Népszava, 1976. január (104. évfolyam, 1–26. sz.)
1976-01-07 / 5. szám
ISTA, január 1. Huszár István látogatása Huszár István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kedden látogatást tett a Magyar Néphadsereg egyik légvédelmi alakulatánál. Látogatása során a honvédelmi minisztériumban aktív aértekezleten tájékoztatót tartott időszerű belpolitikai-gazdasági kérdésekről. A vendéget Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke és Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, poétikai főcsoportfőnök, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta. (MTI) Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete a kubai forradalom 17. évfordulója alkalmából kedden fogadást adott a margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson részt vett Biszku Béla, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai , dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Karaszas László munkaügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, s a politikai, a gazdasági, a kulturális, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai kéépviseletek sok vezetője és tagja is. (MTI) R af:'s Rek:’n Közös határállomás, gyorsabb vasúti személy- és teherforgalom Kedden Rajkán ünnepélyes keretek között adták át a 150 millió forintos költséggel felépült magyar—csehszlovák közös szolgálati határállomást. Az avatáson részt vett Rödönyi Károly magyar és Vladimir Klazek csehszlovák közlekedési miniszter, továbbá dr. Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti és Barity Miklós, Magyarország prágai nagykövete. Az utóbbi években jelentősen megnövekedtek a vasúti szállítási feladatok. Az új határállomáson, amelynek építése során a régit tíz vágánnyal bővítették, korszerű szociális helyiségekkel ellátott felvételi épületet emeltek a határőr- és a vámszemélyzet részére, 400 méteres sziget peront és raktárakat is kialakítottak. A régi, a rusovicei állomás már elavult. Mint a magyar és a csehszlovák miniszter beszédében hangsúlyozta, a technológiai folyamatokat szalagrendszerben végzik, az irányítást és az ellenőrzést a legkorszerűbb berendezések segítik. A nemzetközi személy- és teherszállításban valamennyi viszonylatban nagy gondot jelent, hogy a vonatok a határállomásokon hosszú ideig vesztegelnek. A szakértők felmérései szerint a tehervonatok például hoszszabb időt töltenek a rendezőpályaudvarokon a ki- és berakással és a határállomásokon a vizsgálatokkal, mint úton. Ha csak egytized nappal csökkentik a MÁV-nál a fordulóidőt, ez 900 vallon vásárlását teszi feleslegessé. A szocialista országok a KGST-n belül az elmúlt években több intézkedést tettek a formaságok csökkentésére, a határvizsgálatok összevonására és egyszerűsítésére. A záhonyi és a csapi a szobi és a sturovói vasutasok már évek óta teljesen összehangolva, együtt dolgoznak. Sturovóban több száz magyar vasutas teljesít rendszeres szolgálatot. A szocialista vasúti és közúti határállomások egész során vezették be az együttes vizsgálatokat. Ezzel a személyvonatok menetidejét 40—80 perccel csökkentették. A mostani rajkai avatásnak különösen nagy jelentősége van, hiszen nemcsak a két érintett ország, hanem az észak- déli nemzetközi forgalom és az Adria felé irányuló szállítások nagymérvű gyorsítását teszi lehetővé. A rajkai állomás áteresztő képességét megduplázák. A beruházásban részt vevők közül 36 magyar és csehszlovák vasutas pálya- és építőmunkás kitüntetést ."