Népszava, 1975. november (103. évfolyam, 257–281. sz.)
1975-11-15 / 268. szám
75. november 15. MIaÉILJET A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvölte Nagy-Britannia Communista Pártjának Londonban kezdődő 34. kongresszusát. Pénteken hazaérkezett az a pártmunkásküldöttség, amely dr. Móna Gyúrnak, az MSZMP KB osztály vezetőjének vezetésével a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Mongóliában. Ulánbátori tartózkodása idején a küldöttséget fogadta Sz. Zsalan- Azsav, az MNFP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Környezetvédelmi tárgyalásokat folytatott Budapesten november 10— 14-e között Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke Tadeusz Bejm, lengyel közigazgatási, területgazdálkodási és környezetvédelmi miniszterrel. Megállapodást írtak alá a két minisztérium kapcsolatainak fejlesztéséről és meghatározták az 1976— 80. évekre szóló közös munkaprogramot. Tovább bővülnek, gazdagodnak a hagyományosan jó magyar—lengyel egészségügyi kapcsolatok. Ezt tükrözi az a két évre szóló együttműködési terv, amelyet pénteken az Egészségügyi Minisztériumban dr. Aczél György miniszterhelyettes, illetve Stanislaw Marcinowski lengyel egészségügyi és népjóléti miniszterhelyettes írt alá. Győri Imre fogadta a szocialista hír- és sajtóügynökségek vezetőit Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta a szocialista hír- és sajtóügynökségek vezetőit. A találkozón — amely szívélyes légkörben zajlott le — a Központi Bizottság titkára az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról tájékoztatta a vendégeket. Pénteken a margitszigeti Nagyszállóban befejeződött tíz szocialista ország 16 hír- és sajtóügynöksége vezérigazgatóinak idei konferenciája.A tanácskozás résztvevői a többi között áttekintették és értékelték a legutóbbi, Berlinben tavaly megtartott értekezlet óta végzett munkát. Tárgyaltak a híres sajtóügynökségek még szorosabb együttműködéséről, különös tekintettel arra, hogy a közeljövőben hét szocialista országban tartanak pártkongresszust. A résztvevők tárgyaltak a Helsinkiben elfogadott záróokmányból adódó hír- és sajtóügynökségi feladatokról, kialakították álláspontjukat a szocialista integráció erősítésével kapcsolatos kérdésekben, valamint más, hasonlóan fontos kérdésekben. A vezérigazgatói konferencia idején a Photo International tanácsa is megbeszélést tartott a résztvevő országok fémszolgálatainak együttműködéséről. A szocialista országok hír- és sajtóügynökségeinek vezérigazgatói a Prensa Latina meghívására 1976-ban a kubai fővárosban, Havannában tartják meg soron következő értekezletüket. Pullai Árpád a XIV. kerületben Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, pénteken a XIV. kerületbe látogatott el. Pullai Árpád részt vett és felszólalt a kerületi pártbizottság ülésén, amely a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatokat és a XI. kongresszus határozata feldolgozásának tapasztalatait tárgyalta. Ezután találkozott a kerület állami, társadalmi szervezeteinek vezetőivel. Ellátogatott ezt követően a Budapesti Finomkötöttárugyárba, ahol megtekintette a kötőüzemet, beszélgetett a dolgozókkal, a szocialista brigádok vezetőivel. Az üzemlátogatás után aktivistákkal találkozott, ahol nőpolitikai kérdésekre válaszolt. Ilttiék áss életért... ... huszonöt percig a képernyőn Befejezéshez közeledik az a vetélkedősorozat, amelyet a SZOT Munkavédelmi Propaganda Központ még az év első felében abból az alkalomból indított, hogy az idén 25 éves a szakszervezeti munkavédelmi felügyelet. Tegnap este a televízióban is láthattunk 25 percet abból az izgalmas „játékból”, amely a szó legnemesebb értelmében az életért, az emberért folyik, s amely játékban, mint versenyzők, eddig több mint