Népszava, 1977. április (105. évfolyam, 77-100. sz.)

1977-04-21 / 92. szám

197­7. április 21 Ülést tartott a KISZ központi bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ központi bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tit­kára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ központi bizottságának el­ső titkára tájékoztatást adott a párt Központi Bizottságának április 13-i üléséről. A KISZ KB — csatla­kozva az MSZMP Köz­ponti Bizottságának fel­hívásához — a KISZ- szervezetekhez fordul: az 1977—78-as mozgalmi év­re szóló akcióprogram­jaikban az országos és a helyi feladatokkal össz­hangban határozzák meg konkrét tennivalóikat. A KISZ-tagokat, a fiatalo­kat arra kéri, hogy leg­jobb tudásuk és képes­ségeik szerint dolgozza­nak az idei népgazdasági tervek sikeres teljesíté­séért, az ötéves terv cél­jainak eléréséért. A KISZ központi bi­zottsága állást foglalt a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évforduló­jának méltó megünnep­léséről. Örömmel és egyetértéssel állapította meg, hogy a KISZ-tagok, a fiatalok nagy számban és öntevékenyen vesznek részt a csepeli dolgozók kezdeményezésére kibon­takozott szocialista mun­kaversenyben. A 60. év­forduló megünneplésének kiemelkedő eseménye lesz a 11. szovjet—magyar if­júsági barátságfesztivál, amelyet ez év augusztu­sában Leningrádban ren­deznek meg. Borbély Gábor, a KISZ KB titkára a nemzetközi ifjúsági mozgalom idő­szerű kérdéseiről, az 1978-as havannai XI. VIT nemzetközi előké­születeiről adott tájékoz­tatást, s javaslatot ter­jesztett elő a hazai elő­készítés feladataira. A központi bizottság a tá­jékoztatót tudomásul vet­­­te és határozatot hozott a XI. VIT hazai előkészíté­sének feladatairól. Ezután Deák Gábor, a KISZ KB titkára az idei forradalmi ifjúsági na­pokról számolt be. A KISZ KB köszönetét fe­jezte ki a fiataloknak, az ifjúsági szövetség tagjai­nak és kollektíváinak, a kommunistáknak, a párt­szerveknek és szerveze­teknek, a munkában részt vett állami és társadalmi szerveknek, szervezetek­nek a forradalmi ifjúsá­gi napok sikeres előké­szítéséért és megrende­zéséért. A központi bi­zottság őszinte köszönetét fejezte ki azoknak a ha­zai és külföldi szervek­nek, szervezeteknek is, amelyek a KISZ zászló­­bontásának 20. évfordu­lója alkalmából köszön­tötték az ifjúsági szövet­séget. Biszku Béla látogatása Heves megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára szer­dán Heves megyébe láto­gatott. Egerben a megyei pártbizottság székházában Vaskó Mihály, a Heves megyei pártbizottság el­ső titkára fogadta és tá­jékoztatta a megye poli­tikai, gazdasági, kulturá­lis fejlődéséről. Részt vett a tájékoztatón Feke­te Győr Endre, a megyei tanács elnöke is. Ezután Biszku Béla Po­roszlóra utazott, onnan a Tiszán — hajóval — folytatta útját Kiskörére, hogy megtekintse a Tisza 2. vízlépcső mellett ki­bontakozó hatalmas ki­terjedésű víztározót. Dél­után felkereste a zöld­ségtermeléssel országos nevet szerzett hevesi Rá­kóczi Termelőszövetkeze­tet. A látogatás utolsó állomása Detk volt. Bisz­ku Béla ott a Magyar- Bolgár Barátság Terme­lőszövetkezet sokrétű munkájával, eredményei­vel ismerkedett Foek