Népszava, 1976. január (104. évfolyam, 1–26. sz.)

1976-01-01 / 1. szám

íj év - új rendeletek Építési, föld-, ebadó — Telekhasználati díj — A részletről — Gerley Szárföld, Veszkény, Mátraszentimre város környéki községek Az év első napján új jogszabályok lépnek élet­be. Az idén ez különösen így van, hiszen a gazdasá­gi szabályozók módosítása egy sor fontos jogszabály kiadását tette szükségessé. De változnak, korszerű­södnek a szabályok 1976. január 1-től több más te­rületen is. .A nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti eme­léséről szóló rendelkezé­sek például mától azzal a módosítással érvényesek, hogy az évenkénti emelés összege 50 forintnál keve­sebb nem lehet Ezzel egy­idejűleg emelkedik a nyugdíjak házastársi pót­lékkal kiegészíthető, vala­mint a saját jogú és az öz­vegyi nyugdíj együttes ha­tárösszege. Az adózással kapcsolat­ban is több új szabály lép ma életbe. Az építési adó­ról és a földadóról szóló új rendelkezések elsősorban a vállalatokat, szövetkeze­teket érintik, az ebadóról és az ebek kötelező össze­írásáról intézkedő jogsza­bály viszont már közvet­lenül a lakosság egy ré­széhez szól. Ezt az adót ál­talában a három hónapnál idősebb ebek után kell fizetni. Évi összege az őr­zésre tartott ebek után 60—80, a vadászeb után 100—200, a kedvtelésből, tenyésztés, valamint ke­resőfoglalkozás céljára tartott eb után 500—800 forint. Az adó pontos összegét — az egész településre egységesen — a helyi ta­nács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A tanácsok pénzügyi osztályai ezentúl minden év februárjáig ösz­­szeírják az ebeket, s nyil­vántartást vezetnek róluk. A változásokat a tulajdo­nosok 15 napon belül kö­telesek bejelenteni. Egy másik, mától érvé­nyes miniszteri rendelet kimondja: az állami tele­kért — tekintet nélkül ar­ra, hogy már beépült-e vagy sem *— évenként te­lekhasználati díjat kell fi­zetni. Mentesek a díjfize­tés kötelezettsége alól töb­bek között a pénzintéze­tek, a jóléti, egészségügyi, szociális, oktatási, kultu­rális, testnevelési és sport­intézmények, a tanácsi házkezelési szervek, a költségvetési üzemek, a kijelölt fogyasztási szol­gáltató- és közművállala­tok. Ez a mentesség azon­ban a telek-igénybevételi díj fizetésére nem vonat­kozik. A telekhasználati díj összege területenként különböző, az országos je­lentőségű üdülőterülete­ken és a nagyobb városok vonzáskörzetében általá­ban lényegesen magasabb. Új miniszteri rendelet szabályozza mától a tele­püléstisztasági szolgálta­tás ellátását és az ezért történő díjfizetés módját. A jogszabály lehetővé te­szi, hogy a szolgáltatást ellátó szerv a megrendelő jövedelmi és szociális helyzetére tekintettel a la­kossági szolgáltatás díjá­nak megfizetésére részlet­­fizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adjon, sőt a díjat ezentúl el is engedhetik azoknak, akik rendszeres szociális se­gélyben vagy hadigondo­zási járadékban részesül­nek. Végül ma lép életbe az a jogszabály, is, amelyik a Békés megyei Gerla köz­séget Békéscsaba, a Győr- Sopron megyei Szárföldet és Veszkényt Kapuvár, a Heves megyei Mátraszent­­imrét pedig Gyöngyös vá­ros környéki községévé nyilvánítja­ Városkapu A főváros általános rendezési terve hat új vá­rosrészközpontot jelöl ki, hogy biztosítani lehessen a kétmilliós város ará­nyos fejlődését és a Bel­város tehermentesítését Az Örs vezér téri már épül. -Tervezte:­irányi