Népszava, 1977. január (105. évfolyam, 1-25. sz.)

1977-01-12 / 9. szám

197­7. január 12. Nguyen Van Dao elutazott hazánkból kedden elutazott ha­zánkból Nguyen Van Dao, a magyar-vietnami gaz­dasági és műszaki tudo­mányos együttműködési bizottság vietnami tago­zatának elnökhelyettese, külkereskedelmi minisz­terhelyettes, aki a kor­mányközi bizottság hato­dik ülésszakának előké­szítéséről tárgyalt, és alá­írta a magyar—vietnami 1977. évi árucsere-forgal­mi és fizetési jegyzőköny­vet. A vietnami vendéget fogadta Borbándi János, a Minisztertanács elnök­helyettese. Szakszervezeti és tanácsi együttműködés A Hajdú-Bihar megyei Tanács végrehajtó bizott­sága és a szakszervezetek megyei tanácsának elnök­sége kedden Debrecenben megtartott együttes ülé­sén együttműködési meg­állapodást fogadott el. Az együttműködés az V. öt­éves terv sikeres végre­hajtására, a gazdaságpo­litikai, a település- és te­rületfejlesztési, a társada­lompolitikai tevékenység­re és a dolgozók érdek­képviseletére terjed ki. Mindkét fél elősegíti a dolgozók fokozott bevo­nását az államigazgatási szervek tervező, szervező és ellenőrző munkájába. A szakszervezetek folya­matosan figyelik és a dol­gozók észrevételei alapján jelzik a tanácsi ügyinté­zés egyszerűsítésének, gyorsításának lehetőségét és szükségességét. Nagy részvéttel búcsúztatták el György Istvánt György Istvánt, a Nép­­szabadság elhunyt főmun­katársát kedd délután a Farkasréti temetőben több száz barátja, tisztelője, elvtársa jelenlétében he­lyezték örök nyugalomra. A ravatalnál Földes Ist­ván, a Népszabadság fő­szerkesztő-helyettese mél­tatta a lap elhunyt fő­munkatársának három év­tizedes munkásságát, a szocialista építésben, a magyar kommunista saj­tóban szerzett érdemeit. A sírnál a barátok, a kollégák, a pályatársak nevében Máté György búcsúztatta az elhunytat. A sírt elborították a ke­gyelet és az emlékezés ko­szorúi. TANDÍJ A GYÓGYSZERTÁRBAN nehezén talán már túl vannak a gyógyszerészek. Az év első napjain ugyanis alaposan próbára tette őket a gyógyszerrendelés új módja. Meg kellett tanulni, begyakorolni „új felállásban” a vény nélkül, az egyszer és ismételten kiadható orvosságok nevét. Figyelni, helyesen állították-e ki a receptet, elkerülni a veszélyes tévedéseket, az esetleges gyógyszercserét, és a helytelen kalkulációt. A patikában sorban állók alighanem csak annyit észleltek ebből, hogy lassú a kiszolgálás. Hogy a pénz­tár az eddigiektől eltérően nem ad blokkot, tehát mindenkinek két helyen kell várnia sorára. Hogy a táraasztal túlsó oldalán sűrűn lapozgatják a nagy könyvet, böngészik benne az új árat. Mert az eddigi térítési díjat, a 15 százalékot már álmából felébresztve is tudta a gyógyszerész. A tíz- húszfilléres le-felkerekítéseket azonban meg kell ta­nulni, és amíg ez is be nem idegződik, kézbe kell venni a taksát. Forgatni az új gyógyszerárszabást. Ehhez pedig idő kell. Nem csoda hát, ha a múlt héten helyenként még az utcára is jutott a sor végéből. És az is érthető, ha a hidegben topogók kissé türelmetlenül várták, hogy beférjenek végre a fűtött officinába. A gyógyszertárba, ahol a patikusok, a technikusok egyre fáradtabban — már-már a kimerültség határán —, mégis fáradha­tatlanul teljesítették kötelességüket. Teljesítik