Népszava, 1976. augusztus (104. évfolyam, 181–205. sz.)

1976-08-18 / 195. szám

197­6. augusztus 18. E rdey-Gríiz Tibor (1902-1976) A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége fáj­dalommal jelenti, hogy Erdey-Grúz Tibor, az Akadé­mia elnöke, augusztus 16-án, súlyos betegség után el­hunyt. Halálával nagy veszteség érte a magyar tudo­mányt és közéletet. Temetéséről kívánságának megfe­lelően intézkedünk. Magyar Tudományos Akadémia Sokoldalú, nehe­zen pótolható tudóst, példamutató életű közéleti személyisé­get vesztett társadal­munk. Erdey-Grúz Tibort, aki 1902-ben, Budapesten született, s kora ifjúságától kezdve szenvedélye­sen érdeklődött a ké­mia, közelebbről a fizikai kémia iránt. Életcéljának a tudo­mányos kutatást te­kintette, munkássága mindenekelőtt a ra­dioaktivitás fizikai— kémiai alkalmazásá­ra, s az elektrokémia egyes területeire ter­jedt ki. Miután a Budapesti Tudományegyetemen ké­miából bölcsészdoktorrá avatták — később ugyanott megszerezte a gyógyszerész-oklevelet is —, német ösz­töndíjjal a müncheni Bajor Akadémia Kémiai Intéze­tében, majd 1929. és 1931. között a berlini műegyetem fizikai—kémiai és elektrokémiai intézetében folytat­hatott kutatómunkát. Napjainkig új meg új kiadások­ban, több nyelven megjelenő munkái tanúsítják, hogy mint kutató is tiszteletre méltó életművet alkotott. Egész életében tanított. Már 1932-ben adjunktussá választották a Tudományegyetem kémiai intézetében. Végső soron azonban csak a felszabadulás engedett egészen szabad utat pedagógusi elhivatottságának, am­ely egyben mélységes nevelői elkötelezettséggel pá­rosult. Olyannyira, hogy amikor 1946-ban intézeti, majd 1949-ben egyetemi tanár lett, még mindig taní­tott a drogista tanonciskolában, illetve továbbképző tanfolyamon is... Rendkívüli szervezőkészségről, széles látókörről tett tanúságot 1952 és 56 között, amikor felsőoktatási, illetve oktatási miniszter volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1948-ban lett rendes tagja, 1950—53-ig, majd 1956—57-ben, később 1964—70-ig ismét főtitkára volt. Emellett 1959—1964 között az Akadémia Kémiai Tudományok Osztályának titkári, 1961—64-ig a Tudo­mányos és Felsőoktatási Tanács alelnöki, illetve el­nöki tisztségét is ellátta. 1970-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként tevékenykedett, s tudományos munkássága megbecsüléseként a berlini, a román, a szovjet, az osztrák, a bolgár, a csehszlo­vák és a szerb tudományos akadémia levelező, külső, külföldi, illetve tiszteleti tagjává választotta........... A jövő nemzedékek természettudományi képzését szolgáló tankönyvek, tudományos értekezések serege testesíti meg maradandóan Erdey-Grúz Tibor szelle­mi örökségét. Az oly elfoglalt tudós a közéleti politi­kai „aprómunkára" is talált időt, tartalékolt energiát. Többek között a Hazafias Népfrontban — elnökségi tag, továbbá az Európai Biztonság Nemzeti Bizottsá­gának tagja volt —, a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ságban — itt is az elnökség tagjaként —, az MTESZ- ben, az Országos Közművelődési Tanácsban fejtett ki eredményes közéleti tevékenységet. Szerteágazó munkásságát már életében számos állami és tudományos kitüntetéssel, közöttük