Népszava, 1977. február (105. évfolyam, 26-49. sz.)

1977-02-08 / 32. szám

Megkezdődött a tanítás az orvosegyetem új elméleti tömbjében A Nagyvárad téren egy 24 emeletes épület tör az ég felé, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem új elméleti tömbje. Egyik ré­szét a napokban adták át a kivitelezők, s ezt köve­tően megkezdődhettek az üzemi próbák. Az épület történetéről és az első be­nyomásokról érdeklőd­tünk dr. Bogina Elemértől, az egyetem gazdasági rek­­torhelyettesétől. — A nagy diákforgalom mellett már szűknek bi­zonyultak intézeteink. Ezért a klinikai fejleszté­sek keretében — az Egész­ségügyi Minisztérium anyagi támogatásával — 1971-ben megkezdődött az elméleti tömb építése. Most, az első ütemben, az úgynevezett „lepényrészt” vettük át, amelyben két, egyenként 400 fő befoga­dására alkalmas tanterem, 10 szemináriumi helyiség, a központi aula, 15 gya­korlati laboratórium és az üzemeltető szint helyezke­dik el. A második ütem­ben a toronyépületbe, amelyet a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat ígérete szerint május 31-én fejez­nek be, maguk az intéze­tek költöznek. — Az egyetemen készí­tettünk egy szakmai prog­ramot, ebben foglaltuk össze ajánlásainkat a ter­vezőintézet, az IPARTERV számára. Az épület min­denekelőtt oktatási célok­ra készült, másodsorban pedig az intézeti kutató­munkát kell szolgálnia. Programunkban különös gondot fordítottunk nagy­értékű berendezéseink épületen belüli elhelyezé­sére. Értékes épülettömb­bel gazdagodott egyete­m­ünk, ami megkönnyíti az oktatási munkát. — Nagy feladatot jelent számunkra a nyolc inté­zet — többek között a gyógyszertani, a mikrobio­lógiai, a kórélettani, a közegészség- és járvány­ügyi — áttelepítése a to­ronyépület befejezése után. A költözésre előze­tes ütemtervet készítet­tünk, a határidő: augusz­tus vége. Az áttelepítést saját erőből bonyolítjuk le, csupán a nagy értékű be­rendezések fuvarozását bízzuk szállítási vállalatra. Egy-egy intézet másfél­­három szintet kap majd, és az új épülettömbben lesz az egyetem kísérleti állatistállója is. — Mi történik az elha­gyott intézetekkel? — A kitelepített helyi­ségeket elsősorban a gya­korló laboratóriumok szá­mának növelésére hasz­náljuk fel. Ezzel a hatórás oktatás megvalósítása a célunk. Egyik intézetünk­ben a szájsebészeti klini­ka fejlesztését, egy másik­ban a gyógyszerész tudo­mányi kar központi elhe­­­lyezését tervezzük. A fennmaradó részekben a könyvtár számára biztosí­tunk helyiségeket. — Mit jelent a diákok­nak az új épülettömb? — Mintegy kétezer hall­gatónak, az összlétszám több mint felének, teremt kedvező feltételeket a ta­nuláshoz. A „lepényépületet"­ hét­főn vették birtokukba a leendő orvosok. Az első napon a só- és vízforga­lom kórélettanáról és a szívelégtelenségek gyógy­szertanáról hangzott el előadás. B. M. Januári gyorsmérleg a MÁV kevesebb, a Volán több árut szállított a tavalyinál A vasút nem tudott annyi árut elszállítani ja­nuárban, mint amennyire lehetősége lett volna — állapítja meg a MÁV Ve­zérigazgatóság januári áruforgalmi gyorsjelen­tése. Csaknem 4 száza­lékkal kevesebb árut to­vábbítottak, mint a ta­valyi év azonos időszaká­ban. Miután a vasút már az elmúlt év végén akciót indított az első negyedévi előszállítások fokozására, januárban szinte naponta figyelték a kedvezményes áruk fuvarozását. Az eredmény — egy-két áru­csoport kivételével — el­maradt­­a várakozástól. Kőből, szénből, cementből még a tavalyinál is keve­sebbet vitt el a vasút. Kedvező viszont, hogy nö­vekedett a vasárnapi és a munkaszüneti rakodások­ra a készség. A Volán Tröszt gyors­­jelentése kedvezőbb hely­zetről ad számot Bár a fuvaroztatók nem hasz­nálták ki a lehetőségeket, mégis a­ Volán vállalatok 3,7 százalékkal több árut továbbítottak a tavalyinál. Szövetkezeti ösztönzéssel Nagyobb választék, kevesebb hiánycikk A vásárlók által gyak­ran hiába keresett, de im­portból csak korlátozottan beszerezhető vas­ műszaki cikkek belkereskedelmi