Népszava, 1976. december (104. évfolyam, 284–309. sz.)
1976-12-22 / 302. szám
1976. december 22. Magyar—francia szakszervezeti tárgyalások Kedden Budapestre érkezett a Galland, a Francia Általános Munkásszövetség — CGT — nemzetközi ügyekkel foglalkozó titkára A Ferihegyi repülőtéren Timmer József, a SZOT titkára fogadta. A két ország szakszervezeti központjának képviselői kedd délután áttekintették a magyar— francia szakszervezeti kapcsolatokat. Megállapították, hogy azok a testvéri és baráti együttműködés szellemében továbbra is jól fejlődnek. Elfogadták az 1977. évre szóló kétoldalú kapcsolatok tervét. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke vezetésével kedden a Parlamentben értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök. A tanácskozáson részt vett dr. Csendes Lajos, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Elsőként Pozsgay Imre kulturális miniszter adott tájékoztatást a közművelődés időszerű feladatairól. Ezután Polinszky Károly oktatási miniszter számolt be az oktatáspolitika időszerű kérdéseiről, a pedagógushiánnyal kapcsolatos gondokról és tervekről. Ezt követően dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnöke számolt be a helyi tanácsok és KISZ- szervezetek együttműködésének tapasztalatairól, majd Vallás Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese adott tájékoztatót az árellenőrzés helyzetéről és feladatairól. Az MNB és a Szeszipari Vállalat hitelszerződése Dr. Gyimesi János, a Szeszipari Vállalat vezérigazgatója és Mattányi Lajos, a Magyar Nemzeti Bank élelmiszeripari hitelfőosztályánal vezetője kedden aláírta a szabad egyházi komplex kukoricafeldolgozó üzem megvalósítására vonatkozó, a konvertálható export-árualapokat bővítő hitelszerződést. KÖZÉLET Az MSZMP néphadseregi bizottsága kedden ülést tartott, amelyen személyi kérdéseket tárgyalt. Részt vett és felszólalt Rácz Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB osztályvezetője. A pártbizottság Tárcsás Tibor vezérőrnagyot saját kérelmére az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkári funkciójából felmentette és Papp Dezső vezérőrnagyot első titkárnak megválasztotta. A vietnami néphadsereg megalakulásának évfordulója alkalmából Nguyen Duy Sanh ezredes, a Vietnami Szocialista Köztársaság katonai és légügyi attaséja kedden koktélt adott a nagykövetségen. A koktélon megjelent Cserni Károly altábornagy, honvédelmi államtitkár, dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, valamint a magyar néphadsereg és a társ fegyveres testületek, továbbá az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoki karának több tagja. Részt vett a koktélon Nguyen Phu Loai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, illetve katonai és légügyi attaséja. Szocialista brigádvezetők városi tanácskozása Vácott Kedden — a váci pártbizottság rendezésében — a városi üzemek szocialista brigádvezetői tanácskozást tartottak Vácott, a DCM kultúrtermében. Megvitatták az 1974-ben rendezett hasonló tanácskozás óta eltelt időszak munkaverseny-eredményeit, a brigádmozgalom fejlődését, és felkészültek az 1977. évi tennivalókra. A vitaindítóbeszámolót Pálmai László városi párttitkár tartotta. Bába József, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának brigádvezetője, a tanácskozás első hozzászólója, majd az őt követők, szinte valamennyien, beszámoltak az anyag- és energiagazdálkodás javításáról. Az Egyesült Izzó Váci Fényforrás- és Alkatrészgyárának kollektívája például az idén mintegy 10 millió forint, a HAGY csaknem 3 millió forint értékű anyagot, energiát takarított meg. Míg 1974-ben