Kossuth­­díjjal, a Munka Érdemrend arany fokozatával, to­vábbá tavaly az ELTE díszdoktori címével fémjelezte a társadalom. M. D. Szakszervezeti küldöttség utazott Ausztriába Az Osztrák Szakszerve­zeti Szövetség (ÖGB) meghívására kedden ma­gyar szakszervezeti tiszt­ségviselők 30 tagú kül­döttsége utazott Ausztriá­ba. A delegáció kéthetes programja során tanul­mányozza az osztrák szak­­szervezetek tevékenységét és ismerkedik a szomszé­dos ország dolgozóinak élet- és munkakörülmé­nyeivel. KITIL­NTETÉSEK A Népiköztársaság El­nöki Tanácsa Bölcsföldi Tibort, a Szakszervezetek Országos Tanácsa tagját, a SZOT Üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatósá­gának helyettes vezetőjét eredményes munkássága elismeréséül — nyugdíj­ba vonulása alkalmából — a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntet­te ki. A kitüntetést Du­­schek Lajosné, a SZOT titkára adta át. A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa — nyugállományba vonulá­suk alkalmából, több év­tizedes eredményes mun­kájuk elismeréséül — a Munka Érdemrend arany fokozat kitüntetést ado­mányozta Hantos József­nek, a Kismotor- és Gép­gyár vezérigazgatójának és Zsigó Lászlónak, a Ma­gyar Hajó- és Darugyár polgári védelmi vezetőjé­nek. A kitüntetéseket ked­den dr. Betler Sándor ko­hó- és gépipari miniszter­helyettes adta át. (MTI) Újjászületik egy régi gyár Három éve csatolták a Vörös Csillag Traktorgyár budapesti törzsgyárát a győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárhoz. Az eltelt idő alatt sikerült megváltoztatni és korsze­rűsíteni a gyár termék­­szerkezetét. Közben kor­szerűsítették az épülete­ket. A gyár rekonstrukció­jára 113 millió forintos tervet dolgoztak ki, amelynek végrehajtása jórészt befejeződött, elké­szült a 12 ezer négyzet­­méteres új csarnok, amelyben Diesel-motor és hátsófutómű-alkatré­­szeket gyártanak. NÉPSZAVA A közművelődés kiemelkedő munkásainak kitentetése A közművelés és a nép­művészet kiemelkedő munkásait tüntették ki kedden a Fészek Művész­klubban. A közelgő al­kotmány napja alkalmá­ból rendezett ünnepségen megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnök­­helyettese és Óvári Mik­lós, az MSZMP KB tit­kára, a Politikai Bizott­ság tagjai, dr. Orbán László, az Országos Köz­­művelődési Tanács elnö­ke, Vinizlay Gyula, a SZOT titkára és Barabás János, a KISZ KB titká­ra, valamint politikai és kulturális életünk számos más ismert személyisége. A kiváló népművelőket, a Szabó Ervin Emlék­érem, a Móra Ferenc Em­lékérem kitüntetettjeit, a népművészet mestereit és a népművészet ifjú mes­tereit Garamvölgyi József kulturális miniszterhe­lyettes köszöntötte. Hang­súlyozta, hogy az elisme­rés egész társadalmunk megbecsülését fejezi ki. A kitüntetéseket Ga­ramvölgyi József és Ba­rabás János adta át. A Magyar Népköztársa­ság kulturális minisztere a közművelődés terén kifej­tett eredményes munká­jáért a kiváló népművelő címet ALMÁSY FERENCNÉNEK, a kisterenyei gimnázium ta­nárának, tánccsoportvezető­nek; BAGÓ JÓZSEFNEK, a bagi Dózsa György Művelő­dési Központ igazgatójának; KÁLINTH LEHELNEK, a XXI. ker. Radnóti Miklós Művelődési Ház igazgatójá­nak; BOCZ JÓZSEFNEK, az MSZMP Baranya megyei bi­zottsága titkárának; DR. BO­ROS