Népszava, 1977. január (105. évfolyam, 1-25. sz.)
1977-01-04 / 2. szám
Munkásgyűlés a Csepel Autógyárban Már hagyomány a Csepel Autógyárban, hogy az új esztendő első műszakja előtt munkásgyűlésen ismertetik az éves feladatokat. Hétfőn kora reggel a gyár szerelő csarnokában mintegy 6000 dolgozó részvételével tartottak gyűlést, amelyen ott volt Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára és Farkas Lajosné, a vasasszakszervezet titkára. Dr. Novák Béla vezérigazgató beszámolójában elmondotta, hogy 1976 a gyár fennállása óta az egyik legeredményesebb év volt. Az előzetes számítások szerint készáru-termelésüket 101,6 százalékra — 3 milliárd 67 millió forint — export-előirányzatukat pedig 108,6 százalékra teljesítették. A gyár belföldi és nemzetközi kooperációs kötelezettségeinek maradéktalanul elegett tett. 1977. január 4. Az Elnöki Tanács elnöke fogadta a diplomáciai képviseletek vezetőit A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői január 3-án, az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losoncit Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Elnöki Tanács fogadásán részt vett Gáspár Sándor és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, valamint Kepes Imréné, a Külügyminisztérium protokoll főosztályának helyettes vezetője. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Vállalati összevonások, profiltisztítás Győr és Baranya megyében Az új esztendő első munkanapján a győri Magyar Vagon és Gépgyárhoz csatolták a szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyárat. A nagymúltú üzem ezután a nyugat-dunántúli gyáróriás részeként talajművelő gépeket , ekéket, tárcsákat, vetőgépeket — gyárt a mezőgazdaság számára. Egyúttal felszámolták a a Vas-, Fém-, Gépipari Vállalat gazdaságtalanul működő büki üzemegységét. Az ott dolgozók a Rába-gyár szombathelyi, illetve kőszegi üzemében folytatják munkájukat. Naponta autóbusszal szállítják őket úti munkahelyükre. Megkezdődtek előkészületek az ÉLGÉP 7. számú szombathelyi gyáregységének fuzionálására is. .Ez az üzem március 31-én csatlakozik a Rábához. Baranyában néhány ipari vállalatnál átcsoportosítással, profiltisztítással kezdődött az új esztendő. Január elsejével megszűnt a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat. A kezelésében működött kőbányák szakvállalathoz, a Komlói Kőbánya Vállalathoz kerültek. Új gazdára talált az évek óta sok gondot okozó Mohácsi Mozaiklapgyár is. Gépeit, köztük, olasz gyártósorokát a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet vásárolja meg. A Mohácson felszabaduló épületbe az Építőgépgyártó Vállalat rendezkedik be. Cement -silókat, továbbá építőipari gépekhez tengelyeket gyártanak majd. A kaputelefonjairól ismert pécsi Megyeszer a mohácsi Vegyesipari Vállalattól átvette annak erősáramú kapcsolószekrényeket gyártó üzemét. A fejlesztés módot ad a szerelőipari vállalatnak az export növelésére. (MTI) KV, ÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Burma nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte U Ne Wint, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke U Sein Win miniszterelnököt üdvözölte. Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására december 29. és január 3 között látogatást tett Magyarországon Giorgio Napolitano, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja. Itt-tartózkodása alkalmából az olasz vendéggel találkozott Aczél György. Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, és megbeszélést folytattak a két pártot érintő időszerű kérdésekről. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége meghívására M. I. Kondakovnak, a szovjet pedagógiai tudományok akadémiája alelnökének vezetésével hétfőn delegáció érkezett hazánkba. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Pach Zsigmond Pál, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke fogadta, s jelen volt a Szovjetunió budapesti napkövetségének képviselője. KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Maros Máriát, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialsta Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést hétfőn dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter adta át. (MTI) Meghalt György István György István, a Népszabadság főmunkatársa 63. életévében, január 1-én elhunyt. ★ Nehéz kötelesség halálról tudatni. Még nehezebb, ha ismerős pályatárs távozik az élők sorából. György István 1912- ben született. A kereskedelmi akadémia elvégzése után 1932—1944 között tisztviselőként dolgozott. 1945 februárjában a Szabadság munkatársa lett, majd 1945. április 1- től a Szabad Nép, illetve a Népszabadság munkatársa. Riportjaival, cikkeivel sokszor szerzett örömet, mondott el okos tanulságokat az olvasóknak. Szívesen írt munkásokról, a munka tisztes végzőiről, azokról az emberekről, akik előrevitték és viszik ügyünket. Mindig a nehézségek, gondok megoldásán töprengett, hangot adott az újnak, az előrevivő szándékoknak. Kiváló újságírói munkásságáért a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Rózsa Ferenc-díjat, a Szocialista Munkáért emlékérmet kapta meg. Emlékét a pályatársak, olvasók kegyelettel és tisztelettel megőrzik. Műszeripari, számítógépgárrási együttműködés Több mint 100 fogyasztásicikk-csoport Aleírták a magyar NDK árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Hétfőn, a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettese aláírta a két ország 1977. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Gerhard Reinert, az NDK magyarországi nagykövete. 1977-ben a magyar NDK árucsere-forgalom növekedése az előző évihez képest megközelíti a tíz százalékot. Az 1977. évi kölcsönös szállítások értékét a jegyzőkönyv többb mint 1,1 milliárd rubel összegben határozza meg. A gépek és berendezések aránya az összforgalomban eléri a 66 százalékot. Tovább nő a kooperációs és szakotsági megállapodások alapján megvalósuló áruszállítások aránya, amely már megközelíti az összforgalom35 százalékát. A legjelentősebbek közé tartozik a tovább bővülő mezőgazdasági gépkooperáció, az autóbuszgyártási együttműködés, a most megindult műszeripari kooperáció, az autódaru-alváz kooperáció, a pénztárgépek és elektronikus számítógépek gyártásának szakosítása. Említésre méltó gyártásmegosztás jött létre a gumi-, a gyógyszer- és a textiliparban is. Jelentősen növeljük a korszerű mezőgazdasági gépek behozatalát, így vásárolunk az NDK-tól 600 E—512-es kombájnt, 450 járvaszecskazót, 450 rendrearatót, burgonyabetakarító gépeket és más géptípusokat és nő az alkatrészszállítások volumene is. A megállapodás — figyelembe véve a két ország párt- és kormányszerveinek határozatait az életszínvonal növelése érdekében — jelentős mértékben hozzájárul a lakosság fogyasztási cikkekkel való jobb ellátásához. Exportunkban elsősorban a hagyományosnak tekinthető áruk, mint például pamutszövet, konfekció, cipő, 40 ezer hűtőszekrény, 50 ezer bojler, magnetofonok érdemelnek említést. Az NDK fenntartja és növeli több mint 100 cikkcsoportban a magyar fogyasztók által már megszokott és keresett termékei/ szállításait, például sör, bútor, különféle szövetek, szőnyegek, kötöttáruk, harisnyaáruk, függöny, esernyők. 20 300 darab moped, fotótermékek, rádiók. 17 ezer mosógép. 20 ezer háztartási varrógép. 20 ezer kályha. 30 ezer 5 és 10 literes bojler, csillárok, vasalók, porszívók, hangszerek, sportcikkek, játékok. 