Népszava, 1976. július (104. évfolyam, 154–180. sz.)

1976-07-01 / 154. szám

/É­V­I­­ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!V* 1976. JÚLUS 1. CSÜTÖRTÖK 104. ÉVFOLYAM 154. SZÁM­ÁRA 80 FILLÉR . A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Jó nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a világ fejlődésének döntő tényezője Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, küldöttsé­günk nevében, tisztelettel köszöntöm tanácskozá­sunk minden részvevőjét, testvérpártjainkat, Euró­pa kommunistáinak sok­milliós táborát Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Len­gyel Egyesült Munkás­párt és az Olasz Kommu­nista Párt kezdeményezé­sét az európai kommu­nista és munkáspártok értekezletének összehívá­sára. Abban a meggyőző­désben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésé­vel, a békét és a társa­dalmi haladást előmozdí­tó közös tennivalóink meghatározásával, kölcsö­nös szolidaritásunk kife­jezésével jó szolgálatot teszünk Európa népeinek. Az előkészítés során vég­zett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszin­te köszönetet mondok há­zigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának. Kedves Elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetkö­zi viszonyait az enyhülés és a világ forradalmi fo­lyamatainak előrehaladá­sa jellemzi. Az erőviszo­nyok a szocialista világ­rendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nem­zeti felszabadító mozga­lom javára változnak. A nemzetközi helyzet kedvező alakulásának fontos tényezője a szo­cialista országok dinami­kus fejlődése, összefogá­sa, békepolitikája és tel­jes szolidaritása a haladás minden erejével. A szo­cialista országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb bizto­sítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyő­ződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, demokratikus rendsze­rünk fejlesztésével, nem­zetközi tevékenységünk­kel nemcsak népünk ér­dekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szocializ­mus nemzetközi pozíciói­nak erősítéséhez, a szocia­lista országok összefogá­sának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tu­datában vagyunk, hogy a szocializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetet­len erőforrást jelent szá­munkra az a nemzetközi szolidaritás, amelyet min­dig is tapasztaltunk a vi­lág haladó erői, minde­nekelőtt a szocialista or­szágok és a nemzetközi kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődé­sének jelentős tényezője a kapitalista országok ki­zsákmányolt munkásosz­tályainak, dolgozó töme­geinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gaz­dasági élet mellett egyre inkább áthatja a társada­lom egészét. A tőkés rendszer a válságból az­zal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállára rakni, és fokozza a monopóliu­mok diktatúráját. A helyzet gyökeres megol­dására egyedül a kom­munistáknak van olyan programja, amely a tö­megek érdekeit szolgál­ja, alapvető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvér­pártjaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyá­suk növekszik. A Ma­gyar Szocialista Munkás­párt teljes mértékben szolidáris a kapitalista országokban harcolt kommunistákkal, az ösz­­­szes demokratikus erők­kel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdelmüket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható válto­zásokért. A világforradalmi fo­lyamat előrevitelében mind jelentősebb szere­pet játszanak a nemzeti felszabadító mozgalmak. Harcuk nyomán további haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következe­tességgel erősíti kapcsola­tait ezen országok kom­munista pártjaival, fel­szabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a tár­sadalmi felemelkedésért vívott harcokat. A nemzetközi helyzet­ben mindinkább tért hó­dít az enyhülés, a külön­böző társadalmi rendsze­rű országok közötti békés egymás mellett élés poli­tikája. Az eredmények hosszú harcban, követke­zetes erőfeszítések nyo­mán születtek. Ezt a küz­delmet tovább kell foly­tatni a háború és a hi­degháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista körök meg-megújuló el­lentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszilárdításáért, a ka­tonai enyhülés előmozdí­tásáért harcolva számít­hatunk a dolgozó töme­gek, valamennyi békesze­rető erő aktív támogatá­sára. Ez a politika vala­mennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti Kedves Elvtársak! . Az európai helyzet az elmúlt években jó fordu­latot vett. Az élet igazol­ta az európai kommunis­ta és munkáspártok 1967- ben Karlovy Varyban tartott értekezletén kidol­gozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta megoldatlan kérdések jelentős részének lezárá­sához. Fejlődnek a szo­cialista és a tőkés orszá­gok kapcsolatai. Az el­múlt évben Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet zárósza­kaszát. Ez a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politikai ténye­zők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai or­szág legmagasabb szintű képviselői, akik erkölcsi­leg, politikailag elköte­lezték magukat a béke megszilárdítása, a békés egymás mellett élés el­veinek és gyakorlatának érvényre juttatása mel­lett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizonyította a záróok­mány ajánlásainak élet­­képességét, annak ellené­re, hogy a tőkés országok vezetőinek egy része a záróokmány egyes pont­jait mellőzi, másokat pe­dig kiemel. A szocialista országok komolyan veszik a vállalt kötelezettsége­ket,­­ a megállapodások egységes és kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársa­ság, a többi szocialista országhoz hasonlóan, a Helsinkiben közösen elfo­gadott tíz alapelv szelle­mében őszintén törekszik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés az emberiséget egy új vi­lágháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szo­cialista építőmunka szá­mára. Elősegíti a nemzet­közi munkásosztály har­cát a társadalmi haladá­sért és a békéért. Hozzá­járul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító moz­galmak országaik politi­kai és gazdasági függet­lenségéért, felemelkedé­séért vívnak, kibővítésére, az informá­ciócsere javítására, az emberek­­ közötti kapcso­latok szélesítésére, s ugyanezt várja természe­tesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmány­ban foglalt