Népszava, 1976. augusztus (104. évfolyam, 181–205. sz.)

1976-08-01 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!­­ 1976. AUGUSZTUS 1. VASÁRNAP 104. ÉVFOLYAM 181. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT . A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Helsinki szellemében F botosokat nemzetközi tanácskozás talán soha még olyan nehéz feladat elé nem állított, mint az egy évvel ezelőtt megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet. 33 euró­pai ország, az Egyesült Államok­ és Kanada ve­zető politikusát kellett megörökíteniük a közös asztalnál, amint aláírják a tanácskozás záródo­kumentumát. Új fejezetet nyitott ez az okmány a nemzetközi kapcsolatok történetében. Bízvást elmondhatjuk, hogy a biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeképpen Európa jelentősen magasabb szintre emelkedett, mint amilyenen annak előtte volt” — állapította meg a Pravdának adott nyilatkozatában Leonyid Brezsnyev. Amikor az európai kommunista és munkás­pártok berlini konferenciájukon a világhelyzetet elemezték, Helsinki történelmi jelentőségének méltatása mellett arra is figyelmeztettek, hogy a megállapodások hatékonysága döntő mérték­ben attól függ: a résztvevő államok mennyire következetesen, pontosan tartják be és teljesítik az általuk jóváhagyott záróokmányba foglalta­kat. A Szovjetunió, a szocialista országok egész nemzetközi politikáját az a törekvés jellemezte az elmúlt esztendőben, hogy Helsinki szellemét erősítsék. Az ott elfogadott ajánlásokat tiszte­letben tartva, számos gyakorlati tettel bizonyí­tották készségüket az enyhülés folyamatának erősítésére. A szovjet hadgyakorlatokra szóló meghívástól több száz nyugati alkotás kiadásáig megannyi tettel támasztották alá a béke és együttműködés ügyét szolgáló elvi állásfoglalá­sukat. Talán nem is volt olyan hónapja a Helsinki óta eltelt esztendőnek, amikor a Szovjetunió és a baráti szocialista országok ne léptek volna fel újabb kezdeményezésekkel és békejavaslatokkal. Környezetvédelmi, szállítási és energiaügyi nem­zetközi értekezlet összehívását javasolta a Szov­jetunió a LEMP VII. kongresszusán. A KGST idén februárban azzal fordult a Közös Piachoz, hogy a két szervezet tagállamai tegyenek közös erőfeszítéseket az egyenjogú gazdasági együtt­működés kiszélesítése érdekében. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Szovjetunió nemzetközi megállapodás-tervezetet terjesztett elő, amely megtiltja új tömegpusztító fegyvertípusok gyártását. A Bécsben folyó haderőcsökkentési tárgya­lásokon is újabb javaslatokat terjesztettek elő a szocialista országok, s nem volt egyetlen olyan nemzetközi tanácskozás sem az elmúlt esztendő­ben, amelyen ne a feszültség további enyhítésé­nek célja vezérelte volna őket. A­z SZKP XXV. kongresszusa meghirdette a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folyó további harc programját, amely konkrétan megjelöli azokat a főbb területeket, amelyeken közös akarattal előre lehet lépni. A júniusi berlini konferencián immár 29 európai kommunista és munkáspárt tett hitet a békés egymás mellett élés politikája, az enyhülés mellett. Ezek az állásfoglalások, erőfeszítések nem maradtak hatástalanok. A Helsinkit követő csúcstalálkozók, a szocialista és tőkés államok kapcsolatait rendező újabb megállapodások fon­tos hozzájárulást jelentenek az európai biztonság ügyéhez. Nem a szocialista országokon múlott azon­ban, hogy a Helsinkiben megfogalmazott elvek gyakorlati valóra váltása előtt továbbra is aka­dályok tornyosulnak. „A konfrontáció korszaka, amely a második világháború befejezése óta megosztotta Európát, úgy látszik, most befejeződik” — jelentette ki Helsinkiben Ford amerikai elnök. A tőkés államok magatartása hiúsította meg, hogy ez valóban bekövetkezzen. A burzsoá sajtó féktelen szovjetellenessége, mesterségesen szított kommunistaellenessége időről időre összecseng a vezető nyugati államférfiak Helsinki szellemét sértő megnyilatkozásaival. És tetteivel. A­z aktivizálódó hidegháborús, jobboldali erők is szeretnék elfeledtetni Helsinkit. A szocia­lista országok, a kommunista és munkás­pártok, a haladó erők és békemozgalmak meg­újuló erőfeszítéseikkel megőrizték az elmúlt esz­tendőben Helsinki szellemét. És nem hagyják száműzni azt sem a kontinensről, sem a nemzet­közi kapcsolatok küzdőteréről. Barabás Péter A ruhaipar és a munkaerő ..... 