Népszava, 1977. március (105. évfolyam, 50-76. sz.)

1977-03-01 / 50. szám

1977. MÁRCIUS 1., KEDD 105. ÉVFOLYAM 50. SZÁM ARA 80 FILLÉR • /EXVÍZ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Megkezdődtek a magyar-angol külügyminiszteri tárgyalások Puja Frigyes megböszésésől Londonban László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Puja Frigyes külügy­miniszter vasárnap dél­után kétnapos hivatalos látogatásra Londonba ér­kezett. A Heathrow repü­lőtéren Sir John Wraight, szí angol külügyminiszter személyes képviselője fo­gadta Puja Frigyest és kíséretét. Puja Frigyes hétfőn délelőtt megkezdte tár­gyalásait angol kollégájá­val, dr. David Owen­­nel a Foreign Office-ban. Dr. David Owen, aki múlt hétfőn vette át az angol diplomácia vezeté­sét Anthony Crosland el­hunyta után, a hét végén Párizsban vendégeske­dett, és kinevezése óta ez a második magas szintű megbeszélése. A legutóbbi külügyminiszteri találko­zó közel két éve volt, amikor James Callaghan akkori angol külügymi­niszter a helsinki bizton­sági értekezlet zárószaka­sza előtt látogatott el Budapestre. Pit­­a Frigyes kétórás megbeszélést folytatott dr. David Owennel. Az eszmecsere középpontjá­ban az enyhülés, a lesze­relés, a kelet-nyugati kapcsolatok kérdései áll­tak. Különös hangsúlyt kapott a helsinki bizton­sági konferencia eddigi eredményeinek felméré­sére hivatott belgrádi ér­tekezlet előkészítésének témaköre A találkozón részt vett a brit külügy­minisztérium több vezető munkatársa is. A megbeszélés tárgy­szerű, nyílt légkörben folyt le A két külügymi­niszter számos megvita­tott kérdésben egymáshoz közelálló véleményt fej­tett ki. Délben a brit kormány ebédet adott Puja Frigyes tiszteletére. A magyar külügyminiszter házigaz­dája itt Lord Goronwy- Roberts külügyi állammi­niszter volt. Délután Puja Frigyes ellátogatott az alsóházba és találkozott John Da­­viesszel, az ellenzék kül­ügyi szóvivőjével. A hétfői program ope­ralátogatással zárult. Dr. David Owen és felesége a világhírű Covent Garden operaház Otelló-előadá­sán látta vendégül Puja Frigyest. oitin­kaerő­ t/n­kitalk­aptltásS­okat beszélünk mostanában munkaerő-gaz­dálkodásról. A baj azonban az, hogy legin­kább csak beszélünk róla, ahelyett, hogy tennénk. A többi között ez derült ki Karakas László munkaügyi miniszternek a napokban el­hangzott előadásából. A vállalati gondolkodás várva várt szembe­tűnő változása ugyanis tavaly sem következett be. Pedig — immár helyesbítve a bevezető megálla­pítást — a munkaerő-gazdálkodásról nemcsak mostanában, hanem évek óta sokat beszélünk. A létszámhiány a termelésben, szolgáltatásban, éle­tünk minden területén a különböző szintű meg­beszéléseknek visszaköszönő témája. Azon túl, hogy helyenként kibúvót ad az egyéb természetű hibák, illetve a felelősség alól, a munkaerő való­ban hiányzik. Szinte szenzációszámba megy a Népszavában népszerűsített Bakonyi Bauxitbá­nyák, ahol munkásfelvétel protekcióval sincs. Jóllehet az önként vállalt felvételi zárlat rit­ka, pozitív példa azért egyre több akad. Ahogyan a munkaügyi miniszter is megállapította a nép­gazdaság egészére jellemző kedvező tendenciák a munkaerő-gazdálkodásban szintén észlelhetők. Ha kevés is még az olyan vállalat, amely korszerű szervezési módszerekkel kimutatható eredményt ér el, de már akad ilyen, és számuk növekszik. Figyelemre méltó, hogy a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban 70, a a Mechanikai Mű­vekben 90, az MMG Automatikai Művekben 70, a Győri Keksz- és Ostyagyárban 30 százalékos ter­melékenységnövekedésre vezetett az ésszerű szer­vezés. Ugyancsak a biztató kezdetet jelzi az ipari túlórák 8,4 százalékos csökkenése, valamint a tel­jesítménybérben dolgozók arányának emelése. Lassan-lassan kibontakozik a munkaerő-gazdál­kodással összefüggő rendelkezések hatása is. Az irányítás kezd tudatosabbá válni, a mozgás mér­séklődik, kevesebb az álláshirdetés. A tavalyi létszámstop tehát néhány negatív vonása ellenére sem volt eredménytelen. És bizonyára megteszi a magáét „utóda", az idén januárban életbe lép­tetett létszámnövelési tilalom. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ki­zárólag rendeletekkel nem jutunk előbbre. Jól­lehet köztudomású, hogy a létszámnövelés forrá­sai lényegében kiapadtak, hogy az idén alig 15— 20 ezer főnyi szaporulattal számolhatunk, a vál­lalatok jó részében mintha elszakadnának a való­ságtól. Légvárakat építenek nemlétező munkaerő­­bázisra, ahelyett, hogy az említett jó példák szel­emében cselekednének. Jellemző erre a magatar­­ásra, hogy az ötéves kollektív szerződésekben nem ritka a jutalomszabadságok lehetőségének bővítése, ami cseppet sem szolgálja az amúgy is szűkös munkaidőalap jobb kihasználását. És ami­­ér­t az érdekelt szakszervezeti tisztségviselők szin­tén felelősek. E­gyszóval beszélnek róla. Mint mindenütt,­­ mostanában. Kivéve a cikk apropójául szol­gáló ankéton. A jelenlevő minisztériumi, ta­nácsi munkaügyi szakemberek nem vitatták a miniszter megállapításait. Mintha egy emberként úgy határoztak volna, hogy nem beszélnek róla. Hanem cselekednek. Lukács Mária Khartum J­­r a I»­l­ánná*­­•**»«•* Közös nyilatkozat alá­írásával hétfőn Khartum­­ban befejeződön az egyip­tomi—Szíriai—szudáni csúcstalálkozó. A nyilat­kozatot később teszik köz­zé. Szudán csatlakozott az egyiptomi—szíriai közös politikai parancsnoks­ág­­hoz — jelentették be a szudáni fővárosban. Sza­dat egyiptomi, Asszad Szí­riai és Nimeri szudáni el­nök kifejezte reményét, hogy a közös politikai pa­rancsnokság a teljes arab egység alapja lesz. Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter Khartúm­­ban megtartott sajtóérte­kezletén elmondotta, hogy a hármas csúcstalálkozót más kezdeményezések kö­vetnek majd az álláspon­tok egybehangolása cél­jából. Asszad szíriai elnök hétfőn délután Szádat el­nökkel együtt Kairóba utazott, ahol a két állam­fő folytatja a tárgyaláso­kat. f Jókor venni, jókor eladni............. 3 A vasasok helytállása a második világháború alatt. . 3 Gyorslista a lottó­k tárgynyereményhúzásáról ... 7 A munkásdiákok segítéséért .... 6 A népesedéspolitikai határozatok végrehajtásáról tárgyalt a SZOT elnöksége F»ri(‡/Acr/«‹ff « f/ijernieli(rifésmnéni/chi ofcmpumsvye | fiitlatvlffH-h a nugtßvsaliiilnsaknuk A SZOT elnöksége hét­fői ülésén a többi között a népesedéspolitikai párt­os kormányhatározatok végrehajtásáról tárgyalt. Megállapította, hogy a határozatok megjelenése óta jelentősen nőtt a gyer­mekneveléshez nyújtott pénzbeni társadalmi tá­mogatás, fokozott segítő­készség övezi a terhes anyákat a munkahelye­ken, nagyobb figyelmet fordítanak a gyermekgon­dozási szabadságon levő anyákra. A lakások elosz­tásánál a hitelek odaítélé­sénél előnyben részesül­nek a nagycsaládosok. A fővárosban 1974 közepe óta a három- és több gyer­mekes családok közül két­ezren kaptak bér- vagy szövetkezeti lakást. A sokféle tényező hatá­sára 1974 óta évi átlagban körülbelül 35 ezerrel több gyermek született hazánk­ban, mint a korábbi esz­tendőkben. Tavaly azon­ban már némileg kisebb volt a szaporulat, főként azért, mert csökken a szü­lőképes korú nők száma. A népesedéspolitikai