a városban 21 ezer dolgozót foglalkoztattak, az idén alig több mint 18 ezret. A létszámgondok fokozott erőfeszítésre, hatékonyabb munkavégzésre késztetnek. A jobb eredmények érdekében a közelmúltban több váci üzemben változtatták meg a gyártmányszerkezetet. A Magyar Hajó- és Darugyár helyi gyáregységében ez olyan jól sikerült, hogy idei tervüket minden téren túlteljesítik, s már most biztosították a feltételeket, amelyek segítségével jövőre jelentős bérszínvonal-fejlesztést érhetnek el. Porubszky Dezsőné, a DCM dolgozója, a győri Rába-műveknél tett látogatására hivatkozva kérte a gazdasági vezetőket: követeljenek nagyobb technológiai és munkafegyelmet. Hártó Lászlóné, a Kötöttárugyár brigádvezetője szerint a fegyelmezetlenség egyik oka, hogy az üzemek sok kilépőtömböt fogyasztanak. Vagyis: a tanácsok ügyfélfogadási, s a különböző szolgáltató üzletek nyitva tartási rendje miatt a dolgozók főként csak munkaidőiben intézhetik ügyeiket. A brigádok művelődésének új, minőségileg jobb, összehangoltabb rendszerét célozza a „Mában a holnapért” címet viselő mozgalom, amelyet az Egyesült Izzó váci gyára és a művelődési központ a keddi tanácskozáson hirdetett meg. Vác már harmadízben nyújt fórumot arra, hogy a szocialista brigádvezetők küldöttei — ezúttal mintegy másfél százan — városi szinten is kicseréljék tapasztalataikat, s a település vezetőivel találkozva elmondják eredményeiket, gondjaikat. Ezek a találkozók azt a minőségi változást is jelzik, ami a szocialista brigádmozgalmak fejlődésében az utóbbi években végbement — összegezte a tanácskozás tapasztalatait Gölöncsér Dánielné, SZMT-titkár, M. P. Teljesítették idei tervüket Munkaverseny-eredmények az Ikarusban, a Csepel Művekben és a Ganz-MÁVAG-ban Az idén a gépipar az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág termelése 6 százalékkal nagyobb, mint a múlt évben. Ehhez nagymértékben hozzájárult a dolgozók munkaverseny-vállalásainak teljesítése. Az ötéves terv induló évének befejezése előtt tíz nappal számos gyár már teljesítette évi tervét, s most olyan termékekből gyárt terven felül, amelyek mind itthon, mind külföldön keresettek. Az Ikarus gyár dolgozói — akik az év elején elsőként tettek, munkaverseny-vállalást az ötéves ten 7 maradéktalan teljesítéséresdecember közepére teljesítették tervüket, amely a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb termelést írt elő. A gyár több mint 500 szocialista brigádjának 7000 tagja a többletvállalásokban szereplő 400 autóbusz szerelésén dolgozik ezekben a napokban. A lendületes munkaverseny eredményeként az idén mintegy 200 millió forinttal csökkent a gyártmányok önköltsége. A Csepel Vas- és Fémművek legtöbb gyára is teljesítette már tervét. A Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárban több mint 280 ezer kerékpár készült el az idén, ennek felét exportálták. A gyár dolgozói most már a terv túlteljesítésén dolgoznak. A Szerszámgépgyár, amelynek termékei iránt rendkívül nagy a kereslet, eddig a tervezettnél több mint 10 százalékkal exportált többet. A Ganz-MÁV AG legtöbb svára is teljesítette már 1976-os tervét. A munkaverseny eredményeként határidő előtt adták át azokat a szivattyúkat, amelyeket a Tiszai Hőerőműben szerelnek fel. A tervezettnél előbb szállították le a Borsodi Vegyi Kombinát által rendelt három darut is, határidő előtt fejezték be a Szovjetunióba exportált sno. motorvonat végszerelését, s a tervezettnél két héttel előbb készült el a negyedik háromrészes motorvonat a Jugoszláv Államvasutak részére. (MTI) / NÉPSZAVA Ünnepi társulati ülés a 80 éves, 25 éve újjáépült Vígszínházban