Népszava, 1975. november (103. évfolyam, 257–281. sz.)

1975-11-01 / 257. szám

197­0. november 1 ttaiarétité­k­é­rt felavatták­ az ózdi rúd-drót hengerművet J­emeslaki Tivadar bolsette Az Ózdi Kohászati üzemekben nem egészen két és fél évvel a folya­matos acélöntő­mű üzem­be helyezése után újabb na­gy be­ru­h­ázás fejeződött be: megközelítőleg 2,2 milliárd forintos költség­gel elkészült a negyedik ötéves terv egyik nagy al­kotása, a rúd-drót hen­germű. Az új gyáregység építé­sében huszonegy hazai és öt külföldi vállalat mel­lett hat tervezőintézet vett részt. Az építők mintegy négyszázezer köbméter földet mozgat­tak meg, harmincötezer torma vasbetont használ­tak fel, ötszáz kilométer kábelt fektettek le. A csaknem háromszázötven méter hosszú és hatvan méter széles új nagy­csarnokban a folyamatos acélöntő­műben gyártott bugát dolgozzák fel az építőipar számára szük­séges betonacéllá, az Eu­rópában jelenleg ismert legmodernebb berende­zésekkel. A hengermű egységeit csehszlovák cé­gek gyártották. A rád-drót hengermű a teljes felfutás után évi háromszázezer tonna dró­tot és rúdárut gyárt majd. Az új mű pénteken le­zajlott avatásán az Ózdi Kohászati Üzemek mint­egy háromezer dolgozó­ján kívül részt vettek az építésében részt vevő ha­zai és külföldi vállalatok képviselői és a társüze­mek vezetői. Megjelent és felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, továbbá Nemeslaki Tiva­dar kohó- és gépipari miniszter, dr. Bodnár Fe­renc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a Borsod megyei tanács el­nöke, dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari, vala­mint Ladányi Mihály építési és városfejlesztési miniszterhelyettes. Ott voltak a vasasszakszerve­zet, a KISZ központi bi­zottságának képviselői, Ózd város és az ózdi já­rás párt-, tanácsi és tö­megszervezeti vezetői. Kecskés István, az óz­di Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottsá­gának titkára köszöntötte a részvevőket, majd Ne­meslaki Tivadar mondott beszédet. Rámutatott, hogy az ózdi rúd-drót hengermű azok közé a kormány által kijelölt n­agyberuházások közé tartozik, amelyeknél kü­lönösen fontos volt a ki­vitelezés meggyorsítása. Az építésben, szerelőkben részt vevők szocialista szerződése meg is hoz­ta az eredményt. Az új üzem több mint három hónappal a határidő előtt készült el. A miniszter azután ar­ról szólt, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek dol­gozóira nagy felelősség hárul, mert az ország acél- és nyersvastermelé­­sének mintegy egyharma­­dát ők állítják elő. Fon­tos feladatuk, hogy meg­felelő minőségben és mennyiségben biztosítsák a gépipar alapanyag-ellá­tását és kielégítsék a la­kásépítéshez szükséges betonacéligényt is. Nemeslaki Tivadar utalt arra, hogy az ózdi kohászat dolgozóira en­nek megoldása után is nagy feladat vár: a kö­vetkező években meg kell oldaniuk az acélgyártás intenzifikálását s ennek befejezése után — 1978- tól — évente már 1,4 millió tonna acélt vár tőlük a népgazdaság. A rúd-drót hengermű­vet Pethes András, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója vette át üzemeltetésre, és enge­délyt adott, a hengermű gépeinek beindítására. Horogh Lajos, a rúd-drót hengermű főosztályveze­tője kapcsolta be azt a DCL, típusú csehszlovák gyártmányú számítóköz­pontot, amely