Népszava, 1976. április (104. évfolyam, 78–102. sz.)

1976-04-09 / 85. szám

1976. ÁPRILIS 9. PÉNTEK 104. ÉVFOLYAM 85. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR• 17. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szlank­o Todorov elutazott Budapestről Hős lem­ent­ a nittipt­ar—balfjei kormányfői tárgyalásokról Sztanko Todorov, a Bol­gár Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tag­ja, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke és kísérete — Ros­­ka István külügyminisz­ter-helyettes és dr. Heicz­­man János kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes társaságában — csütörtö­kön ellátogatott az ÉVM építés­gazdasági és szer­vezési intézetébe, vala­mint a Magyar Optikai Művekbe. Az intézetben Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszter­­helyettes és Záhorzik Te­réz, az MSZMP II. kerü­leti bizottságának első titkára üdvözölte a ven­dégeket. Az intézet mű­ködését dr. Gerő István igazgató ismertette. A magyar népgazdaság IV. és V. ötéves tervének központi számítástechni­kai fejlesztési programja alapján ágazati számító­gép-hálózatot létesít az intézet. E hálózat techni­kai bázisát a KGST-ál­­lamok egységes ESZR- rendszere keretében ki­fejlesztett, és a bolgár számítógépipar által gyár­tott R 20-as típus alkot­ja. Az intézet eddig négy bolgár számítógépparkot invesztált, amelyek igen jó technikai színvonalon működnek. A Magyar Optikai Mű­vekben Nemeslaki Tiva­dar kohó- és gépipari mi­niszter, dr. Tóth János, a XII. kerületi pártbizott­ság első titkára, Mátrai Rezső, a XII. kerületi Ta­nács elnöke, s a gyár ve­zetői fogadták a vendé­geket. Dr. Horváth Róbert vezérigazgató-helyettes tá­jékoztatót adott a fennál­lásának 100. évfordulóját idén ünneplő vállalat te­vékenységéről, fő terme­lési profiljáról, a többi között az optikai elven működő geodéziai műsze­rek, valamint laborató­riumi műszerek, számí­tástechnikai eszközök, és különféle közszükségleti cikkek gyártásáról. A tá­jékoztatót követő eszme­csere során a többi között szó esett, az export ala­kulásáról,­­a beruházási összegnek a rekonstruk­ció és az új létesítmények közötti megoszlásáról, a MOM által Bulgáriából beszerzett, illetve oda szállított cikkekről. Csütörtökön elutazott Budapestről Sztanko To­dorov és kísérete. A bol­gár, magyar és vörös zászlókkal díszített Feri­hegyi repülőtéren a ven­dégek búcsúztatására megjelent Lázár György, Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyette­se, a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bizottság magyar tagoza­tának elnöke, Pója Fri­gyes külügyminiszter, Ne­meslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Sz.­­ ügyi Zol­tán, a főváros tanács el­nöke, s a politikai, a gaz­dasági, a kulturális élet több más vezető szemé­lyisége. Jelen volt a bú­csúztatásnál Vladimir Vi­­denov, a Bolgár Népköz­­társaság budapesti nagy­követe, és dr. Szénási Géza, a Magyar Népköz­­társaság szófiai nagykö­vete. Sztanko Todorov az or­szág légterét elhagyva, a repülőgép fedélzetéről meleg hangú táviratban mondott köszönetet Lázár Györgynek a szívélyes fo­gadtatásért, vendéglá­tásért. (A bolgár kormányfő látogatásáról kiadott köz­leményt lapunk 2. oldalán közöljük.) 3Munka vagy jelenlétA kohó- és gépipar érintett munkásainak több­sége minden bizonnyal helyesléssel fogadta a miniszter legutóbbi parlamenti beszédében elhangzott célkitűzést: a tárca a feltételek meg­teremtésével párhuzamosan kívánatosnak tartja a normában, teljesítménybérben dolgozók számát 50 százalékkal növelni az ötödik ötéves terv idő­szakában. .