Népszava, 1976. március (104. évfolyam, 52–77. sz.)

1976-03-02 / 52. szám

19­7­6. március 2. ALEKSZEJ KOSZIG­­X BESZÉDE (Folytatás a 2. oldalról) szerves kapcsolata — majd így folytatta: A terv elő fogja irányozni mind az alapve­tő tudományos kutatások kibontakoztatá­sát, mind pedig az alkal­mazott jellegű problémák megoldását, amelyek köz­vetlenül kapcsolódnak a tudományos, műszaki ha­ladáshoz. Egyik központi feladatunk: a tudomány és technika vívmányai­nak gyorsított alkalmazá­sa a termelésben. Enélkül a gazdaság már nem ha­ladhat sikeresen az inten­­zifikálás és a minőség ja­­vításának útján. Az új ötéves tervhez hátunk első ízben készí­tettek a legfontosabb tu­dományos-műszaki prob­lémák megoldására vo­natkozó konkrét progra­mokat. A tervezés fejlesz­tésében fontos iránnyá kell válnia a legfonto­sabb tudományos-műsza­ki, gazdasági és társadal­mi problémákra vonatko­zó komplex programok kidolgozásának. A komp­lex programok lehetővé teszik, hogy az egységes népgazdasági terv kereté­ben az erőforrásokat a kulcsproblémák megoldá­sára összpontosítsák. Az elsők között kell kidolgoz­ni az atomenergetikai ter­melési bázis fejlesztésé­nek programját, a nagy területi­ termelési komp­lexumok kialakítására vo­natkozó programokat. zési és szocialista szelle­mű ötletessége, vállalko­zókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági ká­dertől megköveteljük az új tudományos és műsza­ki megoldások, a korszerű munkaszervezési és irá­nyítási módszerek aktív felhasználását, a terme­lési tartalékok alkotó fel­kutatását, a változó szük­ségletek és a kereslet gondos figyelembevételét. Fel kell figyelnie az újra, látnia kell a távlatokat, a kérdés teljes ismeretében képesnek kell lennie ar­ra, hogy pártszerű dönté­seket hozzon, és termé­szetesen nevelőnek kell lennie a közösségben, szervezőnek a termelés­ben. Annak érdekében, hogy növeljük a gazdasági ve­zetők felelősségét, az ál­lami feladatok, a szerző­déses kötelezettségek tel­jesítésével, a munka mi­nőségével kapcsolatban, szükség van a bírálat és önbírálat szélesebb körű fejlesztésére, a teljesít­mény ellenőrzésének és felülvizsgálatának javítá­sára, állhatatosan töre­kedni kell a lenini mun­kastílus megszilárdítására a gazdaságirányítás vala­mennyi szakaszában — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. — Azok a nagy célok, amelyeket a párt a X. ötéves tervben az ország elé állít, sok újat teremtenek társadal­munk életében. Ez külö­nösen jellemző a tömeg­méretű szocialista mun­kaversenyre, a munkához való kommunista viszony kialakítását célzó mozga­lomra, amelyek segítségé­vel a munkásosztály, a kolhozszarasztság és az ér­tel­miség hatékony befo­lyást gyakorol a gazda­sági tevékenység minden területére. A párt Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Komszomol központi bizottsága az or­szágos szocialista munka­versenyről szóló rendelke­zésében nagy jelentőségű feladatot tűzött ki: meg kell teremteni a szüksé­ges feltételeket a szocia­lista vállalások és a ver­senytervek sikeres telje­sítéséhez. Ez nagy fele­­lősséget ró a tervező és el­látó szervekre, a minisz­tériumokra és hatóságok­ra, amelyeknek operatív és hozzáértő módon kell reagálniuk az emeltszintű vállalásokat teljesítő dol­gozó kollektívák kezde­ményezésére, de szovjet szervezetek részvételéről nyugati álla­mok ipari létesítményei­nek építésében. A szovjet miniszterel­nök hangsúlyozta: keres­kedelmi és gazdasági