Népszava, 1977. február (105. évfolyam, 26-49. sz.)

1977-02-01 / 26. szám

/A szocializmus új győzelmei és a proletár internacionalizmus jegyében a­ S/.KI* KI­ lisitáruzata az októberi forradalom 110. évfordulójáról Az SZKP Központi Bi­zottsága hétfőn határoza­tot fogadott el a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 80. évfordulójáról. A jubileumi dokumentum részletes, átfogó elemzést ad a győzelmes szocializ­mus országának fejlődé­séről, az októberi forrada­lom világtörténelmi jelen­tőségéről, a szovjet társa­dalom, a nemzetközi kom­munista és munkásmoz­galom helyzetéről, általá­ban a nemzetközi viszo­nyokról. A 60. évforduló —­• álla­pítja meg a határozat — fontos mérföldkő a szov­jet nép életében, az egész nemzetközi felszabadító mozgalom fejlődésében. A Szovjetunió, az egész ha­ladó emberiség a szocia­lizmus új győzelmeinek Marx, Engels, Lenin és a proletár in­ternacional­iz­mus diadalmas eszméinek jegyében köszönti ezt a jubileumot. A határozat áttekintést nyújt a szovjet állam és a társadalom, az SZKP tör­ténelmi fejlődésének je­lentősebb eseményeiről. Hangsúlyozza, hogy az ok­tóberi forradalom orszá­gának hat évtized alatt el­ért eredményei meggyő­zően bizonyítják: a szo­cializmus a történelemben eddig példátlan ütemű ha­ladást biztosított a társa­dalom életének minden területén. ■ A Szovjetunióban vég­bement szociális változá­sok méreteit jelzi, hogy ma az országban kétéven­ként annyi lakást építe­nek, amennyivel a cári Oroszország városai össze­sen rendelkeztek. A szovjet nép önfelál­dozó munkájának legfon­­osabb eredménye — ál­lapította meg a Központi Bizottság — a fejlett szo­cialista társadalom meg­teremtése volt, amelyben mindinkább feltárulnak a szocializmus alkotó lehe­tőségei, humánus lényege. Ezt a társadalmat, amely törvényszerű fejlődési szakasz a kommunista társadalomhoz vezető úton, a tudományos-mű­szaki forradalom és a tár­sadalmi-gazdasági rend­szer előnyeinek egyesítése jellemzi. Az SZKP kidolgozta és következetesen végrehajt­ja hosszú lejáratú gazda­sági stratégiáját, amely­nek legfőbb célja a szov­jet nép anyagi és kulturá­lis életszínvonalának szüntelen emelése, s amelynek középpontjában az ország gazdasági erejé­nek állandó gyarapítása, elsősorban a gazdaság alapját képező nehézipar fejlesztése révén. A szocialista társadalom fejlődésének jelenlegi szó­(Folytatás a 2. oldalon) ttelsú­ já­­r tuloka­in­kS­ok-sok műszaki dolgozó tulajdonképpen csak mostanában ismerkedik meg közelebbről, a mindennapi gyakorlatban is a belső tartalé­kok feltárásával. Mivel ugyanis jó néhány évig a valóságosnál gazdagabbnak érezték magukat vállalataink — tisztelet a kivételnek — túlzott magabiztosságukban bizony­ elhanyagolták ezt a fontos erőforrást. Hiábavaló lenne azon elmélkedni, mennyit vesztettünk e szűklátókörűség miatt. A lényeg az, hogy az utóbbi időben­ végre bekövetkezett a „frontáttörés”. Mindenekelőtt szemléletbeli for­dulat, átalakulás formájában. Erről tanúskodik többek között a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, amely megállapította, hogy a megye valamennyi jelentősebb üzemében már 1975-re részletes takarékossági intézkedési tervet dolgoztak ki. Felmérték és meghatározták azokat a helyi lehetőségeket, amelyeknek kihasználása révén — külső segítség­­nélkül — kevesebb ener­giával, anyaggal, szervezettebb munkával többet, jobbat termelhetnek, az