Népszava, 1976. november (104. évfolyam, 259–283. sz.)
1976-11-03 / 260. szám
1976. november 3 Elutazott az osztrák szakszervezeti küldöttség Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) küldöttsége, amely Anton Benga elnök vezetésével, a SZOT elnökségének meghívására látogatást tett hazánkban, kedden elutazott. Az osztrák vendégeket Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára búcsúztatta. Moszkvába utazott dr. Maróthy László Kedden dr. Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével ifjúsági delegáció utazott Moszkvába, a szocialista országok ifjúsági vezetőinek konzultációjára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára és a KISZ KB több vezetője búcsúztatta. Jelen volt Felix Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa. Az SZMBT küldöttsége hazautazott Kedden elutazott Budapestről a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely V. M. Sztriganovnak, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyettesének, az SZMBT első elnökhelyettesének vezetésével tartózkodott hazánkban. A delegációt, amely részt vett a Magyar —Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezletén, elutazása előtt fogadta Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, a társaság főtitkára és Sebestyén Jenő, a Külügyminisztérium főosztályvezetője búcsúztatta. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Munkásőrünnepség A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulójáról emlékeztek meg kedden délután a munkásőrség országos parancsnokságán. A parancsnoki iskolán tartott ünnepségen megjelent Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka, az ünnepi parancs kihirdetése után érdemeik elismeréséül munkásőröket, parancsnokokat, pártmunkásokat, a társ fegyveres erők és testületek, a szovjet hadsereg tisztjeit tüntette ki. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta Oravecz Ferencnek, a budapesti IX. kerületi zászlóalj parancsnokának, Angel Jánosnak, a Munkásőr Parancsnoki Iskola tanárának, Sörös Gyulának, a dombóvári városi önálló század parancsnokának és Beke Árpádnak, a miskolci városi zászlóalj törzse munkatársának. A kitüntetetteket Borbély Sándor, a párt Központi Bizottságának titkára köszöntötte. Eltemették Borka Attilát Kedden gyászolók sokasága kísérte mély részvéttel utolsó útjára a Rákoskeresztúri temetőben Borka Attilát, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosát. A kegyelet koszorúival övezett ravatalnál rótták le kegyeletüket egykori harcostársai, munkatársai, barátai. Kelen Béla, a budapesti párt végrehajtó bizottság tagja, a fővárosi pártszervezetek, a volt harcostársak nevében búcsúzott az elhunyttól, a párt és a munkásmozgalom régi harcosától. Borka Attila 1933-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1936-tól tagja volt a kommunista pártnak. Kiemelkedő tevékenységet végzett a budapesti pártmozgalomban, az ellenforradalmat követően a budapesti pártbizottság titkáraként dolgozott. Ez időben tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának és az országgyűlésnek Az Állami Fejlesztési Bank — Borka Attila egykori munkahelye — nevében Kádár István, a bank pártalapszervezeti titkára méltatta az elhunyt munkásságát. Gyászdallamok hangjai közben kísérték utolsó útjára, s helyezték végső nyugalomra Borka Attilát. KÖZÉLET A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének meghívására S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével küldöttség utazott Belgrádba, ahol részt vesznek egy, a szocialista demokrácia kérdéseivel foglalkozó kerekasztalkonferencián. Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter kedden hazaérkezett indiai és egyiptomi útjáról. A Magyar Szolidaritási Bizottság küldöttsége hazaérkezett Addisz Abebából, ahol részt vett az Afroázsiai Népek Szolidaritási Szervezete és a Délafrikai Nemzeti Kongreszszus (ANC) által rendezett nemzetközi szolidaritási konferencián. A Magyar Partizán Szövetség képviseletében Firenzébe utazott Darvasi István főszerkesztő, hogy részt vegyen az Olasz Partizán Szövetség (AMPI) kongresszusán. kitüntetés. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sallai Istvánnak, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ főosztályvezetőjének, eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából, a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. Köszönetnyilvánítás Az MSZBT országos elnöksége köszönetet mond azoknak a kollektíváknak és társadalmi szerveknek, amelyek a társaság VI. országos értekezlete alkalmából táviratban fejezték ki jókívánságaikat. Mocsáry Lajos emlékünnepség Mocsáry Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett kedden Egerben a Hazafias Népfront városi és Heves megyei tanácsa. Mocsáry Lajos a dualizmus korának kiemelkedő politikusa volt, állhatatosan küzdött Magyarország függetlenségéért, a magyarországi nemzetiségek nemzeti jogaiért, szembeszállt a nemzetiségi elnyomás képviselőivel. Délután, az emlékünnepség az Eger melletti Andornaktálya községben folytatódott: Mocsáry Lajos egykori családi házán emléktáblát helyeztek el. Szakszervezeti propagandisták kitüntetése Kedden a Szaktanács székházában ,,Szakszervezeti Munkáért” kitüntetéseket, elismerő okleveleket és jutalmakat adtak át fő társadalmi tisztségviselőnek, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a szakszervezeti oktatás propaganda- és agitációs munkájában. Az ünnepségen megjelent Virizlay Gyula, a SZOT titkára is, a fontos posztokon dolgozó tisztségviselők munkásságát Verbal Lajos osztályvezető-helyettes méltatta. A „Szakszervezeti Munkáért” kitüntetés arany fokozatát a következők vették át Ligeti Lászlótól, a SZOT alelnökétől: Benicz László (Magyar Optikai Művek), Egri Gábor (Pécsi Bőrgyár), Frecska János (Magyar Hűtőipar Kecskeméti Gyára) ,..öl István (VOSZK-kirendeltség), Kalapis János (Mecseki Ércbánya V., IV. sz. Bányaüzem), Kéri Mihály (Izsáki Állami Gazdaság), gyár), Rácz Sándor (Deli- Kiss Ferenc (MÁV Építé-receni Ruhagyár), Takási Főnökség), Lohr Tamás József (MÁV Járműjavító (Taurus Műszaki Gumi- Üzem). * önmagában az a tény is sokat mond, hogy a gyárakban és intézményekben a szakszervezeti politikai oktatás 28 ezer tanfolyamán csaknem 600 ezer dolgozóval folytatnak rendszeres párbeszédet politikai, gazdasági és társadalmi életünk fontos és közérdekű kérdéseiről a propagandisták. A statisztika évről évre növekvő számai természetesen nem tükrözhetik azt a nagyon lényeges társadalmi változást, amelynek eredményeként az egykori „iskolás” jellegű szakszervezeti tanfolyamok minőségileg továbbfejlődtek, s a rendszeres oktatás feladatainak teljesítése mellett egyre inkább vitafórumokká, az üzemi demokrácia rendhagyó eszközeivé nőtték ki magukat. Igaz, ezek a megállapítások ma még nem mindenütt és nem mindenkor helytállóak, ám a sokasodó jó példák jelzik a holnapot. Hónapról hónapra 30 ezer propagandista tanul és tanít, hogy a mindannyiunkat érintő és érdeklő kérdések széles skálájáról bontakozhasson ki tartalmas, nézeteket tisztázó és cselekvésre ösztönző eszmecsere a szakszervezeti,politikai oktatás tanfolyamain. A propagandisták önként vállalt nemes hivatásának és a közösség érdekében végzett munkának elismerését testesítik meg a most átadott kitüntetések, amelyekkel — jelképesen — a SZOT elnöksége azoknak a tisztségviselőknek is köszönetet mondott, akik ez alkalommal