Negyedszázaddal ezelőtt 1651 decemberében született újjá a budapesti Vígszínház. A romokból felépült, nagy múltú, hagyományokban gazdag színház 25. jubileumát kedden társulati ülésen ünnepelték a színház dolgozói. Várkonyi Zoltán igazgató megnyitó szavai után dr. Mezei Gyula, a Fővárosi Tanács művelődésügyi főosztályának vezetője, Vass Imre, a művészeti szakszervezetek szövetségének főtitkára és Fehér Istvánné, a XIII. kerületi pártbizottság titkára köszöntette a társulatot. Az ünnepi köszöntők hangsúlyozták: a Vígszínház szocialista színházművészetünk része, társulata estéről estére maradandó élményt nyújt, alkotóan folytatja a színház hagyományait, hozzájárul a magyar színházművészet megújításához. Az idős színésznemzedék nevében Bilicsi Tivadar kiváló művész, a fiatal színészek nevében Hegedűs Géza mondott köszöntőt. ,Az ünnepségen első ízben adták át a színház 23 dolgozójának a törzsgárdatanokat megillető lapot és jutalmat. Dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes feltüntetést nyújtott át a színház több dolgozójának. Első ízben osztották ki az Ajtay Andor Alapítvány díjait, e kitüntetésben kimagasló művészi teljesítményeiért Sulyok Mária és az időközben elhunyt Somogyvári Rudolf részesült. Irodalmi felfedezés Londonban Byron- és Shelley-kéziratok tömege, valóságos irodalmi kincstár került napvilágra Londonban egy bankfiók dohos pincéjéből. A véletlen szülte felfedezés a Barclays Barak Pall Mall-i fiókja átalakításának köszönhető. A szakértők benéztek abba a boltíves helyiségbe is, ahol több mint száz éve porosodtak érintetlenül hatalmas bőröndökben és rézsarkú ládákban a bank egykori ügyfeleinek rég elfelejtett értékei. Az egyik bőröndöt a nagy romantikus költő, Byron barátja, Scrope Berdmore Davies helyezte letétibe a bank jogelődjénél. A vén bőröndbe hanyagul bedobált kéziratok, levelek, dokumentumok tarka gyűjteménye irodalmi szakértők első véleménye szerint a század talán legnagyobb angol irodalmi felfedezése. A bőröndből egyebek között előkerült: Byron Childe Harold című verses regénye 3. énekének kézirata, Shelley, „Himnusz az értelmi szépséghez "című költeményének első vázlata és több, eddig ismeretlen verse, sőt, Wellington herceg és Morus Tamás egyik levele is. A kéziratok rendezésére a British Museum könyvtárát kérték fel. " Sajtótájékoztaató a Televízióban • PP •• 1 PP PP *1 PP Bővülő műsoridő, új filmek és sorozatok Elöljáróban néhány érdekes statisztikai adat Nagy Richard — a Magyar Televízió elnöke — beszámolójából : Magyarországon jelenleg kétmillió-kilencszázezer televíziós vevőkészülék „talált gazdára”. A színes apparátok száma: huszonnégyezer. Mindez azt jelenti, hogy szinte minden negyedik lakosra jut egy televíziós készülék. (És ez nemzetközi viszonylatban is jelentős.) A televízió hetente nyolcvankét órán át „üzemel” — a „másfél” csatornán. Évi filmszükséglete: négyszáz nagyjátékfilm, és nyolcszáz dokumentumfilm. A televízió eírpercnyi műsora (ideértve a szünetjelt, s a „műszaki hibát” is) pontosan 5433 forintba kerül. A műszaki fejlesztés, a jövő terveiből is hadd idézzünk néhány érdekes adatot: A Telecentrum (amely minden problémát megoldhatna) 1990 előtt „nem realizálódhat”. (Hat-hét milliárdot igényelne.) De addig is a televízió próbálja „áthidalni” a nehézségeket. Például a Szabadság téri székházban három új stúdió épül a következő esztendőkben. Ugyancsak a következő esztendőkben felépül a székház közelében az új tízemeletes szolgáltatóház. S előreláthatólag — 1977 elején — átadják az új gyártó részleget Óbudán, a Bojtár utcában. És most nézzük a legfontosabb televíziós újdonságokat. A következő esztendőben némileg bővül a műsoridő. 