a mű több száz egységét irányítja. A rúd-drót hengermű ünnepélyes átadása al­kalmából csaknem szá­zan kitüntetést kaptak. Megnyíltak a politikai könyvnapok Benke Valéria megnyitója Pénteken a váci Gépipa­ri Szakközépiskola dísz­termében nyílt meg a po­litikai könyvnapok ese­ménysorozata. Az országos megnyitó ünnepségen megjelent Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizott­ság első titkára, Móna Gyula, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyet­tese és dr. Marczali Lász­ló kulturális miniszterhe­lyettes. Részt vettek a me­gye állami, párt- és társa­dalmi vezetői, a kiadók képviselői, s a pártmunká­sok, a Kossuth-kiadvá­­nyok társadalmi terjesztői. Papp József, a váci járási pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelente­ket, majd Benke Valéria mondott ünnepi beszédet A politikai könyvnapok jelentőségét méltatva egyebek között hangsú­lyozta: " A marxizmus elmélete, a természet, a társadalom és a gazdaság dialektikus materialista szemlélete jelen van az iskolák, a főiskolák és az egyetemek munkájában: ottt van a­ marxista gondo­lat a maga világnézetet formáló hatásával a tudo­mány műhelyeiben csak­úgy, mint a szocialista eszmék, az építés sejtjeit jelentő munkakollektívák­ban és sokak egyéni meg­győződésében. Ez a fejlő­dés társadalomszervező és ideológiai munkánk együt­tes hatásának köszönhető. Elismerés és köszönet il­leti mindazokat, akik közreműködnek abban, hogy a marxizmus, a szo­cialista eszmék, a könyvek és folyóiratok eljussanak az érdekeltekhez. Külön kiemelte a Kos­suth Kiadó részvételét ebben a munkában. A továbbiakban felhív­ta a figyelmet arra, hogy a társadalomtudományok­tól szocialista fejlődésünk aktuális kérdései közül némelyikre konkrétabb, eligazítóbb válaszokat vár­nak a propagandisták. A gazdasági élet folyamatait elemezőbben, értelmezhe­tőbben megvilágító mun­kákra csakúgy igény vol­na, mint az anyagi folya­matok és a tudati szféra kapcsolatait, kölcsönhatá­sait bemutató, vagy a szocialista életmód kiala­kulását kutató és segítő írásokra. A nagy tetszéssel foga­dott beszéd után Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára nyúj­tott át emlékplakettet és elismerő oklevelet a poli­tikai irodalom népszerűsí­tése terén kiemelkedő munkát végző aktivisták­nak. Felfedezés a Szentvid-hegy teraszain Város volt Pannóniában Kőszegtől nem messze. Velem községet elhagyva, kacskaringós szerpentin vezet fölfelé egy bükk- és tölgyfaerdőtől övezett hegyre. Ez már az Alpok nyúlványa. Ha­mar elfogy az út, s gya­log kell kapaszkodni to­vább. Dr. Bandi Gábor, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatója mö­gött Mihály Mária mű­vészettörténész és jóma­gam egyre jobban lema­radunk. — Elemében van a „diri” — mondja Mihály Mária, a szakállas arcú fiatalembert nézve. — Ez az a nagy felfedezése. Ilyesmiről álmodik a ré­gész ... Bár Miske Kál­mán amatőr muzeológus talált már a századfor­duló táján itt bronzkori tárgyakat, a telepet sen­ki sem tartotta fontosnak. Ahhoz ő kellett... Ide­jött, és 1972-ra megszer­vezte az ásatásokat. Ban­di Gábor, Fekete Mária, Marton Erzsébet, dr. Sza­bó Miklós, és 30 munkás tárta fel a bronzkori vá­rost. Híre bejárta már a világot, szok! Emberi kéz mun­kája. Egyetértően bólintok, bár ... (Csak régész sze­me fedezheti