­ —. .. A helyeslés érthető. Jelenleg ugyanis a vas­ipar munkásainak mintegy fele, több százezer ember, ha ,,megfeszül”, sem képes a szokásosnál többet keresni — mivel időbérben dolgozik. Régi keletű panasz, hogy az időbéres elszá­molás nem a tényleges munkát, hanem csupán a jelenlétet honorálja. Ily módon a szorgalmas, lelkiismeretes munkás pénze — azonos besoro­lás és órabér esetén — semmivel sem több a ha­nyagénál. Nem véletlen, hogy az efféle egyenlősdi — néha-néha még az öntudatosokat is megfertőz­ve — fegyelmezetlenséget szül, nemtörődömségre, lógásra ösztönöz. A közismert állapot fonákságát bárki saját munkaterületén, üzemében, műhelyében is ta­pasztalhatja. A normában, illetve az időkérben tevékenykedők hozzáállása,­ intenzitása között szemmel láthatóan óriási a különbség. S ez nemcsak a kohó- és gépiparban van így. A textilipar kötött fordulatú szövő- és fonógépeit működtető lányok, asszonyok, terhelését például — mivel a nagyobb teljesítményért járó több ke­reset reményében a hiányzók munkáját is rész­ben pótolják — lehetetlenség egy nevezőre hozni a szakmában dolgozó időbéresekével. A tényleges teljesítményhez — s nem a je­lenléthez — kötött bérformák arányának növe­lése — az egyéni és népgazdasági érdekazonossá­got hangsúlyozva — nagyon időszerű téma ma­napság. Jószándékú elhatározásokban nincs hiány. Ám mégis úgy tűnik, hogy a hétköznapok gyakorlatában a lehetségesnél és a kívánatosnál lassúbb az előrehaladás. A helyben járás, valószínű, arra is vissza­vezethető, hogy jó néhány helyen vadonatúj módszereken töprengenek, hosszan tartóan vitat­koznak, holott az esetek többségében csupán visz­­sza kellene állítani a régebben bevált — időköz­ben elhanyagolt vagy formálisan alkalmazott — gyakorlatot. Az építőiparban például csaknem két évti­zeddel ezelőtt meghonosították az úgynevezett egyösszegű munkautalványozást. Ennek lényege: a brigádok, munkacsapatok az elvégzendő mun­ka bérét egy összegben, előre ismerik, s ha meg­felelő minőségben a normaidőnél hamarabb vé­geznek, nagyobb a keresetük. A módszer alkal­mazása a kezdeti fellendülés után mégis megtor­pant, jó néhány helyen formálisan létezik, a sta­tisztika szépítése érdekében az utalványt utólag állítják ki, mert hiányos az anyagellátás, rapszo­­dikus a munkaszervezés. A sok helyütt tapasztalható szándék és törek­vés valóra váltása tehát elsősorban a folya­matos, gördülékeny, szervezett munka felté­teleinek megteremtését követeli meg. A rendezett teljesítménykövetelmények ugyanis nemcsak a munkásoktól, beosztott dolgozóktól igényelnek odaadóbb munkát, hanem próbára teszik a ter­melési folyamatok irányítóinak hozzáértését és felelősségtudatát is. Mocsári Károly Az Olasz KP rendkívüli politikai megegyezésre szólítja fel a demokratikus erőket Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti. Az Olasz Kommunista Párt vezetősége a tör­vényhozási időszak vé­géig szóló rendkívüli po­litikai megegyezésre szó­lította fel Olaszország de­mokratikus erőit, a vál­ság elhárítása érdekében. A közlemény, amely hosszú vita után született az OKP vezetőségének ülésén, így elutasítja a parlament feloszlatására és választások rendezésé­re szóló javaslatokat, és elutasítja a szocialista párt ultimátumszerű fel­szólítását is. (Ez utóbbi az OKP részvételével ala­kítandó kormánytöbbség létrehozását sürgette a jelenlegi kormány he­lyén.) Az OKP úgy látja: a helyzet rendkívül súlyos­sá vált minden szempont­ból. A kormány tehetet­len, a gazdasági és pénz­ügyi helyzet folyamatos romlása nehéz terheket ró a dolgozó tömegekre. A megoldás a demokrati­kus erők­ összefogása, a tennivalók közös megál­lapítása lehet, nem pedig az újabb kormányválság és választási erőpróba. Az OKP részletesen felsorolja saját javasla­tait az abortusztörvény, a gazdasági intézkedések, a kollektív munkaszerző­dések, a közigazgatás, és általában a közélet idő­szerű problémái terén, és a többi párthoz, politikai erőhöz fordul, hogy fele­lős módon járuljanak hozzá a megegyezés ki­alakításához. Felelősség — az életért 3 Csodavárás helyett összefogás ... 