László, a BUVÁTI osz­tályvezetője. Az Örs vezér tér nem­csak jelentős közlekedési csomópont, villamosok, autóbuszok, metró- és HÉV-szerelvények talál­kozóhelye, hanem egy ki­csit a város kapuja is, a „Rákosok” és Gödöllő fe­lől. Az elővárosok és az önálló várossá nőtt, 60 ezer lakosú telep „meg­érdemli” a magasabb szintű ellátást Jelenlegi legnagyobb áruházunkat, a Corvint is felülmúlja a 180 méter hosszú, 32 ezer négyzet­­méteres bevásárlócsarnok, amelynek alapozása már megkezdődött. Az előre gyártott elemekből épülő, tetővilágításos épület bel­sejében fedett utcák lesz­nek, akárcsak a múlt szá­zadban szőrmecsarnoknak épült moszkvai GUM áruházban. Az épületbe 34 boltot, szolgáltatóhelyi­­séget telepítenek. Az emeletre nemcsak mozgó­lépcsőn, hanem a külső falak mentén futó gyalo­­gosrámpán is fel lehet jutni. Az átadást 1978-ra ter­vezik, s ezt követően fo­kozatosan épül ki a város­részközpont. A következő állomás a kétszintes bú­toráruház lesz, majd or­vosi rendelő, művelődési központ, valamint egy IS és egy 26 emeletes iroda­ház következik. Az épüle­tek fórumszerű belső te­ret vesznek körül, ame­lyet parkosítanak. Itt csak gyalogosforgalom lesz. Gépkocsiját minden­ki a központot körülfogó parkolósávban hagyhatja. A tervek szerint a köz­pontot később tovább bő­vítik Kőbánya felé. A Kerepesi út másik olda­lára gyalogosfelüljáró ve­zet majd át. Dévkergetés Sokáig igen elterjedt szokás volt, és egy-két he­lyen még most is él, hogy a legények énekszó és víg kurjongatás mellett szal­mabábot hordanak körbe a faluban. Egy-egy ablak­nál megállnak kántálni. Mézes pálinkával és le­pénnyel kínálják őket. Majd a faluvégen tréfa és nótaszó mellett eltemetik az óévet jelképező bábot.­­ Somlóvidéken öregember­nek öltöztetnek egy le­gényt és egy kisebb gye­rek korbáccsal kergeti ki az „óévet” a faluból. Sok faluban kiharangozzák a régi esztendőt, az újat pe­­­dig a toronyból énekkel­­ köszöntik. . 1 Pezsgőfürdő — Szem-szájnak ingere mi volt? — Hideg ínyenciás — kezdte a felsorolást Hor­váth Ferenc, a Gellért­­szálló mesterszakácsa. — Kaviáros tojás, hideg fo­gas, töltött paradicsom, csabai karaj, malac hi­degen, aztán borjúszele­tek Gellért—Gundel mód­ra, Wellington-bélszín, lángolt csokoládés pala­csintával zárva. No, és locsolva itallal, persze, aki egyáltalán vé­gig tudta enni ezt a bő­séges szilveszteri menüt. A vacsora után a fürdő Vénusz-termében — víz­teleníti, csak pezsgővel — kezdődött a bál. Ki tudja, hány nemzetből összever­buválódott, de ezernél jó­val több vendéggel. Palo­tás, angol keringő, ci­gánydalok, műsor, heje, huja hajnalig, amikor is már mindenki egy nyel­ven beszélt... 4 NÉPSZAVA HOFI A PERZSA-ÖBÖLBEN — Esett a hó? — Nem, 24 fokos me­legben szilvesztereztünk... Csipog a rádió a MA­HART székházéban. A vonal túlsó végén a Hun­gária 5300 tonnás tenger­járó hajó kapitánya, Ba­yer József parancsnok és Hikádé János rádiós. És a vonal túlsó vége tőlünk 5400 kilométerre volt, a tengerjáró ugyanis 34 fő­nyi személyzetével a Per­zsa-öbölben, Shatt Al Arab-öbölben horgony­zott, pilothajóra várva, amely az új év első nap­­jaiban vontatja majd föl a Tigris és az Eufrátesz összefolyásának torkola­tán. Hogyan telt a szilvesz­ter, Bayer kapitány? — Sült malac volt va­csorára, dupla bor, bejgli, éjfélkor pezsgő, hajnal­ban korhelyleves. Külön programiként meghallgat­­tuk a Hofi-nagylemezt, három televízióműsorban