félmillióan vettek részt. A tv jóvoltából ismét bebizonyosodott, hogy a viszonylag laikus közönséget is be lehet vonni az ember életéért és testi épségéért a nap minden órájában folytatott küzdelembe. Mert csakis így, egymásra vigyázva lehet eredményeket elérni. Mert dicsekedhetünk eredményekkel. Talán elég azt megemlíteni, hogy — az 1950—1954. évek átlagához viszonyítva — az állami iparban, az építőiparban, a szállításban és a hírközlésben az ezer munkásra jutó balesetek száma 57 százalékkal, a százezer munkásra eső halálos balesetek száma pedig 67 százalékkal csökkent. A televízióban tegnap este a Szombathelyi Tangazdaság és a Volán Tourist csapata azokat a módszereket mutatta be játékosan, versenyszerűen, izgalmasan, amelyek révén ezek az eredmények megszülethettek. A leggyakrabban előforduló és balesetet okozó hibákat láthattuk a képernyőn. És a komoly játék mellett leleményességgel, gyors véleményalkotással és cselekvéssel azt is képesek voltak érzékeltetni, hogy a munka hevében mennyire ügyelni kell embertársaink épségére. Más szóval, hogy keményen meg kell dolgozni az eredményekért. A Szombathelyi Tangazdaság csapatának külön is gratulálunk. Felkészültségük valamelyest magyarázatot adott arra, hogy a mezőgazdaság állami szektorában 1955- höz viszonyítva 1974-ben miért csökkenhetett a balesetek száma 72 százalékkal! Ma is izgalommal várjuk a játékot az életért, a harmadik fordulót a televízióban. Cs.P. NÉPSZAVA ÖTVENEZREN TANULNAK ZENÉT A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a 100 Zeneművészeti Főiskolát A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egy évszázados munkásságáról emlékeztek meg pénteken a Zeneakadémia nagytermében megtartott ünnepségen. Megjelent az ünnepségen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Orbán László kulturális miniszter és Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizottságának titkára, továbbá politikai és kulturális életünk számos más ismert személyisége. Ott voltak a szocialista országok társintézményeinek rektorai, vezető tanárai is. Kovács Dénes rektor ünnepi beszédében egyebek között hangoztatta, hogy a jubiláló intézmény döntő határt gyakorolt zenei életünk alakulására, eredményesen tevékenykedett jó muzsikusok, művészek és tanárok képzésében. A rektor a továbbiakban arról szólt, hogy az ország zenei életében szembetűnő a fellendülés. Jelenleg 220 zeneiskolánk van, több mint ötvenezren tanulnak zenét, t Bartók és Kodály törekvései, amelyekért annyi áldozatot hoztak, erőteljesen haladnak a beteljesülés felé. Ezután dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke a jubiláló intézménynek átnyújtotta a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, amelyet Kovács Dénes vett át. Ezt követően Óvári Miklós köszöntötte a zeneművész- és tanárképzés 100. születésnapját ünneplő főiskoláját. Az ünnepség kedves színfoltja volt, amikor a meghívott külföldi vendégek nyújtották át a főiskolának szánt ajándékaikat. Az ünnepséget követő műsorban a főiskola kórusa adott hangversenyt Vásárhelyi Zoltán vezényletével, majd a tanácsteremben dr. Orbán László a Szocialista Kultúráért Érdemérmet és jubileumi aranygyűrűt nyújtott át Benczés Edének, Forrai Miklósnak, Szőnyi Erzsébetnek, Hernádi Lajosnak, Kadosa Pálnak, Kapitánffy Istvánnak, Nagy Olivérnek, Pécsi Sebestyénnek, Sárközy Istvánnak, Szegedi Ernőnek, Tibay Zoltánnak, dr. Ujfalusi Lászlónak, Vasady Emíliának, Vásárhelyi Zoltánnak és Webner Tibornak, akik 30 éve, illetve még régebben dolgoznak, tanítanak a főiskolán. Molnár Antal professzort vasdiplomával, Kósó György zeneszerzőt gyámántdiplomával tüntették ki az ünnepi alkalomból. Az ünnepségen Ádám Jenőt és Bárdos Lajost — távollétükben — több évtizedes