Népszava, 1977. január (105. évfolyam, 1-25. sz.)

1977-01-14 / 11. szám

1977. JANUÁR 14., PÉNTEK 105. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR . VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 1977: az anyagi és szellemi erőforrások hatékonyabb kihasználása az építőiparban Ülést tartott az építők szakszervezetének központi vezetősége Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak­­szervezetének központi ve­zetősége a szervezet szék­házában csütörtökön ki­bővített ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottságának elnöke, So­mogyi Miklós, az MSZMP KB tagja, Juhász Ottó, a SZOT titkára, Kádár Jó­zsef és Sárosi János épí­tésügyi és városfejlesztési, Dobrotka László könnyű­ipari, Kovács Imre mező­­gazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes. A kibővített központi vezetőségi ülés első napi­rendi pontja az 1976. évi feladatok teljesítésének és az 1977. évi terv főbb cél­jainak megvitatása volt. A vita alapját képező kö­zös beszámolókat a part­ner minisztériumok és a központi vezetőség az ülés részvevőinek már koráb­ban megküldte. Podina Sebő, a szak­­szervezet titkára, a beszá­molókat kiegészítő hozzá­szólásában elmondta, hogy az V. ötéves terv nehezebb gazdasági körül­mények között indult. Ez elsősorban nem a növeke­dés megjelölt nagyságá­ban, hanem sokkal inkább a teljesítés körülményei­ben volt érzékelhető. A nehézségek tudatában mind a gazdasági vezetők. A központi vezetőség a népgazdasági feladatok teljesítésével összhangban döntőnek tartja, hogy a dolgozók az üzemi demok­rácia különböző fórumain részletesen ismerjék meg a népgazdaság reális hely­zetét, az ágaz­ú céljait, és ezek megvalósítására irá­nyuló konkrét vállalati, munkahelyi tennivalókat. Ezért a központi vezető­ség fontosnak tartja, a mind pedig a szakszerve­zeti tisztségviselők első­sorban a munka haté­konyságának növelését szorgalmazták. A szocia­lista brigádok legfonto­sabb vállalásai is a gaz­dasági tervek teljesítésé­hez kapcsolódtak. A tava­lyi gazdálkodás egyik eré­nye, hogy a többletterme­­lés szinte minden terüle­ten a termelékenység emelkedéséből fakad, vállalatok gazdasági és politikai vezetői az eddi­ginél is nagyobb gondos­sággal határozzák meg gazdasági céljaikat, hogy ezek alapján a szocialista brigádok vállalásai, fel­ajánlásai is konkrétak, teljesíthetők és értékelhe­tők legyenek. A vállalatok akkor jár­nak el helyesen, ha a fel­adatok megvalósítását megfelelő anyagi és er­kölcsi elismeréssel hono­rálják. Ha kidolgozzák az elismerés módozatait, és ezeket időben ismertetik az érintettekkel. Ha az éves bérpolitikai intézke­déseket úgy alakítják ki és hajtják végre, hogy az az eddiginél jobban szol­gálja a tervek teljesítését. A bizalmiak jog- és ha­táskörének, felelősségének növekedése is jól kama­toztatható a gazdasági, szociális és közművelődé­si tervek megismertetésé­ben, végrehajtásában. Podina Sebő végül né­hány olyan időszerű fel­adatra hívta fel a figyel­met, amelyeket a társmi­nisztériumok és a szak­­szervezet csak közösen oldhat meg. Javítani kell a munkahelyi szociális el­látás színvonalát, nemcsak a munkaerő megtartása miatt, hanem az ember megbecsülésének jeleként is. A közművelődési fel­adatok végrehajtását a szakmai, politikai és ál­talános műveltségi szín­vonal emelése mellett a technológiai fejlesztés is sürgeti. A jelenlevő miniszter­­helyettesek tájékoztatták a központi vezetőséget a ta­valyi