nem kaphattak meghívót a bensőséges ünnepségre. NÉPSZAVA ( A RÁDIÓ MELLETTI) RANGLÉTRA A szovjet rádió napja alkalmából került sor a rádiószínház új bemutatójára, Szamuil Aljosin, a sok országban ismert szovjet szerző színművének rádióváltozatára. A téma fölöttébb ismerős a magyar hallgatónak is, mert jó néhány hazai példát tudnánk említeni, olyan munkahelyi viszályokra, mint amilyet ez a játék ábrázol: a tehetséges kutató háttérbe szorul, s a tehetségtelen törtető érvényesül. A rádióváltozat feltehetően rövidebb lehet, mint az eredeti színmű, s talán ez is okozhatta, hogy a szereplők egy része meglehetősen vázlatos alakot kapott. Az íróilag legjobban megrajzolt hős nem a tehetséges fiatal tudós, a főszereplő, hanem annak főnöke, akit Kállai Ferenc igen életszerűen elevenített meg. Barlay Gusztáv rendezőként jó tempóban fogta össze az érdekes történetet, talán a hangszínek jobb elkülönítésével lehetett volna erősíteni a jellemeket. EMBEREK AZ UTCÁNKBÓL Natalja Szuharevics, a Moszkvai Rádió szerkesztője és Farkasházy Tivadar állította össze ezt a vidám műsort, amely Moszkva hétköznapjait mutatta meg sok derűvel. A magyar változat jó ötletre épült: Ariadna Sesztakova — akit a kabarészínház már megkedveltetett velünk — idegenvezetőként kalauzolja Harsány Gábort, s kettőjük beszélgetése köré épült fel az egyórás humoros műsor. Nem állíthatjuk, hogy ez az anyag színvonalában, vagy akár műfajilag végig kiegyenlített volt, az igényesebb, jellemeket felvillantó miniatűr életképek mellett üresebb járatú humoreszkek is elhangzottak, egészében véve azonban kellemesen szórakozhattunk a Benedek Árpád által rendezőileg jól poentírozott, s a kitűnő színészek egész sorát felvonultató játékon. Ennek a vidám moszkvai sétának ugyanaz volt a fő erénye, mint a más műfajú és igényű, fentebb említett színműnek: a ma embereivel, típusaival találkozhattunk mindkettőben, s ez nem kis dolog akkor, amikor oly sok rádiójáték kalandozik el hajdanvolt időkbe, vagy pedig sosemvolt idők parabolás kitalációiba. A RENESZÁNSZ HUMORA Vasárnap hallhattuk A magyar humor és szatíra történetének második részét. A reneszánsz humoros műveiből válogattak egy műsorra valót a szerkesztők, a rádiósítás és műsorvezetés feladatát Benedek István látta el — a tőle megszokott szellemességgel és derűvel (sőt, engedtessék meg ennyi incselkedés — „derüvel”). Egyszerű módszert választott, felelevenítette az „összekötő szöveg” régóta bevált műfaját, s időnként egy-egy irodalmi szöveg előadásával is besegített a színészeknek. Ez utóbbiak közül feltétlenül ki kell emelni Bánffy Györgyöt, aki remekül, ízesen tudja felidézni a régi nyelvi fordulatokat. Schubert Éva komikai tehetsége már rég nem szorul arra, hogy újra és újra felfedezzék, de érdemes hangsúlyozni jellemépítő készségeinek elmélyülését. Első jegyzetünkben ugyan már méltattuk, de itt sem mellőzhetjük Kállai Ferencet, aki évek óta csúcsformában teljesíti rádiós feladatait is, és ezúttal Janus Pannonius verseit hozta szinte életközelségbe. A további folytatáshoz kedvet csináló adást Seregi László rendezte. Háry Márta Szovjet tudományos könyvkiállítás A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kiadója, a Nauka termékeiből nyílik ma a „szovjet könyv ünnepe” rendezvényeként kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában. A kiadó az egyik legrégibb kulturális-tudományos intézmény a Szovjetunióban, csaknem egyidős a 250 éves Szovjet Tudományos Akadémiával. A mostani rendezvényen 800 művet mutatnak be. A kiállítás látogatói megtekinthetik a többi között a második világháború történetét feldolgozó tudományos munkákat. A bemutatón látható a Magyarország politikai és