Népszava, 1977. március (105. évfolyam, 50-76. sz.)

1977-03-04 / 53. szám

1977. MÁRCIUS 4., PÉNTEK 105. ÉVFOLYAM 53. SZÁM ARA 80 FILLÉR • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! NÉPSZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Centenáriumi központi vezetőségi ülés a vasasszakszervezetben tiúiliir János u jfiibilfitiiii iniiti»fisvifvit — itiszlm ilvíu Uilntiiv.su Un tíz 3tSr£31P Kíüz/nmU Híz ti/istki/tk tt ti ti ikilvözlvtvi Csütörtök délután a vasas székházban összeült a Vas-,­ Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége, hogy meg­ünnepelje a szakszervezet fennállásának századik év­fordulóját. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára. Biszku Béla,, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Herczeg Károly, a SZOT főtitkár-helyettese, a Mun­kaügyi Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium, a Nehézipari Minisztérium és a Fővárosi Tanács vezetői, kitüntetett brigádvezetők, szakszervezeti vete­ránok. Az elnökség tagjai között volt a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó vasasszakszervezetek nem­zetközi szövetségének, a szovjet gépipari, kohász- és a villamosipari szakszervezetek közös küldöttségé­nek, valamint a finn vasasszakszervezetnek a vezetője A Himnusz és Major Tamás szavalata után Borovszky Ambrus, a vasasszakszervezet elnöke kö­szöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. Külön üdvözölte a megjelent politikai, állami, szakszervezeti vezető­ket, a veteránokat, a kitüntetetteket és az európai vasasszakszervezetek küldöttségeit, az SZVSZ-hez tartozó vasasszakszervezetek nemzetközi szövetsége küldöttségét, élén Pierre Baghi főtitkárral, az angol Egyesült Gépipari Szakszervezet küldöttségét, élén G. H. Laird végrehajtó bizottsági taggal, az osztrák Vas- és Bányaipari Dolgozók Szakszervezete küldött­ségét, élén Michael Lagemeisterrel, a belga Vasas Központ küldöttségét, élén Aime Cam­pel területi titkárral, a bolgár Gépipari Dolgozók Szakmai Szak­­szervezete küldöttségét, élén Borisz Dimitrov elnök­kel, a ciprusi Gépipari Szakszervezet küldöttségét, élén Miac­aelis Prokopiu főtitkárral, a csehszlovák Gépipari Szakszervezet, a Villamosipari Szakszerve­zet és a Bánya- és Energiaipari Szakszervezet közös küldöttségét, élén Jozef Zarubával, a Gépipari Szak­­szervezet elnökével, a Finn Vasas Szakszervezet kül­döttségét, élén Lulo Pentilla elnökkel,­ a francia Ált­a­lános Vasas Szakszervezet küldöttségét, melyet Jean Lapeyre, az országos titkárság­ tagja-­­vezet- a­ francia En­ergia-,­­Jrulfleáris- és Gázipari Dolgozók Szakszer­vezete küldöttségét, élén 'Roger Pan­teis 'főtitkárral, a francia CGT-hez tartozó Vasas Szakszervezet kül­döttségét, melyet Claud Louvignet, a szövetségi iroda tagja vezet, a jugoszláv Bánya- és Gépipari Dolgozók Szakszervezetének küldöttségét Viskics Milorad elnök vezetésével, az NDK Vasas Szakszervezetének és Vil­­lamosipari Szakszervezetének küldöttségét, élén Reinhard Sommer elnökkel, a Német Szövetségi Köz­társaságból az IG Metall küldöttségét, Norbert Fischer vezetésével, a lengyel Gépipari Szakszervezet, a Ko­hász Szakszervezet és a Villamosipari Szakszervezet egyesített küldöttségét Romuald Jankowsky vezeté­sével, a luxemburgi