ma is. De már valamivel kedvezőbb körülmények között. Január első hetében ugyanis a leltár miatt hágott tetőfokára a tolongás, a várakozás. A gyógyszerrendelés új módjának bevezetésében nélkülözhetetlen volt ez a leltár. Ám azzal járt, hogy a főváros 211 gyógyszertára négy-négy napig zárva volt Az egyik fele december utolsó napjaiban, a többi január elején, leltározásnak vége. A tanulópénznek ezt a rova­tát megkönnyebbülten ki lehet pipálni. Ám marad még elsajátítanivaló gyógyszerésznek, orvosnak, betegnek egyaránt. A patikusnak a már említett árak, az orvosnak a vényirás új módja, az ismételhetőség, a térítésmentesség helyes, szabályos feltüntetése. A betegnek pedig annak megértése, hogy ami vény nélkül kapható, azt sem muszáj nyakló nélkül venni. Főképpen pedig szedni. A készletnek ugyanis nem a ládafiában, hanem változatlanul a patikában a helye. Ahol recept nélkül, vagy receptre egyaránt a korábbi ár 15 százalékáért szerezhető be. , Méghozzá — köszönet érte a gyógyszerészeknek — egyre rövidebb várakozás árán. Lukács Mária A­A Új képzőművészeti zsebkönyvtár sorozat Viszonylag olcsó zseb­­könyvsorozattal lepi meg a képzőművészet iránt ér­deklődőket a Képzőművé­szeti Alap Kiadó Vállala­ta. A nagy példányszám­ban megjelenő újszerű sorozattal elsősorban a képzőművészetről­ koráb­ban megjelent leghaszno­sabb, átfogó jellegű mű­veket szeretnék közkincs­­­sé tenni a kevésbé szak­avatottak számára is. Az új sorozat első, „A képzőművészet iskolája” című kötete a napokban kerül a könyvesboltok polcaira, s már az első példánya többet ígér a népszerű ismeretterjesz­tésnél. Már a nyomdai előké­szítés szakaszánál tart a sorozat második kötete, Lyka Károly „A művé­szetek története’’ című művének újonnan átdol­gozott változata. Ez a könyv ezúttal minden ed­diginél változatosabb lesz, s színes illusztrációk egész sorával kiegészítve ötöd­ször kerül a képzőművé­szet iránt érdeklődő olva­sók kezébe. ­kÚÍMELET Timmer József, a SZOT titkára kedden fogadta Gérard Gatinot-t, a fran­cia CGT újságíró szerve­zetének főtitkárát, aki a Nemzetközi Újságíró Szer­vezet és a MÚOSZ meghí­vására tartózkodik Buda­pesten. A Nemzetközi Újságíró Szervezet szociális bizott­sága kedden megkezdte munkáját Budapesten. A kétnapos ülésen a Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége által meghívott hat európai szocialista or­szág tagszövetségeinek képviselői vesznek részt, valamint Jiri Kubra, a NUSZ főtitkára. Megvizs­gálják, hogyan lehetne to­vább bővíteni a baráti kapcsolatok erősítését is szolgáló kölcsönös üdülte­tést. A görög Demokratikus Centrum Uniónak a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa meghívására Ma­gyarországon tartózkodó küldöttsége, amelyet Georgiosz Mavrosz elnök vezet, kedd délelőtt a Ma­gyar Optikai Művekbe lá­togatott, majd délután megtekintette a Gödöllői Agrártudományi Egyete­met. kitüntetés. Az Elnöki Tanács Ku­­rucz Györgynek, a KFKI és az OMFB műszaki ta­nácsadójának, a számítás­­technikai kutatási cél­program szervezésében végzett eredményes mun­kájáért a Munka Érdem­rend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Ajtai Mik­lós, az OMFB elnöke adta át. Koszorúzási ünnepség Badari László, a kom­munista és