kap­csolataink természetesen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országok­kal, amelyek őszinte kész­séget mutatnak az együtt­működésre és szívükön vi­selik a fejlesztéshez szük­séges normális, egyenjogú feltételek biztosítását. Csak ebben az esetben le­hetséges valóban széles körű és szilárd gazdasági kapcsolatok kialakítása, amelyek népgazdasági ter­veinkben is tükröződnek. • A Szovjetunió népgaz­dasága fejlesztése alapve­tő feladatainak 1976— 1980-ra szóló tervezete teljességgel megfelel a párt politikájának, a kom­munista építő munka je­lenlegi szakaszában — mondotta Koszigin. — A nép életszínvonalának to­vábbi emelése, a termelés hatékonyságának fokozá­sa, a munka minőségének javítása — mindez egy­szersmind hosszú távú fel­adat is, amelynek megva­lósítása a X. ötéves terv keretein túl is folytatódik. Ezek a feladatok mindig a társadalom előtt állnak majd, akárcsak általában a fejlődés és a haladás problémái. Ami a X. öt­éves tervet illeti, ennek sajátossága, hogy éppen ezekben az években min­den lehetőt meg kell ten­nünk annak érdekében, hogy a népgazdaságban teljes mértékben áttérjünk a társadalmi termelés in­tenzív és minőségi ténye­zők alapján történő növe­lésére. Az egész társadal­mi termelés növelésének méreteit illetően a tizedik ötéves terv jelentősen túl­haladja bármelyik ötéves tervet. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal növekszik. Teljesen fenn­marad a nehézipar meg­határozó helyzete, különö­sen a tudományos-műsza­ki fejlesztés meggyorsítá­sában. Az A csoportba tar­tozó ágazatok termelése 38—42 százalékkal növek­szik. Hatalmas feladatokat tűztek minden egyes ipar­ág elé. Ezek azonban min­den feszítettségük ellené­re reálisak és jó gazdál­kodás esetén túlteljesíthe­tők. Befejeződött a termelői egyesülések kialakítása Már jelentős részben elvégeztük az új ötéves terv összeállításának elő­készítését — mondotta a továbbiakban Koszigin. — A fő irányok tervezete nagyobb mértékben konk­retizálja a népgazdaság fejlesztésének számos kérdését, mint ahogy az a most véget ért ötéves terv előtt történt Jóváhagy­tuk az 1976-ra, a­z öt­éves terv első évére vo­natkozó tervet. A tervha­­tóságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy rövi­­debb idő alatt állítsák ösz­­sze az évekre lebontott ötéves tervet és egyidejű­leg a népgazdaság 1977. évi fej­lesztési tervét. Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kikü­szöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiá­nyosságát, a népgazdasá­gi tervek tervezetei hosz­­szadalmas összeállításá­nak gyakorlatát. Alekszej Koszigin han­goztatta: a X. ötéves terv­ben folytatódik a párt ál­tal az iráyítás szervezeti rendszerének javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányí­tási témáit. Ezekben az ágazatokban­­ - me kezdő­­dött a termelői és­­ipari egyesülések létrehozta.­ kiiktattak főigazgatóságo­kat, lerövidült az irányí­tási láncolat. 1976 elején a termelői és tudomá­nyos-termelői egyesülések száma 2300 volt, ezek ál­lították elő az ipari ter­melés 24 százalékát. A X. ötéves tervben az iparban befejeződik a termelői egyesülések kialakítása. Az egyesülések minőségi­leg új jelenséget képvi­selnek az ipari termelés irányításában. Nem a vál­lalatok mechanikus egye­süléséről, hanem egységes termelési, gazdálkodási komplexumról van szó, amelyben szerves egység­be fonódik a tudomány és a termelés, magas színvonalú a szakosodás és a kooperáció. A szovjet miniszterel­nök elmondotta, hogy ha­talmas szakosított építési­­szerelési egyesüléseket kell létrehozni, a mező­­gazdaságban széles kör­ben fejlesztik a gazdaság­közi kooperációt és az ag­rár­ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesüléseket hoznak lét­re. A gazdasági mechaniz­mus további tökéletesíté­sének egyik fő célja az. 