fel a „külö­nöst”.) Nézem a hegyek völgybe futó vonulatait, a távoli síkabb tájat, kísé­rőm izgalommal mutat­ják, Kőszegszerdahely felé: ott vezetett valami­kor a borostyánkőrt. Jött a Pó síkságától, jött Bi­záncból, ment északra. Itt, az időszámítás előtt 1000 ■— Mit tudott vajon ak­kor az ember? — kérde­zem a palás kőzetből épült házak alapjain állva. — A társadalom már tagozódott. Munkások, kézművesek, kereskedők lakták a teraszokon épült házakat, s a hegy legtete­jén állt az arisztokrácia számára a fellegvár. Ez a nép fejlett fémművesség­körül mér bronz és fém­­műves központ volt, s egy virágkorát élő város adott otthont a pannon ősöknek. A hegyen épült város 3—400 méter szé­lességben és 1000 méter hosszúságban fogta körül a Szentvid-hegyet. Ezer ember lakhatta, ami óriá­si szám a világ többi, is­mert bronzkori telepéhez képest, ahol 100—150 em­ber talált menedéket­­kel rendelkezett. Az Al­pokból hozták a rezet. Iparszerűen termeltek, eladásra. A bőr- és csont­­megmunkálás művészei* voltak. Aranytárgyaik dí­szítése jó ízlésre vall. És városépítésük egyedülál­ló! Természetesen senki sem hasonlíthatja az e korban fejlett athéni, vagy kisázsiai városálla­mok építészeti remekei­hez, de ezen az égövön ők produkáltak először korszerű szerkezetű vá­rost. Valószínű, hogy kap­csolatban álltak a déli kultúrákkal, de nem má­solták építészeti módsze­reiket. A város egyébként a rómaiak bejöveteléig ép­ségben megmaradt, aztán elvesztette jelentőségét, mert a rómaiak Savariát, a mai Szombathelyet épí­tették ki. Ezt pedig — mutat körül — elnyelte a föld... — Mikor folytatják az ásatásokat? Dr. Bándi Gábor arról magyaráz, hogy a nagy titok még megfejtésre vár. Legszívesebben a fel­legvárnál kezdte volna, ott vannak nyilván a leg­értékesebb leletek, de a város ,,peremkerületénél” kellett kezdeni a munkát, hogy el ne rontsa az egé­szet. Nagy-nagy önmeg­tartóztatás kellett hoz­zá Legszívesebben ki­,ülme ide, és egyedül folyatná tovább. — Gyerekesség, kérem, mellőzzük a szubjektivi­Lemegyünk Velembe, a ritka szép, alpesi házak­kal tarkított patikatiszta­ságú faluba. A megyei továbbképzési házban — a megye pénzén —, öt, hé­tig itt alkotnak a textil­­tervezők. Kozó Erzsébet a soproni textilgyárból jött Bajkó Anikó a kispesti gyárból, Soros Vona a Bajai Posztóból. Megnézzük még Cákot, Kőszegszerdahelyet, és a messzi távolból, most már lentről, a panoráma szé­lén, az Alpok sötét gerin­ce előtt, a „bronzos” csil­logású Szentvidre vetünk egy búcsúpillantást. — Valami értéket min­dig ad ez a föld — mondja csendesen dr. Bándi Gábor. — Csak már 1976 tavaszát írnánk! Felverem majd a sátram, és le se szednek a hegy­ről.. 1977-re, a bronzkori vá­ros teljes feltárásával vá­lik hazánk e végeken levő tája teljes egységgé, kinccsé, olyan kulturális értékké, amelyre büszkék lehetünk. Szűts Dénes Aztán elnyelte a föld­ tájt — mondja restelke­­déssel. — Szóval a feltá­rást jövőre folytatjuk. Először az utak, az Ipari negyed kerül elő. Szom­bathelyen szokták az ur­banisztikai szabadegyete­met megrendezni. Minden évben híres építészek jön­nek ide. Nos, bemutatha­tunk majd egy legkorábbi európai várost Ám a Szentvid a mi elképzelé­seinkben csak egy a sok nyék felemelése, bemuta­tása a cél. A Vas megyei Tanács máris sokat áldo­zott ezért. Cákon helyre­hoztunk egy népi műem­léksort, Szerdahelyen gó­tikus erődtemplomot, Bo­­zsokon reneszánsz épüle­teket. A táj központja Velem. 