kínálatának, választéká­nak növelését anyagi tá­mogatással is ösztönzi az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa. Ugyan­csak támogatják azokat a szövetkezeteket, amelyek állami nagyüzemektől ve­szik át az ott gazdaság­talannak bizonyuló, de a piacon mégsem nélkülöz­hető termékek gyártását A­z ösztönzés nyomán az ipari szövetkezetek eddig mintegy 150 millió forint értékű ilyen fajta, többlet­árualaphoz juttatták a bel­kereskedelmet. A többi között háztartási alumí­nium létrák, előszoba-fel­szerelések, fogasok, zsúr­­kocsik, tévé tető- és szoba­­antennák, gépjárműfel­szerelések, autóápolási cikkek, valamint külön­féle mezőgazdasági szer­számok javítják a kínála­tot. Herbaria: ISO-féle tea S­zerte az országban 7000 hektáron termelnek gyógynövényeket a 43 ÁFÉSZ és 6 téesz közös vállalataként működő Herbária részére. A va­don termő gyógynövények aránya egyre szerényebb a vállalat forgalmában, elsősorban azért, mert mind kevesebben vállal­koznak begyűjtésére. A termelőszövetkezetek a nagyüzemi módon ter­meszthető, a kisgazdasá­gok pedig főként a mun­kaigényesebb, jól fizető n­övényekkel foglalkoznak. A Herbária elsőrendű sza­porítóanyaggal, vetőgépek kölcsönzésével és szakta­nácsadással segíti a már működő vagy alakuló szakcsoportokat. A Herbária a mintegy ISO-féle tea közül a jelen­legi „változékony időjárás­ban a gyermekeknek, fel­nőtteknek elsősorban a hársfa-, kamilla-, vala­mint a csipkebogyó- és a csipkehús teát ajánlja, az utóbbiakat igen magas C- vitam­in­­tartalmuk miatt. VASÁRNAP TÉL, HÉTFŐN TAVASZ Ünnepi ügyelet a Köztisztasági Hivatalnál A­lig fejeződött be va­sárnap este a tv-ben a „Lehet egy kérdéssel több?” című műsor, prog­ramon kívül elhangzott „egy kéréssel­­több”. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal kérte, hogy je­lentkezzenek rendkívüli hómunkások. Az időjárás nincs tekintettel a mun­kaszüneti napokra, ezért a hivatal „idegrendszere”, a központi ügyelet éjjel­nappal működik. A felhívás után mi is felkerekedtünk, hogy be­pillantsunk a köztisztaság „vezérkarának” vasárnap esti életébe. A mintegy 25 négyzet­­méteres helyiségben , sor­­ra-rendre csörögtek a te­lefonkészülékek: három városi és egy URH-össze­­köttetést biztosító beren­dezés. Közvetlen telefon­­kapcsolatuk van a BKV diszpécserszolgálatával is. — Számítottak a ha­vazásra? — érdeklődünk Kutas István vezető ügye­letestől, aki ezekben az órákban egy személyben volt felelős a kétmilliós főváros útjainak járható­ságáért. — A meteorológiai elő­rejelzés szerint nem kel­lett számítanunk hava­zásra, sőt, amikor már szállingózni kezdett, azzal vigasztaltak, hogy rövi­desen esőbe megy át. Nem így történt... — Az időjárás eléggé csökönyös, nem hagyja magát befolyásolni. — Valóban, de minket sem lehet. Hetvenkét gépkocsivezetőnk állt ké­szenlétben. Azonnal be is vetettük őket. Amikor a délelőtti műszakból be­érkeztek a söprőgépek, szinte a kapuban talál­koztak a szórómasinák­kal. Időközben jelentkez­tek a szabadnapon levő gépkocsivezetőink is, ők tudják, mi ilyenkor a fel­adatuk. Ha éjjel nem dol­goznánk, reggelre bizo­nyára nagyon lelassulna a forgalom. — Eddig hány centi hó eshetett? — Megítélésünk szerint öt. Ezzel az idei télen már összesen több mint 50 centi hó hullott. A legnagyobb gondunk most is a budai rész, amit rö­vid idő alatt vastag hó­takaró lepett el. K­özben Szabó Sándor diszpécsertől kaptuk az információt, hogy a Sza­badság-hegyi Felhő utcá­ban levő mérőállomás jelzése szerint mínusz 2 fok a hőmérséklet és 7 centiméter hó hullott. A főváros területén 10. csa­padékmérő állomás mű­ködik. . — A gépek mellett rendkívüli hómunkásokra is szükség van? — Igen, minél­ több lesz a parkoló jármű, an­nál több dolgozó kéz kell ahhoz, hogy el tudjuk ta­karítani az utakról a ha­vat. Az első hómunkáso­kat 1895-ben alkalmazták, de valószínű, hogy még kétezerben sem tudják nélkülözni őket. A meteorológusok jel­zése, ha egy kicsit késve is, de bevált. Hétfőre ki­sütött a nap és Borsod