Népszava, 1976. augusztus (104. évfolyam, 181–205. sz.)
1976-08-01 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1976. AUGUSZTUS 1. VASÁRNAP 104. ÉVFOLYAM 181. SZÁM ÁRA 1,20 FORINT . A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Helsinki szellemében F botosokat nemzetközi tanácskozás talán soha még olyan nehéz feladat elé nem állított, mint az egy évvel ezelőtt megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet. 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada vezető politikusát kellett megörökíteniük a közös asztalnál, amint aláírják a tanácskozás záródokumentumát. Új fejezetet nyitott ez az okmány a nemzetközi kapcsolatok történetében. Bízvást elmondhatjuk, hogy a biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeképpen Európa jelentősen magasabb szintre emelkedett, mint amilyenen annak előtte volt” — állapította meg a Pravdának adott nyilatkozatában Leonyid Brezsnyev. Amikor az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájukon a világhelyzetet elemezték, Helsinki történelmi jelentőségének méltatása mellett arra is figyelmeztettek, hogy a megállapodások hatékonysága döntő mértékben attól függ: a résztvevő államok mennyire következetesen, pontosan tartják be és teljesítik az általuk jóváhagyott záróokmányba foglaltakat. A Szovjetunió, a szocialista országok egész nemzetközi politikáját az a törekvés jellemezte az elmúlt esztendőben, hogy Helsinki szellemét erősítsék. Az ott elfogadott ajánlásokat tiszteletben tartva, számos gyakorlati tettel bizonyították készségüket az enyhülés folyamatának erősítésére. A szovjet hadgyakorlatokra szóló meghívástól több száz nyugati alkotás kiadásáig megannyi tettel támasztották alá a béke és együttműködés ügyét szolgáló elvi állásfoglalásukat. Talán nem is volt olyan hónapja a Helsinki óta eltelt esztendőnek, amikor a Szovjetunió és a baráti szocialista országok ne léptek volna fel újabb kezdeményezésekkel és békejavaslatokkal. Környezetvédelmi, szállítási és energiaügyi nemzetközi értekezlet összehívását javasolta a Szovjetunió a LEMP VII. kongresszusán. A KGST idén februárban azzal fordult a Közös Piachoz, hogy a két szervezet tagállamai tegyenek közös erőfeszítéseket az egyenjogú gazdasági együttműködés kiszélesítése érdekében. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Szovjetunió nemzetközi megállapodás-tervezetet terjesztett elő, amely megtiltja új tömegpusztító fegyvertípusok gyártását. A Bécsben folyó haderőcsökkentési tárgyalásokon is újabb javaslatokat terjesztettek elő a szocialista országok, s nem volt egyetlen olyan nemzetközi tanácskozás sem az elmúlt esztendőben, amelyen ne a feszültség további enyhítésének célja vezérelte volna őket. Az SZKP XXV. kongresszusa meghirdette a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folyó további harc programját, amely konkrétan megjelöli azokat a főbb területeket, amelyeken közös akarattal előre lehet lépni. A júniusi berlini konferencián immár 29 európai kommunista és munkáspárt tett hitet a békés egymás mellett élés politikája, az enyhülés mellett. Ezek az állásfoglalások, erőfeszítések nem maradtak hatástalanok. A Helsinkit követő csúcstalálkozók, a szocialista és tőkés államok kapcsolatait rendező újabb megállapodások fontos hozzájárulást jelentenek az európai biztonság ügyéhez. Nem a szocialista országokon múlott azonban, hogy a Helsinkiben megfogalmazott elvek gyakorlati valóra váltása előtt továbbra is akadályok tornyosulnak. „A konfrontáció korszaka, amely a második világháború befejezése óta megosztotta Európát, úgy látszik, most befejeződik” — jelentette ki Helsinkiben Ford amerikai elnök. A tőkés államok magatartása hiúsította meg, hogy ez valóban bekövetkezzen. A burzsoá sajtó féktelen szovjetellenessége, mesterségesen szított kommunistaellenessége időről időre összecseng a vezető nyugati államférfiak Helsinki szellemét sértő megnyilatkozásaival. És tetteivel. Az aktivizálódó hidegháborús, jobboldali erők is szeretnék elfeledtetni Helsinkit. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok, a haladó erők és békemozgalmak megújuló erőfeszítéseikkel megőrizték az elmúlt esztendőben Helsinki szellemét. És nem hagyják száműzni azt sem a kontinensről, sem a nemzetközi kapcsolatok küzdőteréről. Barabás Péter A ruhaipar és a munkaerő ..... 3 Mennyibe kerüljön az üzemi ebéd? 3 A szállítás nagy erőpróbája...........4 Együttműködési célprogramok . . 5 Kedvezményes nyári ruházati vásár.............. 16 A magyar közvélemény kész cselekvően hozzájárulni az európai béke ügyéhez Az Európai biztonság és EfftfiHíntaliatiós 31afptpur A ratZ4síi bizottságaiinak ntpilatkozatal hun-és kormányfok, a biztonsági értekezletröl Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága szombaton a következő nyilatkozatot tette közzé: " Egy éve annak, hogy 35 állam legfelsőbb szintű vezetői kormányaik nevében Helsinkiben aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. E történelmi jelentőségű dokumentumban Európa államai először ismerték el, hogy a három évtized alatt végbement változások megmásíthatatlanok. A záróokmányban foglaltak következetes végrehajtása lehetővé teszi, hogy az európai béke és biztonság valóban tartós alapokra, a népek közötti barátságra, együttműködésre épüljön. E nemes célok elérése minden tisztességes, a földrész sorsáért felelősséget érző ember akcióprogramjává vált. Közvéleményünk üdvözli a záróokmány aláírása óta Európában végbement nagy fontosságú változásokat. A szocialista országok és a nyugat-európai országok józan gondolkozású vezetőinek, haladó erőinek erőfeszítése eredményeként kontinensünkön mindinkább tért hódít az enyhülés: sokoldalúan fejlődnek a különböző társadalmi berendezkedésű országok és népeik kapcsolatai; mind több európai kormány száll síkra a helsinki értekezleten megfogalmazott elvek és ajánlások egységes és kölcsönös végrehajtásáért, s törekszik a békés egymás mellett élés elvein alapuló, kölcsönösen előnyös együttműködésre. A hidegháborús reakciós erők azonban nem nézik jó szemmel és tétlenül a pozitív változásokat. Fellépnek az enyhülés, a társadalmi haladás erőivel szemben, támadják a szocialista országokat, önkényesen, egyoldalúan értelmezik a megállapodást. Aknamunkájuk a záróokmány jelentőségét, kedvező hatását egészében véve a helsinki konferencia eredményeit vette célba, mert bizonyos imperialista körök kezdettől fogva ellenezték az európai béke megszilárdítását, a fegyverkezési hajsza beszüntetését és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás (Folytatás a 2. oldalon) Országszerte befejezéséhez közeledik az aratás Szombaton is országszerte teljes erővel dolgoztak a határban az emberek és a gépek, hogy mzetöbrtv és minél kevesebb veszteséggel magtárba kerüljön a búza. Zala megyében a termény 90 százalékát takarították már be, a mezőgazdasági üzemek ■ fele végzett a nagy nyári munkával. Megkezdték a másod- és tarlóvetéseket: eddig mintegy 2500 hektáron került földbe a mag. A hét végére számos szabolcsi termelőszövetkezetben is végeztek a munkával, s a gépek a szomszédos gazdaságok segítségére indultak. Csongrád megyében az őszi kalászosok vetésterületének 93 százalékán végeztek a munkával, s itt is javában dolgoznak már a másodnövények vetésén. A háztájiban és a kiskertekben is újból hasznosítják a földeket, csupán Szeged körzetében több mint 150 ezer zöldségpalantot osztottak ki ingyenesen a kistermelőknek. Heves megyében a kenyérgabona 90 százaléka került már a magtárakba. Vas megyében szombaton 400 kombájn dolgozott a földeken, s estére csaknem harminc tsz végzett az aratással. A megye kalászosainak 8,5 százalékát takarították be. Somogyban szombaton 25 tsz és állami gazdaság fejezte be a nagy