válogathattunk. — Itt egy kis szünetet tartott, majd folytatta. — És éj­félkor meghallgattuk a Himnuszt... HARP hívójelű Hungá­ria a következő üzenettel fejezte be a beszélgetést: „Nagyon boldog új évet kívánunk a családunknak és a Névszava minden kedves olvasójának!” Tr©iti, írom, trombitás -T- Trombitát, malacot, álarcot, kéményseprőt tes­sék! — kínálta a Flórián tér sarkán Szilveszter nap­ján portékáit Steiner Má­tyás. És a gyerekek ma­lackaálarc mögül riogat­ják a papírtrombitát („Anyu, ugye én vagyok a legszebb malacka?”), egy kapatos férfi csákót is csa­pott a fejébe („öt fröccs után hogyan szól a trom­bita?”)... Talán csak mi tudakol­juk Steiner Mátyás játék­os bazáráru-készítőtől, ho­gyan készülnek a szilvesz­teri kellékek. Nos, az ál­arcokat papírból formáz­zák, büszke is rájuk a mester. Időtállók. Nem úgy, mint az új módi, a műanyag. A trombitához a síp, a münstück a mű­anyagosoktól kerül, a pa­pírburkot maga Steiner Mátyás hajtogatja, s ra­gasztja a végére kreppből a színes rojtokat. Ha nincs szilveszter, nem ismerjük meg Steiner Mátyást. S egy érdekes életet. A hetvenedik évé­ben járó férfi 1945 után egy hátizsákkal kezdte. Készített babakocsit, cipőt, papucsokat, pedig úszó­mester, masszőr és fodrász van, no meg csiszuru a Gammában. Kisiparos lett 1947-től, bazárra, játékra kapott ipart. Ha életét ösz­­sze akarnánk fogni, bú­csúról búcsúra járva több­ször beutazta az országot, hogy aztán év végén egy napra a Flórián téren megpihenjen. — Trombi­tát, malacot, álarcot.— Elkésett százlábú RÁTONYI RÓBERT: — Nyáron Ausztráliá­ban jártam. Sydneyben egy áruház földszintjén az alábbi két feliratot olvas­tam egymás mellett: „Reklamáció a 23. emele­ten.” S a másik: „A­ lift nem működik”__ Az 1975-ös év legnevet­­tetőbb vicce pedig szá­momra a következő volt: Az állatóvodából egt­­más után már harmadik napja elkésik a százlábú. Az óvónéni felelősségre vonja, mire ő elsírja ma­gát: -a- Nem tehetek róla. Valaki kiírta az ajtóra, hogy belépés előtt kötele­­ző­­lábat törölni... ASZTALON A VILÁG — Halló, adom New Yorkot... Itt Budapest... — bábeli a hangzavar szilveszter éjszakáján a Horváth Mihály téren, a Nemzetközi Távbeszélő Központban. Másfélszer annyi a hívás, mint a „szürke hétköznapokon”, s az újévi jókívánságözönt a szokásosnál kétszer több kezelő kapcsolja. És jelentkezik Caracas, Sydney, sőt délelőtt Mali Köztársaságból küldtek üdvözletet családjuknak a kint dolgozó magyar szakemberek. A külföl­dön élő magyarok jelen­tik a törzsközönséget de­cember utolsó napján, s a legérdekesebb hívás Ame­rikához kapcsolódik: Sza­bolcs megye eldugott fa­lujából a mamát a postá­sok kocsival vitték a tele­fonközpontba, hogy a fia azt mondhassa neki: „Bol­dog új évet, mama.” Bihari Gyuláné 1942 óta tartja a kapcsolóasz­­tallal a világot a keze alatt. — Este nyolc órakor kezdtük, s reggel hétkor hagyjuk abba a munkát A férjemet „eladtam” a rokonokhoz, ugyanis ott­hon a fiatalok szilveszte­reznek, s tudja, hogy van ez... Éjfélkor azonban kaptunk pezsgőt, virslit, s akadt egy vonal is, amin felhívhattam a családo­­mat, legalább néhány percre. S a beszélgetésünkre is mindössze néhány másod­perc volt, mert sürgetőn máris müncheni hívás ér­kezett miBAllT HALDOKLÁSA TABI LÁSZLÓ: , —■ Engem 1975-ben a öreg Thibault haldoklása rendített meg a legjobban, aki teljes negyedórát ago­­nizált a televízió képer­nyőjén. — És