Népszava, 1977. április (105. évfolyam, 77-100. sz.)
1977-04-16 / 88. szám
4 KhÜBileének a brigádveidék tanás'§kozása alkálijából (Folytatás az 1. oldalról) A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása alkalmából a brigádmozgalomban végzett kiemelkedő munkája alapján a Szocialista NAGY KÁROLY csoportvezető vájár, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat recski II. számú légaknájának dolgozója, a Nógrádi Sándor Szocialista Brigád többszörösen kitüntetett vezetője. 24 éve dolgozik a vállalatnál. 1951 óta szakszervezeti tag, 1957-ben választották meg brigádvezetőnek. Brigádja 1976-ban érte el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Képzett, kiváló képességű szakembernek ismerik, aki sokat foglalkozik a fiatalokkal, brigádja nevéhez számos ésszerűsítés fűződik. A brigád termelési eredményei évek hosszú sora óta kiemelkedőek. VÉGH JÁNOSNÉ konzervipari szakmunkás, a Nagykőrösi Konzervgyár Petőfi Szocialista Brigádjának vezetője. 1949 óta szakszervezeti tag, 1950- től dolgozik az üzemben ugyanabban a munkakörben. 1967-től szocialista brigádvezető, az általa vezetett munkáskollektíva 1974-ben a Vállalat Kiváló Brigádja lett. Ugyanebben az évben tüntették ki a Munka Érdemrend ezüst fokozatával. A mostani magas kitüntetés odaítélésekor nemcsak a brigád termelési eredményeit vették figyelembe, hanem a társadalmi munkában, az önművelésben, a fiatal dolgozók munkahelyi beilleszkedésének és nevelésének terén tanúsított tevékenységet is. TAGLWER FERENCNÉ üvegipari munkás, az Üvegipari Művek Salgótarjáni öblösüveggyárának mérőhenger kalibrálója, a Furák Teréz Szocialista Brigád vezetője. 1947-től dolgozik jelenlegi munkahelyén. 1955-től szakszervezeti tag, 1966 óta brigádvezető. Négyszeres kiváló dolgozó, immár tizenhat kitüntetés tulajdonosa. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát 1975-ben kapta meg. Jelenlegi kitüntetésére a brigádmozgalomban végzett kiemelkedő munkája, a példamutató em-Munka Hőse kitüntetésben részesült: Nagy Károly, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat csapatvezető vására, szocialista brigádvezető, Végh Jánosné, a Nagykőrösi Konzervgyár konzervipari szakmunkása, béri magatartása, a munkásközösség' 'szolgálatában végzett sok évtizedes tevékenysége tette érdemessé. MARADI JÓZSEF szerelő-lakatos csoportvezető, a Ganz-MÁVAG víz- és kompresszorgyár egysége Rakéta Szocialista Brigádjának vezetője. 1947-től dolgozik jelenlegi munkahelyén. 1947 óta tagja a szakszervezetnek. Tizenegyszeres szocialista brigád vezetője, amely ezen kívül elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet és a kongresszusi oklevelet. A brigádvezető 20 kitüntetés tulajdonosa, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát 1962-ben kapta meg. Jelenlegi kitüntetésének odaítélésekor figyelembe vették a brigádmozgalom szocialista módon élni, dolgozni, tanulni hármas követelményének magas fokú teljesítését. A MUNKA VÖRÖS ZÁSZLÓ ÉRDEMREND kitüntetésben részesült: „Puskás Tivadar” műszerész szocialista brigád a Taurus Gumiipari Vállalat Szegedi Gumigyárából, „Kossuth” szocialista brigád, a Heves megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat Hatvani ABC Áruházából: „Kombájkos” szocialista brigád, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttól: „Heparin” szocialista brigád a Kőbányai Gyógyszerárugyárból. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ BRIGÁDJA kitüntetésben részesült: „Lenin” fejtő szocialista brigád, az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat Dunántúli Művei felsőpetényi üzeméből: „Május 9” kőműves szocialista brigád, a 21. sz. Állami Építőipari Vállalattól: „Vidám” kivarró szocialista brigád, az Újpesti Gyapjúszövő Gyárból: „II. Rákóczi Ferenc” komplex autóbuszvezetői-kalauzi szocialista brigád a VOLÁN 7. sz. Vállalattól; „Petőfi Sándor” rugókovács szocialista brigád, a MÁV Szombathelyi Járműjavító Üzemétől; „Braun Éva” gépmunkás szocialista brigád, a Csepel Művek Transzformátor Gyárából. MUNKA ÉRDEMREND arany fokozatú kitüntetésben részesült: Bácsik László, a Csőszerelőipari Vállalat csőszerelője, szocialista brigád vezető: Tagliber Ferencné, az a régi napi Művek Salgótarjáni öblösüveg Gyárának üvegipari munkása, szocialista brigádvezető: Makádi József, a Ganz-MÁVAG Víz- és Kompresszor Gyáregység szerelőlakatos csoportvezetője, szocialista brigádvezető, szocialista brigádvezető; Bénné Janosné, a Riájus 1. tounagyár gázvasalonője, szocialista brigadvezető; Bóuis Sándor, a Clunoin gyógyszerárugyár szarzmunkás cap- párt vezetője, szocialista briganvezető; Falucskai Antal, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt Nagyalföldi Kutató és Feltáró üzem vezető fúrómestere, szocialista brigadvezető; Hangyái György, a VOLÁN 11. sz. Vállalat Dunaújvárosi Üzemegység gépkocsivezetője, szocialista brigádvezető; Horváth Imrefje, a Kenderszövő Vállalat Szegedi Jutagyár fonendje, szocialista brigádvezető; Kórodi Miklós, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Ferencvárosi Malomüzemének TAIK-csoportvezetője, szocialista brigádvezető; Major Jenőnc, a Fertőszentmiklósi „Új Élet” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet baromfitelep-vezetője, szocialista brigádvezető; Márton János, a Budapest Keleti Vontatási Főnökség villamosmozdonyvezetője, szocialista brigádvezető ; Pozsonyi Pálné, a Fővárosi Kertészeti Vállalat szakmunkása, szocialista brigádvezető; Sütő László, a sátoraljaújhelyiHegyaljai Ruházati Szövetkezet csoportvezetője, szocialista brigádvezető; Szűcs István, az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár esztergályosa, szocialista brigádvezető. MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozatú kitüntetésben részesült: Bíró Lajosné, a Pécsi Kesztyűgyár kesztyűs arrónője. szocialista brigádvezető: Czégén Péter, a TRANSE..EKTRO Külkereskedelmi Vállalat osztály vezetője. szocialista brigádvezető:Gál Julianna, a Tiszai Vegyi Kombinát laboránsa, szocialista brigádvezető: Héjjá András, a Fővárosi Sütőipari Vállalat dagasztója, szocialista brigádvezető: Jenei Sándor, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelője, szocialista brigádvezető: Klág Béla, a Dunai Vasmű Kohászati Gyárának csiszolója, szocialista brigádvezető; Kvell János, a Pécsi Vontatási Főnökség TMK lakatos csoportvezetője, szocialista brigádvezető; Nagy Sándor, a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet traktorvezetője, szocialista brigádvezető; Stangl Nándor, a Csepel Vas- és Fémművek horizontál esztergályosa, szocialista brigádvezető: Pethő György, a Mezőkövesdi Postahivatal kézbesítője, szocialista brigádvezető: Szabó Péterné, a Fa- és Fémbútoripari Szövetkezet, csoportvezetője, szocialista brigádvezető : Szekeres