Vasas Szakszervezet küldöttségét, élén Antoine Weiss elnökkel, az olasz Egyesült Vasas Szakszervezet küldöttségét. Pino Tagliazucchi veze­tésével, a portugál Vasas Szakszervezet küldöttségét, élén Alvaro Branco elnökkel, a román Vas- és Gép­ipari Dolgozók Szakszervezete küldöttségét, élén Stevanescu Viorel elnökkel, Pedro Santistebant, a Spanyol Munkásbizottságok képviselőjét, valamint a szovjet Gépipari Szakszervezet, a Kohász Szakszer­vezet és a Villamosipari Szakszervezet egyesített kül­döttségét, melyet Iván Ivanovics Kosztjukon, a Kohász Szakszervezet elnöke vezet. Az elnöki megnyitó után Méhes Lajos, a vasas­szakszervezet főtitkára lépett a szónoki emelvényre. Az ünnepi ülés elnöksége Méhes La­jos: A­ százéves vasasszakszervezet teljes erejével kü­zd­ a szavializtans felépítéséért — Születésnapot érme­im jöttünk ma össze a s- és fémmunkásság fkházában — kezdte­­népi beszédét Méhes jós főtitkár —, hogy mgemlékezzünk a ma­­ar munkásmozgalom imára is jelentős, de a sasoknak különösen né­­zetes évfordulóról. Száz­vel ezelőtt, a mai Asto­­ival szemben lévő Be­­znay-kertben alakult ki az első osztályharcos sipari szakmai szerve­­t, a Vas- és Ércmunká­­k Szakegylete. Több mint 650 ezer szer­zett vasas dolgozó­zinte tiszteletével, meg­­csülésével adózunk az időknek. Első szavunk izzájuk szól, akiknek mr csak az utókor hálá­­t és kegyeletét tudjuk fejezni, és szólunk azok­hoz, akik közül különböző korok harcosait nagy örö­münkre, ma is sorainkban üdvözölhetünk. Vannak a történelemben olyan lélegzetelállító pil­lanatok — folytatta a fő­titkár —, társadalmi, egyé­ni sorsokat gyökeresen megváltoztató események amelyekről a lírára haj­lamos emberek azt mond­ják: a történelem­ lehelete érintett meg bennünket. Ilyen volt az egész embe­riség történetét érintő Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Ma már hat­van év távlatából egyre gyarapodik a világon azoknak a százmillióknak a száma, akik tudják és vallják, hogy Oroszország­ban az Auróra ágyúinak eldördülése az­­egész em­beriség új korszakát be­köszöntő üdvözlő díszsor­­tűz is volt. Az orosz példa mozgásba hozta a kizsák­mányolt, a háború prédá­jául odavetett magyar dolgozó tömegeket is. Hosszú hónapok tömeg­harcai során halmozódott fel az a forradalmi erő amely az 1918-as ősziró­zsás forradalomban mun­kások és katonák általá­nos sztrájkkal támogatott fegyveres fellépésével megdöntötte a háborús kormányt. A szervezett vasmunkások ekkor is a forradalom első soraiban harcoltak. Méhes Lajos ezt köve­tően századunk első felé­nek mozgalmi, szakszer­vezeti tevékenységéről, a munkásoknak a Tanács­­köztársaság és a háború alatti helytállásáról, a munkásmozgalom mártír­jairól emlékezett meg, s beszélt a felszabadulás utáni évekről, a munkás­hatalom győzelméről, majd így folytatta: — Egy teljes évszázad küzdelmeire visszatekint­ve talán azok a legfőbb ta­(Folytatás a 3. oldalon) Együttműködik a termelő és az exportáló.................................. 5 A számok logikája........................... 7 Asszonyok életmódváltása Zalában. 