tervteljesítés ta­pasztalatairól, majd az idei feladatokról szólva (Folytatás a 3. oldalon) Szakszervezeti feladatok llukcióretin M­oszkvában­ ma figyelemre méltó tanácskozás nyílik, tartalmában és formájában külön­bözik az eddigi párbeszédektől, amelyeket a nemzetközi békemozgalom szervezett. Hivatalosan a békeszerelő erők világfóru­­mának hívják a KGST-palotában összeülő tanács­kozást, amely utal arra is, hogy a fórum gondo­lata a jó három évvel ezelőtt lezajlott moszkvai béke-v világkongresszuson született meg. Az elne­vezés magában foglalja, hogy a párbeszéd világ­méretű lesz. A résztvevők a nemzetközi közvéle­mény globális képviseletét biztosítják: mintegy négyszáz vendéget várnak a szovjet fővárosba, sok országból, sok békéért dolgozó­ tevékenykedő mozgalom, csoport képviseletében, tekintet nélkül világnézetre, társadalmi hovatartozóságra és val­lási felfogásra. A mostani párbeszéd tehát nem­csak a moszkvai kongresszus határozatának, ha­nem a szellemének is a szülötte. Világméretű lesz a párbeszéd azért is, mert a legfontosabb­ világproblémákat öleli fel. A leg­­globálisabb probléma kétségtelenül a nemzetközi enyhülés, amelynek biztató, de sok akadállyal te­letűzdelt útján járnak a béke hívei, az emberi­ségért őszintén aggódók és küzdők. Nem véletlen tehát, hogy a moszkvai párbeszéd hat munkabi­zottságának központi témája az enyhülés. Hogyan lehet folytatni helyi és világméretek­ben az enyhülést? Hogyan kell leküzdeni az aka­dályokat? Hogyan szokták értelmezni egyáltalán a fogalmat? Miként lehet fokozni a nemzetközi együttműködést a nemzetközi légkör javulásáért? Melyek az együttműködés formái? Olyan kérdé­sek ezek, amelyek napirendre kerülnek, mert mindenütt felvetődnek a gondolkodó közvéle­ményben. Nyilvánvaló, hogy az enyhülés legfontosabb előmozdítója a leszerelés ügyének a munkálása. Ennek a témának is külön bizottság lesz a gaz­dája. Időszerűséget ad a kérdéscsoportnak, hogy a leszerelés a legutóbbi ENSZ-közgyűlés közép­pontjában állt, várhatók a témakörben szovjet— amerikai tárgyalások, születtek fontos határoza­tok, amelyek végrehajtását előbbre kell vinni. A párbeszéd részvevői elmondták véleményü­ket az enyhülés és a tudományos-technikai forra­dalom, a békés egymás mellett élés és a világgaz­­disán összefüggéséről, a közvélemény és a világ­politika viszonyáról.­­­ó­­ágán fogalmazottak a témakörök. S azzal az­­ igénnyel szervezték a párbeszédet, hogy nyílt fórum legyen, kerüljenek felszínre az összekötő és elválasztó gondolatok egyaránt, hogy tisztább legyen a kép, s az őszinte beszélgetésből szülessen meg a közvélemény újabb, szélesebb összefogása. Kerekasztal-beszélgetés a ma nyíló tanácskozás, s bizonyos, hogy ha a béke hívei be­­sz­életnek egymással kötetlen formában, a prob­lémák megközelítésének különböző útjait feltár­va, könnyebb lesz az egyeztetés. Maga a moszkvai tanácskozás az új nemzet­közi légkör eredménye, s reméljük, hogy újabb jó reményekre jogosít. Kóródi József Aczél György Berlinbe érkezett 3 ír­ói k­ia­dóit­­ok a pártközi mifibrszóló­sok Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának vezetésével szerdán a késő esti órák­ban megérkezett Berlinbe a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége. A küldöttséget a pályaud­varon Kurt Hager, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hans- Joachim Hoffmann, a KB tagja, művelődésügyi mi­niszter, Paul Markowski, a KB tagja és Ursula Rag­­witz, a KB osztályvezetői fogadták. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás berlini ma­gyar nagykövet. Csütörtökön az NSZEP KB székházában megkez­dődtek a két küldöttség között a megbeszélések. Dr. Szűrös Mátyás ber­lini magyar nagykövet csütörtökön este vacsorát adott az Aczél György ve­zette magyar pártküldött­ség tiszteletére. A vacso­rán Kurt Hager, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB tit­kára, Margot Honecker*, az NSZEP KB tagja, nép­művelési miniszter, Hans- Joachim Hoffmann, a KB tagja, művelődési minisz­ter. Hans-Joachim Böhme, a KB tagja, felső- és szak­­oktatási miniszter és dr. Herbert Krolikowski kül­­ügyminisztériumi állam­titkár is megjelent. Pénteken a magyar pártküldöttség Halle me­gyébe látogat. (MTI) ­ Nem alku kérdése........................... 3 Késői tanulságok............................. 3 Tájékoztatás az új bértarifa-rendszerről­­.............. 4 Jövő heti rádió- és televízióműsor . 7 Piaci és időjárás-jelentés .................8 Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: a Mi­nisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az igazságügy-miniszter és a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszok­ról szóló törvény terveze­tét, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A kormány jóváhagyta a Lenin Kohászati Mű­vek acélművének fejlesz­tésével, valamint új acél­művek létesítésével kap­csolatos beruházási javas­latokat. A közlekedés- és posta­­ügyi miniszter javaslatot tett a záhonyi vasúti át­rakókörzet IV. fejlesztési ütemének beruházására A kormány az előterjesz­tést elfogadta. Az igazságügy-minisz­ternek, valamint a Minisz­tertanács titkársága veze­tőjének javaslatára a kor­mány határozatot hozott a hatáskörébe tartozó­ ki­tüntetések adományozásá­nak új, egységes szabá­lyozásáról. A Minisztertanács ez­után egyéb ügyeket tár­gyalt. 31a kezdődik Moszkvában a békeerők világfóruma Kállai lutf­ulti vozvtósón!­nto ff ér host*! t a­ntantfur k­üldöttség Január 14. és 16. között ülésezik Moszkvában a békeszerető erők világfó­ruma, amelyre csütörtö­kön utazott el a magyar küldöttség Kállai Gyulá­nak, az Elnöki Tanács tag­jának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, illetve az Európai Bizton­ság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsá­ga elnökének, az Országos Béketanács elnöksége tagjának vezetésével. A küldöttség helyettes vezetője Pethő Tibor, or­szággyűlési képviselő, az Országos Béketanács el­nökhelyettese, a Béke-vi­­lágtanács tagja, a Magyar Nemzet főszerkesztője. A delegáció tagjai: dr. An­­talffy György egyetemi ta­nár, országgyűlési képvi­selő, a Magyar Jogász Szö­vetség elnöke, a­ szegedi József Attila Tudom­ány­­egyetem rektora; Borbély Gábor, a KISZ központi szottságának f­ő titkára, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság alelnöke; Duschek Lajosné, a SZOT titkára, a Magyar Nők Országos­anácsának, illetőleg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának v­alamint a Magyar— Szovjet Baráti Társaság­nak az alelnöke; Gyovai Gyula, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója, az OBT tudományos bizottságának tagja; Lőrincz Tamás, a KKI elnökhelyettese, az OBT alelnöke, az OBT le­szerelési szakbizottságá­nak vezetője; dr. Nagy Fe­renc, az OBT tudományos bizottságának titkára; dr. Sütő Gyula, az OBT titká­ra, a Magyar ENSZ Tár­saság intéző bizottságá­nak tagja; Tánczos Tibor, a történelemtudományok