gazdasági rendszerét, történetét tárgyaló háromkötetes monográfia is. Novemberi színházi újdonságok Több érdekes bemutatót tartanak a színházak novemberben Budapesten. Elsőként, november 6-án, este, a József Attila Színházban játsszák Csiky Gergely: Buborékok című klasszikus vígjátékát. Edward Bond angol drámaíró Shakespeare-ről szóló drámáját „Fej vagy írás?” címmel viszi színre november 11-én a Vígszínház társulata. Ezzel a darabbal mutatkozik be a színház új, vidékről felszerződött rendezője, Valló Péter. Régi színházi siker kel új életre november 19-étől a Vidám Színpadon. A francia bohózat két mesterének, Flersnek és Caillavet-nek „Egy király Párizsban” című komédiáját Molnár Ferenc ültette át magyarra. A darabhoz Bágya András írt zenét, Szenes Iván verseket. Az évad jelentős vállalkozása Katona József: Bánk bán című tragédiájának bemutatása, Illyés Gyula átigazításában, a Thália Színházban. Az előadás érdekessége, hogy három szereposztásban nyújt módot a társulat színészeinek sokoldalúságuk bizonyítására. November 26-án lesz az első előadás. November 5-én játssza először a Fővárosi Operettszínház a Latinovits Zoltán betegsége, majd halála miatt a műsorról levett Békeffi—Fényes musicalt: „A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak." Főszerepében Hollai Kálmán fiatal színész mutatkozik be. November 26-án felújítják a Csárdáskirálynőt. Kerekes János köszöntése Operaházi tagságának 40. évfordulója alkalmából kedden bensőséges ünnepségen köszöntötték Kerekes , János karnagy, érdemes művészt a dalszínház vezetői. A népszerű karmester a jubileum alkalmából november 5-én, pénteken a Hovanscsina előadását dirigálja az Operaházban. Tanulmány, regény, krónika Öt új könyvről, röviden Hevesi Gyula Tanulmányok című kötete az Akadémiai Kiadó egyik újdonsága. Az 1970-ben elhunyt tudóst és közéleti embert válogatott írásain keresztül mutatja be a könyv. A kötet összeállítását szerkesztő bizottság végezte. Bognár Géza elnökletével. Hevesi Gyuláról az azóta szintén elhunyt Korach Mór írt rövid portrét a könyv elé. Még két kötetet említünk az Akadémiai Kiadó újdonságai közül. Az egyik Ágoston György A pedagógia alapfogalmai és a nevelési célrendszer című munkája, amelyik a neveléstudomány néhány fontos elméleti kérdésével foglalkozik, s mint ilyen, elsősorban a pedagógusjelöltek és a már működő tanárok érdeklődésére tarthat számot. A másik könyv az Utak és válaszútok a mai szociálpszichológiában, szerzője Pataki Ferenc. A Zeneműkiadó új könyvei között van egy sajátos regény, Erdődy János Párizsi éjszakák című műve. Az író maga nevezi sajátosnak regényét az előszóban, mert, mint mondja, tulajdonképpen ketten írták, és a „főszereplő-szerzőtárs” Heinrich Heine. A regény ugyanis elsősorban Heine párizsi zenekritikáinak cselekményes történetsorba, regénybe foglalása. Ugyancsak a Zeneműkiadónál jelentmeg, az öt évvel ezelőtt elfogyott első kiadás után most másodszorra, Brodszky Ferenc Ludwig van Beethoven életének krónikája című könyve. M. L A Kassák-múzeum a Zichy-palóiában Nagy gyalogjárásából ismét és végleg hazatér „A ló meghal, a madarak kirepülnek” című költemény szerzője, Kassák Lajos. A munkásirodalom, a magyar irodalom kiváló alakja az 1920-as, majd az 1930-as évek második felében többek között lapunk munkatársa is volt. Az emigrációból a Népszavának küldött „Munkásmozgalom és művészet” című cikksorozata, amely 1925-ben hat folytatásban jelent meg, hónapokig tartó, izgalmas vitát kavart. Ugyanazok a konzervatív szociáldemokrata költők, akik 1909-ben Adynak a Népszavában való szereplését gátolták, Kassákot is távol akarták tartani a laptól Szakasits Árpád és Révész Mihály, a Népszava akkori