Népszava, 1976. június (104. évfolyam, 128–153. sz.)
1976-06-02 / 129. szám
1 6 7 6. június 2. A külkereskedelem feladataival foglalkozott a KPVDSZ központi vezetősége A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége keddi ülésén a külkereskedelem, az ágazat dolgozóinak időszerű feladatairól, az ezzel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról tárgyalt. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a szakszervezet vezető testületét külkereskedelmünk helyzetéről, népgazdaságunkban betöltött szerepéről, az V. ötéves tervben rá háruló feladatokról. Hangsúlyozta egyebek között, hogy a különféle intézkedések nyomán az ipartól egyre több árut várhat a külkereskedelem, amelynek alaposan fel kell készülnie a legmegfelelőbb értékesítésre, a forgalom szerkezetének változtatására, az exportstruktúra javítására, az importpiacok szélesítésére. A külkereskedelem mintegy 20 000 dolgozójának közvetlen feladatairól szólva a miniszter kiemelte a külkereskedelmi munka fejlesztésének, finomításának, a nagyobb feladatokhoz szükséges hozzáértésnek- a munka jobb szervezésének fontosságát. Dr. Krekács György főtitkár a miniszterrel egyetértésben hangsúlyozta, hogy a szakszervezet sokat tehet a külkereskedelmi dolgozók felkészítésében, a munkaszervezésből adódó lehetőségek jobb kihasználásában, abban, hogy a tehetséges fiatalokra bátrabban bízzanak önálló munkákat. A szakszervezet fontos feladata elősegíteni, hogy a dolgozók folyamatosan kapjanak képességeiknek megfelelő munkát, s annak végrehajtását meg is követeljék. Napirenden: a szövetkezetek A szövetkezetek szocialista jellegének továbbfejlesztéséről tárgyalt kedden a Szövetkezeti Tudományos Tanács. Dr. Szabó József, az MSZMP KB Politikai Főiskolája rektorhelyettese vitaindítójában rámutatott: a párt szövetkezetpolitikai irányelvei alapvetően beváltak, nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy jelentősen bővült a szövetkezetek tevékenységi köre, gyarapodtak gazdasági eredményeik. A szövetkezetek szocialista jellegének erősödését jelzi az is, hogy a közös vagyonnak az ipari kollektívában 98, az áfészekben 94, a tszekben pedig 73 százaléka oszthatatlan szövetkezeti tulajdon. Nemzetközi tanácskozás Moszkvában A Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége nemzetközi tanácskozást rendezett Moszkvában a szocialista országok szovjet baráti társaságainak vezetői részvételével. Az értekezleten a baráti társaságok főtitkárai a hatékonyabb együttműködés érdekében egyeztették terveiket. Munkájuk során nagy figyelmet szenteltek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő, 60. évfordulójának, a jubileum méltó megünneplése előkészítésének. A nemzetközi tanácskozáson a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot Nagy Mária főtitkár képviselte. TKÖZIÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Giovanni Leonét, az Olasz Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Aldo Moro miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. Budapest párt küldül Szófiában A BKP szófiai bizottságának meghívására kedden Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével Szófiába érkezett a pártbizottság küldöttsége. A magyar delegációt a szófiai repülőtéren Georgi Jordánon, a BKP KB titkárságának tagja, a BKP szófiai bizottságának első titkára fogadta. Jelen volt Szénási Géza, hazánk szófiai nagykövete is. Szerződések szóban és írásban A szerződések különféle válfajai közül minden bizonnyal az adásvételi szerződésekkel kerülnek leggyakrabban kapcsolatba az állampolgárok. Most e szerződésekre vonatkozó legfontosabb jogi tudnivalókról adunk tájékoztatást. Az adásvételi szerződést szóban vagy írásban lehet megkötni. Az adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést csak írásban lehet megkötni. A szerződés alapján az eladó köteles a dolgot a vevő birtokába adni és annak tulajdonjogát a vevőre átruházni, a vevő pedig köteles a dolgot átvenni és a vételárat kifizetni. A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban több részletben fizeti meg. Ilyen esetben az eladó kikötheti a részletfizetési kedvezmény megvonását, illetőleg a szerződéstől való elállását arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Az eladónak kötelessége, hogy a vevőt az adásvétel tárgyát képező dolog lényeges tulajdonságairól, az azzal kapcsolatos fontos körülményekről, így különösen a dologra vonatkozó jogokról és az azzal kapcsolatos terhekről tájékoztassa és az ezeket a jogokat vagy terheket tanúsító okiratokat a vevőnek átadja. Ilyen eset lehet például az ingatlan adásvételénél, ha az ingatlanon a szomszédnak úthasználati szolgalmi joga van vagy például építési tilalom alatt áll az eladott földterület. Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely korlátozza a vevő tulajdonjogát, úgy megfelelő határidő kitűzésével követelheti a tehermentesítést és addig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. Az eladónak kell viselnie az átadással és a telekkönyvi állapot rendezésével kapcsolatos költségeket; a szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, valamint a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésének költségei a vevőt terhelik. Ingatlan-adásvétel esetében, ha a vevő már a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése előtt birtokba veszi az ingatlant, ettől kezdve szedheti annak hasznait és viseli a terheit. Az eladó a szerződés megkötésekor írásban kikötheti a vételár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogának a fenntartását. Amíg ez fennáll, a vevő a dolgot nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Dr. Kunszeri Béla A Leninvárosban épülő Tiszai Hőerőműben megkezdték az egyes számú blokk részegységeinek üzemi próbáit. Az épülő erőmű első egységét novemberben kapcsolják a hálózatra. Az összesen 860 megawatt teljesítményű hőerőmű négy egységének szerelését 1978 végén fejezik be. (MTI Fotó : Erezi K. Gyula felvétele) NÉPSZAVA ( A RÁDIÓ MELLETT ) VASÁRNAP DÉLELŐTT A SZOLNOKI RÁDIÓBAN A Rádióújság jobb vagy bal sarkában, eldugott helyen közli naponta a vidéki stúdiók adás- és műsorrendjét. Be kell vallanom, hogy néhány kivételtől eltekintve, nem sokszor tudtam „fogni” pesti készülékemen a vidéki adók bármelyikét is. Most vasárnap azonban sikerült belehallgatnom a szolnoki rádió Vasárnapi magazinjába. Nem a vételi viszonyok lettek jobbak Pesten, hanem én mentem le a szolnoki rádióhoz és a helyszínen kapcsolódtam be a rövid műsor meghallgatásába. A „Nyárelő tollal" című rész rendkívül gazdaságosan szerkesztett riportokat és jegyzeteket tartalmazott. Keresztes Ágnes cserkeszőllői riportjában nyílt légkörben tárgyalták meg a helyi, kissé kényesebb problémákat is. Balogh György és Sütő István jegyzetei nagy kommentálókészségről és a tárgy jó kiválasztásáról tanúskodtak. Tetszett a tószegi kertészeti riport is, amelyet Vágási Kálmán készített. László Márta strandszemléje igen aktuális volt. A napi másfél órás adás 17 órakor kezdődik, vasárnap délelőtt magazinjellegű műsort sugároznak és hetente félóra szlovák nyelvű műsort is adnak. Nem tudom, Szolnok és környékének rádióhallgatói mennyire elégedettek saját rádióműsoraikkal — nekem a vasárnapi magazinműsor a sok jó zenével tetszett, színvonal tekintetében nem maradnak le a szolnoki rádiósok a pestiek mögött. Nem is ártana néha egy-egy jól sikerült riportot, vagy egész műsort átvenni a Kossuth vagy Petőfi adón. Hiszen témáik közérdekűek, és bizonyára az ország másik csücskében is érdeklődéssel hallgatnák meg. Ez a javaslat nemcsak a szolnoki rádióra vonatkozik — a miskolci, győri, pécsi és nyíregyházi rádiósok műsorai közül is bizonyára érdemes lenne válogatni az országos adók számára. ÍRÓSZOBÁM Az íróbeszélgetések nagy sikerű sorozatát még Simon István kezdte el e címen (a mostani könyvnapra kötetben is megjelentek ezek a szép és pontos interjúk), azután Gardi Gábor vette át a stafétabotot, s most legutóbb Karinthy Ferenc faggatta Galgóczi Erzsébetet. Szívesen hallgattuk a jóízű eszmecserét, két, egészen eltérő úton fejlődő, s lényeges esztétikai elvek tekintetében mégis sokban oly hasonló író dialógusát élvezhettük. Nyíltan és fölösleges diplomatizálás nélkül mondták el véleményüket, egyben-másban vitatkoztak is. A kérdések a lényegre törtek, a válaszok elfogadták a kihívást, s a lényegről szóltak. Az írónő — ars poeticájához illően — kerülte az elvont teóriákat, s