megye kivételével min­denütt elállt a havazás. Az ÚTINFORM tájékoz­tatása szerint a főútháló­zat hókásás, latyakos, csúszós, de akadály sehol sincs. A síkosság elleni védekezésben az utakon 440 munkagép vett részt. S. A. A robbanás elmaradt... Időzített bomba a gyorsv­on­aton­ A csodával határos mó­don kerültek el egy ka­tasztrófát szombat éjszaka a Nápoly—Milánó között közlekedő gyorsvonat uta­sai. Egy ismeretlen tele­fonáló közlése után az olasz rendőrség a vonat egyik WC-­jében hét dina­­mitrúdból összeállított időzített bombát talált. Az időzítés szerint a bombá­nak a kora hajnali órák­ban Firenze pályaudva­rán kellett volna robban­nia. A vonatot Római kö­zelében leállították és át­kutatták. Ezzel egy időben leállították az ellenkező irányból jövő vonatot is, amelyen Andreotti kor­mányfő utazott. PVC 111 A tervek szerint 1978. január elején kezdi meg a próbaüzemet a Kazincbar­cikán 11 milliárd forintos költséggel megvalósuló PVC III. gyár. A nagy­­beruházáson — amely a magyar—szovjet petrolké­miai egyezményhez kap­csolódik — a Borsodi Ve­gyi Kombinát beruházói­nak az idén összesen 3,4 milliárd forintos tervet kell teljesíteni. A szakem­berek elkészítették a mint­egy 40 hektáron lévő új gyár próbaüzemelési ter­vét is, amely megközelítő­leg 600 oldalon a techno­lógiai, a karbantartási, a biztonságtechnikai és más feladatokat tartalmazza. A gyár a­­teljes „felfutás” után évente 150 ezer ton­na jó minőségű PVC mű­anyagot termel majd. Almásfüsttöi jelentés Negyvenezer tonnával több timföld Színek és hőfokok — A malom súlya: 370 tonna •­ikftrok nélkül, tervszerűen R­eng a föld a lábunk alatt, légkalapács „soroz­za” a betont, mélyítik az úgynevezett fluid- és az indítóedény-akna gödrét a 22-es építőipari vállalat munkásai. Almásfüzitőn, a Timföldgyárban ugyan­csak mozgalmas az élet, hiszen a több mint 360 millió forintos üzembőví­téssel az eredeti határidő — idén szeptember — előtt, júniusban szeretné­nek végezni. — Negyvenezer tonná­val több timföld gyártásá­ra nyílik így lehetőség — magyarázza Nagy Béla be­ruházási főosztályvezető, amint belépünk a kalci­­náló kemencéhez, amely­­­nek napi teljesítménye 520 tonna lesz. A Hőtechnika Vállalat szakemberei a napokban megkezdték a kemencetest belső falazását. Piros hő­szigetelő, halványsárga sa­­motortéglákkal bélelik ki az óriási, majdan vízszin­tesen forgó vashengert. — A jövő héten már két műszakban dolgozunk — tájékoztat Szigeti Béla építési csoportvezető, m­iközben a henger falá­hoz lapulunk, mert éppen két talicska samott-téglát tolnak be. — A kemence falazásával márciusra akarunk végezni. A terve­zettnél valamivel később kaptuk meg a munkate­rületet. Most egy műszak­ban hat métert haladunk. Időnként hatalmasat zeng a fémtest, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szak­munkásai dolgoznak a kalcináló kemence belső testében.­­ Mivel a beruházást 1974 elején kezdtük meg, m­egvalósult részegysé­geivel már termelünk is — folytatja Nagy Béla. — 1975-ben 5000, tavaly 10 000 tonnával növeltük timföldtermelésünket. A szovjet gyártmányú, úgynevezett nedves őrlő golyósmalmot januárban egy hét alatt részenként tették végleges helyére: a 370 tonna súlyú berende­zés emelésében még a MÁV száztonnás vasúti daruja is közreműködött. Megkezdődött az elektro­­filter szerelése is. A sze­reléseket két szovjet mér­nök irányítja, ellenőrzi a helyszínen. P­or száll a levegőben, ontja az egyik régi kemen­ce ... — Júniusban lényege­sen csökken a gyár kör­nyezetszennyező hatása — jegyzi meg a beruházási főosztályvezető. — Addig­ra is a timföldgyár évi kapacitása eléri a 320 ezer tonnát, amely igen fontos, hiszen termelésének zömét a Szovjetunióba exportál­ják, a magyar—szovjet alumínium- és timföld­egyezmény értelmében. A beruházás körül — s ez jó hír — nincsenek vi­harok. „Felhajtás” nélkül, de határozottan végzik fel­adatukat az építők. M. Szabó Imre előszigetelő anyaggal vonják be a kalcináló kemencét Rédei Ferenc felvétele)

Next