elvek és meg­állapodások valóra váltá­sa az enyhülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földrészünkön a szocialista országokban a békés építői munkához, a kapitalista országokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő megoldá­sához, a társadalmi hala­dáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok van­nak, amelyekben ellenté­tes osztályérdekek érvé­nyesülnek, s ennek kö­vetkeztében egymással kibékíthetetlenül ellenté­tes ideológiák léteznek. A békés egymás mellett élés elvének elfogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fejlődés objektív törvé­nyeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavatkozás nélkül válassza meg vezérlő esz­méit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlő­désének a következmé­nye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senkire. Éppen ezért minden erő­vel ellenezzük az ellen­­forradalom erőszakos ter­jesztését is. Kedves Elvtársak! A nemzetközi kommu­nista és munkásmozga­lom korunk legbefolyáso­sabb politikai ereje, a vi­lág fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a leg­­állhatatosabb harcosai a béke és a társadalmi ha­ Helsinki: erkölcsi és politikai elkötelezettség Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért (3—4. oldal) Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának dokumentuma Befejeződött az európai kommunista és munkáspártok értekezlete fiúit úr János felszólalása a ülésén Jóváhagyták a közös dokumentumot Az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete szerdán befejezte tanácskozását. A kon­ferencia résztvevői jóváhagyták az értekezlet közös dokumentumát. A szerdai ülésen szólalt fel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Beszédét az alábbiakban közöljük. ladás ügyének, így volt ez a múlt században, ami­kor tudományos világné­zetünk, a marxizmus megszületett, így volt a századfordulót követően, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jelle­mezte a kommunisták magatartását a második világháború idején, ami­kor mozgalmunk, és az első szocialista ország, a Szovjetunió hozta a leg­több áldozatot azért, hogy a fasiszta fenevad világot romboló, népeket pusztító garázdálkodásá­nak véget vessenek, meg­teremtsék a népek hőn óhajtott vágyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot Nincs ez másként napjainkban sem, amikor a kommu­nista és munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának meg­szilárdításáért, további térhódításáért és a társa­dalmi haladás ügyének előmozdításáért szállnak síkra. A proletár internacio­nalizmus eszméjét Marx, Engels, Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegez­­ték azt a burzsoázia nem­zetközi összefogásával és a nacionalizmussal, a so­vinizmussal. Az interna­cionalizmus eszméje ál­landóan gazdagodott, ha­tása nőtt, és a nemzetközi kommunista mozgalom ennek erejével fejlődött a történelem leghatalma­sabb politikai mozgalmá­vá. A proletár interna­cionalizmus eszméje meg­ítélésünk szerint magá­ban foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összhangját, mert az egyes pártok eredményei erősítik nemzetközi moz­galmunkat, és a nemzet­közi kommunista mozga­lom erősödése segíti az egyes pártokat. Az egyes országokban az önálló politikai ténye­zővé vált munkásosztály, az egész nemzetközi kom­munista munkásmozga­lom számára a cselekvés vezérfonala tudományos világnézetünk, amely nem dogmák gyűjteménye, ha­nem élő, fejlődő tudo­mány. A marxizmus—le­­ninizmus általános érvé­nyű tanításait az egyes kommunista pártok hazá­juk nemzeti sajátosságai­nak, történelmi hagyomá­nyainak és társadalmi vi­szonyainak figyelembevé­telével önállóan alkal­mazzák. Ma, amikor a kommunista világmozga­­lomnak nincs központja vagy vezető pártja, ami­kor a testvérpártok önál­lóan határozzák meg tak­tikájukat és stratégiáju­kat, különös jelentőségű a marxista-leninista el­mélet tisztaságának meg­őrzése, a gyakorlat ta­pasztalatainak elméleti hasznosítása és a prole­tár internacionalizmus el­vének érvényesülése. A proletár internacio­nalizmus kölcsönös szoli­daritás és támogatás, elv­társi együttműködés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozást. A kommunista pártok között voltak, vannak és nyilván lesznek is véle­ményeltérések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stratégiai kérdések megítélésében, ez a fejlődés velejárója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erő­södését az szolgálja, ha eszmecseréinket a kölcsö­nös megbecsülés, a pro­letár internacionalizmus szelleme hatja át, és ál­lásfoglalásainkat, tevé­kenységünket alapvető érdekeink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályel­lenség, a nemzetközi im­perializmus, a kommu­nizmus ellen vívott év­százados harcában korán fel­ismer­te, és ma is na­gyon jól tudja, mi a pro­letár internacionalizmus jelentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyekszik mozgalmunkat a nacionalizmus, a szov­­jetellenesség szításával, a nemzeti elzárkózás ösz­tönzésével, a mozgal­munkban fellelhető min­den antimarxista és sza­­kadár nézet felhasználá­sával gyengíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenysé­gében a proletár interna­cionalizmus elvét követi. Visszautasít minden bur­­zsoá és antimarxista né­zetet, a nacionalizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez moz­galmunk egysége, az em­beri haladás ellen irá­nyul. Pártunk ezért támo­gatja, hogy a kommunis­ta és munkáspártok kap­csolatai erősödjenek, hogy képviselőik két-, több és sokoldalú találkozók ke­retében rendszeresen ta­lálkozzanak. A testvér­­pártoknak ki kell cserél­niük forradalmi tapaszta­lataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi poli­tika fő kérdéseiről, a kö­zös feladatukról, hogy a proletár internacionaliz­mus szellemében, össze­hangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetkö­zi összefogása ellen. Kedves Elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által készített dokumentumter­vezet az európai kommu­nista és munkáspártok je­len értekezletének napi­rendjével és céljával össz­hangban van. Elemzi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért (Folytatás a 2. oldalon) Az itt temeromizmus eszméje állandóan gazdagodott Leonyid Brezsnyev és Kádár János baráti találkozója Berlinben. (Tudósításunk a 4. oldalon) (MtI Fotó : Vigovszki Ferenc felvétele)

Next