*mrntt. Szémann Bél KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bérces Jenőt, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóját több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Több évtizedes kiemelkedő eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Egresi Károlyt, a Magyar Hajó- és Darugyár személyzeti szociális igazgatóját. A kitüntetést dr. Betler Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes adta át. Az Elnöki Tanács Mester Józsefnek, a gépexport vállalat vezérigazgatójának, több évtizedes kiemelkedő munkájának elismeréséül, nyitgállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Rabi Béla kohó- és gépipari miniszterhelyettes adta át. Rendelet az igazgatási és adminisztratívügyviteli létszámfelvételi zárlatról A Magyar Közlöny 1975. évi 87. száma közli a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletét, amely az igazgatási s adminisztratív ügyviteli, létszámfelvételi zárlatról intézkedik. A január 1-én életbe lépett jogszabály az igazgatási szerveknél (minisztériumoknál, országos hatáskörű szerveknél, tanácsoknál) teljes létszámfelvételi zárlatot rendel el, a vállalatoknak, szövetkezeteknek, költségvetési intézményeknek pedig az adminisztratívügyviteli dolgozók felvételét tiltja meg. Ide sorolhatók például a vállalati igazgatási, rendészeti, revizori munkakörben foglalkoztatottak, tervgazdászok, beruházók, statisztikusok, anyaggazdálkodók, üzletszerzők, számlázók, utókalkulátorok, titkárnők, gépírók, adminisztrátorok, iktatók stb. Az érintett munkakörök listáját a rendelet mellékleteként közölt kulcsszámok alapján a Foglalkozások egységes osztályozási rendszere” című KSH összeállításban lehet megtekinteni A meghatározott munkakörkben az 1975. december 31-én munkajogi állományban levők munkába való visszatérésén túlmenően új dolgozó akkor sem alkalmazható, ha bármilyen okból megüresednek egyes állások, beleértve azt az esetet is, ha sorkatonai szolgálatra bevonultak, gyermekgondozási szabadságra vagy három hónapon túli fizetés nélküli szabadságra menők munkahelye üresedik meg. A Munkaügyi Minisztériumban az MTI munkatársának elmondták, hogy a rendelet kiadását az alkalmazotti létszám indokolatlan növekedése tette szükségessé. A hetvenes évek elején az alkalmazottak létszáma kétszer, sőt háromszor olyan gyorsan nőtt, mint a munkásoké, s az alkalmazottak létszáma az utóbbi két évben is tovább nőtt, amikor a munkáslétszám stagnált, illetve csökkent. Sok a párhuzamos munka, a fölösleges adminisztráció, egész sor vállalatnál rosszul tervezik meg az alkalmazotti létszámot, nem egy helyen rosszul szervezik munkájukat. A Minisztertanács 1974-ben már foglalkozottaz alkalmazotti létszámgazdálkodással, s határozatában felhívta az intézményeket, vállalatokat a fölösleges munkák, munkakörök megszüntetésére, a létszám helyes megtervezésére, a munka jó szervezésére. Ezt a határozatot zömében nem hajtották végre, s ahol történtek is intézkedések, azok nem bizonyultak kielégítőnek. A kormány felhatalmazása alapján most kiadott miniszteri terüelet rákényszeríti a vállalatokat, hogy a korábbi intézkedéseket hajtsák végre. A csökkenő létszámot munkaszervezési intézkedésekkel, az ügyintézés és adminisztrációs ügyviteli munka ésszerű egyszerűsítésével s a munkafegyelem erősítésével lehet és kell ellensúlyozni. Ugyanakkor a kormányzat arról is gondoskodik, hogy a rendeletet ne játsztassák ki. Szigorúan felelősségre vonják az érintett vezetőket, ha például valakit más munkakörben foglalkoztatnak, mint ahová besorolták őket. A vállalatoknál különösen indokolt esetben az elkerülhetetlenül szükséges mértékig a felügyeletet gyakorló miniszter, megyei, illetve fővárosi tanácselnök engedélyezheti a munkaviszony megszűnése miatti létszámcsökkenés pótlását . . (MTI) NÉPSZAVA ( A RÁDIÓ MELLETT ) MUNKÁSAKADÉMIA Szerte a világon hódít a klubszerű tanulási