Népszava, 1976. március (104. évfolyam, 52–77. sz.)
1976-03-02 / 52. szám
1976. március 2. ALEKSZEJ KOSZIGX BESZÉDE (Folytatás a 2. oldalról) szerves kapcsolata — majd így folytatta: A terv elő fogja irányozni mind az alapvető tudományos kutatások kibontakoztatását, mind pedig az alkalmazott jellegű problémák megoldását, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tudományos, műszaki haladáshoz. Egyik központi feladatunk: a tudomány és technika vívmányainak gyorsított alkalmazása a termelésben. Enélkül a gazdaság már nem haladhat sikeresen az intenzifikálás és a minőség javításának útján. Az új ötéves tervhez hátunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományos-műszaki problémák megoldására vonatkozó konkrét programokat. A tervezés fejlesztésében fontos iránnyá kell válnia a legfontosabb tudományos-műszaki, gazdasági és társadalmi problémákra vonatkozó komplex programok kidolgozásának. A komplex programok lehetővé teszik, hogy az egységes népgazdasági terv keretében az erőforrásokat a kulcsproblémák megoldására összpontosítsák. Az elsők között kell kidolgozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésének programját, a nagy területi termelési komplexumok kialakítására vonatkozó programokat. zési és szocialista szellemű ötletessége, vállalkozókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági kádertől megköveteljük az új tudományos és műszaki megoldások, a korszerű munkaszervezési és irányítási módszerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alkotó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. Fel kell figyelnie az újra, látnia kell a távlatokat, a kérdés teljes ismeretében képesnek kell lennie arra, hogy pártszerű döntéseket hozzon, és természetesen nevelőnek kell lennie a közösségben, szervezőnek a termelésben. Annak érdekében, hogy növeljük a gazdasági vezetők felelősségét, az állami feladatok, a szerződéses kötelezettségek teljesítésével, a munka minőségével kapcsolatban, szükség van a bírálat és önbírálat szélesebb körű fejlesztésére, a teljesítmény ellenőrzésének és felülvizsgálatának javítására, állhatatosan törekedni kell a lenini munkastílus megszilárdítására a gazdaságirányítás valamennyi szakaszában — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. — Azok a nagy célok, amelyeket a párt a X. ötéves tervben az ország elé állít, sok újat teremtenek társadalmunk életében. Ez különösen jellemző a tömegméretű szocialista munkaversenyre, a munkához való kommunista viszony kialakítását célzó mozgalomra, amelyek segítségével a munkásosztály, a kolhozszarasztság és az értelmiség hatékony befolyást gyakorol a gazdasági tevékenység minden területére. A párt Központi Bizottsága, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Komszomol központi bizottsága az országos szocialista munkaversenyről szóló rendelkezésében nagy jelentőségű feladatot tűzött ki: meg kell teremteni a szükséges feltételeket a szocialista vállalások és a versenytervek sikeres teljesítéséhez. Ez nagy felelősséget ró a tervező és ellátó szervekre, a minisztériumokra és hatóságokra, amelyeknek operatív és hozzáértő módon kell reagálniuk az emeltszintű vállalásokat teljesítő dolgozó kollektívák kezdeményezésére, de szovjet szervezetek részvételéről nyugati államok ipari létesítményeinek építésében. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta: kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országokkal, amelyek őszinte készséget mutatnak az együttműködésre és szívükön viselik a fejlesztéshez szükséges normális, egyenjogú feltételek biztosítását. Csak ebben az esetben lehetséges valóban széles körű és szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgazdasági terveinkben is tükröződnek. • A Szovjetunió népgazdasága fejlesztése alapvető feladatainak 1976— 1980-ra szóló tervezete teljességgel megfelel a párt politikájának, a kommunista építő munka jelenlegi szakaszában — mondotta Koszigin. — A nép életszínvonalának további emelése, a termelés hatékonyságának fokozása, a munka minőségének javítása — mindez egyszersmind hosszú távú feladat is, amelynek megvalósítása a X. ötéves terv keretein túl is folytatódik. Ezek a feladatok mindig a társadalom előtt állnak majd, akárcsak általában a fejlődés és a haladás problémái. Ami a X. ötéves tervet illeti, ennek sajátossága, hogy éppen ezekben az években minden lehetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a népgazdaságban teljes mértékben áttérjünk a társadalmi termelés intenzív és minőségi tényezők alapján történő növelésére. Az egész társadalmi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fennmarad a nehézipar meghatározó helyzete, különösen a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. Az