földmunkás­mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmá­ból koszorúzási ünnepsé­get tartottak kedden a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pante­onjánál levő sírjánál. Az MSZMP KB nevé­ben dr. Romány Pál és Szabó István, a Központi Bizottság tagjai helyezték el a megemlékezés koszo­rúját. A MEDOSZ veze­tősége nevében Hunya István, a MEDOSZ elnö­ke és dr. Dobi Ferenc főtitkár koszorúzott. El­helyezték a kegyelet virá­gait a családtagok, egy­kori munkatársak, har­costársak is. Barátsági hónap Mezőtúron Mezőtúron, a 600 éves jubileumára készülő nagy­kun városban, kedden magyar—csehszlovák ba­rátsági hónap kezdődött. A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ, illetve a fegyveres erők klubjának közös rendezé­sében három kiállítás nyílt. Az egyik a csehszlo­vák néphadsereg forradal­mi és harci hagyományait, a másik a csehszlovák fo­tóművészek ..A ma embe­re” címmel összeváloga­tott alkotásait, a harma­dik pedig a csehszlovák könyvművészet reprezen­tatív albumait mutatja be. Elhunyt Dőry Lajos Dőry Lajos nyugalma­zott egyetemi tanár életé­nek 73. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Mintegy három évtizeden át dolgozott Keszthelyen, az Agrártudományi Egye­tem Mezőgazdaságtudo­mányi Karán a gyepne­mesítés és gyepgazdálko­dás szakon. Nevéhez fűző­dik több Georgikon fű­­magfajta nemesítése, ame­lyeket a köztermesztésben ma is használnak. Teme­tése január 12-én lesz a keszthelyi temetőben. NÉPSZAVA ­ A RÁDIÓ MELLETT PILLANTÁS A NAGYVILÁGBA Mintha egy nagy mo­zaikkép egyetlen darabká­ját állítaná mikroszkóp tárgylencséje alá, úgy dol­gozik ez a sorozat: han­gyaszorgalommal rakja egymás mellé a színes, tarka kockákat. Hogy a nagy egész kialakul-e egy­általán? És szükséges-e, hogy mindig a „nagyvi­lág” teljességét lássuk? Egyáltalán nem biztos. A kis mozaikkocka önmagá­ban is érdekes és szép, fő­leg, ha olyan derűs han­gulatú, színes, mint a leg­utóbbi. Baranyai Ilona üzbegisztáni útleírása volt. Nem is annyira az útle­írást élvezhettük, hiszen az elkerülhetetlen lexiká­lis adatok feszessé, merev­vé változtathatják a szub­jektív képet is, hanem az epizódok, a kis történet­kék báját, amelyhez az il­lusztrációul szolgáló zene még hangulati többletet is adott. „A kék kupolák földjén” jártunk. VÉR A VÉREDBŐL Mi lett volna, ha annak idején, Szarajevóban, a trónörökös megölése után, nem vonulnak harcba a békeszerető, becsületes emberek? Megállítható-e a történelem menete? E kérdésekkel játszik Sumo­­nyi Zoltán díjat nyert if­júsági hangjátékában. A választ természetesen tud­ja az író, tudja a hallgató is; egyetlen ember, a mai főhős 1914-beli nagyapja, aligha tehetett volna bár­mit is az első világháború megakadályozására. Az író logikája azonban se­bezhető. Izgalmasabb a kérdés, hogy mi lett vol­na, ha a trónörökös nem indul el Szarajevóba, ha nincs merénylet — ha te­hát a háború mondvacsi­nált okát tenné kérdé­sessé a hangjáték. A tör­téneti ismeretanyag azon­ban határt szabott írói fantáziájának, ezért is nem beszélhetünk ar­ról, hogy történel­mi sci-fit írt. Műfaj­ban tisztázatlan darabja ezzel együtt jószándékú, érdekesnek mondható. Végvári Tamás, mint uno­ka, és Kránitz Lajos, mint nagyapa, a találkozási je­lenetben igen jól játszott. Török Tamás