Népszava, 1976. május (104. évfolyam, 103–127. sz.)

1976-05-27 / 124. szám

2 . Görögország Törvényszerű válság aramantiszék szakszervezeti törvénye olyan felzúdulást, spontán ellenállást és ellenszenvet váltott ki Athénban, amivel még a fasiszta juntának sem igen kellett megküzdenie. Néhány nem különösebben jelentős, sztrájk volt, a konkrét előzménye, a mostani törvénynek, de úgy látszik, ezek a megmozdulások is túl nagy nyugtalanságot okoztak. A kormányfő pártja, az Új Demokrácia által fölényesen uralt parlament így lázas tempóban készült fel a meglevő, nem túl széles körű jogok megnyirbálására. Az 1975 június 11-én életbe lépett alkotmány amúgy is kormányellenőrzés alá helyezett mindenfajta politikai tevékenységet és gátat vetett a tömegmegmozdulások elé. A köztársasági Görögország alkotmányának legsérelmesebb pontjai közé mégis a szakszervezeti jogokkal kapcsolatos paragrafusok tartoznak. Hiszen a konstitúció bonyolult előírásaival már eddig is korlátozta a szakszervezeti tagok választási és választhatósági jogát és lényegében legalizálta, megmerevítette a katonai junta idején kialakított, felülről vezérelt szakszervezeti struktúrát. Ebben a „mozgalmi gépezetben” a vezető szerep felülről kinevezett vezetők és vezető testületek kezében volt és maradt, s az alkotmány nem is nyújtott módot arra, hogy ezen változtassanak. De ha valahol mégis sor került a vezetőszervek megválasztására, megújítására, a munkásszervezetekben végrehajtott tisztújításokat akkor is mindig kinevezett választási biztosok ellenőrizték. Az alkotmányvita egyik kulcskérdése tavaly a baloldali ellenzéki pártok fellépésének köszönhetően a sztrájkjog volt. A Görög Köztársaság alaptörvénye egy évvel ezelőtt a kormánynak messzemenő jogokat biztosított a sztrájkotókkal szemben. Annak idején megírtuk, hogy lényegében az egész görög ellenzék kifogásolta az alkotmány antidemokratikus passzusait, fellépett a dolgozó nép, a szervezett tömegek és pártok jogait figyelmen kívül hagyó rendelkezésekkel szemben. A Görög Kommunista Párt például többször hivatkozott az „utcára”, az utca népére, a munkásosztályra a parlamenti harc során is — óvakodott azonban igénybe venni az egyik leghatalmasabb fegyvert, az általános sztrájk eszközét. A The Guardian idézi Florakisz pártfőtitkár egyik nyilatkozatát, amelyben a GKP vezetője kijelentette: „Ahol valóban szükség volt a sztrájkokra, és ezeknek meg is volt a lehetősége, ezeket a sztrájkokat mindig támogattuk...” Hozzátette azonban, hogy a helyzet nem azt tanúsítja, hogy „beértek volna olyan dolgok, mint az általános sztrájk”. •. . Fentebb érzékeltettük: a görög kormányzat az alkotmánnyal meglehetősen jól bebiztosította magát az általános sztrájkkal szemben. A törvényhozás ezeket a biztosítékokat újabbakkal egészítette ki, hiszen a legújabb cikkelyek egyenesen megtiltják a politikai természetű sztrájkokat és kategorikusan törvénytelennek nevezik a Görög Szakszervezeti Szövetséghez nem tartozó szakszervezeti tömörülések sztrájkjait és sztrájkfelhívásait. Pedig a ‘350 eler szervezett dolgozónak csak egyik része tartozik ebbe az elismert tömörülésbe, ezenkívül még létezik három országos szövetség, 62 szakmai ipari szövetség és számos kisebb, önmagát teljesen függetlennek tartó szakszervezet. A három és fél millió munkavállalónak tehát alig 10 százalékán „osztoznak” az ismert szakszervezeti központok és alközpontok, amelyeknek még politikája és szociálpolitikája sem hangolható össze egykönnyen. A mostani sztrájk a munkavállalóknak azt a szféráját fogja át, amely az építőiparból, a közlekedésből és a szolgáltatásokból él. Nem lebecsülendő szektor ez utóbbi: minden harmadik görög dolgozó innen kapja a fizetését. És a