forma. Az információközlés remek módja, ha alkotó vitában érvényesül. A kérdés csupán az, hogy létezik-e olyan ideális tanuló, aki a megtanulandókkal kapcsolatosan előre fel tud tenni kérdéseket. Ilyen ideális tanulók alkotják azt a hallgatóságot, amely a Munkásakadémia keretein belül sajátítja el a fontos filozófiai, fizikai, geológiai stb. ismereteket, méghozzá komplex módon, egyszerre, egy problémakör köré csoportosítva. A hétfői Munkásakadémián a Létünk színpada, a tér című témát dolgozták fel a tanulók. A tér és anyag, mozgás stb. kérdéseiről könyvtárnyi anyag halmozódott már fel — ebből kiválasztani, érthetően bemutatni a legfontosabbakat, igazán nehéz feladat. Abonyi Iván a fizika, Balázs Béla a csillagászat, Berecz György a filozófia, és Juhász Árpád a geológia oldaláról közelítette meg a témát, és töite félórába tudta sűríteni a lényeget. Előképzettség vagy gondosabb felkészülés sem volt szükséges ahhoz, hogy bárki élvezettel figyelhesse, érthesse ezt a nem túl könnyed témakört Enyed László és Simonffy Géza szerkesztő jó módszerrel oktatja e sorozatban a Munkásakadémia ideálisan értelmes és fogékony hallgatóit — de minden bizonnyal a fóndtabb. esetleg C"tk fA1 fű’1"! ■vdsfimm’ő cau’gtóknak is Fel tudták kelteni érdektgaését, és b°"'»nns »"méreteket tudnak nyújtani. jebb kérdésekre is felelnek Bélley Pál műsorában a meghívott pedagógusok. Itt azt a „tanulót” jutalmazzák, aki a legfurcsábbakat tudja kérdezni. Hogy mennyire dívik ez a tanulási forma, maga a műsor sokéves fennállása rá a bizonyíték. Az elefántok kórokozóitól a kettős honfoglalás problematikájáig sokféle témában kértek szót a hallgatók, és a rádió türelmes tanárai, egy-egy szakterület legavatottabb ismerői kimerítően feleltek is. A vasárnapi adással kapcsolatban én is feltennék egy kérdést: vajon miért éppen az URH-adón szerepel ez a sokakat érdeklő színes, tarka ismeretterjesztő műsor? (Igaz, hétfőn ismételték a Kossuthon, de 14 órakor...) A RÁDIÓ KÖNYVKLUBJA Az irodalombarátok népszerű könyvklubja bevallottan azt a célt szolgálja, hogy széles körben népszerűsítse a hazai irodalmat, legyen az akár vers, akár próza. Legutóbb irodalmi estet közvetítettek az ajkai városi könyvtárból, ahová Fodor Andrást és Mindy Ivánt gyűltek egybe meghallgatni az irodalomkedvelő ajkaiak. Sikerült a közvetlen találkozás légkörét megteremteni: a meghívott írók tudálékosság és pózok nélkül felettek a kíváncsi jelentevőknek. Érdemes kísérletező ezzel a műsortípussal mert egy minden ízében rádiós műfaj keresi itt a szó legnemesebb értelmében vri* irodalmi"merkteresztés k"-szerű Formáit. Háry Márts. KÍVÁNCSIAK KLUBJA Sokkal oldottabb és kötetlenebb, klubszerű, de mégiscsak tanulási forma a réges-régi kedvenc, a Kíváncsiak klubja. Hasonlít azokhoz a tanórákhoz, amikor a diákok a leglehetetlenebb kérdéseket teszik fel sorra a türelmes pedagógusnak, csakhogy elodázzák a felelést. Felelés azonban nincs, illetve a legkülönb — Négy jubileumi előadást ünnepelnek a közeljövőben az Operában és az Enkel Színházban: január 11-én játsszák 125-ször a Párizs lángjait, január 14- én 100-adszor gördül fel a függöny a Porgy és Bess előadásán, február 1-én 600-adszor kap színpadot a Trubadúr, s 675-ödször a Tosca. — A Győri Filharmonikus Zenekar kedden kétnapos vendégszereplésre Pozsonyba utazott Munkások népdalháza Érdekes kezdeményezés született Pécsett: munkások népdalháza alakult a Szolgáltatóipari Vállalat klubjában. A hajdani néptáncházak mintájára életre hívott dalház Bartók Béla szellemében fogant a zeneszerző születésének 95. évfordulójához kapcsolódik, s mottóul is a híres Bartók-idézetet — „csak tiszta forrásból” — választotta. A