JÓZSEFNÉNEK, a Ma­gyar Televízió főmunkatársá­nak; ERDŐDY FERENCNÉ­NEK, a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtár 27. sz. kerületi könyvtára vezetőjének; HOR­VÁTH ERNŐNÉNEK, a szom­bathelyi Savaria Múzeum osztályvezetőjének; KALMÁR MÁRTONNAK, a Magyar Kábelművek férfikórusa és a pesterzsébeti Vasas Művelő­dési Központ férfiakaró kar­nagyának; KAPRONCZAI ISTVÁNNAK, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak­­szervezete Volán Művelődési Háza igazgatójának; KOVÁCS OÉZARRNAK, a tiszakécskei Arany János Járási Művelő­dési Központ igazgatójának; NAGY LÁSZLÓNÉNAK, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa osztályveze­tőjének ; OROSZ BERTALAN­­NÉNAK, a Heves megyei Könyvtár igazgatójának; PORDAN MIKLÓSNÉNAK, az ugodi Körzeti Könyvtár ve­zetőjének; SEBESTYÉN FE­RENCNEK, a nagykanizsai Járási Hivatal művelődésügyi osztálya közművelődési fel­ügyelőjének; Pipter Gézá­nknak, a Tolna megyei Ta­nács V. B. könyvtára tudo­mányos főmunkatársának; SZÁSZ DOMOKOS ezredes­nek, a Magyar Néphadsereg Központi Klubja parancsno­kának; SZÉKELY ISTVÁN­NAK, a dunaújvárosi Állami Zeneiskola igazgatójának, karnagynak; SZIRTES LÁSZ­LÓNAK, a Komárom megyei Művelődési Központ igazga­tójának; TARI JENŐNÉNEK, a tiszasasi általános iskola ta­nítójának, a Páva Kör veze­tőjének; VÁRADINÉ LŐCSEI ANNÁNAK, a XVII. ker. Tanács V. B. művelődésügyi osztálya népművelési cso­­portvezetőjének. A Közalkalmazottak Szakszervezet© főtitkárá­val egyetértésben a ki­emelkedő muzeológusi, il­letve a múzeumügy fej­lesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a MÓRA FEREN­C­­EMLÉKÉRMET BARANYAI gyuláné­N­AK, a Magyar Nemzeti Mú­zeum osztályvezető-helyette­sének; DR. CZÉRE BÉLÁ­NAK, a Közlekedési Múzeum főigazgatójának; DR. DANKÓ IMRÉNEK, a debreceni Déri Múzeum igazgatójának; DR. GYÖRFFY LAJOSNAK, a túrkevei Finta Múzeum igaz­gatójának; TÉSIK JÓZSEF­­NÉNEK, a szegedi Móra Fe­renc Múzeum főrestaurátorá­nak ; VARSICS MIHÁLY­NAK, az Iparművészeti Mú­zeum igazgatójának, a Közalkalmazottak Szak­­szervezete főtitkárával egyetértésben kiemelkedő könyvtárosi, valamint a könyvtárügy fejlesztése terén végzett tevékenysé­ge elismeréséül a SZABÓ ERVIN­EMLÉKÉRMET BARNA ELEONÓRÁNAK, a Nagykáta Nagyközségi Já­rási Könyvtár vezetőjének; DÉNES ISTVÁNNÉNEK, a Textilipari Dolgozók Szak­­szervezete Központi Könyv­tára vezetőjének; DR. GOM­BA SZABOLCSNÉNAK, a Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem Központi Könyvtára osztályvezetőjének; DR. GYORS PÁLNAK, a Kohó- és Gépipari Tudományos és Műszaki Tájékoztató Intézet szaktanácsadójának; DR. LA­ZÁR PÉTERNEK, az Orszá­gos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ fő­Az alkotmány ünnepe alkalmából a kulturális miniszter, a SZOT Elnök­ségének javaslatára, élen járó szakszervezeti kul­­túrmunkásokat részesített kitüntetésben. Kiss Károly, a SZOT alelnöke kedden a SZOT székházában Garamvölgyi József kulturális minisz­terhelyettes, Vinizlay Gyu­la, a SZOT titkára jelen­létében, Simó Tibornak, a SZOT osztályvezetőjé­nek bevezető szavai után 47 szakszervezeti népmű­velőnek adta át a „Szo­cialista Kultúráért” kitün­tetést, és 41-en részesül­tek miniszteri dicséretben. SZOCIALISTA