Népszava, 1976. október (104. évfolyam, 232–258. sz.)

1976-10-20 / 248. szám

197­6. október 20. Polinszky Károly Indiába utazott Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter kedden hivatalos látogatásra — Nurul Hasan oktatási mi­niszter meghívására — Indiába utazott. Tárgya­lásokat folytat a két or­szág közötti kulturális egyezményről, az ennek alapján megkötött kultu­rális és tudományos együttműködési munka­terv teljesítéséről. A két miniszter megvizsgálja a Magyar Népköztársaság­ban és az Indiai Köztár­saságban kiállított egyes iskolai bizonyítványok, továbbá egyetemi okleve­lek és tudományos foko­zatok egyenértékűsége kölcsönös elismerésének lehetőségét Október 27—28: Az ipari szövetkezetek kongresszusa Az ipari szövetkezetek hetedik kongresszusát ok­tóber 27—28-ára hívták össze. A negyedik ötéves terv tapasztalatait és a következő évek feladatait vitatják meg a többi kö­zött. Rév Lajos, az OKISZ elnöke kedden a Parla­mentben sajtótájékoztatót tartott, amelyen újságírók kérdéseire válaszolva el­mondotta: 1975-ben már az ország csaknem ezer szövetkezetében dolgozó 300 ezer tag több mint 45 milliárd forint értékű terméket állított elő. A népgazdasági célki­tűzéseknek megfelelően továbbra is biztosítani akarják, hogy a szövetke­zetek az állami vállala­toknál sokkal gyorsabban, rugalmasabban teljesítsék a megrendeléseket, rövid idő alatt képesek legye­nek új termékek előállí­tására, a mindenkori bel­földi­ és nemzetközi piaci igényeknek megfelelően. A szövetkezetek egyik legfontosabb feladatának változatlanul a belkeres­kedelmi áruellátás javítá­sát és a szolgáltatások körének bővítését tartják. Ma már az országban 13 ezer szolgáltatási fel­vevőhely van, s a követ­kező években ezen a te­rületen 32—35 százalékos felfutást terveznek. Min­denekelőtt a lakáskarban­tartásban várható kedve­ző változás, de jelentős központi támogatást biz­tosítanak a híradástechni­kai termékek javításához is. A kongresszus napi­rendjén szerepel majd a többi között a belső el­lenőrzés helyzete, a társa­dalmi tulajdon védelme, a nemzetközi kapcsolatok további bővítése és ter­mészetesen a szövetkezeti dolgozók élet- és munka­körülményei is. M. T. Módosították a képesítés nélküli pedagógusok bérezését Az oktatási, valamint a munkaügyi miniszter együttes utasításban mó­dosította a képesítés nél­küli pedagógusok bérezé­séről szóló 1971-es jogsza­bályt. Eszerint lehetővé vált hogy az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmé­nyekben dolgozó képesí­tés nélküliek bérét — 1976. szeptember 1-től — 1450—1900 forint között állapítsák meg. Acélprogram Az országos acélprog­ram keretében az ötödik ötéves terv végére 1,4 millió tonnára kell növel­ni az Ózdi Kohászati Üze­mek acéltermelését. En­nek megfelelően 2,2 mil­liárdos fejlesztés megva­lósításán munkálkodnak. A fejlesztés egyik fon­tos beruházása, a csak­nem 600 millió forintba kerülő új oxigéngyár épí­tése jelentős szakaszához érkezett. Október 19-én megkezdték a 10 000 nor­mál köbméter teljesítmé­nyű oxigéngyár NDK-ból vásárolt technológiai be­rendezéseinek szerelését. A szerelési munkálatokat német szakemberek irá­nyításával a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dol­gozói végzik. A Bolgár írószövetség kongresszusa Kedden délelőtt Szó­fiában a nemzetgyűlés épületében ünnepélyes külsőségek között meg­kezdődött a Bolgár író­szövetség harmadik kong­resszusa. A megnyitó ün­nepségen Todor Zsivkov­­val, a BKP KB első tit­kárával, az Államtanács elnökével az élen jelen volta­k a bolgár párt- és állami élet vezető szemé­lyiségei. A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a Szovjet­unió, Lengyelország, Ma­gyarország, Csehszlovákia, Románia és az NDK író­­szövetségének küldöttei. Festékpisztoly Magyar szabadalmú, a Constat nevű elektrosta­­tikus festékszóró pisztoly licencét vásárolta meg az angol Air Industrial De­velopment Limited cég. A készüléket a Hajtómű és Festőberendezések Gyárában fejlesztették ki. Az új kézi szórópisztoly­­lyal a fémfelületeket le­het festékkel befújni. kitüntetés A Népköztársaság El­nöki Tanácsa Tabi Lászlót, a Ludas Matyi főszerkesztőjét és Földes Györgyöt, a lap főszer­kesztő-helyettesét nyug­állományba vonulásuk al­kalmából, több évtizedes alkotó munkásságuk elis­meréséül, Rév Miklós fo­tóművészt 70. születés­napja alkalmából, sok év­tizedes eredményes mű­vészi munkája és köz­életi tevékenysége elis­meréséül a Szocialista Magyarországért Érdem­renddel tüntette ki. A ki­tüntetéseket Aczél György, a Minisztertanács elnök­­helyettese nyújtotta át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Győri Imre, az MSZMP KB titkára. HUNGAROKORR 76 és MIPEL 76 A BUDATRANSPACK ’76 kiállítás hétfői meg­nyitója után kedd délelőtt újabb két nemzetközi szakkiállítás nyílt a kő­bányai vásárközpontban. A HUNGAROKORR '76 nagyszabású termékbe­mutatóját dr. Osztrovszky György, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizott­ság elnökhelyettese nyi­totta meg. A korrózió — a legutóbbi felmérések szerint — évente mintegy 10 milliárd forintos vesz­teséggel terheli a népgaz­daságot. Mégis sok eset­ben az a tapasztalat, hogy a legújabb védelmi eszkö­zöket és eljárásokat csak kevés helyen alkalmaz­zák. A HUNGAROKORR '76 kiállításon az OMFB mintegy 400 négyzetmé­­ternyi területen látványos dokumentációs anyaggal igyekszik felhívni a fi­gyelmet a korróziós ve­szélyekre és azok elhárí­tásának legkorszerűbb módszereire. A korrózió­védelem fontosságát ösz­­szesen 16 ország 129 kiál­lítója bizonyítja legújabb termékeinek, eljárásainak bemutatásával. Kedden Rabi Béla ko­hó- és gépipari miniszter­­helyettes nyitotta meg a MIPEL ’76 nemzetközi elektronikai és ipari mű­szerkiállítást, amelyen a D-pavilonban összesen 14 ország mutatja be elekt­ronikai újdonságait. A kőbányai vásárköz­pont három szakkiállítá­sát október 23-ig naponta 10—17 óra között tekint­hetik meg az érdeklődők. D. A. Megjelent a Munka októberi száma A szakszervezeti moz­galom folyóirata, a Mun­ka, októberi számában ve­zető helyen közli Juhász Ottónak, a SZOT titkárá­nak írását A népgazdaság helyzete, a szakszerveze­tek termelést segítő tevé­kenysége és a szocialista munkaverseny címmel. A szerző hangsúlyozza, hogy a termelés és a gazdálko­dás biztató eredményei mellett lassú a vállala­tok reagálása az irányí­tási eszközök változásai­ra, központi segítséget várva visszafogják a he­lyi tartalékokat, a a mun­kaerő hatékony foglalkoz­tatásában még csak a kezdetnél tartanak. A szakszervezetek elsőrendű feladata a maguk eszkö­zeivel is erősíteni a gaz­dálkodás tervszerűségét, egészséges folyamatait, s hozzájárulni az elosztási politika szocialista voná­sainak elmélyítéséhez. A folyóirat 80 éves szü­letésnapja és a nemrég kapott magas kitüntetés alkalmából köszönti So­mogyi Miklóst, a magyar munkásmozgalom kiemel­kedő egyéniségét, méltat­va életútját, amelyet mavid mostanáig a munkásosz­tály iránti szenvedélyes elkötelezettség jellemez. Besenyei Miklós, a pos­tásszakszervezet főtitkára, valamint Vitár Zoltán cik­ke a szociális ellátás fej­lesztésének időszerű kér­déseivel foglalkoznak. Ro­land Ferenc a gazdasági munkával kapcsolatos szakszervezeti propaganda feladatairól írt. A Népszava Lapkiadó Vállalat igazgatója, Gá­bor Márton elemzi, hogy milyen gyakorlati segítsé­get ad a szakszervezeti tisztségviselőknek a ma­gyar szakszervezetek köz­ponti lapja. A közgazdasági rovat­ban a több műszak beve­zetésének, az importanya­gok hazai helyettesítésé­nek, a DH munkarendszer továbbfejlesztésének ta­pasztalatairól, a szociál­politikai rovatban pedig a tanácsi, illetve a mun­­káslakás-építés, az üzemi étkezés és a munkavéde­lem feladatairól olvasha­tunk. A kulturális rovat bemutatja Feledi­ Gyula SZOT-díjas képzőművész munkásságát, foglalkozik a budapesti agglomeráció művelődési gondjaival, a munkásművelődés mód­szereivel. A folyóirat hasznos in­formációkat, gyakorlati tanácsokat adó rovatai, mint mindig, most is köz­­érdeklődésre számot tar­tó írásokat tartalmaznak. V. J. NÉPSZAVA SZEKEK A DUNA FELETT A budapesti művészeti hetek programjában va­sárnap délelőtt tűzték ■műsorra a rádióban a mai fiatal költők és írók ter­mése javának bemutatá­sát. »Mindenki" természe­tesen nem kerülhetett sorra, hiszen alighanem több száz ígéretes tehet­ség publikál lapjainkban, akik azonban részt vehet­tek műveikkel a rádiós előadásban, bizonyára az élmezőnybe tartoztak. Mégis, azt kell monda­nunk az összekötő szöve­get elmondó Horgas Bélá­val együtt, hogy vala­mennyiük munkáira jel­lemző volt a köznapiság, a mindennapok egyszerű gondolatainak versbe, prózába foglalása. Szép és kedves műveket hallhat­tunk a barátságról, a sze­relemről — de mintha itt meg is rekedt volna mű­vészetük. Hiányoltuk a közéleti­politikai elkötelezettséget, a társadalmi mondaniva­lót hordozó alkotásokat és hiányoltuk a szatirikus, vagy egyszerűen a tréfá­­sabb hangot A rádiós szerkesztő, Za­la Zsuzsa és a rendező Gáti József bizonyára gazdagabb anyagból válo­gatott, de választott te­matikájuk szerint kissé leszűkítették a bemutatott művek körét. „ROM SOM" Egy művelődési ház ci­­gányklubjának házi új­ságja viseli a fenti címet, amely cigány nyelven azt jelenti, hogy „cigány va­gyok”. Ennek a klubnak kapcsán a dokumentum­­műsor készítője, Nagy Pi­roska megismerkedett egy nyolcgyermekes család­dal, amelynek az életét próbálta bemutatni az egyórányi műsorban. A különleges az volt ennél a cigánycsaládnál, hogy valamennyi gyermeket ta­níttatták a szülők, és sok gond, nehézség árán jobb életet tudtak maguknak teremteni. Érdekes volt a műsor, de még érdekesebb lehe­tett volna, ha nem a ki­vételest választja témá­jául, hanem az átlagosat. Mert egyelőre sajnos, nem ez a tipikus. Társadalmi ügyről van szó, amelyben nagy-nagy tapintattal lehet eredmé­nyeket elérni. A tudatfor­máló, nevelő munka, a szemléletbeli torzulások felszámolása mindany­­nyiunkra ráfér. Szerencsé­re ma már nincsenek ké­nyes kérdések nálunk, és a rádió már eddig is oly sokat tett azért, hogy a kényesnek vélt problé­mákról nyíltan beszél­jünk. Egy-egy, mégoly reme­kül készített dokumen­tumműsor vagy riport sem sokat ér azonban, ha az izgalmasat, a különle­geset, az egzotikusat akar­ja csak bemutatni. Ez nem baj — de önmagá­ban nem is elég. SEGÍTHETÜNK? Az ifjúsági rádió órájá­ban hétfőn ismét a ked­velt „rádiós angyal” sie­tett sok rádióhallgató se­gítségére. Az Autóklub sárga angyalához hason­lóan Váradi Júlia műsora is amolyan gyorsszerviz lelki sérelmek és közér­dekű bajok elhárítására. Hozzá fordulnak a fiata­lok „végső elkeseredésük­ben” és vég nélküli ta­nácstalanságukban. Sze­rencsére a szerkesztő-mű­sorvezető konzíliumot tart a stúdióban, jogásztól kezdve pszichológusig mindig van kéznél szak­ember, aki segít eligazod­ni a tapasztalatlanoknak. Most is sok közérdekű problémát szurkolhattunk végig, az igazságát kere­ső fiatalembertől a kis­lányig, akit munkahelyén nem engednek továbbta­nulni. Remélhetőleg ezek a függőben maradt ügyek nem kerülnek le a rovat napirendjéről, és majd egyszer a hallgatókkal is köztik a végső döntést, az ügyek megoldását. Egy-egy naivabbnak látszó kérdést azonban nyugodtan kiszűrhettek volna a műsorból, az olyanokat, hogy például hogyan lehet kéziratot, könyvet stb. kiadatni, ho­gyan lehet valaki szer­kesztő a rádióban. Az ön­jelölt, nem is olyan tit­kos zsenik, mindig el­árasztják a rádiót és az újságokat műveikkel, kár még tanácsokat adni ne­kik, biztatni is őket. A műsor maga szerencsére nem esett bele a naivitás hibájába, és felnőtt mó­don, okosan válaszolt a beküldött kérdésekre. Háry Márta Budapesten, a Kertész utca és a Dob utca sarkán áll egy jellegzetes, az utca felé nyitott előcsarnoki épület, a Fészek Művész­­klub. Neve időnként fel­tűnik a hírekben egy-egy esemény kapcsán, de jel­legéről, szerepéről, felada­tairól a kelleténél keve­sebbet tudnak azok, akik nem tagjai. Megkerestük Galambos Tibor igazga­tót, s arra kértük, vázolja röviden a klub tevékeny­ségét. — A klub gazdája a Művészeti Szakszerveze­tek Szövetsége. Mindenek­előtt különféle művészeti ágakban dolgozók, első­­sorban a művészek klub­életét, művelődését, tájé­koztatását hivatott bizto­sítani. Lehetővé teszi tag­jainak a friss tájékozó­dást, az új információkhoz való hozzájutást, szakmai, politikai, ideológiai és mű­vészeti területen egyaránt. Ezzel is és túl ezen (kisu­gárzása révén) valamivel szélesebb a szerepe és fel­adata a közművelődésben, mint más rétegklubnak. — Milyen formák, ren­dezvények segítségével te­szik lehetővé ezt a tájé­kozódást? — Másfél éve sorozat-szerűen rendezünk például nyílt vitákat, évadon­ként három alkalommal. Ezeken ideológiai és mű­vészetpolitikai kérdések­ről vitatkoznak az alkotó- és előadóművészek, vala­mint az esztéták és más szakemberek. A legutóbbi két vita témája a szocia­lista életmód, illetve az alkotói szabadság volt. Kedd délután. Érthető­ség, közérthetőség címmel rendeztünk nagyon érde­kes vitát Negyedéven­ként kerül sor a Művész­akadémia sorozat előadá­saira. Legközelebb, no­vember elején, Pója Fri­gyes tart külpolitikai tá­jékoztatót. Külön képző­­művészeti, esztétikai so­rozatunk is fut, amelynek témája ebben az évadban: a művészet és a technika viszonya. — Csak ilyesfajta, átfo­gó, elméleti jellegű infor­málódásra ad lehetőséget a klub? — Nem. Másik jelentős feladata, hogy a más-más művészeti ágban dolgozók egymásról, egymás mun­kájáról, eredményeiről, gondjairól való tájékozó­dását is segítse. Ezért ren­dezzük például a fiatal előadóművészek pódiumát, ahol egy filmes, egy szí­nész, egy zenész vagy más művészeti ágban tevé­kenykedő ifjú áll egy idő­ben a közönség elé. A sza­­kosítottabb formák közül megemlítem a Házimuzsi­ka című programunkat, amelyen több jeles szemé­lyiség van egyszerre a pó­diumon, beszélgetnek, szakmai kérdésekről vi­táznak a közönséggel. Szó esik sok témáról, a saját munkájuktól a szaksaj­tóig. — Könyvtár is működik a klubépületben. — Igen, egy közműve­lődési jellegű könyvtár, amelyik azonban, az újabb, fiatal tagjaink igé­nyei szerint egyre jobban szakosodik. A világ min­den tájáról mintegy nyolc­van különböző folyóirat jár ebbe a könyvtárba. Rendezők és más művé­szek gyakran itt tájéko­zódnak, innen kérnek do­kumentációt egy-egy té­mához, amelyen éppen dolgoznak. De ha úgy vesszük, „kiállítási intéz­mény” is a klub, mert két­hetenként váltva más mű­vészeti ágak dolgozóira is hatással levő kiállításokat rendezünk. — Gyakran jönnek ide csoportosan nem klubta­gok is. Legutóbb vasuta­sokkal találkoztunk, akik író-olvasó találkozón vet­tek részt Moldova György­­­vel. — Helyiségeinket, lehe­tőség szerint, szívesen bo­csátjuk más szakszervezeti ágak, egyéb intézmények rendelkezésére. Ezenkívül a Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségének oktatá­si fóruma is itt működik. Gyakran jelentős nemzet­közi találkozók, tan-Szet­-,­zások színtere a klub. Ép­pen a közelmúltban itt zajlottak a Budapesti Mű­vészeti Hetek tájékoztatói. Hasonlóknak máskor is helyet adunk. Fő felada­tunk azonban ilyenkor is tagjaink klubéletének, művelődésének, tovább­képzésének biztosítása. Úgy hallottuk, hogy a különféle viták, előadá­sok, ismeretterjesztő soro­zatok iránt a képzőművé­szek és a zenészek a leg­­érdeklődőbbek. Különösen ha azokon általános politi­kai és esztétikai kérdések­ről van szó. De az emlí­tett nyílt vita­sorozatot sok színházi rendező és filmrendező is látogatja. A klub, mint az igazgató is mondta, rétegklub. El­sősorban saját tagjainak rendelkezésére áll. Hatá­sa azonban messzebb ter­jed a művészek körén. Éppen azért, mert művé­szek a tagjai, akiknek munkája a szórakoztatás, a művészi élménynyújtás, műalkotások készítése vagy bemutatása, tehát csupa olyan dolog, amely­­lyel hatni tudnak az élet más területein dolgozó emberek tömegeire. S hogy milyen módon és mértékben tudnak hatni, az az ő tájékozottságuk­tól, politikai és ideológiai felkészültségüktől is függ. A kellemes, otthonos, csa­ládiasnak mondható szó­rakozás mellett