Ferencné, a Szegedi Ruhagyár sz.slaggépésze, szocialista brigádvezető: Szöllősi Józsefné, az Alföldi Nyomda könyvkötője, szocialista brigádvezető: Vidákovics Ignácné, az ..Augusztus 20” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szőlőtermelő munkása, szocialista brigádvezető: Vlasics Istvánná, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát erdőgazdasági munkása, szocialista brigádvezető. MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozatú kitüntetésben részesült: Ball Ferencné, az Egyesült Izzó betanított munkása, szocialista brigádvezető: Borbély Lászlóné, a Famutfonó- Ipari Vállalat Kaposvári Gyáregysége fonó-csoportvezetője. ifjúsági szocialista brigádvezető; Dóra Gyuláné, a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság távbeszélő-kezelő ellenőre. szocialista brigádvezető : Egyed Gézáné, a Papíripari Vállalat gépmunkása, szocialista brigádvezető: Éliás Józsefné, a Tiszai Erőmű Vállalat csoportvezetője, szocialista brigádvezető: Gál Sándor, a Bercsényi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet esztergályosa, szocialista brigádvezető: Horváth Istvánná, a Miskolci Tiszai Pályaudvar személyvonat-vonatvezetője, szocialista brigádvezető. Ifj. Rádióadások a szocialista brigádvezetők tanácskozásáról A Magyar Rádió április 16-án és 17-én hír- és magazinműsoraiban folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásáról. Szombaton 18 órától, vasárnap 18.40-től hangképeket, riportokat sugároznak a Kossuth-adón és ismertetik a felszólalásokat. Iván Sándor, a Tamási vegyesipari Szövetkezet csoportvezetője, szocialista brigáttvezető, Kovács IV. István, a HUNGAROCAMION gépkocsivezetője, szocialista brigádvezető; Kovács János, a Zsámbéki-medence. Páty Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet sertéstenyésztője, szocialista brigádvezető; Kuris Mihályné, a Börzsönyvidéki Egyesült Áfész boltvezetője, szocialista brigádvezető: Lukovics Gyula, a Magyar Néphadsereg Gépkocsiszín Parancsnokság karosszérialakatosa, szocialista brigádvezető: Major László, a Magyar Optikai Művek optikus csoportvezetője, szocialista brigádvezető: Muszkalay László, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, szocialista brigádvezető: Oláh László, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gáztechnikusa, szocialista brigádvezető: Pántya János, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat húsipari szakmunkása, szocialista brigádvezető: Polareczky László, a Minőségi Cipőgyár szabásza, szocialista brigádvezető: Sándor János, a Debreceni Tervező Vállalat tervezője, szocialista brigádvezető: Sebestyén Andrásné, a Székesfehérvári Könnyűfémmű Vállalat minőségi ellenőre, szocialista brigádvezető: Szarka Imre, a Kunmadarasi Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet részlegvezetője. szocialista brigádvezető: Szekeres István, a Mecseki Szénbányák op.sora. szocialista brigádvezető: Szettner Józsefné, a kocsopi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kertészeti munkacsapat vezetője szocialista brigádvezető: Varga Ferenc, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár esztergályosa, szocialista brigádvezető* Varga Józsefné, a Női Fehérnepidgtár varrónője, szocialista brigádvezetö: Zsigulié* Remis, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat kubikosa, szocialista brigádvezető. A szocialista brigádmozgalom