hatá­rozatok után tapasztalt növekvő népszaporulat el­lenére nem nőtt a csalá­donként­ átlagos gyermek­szám, mivel a három- és több gyermekes családok aránya lényegében nem emelkedett, nem nőtt a harmadik gyermek felne­velését vállaló családok száma és­ aránya. A gyermekintézmények, s elsősorban az óvodák befogadóképessége jelen­tősen emelkedett. A kö­vetkező évek legfőbb gondja az általános iskolai napközik hálózatának bő­vítése, s az itteni ellátás színvonalának emelése. Jelenleg átlagosan az ál­talános iskolásoknak 31 százalékát tudják elhe­lyezni a napköziben, szá­molni kell azonban azzal, hogy két-három év múlva ennél jóval több gyermek elhelyezéséről kell gon­doskodni. A terhes és kis­gyermekes anyák munka­helyi védelme sokat ja­vult. Egész sor helyen ,,gólyaü­zemet" „kismama­­műsz­akot" szerveznek ré­szükre, s egyre több válla­lat biztosít számukra meg­felelőbb beosztást, mű­szakkezdést. Nem kevés azonban az olyan munka­hely, ahol gazdasági, pénzügyi okokra hivatkoz­va a Munka Törvényköny­vében előírt könnyebb munkabeosztást nem biz­tosítják, emiatt az orvo­sok egy része veszélyezte­tett terhesként vesz táp­pénzbe olyan terhes nő­ket, akiknek megfelelő munkakörülmények kö­zött erre nem lenne szük­ségük. A gyermekgondozási se­gélyt jelenleg 280 ezren veszik igénybe, s örvende­tes, hogy kapcsolatuk többnyire nem szakad meg munkahelyükkel. Tájékoztatják őket a mun­kahely eredményeiről, gondjairól, s ahol erre anyagi lehetőség van, évente segélyt is kapnak A gyes­en levők részére mind több vállalat szervez kihelyezett általános isko­lai és szakmai oktatást, de a tapasztalatok szerint ke­vés sikerrel. Bár a válla­latok egy része a tanulás idejére a kisgyermekek felügyeletét is biztosítja, kevesen élnek ezzel a le­hetőséggel. Nem vált be az a kísérlet sem, hogy a gyermekgondozási szaba­d­­ságon levők bedolgozói munkát vállaljanak. Ezt a munkát többnyire fárasz­tónak tartották A szakszervezetek a le­hetőségek szerint az üdü­lőket is jobban hozzáfér­hetővé akarja tenni a kis­gyermekesek számára. 1974 óta három évről két évre szállították le a be­utalható gyerekek alsó korhatárát, s kísérletkép­pen 1975-től négy üdülő­ben bevezették a „kisma­­más-kisbabás” üdültetést, ahova hat hónapot betöl­tött gyermekeikkel me­hetnek a szülők. Ugyan­csak 1975-ben vezették be azt a kedvezményt, hogy a harmadik és az ezen fe­lüli gyermekek után üdü­lési díjat a családoknak nem kell fizetniük. Nagy­­családosok részére korsze­rű üdülőtelepeket építet­tek. Tavaly 1463 három­vagy több gyermekes dol­gozó részesült SZOT-üdül­­tetésben. A gyermekek ellátásá­nak helyzetét vizsgálva az elnökség megállapította, hogy előrehaladás történt, de sok még a jogos panasz is. Bébiétel az ország 540 boltjában kapható, ezek­nek az ára kedvező, mert a költségek 27—50 száza­lékát az állam fizeti. Az idős emberek körében is kedvelt, olcsó hazai és bol­gár bébiételek azonban vi­szonylag hamar elfogynak, és sokszor csak a drágább olasz és svéd bébiételek kaphatók. Az iskolatej­akció kibővült, s bár az ipar és a kereskedelem több tejet is tudna szállí­tani, az ellátás iskolai megszervezésének nehéz­ségei miatt az akcióban a tanulóknak még csak kö­rülbelül 20 százaléka vesz részt. A csecsemő- és gyer­mekruházati, gyermekel­látási cikkek választéka bővült ugyan, de itt is vannak hiányok. Időnként továbbra is nehezen lehet kapni gyermekmérleget, papírpelenkát, szintetikus tipegőt, gyakran hiány­cikk a gyermekágy, a já­róka, az etetőszék. Sok még a panasz a gyermek­cipők minőségére és egyes méretek hiányára is. A