Jenő látogatása Vas megyében Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán látogatást tett Vas megyében. Szom­bathelyen délelőtt részt vett és felszólalt a me­gyei pártbizottság kibőví­tett ülésén, majd megte­kintette a győri Rába Va­gon- és Gépgyár új üze­mének építését a város déli peremén. Fock Jenő ezután a megyeszékhely egyik büszkeségét, az új 400 személyes Bartók-ter­­met, kereste fel, amely Nyugat-Magyarország egyik zenei központja lett, majd látogatása befejezé­seként a Nyugat-magyar­országi Fagazdasági Kom­binát vezetőivel folytatott eszmecserét a további fej­lesztési elképzelésekről. Nemes Dezső látogatása az Állatorvostudományi Egyetemen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság fő­­szerkesztője Uzsoki Ist­vánnak, a budapesti párt­­bizottság osztályvezetőjé­nek társaságában szerdán az Állatorvos­tudományi egyetemre látogatott el. A vendéget dr. Deák Lívia, a VII. kerületi PB első titkára, valamint dr. Kovács Ferenc, az egye­tem rektora és dr. Simon Ferenc, az egyetem párt­­szervezetének titkára fo­gadták. Nemes Dezső tá­jékozódott az egyetem pártszervezetének munká­járól, időszerű politikai kérdésekről tartott elő­adást az egyetem aulájá­ban, melyen részt vettek az egyetem oktatói, hall­gatói, valamint a buda­pesti állatorvosi intézmé­nyek meghívott igazgatói és párttitkárai. Nemes Dezső megtekin­tette az állatorvos-törté­neti múzeumot, ahol meg­ismerkedett a múzeum történetével. Ezt követően az egyetem rektora tájé­koztatta az oktató-nevelő munkáról, arról, hogy mi­ként készültek fel a kor­szerű állatorvosképzésre. A moszkvai tv külpolitikai műsora a képernyőn A Magyar Televízió pénteken 18 óra 10 perc­kor, műsorváltoztatással, a moszkvai televízió kül­politikai vitaműsorát su­gározza. A vita résztve­vői: Vagyim Zaglagyin professzor, az SZKP KB nemzetközi osztálya veze­tőjének első helyettese, Leonyid Zamjatyin, a TASZSZ vezérigazgatója és Valentyin Zorin, a Szovjet Televízió és Rá­dió főkommentátora. A műsorban a vitapart­nerek behatóan foglalkoz­nak Vance amerikai kül­ügyminiszter legutóbbi moszkvai látogatása ku­darcának okaival, az ame­rikaiak által előterjesztett ,,csomagterv”-vel, az em­beri jogok kérdésével és a szovjet—amerikai kap­csolatok alakulásának perspektívái­v­al. SteifeÉlLET Az idei magyar—kínai árucsere-forgalmi és fize­tési egyezményt szerdán aláírta Budapesten Tordai Jenő és Csen Csie külke­reskedelmi miniszterhe­lyettes. Az aláírásnál jelen volt dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszter, valamint Liu Tie-seng, a Kínai Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Koszorúzási ünnepség A Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszer­vezetének elnöksége ápri­lis 23-án, szombat dél­előtt 10 órai kezdettel ko­­szorúzási ünnepséget ren­dez a központi székház­ban (Budapest VIII., Köz­társaság tér 3.) A mártí­rok emléktáblájánál ezút­tal róhatják le kegyeletü­ket a hozzátartozók, a trösztök, vállalatok és szakszervezeti testületek képviselői. Ülést tartott a TOT elnöksége Szabó István elnökleté­vel szerdán ülést tartott a TOT elnöksége, amely megtárgyalta az állatte­nyésztésben és az állat­­egészségügy