Népszava, 1976. április (104. évfolyam, 78–102. sz.)

1976-04-27 / 99. szám

1976. ÁPRILIS 27, KEDD 104. ÉVFOLYAM 99. SZÁM ARA 80 FILLÉR i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Hervadó örökzöldek.................... 3 Faluközpont — vagy kisváros ... 3 Körinterjú a vállalatok középtávú ötéves tervéről . 3 Biztosítják a végzős diákok elhelyezkedését a fővárosban 8 A tanácsok és a szakszervezetek együttműködése A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnökség« hét­főn ülést tartott. Elfogadta a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával közösen ki­dolgozott irányelveket a fővárosi, illetve a megyei tanácsok és a szakszerve­zetek fővárosi, illetve me­gyei szerveinek együttmű­ködéséről. Megállapította, hogy a tanácsok és a szakszervezetek együtt­működésének már több évtizedes hagyománya van, a legutóbb, 1967-ben kötött megállapodás je­lentős eszköze volt a kö­zös munkának. A párt XI. és a szakszervezetek XXIII. kongresszusának A tanácsok önállóságá­nak, hatáskörének növe­kedése egyTe jobb felté­teleket biztosit a terület- és településfejlesztési cé­lok eredményes megvaló­sításához, az ipar, a mező­­gazdaság, a közlekedés és a szolgáltatások fejleszté­séhez. A közpon ti célok realizálása a helyi igé­nyekkel összhangban a helyi állami szervek fel­adata. Elengedhetetlenül szükséges, hogy e munká­ban á társadalmi szervek, így a szakszervezetek is részt vegyenek. Az üzemi, a lakóhelyi, a közéleti de­mokrácia fejlesztésében igen fontos, hogy a mun­kásokat fokozottan vonják be a köziigyek intézésébe, a célok meghatározásába, végrehajtásába és az el­lenőrzésbe. A tanácsok és a szakszervezetek együtt­működése a jövőben is fő­ként a gazdaságpolitikai, a település- és területfej­lesztési, a társadalompoli­tikai munkára és a dolgo­zók érdekképviseletére terjed ki. A megyei és a budapesti szakszervezeti szervek részt vesznek a megyék, a főváros, a vá­rosok és nagyközségek, a települések ipari, szolgál­tatási, kommunális, mun­kaerőgazdálkodási, egész­ségügyi és kulturális po­litikájának kialakításá­ban, a tanácsok által vagy együttesen hozott dönté­sek, intézkedések végre­hajtásában. A tanácsok viszont nem nélkülözhe­tik azokat a fórumokat, információs bázisokat, amelyekkel a szakszerve­zetek rendelkeznek. Eze­ket igénybe veszik a szo­cialista demokrácia kiszé­lesítése, az erkölcsi -anya­gi alapok gyarapítása ér­dekében. A SZOT elnöksége el­fogadta a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete igazgatójának jelentését az 1971—75. évi kutatási terv teljesítéséről, és ja­vaslatát az intézet 1976— 80-as évekre szóló kuta­tási tervéről. Az elnökség megvitatta azt a tájékoztatót, ame­lyet a Minisztertanács elé terjesztenek a munkavé­delemről és az üzemi bal­esetek 1975. évi alakulásá­ról. Végül az elnökség meg­hallgatta és jóváhagyta az SZVSZ végrehajtó iro­dájának április 21—22-én tartott üléséről és az európai szakszervezetek konferenciájának előké­születeiről szóló tájékoz­tatókat. Kommunista műszakok Előbb-utóbb bizonyára megközelítőleg pontos összesítés, „forintmérleg” készül arról, mit kamatozott a népgazdaságnak az elmúlt „kommunista hétvég”, amikor szombaton és vasárnap, válaszként a KISZ központi bizottságá­nak felhívására, közelgő kongresszusuk tisztele­tére, országszerte munkaakciókat rendeztek a fiatalok. Az üzemekben ezt a lehetőséget ragad­ták meg arra, hogy megtetézzék az V. ötéves terv első hónapjaiban elért, az MSZMP Központi Bi­zottságának múlt heti ülésén elismeréssel nyug­tázott sikereket. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink időjárás okozta kényszerű elmaradást igyekeztek csökkenteni azért, hogy a nehézségek ellenére is változatlanul bőséges élelmiszer-választék kerül­jön majd az ország asztalára. Sok helyen — mint például Nádudvaron és Kábán — kukoricát, má­sutt — többek között a szerencsi és a mezőkö­vesdi járásban — cukorrépát, napraforgót vetet­tek; Szolnok megye egyes területein a rizstáblák árasztásához fogtak hozzá. Közvetve is gyümöl­csöztek a műszakok, hiszen az ipari, a mezőgaz­dasági üzemek dolgozói erre az időre rendes bért kaptak, amit közhasznú célokra, a legtöbb eset­ben gyermekintézmények — óvodák, bölcsődék — építésére, illetve bővítésére, fejlesztésére for­dítanak. Sok helyütt közvetlenül a lakóterület szépí­tésével, gazdagításával foglalkoztak ezen az, iga­zán fiatalos, forradalmi hangulatú hétvégén. Du­naújvárosban több ezren vettek részt a „tavaszi nagytakarításban”; Pest megyéből csaknem két­ezer ifjúkommunista dolgozott a leendő, 12 kilo­méteres úttörővasút terepének rendezésén; Ba­ranyában kongresszusi parkot építettek. Termé­szetesen az effajta munkák értéke is kifejezhető forintban, s ha mindent kiszámítanak, összead­nak, nagyobb országos summa kerekedik ki, mint a KISZ KB által előzetesen remélt egymil­­liárd forint. De akármekkora is az anyagi eredmény, vé­leményem szerint fontosabb nála a megmozdulá­sok felmérhetetlen erkölcsi értéke. Mert bizonyí­tó erejű kiállás volt ez a két nap szocialista cél­jaink, törekvéseink mellett. S bizonyság arra is, ezeket a célokat, törekvéseket egyformán ma­gáénak vallja társadalmunk minden rétege, min­den korosztálya. Az olykor joggal, ám gyakran alaptalanul elmarasztalt fiatalok önzetlensége most a legtöbb üzemben önkéntes csatlakozásra ragadta az idősebbeket is. Ezt tették például a Vörös Csillag Gépgyár öntői, akik közül egy „öreg” szakmunkás, amikor váratlanul kilyukadt az egyik üst, s izzó sugárban kilövellt belőle a forró acél, „menet közben”, testi épsége kockáz­tatásával, tapasztotta be néhány bravúrosan „odavágott” masszacsomóval a repedést, hogy semmi ne vesszen kárba a fiatalok munkájá­ból ... De az egy vállalaton belül, ám különböző be­osztásokban dolgozó, egymás munkáját ke­véssé ismerő fiúkat és lányokat is közelebb hozta egymáshoz a műszak. Amikor az „irodis­ták” büszkén mutatták a szokatlan tevékenység­től feltört tenyerüket, miután belekóstoltak az ismeretlen munkába, ráérezvén annak nehézsé­geire és szépségeire egyaránt. Közös cselekvésben erősödött a megisme­rés, a barátság, az együvé tartozás, az egység — íme, ez a politikai tartalom a legfőbb nyeresége a kongresszust előkészítő ifjúkommunista-kez­­deményezésnek. Miklós Dezső 11 r. Lnbomir Strougal Budapesten Megkezd őd tek a magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghívására hétfőn hi­vatalos, baráti látoga­tásra Magyarországra ér k«zett dr. Lubomir Strougal, Csehszlovákia Vietnami választások Demonstráció az egység és a szocializmus mellett Kékesdi Gyula, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap reggel hat órakor zeneszó ébresztet­te a hanoiakat, és a fő­város 740 választókerü­letében 7 órakor már tízezrek sorakoztak, hogy igent