turizmusra, szállításra, közlekedésre, üzleti életre nagymértékben épülő görög nemzetgazdaság bevételeinek is tekintélyes hányada termelődik ezekben a szektorokban. Ez a körülmény külön felelősséget ró a sztrájk tervezőire, de ugyanakkor különleges lehetőséget is ad a kezükbe. A görög baloldali szakszervezetek éppen ezt mérték fel: elérkezett az ideje annak, hogy felelősen éljenek kulcspozíciójuk nyújtotta lehetőségekkel. A görög rendőrség brutális fellépése és a szakszervezeti törvény önkényes — tisztán a parlamenti erőhelyzetre támaszkodó — kiharcolása után éppen ezért a baloldali szakszervezetek bejelentették: minden terror ellenére bizonyos, hogy meghosszabbítják az eredetileg negyvennyolc órásnak szánt sztrájkot. Szemmel láthatólag nem félemlítette meg őket az a legfrissebb kormánydöntés sem, amely egyébként a magyar munkásmozgalom történetéből jól ismert fogáshoz folyamodott, hogy tudniillik katonai behívóval akarja munkára kényszeríteni a sztrájkotokat. Karamanlisz második kormányzatának most szembe kell néznie a legnagyobb szociális, szociálpolitikai válságával. Ilyen szervezett, ennyire elszánt munkásfellépés ez ideig még nem rémítette a hetvenes években a görög burzsoáziát. Krajczár Imre Madrid Marcelino Camacho sajtóértekezlete Madridban szerdán sajtóértekezletet tartott a demokratikus koordinációs tanács szabadlábra helyezett három vezetője: Marcelino Camacho, az illegális munkásbizottságok vezetője, Francisco Javier Alvarez, a maoista Spanyol Kommunista Mozgalom és Nazario Aguado, a Spanyol Munkáspárt vezetője. Sajókonferenciájukon kiemelték annak szükségességét, hogy kampányt kell indítani a demokratikus koordinációs tanács még mindig börtönben levő egyik vezetője, Antonio Garcia Trevijano és további, mintegy 140 politikai fogoly kiszabadításáért. A három munkásvezető beszámolt a börtönben uralkodó elviselhetetlen körülményekről. Elmondták, hogy a politikai foglyok között sok a súlyos beteg, néhányuk állapota válságos Camacho kitért az Areilza külügyminiszter javasolta .A nemzeti paktum” kérdésére is. Kijelentette: ha az ellenzéki politikai szervezetek többsége helyezi a tervet, akkor is ezt egybe kell kötni a valódi demokratikus jogok helyreállításával. (TASZSZ) V1 A Portugál EP állásfoglalása az elnökválasztás demokratikus feltételeiről Octavio Pato, a Portugál Kommunista Párt elnökjelöltje a Jornal Novo című lisszaboni esti lapban megjelent interjújában kijelentette: a Portugál Kommunista Párt választási kampányát konstruktív szellemben, a portugál demokratikus erők közelítésének szellemében fogja folytatni. „A portugál kommunisták célja az, hogy megteremtsék a demokratikus erők közeledéséhez a feltételeket, hogy április 25-e szellemében hűen a fegyveres erőkön belül egység legyen, s hogy megteremtődjenek a feltételek a nép és a fegyveres erők együttműködéséhez.” Eanes tábornok jelölésével kapcsolatban Pato kijelentette, hogy a szárazföldi erők vezérkari főnökét rendkívül heterogén összetételű politikai erők támogatják. „Eanes tábornok nyilatkozataiban leszögezte, hogy kész tiszteletben tartani és megvédeni az alkotmányt. Mi azonban mindnyájan tudjuk, hogy az őt támogató pártok — a CDS vagy a PPD — nyíltan ellenzéki álláspontot foglalnak el az alkotmányban lefektetett alapvető kérdésekkel szemben. Másrészt konstatáljuk a szocialista párt együttműködését a reakciós jobboldal pártjaival, ami annál is inkább nyugtalanító, mivel ilyenkor a szocialisták megpróbálják túllicitálni alkalmi szövetségeseiket. Octavio Pato kritizálta Carvalho őrnagy esetleges jelölését is. Kijelentette: a baloldali radikalizmus hibáinak megismétlődése ismét ahhoz vezethet, hogy a portugál demokratikus fejlődés jobboldali irányba eltorzul. A portugáliai