területén fog­lalkoztatott szövetkezeti dolgozók munkadíjazásá­nak, anyagi érdekeltségi rendszerének helyzetét. Munkásmozgalom-történeti konferencia A Magyar Munkásmoz­galmi Múzeum és Heves megye Tanácsa, valamint több más szerv rendezésé­ben szerdán Egerben meg­kezdődött az újkortörté­neti és munkásmozgalom­történeti konferencia. Az országos tanácskozáson Baranya, Borsod, Győr, Komárom, Heves, Nógrád és Tolna megye szakem­berei vesznek részt. Operetm­­vészek utaztak a Szovjetunióba Szerdán dr. Malonyay Dezső igazgató vezetésé­vel elutazott a Szovjet­unióba a Fővárosi Ope­­rettszínház tavaly alakult Kálmán Imre brigádja. A 12 tagú művészbrigád az orenburgi gázvezeték építőinek ad műsorokat. Egyebek között megszó­laltatják az elmúlt évek és a közelmúlt legsike­resebb operettjeinek, mu­sicaljeinek népszerű da­lait, valamint Petőfi Sán­dor- és József Attila- ver­sekkel lépnek fel. A mű­vészbrigád április 27-én fejezi be vendégszereplé­sét. (MTI) NÉPSZAVA A HÉT FILMJEI TEKETÓRIA Lőrincze Lajos írja egyik tanulmányában: „Ha egy-egy szavunkat, mondatunkat nem egészen vállaljuk, azt mondjuk: „idézőjelben mondom”. A közhasznú, a hétköz­napokra szánt értelmezés­­ érvényes, ismerős és gyakori a kép, a film vi­lágában is. Manapság a rendező, ha nem vállalja egészen a történetet, a szereplők, a gondolat egy­értelműségét, sorsát — azonnal alkalmazza azt a bizonyos filmes idézőjelet. (Akár azzal, hogy gúnyos, ironikus képi hanglejtés­sel kíséri a hősök sorsát — akár pedig azzal, hogy szüntelenül jelzi: „itt nem az életről beszélünk, ha­nem csak filmet forgatunk az életről.”) Maár Gyula is (írta és rendezte a Teketóriát) szenvedélyesen ragaszko­dik a filmes idézőjelekhez. Végletekig kiélezve a gon­dolatot: Maár még a fil­mes idézőjelet is­­ idéző­jelbe rakja. Vagyis: nem­csak a főszereplő asszony!" a magányos Teréz sorsát, könnyeit, szorongásait nem vállalja egészen, ha­nem egyszersmind ezek­kel a képi ,,macskakör­­mökkel” jelzi önnön film­­készítési módszerének két­értelműségét, felületi já­tékvoltát. (Az utolsó kép­sorokban — Antonionitó­l kölcsönzött képsorokban — nemcsak a film szerep­lői búcsúznak a közönség­től panoptikum­ mozgás­sal, hanem felvonul a stáb is. Világosítók, kellékesek, sminkesek, bútortologa­­tók tolongnak az elhagyott „csatatéren”, s megszólal a rendező is, bejelentvén: „a forgatás véget ért”.) Természetesen az ilyes­fajta, idézőjeles stílus (forma, módszer) nagyon tetszetős, látványos. Ezer­nyi lehetőséget ad az irra­cionális képi kapcsolatok­ra, váratlan fordulatokra, s a kulturális, a filmművé­szeti tapasztalatok, tanul­mányok felvonultatására, bemutatására. Sőt, Maár a lelkünkben szunnyadó sznobériát is felpiszkálja. Mert kinek ne tetszenék, hogy ez a hallatlanul kul­turált rendező egyaránt otthonosan mozog Rim­baud költészetében, a csil­lagászati kutatásokban, a régi slágerek érzelgős vilá­gában, s a mai színházi­­képzőművészeti divatok­ban, kultúrákban. (Egyéb­ként a film képzőművésze­­tileg — Koltai Lajos pá­ratlanul hangulatos fény­képezésével — tökéletes. Szép.) És Maár nemcsak a társművészeteket hívja se­gítségül — hanem megidé­zi a filmművészet nagy­jait, s korábbi