a művészetről mindig valami társadalmi tény kapcsán nyilatkozott, eltéphetetlenül összevonva a művészit és a valóságost — e nyilatkozatban éppúgy, mint igazságot kereső műveiben. IRODALMI KIRÁNDULÁSOK E helyen már nyugtáztuk, hogy milyen tartalmasak Hársing Lajos irodalmi kirándulásai. Ezúttal „Kisújszállás irodalmi emlékeinek feltérképezésére vállalkozott a rádió kedvelt sorozata. Kiderült hogy még az irodalom iránt kevéssé érdekődőknek is érdemes ellátogatni Kisújszállásra, ha nem is egy valódi túra, de legalább egy rádiós irodalmi kirándulás erejéig. Jó volt e mostani műsor is, amely a Rádióiskola keretében hangzott el, s amelynek kalauza dr. Borók Imre, szerkesztője Fehérvári Győző volt. Háry Márta Könyvheti dedikálások Június 2-án a fővárosban többek között a következő írók dedikálnak a könyvheti sátraknál. A Liszt Ferenc téren Czakó Gábor 15 és 16 óra között, Bárány Tamás a következő órában. A Blaha Lujza téren Barabás Tibor és Vészi Endre 17-től 18-ig. A Vígszínház előtt Szécsi Margit fél 4-től fél 5-ig és Hajnal Anna 17 órától 18-ig. A Baross téri aluljáróban dedikál Bárányi Ferenc 16—17 óra között. Többen is dedikálnak a Váci utcában, köztük Fábián László 12 és 13, Pátzay Pál 16 és 17, Örkény István ugyancsak 16 és 17 óra között. Csepelen, a Tanácsház téren 14-től 16-ig Rákosy Gergely, 17 és 18 óra között pedig Lakatos Menyhért. HORIZONT — Külföldi vendégszereplésre utazott kedden a békéscsabai Balassi táncegyüttes, amely a szlovákiai Breznóban részt vesz a nemzetközi folklórfesztiválon. Az Európa-hírű amatőr táncosok ezen kívül még öt alkalommal lépnek fel Szlovákia területén. — Új köztéri szobor, Celldömölk központjában új szobrot állítottak fel. Csikai Márta szobrászművész „Pihenők” című kétalakos kompozíciója a Tanácsköztársaság téren, a kemenesaljai művelődési központ előtt kapott helyet. A KÖNYVHÉT FORGATAGÁBAN Péntek óta figyelem a sátrakat, s azt látom, hogy most, az ünnepi könyvhét derekán egyre többen hagyják ott őket könyv nélkül, csalódott arccal. Hát igen, vannak könyvek, amelyek sikere felülmúlta az előre elképzeltet, s a könyvhét első felében, se szó, se beszéd, elfogytak. Akik az első három nap csak azért merültek el a könyvhét forgatagában, hogy kinézzék, mit vesznek majd meg, azoknak most könyv helyett egyre gyakrabban az eladók sajnálkozásával kell beérniük. Ha lenne egy varázspálcám, olyan nyomdákat varázsolnék, amelyek huszonnégy vagy mondjuk negyvennyolc óra alatt újabb szállítmányokat tudnak küldeni a kifogyott újdonságokból. Hadd vihetné mindenki haza örömmel azt a könyvet, amelyet kinézett, amelyre vágyik És nehogy bárki azt higgye, csak az olcsó könyvek fogytak el. Jó példa a Kovács Margit művészetét bemutató kötet, amelyik a maga 215 forintos árával szinte órák alatt a hiánylistára került. Kis villanásokat, egyegy szituációt, mondatot ragadok ki most a könyvheti forgalomból, mégsem állhatom meg, hogy legalább két jellemző számadatot ne írjak ide. A Váci utcában, a főváros könyvutcájában félmillió forint volt az első három és fél nap forgalma. (Tavaly az egész könyvhéten 800 ezer forintért adtak el itt könyveket.) A vidéki városokat, üzemeket ellátó Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat vasárnap délelőttig hétmilliós bevételt ért el. Csaknem egymillióval nagyobbat, mint a múlt esztendő azonos időszakában. De legyen elég ennyi a számokból, hogy a könyvekre, de még inkább az azokat olvasó — és író — emberekre figyelhessünk. Szombathely „zenélő udvarában” vasárnap délelőtt Forrai Katalin készülődött, hogy az esetlege érdeklődőknek dedikálja a Jár a baba, jár és az Európai gyermekdalok című könyveket. S egyszer csak, mint Eger ellen a törökök, nagy csapatokban megindult a tömeg az asztala felé. Jöttek szülők és gyerekek, óvodások csoportosan is. Egy tollbetét kifogyott, a sornak még nem volt vége, Forrai Katalinnak új betét után kellett néznie. A Vas megyei Csöröznek községben is járt íróolvasó találkozón Burányi Ferenc. S mert nemcsak ünnepi könyvhét van, hanem az úttörőmozgalom is éppen harmincéves, a csörözneki gyerekek tiszteletbeli úttörővé avatták a kedves meglepetés örömétől égő fülű költőt. A kőbányai Pataki István téren, mindjárt az