1977 január elsejétől — szombatonként — műsort sugároz a kettes csatorna is. Ezentúl (kivétel az iskolatelevíziós napok programja) általában 16.45-kor indul a műsor. Pénteken és szombaton pedig — tekintettel a hétvégi szabadnapokra — később „zár” a televízió. — A műsorbővítés mellett — hangsúlyozta Nagy Richárd, a Magyar Televízió elnöke — szándékunk: az igazi választékbővítés is. Ezt a választékbővítést igazolja a televízió (1977-es) első negyedévi műsorterve is. Az aktuális — politikai és ismeretterjesztő — műsorok legtöbbje az 1977-es esztendő kiemelt feladataival, megoldásra váró problémáival, gondjaival foglalkozik. Hírt kaphatunk — két adásban is — a világgazdaság változásairól. A Mire költünk 45 milliárdot? című sorozat pedig arról számol be, hogy mit csinálnak azok az üzemek és termelőszövetkezetek, amelyek részesültek az állam exportfejlesztési hiteléből. A Hat nap és a hetedik című riportfilm a Kőbányai Porcelángyár Célbrigádjának mindennapjait idézi, a Kőművesfalu című dokumentum pedig Monok — Kossuth szülőfaluja — változásáról számol be. Az irodalmi és drámai műsorok közül elsőként az íratlan költészet című új sorozatot említjük, amely a „szóban, énekben élő” kulturális emlékeket mutatja be. A nagyvilág színházi eseményeiről, s a honi színház vajúdó problémáiról számol be a Világszínpad-sorozat, a Napló pedig Radnóti Miklós önéletrajzi regényéből, verseiből ad ízelítőt a kordokumentumok kiegészítésével. Bemutatásra vár a többi között Dobozy Imre, Török Gyula, Mészöly Miklós, Végh Antal, Bíró Zsuzsa egy-egy új játéka. És tévéadaptáció készült Krúdy Gyula, Csehov, Natalia Ginzburg ismert műveiből, valamint Szophoklész Oidipusz királyából. Portréfilm idézi Ferencsik János, Sőtér István, Vitt Tibor és Hont Ferenc munkásságát is. Fogadjunk, hogy végignézi? — Ez a címe a szórakoztató rovat új sorozatának, amely szombatonként jelentkezik. Láthatjuk Piros Ildikó és Huszti Péter közös műsorát. És újra indul a Ki mit tud? — a fiatalok népszerű vetélkedősorozata. A döntő időpontja: 1977. április. A filmsorozatok közül elsőként a francia Érzelmek iskoláját említjük, amely Flaubert ismert regényéből készült. Francia filmesek dolgozták fel a Rosenberg házaspár történetét. Rembrandt szellemét, munkásságát idézi egy új angol képzőművészeti sorozat. És láthatjuk a többi között a következő negyedévben a Lisszaboni éjszaka című NSZK, a Kikötő című szovjet, a Hős falu című spanyol, az Onibaba című japán, és a Tíz kicsi indián című amerikai filmet. Valamint hat filmből álló Solohov-sorozatot is bemutat a televízió. A sportról se feledkezzünk meg. Ausztriából síugró ■ és alpesi versenyt közvetít a televízió. A munkatársak ellátogatnak Helsinkibe és Tokióba , a műkorcsolya-vetélkedők helyszínére. És a televízió — előreláthatólag — részletesen beszámol a San Sebastian-i atlétikai fedett pályás EB eseményeiről is. G. I. Megemlékezés Tömörkény Istvánról Kedden Szegeden a város kiváló írójára, Tömörkény Istvánra emlékeztek. Az alkotó születésének száztizedik évfordulója alkalmából megkoszorúzták Tömörkény Istvánnak a Tisza partján levő szobrát, az író egykori szülőházánál az emléktáblát, a belvárosi temetőben levő sírját, valamint a róla elnevezett gimnázium előtti szobrot. A Szombat délelőtt Beszűkült, téliesre fordult a Szombat délelőtt adása. Hiába állapítjuk meg róla, hogy így is kerek egészet, stílusában és mondanivalójában egységes, jó műsort hallottunk. Ennek az adásnak a nyár, a tavasz és az ősz hozza meg csúcsformáját, és télen amolyan kulturális-művelődési lappá