SZOT elnöksége to­vábbi napirendi pontként tárgyalta a szakszervezeti jogsegély-szolgálat eddigi eredményeiről, tapasztala­tairól szóló jelentést, a dolgozók nevelésével kap­csolatos szakszervezeti feladatokra vonatkozó ha­tározattervezetet, továbbá a szakszervezeti munka tömegtájékoztatási nyilvá­nosságának továbbfejlesz­téséről szóló előterjesztést. Az elnökség rámutatott, hogy a szakszervezeti munkáról szóló tömegtá­jékoztatásnak a szakszer­vezeti demokratizmus fej­lődésével együtt minden szinten bővülnie kell. A szakszervezeti tagság jog­gal várja el, hogy a szak­­szervezeti vezető testüle­tek tevékenységéről, állás­foglalásairól és terveiről folyamatos és közérthető tájékoztatást kapjon. A tájékoztatás a szakszerve­zeti testületek és tisztség­viselők számára nemcsak lehetőség, hanem egyben kötelesség is. (MTI) Bővülnek a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok Befejezőtlön az együttműködési bizottság hanoi ülésszaka A magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködé­si bizottság VI. üléssza­kát 1977. február 22—28. között tartotta meg Ha­noiban. A magyar kül­döttséget Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnökhelyettese, a vietna­mi delegációt Do Muot, a vietnami kormány el­nökhelyettese vezette. A bizottság megállapí­totta, hogy az 1975 októ­berében tartott V. ülés­szaka óta több fontos ál­lamközi megállapodást írtak alá, amelyek jó ala­pot biztosítanak a két or­szág gazdasági kapcsola­tai fejlődéséhez az 1975 —191­0-as időszakban. Ezek közül kiemelkedik a két ország 1976—1980- ra szóló népgazdasági tervei egyeztetéséről ké­szült záró jegyzőkönyv, és az ugyanezen időszak­ra vonatkozó hosszú le­járatú árucsere-forgalmi megállapodás. A bizottság jelenlegi ülésszakán e megállapo­dások realizálására for­dította a fő figyelmet. Megállapodtak abban, hogy meggyorsítják azon létesítményekre (fonoda, fényforrásgyár, háztartási hűtőszekrény gyár) vonat­kozó szerződések előké­szítését, majd a kivitele­zését, amelyek megvalósí­tásában közreműködést vállaltunk. Megállapodtak abban is, hogy segítséget nyújtunk a magyar közre­működéssel korábban megvalósult üzemek mű­szaki állapotának felmé­résében, a háborús károk során tönkrement beren­dezések pótlásában. Megállapították, hogy Vietnam újraegyesítése után számos lehetőség kínálkozik­ ipari együtt­működésre. Megelégedés­sel állapították meg, hogy az áruforgalom 1977-ben 33 százalékkal növekszik. A bizottság elhatározta, hogy szélesítik a két or­szág közötti tudományos együttműködést. Ennek szervezésére albizottságot hoztak létre, s jóváhagy­ták a műszaki-tudomá­nyos együttműködés meg­valósítására vonatkozó feltételeket. Ennek ered­ményeképpen a két or­szág közötti műszaki-tu­dományos kapcsolatok újabb területekre terjed­nek ki. Ezek közül ki­emelhető a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, va­lamint­ a geológiai kuta­tások területe. A bizottság súlyt he­lyezett arra, hogy a két ország központi szervei már most kezdjék el az 1980 utáni együttműkö­dés előkészítését, s e munkával párhuzamosan tárjanak fel olyan lehe­tőségeket­­ is, amelyek gazdasági kapcsolataink bővítését eredményezhe­tik még az 1976—1980-as időszakban. A bizottság tárgyalásai­nak befejeztével a kül­döttségek vezetői jegyző­könyvet írtak alá. Í­j számítóközpontot adtak át a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Gyárban. Az R—20-as szovjet számítógépeket többek között a termelés előkészítésében, irányításában és az anyaggazdálkodásban hasznosítják (MTI Fotó : Matusz Károly felvételei

Next