munkásságiuk elismeréseként arany diplomával tüntették ki. Este a Zeneakadémia nagytermében nagy sikerű díszhangversenyt adott a főiskola zenekara Simon Albert és a főiskolai hallgató Koncz Tamás vezényletével, amelyen Szenthelyi Miklós hegedűművész és Schiff Andrea zongoraművész működött közre. Tömegeket megmozgató, impozáns seregszemle Dr. Orbán László nyilatkozata a szovjet kultúra napjairól November 4-től 13-ig országos érdeklődés mellett rendezték meg hazánkban a Szovjetunió sok nemzetiségének művészetét bemutató szovjet kultúra napjainak eseménysorozatát. A gazdag és magas színvonalú programról, s azok fogadtatásairól dr. Orbán László kulturális miniszter az MTI munkatársának a többi között elmondotta, hogy óriási sikert arattak a szovjet kultúra napjainak műsorai. A szovjet kultúrának még soha ilyen seregszemléje, ilyen tömegeket megmozgató ünnepe nem volt hazánkban — egybehangzóan vall erről a közönség, a szakma, a sajtó és a kritikusok ítélete. Az előadások telt, sőt legtöbbször zsúfolt házak előtt zajlottak, a múzeumok előtt nagyon sokan álltak sorba, bejutásra várva. A színházakban, hangversenytermekben tíz- és tízezrek, a rádió és a televízió műsoraiból pedig milliók ismerkedhettek e kultúra klasszikus örökségével, és a legújabb, a kortársi művészet eredményeivel. Csaknem félezer szovjet művész és alkotó minden művészeti ágat felvonultatott ezen az impozáns szemlén. — Növelte az érdeklődést, hogy kiemelkedő, nagy tehetségű együtteseket és előadóművészeket üdvözölhettünk: a Leningrádi Filharmónia Szimfonikus Zenekarát, a Szovremennyik Színházat, a leningrádi Állami Kirov Balettegyüttes tagjait, a ZSOK-ot, nagy sikerű képzőművészeti kiállításokat, remekműveket, könyvtárlatot, a TASZSZ-nak a Szovjetunió életét bemutató fényképkiállítását láthattuk. A mozik két olyan kiváló alkotást tűztek műsorukra, mint A hazáért harcoltak és A vörös kányája. Az Operaház megrendezte a klasszikus, valamint a szovjet operák és balettek hetét, amelynek műsorain a főszerepeket világhírű szovjet művészek énekelték, illetve táncolták. A budapesti Gyermekszínház szovjet vendégrendezőt fogadott, és a Varázslatos muzsika című előadással ajándékozta meg kis nézőit. A „komoly” és a „könnyű” műfajok — gyakorta mesterségesen emelt — válaszfalain is kapuk nyíltak; a pesznyák együttes és a különböző tematikus csoportok magas színvonalú, igényes szórakoztató műsorai valóban a közízlést formálták. — A művészeti szövetségek konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket rendeztek, ahol magyar és szovjet alkotóművészek, esztéták és tudósok találkoztak, eszmecseréiken barátságok szövődtek, kimunkálták a folyamatos együttműködés további programját. A szovjet kultúra napjai ismét bizonyították, hogy a szovjet irodalom és művészet korunk legnemesebb, a szocializmus, az igazi humanizmus, a béke, és a népek közötti barátság eszméit hirdeti nagy erkölcsi felelősséggel, magas művészi színvonalon. Vonzóan szól korunk kérdéseiről, formába önti a kommunizmust építő szovjet nép érzelmeit hívta a testvéri népek életéről, s ez az alapja sikerének. Az eseménysorozat jelentőségét növelte, hogy azon Pjotr Gyemicsev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió kulturális miniszterének vezetésével magas szintű szovjet küldöttség vett részt, és találkozott kulturális életünk, művészetünk képviselőivel. — Összegezve: kulturális életünk emlékezetes, maradandó értékű eseményeként könyvelhetjük el, hogy csaknem két héten át a szovjet kultúra nagyszerű alkotóival és jeles képviselőivel találkozhattunk, ismerkedhettünk a szovjet emberek életével, bepillantást nyerhettünk a szovjet nép legbensőbb világába. A szovjet kultúra napjainak rendezvénysorozata olyan jelentős politikai