mondjanak Vietnam egységére. a szocializmusnak az egész országban való felépíté­sére. A Hanoiból érkezett jelentések tanúsága sze­rint a történ el má jelen­tőségű szavazásra az egész országban a nem­zeti ünnep emelkedett hangulatában került sor, és a mintegy 20 millió választó 50 millió vietna­mi legszemélyesebb ér­dekeit képviselte. Az ország vezetőd el­sőkként járultak az ur­nák elé. Ton Duc Thang államelnök, Le Duan, a VDP KB első titkára, Pham Van Dong minisz­terelnök, a Ba Dinh ke­rület választói körzetei­ben szavazott Troung Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottságának el­nöke, 7 órakor érkezett meg a Hoan Kiem kerü­let 36-os számú körzeté­be. Részt vett az urnák ünnepélyes ellenőrzésé­ben és lezárásában, majd felkérte a körzet legidő­sebb és legfiatalabb vá­lasztóját, hogy előtte szavazzanak. A hétfő reggeli lapok címoldalon számoltak be a nevezetes nap esemé­­nyeirőd. A Nhan Dán ve­zércikke megállapítja, hogy a választásra min­den eddiginél demokrati­kusabb légkörben került sor, és április 25-e emlé­kezetes napként kerül be a vietnami nép és forradalom történelmébe. A választás demonstrá­ció volt az egység és a szocializmus mellett. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése A szocialista párt szerzett többséget a portugál választásokon A kommunista párt megerősítette pozícióját A tizennégy párt által megvívott portugál vá­lasztási harcban nem kö­vetkezett be a sokak által megjósolt jobboldali föld­csuszamlás. A kommunis­ták még növelni is tudták szavazataik arányát az egy évvel ezelőtti válasz­tási eredményekhez ké­pest, ami arra utal, hogy a munkásosztály forra­dalmi pártja felismerte a lehetőségekhez alkalmaz­kodó cselekvés módjait ebben a dél-európai or­szágban, s a tömegek sza­vazócédulákkal fejezték ki: megértették ezt a fe­lelős lépésváltást. A szavazatok 90 száza­lékának összeszámlálása után az alábbi eredmé­nyek alakultak ki: Szocialista Párt 35,01% Demokratikus Néppárt (PPD) 24,01% Demokrata Szociális Centrum (CDS) 15,87% Kommunista Párt 14,59% Népi Demokra­tikus Unió (UDO)—maoista 1,69% A választások eredmé­nyei arról tanúskodnak, hogy megalapozottak vol­tak a PKP előrejelzései, és meghiúsult minden egypárti kormány meg­alakításának lehetősége. A szocialisták a tavalyi­nál lényegében gyengébb szereplése feltehetően az álmodozások szférájába sorolja Soares pártjának azt a tervét, hogy egyedül alakítson kormányt. Nem kétséges, hogy o minisz­terelnöki poszt az alkot­mány szerint a szocialis­tákat illeti, kétséges azonban, hogy a szocia­listák továbbra is tart­ják-e magukat ahhoz az arisztokratikus elhatáro­lódáshoz, amely szerint mindenkitől függetlenül, semmi támogatásra nem támaszkodva, próbálnak kormányozni. Portugáliának jelenleg akcióképes és kezdemé­(Folytatás a 2. oldalon) Lázár György üdvözli űr. Lubomir Strougalt (MTI Fotó — Tormai Andor felvétele) Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnöksé­gének tagja, a Csehszlo­vák Szocialista Köztár­saság szövetségi kormá­nyának elnöke. Dr. Lubomir Strougal kíséretében Budapestre érkezett Andrej Barcák szövetségi külkereskedel­mi miniszter, Frantisek Krajcir, a szövetségi kül­ügyminiszter első helyet­tese, Karol Vjházy, az állami tervbizottság el­nökhelyettese. A cseh­szlovák, magyar és vörös zászlókkal díszített Feri­hegyi repülőtéren a ven­dégek fogadására megje­lent