hőseit is. Frakkosan, hosszú, fehér sállal a nyaka körül átfut a színen — teljesen várat­lanul és indokolatlanul — az egykori Végül főhőse, Jozef Konrad. A Déryné, hol van? színházigazgató­ja — Major Tamás — ez­úttal bárzongoristaként intrikál. És feltűnik Nagy Gábor is (szőkén és ifjan), és hangtalanul, akárcsak Rómeóként a Dérynében. ... Mindez tetszetős — de csak felület. Illetve csak a rendező kulturált­ságát, okosságát, modorát (modorosságát), a ki­­agyaltság iránti hajlamát igazolja, bizonyítja. Mert Maár — véleményem sze­rint — ezekben a filmes idézőjelekben, idézetek­ben, hangulati játékocs­­kákban tulajdonképpen kibúvókat keres. Mert ér­zi, tudja: ahhoz, hogy a főszereplő Teréz sorsát, magányát, idegösszeroppa­­nását sokrétűen motivál­ja, magyarázza , ahhoz bizony alapos élet- és hely­­zetismeret szükségeltetne. Még inkább: Oknyomozó írói, rendezői munka, kö­vetkezetesség, hogy a ké­pek, a helyzetek, a szavak, a mondatok pontosan megfeleljenek (még ha ott a nyomatékosító idézőjel is!) az adott történet, hely­zet, jellem tartalmi, gon­dolati sokrétűségének. Szóval: Maár Gyula nem­csak, hogy nem vállalja a filmbeli Teréz könnyeit, magányát, de egyszerűen nem is keresi Teréz lényé­nek, sorsának indítékait, motivációit Valójában a filmbeli Te­­réznek nincs is igazi hát­tere, élete. Csak ott rej­tezik a választékos ízlés­sel berendezett, tágas la­kásban, s kipróbálja a szo­morúság, a sírás, az emlé­kezés, a nevetés, a csaló­dás „hangjait”. Hogy ez mennyire igaz — azt Tö­­rőcsik Mari játéka, léte, lénye is igazolja. Törőcsik — talán felesleges hangsú­lyoznunk — zseniális szí­nésznő. Zsenialitása abban is megmutatkozik, hogy játékával önkénytelenül is elárulja az adott hely­zet hamis hangulatait, gondolattalanságát, meg­válaszolatlan miértjeit. Vagyis: ott jó és kifejező igazán, ahol igazi hangu­latokat, igazi folyamato­kat, igazi gondolatokat kell tolmácsolnia ... És azokban a jelenetekben jut el a filmszínészi játék csúcsaira, ahol megfelelő társra talál környezetében. Nem véletlen, hogy ép Ben­cze Lajossal és L­órán Lenkével készült közös je­lenetekben talál legjobban önmagára, a sikeres, ott­honi monológok mel­lett ... Egyébként ezek a jelenetek (a presszójele­­net és Lórán brilliáns ma­gá­nszáma!) valóban ér­zékletes és szórakoztató pillanatok a meglehetősen túlbonyolított, teketóriás Teketóriában. Gantner Ilona A TAXI UTASAI Napok óta magam előtt látom Nyikolaj Krjucskov arcát. A filmbeli taxisofőr úré­l­ozó tekintetét. Az egyik a féltés szülte düh­ből vált át — a pillanat tört része alatt — a riadt­­ságba, amikor pofonüti lá­nyát ... A riadt tekintet azonnal tétovára szelídül: hogyan hozza helyre, amit tett, érzi már, hogy nem volt igaza. (Felesége halá­la óta egyedül nevelte Má­sát, egy szóváltás sem volt közöttük. Ezen az estén, a fárasztó nap felkavaró él­ményei után, nehezen tud­ta lefékezni indulatait.) Másnap reggel a sofőr el­ső tekintete szinte esdek­­lően várja, hogy a lány enyhüljön. Egyik képen sem csak az arcot látjuk, hanem a sofőr mackós be­­hemótságát: az arc és a mozdulat (és mozdulatlan­ság) együvé tartozik, oly összhangban van. Ezt a színes, szélesvász­nú, magyarul