29 500 új autótulajdonos veheti át 1977- ben Trabant és Wartburg személygépkocsiját. (MTI) NÉPSZAVA Elhunyt Bortnyik Sándor ♦ festőművész December 31-én, 83 éves korában, hosszú betegség után elhunyt Bortnyik Sándor Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze. Temetéséről később történik intézkedés. * Azok közé tartozott, akik végigjárták a modern festészet fejlődésének minden stációját, műveiről az avantgarde összes fordulatait leolvashattuk és felsorolhattuk. Mégsem a formai sokarcúság volt a legjellemzőbb vonása életművének, hanem az a következetes együttlélegzés a korral, amelynek csupán következménye a művészi kifejezés milyensége. Számára ugyanis a modernség kritériumát a társadalom mozgásával, a haladással való azonosulás képessége jelentette; azon mérte le a stílusbeli újdonságok jogosságát, hogy segítik-e képileg is realizálni a forradalmi mondanivalót. A Rippl-Rónainál és Kernstocknál végzett tanulmányokat követően a „Ma” kóréból indult el pályája, majd 1919 után az emigráció évei következtek. A nagy nemzetközi forradalmi hullám elültét a metafizikusok köntösébe burkolt szatíra követte művészetében, amely a megelőző időszak racionalista törekvései, az érzékifogalmi rendteremtés évei után a polgári életforma irracionalizmusát, hamis illúzióit pellengérezi ki. 1925- ben, hazatelepülésével, figyelme a plakátművészet felé fordult, ő veti meg a magyar reklámgrafika alapjait. A frappánsan agitatív, s egyszersmind költőien átszellemült plakátkompozíciók tervezése közben viszonylag keveset festett, de a közelgő fasizmus légkörében piktúráia újra szociális tartalommal, társadalmi gondolattal telítődik. ,az alkotás mellett mindig foglalkoztatta a művészetelmélet is, és különösképpen a művészetek megismertetése, megszerettetése. Rabinovszky Máriusszal és Hevesy Ivánnal együtt írt könyve, a „Kétezer év festészete" évtizedekig tanította a közönséget a művészet helyes értelmezésére. De a felszabadulás után is kevesen tettek annyit a művészeti közéletért, mint Bortnyik, a „Szabad Művészet” első szerkesztője volt, majd a Képzőművészeti Főiskola igazgatója. Festőmunkáját ez természetesen nehezítette, akadályozta, a hatvanas években elkezdett szellemes festményparódiái, a korszerűsített klasszikusok”-sorozat azonban egészen a legutóbbi időkig követni engedte lankadatlanul friss ítélőképességét, találó lényeglátását. Nyolc esztendeje, 75. születésnapján így fogalmazta meg művészi hitvallását: „Én nem magamat akarom kifejezni, nem magamnak akarok festeni, hanem mindenkinek, arról beszélve képeimmel, ami mindenkit érdekel: a világról, az életről.” Ezt a nemes programot immár nélküle kell megvalósítania művészetünknek. X. A. WOK&SZOtIT — Miskolcon hétfőn bezárult a Miskolci Galériában negyedik alkalommal rendezett Téli Tárlat. Az immár hagyományos kiállításra a Borsod, Heves és Nógrád megyében élő képzőművészeken kívül több mint félszáz Budapesten és az ország különböző művésztelepein alkotó képzőművész vett részt. A kiállításon különböző intézmények megközelítőleg kétszáznyolcvanezer forint értékű műalkotást vásároltak . Marc Chagallt, a 89 éves világhírű orosz származású francia festőt a Becsületrend Nagykeresztjével tüntették ki. 5 A Rádió és a Televízió ünnepi műsora A rádió szilveszteri kabaréja Mint a bejglisütésnek, a kabarékészítésnek is megvan a hagyományos, jól bevált receptje. Mindenből a megfelelő menynyiséget és minőséget rakja bele a háziasszony, illetve a szerkesztő. Farkasházy Tivadar, Kaposy Miklós, Marton Frigyes, Sinkó Péter és Szilágyi György ügyelt fel idén is arra hogy a szilveszteri kabarét ízletesre süssék ki, s ne térjenek el a recepttől. Amint a műsor szóvivője, Komlós János mondta, ma a kabaré egyfajta szolgáltatás, a lakosság igényeinek kielégítése Igen ám, de a lakosság általában szidni szokta a szolgáltató intézményeket, a Közérttől a Patyolatig, miért, tenne kivételt a rádiókabaréval ? Szidásra, bírálatra mégsem szolgáltatott okot a szilveszteri rádióműsor, legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy túlságosan is oda kellett figyelni rá, egypercnyi