nyári munkát. Mintegy félszáz kombájnt az erősen elmaradt nagyatádi járásba irányítottak át. Győr- Sopronban a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat átvevőhelyein hétvégi ügyeletet tartottak, s teljes gőzzel üzemeltek a szárítóberendezések is. Naponta 2500 vagon búzát szárítanak a megyében. Borsodban, ahol a déli megyékhez képest két héttel később érett ,,kasza alá” a gabona, szombaton csaknem 800 kombájn dolgozott, estére az összterület 75 százalékát learatták. Belfast Merénylet bosszúból Három embert megöltek és másik hármat megsebesítettek a politikai banditák egy belfasti kocsmában a szombatra virradó éjjel. Ezúttal a protestáns közösség ellen intéztek támadást a katolikusok nevében fellépő erők, valószínűleg az IRA ideiglenes szárnyának emberei. Művük bosszú volt egy hasonló akció miatt, amely egy nappal korábban katolikusokat pusztított el Belfastban. A péntek éjszakai merényletet Roy Bradford volt protestáns miniszter ivójában hajtották végre. A merénylők géppisztolytüzet zúdítottak a bentlevőkre. (MTI) Neto az angolai—kubai kapcsolatokról Hazaérkezett Luandába az Angolai Népi Köztársaság kormányküldöttsége, amely Agostinho Neto elnök vezetésével hivatalos látogatást tett Kubában. Neto elnök hazaérkezésekor megállapította, hogy a látogatás az angolai—kubai együttműködés és barátság további fejlesztését szolgálta. A kubai vezetőkkel folytatott szívélyes légkörű havannai tárgyalásokon megvitatták a gazdasági együttműködés kérdéseit, és fontos dokumentumokat írtak alá. Az Andreotti-kormány első ülése Szombaton megtartotta első ülését a Giulio Andreotti vezette olasz kereszténydemokrata kisebbségi kormány, amely már letette a hivatali esküt. Az 55 perces ülés egyetlen tárgya a 47 államtitkár kijelölése volt. A legközelebbi kabinetülést előreláthatólag szerdán tartják, még mielőtt a parlamentben lezajlik a bizalmi szavazás. Montreali jelentés Balla József ezüstérmes Satan iti/ és a keit es eaüstérntes llttjn u i és a Slutltt i—lrt>fi /Hints és Tunesik Jóasef bronzérmei ni/ert Montrealban, magyar idő szerint szombaton hajnalban. Tuncsik József előbb a legjobb négy közé jutásért a mongol Burda ellen nyert, majd vereséget szenvedett a kubai Rodrigueztől, aki később olimpiai aranyérmet nyert, s a bronzéremért vívott találkozón jobbnak bizonyult a lengyel Standouricznél. Tuncsik József így tehát a magyar cselgáncssport első olimpiai érmét szerezte. A birkózásban szombaton már csak Bálla előtt volt lehetőség arra, hogy érmet szerezzen. Ezen a napon a román Simonnal birkózott. Fiatal nehézsúlyú versenyzőnk felnőtt a feladathoz, és rutinos ellenfelét legyőzve, értékes ezüstérmet szerzett. A kajakosok és kenusok pénteken a késő éjszakai órákban kezdték meg versenyeiket a döntőben. Sztanity a kajak egyesek 500 m-es versenyében ezüst-, a Rajnai— Pfeffer kettős a nők K—2 500 m-es versenyében szerzett ugyancsak ezüstérmet. Rajnai Klára a K—1 500 m-es versenyében bronzérmet és a Budai—Frey kenupáros, ugyancsak 500 m-en 3. helyezést szerzett. A kajak-kenuzók szombaton, a középdöntők sorén megismételték pénteki eredményeiket, és minden magyar hajóegység eljutott az esti fináléba. Először Csapó Géza került a döntőbe a kajak 1- esek versenyében, megnyerte futamát, és több mint két másodperccel ért el jobb időeredményt az 1000 m-es távon, mint bármely vetélytársa. Wichmann Tamás is futamgyőztesként jutott a legjobbak közé. A Szabó —Bakó kettős a kajak 2- esek versenyében másodikként haladt át a célon, és ők is a fináléba jutottak. Jól lapátolt a Budai—Frey páros is, és az 500 m után 1000 m-en is döntőbe verekedték magukat. A délután utolsó középfutamában kajak négyesünk verekedte ki a döntőbe jutás jogát. (Montreali tudósításainkat folytatjuk a 12. és a 13. oldalon.) Balla József Rajnai Klára Budai Tamás Tuncsik József Pfeffer Anna Szlanity Zoltán Frey Oszkár