Népszava, 1976. január (104. évfolyam, 1–26. sz.)

1976-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI |#7­L JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK 104. ÉVFOLYAM L SZÁM­ÁRA 1.20 FORINT | V*V­­­ **" NÉPSZAVA TI »■imwiail|TWTMOM«».- ■■■«.■»■KI'•»!*■»*> IIMIHWT!■ IC—.Mi it .TifflUlW TTlTTl" — ca A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Fdkészlette­l kezdjük az­t­i esztendőt írta: Földvári Aladár, a SZOT elnöke az esztendő vége akaratlanul ön­­vizsgálatra készteti az embert, arra, hogy egy pilanatra meg­állva visszatekintsen, mit ért el, mit tett jól vagy kevéssé szerencsésen az elmúlt évben. S mi vár rá, milyen célokat szeretne elérni az új eszten­dőben, így van ez nemcsak az egyé­nek, a családok­­életében, hanem egy-egy vállalat,­­ intézmény, szö­vetkezet dolgozóinak nagyobb kö­zössége vagy akár a falu, a város, az ország népének esetében is. A fiatalok tanulmányaikban ha­ladtak előre, van, aki továbbképezte magát a szakmában, mások az év so­rán szapott munkahelyi — erkölcsi vagy anyagi — elismerésnek örülnek, van aki számára egy kellemesen el­töltött szabadság, • szép utazás " tette emlékezetessé az 1975-ös esztendőt. Megint mások talán családi életük­' ben érkeztek' új­ fordulóponthoz. Új jövevénnyel gyarapodott a család, vagy az életkörülmények váltak kul­turáltabbá, kényelmesebbé, egy-egy értékesebb lakberendezési tárggyal, netán éppen az elmúlt évben teljese­dett be a hőn óhajtott közös vágy: az új lakás. Persze, a család gyarapodása igen szoros kapcsolatban áll azzal, hogy milyen eredményesen gazdálkodott, termelt a vállalat vagy szövetkezet, amelyben tagjai dolgoztak. S az sem közömbös, hogyan fejlődött az egész népgazdaság. A rendelkezésre álló adatok kedvező tényekről adnak szá­mot 1976-ról. A tervezettet megha­ladóan nőtt az ipar termelése, egé­szében teljesítette feladatát mezőgaz­daságunk, az előirányzottnál határo­zottabban nőtt a nemzeti jövedelem és­ tovább emelkedett a lakosság élet­­színvonala. A dinamikus fejlődés persze nem csupán az 1975-ös évre jellemző sajá­tosság, hanem része egy 30 éve tartó folyamatnak hazánkban. Munkásosz­tályunk, dolgozó népünk­­történelmi jelentőségű — s még a mi társadal­mi rendszerünkkel nem rokonszenve­­zőket is elismerésre késztető — ered­ményeket ért el a felszabadulás óta M­agyarországon. TV n­épgazdaságunk erejének növeke­­d­­­­désével együtt rendszeresen nö­vekedett az anyagi jelát, emel­kedett az életszínvonal, megvalósult a szociális és létbiztonság. Nemcsak az egészségre káros, a megerőltető fizikai munkát igénylő munkahelye­ket váltották fel egyre nagyobb számban a tiszta, világos, egészsé­ges üzemek, a nagy teljesítményű gépi berendezések, hanem a szakma és az általános műveltség is mér­hetetlenül sokat fejlődött. Az életkörülmények kulturáltságá­ban, ismereteikben, a világnéze­tük, öntudatuk érlelődésében is hal­latlanul sokat gyarapodtak a széles tömegek. Mindez meggyőzően bizonyítja a Magyar Szocialista Munk­áspárt elvi politikájának és mindennapi vezetési gyakorlatának helyességét, kipróbált voltát Alátámasztja ezt a tényt a szocialista demokrácia egyre érezhe­tőbb kibontakozása, amely napról napra több lehetőséget ad a dolgozó embereknek, hogy a munkahelyükön és a lakóhelyükön részeseivé válja­nak a közösséget érintő kérdések megoldásának, bekapcsolódjanak a közéletbe. A szocialista építésben elért sike­rek mellett az 1975-ös év számos nevezetes évforduló miatt is emléke­zetes a szántónkra. Ebben az esz­tendőben ünnepeltük felszabadulá­sunk harmincadik évfordulóját és a­­Szakszervezeti Világszövetség meg­alakulásának ugyancsak harmadik évtizedét. Az 1975-ös év legkiemelke­dőbb hazai eseménye a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszu­sa volt, amely megerősítette a párt fő politikai irányvonalát, kijelölte a so­ron következő feladatainkat, s prog­ramnyilatkozatában meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésé­nek azokat a tennivalóit, amelyek révén közelebb jutunk a végső cé­lunkhoz: a kommunista társadalom megteremtéséhez. Végül, de nem utolsósorban alig néhány hete fejezte be munkáját ,a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa, amely öt évre megha­tározta a szakszervezeti mozgalom, a dolgozók legszélesebb tömeg­szerv ese­tének feladatait, módosította