Lázár György, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter, Kese­rű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Orbán László kulturális minisz­ter, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, s a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatás­nál dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Barity Miklós, a Magyar Nép­köztársaság prágai nagy­követe. Dr. Lubomir Strougal és kísérete hétfőn a Hő­sök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlék­művét. A koszorúzásnál jelen volt Szépvölgyi Zol­tán, Roska István kül­­ügymi niszter-helyett.es, Barity Miklós és Horváth István vezérőrnagy. Dr. Lubomir Strougal és kísérete ezután Szép­völgyi Zoltán. Roska Ist­ván és Barity Miklós társaságában — a fővá­ros nevezetességeivel is­merkedett. Ütjük először a metró Örs vezér téri végállomására vezeteti, ahol Biró Lajos, a BKV vezérigazgató-helyette­se fogadta a vendégeket. A végállomásról egy szerelvénnyel a Bat­thyány térig utaztak; az út egy részét a csehszlo­vák kormányfő a veze­tőfülkében tette meg. Útközben eszmecsere bontakozott ki a magyar és a csehszlovák főváros metróépítésének egyes kérdéseiről, a budapesti (Folytatás a 2. oldalon) határozatai új követelmé­nyeket támasztottak, amelyeknek végrehajtásá­hoz a tanácsok' és a szak­­szervezetek együttműkö­dését is tovább kell fej­leszteni. Az irányelvek felhívják mind a tanácsi, mind a szakszervezeti szerveket, hogy a társada­lom anyagi és szellemi erejének mind teljesebb összefogásával segítsék gazdaságunk fejlesztését, ezzel a lakosság életkö­rülményeinek, szociális, kulturális, egészségügyi ellátásának rendszeres ja­vítását, a dolgozók politi­kai, szakmai nevelését-Ma kezdődik Gromiko franciaországi látogatása „inagyra becsüljük Fran­ciaországhoz fűződő vi­szonyunkat, és készek va­gyunk a megértés és az együttműködés területei­nek kiszélesítésére” — Leonyid Brezsnyevnek ezeket, az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott szavait idézik a szovjet lapok Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden kezdődő francia­országi hivatalos látogatá­sa előtt. Az előzetes program szerint Giscard d’Estaing elnök szerdán ebéden látja vendégül a szovjet külügyminisztert. Gromi­ko párizsi látogatása so­rán négy megbeszélést tart Sauvagnargues-ral, pénteken délelőtt sajtó­­értekezletet tart, majd pénteken délben vissza­repül Moszkvába A szovjet főváros politi­kai megfigyelői a látoga­tás kapcsán emlékeztet­nek rá, hogy Moszkva és Párizs együttműködésének nagy szerepe volt az euró­pai biztonsági konferencia sikerében, és utalnak ar­ra hogy a helsinki záró­okmány végrehajtásában ugyancsak fontos rendel­tetése van ennek a kap­csolatnak. Ezzel összefüg­gésben a szovjet sajtó egyetértéssel idézte Gro­miko párizsi tárgyalópart­nerének, Sauvagnargues külügyminiszternek a ki­jelentéseit, amelyek azt bizonyították, hogy Fra­­ciaország jelenleg is figye­lemre méltó következetes­séget tanúsít az enyhülési politika védelmében és a helsinki elvek érvényesí­tésében. Giscard d’Estaing 1975. októberi moszkvai látoga­tása. melynek során tu­risztikai. energetikai, légi­­forgalmi és repülőgépipari megállapodásokat írtak alá. tovább erősítette a szovjet—francia viszony politikai és gazdasági pil­léreit — állapítja meg a szovjet kommentátor.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék