Népszava, 1976. október (104. évfolyam, 232–258. sz.)
1976-10-06 / 236. szám
1976. október 6. A fejlődési béke-világkonferencia előkészületei hazánkban A Béke-világtanács Budapestre hívta össze a fejlődési béke-világkonferenciát. Az október 8-a és 11-e között rendezendő tanácskozás témáiról, céljáról Simai Mihály, a konferencia magyar előkészítő bizottságának elnöke nyilatkozott. Egyebek között elmondotta, hogy a tanácskozás több szempontból is úttörő jelentőségű: a békemozgalom képviselői először beszélik és vitatják meg a jelenlegi helyzetben a béke és a fejlődés, az új nemzetközi munkamegosztásért folytatott küzdelem és a nemzetközi politikai enyhülésért vívott harc közötti összefüggéseket, s példát szolgáltat az olyan jellegű nemzetközi összejövetelekre is, ahol nem kormányszinten, hanem a társadalmi szervezetek szintjén tárgyalják meg a közvélemény képviselői a fejlődés bonyolult kérdéseit. A tanácskozás négy szekciót alakít, ezek egyben a konferencia négy fő témáját is jelzik. Az első fő téma az, hogy a jelenlegi viszonyok között a békéért és a fejlődésért, valamint a fejlődő országok felemelkedéséért folytatott harc között milyen konkrét lényegi összefüggések vannak. — „Az új imperialista kihívás és a békeerők egysége” — így fogalmazta meg a nemzetközi békemozgalom a konferencia második nagy kérdéscsoportját, amely azzal foglalkozik, hogy napjainkban a monopoltőke nemzetközi erői melyen új stratégiát dolgoztak ki, és hogyan igyekeznek ezt a fejlődő országokkal szemben alkalmazni. — A harmadik kérdéscsoport a nemzetközi munkamegosztás rendszere átalakulásának feltételeivel, problémáival és az ebből adódó feladatokkal foglalkozik. — A negyedik témakör :A fejlődés módjai, eszközei” címet viseli, s tulajdonképpen a fejlődő országok belső fejlődésének problematikájával foglalkozik. — Számunkra óriási megtiszteltetés és egyben hatalmas feladat is, hogy a Béke-világtanács kérésére ezt a konferenciát Magyarországon rendezik meg. Ez nemcsak azt jelenti, hogy vendéglátóként biztosítanunk kell a konferencia technikai feltételeit ennél sokkal fontosabb az, hogy a konferencia érdemi előkészítésében is jelentős részt vállaltunk. Mondhatnám azt is, hogy az érdemi előkészítésben vállalt szerepünk, közreműködésünk a konferencia tematikájának kialakításában kihatással lehet a jövőre is. Úgy gondolom, hogy a béke-világmozgalom azért kérte fel a magyar békemozgalmat a konferenciának Budapesten történő megrendezésére, mert közismert a magyar békemozgalom ebben a kérdésben eddig betöltött nagy szerepe a nemzetközi színtéren. l KÖZÉLET Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fogadta Floreal Chomont, a Kubai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Magyarországról. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Martti Miettinent, a Finn Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából. Paja Frigyes külügyminiszter ugyancsak táviratban köszöntötte Keno Korhonent, az új finn kormány külügyminiszterét. A LEMP KB meghívására kedden Varsóba utazott az MSZMP KB pártmunkásküldöttsége ■tfaskó Mihálynak, a KEB tagjának, az MSZMP Heves megyei bizottsága első titkárának vezetésével. A küldöttséget a repülőtéren Pálos Tamás, a KB osztályvezető-helyettese búcsúztatta. Huszár István Japánba utazott Huszár István miniszterelnök-helyettes a japán kormány és a japán—magyar gazdasági klub meghívására kedden hivatalos látogatásra Tokióba utazott, ahol megbeszéléseket folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. A delegációt dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter búcsúztatta. Megjelent Senkuro Saiki budapesti japán nagykövet. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Fogadás a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából Frantisek Benko ezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, a csehszlovák néphadsereg napja alkalmából kedden fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, Papp Dezső, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője. Jelen volt J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés főparancsnokának magyarországi képviselője és F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Ott volt a néphadseregünk tábornoki és parancsnoki karának több tagja, a Munkásőrség, a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Magyar Partizán Szövetség számos képviselője. Részt vett a fogadáson a magyarországi diplomáciai képviseletek számos vezetője, katonai és légügyi attaséja. OKTÓBER 0.Vannak nevek, személyek, amelyek az idő múlásával sem eshetnek ki a nép emlékezetéből, így vésődött be új, meg új nemzedékek tudatába az 1848-as szabadságharc bukását követő ellenforradalmi terror sok száz áldozata közül az 1849. október 6-án kivégzett „aradi tizenhárom”: Kiss Ernő, Damjanich János, Aulich lajos, Vécsey Károly, Láhner György, Nagy Sándor József, Knézich Károly, Pöltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Desseufffy Arisztid, Török Ignác, Schweidel József és Lázár Vilmos. Évről évre felidézzük ezen a napon névsorukat, hogy — Horváth Mihálynak, az egykori kor- és harcostárs történésznek szavaival élve — „hadd olvassa a késő maradék ... Hadd csodálja, s magasztalja a szabadság, jog és nemzeti függetlenség e dicső vértanúinak szent emlékezetét hozzájuk, s önmagához is méltóképpen.” Méltóan emlékezni ma, több mint egy és negyed évszázad után ... Hogyan is lehetne másként, mint úgy, hogy a tiszteletadás percei után végiggondoljuk, miért kerültek, kerülhettek bitóra, puskacső elé?! A marxista tudomány szabatosan megfogalmazta az okokat, közöttük a legalapvetőbbet: azért kellett ártatlanul, kényre, kedvre kiszolgáltatva meghalniuk, mert bár némelyikük még magyarul is alig tudott, a haladást megtestesítő magyar forradalom oldalára álltak. S az megbukott, elsősorban azért, mert míg a reakciós nagyhatalmak, egymással szövetségre lépve, mérhetetlen túlerőre tettek szert, addig a szabadság, a haladás nemzetközi, de elszigetelt hívei képtelenek voltak támogatni a nemes ügy bátor harcosait. Erejükből még arra sem futotta, hogy legalább a mámoros győztesek vérengzését megakadályozzák tiltakozásukkal. A mi nemzedékünk már nincs, és nem is marad egyedül a haladásért, a szabadságért vívott, világméretű küzdelemben. Utódaink pedig már részesei lesznek a végső győzelemnek. De addig minden eszközzel erősíteni kell a mind népesebb tábor egységét, le kell fogni a mai haynauk — például a chilei nép, a baszk hazafiak, a szabadságukért küzdő délafrikaiak hóhérainak — véres kezét, így áldozhatunk vértanúink emlékének — hozzájuk, s önmagunkhoz is méltóképpen. M. D. Elhunyt Koós Antal Koós Antal, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa, 65 éves korában elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása október 11-én, 15.30 órakor lesz a Pesterzsébeti temető ravatalozójában. Harcostársai, elvtársai 14 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. * A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének 1929 óta volt tagja, és régi harcosa, csaknem négy évtizede tagja a pártnak. A felszabadulás után felelős párt-, állami, szakszervezeti funkciókat töltött be. Hosszú éveken át volt a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének titkára, főtitkárhelyettese, majd a Duna Cipőgyár igazgatójaként dolgozott és számos más társadalmi megbízatása is volt. Minden megbízatásában nagy ügyszeretettel, erejét és egészségét nem kímélve, fáradhatatlanul dolgozott. Koós Antal életét a szocialista Magyarország építéséért áldozta. Halála fájdalmas vesztesége a magyar munkásmozgalomnak és a szervezett bőripari dolgozóknak. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kerületi bizottsága. a Bőripari Dolgozók Szakszervezete elnöksége NÉPSZAVA A RÁDIÓ MELLETT Nő arckép A magányról, a magányos nőkről már sokféle megközelítésű rádióműsort hallottunk — nemrégiben éppen egy dokumentumjáték dolgozta fel néhányuk telefonvallomását. Most Szakonyi Károly hangjátékbemutatója hangzott el a budapesti művészeti hetek sorozatának keretében. A premier egy kivételes mű sikerét jelentette. Nemcsak azért, mert időszerű emberi-társadalmi problémát vázol fel Szakonyi a címben említett ,,háttérként” — ezt megtette már több műsor, az előbb említett dokumentumjáték is. Az írónak mindezeken túl egy teljes emberi sorsot sikerült bemutatnia, örömeivel, bánatával együtt, hogy úgy érezhettük, nem a magány ábrázolása volt a szerző fő témája hanem az emberé. Mariann, a körzetet járó, már nem fiatal ápolónő sorsa megindítóan szép, rokonszenves emberi sors. Írói bemutatása kiváló a maga nemében. Látjuk őt betegei, a főorvos, az alkalmi partner és a régi barátnő szemszögéből. Olyan ember, akit a magány nem ver le, nem tekinti el háttérrel sorscsapásnak az egyedüllétet, hanem életformának, amelyet megpróbál emberi tartalommal kitölteni. Dolgozik, és jól érzi magát betegei között, akik rászorulnak segítségére. A még magányosabbak, még elesettebbek sorsa a kontraszt: Mariann tulajdonképpen boldog ember. De tegyük hozzá mindjárt, Mariann azért lehetett olyan alak, amilyennek ezek után ezt a típusú ápolónőt elképzeljük, mert a nagyszerű Ruttkai Éva formálta ilyenné. Nehéz meghatározni, mit tett hozzá Szakonyi művészetéhez Ruttkai művészete — a kettő együtt alkotta remek, emlékezetes figurává Mariannt. Varga Géza rendezése szintén a siker egyik alappillére. A kisebb epizódszerepekben több nagy művész, Tolnay Klári, Gobbi Hilda, Ladomerszky Margit, Básti Lajos alakítása volt nagyon jó. Koncz Gábor, a férfi főszereplő, újszerű oldaláról mutatkozott be, le tudta vetni megszokásait .• rokonszenvesen jó szerepjátszása egyenértékű volt a női főszereplőével Világi. Több évre szóló, imponálóan nagyszabású vállalkozás ez a sorozat: a drámaírás két és fél ezer éves történetén át vezeti a hallgatót az idén ősszel kezdődött színházi bemutató sor. A középkor drámáit idén hallhatjuk, 1977-ben a korai reneszánsz, majd a Shakespeare-ciklus, végül a barokk drámák következnek. A középkori színházművészet nem anynyira a színházlátogató nagyközönség, mint a tudós filológusok, irodalomtörténészkedő múltkutatók, szakemberek számára ismert. Pedig az úgynevezett ,,középkori” színjáték (amelyben a társadalom minden rétege szóhoz jutott), a népi szokásoktól kezdve a vallásos ünnepi játékokig sokféle színt tartogat a mai hallgató számára is. A most bemutatott, ismeretlen francia szerzők komédiái azt bizonyítják, élvezhettek a „régi” da nház rabok ma is, modern fordításban és feldolgozásban. A kereszthez csak három széptevőt Illyés Gyula, Pathelin mestert pedig Hevesi Sándor fordította, és Varga Géza, illetve Molnár Mihály rendezte. Lehet vitatkozni azon, miért éppen a Pathelin mester került bemutatásra. Ismertebb darabja ez a francia középkori színházművészetnek, amelyet nálunk is sok helyütt játszottak. Sok remek, kevésbé ismert mű akadt volna még ugyanebből a korból. De bizonyára úgy gondolkoztak a mű rádióra alkalmazói, hogy Major Tamás rókaravaszságú ügvédje éppen híreshírhedettségénél fogva a legalkalmasabb arra, hogy a sorozatban szerepeljen. Valóban. Major Tamásnak ez a testre szabott szerep egyik legremekebb rádiós alakítása volt. Jelen időben A sorozat vasárnapi adásának címe: Találkozás önmagunkkal. Negyvenen túl ideje szembenézni magunkkal: mit valósítottunk meg az ábrándokból, tervekből, amelyeket fiatalabb korban magunk elé tűztünk. A riport egyik alanya, Nagy Attila fejezte ki a legjellemzőbben nemzedékének önvizsgálati kényszerét, amikor színészi nótájáról vallott. De érdekes volt a kétdiplomás taxisofőr, és a téeszelnök vizsgálódása is: az egyéni érdek és a közösségi érdek egymás mellé állításából a hallgató levonhatta a tanulságot. Jó volt Tárnai Gizella ötlete, és a megvalósításis tetszett. Ezt a sorozatot érdemes lenne folytatni, és másféle pályákon is vizsgálódni, mennyire elégedettek az emberek önmagukkal, teljesítményükkel és a világgal. Háry Márta Bizonyára sokan emlékeznek: alig egy éve jelent meg Hajduska István Tudósok közelről című könyve, amelyik ötven magyar akadémikus portréját tartalmazta, az azonos című rádiósorozat alapján. Most hasonló új könyvet lapozgatok, Magyar tudósportrék címmel a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. A kötet azokból az interjúkból ad válogatást, amelyek Kardos István Magyar tudósok című televíziósorozatában kerültek képernyőre az elmúlt években. Tíz tudóssal készült beszélgetést olvashatunk a könyben. E beszélgetésekből kirajzolódik előttünk Babics énig. Berend T. Iván, Gillemot László, Kardos Lajos, Köpeczi Béla, Marx György, Mátrai László, Straub F. Bruno, Szalai Sándor és Zólyomi. Bálint portréja: a tudósi és részben az emberi is. Hirtelen más kötetek is eszembe jutnak. Simon István interjúkötete, az írószobák. Bertha Bulcsú eddig két könyvet megtöltött íróportréi. Képzőművész- és zeneszerzőportrék. Egymás után jelentek meg hasonlók az eeves kiadóknál az elmúlt években. Olyan nagy számban, hogy szinte már jelenségről beszélhetünk. Valamely könyvtórus hirtelen megszaporodása mindig adott emberi, olvasói érdeklődés fere. A felsorolt és a hozzájuk hasonló köryek számának örvendetes növekedése véleményem szerint az egymás iránti érdeklődés, a kiemelkedő teljesítményt elért kortársak, az átlagosnál eredményesebb alkotómunka — és a vele járó életforma iránti egészséges kíváncsiság jele. Nagyon jó jel ez. A Magyar tudósportrék előszavában olvasható ez a részlet ,.A tudósok különböző irányból indulnak el, so■égül közös pontban találkoznak. Ez a középpont az ember. Különböző megközelítésből mindenyiküket ugyanaz érdekli és izgatja: hogyan tudjuk a valóságot úgy feltárni, megragadni, s az ismereteket felhasználni, hogyan könnyebbé, jobbá, szebbé tegye az ember életét.” Lényeges megfogalmazás ez, hiszen — talán nem túlzás ilyen megállapítást tenni — ezt segítik elő a maguk módján az ilyen könyvek olvasói is, azzal, hogy érdeklődnek a közösség érdekében dolgozó tudósok, írók, zeneszerzők és mások , embertársaik vam,kája, élete iránt. Éppen ezért örülni kell, hogy a Kossuth Kiadó tizenkétezer példányban megjelentette ezt a könyvet, hogy eljuthat sok emberhez. Mert egyre többen vagyunk — egyre többen leszünk —, akik érdeklődünk minden iránt, ami velünk vagy az érdekünkben, körülöttünk történik a világban. Akár tudósok munkájában, akár más formában mutatkozzon is az. (mátyás) LAPOZGATÓ Magyar tudósportrék A