ünnepi megnyitó után olyan nagy volt a tolongás a túlságosan kicsire méretezett sátrak előtt, hogy a dedikáló írók az első percekben csaknem üres asztaloknál várták azokat, akiknek az elsők között sikerült kifizetniük a megragadott könyvet. Ekkor barna táskával és kaján mosollyal Örkény István elé lépdelt egy élelmes olvasó, előhúzta az író egyik régebbi könyvét és aláíratta. Negyed órával később már hosszú sort kellett volna állnia. A Blaha Lujza téren óránként váltották egymást a dedikáló írók. Szombaton délben 12 órakor járt le Szakonyi Károly „műszakja”, s ment is volna, hogy átadja a helyét következő kollegájának. Az olvasók azonban körülfogták, könyveket lengettek felé. Állva kezdett írni. Majd egyszer csak valaki a feje fölött egy kisebb asztalt egyensúlyozva közeledett a tömegben. Az asztalka, mint gyermek az anyjához, odasimult a dedikálásra kijelölt nagyobb asztal mellé, szék is került valahonnan, s a dedikáló író folytathatta a „túlórát”. Kedden a Váci utcában egy férfi válogatott az újdonságok között. Amit megvett, azt egyébként — ejnye! — a mellette haladó nő kosarába helyezte. Az Akadémiai Kiadó sátránál kézbe vette a kéziratos Berzsenyi-versek facsimiléjét tartalmazó kötetet. Megnézte az árát és teátrális mozdulattal az ég felé emelte a fejét. „Kétszáz forint!? Te jóságos isten! Van képük?!’’ A nő közbecsicsergett: „Nem veszed meg, ugye?” Hangjában némi remény is rezgett. A férfi feje viszszatért eredeti helyzetébe. „Már hogyne venném meg, mikor olyan szép." Ugyancsak kedden a Rákóczi úti könyváruházban két lány — olyan tizennégy-tizenöt éves formák — megállt a Magyar szerelmes levelek című könyv oszlopa előtt. „Hát nem veszed meg?” Így az egyik. „Szeretném, de nem merem hazavinni. Anyám balhézik, hogy szerelmes leveleket olvasok." Majd hirtelen ötlettel lehajtotta a könyv borítóját Az arca elkeskenyedett. „Sajnos így sem lehet. Ide is rányomtatták. Anyám egyből kiszúrná.” És ballagtak tovább, a verseskötetek felé. Vesszük a könyveket, ismerkedünk velük. Még három napig tart az ünnepi könyvhét. Azután jöhetnek az olvasás órái, hetei. (mátyás) 5 SZÁZ ÉVE SZÜLETETT TRENYOV Konsztantyin Andrejevics Trenyov száz éve született. Negyvenegy éves volt a „Nagy Október” idején. A teológiát (később mezőgazdasági főiskolát) végzett hajdani parasztfiú első novellája huszonkét éves korában látott napvilágot — könyve a forradalom előtt nem készült, írásai arra mindenesetre alkalmat adtak, hogy kitoloncolják a lakóhelyéről. Novelláinak első kötete a polgárháború szűkös évében, 1919-ben jelent meg. Akkor még nem tudhatta senki, hogy a forradalom mondhatni klasszikussá vált drámájának írója lesz hamarosan a kacskaringós életutat megtett novellista. Pugacsovról, a nagy parasztvezérről írja első drámáját 1921-ben, majd két év múlva jön a Ljubov Jarovaja, amely a szovjet irodalom nagyjai közé emeli. Vígjátékai, drámái közül kimagaslik még másik, azóta Magyarországon is többször bemutatott színműve, az 1905-ben játszódó Gimnazisták. A nagy drámaíró a győzelem évében, 1945-ben halt meg. Szinte jelképes, hogy utolsó műve, amelyet a háború évei alatt írt, Kutuzovról szól, átfűzve a győzelem kétséget nem ismerő hitével, meggyőződésével. Főműve, a Ljubov Jarovájg. Amikor a Nemzeti Színház — éppen negyedszázaddal ezelőtt, 1951-ben — oly emlékezetes előadásban színre hozta, hasonlóképpen meghatározó volt színházművészetünkre, amiként a további negyedszázaddal korábbi Kis Színházbeli ősbemutató a szovjetre. Trenyov összetett emberábrázolása, éles, emberileg és társadalmilag megalapozott konfliktusteremtése, az a fájdalmasan igaz kettős kötöttség, amelybe főhősnőjét helyezi — művét a szocialista drámairodalom örök értékei közé emeli. Alakjai: Koskin komisszár, Jarovoj, a forradalomtól távolodó és Jarovája, a forradalomhoz elérkező, szétbomló emberi páros, Panova, a polgárnő, Svángya matróz — az orosz és a szovjet irodalom halhatatlanjai. A mű értékeit nem halványíthatja, nem is halványítja semmi, amit a sematikus drámák rosszul átvettek belőle. A száz éve született Trenyov főműve újra és újra színpadra kerül majd, új és új megközelítésben. A szocialista dráma remekműve — az marad egyszer és mindenkorra. R. A