lazítást sem engedett meg hallgatóinak. A két és fél órányi időt alaposan kihasználták a szerkesztők, és a rendező, Marton Frigyes: poént poénra halmoztak, szellemességet még jobb éle követett. Most is arra törekedtek, hogy az üresjáratokat, a kitöltetlen pillanatokat ..kivágják", tehát a kabaré a nyitó jelenettől az éjféli utolsó poénig ragadja magával a hallgatót. A nyitó szám egy cirkuszi porondjelenet volt, amelyben a legjobb rádiós ..bohócok” kaptak szerepet, majd később a kabaré "hivatásos" bohócai. Mikes György és Somogyi Pál is fellépett egy poén pingpong-jelenettel. Ők már évekkel ezelőtt is a közönség kedvencei voltak, mint ..Somi” és ..Miki” bohócok, most is legjobb színvonalukon dolgoztak. Néhány trapézszámban a szereplők egymásnak passzolták ,halált megvető bátorsággal” a lengő hintát, ám kiderült, hogy a földtől alig pár centiméterre zajlott mindez, néhány látványos, parádés fellépéssel, és mesejáték törpékkel, Hófehérkével. A legérdekesebbek most is azok a számok voltak, amelyekben a közéleti-politikai töltés „ radioaktivitást” keltett, így a pesti közös piac (Sas József), ahol a csencselést nem zavarják nyelvi problémák, vagy a Szépen, tisztán, érthetően című jelenet (Brachfeld Siegfried és Peterdi Pál), amelyben viszont épp ellenkezőleg, a nyelvi problémákkal csencselt igen mulatságosan Ariadna Sesztakova és Brachfeld Siegfried, Kaposy Miklós közéleti férfiakhoz látogatott el egy-egy remek poénérrt, valamennyien „vették a labdát”, pontosabban hólabdát (közéleti hólabda), és ügyesen passzolták egymásnak a kérdéseket. Tavaly már volt Kaposynak hasonló kísérlete, mostanra még kidolgozottabb lett a formája, és az alanyok is derűsebben ..mertek” humorizálni. Aztán ..igazi” sport következett, az olimpiai riporterek egyes mondatait magyarázgatták félre a Volt egyszer egy olimpia jelenetben. Kulcsár Győző remek párbajtőröző formában szúrt oda Peterdi Pálnak, Radnóti Lászlónak és Vass István Zoltánnak. (A jelenet szerzői: Peterdi Pál, Barcs Endre, Závoda Endre). A villámtréfák most is villanásnyi idő alatt robbanó sikert arattak, különösen a közéleti bajokat, a színházat pellengérre állító viccek csattantak fel. Ezúttal kevesebb volt a rádiós, tévés jellegű önparódia (még jó is, mert a tévében viszont annál többre került sor), és kevesebb a zenei perszifláns. Akik mindig a vonalban vannak című jelenetben — a külföldi rádiótudósítók most is szót kaptak sőt, a tévés Chrudynák Alajos is jelentkezett a közel-keleti interjúban, és valamennyien derűs perceket szereztek. Tabi László Szilveszteri konferanszában remek vadászhasonlatokkal magyarázta meg, hogy a humorista mikor, milyen nagyvadra lőhet... Szerencsére, éppen a szilveszteri kabaré egésze bizonyította be, hogy sok vadra nincs „vadászati tilalom”, humoristáink, kabarészerzőink többféle vadat célba vehetnek. Például a belvárosi telefonközpontot. (Bognár Tibor jelenete), amelyben Kern András brillírozott, egymaga játszva el az öszszegabalyodott központ vonal dzsungelbe befutó valamennyi hangot. Sikerült a Hungária irodaház bemutatása, (Farkasházy Tivadar, Sinkó Péter), és Szilágyi György Hófehérke jelenete, az előbbiben Horváth Tivadar, az utóbbiban többek közt Bárdy György remekelt. Agárdi Gábor, Csákányi László, Psota Irén, Csala Zsuzsa, Major Tamás emelhető még a színészek közül. Ezúttal mintha kevesebb művésszel dolgoztak vol- Szilveszter Az év legjobb szilveszteri műsoráról a nyájas és nyáratlan nézők sokféleképpen vélekedtek. Hogy volt már jobb, és, hogy volt már rosszabb, hogy megjárja és hogy megjárta, aki szilveszterkor is otthon dermedezett a képernyő előtt. Valójában hozzáállás illetve hozzáülés kérdése az egész. Akik maximális igényekkel és „szárazon” szemlélték a műsort, másképpen látták, mint azok, akiket a szilveszteri védőitalok ,,befolyása” eleve rózsás