fejlesztésében elért kiemelkedő eredményekért Szakszervezeti Munkáért arany fokozatú kitüntetésben részesült: Bácskai Andrásn£, a Fővárosi Patyolat Vállalat csoportvezetője, főbizalmi, Bogyó László, az Akadémiai Nyomda függetlenített szótitkára; Bozsó Lajosné, a Férfi Fehérneműgyár Békéscsabai Gyárának varrónője, szocialista brigádvezető; dr. Gyimesi János, a Szeszipari Vállalatok Tröszt vezérigazgatója; Hajdú Kornél, a LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyár osztályvezetője; Hajdú Sándor, a Taurus Abroncs Gyár főművezetője, az szb termelési felelőse; Harkai János, a KISZ Csongrád megyei bizottsága politikai munkatársa, ifjúmunkás-felelőse: Kaszás József, a Nógrádi Szénbányák Ménkes Aknaüzem vezetője, a vszb és a vszt tagja: Korcsmáros Ferenc, a Békéscsabai Vontatási Főnökség függetlenített szb-titkára: Kovács István, a KISZ Győr-Somon megyei bizottsága, politikai munkatársa,fiúmunkás-felelős: Metzger György, a Dorogi Szénbányák Vállalat Dorogi Bányaüzem vására, szakszervezeti bizalmi: Németh László, a KOMFORT Iparcikk Kereskedelmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese, SZOT-tag, a KPVDsz medvebizottságának közgazdasági bizottság vezetője: Pásztor András, a Ferencváros Távbeszélő Üzem osztályvezetője, az iszt termelési bizottságának tagzja; Peer András, a Pamutfonóipari Vállalat Lőrinci Gyárának igazgatója; Pintér Gyula, az AFIT T. sz. Autójavító vállalat kovácsa, a KSZDSZ KV tagja, az oszb elnöke; Szabó Sándor, az ÉDOSZ Zala megyei bizottjáé* tit^^r*; Szabó Viktor, a Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat szerelme. a vszt tagja: Szigetvári Miklós, a Diósgyőri Gépgyár üzemvezetője, az oszb elnöke: Szilágyi T.ás z!6, a Fővárosi 2 sz. ÉMtői^ari vállalat •?• id. T‘»kács Bálint, a Körösi Állami Ga^acág á^a^atv^e+ője. a ]rftrzdei'zd')ts&sí felelőse* Tiborcz István, a Baranya megyei Állami Ámttőinari ginqlpf fi+VÁra : Tó*h Bói-Vné a rtverj To^tUi^ari Vrfliripf fnuónőt®. vszt-ta.g. műhelybizpt.*sági titkár: Tóth János, a Duna Gincovár pincinari mun’-^Ba.. a náT-t'?rni.«Trī rt'e^d u»7p(A.^. gj Varca i7’'*nő. a y^rl*l"» f«l A.-Tryai-l.-fiy «4»l» 'rinne Tpr. Adónak szociálpolitikai tanácsosa. R-7©Vc,7’M*V.pizí»+i AJl’U- l.-AD.-*f” pTrí^-f ?nVri70*Ú j^j. tünte+BB^en rés7€^siilti Arstyelán János, a KISZ Békés megyei bizottság politikai munkatársa, Balogh László, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató vállalat diszpécsere, szocialista brigádvezető; Barzsa István, a Közép-dunántúli Szénbányák Vállalat Központi Osztályozójának művezetője, az oszb elnöke; Bán György, a Szabolcs-Szatmár megyei Terlelőszövetkezetek Területi Szövetségének főmunkatársa, alapszervezeti titkára; Berki Lajos, a Gabona Tröszt szakszervezeti tanácsa titkára ; Bíró Lajos, a Budapest Ferencváros állomás függetlenített s/b-titkára; Boda Tibor, a MÁV Vontatási Főnökség villanyszerelője, a KISZ bizottság tagja; Deme József, a Mátraaljai Szénbányák Gépüzemének asztalosa, az oszb elnöke, Dénes József, a Sárvári Cukorgyár személyzeti vezetője, az üzemi pártvezetőség titkára, Fenzel Győzőné, a METFIMPEX Külkereskedelmi Vállalat export üzletkötője, szótitkár, Gábriel Mihály, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat szakosztályvezetője, szb-titkár ; Karakas Tibor, a Budapesti Közlekedési Vállalat V. sz. Üzemegységének villamos járművezetője, szb-elnök; Kálóczi