a szak­­szervezetek alapszabályát és újjává­lasztotta vezető szerveit. A kongresszus is hangsúlyozta, hogy országunk erejének és a szer­vezett dolgozók alkotókészségének minden lehetséges eszközét most gazdasági feladataink megoldására szükséges összpontosítanunk. Az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásai alapján — a képviselők ja­vaslataival kiegészítve — az ország­­gyűlés alig két hete fogadta el az 1976—1980-as évek fejlődését meg­határozó ötéves ném­gazdasági­ tervet s hagyta jóvá az új esztendőre szóló költségvetést. A népgazdaság tervei nagyszabású és lelkesítő célokat tartalmaznak. Ugyanakkor, amikor a gazdaságilag fejlett tőkés országok válsággal küszködnek, a növekvő munkanélkü­liséget képtelenek megfékezni, s a dolgozó családok hatról hétre, napról napra érzik az inflációt, az életviszo­nyok romlásának minden terhét, mi további életszínvonal-növekedést ter­vezünk, s egyik legnagyobb gondunk a munkaerőhiány. Céljaink megvaló­sításában számíthatunk a szocialista világrendszer, a baráti országok segít­ségére, ám a legtöbbet mégiscsak magunknak kell tennünk önmagun­kért. Azért, hogy teljesebben kihasz­náljuk a munkaidőt, szervezettebb körülmények között, a korábbinál hatékonyabban dolgozzunk, úgy for­máljuk át az ipar és a mezőgazdaság termékszerkezetét, hogy egyre bővül­jön a minden piacon értékesíthető termékek aránya. Takarékosan bán­junk anyaggal, energiával, beruházá­si javakkal, s nem utolsósorban a legértékesebbel: az emberi munká­val. A szakszervezetek mindent meg­tesznek, hogy a szervezett dolgozók millióit erre az országépítő nagyszerű munkára eredményesen mozgósítsák, felhasználva a munkaversenyt, a szo­cialista brigádok példamutatását. Ér­dekvédelmi hivatásukból is az követ­kezik, hogy sajátos eszközeikkel — egyebek között az üzemi demokrácia elmélyítésével, a dolgozók közvetlen beleszólásának, javaslatainak haszno­sításával — erősítsék ezt a folyama­tot. E­ddigi eredményeink, az ország­szerte tapasztalható tettrekész cselekvő légkör biztosíték ar­ra, hogy megalapozott terveinket az új évben és az egész ötö­dik ötéves terv időszakában meg­valósítsuk. Országos méretekben is, a szűkebb pátria, a kisebb kö­zösségek tekintetében is, egya­ránt. Ezeknek a terveknek a célok­nak valóra váltásához kívánok a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a magam nevében eredményes munkát, sok sikert a szervezett dol­gozók több milliós táborának, a Nép­szava olvasóinak, s valamennyiük egyéni életében is jó egészséget, bol­dog új évet­ Derűs pillanat Sives'ed/e/i /o/c/#jp of eóvfejte/of A&aaa/ii? ­ Magyarorszg: 10 millió 568 ezer lakos Töb­is gyerek születik - 3009 bölcsődei és 13 ezer óvodai férőhely készítii el Fokozott támogatás a fiatal házasoknak — 94 804 házasságkötés Idegenforgalmi rekord A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai ezek­ben a napokban állítják össze az év „számfényké­pét” munkánkról, ered­ményeinkről, a demográ­fiai helyzet alakulásáról. Az első tizenegy hónapról a legfontosabb adatok már rendelkezésre állnak. A gyorsstatisztikai összesíté­seket a számítógépek al­kalmazása teszi lehetővé. Az 1960-as években a demográfiai mérleg ked­vezőtlen volt. Gyakran előfordult, hogy egy-egy évben magasabb volt a halálozási arányszám, mint az újszülötteké. A kormányzat az elmúlt év­tizedben, de különösen a negyedik ötéves terv idő­szakában minden eddigi­nél többet tett a fiatal há­zasok helyzetének javítá­sáért, az anya- és csecse­mőellátás színvonalának emeléséért. A tények, a számok azt bizonyítják, hogy a tanácsok az elő­írtnál nagyobb mértékben biztosítanak új lakásokat a fiatal házasoknak. A ne­gyedik ötéves terv idősza­kában csaknem kétszer annyi új óvodai férőhely készült el, mint amennyit eredetileg terveztünk, többször is rendezték,­­emelték.Ma­ csatéi­ goaasz­kot, újabb és újabb ked­vezményeket kaptak a gyermekgondozási segé­lyen levő anyák. 