Népszava, 1976. március (104. évfolyam, 52–77. sz.)
1976-03-02 / 52. szám
1976. MÁRCIUS 2. KEDD 101. ÉVFOLYAM 32. SZÁMÁRA 80 FILLÉR • A kongresszus határozata Ezt követően Viktor Grisin, a KB Politikai Bizottságának tagja az első napirendi ponttal kapcsolatos határozati javaslat előkészítésére szombaton alakított 110 tagú bizottság megbízásából felolvasta a határozati javaslatot. A kongresszus mind ezt, mind a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját jóváhagyó határozati javaslatot egyhangúlag, lelkes taps és éljenzés közepette elfogadta. Az SZKP XXV. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottsága Leonyid Brezsnyev előterjesztette beszámolójáról : ,,A Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusa, miután meghallgatta és megvitatta L. I. Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára előterjesztésében az SZKP Központi Bizottságának beszámolóján a párt soron levő bel- és külpolitikai feladatairól, elhatározza: " Teljes egészében helyesli a párt Központi Bizottsága politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét.Ő javasolja minden pártszervezetnek, hogy munkájában érvényesítse azokat a tételeket és feladaA kongresszus nyilatkozatában a többi között hangoztatja: Az SZKP XXV. kongresszusa kifejezve a szovjet kommunisták, az egész szovjet nép akaratát, ünnepélyesen kinyilvánítja testvéri, megbonthatatlan szolidaritását a kommunistákkal, az imperializmus és a reakció ellen folytatott küzdelem minden harcosával, mindenekelőtt pedig a fasiszta megtorlások áldozataival, azokkal, akik koncentrációs táborokban és börtönökben sínylődnek, akik kegyetlen kínzásokat szentednek el. A kongresszus teljes határozottsággal követeli Luis Corvalánnak, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségének, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának, J. Cademarlorinak és J. Monteznek, a Chilei Kommunista Párt vezetőségi tagjainak. E. Boncénak és C. Lorcának, a Chilei Szocialistaokat, amelyeket L. I. Brezsnyev vetett fel az SZKP központi bizottsági beszámolójában.A Párt vezetőinek és a népi egység más személyiségeinek, a chilei fasiszta rezsim foglyainak — kommunistáknak, szocialistáknak, minden hazafinak és demokratának — a szabadon bocsátását. A kongresszus követeli: bocsássák szabadon J. Perezt és J. Masserát, az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárait, minden uruguayi kommunistát. L. Seregnit, az Uruguayi Széles Front elnökét és más demokratákat. A. Maidant, a Paraguayi Kommunista Párt elnökét. M. Sóiert, a Paraguyai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárát és a többi paraguayi hazafit. A kongresszus erélyesen tiltakozik az Argentínában, Brazíliában, Guatemalában, Haitiban folytatott megtorlások és terror ellen s követeli, hogy ezeknek vessenek véget. A kongresszus támogatja mindazokat, akik jóváhagyja az SZKP KB beszámolóját és Megemlékezés a mártírokról Az SZKP XXV. kongresszusának hétfő délutáni ülésén Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a kongresszus elé terjesztette az SZKP Központi Bizottsága tervezetét a Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztése fő irányáról. Alekszej Koszigin kijelentette: A párt előző kongresszusától bennünket elválasztó öt év teljes egészében megerősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt politikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Új, hatalmas sikereket értünk el a népgazdaságban. Növekedett a dolgozók kommunista öntudata, termelési és társadalmi aktivitása. Megerősödött a szocialista állam. Tovább fejlődött sok nemzetiségű hazánk népeinek testvéri együttműködése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti, a szovjet nép körében mélységes megelégedést keltett, hogy a szocialista közösség országaival való kapcsolat és együttműködés minden irányban bővült, erősödött összeforrottságuk és egységük. Még szilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasághoz, a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűző barátság szálai. Alekszej Koszigin hangsúlyozta: országunk és a földkerekség valamennyi népe számára óriási jelentőségű az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alaptételéig nők sikeres valóra váltása. A világszocializmus pozícióinak további megszilárdulása, a nemzetközi As&m'jstít /t of'ftitiiit/films&atl helyzetben végbement hatalmas, pozitív változások, a Szovjetunió és sok, eltérő társadalmi rendszerű ország közötti kapcsolatok javulása — ezekben nyilvánult meg a Szovjetunió lenini külpolitikájának aktivitása, békeszeretete és osztályjellege. Hála a Szovjetunió, a szocialista közösséghez tartozó országok, az összes békeszerető népek és államok erőfeszítéseinek, a világban elmélyül a feszültség enyhülésének folyamata. Az elmúlt évek sikerei és eredményei elválaszthatatlanok attól, hogy társadalmunk életében megerősödött a párt vezető szerepe, megerősödött nemzetközi tekintélye. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén Leonyid IIj les Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, elvi marxista-leninista álláspontot képviselve, nagy energiával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának kidolgozásáról és sikeres megvalósításáról. A szovjet miniszterelnök elmondotta, hogy a párt KB tervezetét „a Szovjetunió népgazdasága 1976— 1980. évi fejlesztésének fő irányairól” a pártszervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mélyrehatóan megvitatták. „Ez gazdasági és szociális politikánk kérdéseinek, az ország népgazdasága fejlesztési távlatainak és módjainak valóban össznépi megvitatása volt” —mondotta Koszigin. A tervezet megvitatása során előterjesztett javaslatokat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizsgálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán, s azokat figyelembe kell venniük a párt-, a tanácsi, a gazdasági és tervezési szerveknek, az öszszes minisztériumoknak és a fohatóságoknak is gyakorlati tevékenységükben — mondotta Alekszej Koszigin, majd így folytatta: — A szovjet nép lelkes helyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vonatkozó új programdokumentumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját. Y-VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Koncentrált kereskedelem..........6 Osztozni örömben, gondban .... 6 Ami segíti a pályaválasztást .... 6 Munkásküldöttek a fővárosi nyomdavállalatnál . 7 Lottó tárgynyeremény-sorsolás . . N Alekszej Koszigin előterjesztette a tizedik ötéves terv irányelveit Hvrvjesmriir az S£JkP koitfjrosszusánas visa két trapirotuli pont totivitatása Az SZKP XXV. kongresszusa hétfőn délelőtt, munkájának 6. napjén lezárta a kongresszus első két napirendi pontját. A mindössze félórás délelőtti ülésen Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Bejelentette, hogy az első két napirendi ponttal, tehát a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóival kapcsolatban 139 delegátus jelentkezett szólásra, s 44 vitafelszólalás hangzott el. Kunajev javaslatára a kongresszus megszavazta az első két napirendi pont vitájának lezárását. Ezután az elnök felkérte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, az első napirendi pont előadóját vitazáró beszédének elmondására, síkra szállnak Spanyolország és Indonézia népeinek igazságos ügye mellett. Támogatja továbbá a Dél-Afrikai Nemzeti Felszabadító Mozgalom résztvevőit, a Palesztinát hazafiakat, akik népüknek azért a szent jogáért harcolnak, hogy saját független államot teremthessen. A kongresszus támogatja és helyesli Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának azt a javaslatát, hogy Moszkvában állítsanak emlékművet a nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalom hőseinek, azoknak az önfeláldozó harcosoknak, akik a nép boldogulásáért, az osztályellenséggel vívott harcban vesztették életüket. A kongresszus felhívja a világ összes kommunistáit, valamennyi ország dolgozóit, a társadalmi és a politikai szervezeteket, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be abba a harcba, amelynek célja, hogy megszüntesse a haladás, demokrácia és szocializmus élenjáró erői elleni terrort és megtorlást, s kiszabadítsa a reakció valamennyi foglyát. Ezután véget ért a délelőtti ülés. Svanyil Hrussnyov vitájára Kossinlv leonyid Brezsnyev az alábbi vitaösszefoglalót mondta el. Küldött elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójának megvitatásában részt vettek minden köztársaságunk képviselői — a központi bizottságok titkárai, a területi pártbizottságok titkárai, felszólaltak a munkások, kolhozparasztok, értelmiségiek képviselői. A párt bel- és külpolitikája kérdéseinek széles körét érintették. Nem kétséges, hogy az új Központi Bizottság, amelyet majd megválasztunk, figyelmesen tanulmányozni fogja az elhangzott észrevételeket, s azokat figyelembe veszi majd munkájában. Az általános vitáról szólva három mozzanatot szeretnék kiemelni. Szerintem ezek a legfontosabbak. Mindenekelőtt nagy megelégedéssel állapítható meg, hogy a kongreszszuson felszólalt valamennyi küldött egyöntetűen helyeselte a Központi Bizottság politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Teljes támogatást kapott a Központi Bizottság beszámolójában vázolt, jövőre vonatkozó irányvonal is. Elvtársak, ez azt jelenti, hogy sokmilliós pártunk — amelynek akaratát mi itt kifejezésre juttatjuk — eszmeileg és politikailag összeforrottan, egységesen fogadta a XXV. kongresszusát. Ki kell emelni a vita rendkívül konstruktív, tárgyszerű és elvszerű jellegét. Az elmúlt ötéves terv eredményeinek komoly elemzése, a párt és az ország jelenének és jövőjének átgondolása, fejlődésünk számos problémájára vonatkozó érdekes javaslatok, saját tevékenységünk önkritikus, követelményeket támasztó megközelítése — ezek az itt elhangzott beszédek legfőbb jellemvonásai. Ez pedig azt jelenti, hogy a kongresszuson csakúgy, mint az egész partban, a kommunistákhoz méltó, alkotói munkastílus uralkodik. Egységesen és erőteljesen hallatták szavukat a proletár internacionalizmusról, a népek barátságáról és a békéért vívott harcról. Ez a mi politikánk és ettől nem térünk el. Ki kell emelni a felszólalók nagy optimizmusát, magabiztos, céltudatos hangját. Mindez az ügyünk sikerébe, a terveink realitásába vetett szilárd meggyőződésnek és annak a felismerésnek az eredménye, hogy ha a párt kollektív bölcsességével kijelöli a célokat, kitűzi saját, maga és az egész ország feladatait, akkor megvalósulnak ezek a célok, megoldódnak ezek a feladatok. Köszönetet mondok mindazoknak az elvtársaknak, akik nagyra értékelték a beszámolót, s elismerő szavakkal szóltak Központi Bizottságunkról, Politikai Bizottságunkról, rólam és külföldi barátainkról. De az a helyes dolog, ha eddigi sikereinket úgy tekintjük, mint a párt vezető szervei, továbbá a pártbizottságok és az összes pártszervezet kollektív munkájának, együttes erőfeszítésének eredményét. Mi akkor járunk el helyesen, akkor járunk el lemmi módon, ha eredményeink tudatában, figyelmünket a még meglevő fogyatékosságokra, a megoldatlan feladatokra összpontosítjuk. Úgy gondolom, a kongresszus küldöttei egyetértenek azzal, hogy az ügy ilyen megközelítése mindennél jobban elősegíti a kommunisták és egész népünk politikai aktivitásának és alkotó energiájának fokozódását. Engedjék meg, hogy ennek jegyében zárjam szavaimat. Úgy gondolom, hogy a Központi Bizottság beszámolójáról folytatott vita jellege és tartalma mentesít a terjedelmesebb záróbeszédtől. A IX. ötéves tervben megkétszereződött a Szovjetunió gazdasági potenciálja A IX ötéves terv eredményeiről szólva Koszigin kijelentette: Az ötéves terv alapvető szociálisgazdasági feladatait megoldottuk. Fokozódott a nép jóléte. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meggyorsult a tudományos-műszaki haladás. Valamennyi szövetséges köztársaság kiemelkedő sikereket ért el gazdaságának és kultúrájának fellendítésében, hazánk gazdasági potenciáljának megerősítésében. Gondoskodtunk az ország szükséges színvonalú védelmi képességéről. Gazdasági fejlődésünk iránya és jellege teljes egészében megfelelt az SZKP XXIV. kongresszusa útmutatásainak és irányelveinek. Az ipari termelés, a beruházások és a népjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt állami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét tekintve a IX. ötéves terv országunk történelmének legjobb ötéves terve. A szovjet társadalom előrehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai létrehozásának útján. A kilencedik ötéves terv teljesítésének eredményeként jelentősen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag megkétszereződött az ország gazdasági potenciálja. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a Vil. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális, oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, úgy akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriás életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el. A IX ötéves terv az intenzív, tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971— 1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 511 000 000 szoftjet állampolgár lakásviszonyainak javítását. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. A szociális programról szólva Koszigin hangsúlyozta: A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett, a minőségi (Folytatás a 2. oldalon)