József, a Tiszai Vegyi Kombinát munkaverseny iroda osztályvezetője; Kerekes Béla, a HUNGAROCAMION Nemzetközi Autóközlekettesi Vállalat gépkocsivezetője, forgalmi szb-tag: Kerekes Ferenc, a VOLÁN 7. sz. Vállalat igazgatója: Kondor Pál, a MÁV Állomásfőnökség (Várpalota) állomásfőnök, szb- propagandista: Körmendi Gábor, a Csepel Vas- és Fémművek Csőgyárának osztályvezetője, a vszt termelési felelőse; Kövesdi Jánosné, a Budapesti Fogyasztási és Lakásszövetkezetek Szövetsége főelőadója, a közgazdasági bizottság vezetője; Marczali István, az MN Páncélos Főnökség függetlenített szb-titkára; Mikó Béla, a KISZ Borsod megyei bizottsága politikai munkatársa, ifjúmunkás-felelős: Novothny Ottó, a Nitrokémia Ipartelepek főművezetője, a szoc brigád klub vezetője, propagandista: Nyemcsóli János, a MÁV Budapest Terézváros Pályafenntartási Főnökség munkavezetője, szbtitkár: Parip Gyula, a Magyar Néphadsereg Gödöllői Gépgyár munkaügyi osztály vezetője, Siriczky Tiborné, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat 2. sz. Gyáregysége aerosol gyártó, szakszervezeti bizalmi, szb-nőfelelnese: Szabó Károly, a ráczberényi Hűtőgépgyár köszörűse. s vszt kultúraeit.-prop felelőse: Szalai Imre, a Pamutpromóipari Válla’at Kelenföldi Textilgyár fondavezetője, a termelési bizottság tag'a * Tonka István, a Dunai Va*mű gázmestere a’anszerve/»ti ^árttitkér: Tóth Imre, a Tiszántúli Vízir*ví mna^crotógóri fii illára • vípí Gyula, a darsáréti i Tétzlapi Cserépipari Vállalat igazgatója. A szocialista haládmozgalomban, illetve a fejlesztésében elért kiemelkedő eredményekért. IFJÚSÁGÉRT Érdemérem kitüntetésben részesült: Bene Ferenc a Taurus Campingárugyár esztergályosa, szocialista brigádvezető; Birkás Miklós, a Szolnok megyei AGROKER Vállalat gépkocsivezetője, szocialista brigádvezető; Cselei István, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár művezetője, KISZ-patronáló; Horváth Béla, az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete termelési és műszaki osztály vezetője; dr. Horváth Gyula, a Bácskai és Duna melléki TESZÖV politikai főmunkatársa; Kozsó Illésné, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete közgazdasági osztály vezetője; Molnár Lajos, a Mosonmagyaróvári Vasipari Szövetkezet csoportvezetője, pártalap-szervezet vezetőségi tagja; Munkácsi Istvánná, a Mikus I. Ruhagyár szolnoki gyáregységének m a vezetője, pártalapszervezet vezetőségi tagja; Szabados Ferenc, a Komáromi Állami Gazdaság igazgatója; Szabó Sándor, a Hidasháti Állami Gazdaság Gépműhely gépszerelője, szocialista brigádvezető: Szalánczi István, a Borsodi Hőerőmű lakatosa, szocialista brigádvezető: Szilágyi Sándor, a Mecseki Szénbányák csapatvezető vására, szocialista brigádvezető: Zsoldos István, az Izsáki Állami Gazdaság Gépműhelyvezetője, szocialista brigádvezető. KISZ ÉRDEMÉREM kitüntetésben részesült: Bacsó László, a Pécsi Hőerőmű Vállalat blokkgépésze, szocialista brigádvezetőhelyettes; Barják Sándor, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat géplakatosa; Fallmann László, a Kisbéri Virágzó Mgtsz tehenészeti telepvezetője, szocialista brigádvezető; Kása Károly, az AFtt XII. sz Autójavító Vállalat lakatosa, KISZ-bizottság termelési felelőse; Kelemen Attila, a Kisvártfai Öntödei Vállalat üzemvezetője, szocialista brigádvezető; Komócsi Ferenc, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát munkaügyi osztályvezető-helyettese; Kun Sándor, az IKARUS Karosszéria és Járműövész lakatosa. KTSZ-vezetősségi tag: Ócsai Sándor, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat fizikai csoport vezetője, szocialista brie.