elnökválasztással kapcsolatos az a hír, hogy Kaulza de Arriaga tábornok, a mozambiki portugál csapatok egykori főparancsnoka sajtókonferenciáján bejelentette: nem indul az elnökválasztáson. Megfigyelők véleménye szerint Arriagának ez a lépése növeli Eanes tábornok esélyeit. Még egy sajtóértekezletre is sor került: ezen Arnaldo Matos, a maoista NRPP főtitkára bejelentette, hogy az NRPP Banest támogatja az elnökválasztási küzdelemben. José Pinheiro de Azevedo portugál miniszterelnök az AP amerikai hírügynökségnek adott szerdai nyilatkozatában kijelentette: amennyiben megválasztják köztársasági elnöknek, a portugál kommunisták csak akkor kaphatnak helyet a megalakuló kormányban, ha Washington hozzájárul részvételükhöz. „Amerikán múlik a döntést az Egyesült Államokban hozzák” — mondotta Azevedo —, „amíg az Egyesült Államok hajlíthatatlanul ellenzi” a kommunisták részvételét, „nem tudom, hogyan volna lehetséges” bekerülniük a kabinetbe. „A demokratikus Portugália a békés világ építésében” címmel nemzetközi konferencia kezdődött szerdán a portugáliai Coimbrában. A közel-keleti helyzetről, a Palesztinai nép harcáról és a helsinki konferencia határozatainak végrehajtásáról esik szó. A július 1-ig tartó tanácskozás munkájában az Országos Béketanács képviseletében Darvasi István újságíró és Weisz Ferenc katolikus prépost vesz részt. Szerdán megbeszélések kezdődtek Lisszabonban NDK és Portugália külügyminisztériumának képviselői között gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodás előkészítéséről. (UPI, Reuter, MTI) NÉPSZAVA Gerald Ford a SALT-megállapodás szükségességéről Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, hangsúlyozta a hadászati fegyverrendszerek korlátozására irányuló közös szovjet—amerikai erőfeszítések fontosságát. Az elnök a Los Angeles-i sajtóklubban kijelentette, hogy teljes mértékben szükség van az új megállapodás elérésére ezen a területen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, mivel az elő fogja segíteni „a féktelen fegyverkezési hajsza és az atomkatasztrófa kockázata további csökkentését”. A jelenleg folyó Választási kampány nem teheti az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalát a „politikai futball” tárgyává, és nem vonhatja el az országot a legfontosabb nemzetközi célok elérésétől — mondotta Gerald Ford. Az amerikai előválasztások hat államban tartott legutóbbi fordulójában Gerald Ford fontos győzelmet aratott Kentucky, Oregon és Tennessee államban. Nevadában, Idahóban és Arkansasban a Republikánus Párton belüli ellenfele, Ronald Reagan győzött. (TASZSZ) Amerikai újságírók a CIA szolgálatában Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége ismét a világsajtó figyelmének középpontjába került. Miután valahogy kivédte azt a vádat, hogy az amerikai külügyminisztériumot külföldi ügynökei fedőszerveként használja fel, a CIA most kénytelen megmagyarázni az amerikai közvéleménynek, hogyan és miért sérti meg az Egyesült Államok alkotmányának 1. számú kiegészítését — írja a Lityeraturnaja Gazeta legújabb számában megjelent „A CIA kiegészítése az Egyesült Államok alkotmányához” című cikkében V. Valentyinov. Az Egyesült Államok alkotmányának 1. számú kiegészítését már régóta megsérti több Moszkvában akkreditált amerikai újságíró: George Krimsky, az Associated Press munkatársa, Christopher Wren, a New York Times és Alfred Friendly, a Newsweek képviselője. Valódi gazdájuk, a CIA iránti lojalitásukat kiválóan össze tudják egyeztetni a „sajtószabadság iránti kötelezettségeikkel”. Mindezt azok a levelek tanúsítják, amelyeket a Lityeraturnaja Gazeta szerkesztősége Moszkvából, Tbilisziből, Tallinnból kapott. Meggyőzően számolnak be az említett „újságíró” urak kétes