eseménnyé vált, amely tovább erősíti kulturális kapcsolatainkat, a népeink között , testvéri barátság kötelékeit. Az ünnepségen Mme. Gisele Rutmann, a genfi Kitüntetések és Elismerések Nemzetközi Intézetének elnöke, méltató szavak kíséretében nyújtotta át a főiskola részére a béke és a művészet szimbólumát, egy stilzált földgömböt és békegalambot. Elutazott kulturális a szovjet delegáció Z. N. Bagirov, az Azerbajdzsáni SZSZK kulturális minisztere vezetésével pénteken elutazott hazánkból az a delegáció, amely a szovjet kultúra napjainak eseményein, illetve záróünnepségén vett részt. A küldöttség tagjai: A. Sz. Konsztantyinov, a Moldovai SZSZK kulturális minisztere, T. T. Szalahov festőművész, a Szovjet Képzőművészek Szövetségének első titkára, a Szovjetunió népművésze, Sz. A. Szvetlicsnaja filmszínésznő, az OSZSZSZK érdemes művésze, O. T. Ivanov, az SZKP KB kulturális osztályának munkatársa. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttséget dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, a Külügyminisztérium és a Kulturális Minisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Pénteken a kora délutáni órákban elutaztak hazánkból a moszkvai Szovremennyik Színház művészei. lengyel színházi vendégjáték Veszprémben November 18-án és 19- én a veszprémi Petőfi Színházban vendégszerepel a Cyprian Norwic Színház, a lengyelországi Jelenia Gorából. A társulat 18-án Julius Nowacki Beniowski című romantikus játékát adja elő, 19- ás délután stúdióelőadásban mutatja be Zbigniew Herbert Lalek című darabját, este León Schiller Dalosbódé című zenés játékát viszi színpadra. November 20-án délelőtt a vendéglátó Petőfi Színház baráti eszmecserét, szakmai vitát rendez a lengyel vendégekkel. G sróffigitó Nem vagyok orvos, ezért nem is vehetem a bátorságot, hogy beleszóljak az orvostudományokba. Mindössze néhány tapasztalatot gyűjtöttem öszsze és azt mondom el. Abban a reményben, hogy talán nem is egészen haszontalanok a következő megfigyelések. A testvérem aritmiás szívpanaszokkal járt orvostól orvosig és mindenhol különböző jellegű gyógyszereket kapott. Nem javult a szabálytalan szívműködés. Végül egy olyan orvosnál kötött ki, aki eldobatott vele mindenféle gyógyszert. Diétára fogta, eltiltotta kávától és cigarettától és fokozatosan fejlesztett tornára, testedzésre kényszerítette. Hetenként három esetben szívtáji masszázst végzett rajta és a szabálytalan szívműködés megszűnt. Egy ismerősömnek nem fordult a nyaka. Az orvos ultrahangkezelést és gyógyszert írt a számára, de a nyaki merevség és fájdalom nem szűnt meg. Elment ahhoz az orvoshoz, aki nem szíveli a gyógyszerek szedését. Megnézte a beteget és néhány tapogató, masszírozó mozdulat után azt mondta: „Na, forgassa a nyakát”. A nyaki merevség és fájdalom elmúlt, a beteg egészségesen távozott. (Izomgörcs volt.)Fölöslegesnek bizonyult ultrahang, vagy rövidhullám és a különböző gyógyszer. A főnökömnek már két infarktusa volt és elküldték egy szovjet szívszanatóriumba, a tenger mellé, utókúrára. Táskányi gyógyszert vitt és közölte, hogy nem mehet föl gyalogosan a második emeleti ebédlőbe, kérte, hogy hozzák le az ennivalót Megvizsgálták és közölték vele: dobja el az öszszes gyógyszereket, semmilyen gyógyszert nem szedhet, s menjen föl gyalog az ebédlőbe, napjában háromszor Szívmasszázsra fogták és naponta a bal karra kötött szerkezet útján áramot vittek a szívre. Néhány órás napi sétára utasították. EKG-val csak egyszer nézték meg, ezt is saját kérésére. Három hétig kezelték, gyógyító ujjakkal és közben lefogyasztották, s a kúra után hazaküldtek. Megfiatalodva. I . Miért hoztam elő ezeket a megtörtént eseteket? ’Y' Azért, hogy alkalom legyen két jelenségre föl- hívni a közvélemény figyelmét A