áevezető: Oravetz István, a Dunakeszi MÁV Járműjavító thom lakatosa szocialista brigádvezető: Oravetz József, a Hódmezővásárhelyi Géngyártó Vállalat munkaverseny-felelőse: Parantyús Ferenc, a Várpalotai Szénbányák villanyszerelőie. szocialista brigádvezető: Sánta József, a Szegedi MÁV Tcavcatesca ügyintézője. a KTCZ bizottság ifjúmunkás-felelőse; Sebestyén Dezső, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár szektlárdivárának műve Gábor, a Fűzfői Nitrokémia Iparfémnek villanyszerelője. szocialista brigádvezető: Tokaji Mihály, a MÁV Békéscsabai Állomásfőnökségének lakatosa, KTSZ bizottság titkára; Turáncsics József, a Mátraaljai Szénbányák Gépüzem lakatosa, műhelybizottsági titkár; Zádor György, a Taurus Cuminnari Vállalat osztályvezetője. A szocialista munka hősei A Fáklya 8. számában folytatódik a Nagy Októberi Szocalista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított sorozat: ezúttal a Nagy Honvédő Háborút követő ötéves tervek skereit mutatják be. Érdekes írás eleveníti fel 1917. áprilisát, amikor V. I. Lenin — emigrációból visszatérve — a megvívandó forradalom élére állt, mint a bolsevikok pártjának vezetője. A memoár szerzője Fjodor A Fáklya 0. számú Szamoljov, a finnlandi pályaudvaron Lenint fogadó kommunisták egyike. A fejlődés arányait bemutató grafikon illusztrálja azt a gazdaságpolitikai cikket, amely elemzi a szovjet népgazdaságban az agráripari integráció és az ágazatközi kooperáció területén lezajlott legjelentősebb, előrevivő változásokat. Az orenburgi gázvezeték utolsó szakaszát építő, a Guszjatyin—Bogorodcsan és Huszt helységekben elszállásolt magyar brigád munkájának híreiről tudósít egy riport. Szofik Iszkudarjannak, az Örmény SZSZK területén levő bjurakani obszervatórium tudományos kutatójának „távcsövén át” pillanthat az olvasó a csillagos égre egy ormaik cikkben. NÉPSZAVA „A lány hétéves, egészséges, nem értettem, miért kéri otthon már a harmadik levél kalmopyrint. Láttam, a táskájába pakolja hétfőn, megkérdeztem. Azt felelte: délután, amikor fáj a feje, kiengedik a vízért, bevesz egy tablettát. Sok gyereknek fáj a feje délután a napköziben, mondta mentegetőzve.” Peremkerületi iskola szülői munkaközösségének igen lelkes tagja a fiatal munkásasszony, félti a gyerekét, kalmopyrin-ügyben kicsit körülnézegettem ott, a napközis traktusban. Ebédpénzszedés idején mászkáltam az alagsorban, körülbelül kétszáz gyerek visongott, tolongott a teremhez vezető folyosón. Ötven év körüli nevelő szedte a pénzt. Ő foglalkozott immár második éve a „kalmopyrines” osztállyal is. „Sokszor fáj a gyerekek feje, ezért kértem a gyógyszert”, mondta, visszament az osztályába — és kiabált. Egyfolytában. „Ideges alkat — mondta róla az igazgató —, sajnos, foglalkoztatnom kell, roppant kevés a napközis nevelő, nem küldhetem nyugdíjba.” A kislányt a következő évben másik iskolába íratta az édesanyja, azóta nem kér kalmopyrint... A történetnek nincs befejezése. Az igazgatója szerint ideges alkatú tanítónő napközis csoportot vezet ma is. Gondolom, azóta is sok-sok levél kalmopyrin fogyott el a gyerekei körében. Termeli maga körül a