rendezése is ezt a jelenetet hangsúlyoz­ta. ÉLETEM, EMLÉKEIM Veres Péter születésé­nek 80. évfordulója alkal­mából érdekes, elemző cikkeket, emlékezéseket és verseket olvashattunk az íróról a magyar sajtóban, de a legizgalmasabb e tárgyban változatlanul az, amit e páratlan szépíró és gondolkodó önmagáról mondott. Veres Péter val­lomása (a riporter Fábián Gyula volt) mintegy vég­rendeletszerű pontosság­gal fogalmazta meg, hogy mi az író dolga a világ­ban, vagy inkább, szaba­tosabban szólva, mi le­gyen a Veres Péterhez ha­sonlóan küldetést, sorsot vállaló írástudó feladata. Ennél az ismétlésnél méltóbban nem is lehe­tett volna megemlékezni „Péter bácsiról”. HA MÉG NEM TUDNÁ... A januári tudományos mozaik alcímében viseli a „mozaik” szót, vállalva a széttagoltság vádját. Ám éppen a részlet kiemelé­sével hívja fel a figyel­met egy-egy tudományos kérdésre. Már az első „mozaikkocka” — volt-e erdő az Antarktiszon ? — lélegzetelállítóan izgalmas kérdést boncolgatott, saj­nos, csupán pár percig. De legalább ilyen izgalmasan érinthette a hallgatót Kö­rösi Csom­a Sándor életé­nek egy-két emlékezetes epizódja, a tibeti kolostor viszonyai, az Alexander­­könyvek titkai stb. Kere­kes István szerkesztőt di­­cséri, hogy minden hason­ló mozaik-összeállításban van néhány olyan kulcs­szerepet betöltő rész, amely az egészet érdekes­sé teszi. Háry Márta .......Érdeklődésemet az egyén, az egyéni sors ala­kulása kelti fel. Filmjeim­ben is ezekre szeretnék választ adni... Mindennél jobban érdekel a mai em­ber­ hétköznapi problé­mái, de különösen az al­kotással szemben meg­nyilvánuló magatartása, reagálása” — nyilatkozta nemrégiben Krzysztof Za­­nussi, a lengyel filmélet egyik kiemelkedő egyéni­­sége. A Mérleg című új alkotása is (amelyet ja­nuártól láthat a magyar közönség) hasonló problé­mákat részletez. Főhőse, Márta, az immár negy­venesztendős asszony, aki kénytelen felmérni eddigi életét, s a jövő lehetősé­geit. (A főszerepet a ki­tűnő Maja Komoro­vska alakítja.) Ebben a film­ben — amiként Zanussi is megfogalmazza —­­.A va­lóság felismerése, az illú­zió szertefoszlása okozza a drámai fordulatot.” Nagy érdeklődés előzi meg az új magyar film, a Kard bemutatóját is. A forgatókönyvet — amely azt követi nyomon, hogy egy magyar honpolgár mi­ként próbálja megszerez­ni a bécsi árverésen a hír­­hedett ..kardot” (állítólag ezzel végezték ki egyko­ron Zrínyi Pétert és Fran­­gepán Ferencet) — Csur­­ka István írta, a rendező, Dömölky János segédleté­­vel. A Kard műfaja: sza­tirikus vígjáték, groteszk elemekkel. „A közönségre mindig figyelni kell, hiszen egy­­egy produkció millióknak készül” — mondta Dömöl­ky János a MOKÉP mun­katársának. ..Számomra az a fontos, hogy haszno­san dolgozzak, és ez csak úgy történhet meg, ha nemcsak néhány száz értő fülnek, szemnek készítünk filmet, hanem a nagykö­zönségnek." Ugyancsak januárban mutatják be a budapesti mozgók A cigánytábor az égbe megy című új szovjet filmet, amely Makszim Gorkij: Makar Csudra cí­mű elbeszélése nyomán készült, Emil Lotianu ren­dezésében. „A magyar né­ző számára mindenekelőtt érdekesek lehetnek a helyszínek: a Kárpátok, a Tisza. Biztosan ismerősen csengenek a filmben el­hangzó cigánydalok, nép­dalok is” — nyilatkozta a rendező, majd