1970 óta a Sava­ria Múzeum — országo­san — gyűjti és bemu­tatja az ipari textíliákat Itt vannak a fa- és textil­­brennálék­ közül... Az egész kör- Kitárulkozás 1977-ben A borostyán kőút mellett — Feltárás? — kiáltja Bandi Gábor az utolsó szavak hallatán. — Hol vagyunk még attól? A kezdet kezdetén tartunk! Talán 1977-re kialakítha­tunk egy őskori, szabad­téri múzeumot. Kőszeget és környékét évente fél­millió turista látogatja. Ha a várossal készen le­szünk?!.. Most megáll­hatunk, innen láthatjuk legjobban, mennyire nem természetes formájú a Szentvid-hegy, A tera­ NÉPSZAVA Vitára bocsátják az új tanterveket Ezután az oktatási mi­niszter az új tantervek előkészületeiről szólt. Az Elutazott a szíriai honvédelmi miniszter Pénteken elutazott Bu­dapestről Musztafa Tiassz altábornagy, a Szíriai Arab Köztársaság fegy­veres erői főparancsnoká­nak helyettese, hadügy­miniszter, aki — küldött­ség élén — Czinege La­jos vezérezredes, honvé­delmi miniszter meghívá­sára, hivatalos baráti lá­togatást tett Magyarorszá­gon. A két fél tanácskozá­sain a kölcsönös megértés és barátság jegyében tájé­koztatta egymást orszá­gaik, hadseregeik helyze­téről, s eszmecserét foly­tattak a közös érdeklődés­re számot tartó nemzet­közi kérdésekről. A tár­gyalások során megálla­podtak a két hadsereg közötti együttműködés to­vábbfejlesztéséről, meg­határozták a kapcsolatok fejlesztésének további fel­adatait. A vendégek meg­koszorúzták a Magyar Hősök Emlékművét, kato­nai alakulatoknál, illetve tanintézeteknél tettek lá­togatást, megtekintették a Magyar Néphadsereg egyik kötelékének harcá­szati gyakorlatát A kül­döttség ellátogatott a Bá­bolnai Állami Gazdaságba is. Musztafa Tiassz altá­bornagyot és a kíséreté­ben levő vezető katonai személyiségeket fogadta Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Czine­ge Lajos vezérezredes, to­vábbá a Honvédelmi Mi­nisztérium katonatanácsá­nak és a tábornoki kar­nak több tagja búcsúztat­ta. Jelen volt Abdul-Ha­­lim Kaddour, a Szíriai Arab Köztársaság buda­pesti nagykövete. 3 Az oktatás­ miniszter tájékoztatója Az oktatás és nevelés: társadalmi ügy Időszerű, fontos oktatás­­politikai kérdésekről adott tájékoztatást pénteken a Parlamentben dr. Polinsz­­ky Károly oktatási mi­niszter. Elöljáróban nagy nyo­matékkal szólott arról, mennyire fontos — éppen közoktatás-politikai párthatározat végrehajtá­sának kapcsán a társada­lom érdekeinek szolgála­tában —, hogy az oktatás és nevelés társadalmi ügy­­gyé váljék. Sok biztató lé­pésnek lehettünk tanúi e célért az elmúlt eszten­dőkben is. A további lépé­sek megtételét segíti most a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és az Okta­tási Minisztérium nemré­giben kidolgozott irány­­mutatása, ajánlása is az „egy üzem — egy iskola” mozgalom továbbfejlesz­tésére Együtt: üzem és iskola Néhány gondolat és ten­nivaló az ajánlásokhoz fűződően: a SZOT és a mi­nisztérium azzal a kérés­sel fordul az üzemekhez és az iskolákhoz, hogy az ed­digi jó gyakorlatot folytat­va és hatékonyabbá téve, lehetőleg hosszú távú szer­ződésben rögzítsék együtt­működésük feladatait. Eh­hez célszerű a szakszerve­zeti szervek és a tanácsok segítségnyújtó