tevékenységéről, s ezen belül arról, milyen fokozott, az újságíró mesterség kereteit jóval meghaladó érdeklődést tanúsítanak bizonyos anyagok és objektumok iránt. * Az Egyesült Államok nemzeti információs tanácsa, amely az amerikai tömegtájékoztatás egyik szervezete, magyarázatot követelt a CIA vezetőitől arról, hogy a hírszerző hivatal céljaira újságírókat használnak fel. A nemzeti információs tanács erre vonatkozóan számos bizonyítékkal rendelkezik — közölte kedden New Yorkban a tanács szóvivője. A hírszerző szervek tevékenységét vizsgáló szenátusi bizottság nyilvánosságra hozott dokumentuma tanúsítja, hogy legalább néhány tucat amerikai újságíró valamilyen formában a CIA számára dolgozik. (MTI) Magyar—vatikáni tárgyalások Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke a Vatikánban tárgyalt Agostino Casaroli érsekkel, az egyházi közügyek tanácsának titkárával. Miklós Imrét fogadta Giovanni Benelfi államtitkár-helyettes is. Kozmosz 821 Szerdán a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz 821 jelzésű mesterséges holdat: a szputnyikon elhelyezett tudományos berendezésekkel folytatják a világűr kutatását. (TASZSZ) CDU-kongresszus A CDU—CSU választási programjának egyhangú elfogadásával és Helmut Kohl pártelnök záróbeszédével szerdán befejeződött Hannoverben a nyugatnémet kereszténydemokraták háromnapos, választási kongresszusa. A programvitában elsősorban a CDU ultrajobboldali szárnyának vezérei — Manfred Wörner és Alfred Dregger — kaptak szót. Mindkettőjük beszédére az elvakult szovjetellenesség, a hidegháborús uszítás, sőt a náci múltat felidéző féktelen demagógia volt a jellemző. (MTI) mmmmen ♦ Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán fogadta Tareik Aziz iraki tájékoztatási minisztert, aki átadta azt az üzenetet, amelyet Haszszán al-Bakr, az Arab Szocialista Újjászületés Pártja iraki regionális vezetőségének főtitkára, köztársasági elnök Leonyid Brezsnyevhez intézett. Kijevben nemzetközi szemináriumot rendeztek az SZKP XXV. kongreszszusa témájáról. A tanácskozáson a szocialista országok, köztük a Magyar— Szovjet Baráti Társaság képviselői vettek részt. Ij Az olasz munkásszövetség kéttagj küldöttségének szovjetunióbeli látogatása szerdán véget ért. Vittorio Paganit, a szövetség titkárát és Paolo Tissellit, a szakszervezet végrehajtó bizottságának tagját, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa hívta meg. A Központi Szerződés Szervezete, az úgynevezett CENTO, szerdán kétnapos külügyminiszteri konferenciát kezdett Londonban. 4. Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, valamint Bruno Kreisky osztrák kancellár és Anker Jorgensen dán miniszterelnök, továbbá 20 európai és latin-amerikai szociáldemokrata politikus Caracasból kétnapos hivatalos látogatásra Mexikóvárosba érkezett. 1976. május 27 Kurt Waldheim Damaszkuszban Az ENSZ-főtitkár tárgyalásokat folytat a szíriai vezetőkkel Megérkezett Damaszkuszba Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, hogy tárgyalásokat folytasson a szíriai vezetőkkel a Golán-fennsíkon állomásozó ENSZ-haderők vasárnap lejáró mandátumának meghosszabbításáról. A főtitkár a repülőtéren adott nyilatkozatában jelezte, hogy Asszad elnökkel és Khaddam külügyminiszterrel tárgyalásokat kíván folytatni a térség helyzetéről, amelynek fontos tényezője az ENSZ megfigyelő erőinek jelenléte. Egy újságíró kérdésére válaszolva leszögezte: izraeli látogatást nem tervez, mert a Tel Aviv-i kormány a múlt héten hozzájárulását adta az ENSZ-erők mandátumának megújításához abban az esetben, ha Szíria hasonlóképpen dönt . Bejrútban és az ország más körzeteiben — az érvényes tűzszünet ellenére — szerdán is folytatódtak a fegyveres összecsapások. Ezeknek — a UPI