eddiginél gazdaságosab­ban. Szó sincs arról, amint a végrehajtást ellenőr­ző vizsgálat is megállapította, hogy ezek a tervek, a maguk nemében az elsők, mindenütt tökéletesek lettek volna. A megvalósítás próbája óhatatlanul leleplezte az itt-ott jelentkező formalizmust, amely nemegyszer a megalapozatlan ,,egyszerre mindent akarás” köntösében bújt meg. Ám egé­szében ebben a megyében, és bízvást állíthatjuk, nemcsak ott, már az első, szervezett nekirugasz­kodás igen tiszteletre méltó eredményeket hozott. Ennek köszönhető például, hogy a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyárában csupán az eddig hulladéknak tekintett anyagok újrahasznosításá­val 400 ezer forintot takarítottak meg, hogy az Ötvözetgyárban a ,,kemenceetetés"’ ötletes — ön­erőből végrehajtott! — kisgépesítésével nemcsak munkáskezeket szabadíthattak fel az üzem más, létszámhiánnyal küzdő kerületeire, hanem a ke­mencénél maradókat megmentették az „ősi” ve­szélyes, nehéz, embertelenül keserves erőlködés­től. Tavaly még önmagában az is eredménynek számított, hogy a vállalatok egyáltalában törek­szenek a belső tartalékok feltárására. Időközben, a tapasztalatok alapján, nőttek az igények. És ter­mészetesen finomodtak, tökéletesedtek a módsze­rek. A tömegszervezetek kezdettől ösztönzik e munkát. Olyannyira, hogy Nógrádban például — és másutt is — a pártbizottság rendszeresen be­számoltatja a ,,kulcsüzemeket” az intézkedések megvalósulásának sorsáról, hangoztatva: az ott­a­gozó kommunistáknak ezen a téren is példát k il mutatniuk. Az idén változást, továbblépést tér, hogy a belső tartalékok feltárásának, az üveg-, energia-, munkaerő-takarékosságnak kü­­lönféle céljait, teendőit beépítették, illetve építik az átfogó vállalati, üzemi intézkedési tervekbe. S ami nem kevésbé fontos: megjelölik, nevén ne­vezve az egyes részletfeladatok szakmailag leg­hozzáértőbb, legilletékesebb felelőseit, a­kik azonban nem maradhatnak magukra! Mint ahogyan a leggondosabban kidolgozott tervek sem valósulhatnak meg a gyárak, üzemek dolgozóinak milliói nélkül. Hasznosítható tartalékok nemcsak a holt anyagban vannak, ha­nem — és voltaképpen ott igazán — az emberi agyban, szívben. Mindenekelőtt ezeket kell meg­keresnünk, mozgósítanunk. Méghozzá tartósan, hi­szen a belső tartalékok kiaknázását nem érhet­jük el egyetlen, „huszáros” rohammal. Csakis folyamatosan, lépésről lépésre haladva, abban a tudatban, hogy minden talpalatnyi térnyerés ma­gunk és utódaink jólétét szolgálja. Miklós Dezső A*­A ^A Megnyílt a Vietnami­ Nemzeti Egységfront kongresszusa Hétfőn Ho Si Minh-vá­­rosban ünnepélyes keretek.­­ között­ megnyílt a Vietna­­­­mi Nemzeti Egységfront’ , alakuló kongresszusa. A '■ napirenden a Vietnami­ Hazafias Front, a Dél­­- Vietnami Nemzeti Felsza­­­­badítási Front és a Viet­nami Nemzeti, Demokra­­­­tikus és Békeszerető Erők Szövetsége egyesítésének kérdése szerepelt. A kongresszus munká­jában részt vesz Ton Duc Thang, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elnö­ke. Le Duart, a Vietnami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtit­kára és több más párt- és állami vezető is. A kongresszus 500 kül­döttét és vendégeit Ton Duc Thang államelnök köszöntötte, majd Le Duan tartott nagy figye­lemmel kísért politikai beszámolót. A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Or­­­­szágos Tanácsának elnök­sége hétfőn ülést tartott,­­ amelyen megtárgyalta a­­ szocialista munkaverseny értékelési és elismerési rendszerének tapasztalata­it, valamint a továbbfej­lesztés tennivalóit. Máso­dik napirendi pontként a testület megvitatta és jó­váhagyta a SZOT 1977. évi költségvetését. A Nagy-Alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében hamaro­san megkezdi a próbatermelést a szovjet berendezésekkel és segítséggel felépült 11. gázfeldolgozó. Az üzem­ ez év közepétől már teljes kapacitással termel, s az 1975-ben átadott 1-es gázfeldolgozóval együttesen évente 100 ezer tonna stabil gazolint ad majd a népgazdaságnak (MTI Fotó : Kozák Albert felvétele) 44­­6 Magy­ar-jugoszláv külü­gym­iniszteri tárgyalások kezdődtek Budapesten Hétfő délután Buda­pestre érkezett Milos Mi­nics, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztár­saság kormányának el­nökhelyettese, külügymi­niszter, aki Pója Frigyes külügyminiszter meghí­vására hivatalos, baráti látogatást tesz Magyaror­szágon.­­A Ferihegyi repülőté­ren a jugoszláv vendég és kísérete fogadására megjelent Puja Frigyes, Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint a Külügytramsztérum többi vezető munkatársa. Jelen volt dr. Vitomir Gaspa­­rovics, a JSZSZK buda­pesti nagykövete. Hétfő délután a Kül­ügyminisztériumban meg­kezdődtek a magyar— jugoszláv hivatalos­­ tár­gyalások. A magyar tárgyaló cso­­port vezetője Paja Fri­gyes. A jugoszláv tár­gyaló csoportot Milos ■Minies vezeti. Magyar részről a tárgyalásokon részt vett Roska István külügyminiszter-helyet­tes, Tóth Elek, a Külügy-­minisztérium csoportfő­nöke, Halász József, ha­zánk belgrádi­­nagyköve­te, dr. Petrán János és Zegnát János külügymi­­nisztériumi főosztályve­zetők. Jugoszláv részről jelen volt a tárgyaláso­kon dr. Vilomir Gaspa­­rovics, a JSZSZK buda­pesti nagykövete, Mio­­drag Krdzsics külügymi­­nisztériumi főosztályve­zető, Slavko Lukovics, a külügyminiszter kabinet­­főnöke és Milenko Neb­­rigics, a jugoszláv kül­ügyminisztérium magyar referense. (MTI) A hozamok növelésével adnak több zöldséget, gyümölcsöt, tejet a tsz-ek Ülésezett a TOT elnöksége Hétfőn a TOT elnöksége ülést tartott. A tanácsko­záson részt vett Bíró Fe­renc, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese is. Az elnökség megtárgyal­ta a mezőgazdasági szö­vetkezetek elmúlt évi gaz­dálkodásának tapasztala­tait és az idei feladatokat. Megállapították: az elmúlt évi gazdálkodás eredmé­nyeit összegező zárszám­­adó közgyűlések még ezekben a hetekben zaj­lanak országszerte, az elő­zetes adatokból már le­vonhatók a főbb következ­tetések. A szövetkezetek az elmúlt­ években fegyel­mezett munkával komoly erőfeszítéseket tettek a tervcélok teljesítésére, és az ez évi feladatok meg­oldásához szükséges meg­felelő felkészülésre. Az ágazatok elmúlt évi eredményeit vizsgálva az elnökség megállapította: kedvezően értékelhető a közös gazdaságok állatte­nyésztésének fejlődése Állati termékekből a ter­vezetnél is nagyobb mér­tékben, mintegy 6,3 száza­lékkal növelték az­ üzemek termelésüket 1976-ban. A növénytermesztésben azonban — főként a zöld­ség- és gyümölcstermelés­ben — a szélsőséges idő­járás káros hatásai miatt lemaradás mutatkozott. Emiatt a tervben megje­lölt céloknak csak egy ré­szét sikerült elérni. A mezőgazdasági szövet­kezetek 1977. évi termelési feladatait a Miniszterta­nács és az országgyűlés ál­tal meghatározott éves népgazdasági terv tartal­mazza. Ennek fő mutatóit, területi és m ágazati össze­függéseit megismerték a szövetkezetek. 