dalkedvelő dolgozók rendszeresen találkoznak a klubban, és erre az alkalomra meghívnak egyegy baranyai pávákon is. A vasasok jelentése Erősödjön a munka és a művelődés egysége A közművelődési határozat szellemében, a SZOT ajánlásainak és javaslatainak figyelembevételével 1975-ben ismét elemezte a szocialista brigádok művelődési vállalásainak tapasztalatait a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete. Ismét, mert három évvel korábban már végzett hasonló vizsgálatot. Az újabb felmérést az azóta bekövetkezett változások, a brigádmozgalomtól megkívánt magasabb rendű termelési és művelődési teljesítmények tették szükségessé. Húszezer szocialista brigádban több mint 230 ezer ember dolgozik a vasasüzemekben. Az ilyen sok ember művelődési vállalásainak tapasztalataiból levont következtetések minden bizonnyal hasznosak, segítő jellegűek lehetnek más iparágakban, másfajta üzemekben is. Ezt biztosítja az a reás szemléletmód is, amelyel a vasasok a tapasztalatokat elemezték. Amikor ugyanis megállapították, hogy tömegméretűvé, tartalmasabbá és magasabb színvonalúvá vált a vasas szocialista brigádok művelődési tevékenysége, akkor hozzátették azt is: ennek ellenére sem tarthatják kielégítőnek az elért eredményeket, mert a brigádok a jelenleginél is jobban kihasználhatnák a rendelkezésükre álló lehetőségeket. Vegyünk előbb néhány példát a jóból. Adatok, megfigyelések és eredmények igazolják, hogy a művelődési intézmények közül a könyvtárakkal sikerült a legtartalmasabb kapcsolatot kiépíteniük a brigádoknak. A nagyüzemi vasas könyvtárak többsége szerződésben áll a szocialista brigádokkal, a korábbinál több munkás olvas, nagyobb számban és aktívabban vesznek részt az irodalmi rendezvényeken, a vetélkedőkön, az olvasópályázatokon. A legutóbbi, aránylag rövid időszak eredményének tekinthető, hogy — bár még csak kismértékben — növekedett azoknak a szocialista brigádtagoknak a száma, akik a brigádkollektíva ösztönzésére vállalták alapműveltségi hiányosságaik megszüntetését, azaz a megfelelő általános iskolai osztály elvégzését Figyelemre méltó megállapítás, hogy a brigádok szívesen vállalják a tudományos ismeretterjesztés programjain való részvételt. Számos brigádklubban — például a budapesti Danuviában, a Láng Gépgyárban, az Egyesült Villamosgépgyárban — e programok lebonyolítását házigazdaként maguk a brigádok végzik. Sajnos azért akad példa a rosszra is. Még mindig gyakori például, hogy a termeléssel meg a művelődéssel kapcsolatos brigádvállalások teljesítése és értékelése között nincs kellő összhang. Más szavakkal: a művelődési vállalások teljesítését csak másodsorban veszik figyelembe egyes üzemekben. Nem árt ismételten hangsúlyozni, hogy a vállalati gazdasági és politikai vezetésnek nemcsak feladata, hanem kötelessége is ma már a termelési és a művelődési vállalások egyenrangú értékelése. A művelődési intézmények egyre nagyobb energiát fordítanak a brigádok művelődésének segítésére. Az is igaz, hogy több helyen még nem veszik kellően figyelembe a valóságos igényeket és szükségleteket. Ezen csak mindkét oldalról egyszerre indulva lehet igazán segíteni. A művelődési otthonok alapos és rendszeres tájékozódásával, a szoros személyi kapcsolatok kiépítésével egyfelől, ugyanakkor a szocialista brigádok erőteljesebb kezdeményezéseivel, a programok kialakításába való beleszólásával másfelől. A felmérés tapasztalatainak ismeretében helyesen tűzte ki maga elé az általános célt a vasasszakszervezet: „ szakszervezetünk a jövőben minden szinten valósítsa meg, hogy a művelődési vállalások alakításában az egyének, a brigádok aktivitása érvényesüljön, hogy erősödjön a munka és a