kedvre harigott. Hofi Géza műsora, sajátos, vásott kölyökhumorával, mókás és magvas ötletbukfenceivel megalapozta a szilveszteri tv-buli hangulatát. De — hoppá! — a műsor második részét jóval kevesebb show és bors fűszerezte. A Nem ismerünk lehetetlent! ... című kabaréból igazolatlanul hiányzott az aktualitást, közéleti humort magyar módra tolmácsoló konferanszié. Keller Dezső, Brachfeld Siegfried, esetleg egy televíziós szóvivő, „egy fiú a házból”, mondjuk Vitray Tamás, vagy Antal Imre. Hiányzott továbbá az az egyetlen jó alapötlet, amelyre a televíziós szilveszterest épülhet. Több laza ötletezáshoz is kapcsolódott a műsorszámok egy része, így a tv huszadik születésnapjának megünnepléséhez, vagy a televíziós műhelytitkokat leleplező ,tudományos ismeretterjesztéshez.” Más igeneteket, paródiákat 'viszont egyik szálra sem lehetett felfűzni csak úgy bekerültek a kissé széteső műsorba. De hát fogadjuk el szilveszterre egyedül ér na a kabaré készítői, és több ..civillel”. A hallgató azonban a „pénzéért” elvárja, hogy neves művészeket halljon, a színészi gárda szűkítése helyett Pár évvel ezelőtt még annyi „legnevesebb” színészünk szerepelt a szilveszteri rádiókabaréban, hogy felsorolni sem lehetett őket Most az a gond, hogy alig sorolhatunk fel néhány nevet de akik szerepeltek azok alaposan kitettek magukért — és a többiekért is —, mert több jelenetben is közreműködhettek. Szerencsére, a kabaré témaköre nem szűkült le, a múlt év eseményei közül azokat választották ki, amelyek jellemzőek voltak , 1976-ra, gazdasági, politikai, művészeti, kulturális életünkre, és feltehetően még 1977-ben is, a kabaré ismétlései alkalmából, tudunk rajtuk nevetni, mert aktuálisak maradnak. Nagy rutinnal készült most is szilveszteri rádiós szórakoztató kabarénk. Marton Frigyes és szakértő stábja immár tizennegyedszer irányította a ,,BÜÉK 1977!” összeállítását. Háry Mária a tv előtt vénye a szerkesztői-rendezői koncepciónak a mulattatás szándékát. Ezt a nem lebecsülendő törekvést leginkább az öniróniával és az igazi televíziós eszközökkel, képi humorral élő jelenetekben sikerült megvalósítani. Ötletes volt a daliás időket, a tv hőskorát régi feltételeken is megidéző nyitó szám. Jól mulattunk Takács Mari és Varga József kosztüm Parádés hírkommentárjam. Az Agárdi—Bodrogi kettős „ismeretterjesztő” jelenetsorából különösen a súgógép és az elektronika rejtelmeibe beavató tréfák tetszettek. A kissé túltengő paródák közül Szuhay Balázs Olimpiai stúdiója volt a legmulatságosabb. Alfonzo közreműködésével és az első újkori olimpia frissen készült ,archív” filmdokumentumaival. Az est legjobb jelenetében a Dáriuez-fotelt „árazó" Márkus László és Almási Éva tett megrázó hatást nevetőizmainkra. (Igaz is: mi kerülhet egy fotelen 7200 forintba?) A szilveszteri műsor alkotóinak és közreműködőinek mintegy hetvenfőnyi „stábja” — élén Kállai István főszerkesztővel és Kalmár András rendezővel — bizonyára a legjobbat akarta nyújtani a képernyő előtt szilveszterezők millióinak. A nyár végén láttak munkához, 1976 utolsó perceiig dolgoztak rajta. Közben az ősszel feltehetően elhervadt, a kemény télben pedig befagyott néhány poén és egy-két könnyed humorú jelenetbe belevágott az objektív nehézség. Minek is hánytorgatnánk a gyengén sikerült, szóra sem érdemes műsorszámokat A tv is ember. — rév — Elhunyt Ohidy Lehel színművész Életének 52. évében, január 1-én elhunyt Ohidy Lehel, az Állami Bábszínház művésze. A színház saját halottjaként helyezi örök nyugalomra. Temetéséről később történik intézkedés. A művész, aki pályáját a Madách Színházban kezdte, már 1947 óta játszik bábjátékokban, 1949 óta az Állami Bábszínházban. Gyakran szerepelt a tévé különböző bábon újsoraiban is. Foglalkozott a műfaj történetével, elméleti kérdéseivel. Bábtörténeti gyűjteménye jelentős kulturális érték.