értesülése szerint — az elmúlt 24 órában legkevesebb 75 halálos áldozata és 160 sebesültje volt. A belga külügyminisztérium szóvivője szerint a francia kormány közös piaci partnereivel sem közölte előzetesen azt a javaslatot, amely szerint Párizs kész francia csapatokat küldeni Libanonba „békefenntartó” feladattal. A belga szóvivő, aki szerdai sajtókonferenciáján számolt be ezekről a tárgyalásokról, közölte, hogy mivel a francia kormány javaslata EGK- partnerei számára is ismeretlen volt, a párizsi kezdeményezés nem tekinthető a Közös Piac akciójának. A Koreai NDK-ban tett látogatásról hazatérőben Abdel Ghani al-Gamazi egyiptomi hadügy- és hadiipari miniszter Pekingbe látogatott. Az egyiptomi katonai küldöttséget fogadta Csen Hszilien, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, aki — mint a DPA megjegyzi — átmenetileg valószínűleg a honvédelmi tárcát is vezeti. Csen a küldöttség tiszteletére adott banketten megerősítette az Egyiptomnak nyújtott kínai támogatást. (Reuter, MTI, DPA) Tüntetések, sztrájkok Nagy-Britanniában A fokozódó angliai munkanélküliség, a választási ígéretek megszegése, a munkásság érdekeinek cserbenhagyása ellen tiltakozásul szerdán tüntetések és sztrájkok sorozata robbant ki szerte Nagy- Britanniában. Tízezer ember vonult át Londonon a parlament felé, ötezren tüntettek Manchesterben, tízezren haladtak át tiltakozó jelszavakkal Liverpoolutcáin. Skóciában pedig harmincezer dolgozó tette le a szerszámot a munkanélküliség elleni jelképes tiltakozásként. Az elégedetlenség oka az, hogy a kormánypolitika nem fékezi meg a munkanélküliség emelkedését, holott a Labour-kormányzat újólag ígéretet tett ennek a súlyos problémának orvoslására. A kormányzat más gazdasági és pénzügyi feladatokat helyezett előtérbe. Ennek megfelelően a foglalkoztatási minisztérium legutóbbi, kedden nyilvánosságra hozott statisztikája szerint a szociális kifizetőhelyek előtt kígyózó sor újabban megint nőtt. Az utóbbi egy hónapban tizenhatezerrel többen szorultak a brit társadalombiztosítás „kenyerére”, a segélyre, s ezt immár 1 271 826 keresőképes ember kénytelen igénybevenni. (MTI) Szovjet cikkgyűjtemény a Kelet és a Nyugat kulturális kapcsolatairól Vlagyimir Popov szovjet kulturális miniszterhelyettes, a „Mi az igazság a kulturális csere kérdésében” című cikkgyűjteményben megjelentetett interjújában rámutat, hogy a Nyugat fékezi a kulturális kapcsolatok bővítését a szocialista országokkal. A gyűjteményt nemrég a moszkvai Politikai Kiadó jelentette meg. „Az a benyomás alakult ki, hogy éppen Nyugaton bizonyos körök egyre inkább tartanak a szocialista országokkal való kulturális csere bővítésétől.” A nyugati partnerek közül nem mindenki igyekszik őszintén megvalósítani a helsinki záróokmányban foglalt javaslatokat, egyebek közt a kulturális cseréről és együttműködésről szóló részben foglaltakat. A korlátozásokra való törekvések nem mindig nyíltan jelentkeznek, ahogy például a hannoveri szovjet napok esetében történt, amikor is a nyugatnémet város hatóságai kiagyalt, ürüggyel megtagadták a rendezvénysorozat idei megtartását. Kísérletek történnek arra, hogy a különböző kétoldalú megállapodásokban rendkívül korlátozott számban szerepeljenek a cserék. Nyugati részről egyszerűen bejelentik, hogy a megállapodásokban nem rögzített kulturális cserék és intézkedések adó alá essenek. Gyakran hallható olyan kifogás, hogy a kulturális cserékhez nyugati részről hiányzik a pénzügyi fedezet — méghozzá olyankor, amikor valódi művészetről van szó. Amikor viszont partnereink a polgári pszeudokultúra termékeit akarják ránk kényszeríteni — és ilyen esetek a múltban is voltak, jelenleg is előfordulnak —, mindig akad megfelelő pénzügyi támogatás. (TASZSZ)