kandidátusa, az OBT tag­ja; Vajda Péter újságíró, az OBT elnökségének tag­ja­ Csütörtökön Kállai Gyu­la vezetésével Moszkvába érkezett a békeerők moszkvai világfórumán részt vevő magyar dele­gáció. A küldöttséget a Seremetyevói repülőtéren Marjai József nagykövet és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták. Bokor Pál, az MTI tu­dósítója jelenti: A leszerelés és a béke kérdései napjainkban azo­nosak az emberi nem fennmaradásának kérdé­sével — állapította meg a békeerők moszkvai világ­fórumának szervező bi­zottsága által rendezett sajtóértekezleten Sean MacBride, a nemzetközi békeiroda vezetője. Ez az oka annak — mondotta —, hogy a leszerelés és az enyhülés problémái min­den ország számára lét­fontosságúak. Sok helyen azért nem fordítanak rá­juk kellő figyelmet, mert a katonai és ipari körök egy része felvirágzását a fegyverkezésből húzott haszonnak köszönheti. A békeerők moszkvai világfórumának egyik fő témája a leszerelés lesz. A nemzetközi békemozga­lom ír származású vezető személyisége szerint ez a probléma nem egyedül a túlélés szempontjából ki­emelkedő jelentőségű, ha­nem a világ kevésbé fej­lett részeinek felemelke­dése szempontjából is. A békeerők világfóruma ma reggel nyitik meg a KGST moszkvai székházá­nak konferenciatermében, s három napig tart. Romesh Chandra, a Bé­­ke-világtanács főtitkára a sajtóértekezleten elmond­ta, hogy a fórum több te­kintetben különbözik majd a korábbi hasonló rendez­vényektől. Mindenekelőtt a szélesebb képviselet te­kintetében. Chandra közölte, hogy a fórumon részt vevő szov­jet delegációt Viktor Afa­­naszjev, a Pravda főszer­kesztője vezeti. Amint csütörtökön este ismeretessé vált, a moszk­vai békefórum résztvevői munkájuk zömét 13 vita­csoportban fogják végez­ni. Ezek mindegyike egy­­egy nagyobb, elsősorban a leszereléssel összefüggő problémakörrel foglalko­zik majd. A vitacsoportok megalakítása révén válik lehetővé, hogy a fórumon, ahol előreláthatólag mint­egy 110 ország csaknem ötszáz küldötte lesz jelen, a kor leglényegesebb kér­déseit érintő tárgyszerű dialógus alakuljon ki. A moszkvai békefóru­­mon egyébként ott lesz az ENSZ főtitkárának Szemé­lyes képviselője, valamint az UNCTAD megbízottja és mintegy 70 nemzetközi szervezet is képviselteti magát. A Famutfonóipari Vállalat miskolci gyára 1976-os évi tervét 103,7 százalékra teljesítette. A túlteljesítés az üzem korszerűsítéséből és a jobb munkaszervezésből adódott. Bevezették a „Dolgozz hibátlanul és hatéko­nyabban” mozgalmat a mennyiségi és minőségi szintek emelése érdekében. Az 1977-es évi terv 649 millió forint termelési értéket irányoz elő. Képünk a szalagnyújtó gépnél készült (MTI Fotó) Púja Frigyes Izmirbe utazot Púja Frigyes magyar külügyminiszter csütörtö­kön, törökországi hivata­los látogatásának negye­dik napján az Égei-tenger partján fekvő nagyváros­­ba, Izmirbe utazott. Isz­tambul Yeşilköy repülő­terén Púja Frigyest Na­­mik Kemal Sentü­ik isz­tambuli kormányzó bú­csúztatta. Külügyminiszterünk az­ előzetes program szerint Izmirből ellátogat Efesbe (Ephesosba), ahol törté­nelmi és művészettörténe­ti emlékeket tekint meg. A haladó török sajtó változatlanul kiemelt he­lyen foglalkozik a magyar külügyminiszter látogatá­sának jelentőségével, hangsúlyozva, hogy az Ankarában folytatott tár­gyalások, a hosszú lejára­tú együttműködési meg­állapodás aláírása új sza­kaszt nyit a két ország kapcsolatai további fej­lesztésének útján.

Next