'hojgf' »•'*figyelmet követ­kezetesen a termelés és Mit -jfcdítására' Irányísuk. az építés végső mutatói­­a termékszállítási tervnek, a megkötött szerződések­nek megfelelő teljesítésé­re, a már kész objektu­mok üzembe helyezésére, az anyagi, munkaerő- és pénzügyi források kihasz­nálási hatásfokának nö­velésére. Különösen hang­súlyozni kell kooperációs szállítási feladatok pontos teljesítésének jelentősé­gét, mert ez számos vo­natkozásban meghatároz­za az egész ipar munká­jának ütemességét, a ter­melési kapacitások ki­használásának hatékony­ságát. Ennek érdekében mondotta Koszigin — elő­irányoztuk a tömeges és nagy sorok­ban termelő egyesülések és vállalatok átállításának befejezését közvetlen tartós kapcsola­tokra úgy, hogy a koope­rációs kapcsolatok alap­jául a hosszú lejáratú gazdasági megállapodások szolgáljanak. A gazdasági emelők szerepének erősödése a népgazdaság tervirányítá­sában az utóbbi években érezhetően növelte a vál­lalatoknak és egyesülé­seknek a termelési erő­források jobb ki­használá­sában és a jövedelmező­ség növelésében való ér­­­de­keltségét. A szocialista munkaverseny szerepe a társadalmi célok megvalósításában A IX. ötéves tervben mintegy 500 milliárd ru­bel nyereség képződött, ami másfélszerese a Vik­. ötéves tervének. A válla­latok és egyesülések nye­reségének és más forrá­sainak terhére több mint számilliárd rubelt fordí­tottak a gazdasági ösztön­zési alapok képzésére. Ezeket az összegeket a termelés fejlesztésére és műszaki megújítására, prémiumok és jutalmak kifizetésére, a dolgozók szociális és életfeltételei­nek javítására fordítot­ták. , A X. ötéves tervben ezekre a célokra még na­gyobb összegeket fordíta­nak. A feladat az, hogy ezeket az eszközöket nagyarányú megtérüléssel használják fel, hogy mér­téküket minden egyes vállalatnál és egyesülés­nél közvetlenül a terme­lés intenzifikálása és a munkatermelékenység nö­velésében a termékek mi­nősége javításában és a műszaki haladás gyorsí­tása terén elért eredmé­nyektől tenyék közvetle­nül függővé. A gazdasági rentabilitás mutatóinak általános ja­vulása ellenére nálunk még mindig sok vállalat és termékfajta vesztesé­ges. 1975-ben az iparban a vállalatok 18 százaléka nem teljesítette nyereség­­tervét — mutatott rá Alekszej Koszigin. — A gazdasági tevékenység ha­tékonyságának növelésé­ben fokozott szerepet kell játszania a bérezés rendszerének. A jutal­maknak az eddiginél na­gyobb mértékben kell elősegíteniük a munka termelékenységének foko­zását, a termelési kapaci­tások gyorsabb üzembe helyezését, a meglevő be­rendezések kihasználásá­nak javítását, az új tech­nika bevezetését, a nyers­anyag és anyag takaré­ko­sságot, a termékek mi­nőségének fejlesztését. A hitelekről szólva Ko­szigin elmondotta, hogy a X. ötéves tervben növe­lik a hitelek szerepét és hatékonyságát, különösen a tömegfogyasztási cikkek gyártása és a lakossági szolgáltatások bővítése céljából. A népgazdaság tervsze­rű fejlesztése, az árufor­galom növelése és az árak stabilitása alapján gon­doskodni fogunk orszá­gunkban a pénzforgalom