7 Jövő heti rádió-és televízióműsor . II Piaci jelentés . . . ....................................1- Az energiaellátás jellemzője a stabilitás Intézkedések a bányászok élet- és munkakörülményeinek javítására — 8,8 milliárd forint kőolaj- és gázipari beruházásokra — Magyar—szovjet energetikai egy­üt­tm­ű­ködés I­r. Simon Pál nehézipari miniszter sajtótájékoztatója — Stabilitás jellemezte az energiaellátást 1976- ban — mondotta dr. Si­mon Pál nehézipari mi­niszter csütörtökön a Par­­lamen­tben tartott sajtótá­jékoztatón, amelyet dr. Várkonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke nyitott meg. Ezután a miniszter a népgazda­ság energiaellátásának helyzetéről, az energiagaz­dálkodás feladatairól be­szélt.­­A múlt évben az ener­giafelhasználás — a szé­les körű takarékosság eredményeként — csök­kent. Az idén az energia­­hordozó források mintegy 53 százalékát adja a hazai termelés, a fennmaradó részt döntően szocialista országokból importáljuk. A nehézipar legfontosabb feladata továbbra is a fo­gyasztók igényeinek za­vartalan kielégítése, ész­szerű takarékosság mel­lett. Ez utóbbira több mint egymilliárd forinttal ösz­tönzi a kormány a válla­­latokat. Az energiatermelésben továbbra is a szén a leg­fontosabb­­ forrás. Ebben az évben csaknem 25 ezer tonnát hoznak a felszínre, ezen belül a külfejtéses termelés aránya emelke­dik. Ebben az esztendő­ben mintegy 660 millió forintot tesz ki az állami nagyberuházás a szénbá­nyászatban. Folytatódik­ a szénbányászat termelés­­technológiájának és bánya­­biztonságának fejlesztése. Az idén tovább épülnek a bányászlakások, várha­tóan mintegy 1900 otthon kerül tető alá. A fűtőolaj-termelés a múlt évben is biztosította a kiemelt nagyfogyasztók, elsősorban a villamos erő­művek ellátását. Az utol­só negyedévben szállítási nehézségek miatt a lakos­ság ellátása nem volt zök­kenőmentes. Ebben az év­ben a népgazdasági terv 2,15 millió tonna kőolaj­­termeléssel számol. A ter­melésnövekedést elsősor­ban a Szeged-Móraváros mező fejlődése biztosítja. Megindult a bányászás a Ferencszállás mezőn is. Emellett a tervek szerint mintegy 7,9 millió tonna kőolajat hozunk be. A népgazdaság kőolajter­mék-igénye kismértékben nő, s ez mintegy tízmillió tonna alapanyag feldolgo­zását teszi szükségessé, de csaknem 1,5 millió tonnát importálunk is. A gázipar termelése 6,5 milliárd köbméterre nő. Dinamikus fejlesztését el­sősorban a lakosság és a kommunális szektor fel­­használásának növekedése indokolja, de emelkedik a vegyipar és a kohászati üzemek részesedése is. Vi­déki városainkban a veze­tékes gázhálózatba 21 400 új fogyasztó bekapcsolását tervezik. Földgázt kap Gö­döllő, Pápa, Érd, Hajdú­nánás, Sarkad és Marton­­vásár. Probán-bután gázt mintegy 95—100 ezerrel több háztartás számára biztosítják, mint tavaly. Az idén a népgazdasági terv a kőolaj- és gázipar­nak 8,8 milliárd forint ér­tékű beruházást ír elő. Megkezdődnek a szállítá­sok a szovjet—magyar kőolajvezeték távvezeté­ken, így több mint egymil­lió tonna áru hozható be biztonságosan és olcsón az országba. A népgazdaság villamos­­energia-igényét tavaly az iparág maradéktalanul kielégítette. Befejeződött tavaly a Duna menti Hő­erőmű bővítése, s ez hoz­zájárult ahhoz, hogy csúcsidőszakban is egyen­letes legyen a szolgáltatás. Az idén várhatóan 6,5 szá­zalékkal emelkedik a vil­­lamosenergia-felhasználás, így az összes fogyasztás eléri a 27,5 milliárd