beszélő szov­jet filmet kétségkívül Krjucskov szerettette meg velem. Két munkanapján sok minden történik vele és körülötte, de a nézőre az hat, ami az élmények hatása alatt benne végbe­megy. Hányféleképpen tud reagálni a legkülönfélébb helyzetben, mert­ majd minden utassal való talál­kozásakor szinte kész élet­regény, vagy egy-egy meg­rázó eset tárul fel előtte. Vlagyimir Rogovoj rende­zőt az emberekben végbe­menő, belső történések ér­deklik. Hogyan tud helyt­állni a háborúban harcolt ember a szürke mindenna­pokban, hogyan tud élni lehetőségeivel, amelyekért ő is életét kockáztatta egy­koron. Az utolsó képsoron a ta­xisofőr meghívja ebédre Nyina Pavlovnát, azt az asszonyt, akire oly félté­keny a leánya ... És eze­­­ken a képeken Krjucskov­­nak már megint egy má­sik arcát látjuk, a maga békéjét, családja harmó­niáját alakító-építő Krujcskovéi­ k­el­ Filmfesztivál a közművelődés jegyében Szerdán a Fészek Mű­­vészklubban sajtótájékoz­tatón ismertették a május 5—10. közötti XVII. Mis­kolci filmfesztivál prog­ramját. György István, a fesz­tivál igazgatója egyebek között elmondotta, hogy a program keretében ösz­­szesen 65 alkotást mutat­nak be: kilenc mozihíradó, 14 animációs, 18 doku­mentum, 21 népszerű­tudományos, és 3, a Balázs Béla Stúdióban készült hosszú dokumentumfil­­met. Az időközben készült tévéfilmekből külön in­formációs vetítéseket is rendeznek. A házigazdák nevében Tok Miklós, a miskolci Városi Tanács elnökhe­lyettese hangsúlyozta: A fesztivál elsődleges célja ezúttal nem a versengés, hanem az, hogy a rendez­vény a város és a környe­ző települések közműve­lődési életét gazdagítsa- A szovjet dráma hete Az idén első ízben ren­dezi meg a Budapesti Gyermekszínház a szovjet dráma hetét. Ez alkalom­mal öt szovjet szerző mű­vét mutatják be. Április 21-én, csütör­tökön délután a Marczi­­bányi téri ifjúsági házban Natal­ja Satz—Vlagyimir Poljakov Varázslatos mu­zsika című kétrészes me­seoperáját, a Paulay Ede utcai épületben pedig a Katariev regényéből ké­szült Magányos fehér vi­torla című kétrészes ze­nés játékot adja elő a színház társulata, míg es­te A három testőr című kétrészes musicalt, ame­lyet Alexandre Dumas regénye alapján Mark Rozovszkij írt színpadra. Az előadást pénteken is megismétlik. Alekszej Alekszij Bátyám és a klarinét című kétrészes zenés vígjátékát állítják színpadra április 22-én, pénteken és 23-án, szom­baton a délutáni előadás­ban. Jevgenyij Svarc Hó­királynő című kétrészes, szín­pompás mese játékát vasárnap délelőtt adják elő. A műsort április 23-én, 26-án és 27-én dél­után megismétlik. (MTI) A Kincskereső novellapályázata A Magyar Úttörők Szö­vetségének irodalmi, mű­vészeti és kulturális fo­lyóirata, a „Kincskereső”, valamint a Magyar Írók Szövetségének Fiatal Írók József Attila Köre a múlt év őszén novellapályáza­tot hirdetett. Elsősorban olyan műveket vártak a fiatal magyar (harmincöt éven aluli) alkotóktól, amelyek a mai tíz—tizen­négy éves gyermekek éle­tét, az úttörőmozgalom eseményeit összetett, mű­vészi formában örökítik meg. A bírálóbizottság dön­tött a díjak odaítéléséről. Első díjban részesítette Esterházy Péter írását Második díjat Horváth