szórakoz­tatás műsoradója lesz. Kibővül a 3. műsor, amely a magas szintű ze­nei, művészeti műsorokat sugározza. Adásideje hét­köznap 14 órától kezdő­dik, szombaton reggel 8- tól. Gyakrabban, frissebben közöl majd híreket a rá­dió. A Kossuthon na­ponta tizenhatszor, a Petőfin huszonegyszer, a 3.-on pedig naponta öt­ször sugározzák a híre­ket. Átformálják a kró­nikákat is: magazin jelle­get ölt az esti, és fél hét­kor, korábban kezdi mű­sorát, hogy a televízióné­zők is bekapcsolódhassa­nak. Szombat-vasárnap viszont nem lesz Esti Magazin. Nagy teret kap a rá­dióban az ifjúság. Eleinte heti háromszor, később hetenként ötször lesz a Petőfin az „ifjúság órá­ja", délután öttől. Több „öreg” műsort megszüntetnek, másokat átalakítanak. Több, rend­szeresebb lesz az ismét­lés. Jobban alkalmazko­dik a napszakok ritmusá­hoz a műsor. A hétvége már péntek este megkez­dődik, kiemeltebb helyet kap a szombat és a va­sárnap délelőtti rádiózás. A sok új, érdekesnek ígérkező műsor közül csupán néhányat emlí­tünk meg, felsorolásuk is hosszadalmas lenne. A politikai adások fő­szerkesztősége október 11­án kezdi meg az Esti Ma­gazin adását. Indul A tu­dat világa, a Bioritmus és a Világtükör című tudo­mányos ismeretterjesztő műsor. Lesz műsora a hazánkban élő nemzetisé­geknek, lesz külkereske­delmi vetélkedő, Esték a klubban címmel művelő­déspolitikai sorozat és sok egyéb érdekesség. Az irodalmi osztály új műsoraiból: Az olvasás gyönyörűsége, a Versek világa, Irodalomtudósaink fóruma, Remekírók , re­mekművek. Megemlékez­nek a Balzac-évforduló­­ról, Vörösmarty Mihály­­ról és Kemény Zsigmond­­ról is. 1976 első negyedében is tovább tart az új struk­túra kialakítása: ekkor kezdődnek az irodalmi vetélkedők szocialista brigádok részére. A szórakoztató osztály érdekességeiből: Hogy volt? címmel ismétlések műsora kezdődik, lesz Sportmagazin, 12 részes tudományos-fantaszti­kus sorozat. A zenei osztály Min­denki zeneiskolája cím­mel kéthetente jelentke­ző adást kezd. A Verdi­­ciklusban felhangzik a neves zeneszerző 20 ope­­rája. Lesz Strauss-ciklus, és megemlékeztek a Bartó­c-évfordulóról. Az ifjúsági főosztály az ifjúság minden réte­gének sugároz új műso­rokat: lesz új ifjúságpoli­tikai információs műsor, vetélkedőt rendeznek a kötelező olvasmányokból, és lesz művelődéspoliti­kai magazin, Tájoló cím­mel. (bary)

Next