ezt is nes­­könnyzi paámukra a Fé­szek Művészklub. HATÁSA MESSZEBB TERJED A Fészek hétköznapjai Műszaki könyvankétok Budapesten Folytatódnak a műszaki könyvnapok eseményei. Budapesten ma és a kö­vetkező napokban több műszaki könyvankétra ke­rül sor. Október 20-án délután fél háromkor a Fővárosi Művelődési Házban, a szo­cialista brigádok klubjá­ban dr. Mihályi László Milyen technikai fejlődés várható a századforduló Magyarországán? címmel tart előadást. A MÁV budapesti igaz­gatóságán műszaki és gaz­dasági jellegű szakkönyv­­újdonságokról hangzik el tájékoztatás 21-én 12 óra­kor. Ebből az alkalomból a helyszínen könyvkiállí­tás nyílik. Október 22-én délután kettőkor Csepelen, a Ba­­jáki Ferenc Ipari Szakkö­zépiskolában Makk Attila, a Műszaki Könyvkiadó szerkesztője beszél új szakkönyvekről és a ben­nük foglalt ismeretek al­kalmazási lehetőségeiről az iskola tanulóinak. November 11—14 Munkásszínjátszók országos találkozója Ez év novemberében harmadszor rendezik meg a munkásszínjátszók or­szágos találkozóját Komá­rom megyében. A SZOT, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Népmű­velési Intézet és a Ko­márom megyei rendező szervek képviselői kedden Tatabányán tanácskoztak, ahol összeállították a fesz­tivál programját, amely szerint november 11—14. között rendezik meg a ta­lálkozót, amelyre tizenhá­rom együttest hívtak meg. Az ország minden részé­ből érkeznek majd mun­kásszínjátszók — többek között Jászberényből, Szolnokról, Zalaeregszeg­­ről, Ajkáról, Kaposvárról, Miskolcról, Debrecenből és Budapestről. Az ünne­pélyes megnyitóra a tata­bányai sportcsarnokban kerül sor, itt tartják meg az első bemutatókat. A következő napon Tatabá­nyán kívül Oroszlányban és Tatán is szerepelnek az együttesek. Érdekes színfoltja lesz a találká­­nak, hogy több tatabányai üzemben, bányánál is ren­deznek előadásokat Az országos találkozó szakmai-művészeti ta­pasztalatait a munkás­­színjátsz­ással­ foglalkozó szakemberek összegezik majd, értékelik az amatőr művészeti mozgalom és a munkásművelődés kap­csolatát 5 Magyar szatíra és humor Sorozat a rádióban A rádió szórakoztató osztálya vasárnap meg­kezdi a magyar humor és szatíra történetének szen­telt, több évre tervezett sorozat sugárzását A szerkesztők, Kaposy Miklós és Farkasházy Ti­vadar, Marton Frigyes irányításával számos olyan anyagot válogattak ki iro­dalomtörténetünk korai korszakából, amely a kö­zönség számára alig vagy egyáltalán nem ismert, sőt az irodalmárok körében is a felfedezés erejével hat. A nyitóműsorban vasár­nap délután a Kossuth adón 16 órakor elsősorban a nép humorát szólaltat­ják meg. Az idős nemze­déket képviseli Csizmadia Pista bácsi, aki a bajai mesemondó versenyen lett első helyezett, megszólal Káka Rozália, a " "lö­vészet ifjú mese -,őt egy kisfiú is, Kas­z­­ni. Sor kerül a sorozat­­­ban a különböző reneszánsz kisműfajok felidézésére, többek között Janus Pan­nonius műveivel. Nem hiányzik a sorból Gvadá­­nyi József Peleskei nótá­riusa és Bessenyei György szatírája sem. A sorozat készítésében számos ismert rendező, köztük Major Tamás, Ka­zimir Károly, Kerényi Imre, Marton László, Hor­váth Tivadar, Seregi Lász­ló, Romhányi László is közreműködik.

Next