neurotikus, zajra érzékeny, nyugtalan gyerekek százait, akik lidérces álomként emlékeznek majd vissza később azokra a diákéveikre, amikor „napközibe kellett járni”. Nem elrettentésnek, csupán egyetlen negatív példának szántam az elmondottakat ebben az írásban: napközis témakörben vizsgálódtam néhány hétig. Vélemények százait gyűjtöttem össze, ennek a nevelési, felügyeleti és korrepetálási „intézménynek” a jelenét és jövőjét elemezve. Hadd emeljek ki máris egy alaptételt. A napközire, mint az iskolai oktatást kiegészítő, nevelő funkciójú felügyeleti formára, olyan nagy szükség van ma iskolarendszerünkben, mint családban a friss kenyérre. Nem lehetünk meg nélküle, mert az ország szülőképes korú nőlakosságának 90 százaléka dolgozik, mert meleg étel és felügyelet kell — kellene — legalább félmillió, hattizennégy éves gyereknek, hogy nyugodt tudattal dolgozhassák az anya és ne kerüljenek utcára, térre magukra még vigyázni nem tudó kis életek százezrei! Ez az elsődleges. A többi: a színvonal, a keservek és a bajok csak ezután következhetnek. 75 éves volt tavaly a napközi, mint intézmény, mint a tanítás partnere, kísérője. S a felszabadulás óta van mivel büszkélkedjünk — van, amin töprengeni kell. És most kell töprengeni, amikor a napközis traktusok ajtóit még nem döngeti az az igen nagy létszámú gyermekkorosztály, amelyiknek az érkezését az elmúlt évek születési számai örömkeltően — de gondokat is hordozóan — előre vetítik. HÚSZ évvel ezelőtt az általános iskolás diákoknak csupán 3 százaléka járt napközibe. Tíz éve a 12 százalék — jelenleg 32,3 százalékos ez az arány. Óriási a megtett út! Számokra bontva, például a fővárosban a jelenlegi 144 ezer általános iskolás gyerek közül 14 ezren az egész napos oktatás — kitűnően bevált — formájában tanulnak, további 67 ezren pedig napközis felügyeletet kapnak, háromszori étkezéssel. Melléjük néhány ezren az iskolában ebédelhetnek. (Utóbbival kapcsolatban: a felső tagozatos gyerekek közül az országban még legalább 100 ezren igényelnék ezt a formát, felmérhetetlen segítség lenne szülőknek — elsősorban munkásszülőknek —, ha gyerekük délben meleg ételt kaphatna az iskolában.) A napközit kérő családoknak egyébként a 70 százaléka a munkáscsalád. A 6—10 évesek szülei harcolnak a gyerek napközibe való bejutásáért s — nagyon helyesen — elsősorban ezek a kisdiákok élveznek is elsőbbséget a felvételnél. A nagyobbak, az ötödikesei, hatodikosok feltétlenül igényelnék ugyan az egész napos felügyeletet, jó részüket azonban már nem képesek fogadni a napközik. A hetedikes—nyolcadikos évjáratnak pedig marad a tanulószoba, kevésnek az iskolai ebéd. Minden jó szándékú tantestületi és szakszervezeti igyekezet ellenére is: a napközis felügyelet ma még valamiféle pedagógiai száműzetésnek számít a legtöbb helyen. A szakszervezet egyi . vizsgálata szerint. ..dolgoznak itt képesítés nélküli óvónői, tanítónői, általános iskolai, középiskolai, tanári, sőt mérnöki végzettségű nevelők is ... Probléma, hogy a főiskolai, egyetemi pedagógusképzés során nem készítik fel kellőképpen a hallgatókat a napközis nevelőmunkára”. (Egy kísérletről tudunk, ennek ellenében a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán néhány éve bevezették a napközi otthonos nevelési gyakorlatot, célja az itteni nevelés elméleti ismereteinek elsajátítása és alkotó alkalmazása. NAPKÖZIBEN 1977. április 16