3 Mennyibe kerüljön az üzemi ebéd? 3 A szállítás nagy erőpróbája...........4 Együttműködési célprogramok . . 5 Kedvezményes nyári ruházati vásár.............. 16 A magyar közvélemény kész cselekvően hozzájárulni az európai béke ügyéhez Az Európai b­iztonság és EfftfiHíntaliatiós 31afptpur A ratZ4síi bizottsá­gaiinak ntpilatkozata­­l hun-és kormányfok, a biztonsági értekezletröl Az Európai Biztonság és Együttműködés Ma­gyar Nemzeti Bizottsága szombaton a következő nyilatkozatot tette közzé: " Egy éve annak, hogy 35 állam legfelsőbb szin­tű vezetői kormányaik nevében Helsinkiben alá­írták az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet záróokmányát. E történelmi jelentőségű dokumentumban Európa államai először ismerték el, hogy a három évtized alatt végbement változá­sok megmásíthat­at­lanok. A záróokmányban­ foglal­tak következetes végre­hajtása lehetővé teszi, hogy az európai béke és biztonság valóban tartós alapokra, a népek közöt­ti barátságra, együttmű­ködésre épüljön. E ne­mes célok elérése minden tisztességes, a földrész sorsáért felelősséget érző ember akcióprogramjává vált.­­ Közvéleményünk üdvözli a záróokmány aláírása óta Európában végbement nagy fontos­ságú változásokat. A szo­cialista országok és a nyugat-európai országok józan gondolkozású ve­zetőinek, haladó erőinek erőfeszítése eredménye­ként kontinensünkön mindinkább tért hódít az enyhülés: sokoldalúan fejlődnek a különböző társadalmi berendezkedé­sű országok és népeik kapcsolatai; mind több európai kormány száll síkra a helsinki értekez­leten megfogalmazott el­vek és ajánlások egysé­ges és kölcsönös végre­hajtásáért, s törekszik­­ a békés egymás mellett élés elvein alapuló, köl­csönösen előnyös együtt­működésre. A hidegháborús reak­ciós erők azonban nem nézik jó szemmel és tét­lenül a pozitív változáso­kat. Fellépnek az enyhü­lés, a társadalmi haladás erőivel szemben, támad­ják a szocialista országo­kat, önkényesen, egyol­dalúan értelmezik a megállapodást. Akna­munkájuk a záróokmány jelentőségét, kedvező ha­tását­ egészében véve a helsinki konferencia ered­­ményeit vette célba, mert bizonyos imperialista kö­rök kezdettől fogva elle­nezték az európai béke megszilárdítását, a fegy­verkezési hajsza beszün­tetését és a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás (Folytatás a 2. oldalon) Országszerte befejezéséhez közeledik az aratás Szombaton is ország­szerte teljes erővel dol­goztak a határban az em­berek és a gépek, hogy mzetöbrtv és minél keve­sebb veszteséggel magtár­ba kerüljön a búza. Zala megyében a ter­mény 90 százalékát taka­rították már be, a mező­­gazdasági üzemek ■ fele végzett a nagy nyári mun­kával. Megkezdték a má­sod- és tarlóvetéseket: eddig mintegy 2500 hektá­ron került földbe a mag. A hét végére számos sza­bolcsi termelőszövetkezet­ben is végeztek a munká­val, s a gépek a szomszé­dos gazdaságok segítségé­re indultak. Csongrád megyében az őszi kalászosok vetésterü­letének 93 százalékán vé­geztek a munkával, s itt is javában dolgoznak már a másodnövények veté­sén. A háztájiban és a kiskertekben is újból hasznosítják a földeket, csupán Szeged körzeté­ben több mint 150 ezer zöldségp­alantot osztottak ki ingyenesen a kisterme­lőknek. Heves­ megyében a kenyérgabona 90 száza­léka került már a magtá­rakba. Vas megyében szomba­ton 400 kombájn dolgo­zott a földeken, s estére csaknem harminc tsz végzett az aratással. A megye kalászosainak 8,5 százalékát takarították be. Somogyban szombaton 25 tsz és állami gazdaság fejezte be a nagy