1977-ben — az előző évhez, képest vál­tozatlan áron számítva — 8,7 százalékkal magasabb termelés elérése a mező­gazdasági szövetkezetek feladata. A háztáji gazda­ságok termelését 7,4 szá­zalékkal kell emelni. A növénytermesztés szerkezetében alapvető változtatásokra nincs szükség. A termelési ter­vekben meghatározott mennyiséget döntően a termésátlagok növelésével kell elérni. A hazai igé­nyek maradéktalan kielé­gítése megköveteli a bur­gonya vetésterületének és hozamának növelését. El­sősorban a termelési rend­szerektől és társulásoktól várható nagyobb arányú fejlődés, ahol a megfelelő minőségű vetőgumó is rendelkezésre áll. A hazai ellátás­ és az ex­portigények kielégítésére a zöldségtermelés nagyobb , mintegy 40 százalékos — fejlesztése szükséges — állapította meg a TDT el­nöksége. A zöldségszük­ségletek kielégítéséhez a háztáj gazdaságok terme­lése is alapvetően fontos, ezért a termelőszövetkeze­teknek törekedniük kell a háztáji zöldségtermelés megszervezésére, a terme­lési és értékesítési feltéte­lek megteremtésének elő­mozdítására. Az állatte­nyésztésben legnagyobb erőfeszítést a drága beru­házást követelő szarvas­marha-ágazat fejlesztése igényel. Fontos feladat a tejtermelés további növe­lése is. Az idei terv a sertéshús­termelés 5 százalékos nö­velését irányozza elő. En­nek megvalósítása a meg­levő tartalékok feltárását, kihasználását, a hatékony­ság növelését és a bevált új technológiák még széle­sebb körű elterjesztését teszi szükségessé. Az 1977-es évi tervfel­­adatok teljesítésére és a gazdasági tevékenység ja­vítására a TOT elnöksége felhívással fordult a me­zőgazdasági szövetkezetek­hez. Ebben egyebek mel­lett arra hív­ta fel a szö­vetkezeti kollektívák fi­gyelmét, hogy üzemi ter­veiket adottságaikhoz iga­zítva úgy határozzák meg, hogy az egyben az orszá­gos célok teljesítését is szolgálja. Az üzemi fel­adatok meghatározásánál tartják szem előtt, hogy a növénytermesztésben a népgazdaság a múlt évi lemaradást is pótló 11,6 százalékos termelésnöve­lést vár. Különösen fontos a gabonafélék termésátla­gainak növelése, valamint a zöldségfélék és az ipari növények területi arányá­nak és terméshozamainak együttes emelése. Az elnökség tudomásul vette a mezőgazdasági szö­vetkezetek munkafelaján­­lásáról szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szo­cialista brigádjainak kez­deményezésére felhívással fordult a téeszekben és a társulásokban dolgozó bri­gádokhoz, ágazati és mun­­kakollektívákhoz, hogy a nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére további fel­ajánlások vállalásával és teljesítésével járuljanak hozzá az 1977-es népgaz­dasági terv sikeres teljesí­téséhez. Az elnökség végül dr. Czimbalmos Béla főtitkár előterjesztése alapján mó­dosította a TOT ügyinté­ző szervezetének felépíté­sét, feladatkörét és fel­ügyeleti rendjét. Szadam Husszein Moszkvában Az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány meghívására hét­főn hivatalos baráti láto­gatásra Moszkvába érke­zett Szadam Husszein, az iraki forradalmi parancs­nokság tanácsának alel­nöke, az Arab Újjászüle­­tés Szocialista Pártjának helyettes főtitkára. A Vnukovói repülőtéren az iraki vendéget Alek­­szej Koszigin, az­ SZKP KB PB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták.

Next