művelődés egysége . Minden szinten, mondták, de gondoljunk most csak egyre, a vállalati, üzemi szakszervezeti bizottságokra. Az ő közművelődési feladatuk a többi között, hogy megismertessék a szocialista brigádokkal a vállalat művelődési terveit, s a megvalósításukhoz rendelkezésre álló lehetőségeket. Feladatuk továbbá olyan szervezett segítséget nyújtani, melyből egyértelműen és használhatóan kiderül, milyen jellegű egyéni, vállalásokból kell és érdemes összerakni a szocialista brigádok közös vállalását. A lecke tehát az üzemi gazdasági, politikai és társadalmi vezetésnek meg a szocialista brigádoknak adott. Neki lehet gyürkőzni. Stályás István 5 FILMSZEMLE PÉCSETT Több mint két esztendős szünet után ismét megrendezik a magyar filmek seregszemléjét Pécsett. A hatnapos eseménysorozaton (január 10. és 15. között) összesen 22 alkotást — jobbára 1975-ben készült filmet — láthat a közönség és a szakma. Olyan új filmeket is, amelyek eleddig még nem szerepeltek a mozik programján. Például az elsőfilmes Grunwalsky Ferenc Vörös rekviemjét, Elek Judit Egyszerű történetét és Lugossy László Azonosítás című alkotását. S a szemle műsorán kapott helyet — az ősbemutatók sorában — Révész György érdekes, a Két pont közt a legrövidebb görbe című új alkotása, valamint Gábor Pál lárványa, Zsombolyai János A kenguru-fa és Kézdi Kovács Zsolt Ha megjön József című filmje. „A Vili. Játékfilmszemle nem fesztivál — hanem munkamegbeszélés’’ — mondta a tegnapi sajtótájékoztatón Szabó B. István filmfőigazgató — „s célja az, hogy kultúrpolitikánkkal összevetve értékelje filmművészetünk adott korszakának eredményeit.” Valóban a szemle — kerüli a felületi csillogást, a formaságokat. Illetve a program lehetőséget ad arra, hogy a vendégek — filmalkotók, színművészek, kritikusok és a forgalmazás szakemberei — megvitassák filmművészetünk gondjait, problémáit, jelenét és jövőjét. Érdekes eseménynek ígérkezik például A magyar film és közönsége című vita, amelyet Szecskő Tamás irányít, s amely az ízlésnormák, szociológiai, esztétikai szempontok szerint „vizsgálja felül” ezt a kényes, sok problémát tartogató kapcsolatot. De bizonyára hasonló érdeklődés kíséri majd az elsőfilmes alkotók műveinek világképét elemző eszmecserét vagy A magyar filmek forgalmazásának gyakorlatáról szóló előadást. (Vitavezető: dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója.) A szemle utolsó „munkanapján” — január 14-én — kerül sor a Magyar játékfilmművészet 1975 című nagyszabású eszmecserére. A várhatóan „viharos-érdekes óta” előadója és ''Irányítója Rényi Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese, a Filmművészeti Tanács elnöke. Újszerű, hogy a Magyar Újságírók Szövetsége filmkritikusi díjainak átadására — a hagyományoktól eltérően —, az idén nem a fővárosban, hanem Pécsett, a játékfilmszemle ünnepélyes megnyitóján kerül sor. A rendező szervek igyekeztek növelni a szemle közművelődési szerepét — mondta Bernics Ferenc, a VIII. Játékfilmszemle igazgatója. —» Ennek jegyében kerül sor tíz alkalommal hét film alkotóinak és a korban, életvitelben a témákhoz kötődő nézők véleménycseréjére üzemekben, intézményekben. Például Az idők kezdetén című film „stábja” a Mecseki Szénbánya Vállalat dolgozóival találkozik ezekben a napokban. A kenguru rendezője — Zsombolyai János pedig — a pécsi fiatalokkal „értekezik” majd az Ifjúsági Házban. Egyébként idén is „működik” a szemleklub, ahol a jelenlevő filmalkotók, művészek, kritikusok kötetlenül is megvitathatják problémáikat. Az előrejelzések szerint naponta 150—200 szakmai vendéget várnak Pécsre. A szocialista országokból 25—30 filmkritikus, újságíró jelezte érkezését G. L