3 Ügyfélfogadás a szegedi tanácsházán................3 Jövő heti rádió- és televízióműsor . 7 Piaci és időjárás-jelentés................8 Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékozta­ tavaszi mezőgazdasági sok ésszerű kereteik kö­tési Hivatala közli: a Mi- munkák helyzetéről szó­­zött tartása és a takaré­­nisztertanács csütörtökön ró jelentést, és határozott­­ossági szempontok foka­­ülést tartott. a további teendőkről. zottabb érvényesítése ér-Szekér Gyula, a Mi­­A Minisztertanács­a dekében határozatban nisztertanács elnök­e- pénzügyminiszter előter- szabályozta a külföldi ki­­ter­­­jesztése alapján határos küldetések rendjét. zott a vállalati eszközök­ből megvalósuló beruhá­zások állami támogatásá­nak rendszeréről. A kormány megtár­gyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az Or­ré, és határozatot hozott szágos Vízügyi Hivatal az ülésszak során aláírt egyezményekből és jegy­zőkönyvből adódó felada­tok végrehajtására. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a gyettese, jelentést tett a magyar—lengyel gazda­sági együttműködési ál­landó bizottság március 29—31. között Varsóban tartott üléséről. A kor­mány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vet elnökének jelentését ha­zánk nemzetközi vízügyi kapcsolatainak eddigi alakulásáról. A Minisztertanács a A Hajdú megyei mező­­gazdasági nagyüzemek egy csoportjának kezde­ményezése alapján a mezőgazdasági és élelme­zésügyi, a pénzügy-, va­lamint az igazságügyi mi­niszter javaslatára a kor­mány hozzájárult a Haj­dúsági Agráripari Egye­sülés megalapításához. A kormány ezután hivatalos külföldi utazó­ egyéb ügyeket tárgyalt. Támogassuk a Béke-világtanács új stockholmi felhívását! Az Országos Béketanács állásfoglalása ■ Csütörtökön az Ország I­gos Béketanács a Béke­■ világtanács új Stockholm felhívásának támogatásá­ra állásfoglalást tett köz­zé, amely a többi között hangsúlyozza: A Béke-világtanács el­nöksége a történelmi je­lentőségű első stockholmi felhívás 25. évfordulóján felhívással fordult min­den ország közvélemé­nyéhez, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és egye­sítsék tevékenységüket a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszere­lésért. Földünkön létrejöttek és egyre kedvezőbbek a béke megőrzésének és megszilárdításának felté­telei. A béke erői hatá­rozott és összehangolt fellépéssel képesek meg­hiúsítani az enyhülés el­lenfeleinek terveit, szám­űzni a háború rémét — hangzik az állásfoglalás, majd megállapítja, hogy a békeszerető erők törté­nelmi feladata, hogy megfékezzék az agresszió erőit, megállítsák a fegy­verkezési versenyt, küzd­jenek a leszerelésért, el­hárítsák az emberiséget fenyegető veszélyt. A szocializmus és a bé­ke elválaszthatatlan. A Magyar Népköztársaság népünk érdekeinek meg­felelően szoros szövetség­ben a Szovjetunióval és a testvéri szocialista or­szágokkal, következetesen aktív békepolitikát foly­tat. Magunkénak valljuk és, cselekvően támogatjuk a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXV. kong­resszusán továbbfejlesz­tett békeprogramot. Az Országos Béketa­nács kéri hazánk lakos­ságát, hogy csatlakozza­nak a felhíváshoz, egyet­értésüket, támogatásukat testületi üléseken, fóru­mokon juttassák kifeje­zésre. Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács fő­titkára, interjút adott az MTI tudósítójának az OBT állásfoglalásáról. Nyilatkozatát az is idő­szerűvé teszi, hogy ha­zánkban május 8-án kez­dődik a béke- és barát­sági hónap, amelyet az Országos Béketanácsnak a Parlamentben május 6-án összeülő ünnepi ta­nácskozása vezet be. A hónap legfontosabb poli­tikai céljai közé tartozik a megemlékezés a hitle­ri fasizmus feletti győze­lemről, méltatása a Szov­jetunió elévülhetetlen ér­demeinek a fasizmus le­verésében, a szocializmus, a haladás, a béke erőinek segítésében. Sebestyén Nándorné el­mondotta, hogy a hónap során széles körben is­mertetjük a 35 ország ve­zetői által aláírt helsinki záródokumentumban fog­laltakat, méltatjuk majd a szocialista közösséghez tartozó népek barátságát, pártjaik és kormányaik békeprogramját, a haladó erők egységes fellépésé­nek jelentőségét, sokféle formában kifejezzük szo­lidaritásunkat a nemzeti függetlenségért, a társa­dalmi haladásért, a fasiz­mus, az imperializmus ellen küzdő népekkel. — Szeretnénk — mon­dotta —, ha kezdeménye­zésünk nyomán egész közvéleményünk kifeje­zésre juttatná teljes egyetértését a stockholmi felhívással, amely első­sorban arra buzdítja a világ jóakaratú embereit, hogy fokozzák erőfeszíté­seiket, és egyesítsék tevé­kenységüket a fegyver- I _____ kezési hajsza megállítá­sáért, a leszerelésért. — Nemrégiben érkezett a hír — közölte az OBT főtitkára —, hogy a Bé­ke-világtanács és a béke­szerető erők világkong­resszusának nemzetközi folytató-összekötő taná­csa az európai biztonsági konferencia helsinki zá­róeseményének első év­­fordulójára, 1976. augusz­tus 26—29-re a finn fő­városban olyan világkon­ferenciát hív össze, amelynek témája és cél­ja a fegyverkezési ver­seny megszüntetése, a le­fegyverzés és az enyhülés előmozdítása lesz. Erre a világtalálkozóra elküld­jük a magyar békemoz­galom delegátusait is, akik minden bizonnyal tolmácsolhatják majd: a magyar nép teljes egészé­ben magáévá teszi a má­sodik stockholmi felhí­vásban foglaltakat, meg­valósításukból cselek­vően kiveszi a részét.­­ Ami a májusi béke­akciónk barátsági prog­ramját illeti, a szabadsá­gukért és függetlenségü­kért harcoló népekkel vállalt szolidaritásunk erősítését tartjuk a leg­fontosabbnak. Nagy gon­dot fordítunk arra is, hogy kifejezésre juttas­suk: ahogy mellette áll­tunk a vietnami népnek harca idején, ugyanúgy vele vagyunk az építés­ben, a hazájának egyesí­tése utáni munkában is. Ez ad majd tartalmat, po­litikai mondanivalót a vietnami nép győzelme első évfordulójához kap­csolódó új akciónknak. Demonstrálni fogjuk a hónap során azt is, hogy támogatjuk az angolai hazafiakat, a chilei né­pet, a portugál békeerő­ket, mindazokat, akik bárhol a világon a hala­dásért, a nemzeti fel­­emelkedésért küzdenek — zárta nyilatkozatát Se­bestyén Nándorné. Szádfalverővel felszerelt pontonon a folyó felőli oldalról közelíti meg a fel­tételezett árvíz nyomására meglazult gátszakaszt a Szolnok környéki árvízvédelmi gyakorlat résztvevőinek egyik csoportja. (Riportunk a 4. oldalon) (Balogh László felvétele) Biztonsági intézkedések Bejrútban Csütörtökön reggel he­lyi idő szerint nyolc órá­tól kezdve kijárási tila­lom lépett életbe Bejrút azon részén, ahol a ter­vek szerint szombaton össze kell ülnie a libano­ni parlamentnek. A kép­­viselők biztonságát szol­­gáló intézkedést Aziz Ah­bab tábornok, Liba­non ideiglenes kormány­zója hirdette ki. A kijárási tilalom — amennyiben betartják — gyakorlatilag lehetetlen­né teszi a közlekedést Bejrút keleti és nyugati része között. Az a villa, ahol a parlament ülését tartani akarják, közvet­lenül a szembenálló fegy­veres erők közti frontvo­nalnál van, s eddig ez volt az egyetlen hely, ahol az egyik városrész­ből át lehetett menni a másikba. (ADN)

Next