A csoportba tartozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növekszik. Hatalmas feladatokat tűztek minden egyes iparág elé. Ezek azonban minden feszítettségük ellenére reálisak és jó gazdálkodás esetén túlteljesíthetők. Befejeződött a termelői egyesülések kialakítása Már jelentős részben elvégeztük az új ötéves terv összeállításának előkészítését — mondotta a továbbiakban Koszigin. — A fő irányok tervezete nagyobb mértékben konkretizálja a népgazdaság fejlesztésének számos kérdését, mint ahogy az a most véget ért ötéves terv előtt történt Jóváhagytuk az 1976-ra, az ötéves terv első évére vonatkozó tervet. A tervhatóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy rövidebb idő alatt állítsák öszsze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét. Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát, a népgazdasági tervek tervezetei hoszszadalmas összeállításának gyakorlatát. Alekszej Koszigin hangoztatta: a X. ötéves tervben folytatódik a párt által az iráyítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítási témáit. Ezekben az ágazatokban - me kezdődött a termelői ésipari egyesülések létrehozta. kiiktattak főigazgatóságokat, lerövidült az irányítási láncolat. 1976 elején a termelői és tudományos-termelői egyesülések száma 2300 volt, ezek állították elő az ipari termelés 24 százalékát. A X. ötéves tervben az iparban befejeződik a termelői egyesülések kialakítása. Az egyesülések minőségileg új jelenséget képviselnek az ipari termelés irányításában. Nem a vállalatok mechanikus egyesüléséről, hanem egységes termelési, gazdálkodási komplexumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik a tudomány és a termelés, magas színvonalú a szakosodás és a kooperáció. A szovjet miniszterelnök elmondotta, hogy hatalmas szakosított építésiszerelési egyesüléseket kell létrehozni, a mezőgazdaságban széles körben fejlesztik a gazdaságközi kooperációt és az agráripari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak létre. A gazdasági mechanizmus további tökéletesítésének egyik fő célja az. 'hojgf' »•'*figyelmet következetesen a termelés és Mit -jfcdítására' Irányísuk. az építés végső mutatóia termékszállítási tervnek, a megkötött szerződéseknek megfelelő teljesítésére, a már kész objektumok üzembe helyezésére, az anyagi, munkaerő- és pénzügyi források kihasználási hatásfokának növelésére. Különösen hangsúlyozni kell kooperációs szállítási feladatok pontos teljesítésének jelentőségét, mert ez számos vonatkozásban meghatározza az egész ipar munkájának ütemességét, a termelési kapacitások kihasználásának hatékonyságát. Ennek érdekében mondotta Koszigin — előirányoztuk a tömeges és nagy sorokban termelő egyesülések és vállalatok átállításának befejezését közvetlen tartós kapcsolatokra úgy, hogy a kooperációs kapcsolatok alapjául a hosszú lejáratú gazdasági megállapodások szolgáljanak. A gazdasági emelők szerepének erősödése a népgazdaság tervirányításában az utóbbi években érezhetően növelte a vállalatoknak és egyesüléseknek a termelési erőforrások jobb kihasználásában és a jövedelmezőség növelésében való érdekeltségét. A szocialista munkaverseny szerepe a társadalmi célok megvalósításában A IX. ötéves tervben mintegy 500 milliárd rubel nyereség képződött, ami másfélszerese a Vik. ötéves tervének. A vállalatok és egyesülések nyereségének és más forrásainak terhére több mint számilliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a termelés fejlesztésére és műszaki megújítására, prémiumok és jutalmak kifizetésére, a dolgozók szociális és életfeltételeinek javítására fordították. , A X. ötéves tervben ezekre a célokra még nagyobb összegeket fordítanak. A feladat az, hogy ezeket az eszközöket nagyarányú megtérüléssel használják fel, hogy mértéküket minden egyes vállalatnál és egyesülésnél közvetlenül a termelés intenzifikálása és a munkatermelékenység növelésében a termékek minősége javításában és a műszaki haladás gyorsítása terén elért eredményektől tenyék közvetlenül függővé. A gazdasági rentabilitás mutatóinak általános javulása ellenére nálunk még mindig sok vállalat és termékfajta veszteséges. 1975-ben az iparban a vállalatok 18 százaléka nem teljesítette nyereségtervét — mutatott rá Alekszej Koszigin. — A gazdasági tevékenység hatékonyságának növelésében fokozott szerepet kell játszania a bérezés rendszerének. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elősegíteniük a munka termelékenységének fokozását, a termelési kapacitások gyorsabb üzembe helyezését, a meglevő berendezések kihasználásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag és anyag takarékosságot, a termékek minőségének fejlesztését. A hitelekről szólva Koszigin elmondotta, hogy a X. ötéves tervben növelik a hitelek szerepét és hatékonyságát, különösen a tömegfogyasztási cikkek gyártása és a lakossági szolgáltatások bővítése céljából. A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabilitása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénzforgalom további megszilárdításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandóságáról — mondotta. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt mindig fontos szerepet tulajdonított a gazdasági káderek kezdeményezőkészsége, kezdeménye NÉPSZAVA Gazdasági kapcsolatainkat a szocialista közösség országainak politikai egysége és barátsága szavatolja A X. ötéves terv jellemző vonása lesz, hogy népgazdaságunkat mélyebben kapcsoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra — mondotta Koszigin. — Ezért a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fontos feladatunk lesz. E feladat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bővíteni az ország exportpotenciálját, mind a hagyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes országgal fejlesztjük külkereskedelmi kapcsolatainkat. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megvalósított együttműködés fejlesztésének és erősítésének szenteljük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programba a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, amelyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesített erőfeszítésekkel lehet megoldani, hosszú távú, komplex együttműködési programok alapján, amelyek kidolgozásához a szocialista országoknak már a legközelebbi jövőben hozzá kell látniuk. Nagy feladat az ipari kooperáció és szakosodás minden eszközzel történő bővítése. Feltétlenül szükséges, hogy a minisztériumok és a hatóságok a legkomolyabb figyelmet fordítsák erre a kérdésre. A testvéri szocialista országokkal való kereskedelmünk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építőmunka és a kölcsönös együttműködés folyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, amelyek tartósságát a szocialista közösség országainak politikai egysége és barátsága szavatolja, a nyersanyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki tapasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szükséges valamennyi testvéri ország népgazdasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő országokkal való együttműködése a tartós és kölcsönösen előnyös munkamegosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájárulunk gazdasági önállóságuk megszilárdításához. A nemzetközi,feszültség enyhülésének viszonyai között új minőséget kapnak a fejlett tőkésországokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink, amelyek sikeresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorlatot, amelynek keretében nagy volumenű együttműködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektumok felszereléséről, illető Hatalmas erőművek Szibéria és Kazahsztán szénlelőhelyein A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagyhatalma, amely gazdaságfejlesztésében saját energetikai és tüzelőkészleteire támaszkodik. Ez gazdaságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhassák, el kell érni a készletek racionális és gazdaságos kiaknázását — mondotta Koszigin. — A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energetikai potenciálunk növekedése főleg a hidroenergia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Ami a kőolajat és a földgázt illeti, ezek termelésnövelését mindinkább technológiai szükségletekre fordítjuk. Ennek megfelelően, a 67—70 millió kilowatt elektromos áram termeléséhez szükséges új kapacitások üzembe helyezése mellett, az atom- és vízi erőművek aránya a kilencedik ötéves tervbeli 22 százalékról majdnem 40 százalékra emelkedik. Az ország — egyebek között a keleti körzetek — fűtőanyag- és elektromosenergia-ellátásában növekvő szerepet kezd betölteni a szén. Már a tizedik ötéves tervben jelentősen bővül az ekibasztuzi és a kanacsinszki szén felhasználása elektromos áramtermelésre. Az Ural és a Volga-vidék számos nagy hőerőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányászatot, különösen növelik a külszíni fejtést. Az ország széntermelése egész növekedésének 60 százalékát a leggazdaságosabb módszer , a külszíni fejtés alkalmazásával érik el. A földgáztermelés a kilencedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülbelül másfélszeresére, technológiai célokra történő felhasználása pedig mintegy kétszeresére növekszik. A kőolajfeldolgozás 25—30 százalékkal emelkedik. Az alapvető földgázforrások nagy távolsága a fogyasztási központoktól, valamint a vezetékek vonalán tapasztalható bonyolult természeti viszonyok szükségessé teszik, hogy télire hatalmas föld alatti tartályokban megfelelő mennyiségű földgázt tartalékoljunk. Ez az eljárás olcsó, lehetővé teszi nagy mennyiségű fém megtakarítását és biztosítja az energetikai, vegyi és szolgáltatási üzemek fennakadás nélküli gázellátását. Különösen jelentős a Szovjetunió európai része és az Ural-vidék tüzelő- és energetikai mérlege problémáinak minél hatékonyabb megoldása. E hatalmas térség gyorsan növekvő tüzelő- és elektromos áram igényének biztosítása megköveteli, hogy egyrészt végrehajtsák itt a 13—15 millió kilowattos kapacitású atomerőmű-hálózat felépítésének programját, másrészt pedig meggyorsítsák hatalmas hőerőművek építését Szibéria és Kazahsztán leggazdagabb szénlelőhelyein, azzal a céllal, hogy ezek a kapacitások az elektromos energiát az ország európai része egységes energetikai rendszerének adják le. A gazdaság intenzívebbé tétele és a gazdasági hatékonyság növelése nagy követelményeket támaszt az olyan iparágakkal szemben, mint a vaskohászat, a színesfémkohászat, vegyipar, amelyek szerkezeti anyagokkal látják el a népgazdaságot. Ezek előtt az iparágak előtt az új ötéves tervben hatalmas feladatok állnak — hangsúlyozta Koszigin —, majd részletesen szólott a vaskohászat, a színesfémkohászat, a vegyipar, az erdő-, fafeldolgozó, a cellulóz-és papíripar és az építőanyagipar előtt álló feladatokról, hangsúlyozva, hogy a X. ötéves tervben a gazdasági tevékenység méretei, a korszerű technológiai folyamatok sajátossága az iparban és különösen (Folytatás a 4. oldalon) A műszaki színvonal emelésében a gépgyártásé a vezető szerep Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely az utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6-szeresére növekszik. Eközben kiemelt növekedést irányoztak elő az orom-, a fémkohászati és vegyi gépgyártásnak, valamint az elektrotechnikai, a rádiótechnikai iparnak, a szerszámgépgyártásnak és a műszeriparnak. Ezáltal megteremtik az alapot ahhoz, hogy valamennyi népgazdasági ág fejlesztésében nagyarányú minőségi fejlődés történjen. Koszigin ismételten hangsúlyozottan szólott arról, hogy az ötéves tervben különleges feladatokat kell kitűzni az olyan gépek gyártásában, amelyek jelentősen csökkentik a kézi munkát, és valamennyi ágazatban biztosítják a munkatermelékenység növekedését. A munkaigényes és nehéz építkezési, szállítási, valamint rakodási munkák gépesítéséhez szükséges eszközök gyártása hozzávetőlegesen kétszeresére növekszik. A tizedik ötéves tervben fokozódik a nagy pontosságú félkésztermékeket előállító automata öntő, kovácsoló-sajtoló és hegesztő gépek, gépsorok és komplex berendezések gyártása. Megszervezik a félkésztermékeket előállító berendezések gyártását új, a többi között kombinált módszerek alkalmazásával. A nagy sorozatú és tömegtermelésű ágazatok számára olyan automata gépsorok gyártását kezdik meg, amelyek gyorsan átállíthatók különböző méretű alkatrészek készítésére. Ezután Koszigin kitért a szovjet gépipar feladataira. Szólott arról, hogy az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását. A következő években az energetikai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Megkezdik az ezer megawattos reaktorok gyártása mellett 1500 megawattos reaktorokkal működő atomenergia blokkok komplex berendezésének kidolgozását. A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5 ezer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. Megkezdik a nagy kapacitású traktorokhoz kapcsolt különböző munkagépek sorozatgyártását, növelik a gyapot, cukorrépa, burgonya és zöldségfélék megműveléséhez, illetve betakarításához szükséges munkaeszközök gyártását, valamint a nagy állattenyésztő telepek és kombinátok számára szükséges komplett berendezések előállítását. Bővül a fémkohászati berendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer anynyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben. Jelentősen bővíteni kell az ércbányászati és ércdúsító berendezések, fúróberendezések, valamint a kőolaj és a földgáz szállításához szükséges berendezések gyártását. Az ötéves terv alatt az automatizációs eszközök és műszerek gyártását — a tervek szerint — 1,6— 1,7-szeresére kell növelni. A vegyi és kőolajipari gép gyártásában ki kell alakítani és el kell kezdeni gyártani olyan korszerű berendezéseket és készülékeket, amelyek új, rendkívül gazdaságos technológiai folyamatokat szolgálnak a vegyipar, a kőolaj- és földgázipar, valamint a papír- és cellulózeipar ágazataiban. Az alapvető bérmnrkvésfajták gyártása 1.5—1.6-szorosára növekszik. Számos, elvileg új berendezéstípust terveznek a könnyű- és élelmiszeripar számára. Megkezdik automata komplexumok gyártását az élelmiszeripari automataüzemek száma-