így folytat­ta: „Azért is választottam ezt a témát, mert vélemé­nyem szerint a haza fo­galma egy cigány számára szinte kiterjed az egész földgolyóra. A nemzeti ér­zés ezáltal más értelmet nyer: gazdagabb, interna­­cionálisabb. A film forga­tása előtt szinte néprajzi gyűjtéshez hasonló mun­kát végeztünk, a kissé fe­ledésbe merült világot sze­rettük volna feltámaszta­ni.” A bemutatók ismerteté­se után­ lapozzuk át a kü­lönböző filmstúdiók hí­reit: Róma Luigi Comencini, Nanni Loy. Mario Monicelli. Et­­tore Scola ... Íme néhány név a Hölgyeim és uraim, jó éjszakát című film ren­dezői sztárlistá­járól. Ez a kollektív alkotás tulaj­donképpen az olasz tele­vízió műsorát parodizálja, neves művészek — Mar­cello Ma­stroianni, Ugo Tognazzi, Nino Manfredi ..és sokan mások” — se­gédletével. Ugyancsak a Cinecittá­­ból érkezett a hír, hogy is­mét filmet forgat a het­venéves Roberto Rosselli­ni. A tervezett film Marx ifjúságáról szól majd. „Filmem lényege úgy is megfogalmazható” —vall­ja a rendező —, „hogyan lesz valakiből Karl Marx. Nem akarok látványossá­got, sem tézisfilmet. Az én feladatom az, hogy a lehe­tő legtöbb adalékkal se­gítsem a közönséget ab­ban, hogy megértse, mivel gazdagította ez a szemé­lyiség a történelmet." Prága Josef Mach csehszlovák rendező, A szerelem pa­lettája címmel forgatja új filmjét. Főhőse: Josef Manes, a cseh művészet egyik kiemelkedő alakja, aki a világhírű prágai Or­loj, az óvárosi óratorony díszítésével lett ismert. A film a festő életének né­hány epizódját mutatja be. Párizs Hamisítás: Ez a címe Jacques Tati új filmjének. A rendező véleménye sze­rint ezzel a szóval lehet legjobban jellemezni a mai francia film helyze­tét is. Mint mondotta: „a filmeseknek egyre keve­sebb lehetőségük van az önkifejezésre, mintha kon­fekciós ruhákat gyártaná­nak”. Élesen bírálta a francia filmforgalmazás rendszerét is. Pascal Lainé 1974-ben Goncourt-díjjal kitünte­tett regényéből — a Csip­­keverőnő-ből — készít fil­met Claude Goretta: A já­ték helyszíne: egy fodrász­­szalon. A két főszerepet Isabelle Huppert és Yves Beneyton játssza. Moszkva Szovjet—bolgár kopro­dukcióban készül a Julija Vrerszkaja című új film. Rendezője: Nikola Kora­­bov. Főszereplő: Ludmilla Szaveljeva. A film annak a kétszázezer harcosnak állít emléket, aki az orosz —török háborúban (1877— 78) életét áldozta. A cím­szereplő — Julija Vrevsz­­kaja — gazdag bárónő volt, aki a háborúban ápo­lónőként vesztette életét. Hollywood Másodszor is Elfújta a szél... Illetve a holly­woodi producerek elhatá­rozták, hogy celluloidra rögzítik az egykori siker­film folytatását. Az előze­tes nyilatkozatok szerint egyelőre­­ még csak a cím biztos, amely puritá­nul így hangzik: Az Elfúj­ta a szél folytatása. Egyéb­ként teljesen homályos még, hogyan folytatódhat a történet, miután Rhett Butler elhagyta Scarlett O’Harát. A producerek kí­vánalma: a két főszerep­lő ismét találjon egymás­ra. Nagy gondot jelent a szerete'osztás is. Hisz az egykori film szereplői idő­közben csaknem vala­mennyien eltávoztak az élők sorából... G.L AÉrdekességek a filmvilágból 5 KULCSKERESŐK Örkény-bemutató a Nemzeti Színházban Örkény István megold­ja a gordiuszi csomót. Az előző évadban Szolnokon bemutatott Kulcskeresők című alkotását „színda­rabnak” nevezi, megkí­mélve a Nemzeti Színház mostani, gyors felújításá­nak elemzőit a műfaji ta­lálgatásoktól. A szolnoki bemutató idején a kritikák általá­ban komédiát emlegettek, egyébként joggal. A mű­faji fogalmak közötti ár­nyalatok azonban érzékel­tetnek valamit abból, hogy Örkény darabja többféleképpen értelmez­hető. Ami vitathatatlan — az ősbemutató óta vég­rehajtott kisebb változta­tások után még inkább­­: a Kulcskeresők a ku­darcemberekről szól. De a mű csattanójaként el­hangzó kemény és elkese­redett megvilágítás elle­nére sem kíméletlen íté­lettel. Továbbra sem ér­zem tévesnek esztendő előtti, sok mástól részben eltérő értelmezésemet: a sajátos hangú és módsze­rű író némi megértéssel tekint kudarcembereire. Nem egyszerűen a térvá­­gányon felháborító tudat­lansággal, önfélreisme­réssel, túlértékeléssel és szemtelen dölyffel élők el­len ír maró, kíméletlen vádiratot. Az egy másik darab lesz — meglehet, szintén Örkény erre is fe­lettébb alkalmas tollából. A Kulcskeresők a ha­raggal elegy szánakozás fanyar komédiája (színda­rabja). Nem egyszerűen azokról szól, akik megér­demlik kudarcukat, akik­kel szemben a káröröm is jogos, hiszen ártalmas di­lettantizmusukkal a társa­dalom tehertételei. Nem hiszem, hogy a nézők kö­zül csak bennem van ka­cagás közben is, bizonyos szorongás a „pöfföt” (lég­lökést) kapott pilóta sorsa és megítélése dolgában, hogy egyedül bennem éb­red együttérzés iránta, vissza­ — s lehet, hogy előre is — gondolva sok­sok kudarcomra. Sajátos értelmezés? Meglehet. A darab is az. Belátom, a kulcskeresők­nek ugyanilyen mérték­ben, sőt, erőteljesebben alátámasztott más értel­mezése is jogos — lehet, hogy adott esetben én is „pöfföt” kaptam, mint a pilóta. Ha így van, magam is számítok megértésre, újabb kudarcom miatt. A kudarcdarab előadá­sa nem kudarc. Major Ta­más rendezését — lám, miként keressük esetleges tévedésünkhöz az öniga­zolást — rokonságban é­r­zem kifejtett értelmezé­semmel. Teljesen indoko­latlannak mondható a „bohócos” Major felhány­­torgatása ebben az eset­ben. A rendezés vissza­fogott, nem több benne a komédiás elem, mint ma­gában a műben. Nincs rá­játszás, csak eljátszás. Ki­sebb hanggal, kevesebb mozgással ez az Örkény­­darab nem eljátszható , mert akkor már nem ön­maga. Nelli feleség évek alatt felgyülemlett ideges­sége, Fóris pilóta gátlások szülte izgatott izgágasága, Erika szomszédasszony hosszú-hosszú visszafoj­­tottságának ellenreakciója stb., ezt a játékmodort kívánják és indokolják. Jó rendezés egyben jó színészi csapatmunkát je­lent. Avar István, Törő­­csik Mari, Egri Katalin, Őze Lajos, Máthé Erzsi, Tyll Attila és a kisebb szerepek alakítói a „szín­darabot” játsszák, nem al­kalmaznak szélsőséges ko­médiás megoldásokat. Csá­­nyi Árpád, Schaffer Judit, Bakó József kedvező szce­nikai teret, tárgyi körül­ményeket teremt a szóra­koztató, gondolatébresztő játékhoz. Rajk András A Nemzetközi ifjúsági szabadegyetem nyílt ked­den Egerben mintegy száz fiatal részvételével. A TIT szervezésében két hóna­pon át előadások hangza­nak el a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, a világpolitika fontosabb eseményeiről. A konzultá­ciókat ismert külpolitiku­­sok, újságírók és történé­szek tartják.

Next