KU­LTÚRÁÉRT kitüntetésben részesült: EREMIA MÁTYÁS, Albert­­telep, „Hunyai J.” Bányász Művelődési Ház igazgatója; URBAN FERENC, Budapest, Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezetének politikai mun­katársa; HAJIK GYULANÉ, Budapest, Újpesti Bőrgyár társadalmi munkás könyv­tárosa; ERMÉNYI BÉLA, Sá­toraljaújhely, Sátoraljaújhe­lyi Dohánygyár szb-titkára; KASSAI MIHÁLY, Budapest, Építőipari Szállás Kulturális Egyesület népművelési ügy­intézője; PENKALA GYULA, Sajószentpéter, Sajószentpé­­teri Üveggyár stb. kultur-, ágit.-prop. felelőse; HOR­VÁTH JÓZSEF, Mosonma­gyaróvár, Mosonmagyaróvári Műanyag-feldolgozó Vállalat vezető propagandistája; MO­­CSÁRY PÉTER, Budapest, KPVDSZ Vegyesipar-Szállítá­­si Szakmai Bizottság kultúr­­bizottságának vezetője; NE­­MEÁTH JÓZSEFNÉ, Budapest, ARTEX Külkereskedelmi Vállalat stb.­kultúrfelelőse; SÜMEGHY VALÉRIA, Zala­egerszeg, Közalkalmazottak Zala megyei kultúrbizottsá­­gának vezetője; BANKOTI JÓZSEFNÉ, Budapest, Buda­pesti Közlekedési Vállalat könyvtárvezetője; HARSÁ­­NYI EDIT, Kaposvár, Volán 13. sz. V. agit-prop. kultúr­­bizottságának vezetője; TÓTH MIKLÓS, Debrecen, ME­­DOSZ Hajdú-Bihar megyei Bizottság politikai munka­társa; DR. VARGA ISTVÁN, Kaposvár, MEDOSZ Somogy megyei Bizottság politikai munkatársa; CSENGERY JU­DIT, Budapest, Művészeti Szakszervezetek társadalmi munkatársa; SIMON ENDRE, Budapest, Gutenberg Műve­lődési Otthon igazgatója; VASS TIBORNÉ, Budapest, Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Budapesti Bi­zottságának munkatársa; MARSOVSZKY ENDRE, Bu­dapest, Pedagógus Szakszer­vezet Képzőművészeti Szak­­bizottságának vezetője: TOL­­NAY ZOLTÁN, Miskolc, Mis­kolci Postaigazgatóság Szak­­szervezeti Tanácsának politi­kai munkatársa: KOLT­AI LÁSZLÓNÉ, Budapest, Vörös Október Férfiruhagyár könyvtárosa: RABKAI VIL­MOS, Szeged, Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szb-tit­­kára; KOVÁCS MÁRIA MAGDOLNA, Budapest, Pal­los Ida Művelődési Ház po­litikai munkatársa; KOVÁCS VERONA, Budapest, Ganz- MÁVAG Művelődési Központ könyvtárvezetője; MOLNÁR BÉLA, Budapest, Vasas Szak­­szervezet politikai munkatár­sa; PETŐVÁRI GYULA, Vác, Híradástechnikai Anyások Gyára könyvtárosa; TEN­­CZER KÁROLY, Várpalota, November 7. Hőerőmű Mű­velődési Házának igazgatója; UDVAROS GYÖRGYNÉ, Szé­kesfehérvár, VIDEOTON VSZB kulturális, agit.-prop. bizottságának vezetője; GU­LYÁS FERENC, Szeged, Vas­utasok Területi Bizottságá­nak politikai munkatársa; KOCSIS GYULA, Debrecen, Vasutasok Területi Bizottsá­gának politikai munkatársa; KÁLLAY JÓZSEFNÉ, Buda­pest, Kőbányai Gyógyszer­­árugyár könyvtárosa; MÜL­LER JÁNOS, Ajka, Ajkai Timföldgyár Művelődési Há­zának igazgatója; MAGYAR PIROSKA, Balatonfüred, Ba­latonfüredi Pedagógus Üdülő kulúrfelelőse; MÁTYÁS IST­VÁN, Budapest, Népszava kulturális rovatának újság­író munkatársa; KOTRUCZ JENŐNÉ, Budapest, SZOT Központi Iskola könyvtár­­igazgatójának; PAPP ATTI­LÁNAK, a kazincbarcikai Városi Könyvtár vezetőjének, a népművészet terén ki­fejtett kiváló alkotó mun­kájáért A NÉPMŰVÉSZET MESTERE címet BOLDOG ISTVÁN táncos­nak, CSIKÓS SÁNDORNÉ Szöllősi Ilona szürhímzőnek, FODOR JÓZSEFNÉ Molnár Erzsébet szövőnek, JAKKEL SÁNDOR kékfestőnek, KU­THY LÁSZLÓ szíjgyártónak, KOVÁCS TIVADAR népze­nésznek, MÓNUS FERENC fazekasnak, ÖZV. RIDEG FERENCNÉ Csóti Borbála táncosnak, TÓTH IMRE éne­kesnek. sa: FILO JÁNOS, Budapest, Szakszervezetek Elméleti Ku­tató Intézetének munkatársa; BERCESI GYŐZŐ, Budapest, XX. ker. Művelődési Ottho­nok Igazgatóságának munka­társa; GRAJCZÁR ISTVÁN, Kecskemét, Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Taná­csának társadalmi munkása; H. KOVÁCS ENDRÉNÉ, Bé­késcsaba, SZMT Központi Könyvtárának munkatársa; NAGY LAJOS, Miskolc, Szakszervezetek Borsod me­­gyei Tanácsának politikai főmunkatársa; DR. PUSKÁS ZOLTÁN, Miskolc, Rónai Sándor Művelődési Központ matematikai szakkörének ve­zetője; MADURKA GYÖRGY­­NÉ, Szeged, SZMT Központi Könyvtárának könyvtárosa; NAGYVÁRADI JÓZSEFNÉ, Győr, SZMT Központi Könyvtárának könyvtárosa; NAGY FERENC, Eger, SZMT Központi Könyvtárának igaz­gatója; SZEDMER JÓZSEF, Esztergom, Szakszervezetek Komárom megyei Tanácsa kulturális bizottságának tár­sadalmi munkatársa; DR. PALLAY FARKAS GÉZA, Nyíregyháza, Móricz Zs. Mű­­velődési Ház főelőadója; KURZ LAJOSNÉ, Kőszeg, Szakszervezetek Szombathe­lyi Medricál kórusának tagja; ANTAL JÓZSEF, Zalaeger­­szeg, Megyei Művelődési Központ főelőadója. MINISZTERI DICSÉRET kitüntetést kapott: NAGY TERÉZIA, Lovászi, Olajbányász Művelődési Ház igazgatója; PROHÁSZKA JÁ­NOS, Dorog, Bányász Műve­lődési Központ igazgatója; SANDRIK JÓZSEF, Rudabá­­nya, Gvadányi Művelődési Központ fúvószenekarának karnagya; SZARKA LAJOS, Hévíz, Bányász Gyógyüdülő kulúrfelelőse; CSERNUS GYULÁNÉ, Martfű, Tisza Cipőgyár Művelődési Köz­pontjának könyvtárosa; PA­­LÁGYI JUDIT, Szombathely, Vas megyei Húsipari Válla­lat szb-kultúrfelelőse: RÁCZ IMRÉNÉ, Kecskemét, Ba­romfifeldolgozó Vállalat szb­­kultúrfelelőse: BENDASZ LÁSZLÓNÉ, Budapest, Isko­labútor- és Sportszergyár tár­sadalmi munkás könyvtáro­sa; BERECZ GYULÁNÉ, Bu­dapest, Csőszerelőipari Vál­lalat 5. sz. Üzemkirendel­tsé­­gének könyvtárosa; VÖRÖS SÁNDORNÉ, Békéscsaba, Építők Művelődési Házának igazgatója; KÁLLAI ISTVÁN, Szekszárd, Városi Tanács V. B. Költségvetési Üzemének szb-titkára; BOZSÓ NÁN­DOR, Dunavecse, Vegyes­ipari Vállalat szb-tagja; MÉ­SZÁROS JÓZSEF, Tatabá­nya, KPVDSZ Művelődési Házának igazgatója; RÁBAI ISTVÁNNÉ, Kecskemét, KPVDSZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának politikai munkatársa; DR. DANIS LÁSZLÓNÉ, Pécs, 3. sz. Ka­tonai Kórház könyvtárosa; LUKÁCS MIHÁLYNÉ, Buda­pest, Pénzügyminisztérium szb-tagja; FENYŐS LÁSZLÓ, Székesfehérvár, VOLÁN 14. sz. Vállalat kultúr-, agit.-prop. bizottságának vezetője; KECSKÉS JÓZSEF, Komá­rom, Komáromi Állami Gaz­daság stb. kultúr-, agit.-prop. felelőse; SZABÓ ISTVÁN, Budapest, MEDOSZ Buda­pesti Bizottságának társadal­mi munkatársa; VARGA PÉ­TER, Zalaegerszeg, MEDOSZ Zala megyei Bizottságának politikai munkatársa; BOR­DÁS GYÖRGY, Budapest, Ze­neművész Szakszervezet If­júsági Bizottságának elnöke; DR. RIMASZOMBATI KLÁ­RA, Budapest, Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete Budapesti Bizottságá­nak társadalmi munkatársa; CZIBULA IMRE, Sopron, Soproni Pedagógus Klub­ Könyvtár igazgatója; SIMO­NITS GYULA, Budapest, Bu­dapesti Műszaki Egyetem szb-tagja; KISS LÁSZLÓNÉ, Budapest, Posta Szociális Hi­vatal kulúrfelelőse; NAGY LAJOSNÉ, Budapest, Posta Központi Hírlapiroda kul­­túrfelelőse; SZENTESI BÉ­­LÁNÉ, Budapest, Férfi Fe­hérneműgyár stb­. kultúr. agit.