közművelődési törvényjavaslat országgyűlési bizottságok előtt A közművelődési törvényjavaslatról tanácskozott kedden — dr. Ortutay Gyula elnökletével — együttes ülésén az országgyűlés kulturális, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A beterjesztett törvényjavaslathoz Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólaló képviselők egyetértettek abban, hogy a törvényjavaslat jó és hasznos, s különösen azért fontos, mert a szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia kiteljesedése, a termelés, a tudomány és a technika fejlődése, a társadalmi tudat formálása, az életmódváltozás és a növekvő szabad idő korunk emberétől mind sokrétűbb műveltséget kíván. Megfogalmazták, hogy ezeket a célokat jól szolgálja a törvényjavaslat, amelyet egyébként jogi szempontból is alaposnak ítéltek. A két bizottság együttes ülésének vitájában felszólalt dr. Antalffy György, Barát Endre, Géczi János, dr. Guba Sándor, Horváth Miklós, dr. Kaposvári Júlia, Káli Ferenc, Mándics Mihály, dr. Mátay Pál, dr. Nezvál Ferenc, Palásti Józsefné, Petrovics Emil, L. Hegedűs László, Szászi Gábor, dr. Szokola Károlyné és Somogyi Istvánné. A vita után a két bizottság úgy foglalt állást, hogy a közművelődésről szóló törvényjavaslatot, néhány módosítással, elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek. AZ OPERETTSZÍNHÁZ DÍSZELŐADÁSA HÁGÁBAN Díszelőadáson mutatkozott be hétfőn este Hága közönségének a Fővárosi Operettszínház együttese, amely második hete vendégszerepel Hollandiában. Az est műsorán a Csárdáskirálynő szerepelt, amelyet a magyar művészek német nyelven, kirobbanó sikerrel adtak elő. A holland főváros legmodernebb, hatalmas színháztermében a közönség soraiban volt Van Doom kulturális miniszter, Kooijmans külügyi államtitkár, a külügyminisztérium, a kulturális minisztérium, a gazdasági minisztérium számos vezető munkatársa. Megjelent az előadáson Bebrits Anna, a Magyar Népköztársaság hágai nagykövete, és ott volt a Hágában akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A körút befejező állomása Breda lesz. A nagy siker nyomán tárgyalások indultak újabb hollandiai körút lehetőségéről. Megnyílt a IV. nemzetközi felnőtt bábfesztivál Pécsett Pécs egy hétre fesztiválváros lett: a Mecsekalján tartják a IV. nemzetközi felnőtt bábfesztivált, amelyen nyolc ország bábművészei vesznek részt. Az Ifjúsági Házban kedden ünnepélyes keretek között Lukács János, a városi pártbizottság első tikára nyitotta meg a fesztivált, s köszöntötte a tizenkét magyar bábegyüttes, valamint az angol, francia, japán, jugoszláv, osztrák, román és szovjet bábszínház tagjait. Jelen volt az UNIMA — a bábművészek nemzetközi szövetsége — elnökségének több tagja is, köztük dr. Jan Malik, az UTMA csehszlovák díszelnöke. Az UTMA védnöksége alatt háromévenként a pécsi fesztiválon találkoznak a legjobb bábszínházak, bábegyüttesek. Európában ez az egyetlen nemzetközi fóruma a felnőtt bábművészetnek. Az eddigi legnépesebb, leggazdagabb tartalmú a mostani találkozó: mintegy 450 részvevője van a mecsekaljai bábparádénak. Központi vezetőségi ülést tartott a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének központi vezetősége hétfőn délelőtt ülést tartott a Fészek Művészklubban, s értékelték az élet- és munkakörülmények alakításában, a kulturális és ideológiai nevelő munkában elért eredményeket, majd jóváhagyták az 1977-es mozgalmi tevékenység irányelveit. A központi vezetőség állásfoglalást fogadott el a szakszervezeti jogok gyakorlásáról, a bizalmiak és a bizalmi tanácskozások feladatairól, a tisztségviselőket megillető védelemről.