min nevettem a legjobban? Azon, hogy mennyire megrendített az öreg Thibault haldoklása. Mao és Kissinger KABOS LÁSZLÓ: A legnagyobb nevetése­met a televíziónak kö­szönhetem. No, nem vala­melyik szórakoztató mű­sor vidámított fel, hanem a híradó: Kissinger Kíná­ban járt. A képen Mao és kísérete, Mao Ce-tung magyarul is „olvasható” kézmozdulatokkal érdek­lődött. — Ki ez az ember? — Kissinger, az ameri­kai külügyminiszter — súgták a fülébe. — És ki az a nő mel­lette? — A felesége. — A felesége? Minek az neki? Bakfazékdobás Hajdúhadházán, de má­sutt is az a szokás járta, hogy kövekkel megrakott cserépfazekat vágtak a „pitar” ajtóba. Harago­sokhoz, vagy éppen jó ba­rátjukhoz. S a gazda mi­előtt behívta a legénye­ket, vidáman kiálthatta: „Megálljatok, büdös csa­vargók.” NÉPSZAVA­­. MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szerkeszti - szerkesztő bizottság Főszerkesztő: Siklós Jánosi Kiadja a Népszava Lapkiadó Vállalat VII. kerület, Rákóczi út Sé. Telefon: 224—819 Postacím: 1964 Budapest Felelős kiadó: Gábor Márton a Népszava La­pki­a­dó Vállalat igazgatója Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi­­Budapesten a kerületi­ hírlapkézbesítő posta­­hivataloknál a kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 20,— Ft Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Sütet: 25 vOS B.né.L a barlangban igazán csak a magya­rok tudnak szilveszterez­ni — állítják a külföldiek. És bizonyítja az év végi idegenforgalom. Az IBUSZ négy és fél ezer vendéget fogadott az or­szághatárokon túlról. Megtöltötték a budapesti szállodákat, éttermeiket, éjfél után pedig elvegyül­tek a körúti népünnepély­ben. Gemenc­e kiemelke­dett a programokból, a vadrezervátum megte­kintése után a feldolgo­zott őzek, vaddisznók ad­ták a szilveszteri vacso­rát. Külföldre hatszáz magyar turistát vitt óév­­búcsúztatóra az IBUSZ, s Moszkva utcáin trojkában csilingelt a magyar, cso­port ... Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda két­ezer külföldi fiatal szóra­kozásáról gondoskodott, a legtöbben a szocialista or­szágokból érkeztek. A nemzetközi bálok közül a Hotel Ifjúságé vitte a prímet, ahol a konferan­szié három nyelven „ad­ta el” a kacagtató poéno­kat. A vidéki nemzetközi szilveszter estek: Eger, Miskolctapolca — hajnali fürdőzéssel —, Aggtelek — éjfél előtti barlangláto­­gatással­­—, Harkány, Siklós, Sopron, Esztergom — a külföldiek mellett körülbelül ö­1 ■ ■ hazai fiatallal. Súgni tudni leéli FEHÉR KLÁRA: Egy angolórán szakfel­ügyelő van. A tanárnő ki­szállt egy fiút a táblához. — Felírok egy angol mondatot, írd alá a fordí­­tását. A gyerek veszi a krétát és felírja: „De szép feneke van a tanár néninek.” A tanárnő elvörösödik, felháborodva kiabál a gyerekre. — Micsoda szemtelenség ez? Azonnal takarodi k­i az osztályból. A srác kifelé menet méltatlankodva fordul a szakfelügyelőhöz: — Ha nem tetszik tudni angolul, minek tetszett súgni? ­ AJÁNDÉK Már Mátyás király kró­nikása, Galetto Marzio is arról tesz feljegyzést, hogy: „Január elsején a magyarok szirénát, vagyis ajándékot szoktak ad­ni, hogy jól kezdődjék az év.” A budai királyi udvarban valójában már a hivata­los naptárreform előtt is ajándékot kaptak újév napján az egyházak, az iskolások, a kertészek, a várhatónak stb. A riportokat írták: Deák András, Mélykúti Attila, Schmidt Attila, Számaim Béla, Varga Zsuzsa, Fo­tók: Sténei Ferenc

Next