kilo­wattórát. A beruházások közül a legjelentősebb­ a Tiszai Hőerőmű, itt két új gépegységet helyeznek üzembe, folytatódik a Paksi Atomerőmű építése. Dr. Simon Pál hangsúlyoz­ta: rendkívül jelentős a magyar—szovjet energeti­kai együttműködés. Csak néhány jellemző adat: a szovjet import az ország szükségletének csaknem 35 százalékát fedezi. Az elmúlt évben 7,3 millió tonna kőolajat és kőolaj­­terméket, egymilliárd köb­méter földgázt, 4,4 mil­liárd kilowattóra villamos energiát szállított a Szov­jetunió hazánknak. A ma­gyar—szovjet alumínium­­ipari egyezmény pedig csaknem 2 milliárd kilo­wattóra villamosenergia­felhasználástól mentesí­tette a népgazdaságot. Bekő Mária Megélénkültek az európai szakszervezeti központok kapcsolatai Pjotr Pimenov nyilatkozata a genfi konferenciáról ,.A második európai szakszervezeti konferen­cia összehívása megerősíti azt a felismerést, hogy a társadalmi rendszerek kü­lönbözősége, a tőkés és a szocialista országokban működő szakszervezetek tevékenységének sajátos­ságai nem jelenthetnek akadályokat együttműkö­désükben, különösen, ha a dolgozók érdekeinek vé­delméről van szó” — mon­dotta Pjotr Pimenov, ,a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának­­tit­kára a Trud című moszk­vai lapnak adott nyilat­kozatában. Pimenov kiemelte, hogy az első és a második szakszervezeti konferencia megrendezése az európai enyhülés közvetlen ered­ményei közé tartozik, majd részletesen szólt az 1975-ös első konferencián elfogadott ajánlások szov­jetunióbeli végrehajtásá­ról. „Megrendeztük ,az össz-szövetségi munkavé­delmi tanácskozást — mondotta — összegeztük a munkavédelmi problé­mákkal foglalkozó intéze­tek kutatásainak eredmé­nyeit. örömmel állapíthat­juk meg, hogy a termelési környezet kérdéskörében megélénkültek az európai központok kapcsolatai. Tapasztalatainkkal meg­ismertettük a brit, az olasz,­ a norvég, a fran­cia, az ausztrál és más nemzetek nálunk járt szakszervezeti küldöttsé­geit, de szovjet szakdele­gációk is szép számban ismerkedtek más országok eredményeivel.” Pimenov végezetül ki­fejezte reményét, hogy az elkövetkezendő európai szakszervezeti konferen­ciák napirendjén helyet kapnak olyan témák is, mint a szakszervezeti jo­gok, a foglalkoztatottság, a dolgozók részvétele a termelésirányításban. A KGST-országok együttműködése az űrkutatásban A kozmosz a KGST-or­szágok együttműködésé­nek fontos­­ területévé vált — mondotta Borisz Petrov akadémikus, az Interkozmosz tanácsának vezetője. A KGST-országokban mind nagyobb figyelmet szentelnek az űrkutatás­nak, az űrhajók számára szükséges berendezések kidolgozásának. Az Inter­­kozmosz-program­ kiter­jed a kozmikus kémia, a meteorológia, a biológia, az orvostudomány, a hír­közlés céljait szolgáló ku­tatásokra és a föld termé­szeti kincseinek felderíté­sére. 1969 októberében bo­csátották fel az Inter­koz­mosz műholdat. Azóta ti­zenhat mesterséges hol­dat bocsátottak Föld kö­rüli pályára ebből a soro­zatból, a geofizikai és meteorológiai rakétakor kívül. Az Interkozmosz­­sorozat keretén belül fel­­bocsátottak több olyan mesterséges holdat, ame­lyek tudományos beren­dezéseit Bulgária, Cseh­szlovákia, az NDK, Ma­gyarország, Románia és a Szovjetunió tudósai együttesen készítettek.

Next