1970-ben a statisztiku­sok 151 819 élveszületést jegyeztek fel, 1973-ban már 158 224 gyermek jött a világra, most 11 hónap alatt 178 531 új állampol­gárt jegyezhettek be az anyakönyvekbe. Ez azt je­lenti, hogy a múlt év azo­nos időszakához képest 4,8 százalékkal növekedett a születési arányszám. A következő évi népgaz­dasági terv is jelentős fej­lesztést ír elő: 1976-ban a bölcsődei férőhelyek szá­mát 3600-zal, az óvodaia­kat 15 ezerrel növeljük. A gyorsabb fejlesztést a töb­bi között az is lehetővé teszi, hogy a költségvetés­ben biztosított összegeken felül a vállalatok, intéz­mények is mind többet fordítsanak a gyermek­­intézmények építésére. Várhatóan csökken az óvodákban és a bölcső­dékben a létszámhiány, hiszen a kormány intézke­dései nyomán ezekben az intézményekben 14—15 százalékkal növelik ja­nuárban a béreket. Az ország lakóinak szá­ma 1975. december 31-én 10 538 000 volt. A házasságkötések szá­ma — az adatok szerint — növekszik. Tizenegy hó­nap alatt 14 801 párt adtak össze, 4,2 százalékkal töb­bet, mint a múlt év azo­nos időszakában. A nyugati inflációs hul­lám következtében a leg­több európai országban csökkent az idegenforga­lom, nálunk ellenkező ten­denciát tapasztalhatunk, 11 hónap alatt 8 943 439 külföldi állampolgár lépte át határainkat, minden eddiginél többen, a föld­kerekség mintegy 130 or­szágából. A kiutazók szá­ma is növekedett, megha­ladta a 3 millió 195 ezret, s ez újabb turistarekordot jelent. A társadalmi termelés az előzetes számítások szerint 5,5—6 százalékkal növekedett 1975-ben, ezen belül az ipari termelés 6 százalékkal. A legdinami­kusabb fejlődés a gépipar­ban és a vegyiparban fi­gyelhető meg. A beruhá­zásoknál kedvező változá­sok tapasztalhatók, a szo­cialista szektorban az elő­ző évinél mintegy 13 szá­zalékkal, 16 milliárd fo­rinttal többet fordítottunk fejlesztésre. Továbbra is alapvető feladat a beruhá­zások jobb előkészítése, a kivitelezők munkájának összehangolása, az átfutá­si idők rövidítése. A gyorsjelentések sze­rint mintegy 90 ezer lakás készült el. A munkások havi átlagbére a szocialis­ta iparban, tíz hónapot f­­­gyelembe véve, 7 száza­lékkal növekedett, 2707 forint volt. A belkereske­delmi forgalom­ minden előzetes számításra rácá­folt. Tizenegy hónap alatt 196 milliárd 981 millió fo­rint értékű árut adtak el, 10,4 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. S a decem­beri gyorsjelentések sze­rint az év utolsó hónap­jában újabb rekord szüle­tett. Az is kiderül a sta­tisztikákból, hogy egyre többet költünk műszaki árukra, tartós fogyasztási cikkekre, s a teljes forgal­mon belül csökken az élel­miszerek részaránya. Virtégszénvonalú technológia Határidőre elkészült az új Péti­ Műtrágyagyár is munk­ásfísztfilés­ePétfürdőn "az készült az új Péti Műtrá­gyagyár — jelentette be szerdán a Pétfürdőn meg­tartott munkásgyűlésen Kisgergely Lajos igazga­tó. A 10 milliárd forintos költséggel felépült gyár­óriásnak nagy jelentősége van, hiszen megkétszerezi az összes hazai műtrágya­­gyártás mennyiségét, két- és félszeresére emeli a magyarországi nitrogén­­hatóanyag-gyártást. Éven­te 618 ezer tonna nitro­gént, foszfort és káliumot tartalmazó komplex­ mű­trágyát gyártanak majd itt, amely nem a kompo­nensek mechanikai keve­résével, hanem azok ké­miai egyesítésével jön lét­re. A komplex műtrágyát az első időben két variá­cióban állítják elő — 44, ■UflWWT 48- ára-sm-dí. ható­anyag-tartalommal. Az egyik termékben a fosz­forhoz és a kálium-tarta­lomhoz viszonyítva, két­szeres lesz a nitrogén ará­nya, a másikban pedig mindhárom­­ hatóanyag egyenlő arányban szere­pel. Nagy értékek komp­lex műtrágyának, hogy abban a foszfortartalom 80 százalékban vízoldha­tó. Az új gyárban évente 200 ezer tonnányi 46,3 százalékos ha­tóanyag-tar­talmú nitrogénműtrágyát, karbamidot is gyártanak és több mint 200 ezer ton­nányi hagyományos pézi­sót. A technológia a mai legmagasabb színvonalat képviseli, 29 világcég ajánlatai közül választot­ták ki a legmegfelelőbbe­ket. A komplex műtrá­gya- és a karbamidüzem francia eljárással épült fel, az ammóniagyár tech­­­nológiáját pedig az ame­rikai Kellog cég szállí­totta. A berendezések­re a módszerek korszerűségé­re jellemző, hogy az egy főre eső műtrágya-ter­melés meghaladja majd az évi ezer tonnát, a fajlagos energia-felhasználás pe­dig csupán ötvened része a hagyományos nitrogén­műtrágya­ gyártásának. A nagyszabású beruhá­zási munkát követően újabb erőpróba vár a páti szakemberekre, munká­sokra: a próbaüzemelte­tés. A munkásgyűlésen az üzemek szocialista bri­gádvezetői újabb felaján­lásokat tettek, a zavarta­lan­­ gyárindítás érdeké­ben, valamint az 1376-os termelési terv túlteljesíté­sére.

Next