szerkesztőségének tagjai — kiálltak a nagy munkásíró mellett. November végére A tíz éve halott költő, elbeszélő, festőművész, esszéista — e sokáig mellőzött, rendkívül sokoldalú egyéniség — november végére új otthonba „költözik”. Az egykori Zichypalotában megnyíló Kassák Lajos Emlékmúzeum a Kulturális Minisztérium, a III. kerületi tanács és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttes munkája nyomán — az utóbbi „fiókintézményeként” jön létre Óbudán. A kastély emeletén megnyíló állandó kiállítás a Kassák-életmű ma is aktuális és fontos gondolatait, tanulságait érzékíti meg, rendkívül gazdag anyag segítségével, három teremben. A kiállításra kerülő anyag átfogó képet ad Kassákról, a XX. századi magyar líra egyik megújítójáról, A Tett és a Ma című folyóirat szerkesztőjéről, a magyar avantgarde-mozgalom megteremtőjéről — mondja Csaplár Ferenc, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa, a Kassák Lajos Emlékmúzeum vezetője. — Az első teremben a pályakezdéstől 1919-ig, a Tanácsköztársaság bukásáig folytatott munkássága követhető nyomon. Az itt kiállított tárgyak egyik legértékesebbje Tihanyi Lajos Kassákról festett nagyméretű portréja. A következő teremben az 1920. és 1945. közötti tevékenységét kísérhetik figyelemmel a múzeumlátogatók, akik itt a világszerte ritkaságnak számító könyvek, folyóiratok sokaságával találkozhatnak. Az egész kiállítás egyik legérdekesebb részének szánjuk Kassák tipográfiai, reklám- és színpadtervezői tevékenységének dokumentumait. Ezekben a művekben Kassák kísérletet tett egyebek mellett egy új, korszerű környezetkultúra létrehozására. Az itt bemutatásra kerülő könyv- és reklámtervek mai szemmel — 50 év múltán is —, frissnek, korszerűnek, aktuálisnak hatnak. „Egy ember élete ” Tulajdonképpen itt, ebben a teremben tárul fel igazán Kassák sokáig „hét lakat alatt őrzött titka”. Kassák számára a szocializmus — lényegének megfelelően — a politikai és gazdasági viszonyok megváltoztatása mellett az ember morális és szellemi felemelését, etikai és ízlésbeli átalakítását s az új tárgyi és szellemi kultúra létrehozását is jelentette. Az „Egy ember élete” — Kassák immár klasszikus memoárja — a korabeli magyar szocialista irodalom kimagasló alakjává tette. Miután 1926 őszén Bécsből hazatért írótársaival (Illyés Gyula, Déry Tibor, Zelk Zoltán), már nemcsak a Népszavában publikál. 1928-ban megindítja új folyóiratát, a Munkát. Prózai írásaiban továbbra is céltudatosan fáradozott tömeghatású szocialista irodalom létrehozásán, a magyar valóság feltárásán, a munkásság és a parasztság életének ábrázolásán. Itt érdemes felidézni, politikai tisztánlátásának érzékeltetésére, hogy „Marika, énekelj!” című, folytatásban megjelent regényében kommunista munkást szerepeltet, a munkás-paraszt szövetség gondolatával, ezzel kapcsolatban a munkásmozgalom helyzetével, a földosztással foglalkozik. Archívum is lesz A harmadik teremben Kassák 1945 utáni munkásságát mutatják be. Az egykori óbudai lakás hangulatát idézik fel a rendkívül sokoldalú művész maga által tervezett bútorai. Itt állítják ki személyes használati tárgyait — többek között jellegzetes kalapját — munkaeszközeit. Időszaki jelleggel az első emeleti nagyteremben Kassák nagyméretű táblaképeit is bemutatják. Egy másik teremben a XX. századi magyar és külföldi képzőművészek (közöttük Barcsay Jenő, Bálint Endre, Arp. Victor Vasarely, Schäffer) Kassák emlékére készített alkotásait helyezik el. Az emlékmúzeum fontos része lesz az archívum, ahol a több ezer kötetes könyv- és kézirattárat, a gazdag képzőművészeti gyűjteményt tanulmányozhatják a Kassák életével és munkásságával foglalkozó irodalmárok, képzőművészek. Szénási Éva