további megszilárdításá­ról és a szovjet rubel vá­sárlóerejének állandósá­gáról — mondotta. A gazdasági mechaniz­mus tökéletesítésében a párt mindig fontos szere­pet tulajdonított a gazda­sági káderek kezdeménye­zőkészsége, kezdeménye­ NÉPSZAVA Gazdasági kapcsola­tain­ka­t a szocialista közösség országainak politikai egysége és barátsága szavatolja A X. ötéves terv jellem­ző vonása lesz, hogy nép­gazdaságunkat mélyebben kapcsoljuk be a nemzet­közi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a kül­gazdasági együttműködés átállítását hosszú távú alapokra — mondotta Ko­szigin. — Ezért a nemzet­közi gazdasági kapcsola­tok hatékonyságának nö­velése szintén egyik fon­tos feladatunk lesz. E fel­adat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bő­víteni az ország export­­potenciálját, mind a ha­gyományos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásában. A nemzetközi kérdések­ben követett pártpolitiká­nak megfelelően az összes országgal fejlesztjük kül­kereskedelmi kapcsola­tainkat. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista országokkal megvalósított együttműködés fejleszté­sének és erősítésének szen­­teljü­k. A szocialista gaz­dasági integráció húsz év­­re szóló komplex prog­ramba a sokoldalú integ­rációs intézkedések egyez­tetett terve, amelyet a KGST tanácsa először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünknek. Számos nagyon fontos népgazdasági problémát csak közös, egyesített erő­feszítésekkel lehet megol­dani, hosszú távú, komplex együttműködési progra­mok alapján, amelyek ki­dolgozásához a szocialista országoknak már a legkö­zelebbi jövőben hozzá kell látniuk. Nagy feladat az ipari kooperáció és szako­sodás minden eszközzel történő bővítése. Feltétle­nül szükséges, hogy a mi­nisztériumok és a hatósá­gok a legkomolyabb fi­gyelmet fordítsák erre a kérdésre. A testvéri szocialista or­szágokkal való kereske­delmünk különleges jelle­gű. Tükrözik azokat a szi­lárd gazdasági kapcsola­tokat, amelyek a szocia­lista építőmunka és a köl­csönös együttműködés fo­lyamatában születtek. Ezek a kapcsolatok, ame­lyek tartósságát a szocia­lista közösség országainak politikai egysége és barát­sága szavatolja, a nyers­anyag- és anyagtermelés, a berendezések előállítása, a tudományos-műszaki ta­pasztalat és mindannak forrásaként szolgál, ami feltétlenül szükséges vala­mennyi testvéri ország népgazdasága gyors és ha­tározott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt abban, hogy a fejlődő or­szágokkal való együttmű­ködése a tartós és kölcsö­nösen előnyös munka­megosztás jellegét öltse. Ezeknek a céloknak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országgal kötött hosszú távú gazda­sági együttműködési meg­állapodás és szerződés. A fejlődő országokkal foly­tatott együttműködést de­mokratikus és igazságos alapokon fogjuk fejleszte­ni, hozzájárulunk gazda­sági önállóságuk megszi­lárdításához. A nemzetközi,feszültség enyhülésének viszonyai között új minőséget kap­nak a fejlett tőkésorszá­gokhoz fűződő gazdasági kapcsolataink, amelyek si­keresen fejlődhetnek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített elvek alapján. Tovább folytatjuk azt a gyakorla­tot, amelynek keretében nagy volumenű együttmű­ködési megállapodásokat kötünk a Szovjetunióban felépítendő ipari objektu­mok felszereléséről, illető ­ Hatalmas erőművek Szibéria és Kazahsztán szén­lelőhelyein A Szovjetunió a világ egyetlen