változik, amilyenből több is van a rádióban, lehet ugyan, hogy nem elég, de nagy többségükben régi jó hagyományokra építő, komplex kulturális műsorok. Mellettük egy kissé sápadtabb a Szombat délelőtt, hiszen vállalt profilja nem ez lenne. De ahogy az ember télen beszorul a szobába, és világa zártabbá válik, úgy lett színtelenebb a nyárra építő műsor is. Voltak kimagasló pontjai e mostani szombat délelőttnek is. dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter kitűnő portréja, amely a „Pihenőidőben” alcím alatt azt ábrázolta, milyen is egy miniszter munkaidő után, „civilben”. Tetszett Kulcsár Katalin beszélgetése Görgey Gáborral. De már a karácsonyi üdülési lehetőségek listája — és a riport is — fáradtabb, ernyedtebb volt 117 perc színházról, rádióról, televízióról Ennek a műsornak viszont éppen az adja meg karakterét, hogy mindig meg tudja választani központi mondanivalóját, központi szereplőjét , és e köré a mag köré csoportosítja a többi számot Benkő Tibor szerkesztő. Ezúttal e „mag” Moldova György volt, akinek remek történetei, mondásai, egyáltalán, minden mondata írói munkára vallott. Moldova „rádiós” író is, poénjai és sztorijai talán jobban csattannak a rádióban, mintha olvassuk őket. És különös zamatot ad írásainak, hogy az írói jelenlét megismételhetetlen varázsát élvezhetjük, amikor összekötő szövegeivel, oldó-kapcsoló narrátorkodásával felüdíti a műsor egészét. A másik nagy találat: Szabó Gyula, akinek Tiborctól Columbóig oly széles szerepskálán figyelhettük meg működését az utóbbi időben. Régi mulasztást pótolt Pásztor Magdolna riportja, amikor meglátogatta a nyugdíjas színészeket. A sok jó riport mellett volt persze gyengébben sikerült is, iskolás szintű ismeretterjesztő felolvasás, de szerencsére, a műsor egészére nem ez a jellemző. A 117 percet igyekeztek most is önkonomikusan kihasználni, jól gazdálkodni idővel, anyaggal is ez sikerült. A magyar humor és szatíra története Már a 9. darabjánál tart, pedig még csak nemrégiben kezdték el Marton Frigyesék történelmi időgépükkel a kalandozásokat. A magyar irodalom humoros, szatirikus tájain találtak bőven rádióra kívánkozó, érdekes, ma is aktuális mondandót, s ha nem volt talán teljesen a mának szóló, változtattak rajta, magyarázatokkal spékeltük meg, hogy értsük ma is, min szórakoztak eleink. Kaposy Miklós és Farkasházy Tivadar szerkesztők már az 1700-as esztendők vége felé járnak, a Poéta-cenzúra Debrecenben című vidám iskoladráma ugyanis 1793-ból való. Abody Béla átdolgozása nem tudom, mennyit változtatott az eredeti* mű szövegén, derűs bevezetője viszont igencsak jót tett a darabnak. Benkő Gyulától Harkányi Endrén át Mécs Károlyig és Kern Andrásig remekül mondták-játszották a régies figurákat és strófákat színészeink, akárcsak a másik, közjátékműfajú bemutató színészei is. Maros Gáborral, Agárdi Gáborral, Inke Lászlóval. E második rész címe: András kovács királysága. Szentes Reginald művéből Görgey Gábor dolgozta át. Ilomházyi László rendezésében láthattuk annak idejé Egerben, és a televízióban ,s ezúttal a rádió is felfedezte ezt a derűs kis munkát. Jól szórakoztunk ezúttal is a humortörténeti bemutatókon, és megállapíthattuk, a mintegy 40 részesre tervezett sorozat első kilenc darabja nagyjából hasonló színvonalon, jó feldolgozásban és tálalásban hozza elibénk a magyar irodalmi múlt derűs, szatirikus, mulattató kedvét. Háry Márta ( A RÁDIÓ MELLETT) A Rajz János-alapítványt kedden első ízben adták át a budapesti Nemzeti Színházban. A díjat — a színház művészeinek titkos szavazása alapján — Vörös Eszter és Szokolay Ottó színművésznek ítélték oda.