-prop. felelőse; BOGNÁR JÓZSEFNÉ, Pápa, Pápai Tex­tilgyár könyvtárosa; DR. KO­VÁCS MIHÁLYNÉ, Budapest, Kelenföldi Textilgyár könyv­tárosa; ALFÖLDI JÁNOS, Makó, Mezőgazdasági Gép­gyár Makói Gyárának könyv­tárosa; SÁNDOR GÉZA, Bu­dapest, Vasutasok Landler Jenő Művelődési Házának Igazgatója; TAKÁTS Imre­NÉ, Budapest, Fémipari Ku­tató Intézet könyvtárosa; MZUH ERZSÉBET, Sopron, Soproni SZOI-üdülök kul­túrfelelőse; WIDNER ILONA LILI, Budapest, XX. ker. Művelődési Otthonok Igazga­tósága zeneiskolai tanára; TERESCSÉNYI ENDRE, Kis­kunfélegyháza, Szakmaközi Művelődési Ház szakkörve­zetője; BENCS FERENCNÉ, Miskolc, Rónai Sándor Mű­velődési Központ zongora­­kísérője; HEGYKŐI GYÖRGY, Szeged, Juhász Gyula Mű­velődési Központ mozigépé­sze; TADICS DEZSŐ, Kapos­vár, Latinca Sándor Művelő­dési Központ főelőadója; DORA ISTVÁNNÉ, Szek­szárd, SZMT Központi Könyvtárának könyvtárosa; CZAKÓ KÁLMÁN, Szombat­hely, Szakszervezetek Szom­bathelyi Madrigálkórusának tagja; Zimányi Imre, Szombathely, Szakszerveze­tek Szombathelyi Madrigál­­kórusának tagja. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága a Kultu­rális Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművészeti Ta­náccsal közösen az Ifjú népművész pályázaton nyújtott kiemelkedő telje­sítményéért a NÉPMŰVÉSZET IFJÚ MESTERE címet adományozta: a BANDA EGYÜTTESNEK, a DELIBAB EGYÜTTESNEK, FRANK ESZTER keramikus­­nak, GATS TIBOR fafaragó­nak, a GUZSAJ EGYÜTTES­NEK, HANKOCZI GYULA tekeresnek, JOZSANÉ HOPP ERZSÉBET textilesnek, KE­RÉKGYÁRTÓ ANDRÁS bő­rösnek, KOZAK JÓZSEFNÉ gyékényesnek, a MARVIRAO EGYÜTTESNEK, NAGY K.RISTÓF fafaragónak, RÁCZ ANTAL és ERZSÉBET, SI­MON KRISZTINA énekes­nek, IFJ. SZIDOR JÁNOSNÉ textilesnek és SZITTNER ANDREA iparművésznek. Saaksszervezeti kultúrmunkások kitüntetése ­ A RÁDIÓ MELLETT )­ ­.K­i minek tudója, mestere is annak” Sokszor említettük, mi­lyen jelentősége van en­nek a néprajzi rovatnak, sokszor dicsértük magát a műsort, amely nemegy­szer lebűincselően izgal­mas és szórakoztató is volt értékmentő, hagyo­mányőrző szerepén túl. Ezúttal a kékfestésről szólt a vasárnapi adás. Vagy a mesterség látszott meglehetősen nehéznek és bonyolultnak a laikus számára, vagy a kékfes­tők munkájának bemuta­tása volt túlontúl aprólé­kos, részletező, s emiatt, „a fától nem láttuk az erdőt”. Ténylegesen ne­héz lehet ennek az ősi mesterségnek a feltérké­pezése, titkainak feltárá­sa (bár minden mester­ségbeli fogásra mégsem derült fény, a „spéci” ösz­­szetételének titka például rejtve maradt), mégis azt kell mondanunk, hogy ma már, a gyári kékfestés korában nem is annyira a festék összetétele érde­kes, ha egyszer a mérnö­kök, és a gyárak dolgozói ismerik ... Érdekes volt viszont a kékfestő meste­rek bemutatása, életmód­jukról, munkájukról szó­ló beszámolójuk. A szak­mai ismeretek nehézkes és helyenként unalmas taglalása azonban csök­kentette a műsor hatá­sát. Balatoni rádiólexikon Szinte törvényszerű, hogy évente legalább egy­szer egyik-másik rádiós sorozatműsor lelátogasson­­ a magyar tengerre. Ez­­­­úttal körkapcsolásos