olyan ipari nagy­hatalma, amely gazdaság­­fejlesztésében saját ener­getikai és tüzelőkészletei­­re támaszkodik. Ez gazda­ságunk komoly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfeltétele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasználhas­sák, el kell érni a készle­tek racionális és gazdasá­gos kiaknázását — mon­dotta Koszigin. — A folyó ötéves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a továbbiakban energeti­kai potenciálunk növeke­dése főleg a hidroenergia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Ami a kőolajat és a földgázt illeti, ezek termelésnöve­lését mindinkább techno­lógiai szükségletekre for­dítjuk. Ennek megfele­lően, a 67—70 millió ki­lowatt elektromos áram termeléséhez szükséges új kapacitások üzembe he­lyezése mellett, az atom- és vízi erőművek aránya a kilencedik ötéves terv­beli 22 százalékról majd­nem 40 százalékra emel­kedik. Az ország — egye­bek között a keleti körze­tek — fűtőanyag- és elektromosenergia-ellá­­tásában növekvő szerepet kezd betölteni a szén. Már a tizedik ötéves tervben jelentősen bővül az ekibasztuzi és a kan­­acsinszki szén felhaszná­lása elektromos áram­ter­melésre. Az Ural és a Volga-vidék számos nagy hőerőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányászatot, különö­sen növelik­ a külszíni fejtést. Az ország szén­­termelése egész növeke­désének 60 százalékát a leggazdaságosabb mód­szer , a külszíni fejtés alkalmazásával érik el. A földgáztermelés a kilen­cedik ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva, körülbe­lül másfélszeresére, tech­nológiai célokra történő felhasználása pedig mint­egy kétszeresére növek­szik. A kőolajfeldolgozás 25—30 százalékkal emel­kedik. Az alapvető földgázfor­rások nagy távolsága a fogyasztási központoktól, valamint a vezetékek vo­nalán tapasztalható bo­nyolult természeti viszo­nyok szükségessé teszik, hogy télire hatalmas föld alatti tartályokban meg­felelő mennyiségű föld­gázt tartalékoljunk. Ez­ az eljárás olcsó, lehetővé teszi nagy mennyiségű fém megtakarítását és biztosítja az energetikai, vegyi és szolgáltatási üze­mek fennakadás nélküli gázellátását. Különösen jelentős a Szovjetunió európai része és az Ural-vidék tüzelő- és energetikai mérlege problémáinak minél ha­tékonyabb megoldása. E hatalmas térség gyorsan növekvő tüzelő- és elekt­romos áram igényének biztosítása megköveteli, hogy egyrészt végrehajt­sák itt a 13—15 millió kilowattos kapacitású atomerőmű-hálózat fel­építésének programját, másrészt pedig meggyor­sítsák hatalmas hőerőmű­vek építését Szibéria és Kazahsztán leggazdagabb szénlelőhelyein, azzal a céllal, hogy ezek a kapa­citások az elektromos energiát az ország euró­pai része egységes ener­getikai rendszerének ad­ják le. A gazdaság intenzíveb­bé tétele és a gazdasági hatékonyság növelése nagy követelményeket tá­maszt az olyan iparágak­kal szemben, mint a vas­kohászat, a színesfém­­kohászat, vegyipar, ame­lyek szerkezeti anyagok­kal látják el a népgazda­ságot. Ezek előtt az ipar­ágak előtt az új ötéves tervben hatalmas felada­tok állnak — hangsú­lyozta Koszigin —, majd részletesen szólott a vas­kohászat, a színesfémko­hászat, a vegyipar, az er­dő-, fafeldolgozó, a cellu­lóz-és papíripar és az épí­­tőanyagipar előtt álló feladatokról, hangsúlyoz­va, hogy a X. ötéves tervben a gazdasági tevé­kenység méretei, a kor­szerű technológiai folya­matok sajátossága az iparban és különösen (Folytatás a 