nyári munkát. Mintegy félszáz kombájnt az erősen elma­radt nagyatádi járásba irányítottak át. Győr- Sopronban a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat­­ átvevőhelyein hétvégi ügyeletet tartot­tak, s tel­jes­­ gőzzel üze­meltek a szárítóberende­zések is. Naponta 2500 va­gon búzát szárítanak a megyében. Borsodban, ahol a déli megyékhez képest két héttel később érett ,,kasza alá” a gabo­na, szombaton csaknem 800 kombájn dolgozott, estére az összterület 75 százalékát learatták. Bel­fast Merénylet bosszúból Három embert megöl­tek és másik hármat meg­sebesítettek a politikai banditák egy belfasti kocsmában a szombatra virradó éjjel. Ezúttal a protestáns közösség ellen intéztek támadást a kato­likusok nevében fellépő erők, valószínűleg az IRA ideiglenes szárnyának emberei. Művük bosszú volt egy hasonló akció miatt, amely egy nappal korábban katolikusokat pusztított el Belfastban. A péntek éjszakai me­rényletet Roy Bradford volt protestáns miniszter ivójában hajtották végre. A merénylők géppisztoly­­tüzet zúdítottak a bent­­levőkre. (MTI) Neto az angolai—kubai kapcsolatokról Hazaérkezett Luandába az Angolai Népi Köztár­saság kormányküldöttsé­ge, amely Agostinho Neto elnök vezetésével hivata­los látogatást tett Kubá­ban. Neto elnök hazaérkezé­sekor megállapította, hogy a látogatás az ango­lai—kubai együttműködés és barátság további fej­lesztését szolgálta. A ku­bai vezetőkkel folytatott szívélyes légkörű havan­nai tárgyalásokon meg­vitatták a gazdasági együttműködés kérdéseit, és fontos dokumentumo­kat írtak alá. Az Andreotti-kormány első ülése Szombaton megtartotta első ülését a Giulio And­reotti vezette olasz ke­reszténydemokrata ki­sebbségi kormány, amely már letette a hivatali es­küt. Az 55 perces ülés egyetlen tárgya a 47 ál­lamtitkár kijelölése volt. A legközelebbi kabinet­ülést előreláthatólag szerdán tartják, még mi­előtt a parlamentben le­zajlik a­ bizalmi szavazás. Montreali jelentés Balla József ezüstérmes Satan iti/ és a keit es eaüstérntes llttjn u i és a Slutltt i—lrt>fi /Hints és Tunesik Jóasef bronzérmei ni/ert Montrealban, magyar idő szerint szombaton hajnalban. Tuncsik József előbb a legjobb négy kö­zé jutásért a mongol Bur­da ellen nyert, majd ve­reséget szenvedett a ku­bai Rodrigueztől, aki ké­sőbb olimpiai aranyérmet nyert, s a bronzéremért vívott találkozón jobbnak bizonyult a lengyel Stan­­douricznél. Tuncsik József így tehát a magyar csel­­gáncssport első olimpiai érmét szerezte. A birkózásban szomba­ton már csak Bálla előtt volt lehetőség arra, hogy ér­met szerezzen. Ezen a napon a román Simonnal birkózott. Fiatal nehézsú­lyú versenyzőnk felnőtt a feladathoz, és rutinos el­lenfelét legyőzve, értékes ezüstérmet szerzett. A kajakosok és kenu­sok pénteken a késő éj­szakai órákban kezdték meg versenyeiket a dön­tőben. Sztanity a kajak egyesek 500 m-es verse­nyében ezüst-, a Rajnai— Pfeffer kettős a nők K—2 500 m-es versenyében szerzett ugyancsak ezüst­érmet. Rajnai Klára a K—1 500 m-es versenyé­ben bronzérmet és a Bu­dai—Frey kenupáros, ugyancsak 500 m-en 3. helyezést szerzett. A kajak-kenuzók szom­baton, a középdöntők so­rén megismételték pénte­ki eredményeiket, és min­den magyar hajóegység eljutott az esti fináléba. Először Csapó Géza ke­rült a döntőbe a kajak 1- esek versenyében, meg­nyerte futamát, és több mint két másodperccel ért el jobb időeredményt az 1000 m-es távon, mint bármely vetélytársa. Wichmann Tamás is fu­tamgyőztesként jutott a legjobbak közé. A Szabó —Bakó kettős a kajak 2- esek versenyében má­sodikként haladt át a cé­lon, és ők is a fináléba jutottak. Jól lapátolt a Budai—Frey páros is, és az 500 m után 1000 m-en is döntőbe verekedték magukat. A délután utol­só középfutamában kajak négyesünk verekedte ki a döntőbe jutás jogát. (Montreali tudósításain­kat folytatjuk a 12. és a 13. oldalon.) Balla József Rajnai Klára Budai Tamás Tuncsik József Pfeffer Anna Szlanity Zoltán Frey Oszkár

Next