tevékeny­sége. Az együttműködési szerződések bőségesen kí­nálnak lehetőségeket és feladatokat iskolának, üzemnek egyaránt. A gyá­rak jól segíthetik a mun­kával a munkára nevelés feladatainak végrehajtá­sát, a pályaválasztást, a hátrányos helyzetű tanu­lók szociális körülményei­nek javítását, a gyermek­védelmi munkát, a gyári diákfoglalkoztatásokat és szakmai gyakorlatokat — nem utolsósorban pedig az iskolák működési feltéte­leinek megteremtésében számítanak rájuk a tan­intézetek. Az iskoláknak is gaz­dag lehetőségeik vannak az üzemi élet, munka se­gítésére, például az üzemi kulturális és közművelő­dési programok valóra váltásában, az üzemi ok­tatás segítésében, s — cél­tudatos pályairányítással — az üzemi munkaerő­gondok enyhítésében. A szerződések tehát mindkét fél számára igen haszno­sak lehetnek, évtized végére életbe lépő — a párthatározat inten­cióinak megfelelően kidol­gozott — tantervek meg­alkotása több esztendőre szóló feladat volt; a ter­vezetek az elmúlt tanév végére elkészültek, s a dokumentumokat most már vitára lehet bocsáta­ni, kérve és elvárva a gya­korló pedagógusok véle­ményét, észrevételeit. Az új tantervek bevezetését nemcsak a viták, hanem gondos megfontolások és sokféle kísérlet is megelő­zi, hiszen az új dokumen­tumok már az ezredfordu­ló iskoláinak is szólnak. Cél, hogy korszerű és dif­ferenciáltabb tanítást te­gyenek lehetővé, megfele­lő tudományos világképet adjanak, s alkalmazásuk során kellő módszerbeli szabadságot is kapjanak a pedagógusok. A pártkongresszus prog­ramnyilatkozata különle­ges figyelmet szentelt an­nak, hogy a szocialista ne­velés hatékonysága erő­södjék. Ezzel összefüggés­ben hangsúlyozta a mi­niszter: minden tantárgy­nál és minden képzési fo­kozatban a hatékonyabb világnézeti és politikai ne­velés megvalósítása a cél. Ehhez kell a mainál foko­zottabban alakítani és for­málni a pedagógusok szemléletének egységét, közelíteni egymáshoz az iskolákban, az otthonok­ban és a munkahelyeken folyó nevelőmunkát. Kü­lönösen fontos a KISZ kommunista jellegének erősítése, a munkával munkára nevelés módsze­reinek kibontása. Rendkívül fontos okta­táspolitikai feladat, hogy a tehetséges munk­ásgye­­rekek kettő számban ke­rülhessenek felsőbb isko­lákba, egyetemekre, főis­kolákra. Sok jó akció szü­letett már e cél szolgála­tában, köztük is jelentős az ifjú szakmunkások egyetemi képzését előké­szítő akciósor. A jövő tan­évben már csaknem 700 ifjúmunkás kezdheti meg — ilyen előkészítők vég­zése után, sikeres vizsga esetén — egyetemi, főis­kolai tanulmányait mű­szaki, jogi és más karo­kon. Előkészítők, felvételi tudnivalók Jó kezdeményezésnek bizonyult a szakmunkások, középiskolája is, máris tíz­ezernél többen tanulnak ezekben az osztályokban. Végezetül a jövő évi egyetemi és főiskolai fel­vételik előkészületeiről, bizonyos változtatásokról adott áttekintést dr. Po­­linszky Károly. Matema­tika és fizika mellett jö­vőre már biológiából is al­kalmazzák a közös érett­ségik felvételi írásbeli módszerét, amennyiben a biológia felvételi tárgy. Esetenként néhány szakon nem hirdetnek újabb je­lentkezést, másutt a kép­zést egy-egy évre szüne­teltetik, illetve megosztva indítják az egyetemek ka­rain, csökkentve így a túl­jelentkezéseket. Tovább fejlesztik a bevált átirá­nyítási gyakorlatot is. V. M.

Next