Pé­ter, harmadik díjat Szent­­mihályi Szabó Péter, Haj­dók Zsóka és Kovács La­jos kapott LÉGY MÁR LEGENDA Jest­csó Adrienne a Radnóti Színpadon Jancsó Adrienne azok közül a színművészeink közül való, akiket majd még ezután kell a köztu­datban olyan magas szin­ten elhelyezni, amilyen megilleti. Nagy művész — ezt az egyszerű meghatá­rozást szerencsére ritkán alkalmazzuk, méltán féltve a kifejezésnek ép­pen egyszerűségében rejlő hitelét. Nos, Jancsó Ad- Henne nagy művész, Légy már legenda címen Dsida Jenő verseiből és Kuncz Aladár prózájából össze­állított műsora a Radnóti Miklós Színpadon azt a kivételes élményt nyújtja, amelyhez hasonló az övé lehetett, amikor kitalálta, egységgé szerkesztette és megtanulta az anyagát. Érződik: a két Kolozs­várhoz kötődő író-művész életműve az ugyanott ma­gára találó színművésznő alapélménye. Ez érthető, hiszen a szép, érzékletes, kifejező beszéd, a gondo­latok és a hangulatok le­hetségesen pontos érzékel­tetése, kifejezése magya­rul — mindhármuk leg­főbb törekvése, saját esz­közükkel megvalósított élethivatása A tragikusan fiatalon, a vészt hozó 1938-as esztendőben meg­halt Dsida ..az angyalok eiteráján”, az 1931-ben, ugyancsak fiatalon meg­halt Kuncz Aladár, a Fe­kete kolostor gondolatok­ban oly gazdag lapjain ér­vényesen fogalmazott meg sokat a huszadik század­ból, amelyből mindkettő olyan keveset élhetett Jancsó Adrienne megélte, átélte mindazt is, ami már benne bolyong Dsida lírai, Kuncz prózai mestermű­vében — egyszerűségében megindító, szinte észrevét­len felmagasló csúcspont­jain megrázó előadásában, tudatosan, ezt is kifejezi. Sűrített, tökéletesen a lényegre tömörített, érzés­nek és gondolatnak esz­ményi ötvözetét megvaló­sító, tiszta stílusa hatásá­ban a dalhoz, a szóló- és kamaramuzsikáláshoz ha­sonlatos. Nemcsak a mu­zikális Kuncz utalásai, ha­nem Jancsó Adrienne mű­vészete is kifejeződik a színpad egyetlen ,,díszé­ben”, a végig néma gor­donkában (szerény háttér­zenét Pertorini Rezső szó­laltat meg láthatatlanul, gordonkán, rendező: Ben­­cze Zsuzsa). Az előadóművésznő semmiféle hatást nem ke­res, ezért talál, ezért kő­­képes igaz, mélyről felsza­kadó könnyeket csalni hallgatói szemébe, akik Dsidával, Kuncz Aladár­ral, Jancsó Adrienne-nel együtt aggódnak az Ember sorsáért, méltóságának megőrzéséért, kíván­ják mentesülését mindörökre az első és a második vi­lágháborúban megélt szé­gyenektől és iszonyatok­tól. Mindezt csak egy ilyen művész képes kiváltani ezen a fokon. Rajk András ö­ zi szocialista országok írószövet­ségi vezetőinek tanácskozása Garai Gábornak, a Ma­gyar Írók Szövetsége fő­titkárának elnökletével szerdán folytatta munká­ját a szocialista országok írószövetségi vezetőinek 14. tanácskozása. A résztvevők — a Bol­gár Írók Szövetsége veze­tőinek tájékoztatása alap­ján — megvitatták az ez év június 7—14. között Szófiában tartandó nagy nemzetközi írótalálkozó előkészületeit. A szerdai tanácskozá­son beszámoltak az író­­szövetségek vezetői belső tevékenységükről, nem­zetközi kapcsolataikról. A tanácskozás befejező napján, csütörtökön meg­vitatják, hogy milyen sze­repet játszanak a fiatal írók a szocialista országok irodalmában.

Next