be­szélgetést folytattak a műsor vendégei a balato­ni ifjúsági táborok fiatal üdülőivel. A riporterek és a szerkesztők mindent­­ megtettek annak érdeké­ben, hogy a műsor eltér­jen a megszokottól és a „balatoni sablontól” is. Mégis, óhatatlanul felte­szik a hallgatók a Bala­ton keletkezésére stb. vo­natkozó kérdéseiket, úgy látszik, az ilyenfajta is­mételgetés elől nem lehet kitérni. Voltak azért va­lóban újszerű, vagy leg­alábbis újszerűen megfo­galmazott kérdések, tudo­mányos magyarázatokat kértek például a legújabb űrkutatási eseményekről, a Bermuda-háromszögról — ezek tették igazán szó­rakoztatóvá, izgalmassá a műsort Víz előttem, tűz utánam „Víz előttem, tűz utá­nam, édes szolgám, mer­re fussak, fakó réten, pa­tak partján török lovak kitaposnak” — hangzik fel a műsor elején és vé­gén a balladás ének, mintegy lírai keretbe fog­va az alig fél órás, mégis rendkívül tömör „haditu­dósítást”. Az évfordulók kapcsán mindig lehet egy olyan sanda érzése az em­bernek, hogy csak a „ki­­pipálás” miatt vesznek műsorra egy-egy témát Rapcsányi László mohá­csi riportázsa nem ilyen: a korabeli történetírók munkáiból, és a mai had­­történészek véleményéből kerekíti ki annak a bizo­nyos augusztusi napnak a hiteles eseménysorát, amely „mohácsi vész” né­ven vált ismertté. Az is­kolai oktatásban az erő­viszonyok ismertetése, a történelmi-társadalmi hát­tér értékelése kissé ma­gát az eseményt is el­­vonttá teszi. Rapcsányi­­ most rádiós módszerek­kel láttatja velünk az az­nap történteket. Két irányból is közelítve a szörnyű csata dúlását, mind a török, mind a „mi” oldalunkról hiteles szemtanúk írását idézi. Nehéz dolga lehetett, amíg felkutatta Kemalpa­­sazáde, Dzselaszáde Musz­­tafa, Lüfti pasa és ma­ga II. Szulejmán fennma­radt műveit. Nem kevés­bé okozhatott nehézséget Brodarics István kancel­lár és Borgio nuncius munkáinak felkutatása a könyvtárak, levéltárak mélyéről. És nem elég a történelem, Rapcsányi megvallatja a földet, a terepet is: helikopterről tekint végig a nem is olyan sírt mezőn, katoná­kat faggat ki a terepvi­szonyokról, geológust szó­laltat meg, vajon milyen lehetett 450 évvel ezelőtt ez a patakoktól szeldelt, sáros-dombos ,,gyásztér''. Egyébként nem idézi a költőt, indulat- és érze­lemmentesen próbál szól­ni. És ebből a látszólag elfogultság nélkül készí­tett, objektív műsorból árad mégis a keserűség, az indulat. Szén, megin­dítóan szép volt a rádió mohácsi emlékműsora. Háry Márta Megkezdődtek a balatoni filmvígjáték napok Siófokon Kedden Siófokon, a Mű­velődési Központ színház­­termében, Honfi István, az MSZMP Somogy me­gyei bizottságának titká­ra megnyitotta a második balatoni filmvígjáték na­pok programsorozatát. Hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Magyarország, Jugoszlá­via és a Szovjetunió — filmszakemberei, alkotói vesznek részt a háromna­pos szakmai tanácskozá­son és bemutatókon, amelynek vitaindító elő­adását Szalay Károly filmesztéta tartotta. A filmvígjáték napokra a szocialista országok képviselői új filmeket hoztak magukkal. A déli­­part mozijaiban harminc év magyar filmvígjátékait vetítik. Ugyancsak ked­den nyitották meg a mű­velődési központ kiállító­­termében a film és fotó­­kiállítást.

Next