gyógyítás«természetesebb módja nem is olyan egyszerű, mint ahogyan az ismertetett példák alapján elképzeli az olvasó. Az olyan orvosi felfogás, amely azt vallja, hogy a szervezet önmagát gyógyítja és e funkció előmozdításában a természetes gyógymódokat kell előnyben részesíteni — ma nem népszerű és nem divatos. A nyugati országokban csak dúsgazdag emberek engedhetik meg maguknak, hogy a szanatóriumokban — az akupunktúrával rokon módon — dolgozó gyógyító kezeket igénybe vegyék, mert azok borzasztó drága kezek és a magas fokú pszichés terápiával párosítva, az egyszerű ember számára megfizethetetlenek. A tömegek tehát nem jutnak ily módon dolgozó, gyógyító kezekhez. Nem divat — jeleztem, ezen azt értem, a fölfokozott életritmus az orvostudományt is arra készteti, hogy a tömegmunkában ehhez alkalmazkodjon. Gyors diagnózis — gyors eredmény, természesen gyógyszerekkel. Ez az általános az egész világon és hozzátehetjük, igen hatásos gyakorlatnak tekinthető. Mivel ez a metódus — szinte törvényszerűen — polgárjogot nyert, az ettől eltérőt, a gyógyító kezeket s az erre épített terápiát lenézik, megmosolyogják. Ezen a mosolygáson azonban csak sajnálkozni lehet, mert az orvos és beteg viszonya itt nem mechanikus viszony: két egymásra utalt ember kapcsolata ez, amelyben a fiziológiás és pszichés tényezők együttesen jelentkeznek az orvos előtt, s együttesen képeznek egy kezelési folyamatot. Az orvostudományok és a technika fejlődésével együtt a jövő mégis csak a természetes gyógymódoké, minden szempontból. Ezt az orvostudományok és technika fejlődése és az ember biológiai adottságai együttesen kényszerítik ki. Annak ellenére, hogy a tömegmunkában nehezen képzelhető el ma még ez a finom, időigényes és rendkívül nagy anatómiai ismereteket igénylő gyógyító metódus, mégis szükséges szóvá tenni: a gyógyszerek mindenhatóságának nimbuszát nagy erővel kellene rombolni hazánkban. S ha valahol van „adósságunk” , akkor itt van: a szervezet önmagát gyógyítja, a gyógyszerek csak segíthetnek (és segítenek), de a legfontosabb: a szervezet által megkívánt életmód megszervezése és fenntartása. És erre az orvos még az ötperces gyorsaságú diagnosztizálásnál is utal Mégsem ezt tartjuk elsődlegesnek, hanem a gyógyszert. Elő kellene venni komolyabban ezeket a kérdéseket az egészségügyi propagandában, mert a mai felfogás változása hasznára válna a társadalomnak, egészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt. SS. Megjelent a Társadalmi Szemle novemberi száma Az országos agitációs és propagandaértekezlet előadásai közül hármat közöl — rövidített szöveggel — a Társadalmi Szemle új száma: Biszku Béla beszédét „A XI. kongresszus a társadalmi viszonyok fejlesztéséről” címmel. Németh Károlynak „A gazdasági építőmunka feladatai” és Pullai Árpádnak .„A pártálét és a pártmunka időszerű kérdései” című előadását. Kádár János A fejlett szocialista társadalom építésének útján című új kötetét Katona István ismerteti, „Fegyelmezett párt, jó tömegkapcsolat, helyes politika” címmel. A folyóirat szerkesztőségi vezércikkben foglalkozik a párt Központi Bizottságának a tag,könyvcseréről szóló határozatával. E témával kapcsolatos az a két interjú is, amelyet Géczi Jánossal, a Nógrád megyei és Kovács Antallal, a Vas megyei pártbizottság első titkárával készített Sólyom József, illetve Pozsgai Zoltán, a párttagok kommu- - nista magatartásáról. „A szovjet gazdaság sikerei és ideológiai ,hátországuk’ ” címmel közöl összeállítást Serény Péter szovjet publikációkból. Faludi Szilárd az új tantervek készítésének problémáit, gondjait elemzi cikkében. Várnai Ferenc a folyóirat nemzetközi rovatában azt mutatja be hogyan nyitott „második frontot” a maoista kínai vezetés a béke és a forradalom erői ellen.