4. oldalon) A műszaki színvonal emelésében a gépgyártásé a vezető szerep Az egész anyagi terme­lés műszaki színvonala emelésében és minőségi mutatóinak javításában a legelső szerep a gépgyár­tásé, és mindenekelőtt a munkaeszközök gyártásáé, amely az utóbbi öt év alatt hozzávetőlegesen 1,6-szeresére növekszik. Eközben kiemelt növeke­dést irányoztak elő az orom-, a fémkohászati és vegyi gépgyártásnak, va­lamint az elektrotechni­kai, a rádiótechnikai ipar­nak, a szerszámgépgyár­tásnak és a műszeripar­nak. Ezáltal megteremtik az alapot ahhoz, hogy va­lamennyi népgazdasági ág fejlesztésében nagyarányú minőségi fejlődés történ­jen. Koszigin ismételten hangsúlyozottan szólott arról, hogy az ötéves terv­ben különleges feladato­kat kell kitűzni az olyan gépek gyártásában, ame­lyek jelentősen csökken­tik a kézi munkát, és va­lamennyi ágazatban biz­tosítják a munkatermelé­kenység növekedését. A munkaigényes és nehéz építkezési, szállítási, va­lamint rakodási munkák gépesítéséhez szükséges eszközök gyártása hozzá­vetőlegesen kétszeresére növekszik. A tizedik ötéves terv­ben fokozódik a nagy pontosságú félkésztermé­keket előállító automata öntő, kovácsol­ó-sajtoló és hegesztő gépek, gépsorok és komplex berendezések gyártása. Megszervezik a fél­késztermékeket előállí­tó berendezések gyártását új, a többi között kombi­nált módszerek alkalma­zásával. A nagy sorozatú és tömegtermelésű ágaza­tok számára olyan auto­mata gépsorok gyártását kezdik meg, amelyek gyorsan átállíthatók kü­lönböző méretű alkatré­szek készítésére. Ezután Koszigin kitért a szovjet gépipar felada­taira. Szólott arról, hogy az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben megkezdték az atomerő­művek számára szükséges gépek gyártását. A követ­kező években az energeti­kai gépgyártás gyorsított ütemben fejlődik. Megkezdik az ezer me­gawattos reaktorok gyár­tása mellett 1500 mega­wattos reaktorokkal mű­ködő atomenergia blok­kok komplex berendezé­sének kidolgozását. A mezőgazdasági gép­gyártás az ötéves tervidő­szakban csaknem 1,5­ ezer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. Megkezdik a nagy kapacitású trakto­rokhoz kapcsolt különböző munkagépek sorozatgyár­tását, növelik a gyapot, cukorrépa, burgonya és zöldségfélék megművelé­séhez, illetve betakarítá­sához szükséges munka­eszközök gyártását, vala­mint a nagy állattenyész­tő telepek és kombinátok számára szükséges komp­lett berendezések előállí­tását. Bővül a fémkohászati berendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer any­­nyi beruházást irányoztak elő, mint a legutóbbi öt­éves tervben. Jelentősen bővíteni kell az­ ércbányá­szati és ércdúsító beren­dezések, fúróberendezé­sek, valamint a kőolaj és a földgáz szállításához szükséges berendezések gyártását. Az ötéves terv alatt az automatizációs eszközök és műszerek gyártását — a tervek szerint — 1,6— 1,7-szeresére kell növel­ni. A vegyi és kőolajipari gép gyártásában ki kell alakítani és el kell kez­deni gyártani olyan kor­szerű berendezéseket és készülékeket, amelyek új, rendkívül gazdaságos technológiai folyamatokat szolgálnak a vegyipar, a kőolaj- és földgázipar, va­lamint a papír- és cellu­­lózeipar ágazataiban. Az alapvető bérmnrkv­ésfajták gyártása 1.5—1.6-szorosá­­ra növekszik. Számos, elvileg új be­rendezéstípust terveznek a könnyű- és élelmiszeripar számára. Megkezdik auto­mata komplexumok gyár­tását az élelmiszeripari automataüzemek száma-

Next