Népszava, 1977. szeptember (105. évfolyam, 205-230. sz.)

1977-09-07 / 210. szám

197­7. szeptember 7. Megkezdődött a belgrádi hét A Technika Házában kedden díszünnepséggel nyílt meg a „Belgrádi hét Budapesten" rendezvény­­sorozat. Az ünnepségen megjelent Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Rónai Ru­dolf, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének el­nöke, a Fővárosi Tanács és a budapesti pártbizott­ság több vezetője, továb­bá a diplomáciai testület több tagja. Ott volt dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete. Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke kö­szöntötte a belgrádi vá­rosi tanács küldöttségét, amely Zsivorad Kovacse­­vics tanácselnök vezetésé­vel tartózkodik hazánk­ban, majd hangsúlyozta: Belgrád bemutatkozása Budapesten újabb lépés szívélyes és baráti együtt­működésünk, kapcsol­a­­taink bővítése útján. A Fővárosi Tanács el­nöke kiemelte, hogy most Belgrád ad otthont az enyhülésért és a tartós bé­kéért folyó tárgyalások­nak, majd hangsúlyozta : örülünk annak, hogy e nemes cél érdekében ezek­ből az erőfeszítésekből mi is részt vállalhattunk, mert néhány évvel ezelőtt Budapesten hangzott el a világ népeihez szóló fel­hívás, amely elvezetett a helsinki megállapodások­hoz, majd a belgrádi ta­lálkozóhoz. Zsivorad Kovacsevics köszönetet mondott a szí­vélyes, baráti fogadtatá­sért, amelyben a magyar fővárosban részesítették a küldöttséget. — Ez a látogatás — hangsúlyozta a belgrádi tanácselnök — kitűnő al­kalmat nyújt arra, hogy elmélyítsük és folytassuk azt a gyümölcsöző együtt­működést, amely a két fő­város között már eddig is kialakult. A belgrádi és a budapesti tanács együtt­működése jól illeszkedik a tartalmában gazdag ba­ráti kapcsolatba, amely Jugoszlávia és Magyaror­szág között fennáll. Zsivorad Kovacsevics örömmel szólt arról, hogy otthont adhatnak a belg­rádi találkozónak. Az ünnepi beszédek el­hangzása után Zsivorad Kovacsevics megnyitotta a „Belgrád tegnap, ma, holnap” című kiállítást, amely a jugoszláv főváros múltjával, jelenével, jö­vőjével ismerteti meg a látogatókat. Az érdeklő­dők megtekinthetik a ju­goszláv modern művészet alkotásait, valamint a szomszédos ország ruhá­zati cikkeit és bútoripari termékeit is. A kiállítás a Technika Házában szeptember 12-ig naponta 10 órától 18 óráig tart nyitva. Szov­jet pártmunkásküldöttség ,az MSZMP Központi Bizottságának meghívásá­ra Iván Bogyulnak, az SZKP KP tagjának, Mol­­dovai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével kedden szovjet pártmun­kásküldöttség érkezett ha­zánkba. A delegációt a repülő­téren Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a KB osz­tályvezetője és dr. Berecz János, a Központi Bizott­ság osztályvezetője fogad­ta. Jelez­ volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Magyar antifasiszta harcos Szimferopol díszpolgára Kedden együttes ülést tartott a kecskeméti vá­rosi pártbizottság és a vá­rosi tanács. A résztvevő­ket, köztük a szov­jet test­vérváros, Szimferopol küldöttségét dr. Körös Gáspár, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság első tit­kára köszöntötte. Az im­már hosszú ideje tartó, gyümölcsöző baráti kap­csolatokat Gádor József, Kecskemét város tanács­elnöke ünnepi beszédében méltatta. Ezt követően a testvérvárosi küldöttség vezetője, Ny. Szmirnov, a szimferopoli városi ta­nács elnökhelyettese szó­lalt fel. Lenin-szobrot ajándékozott a magyar testvérvárosnak, majd Katona Gyula nyugalma­zott alezredesnek átadta a ,,Szimferopol díszpolgá­ra” kitüntetést. Az anti­fasiszta harcos a máso­dik világháború idején csatlakozott a felszaba­dító szovjet hadsereghez, részt vett Magyarország felszabadításában és a to­vábbi fasisztaellenes har­cokban. MILLIÓK - SZOLGÁLTATÁSRA Intenzíven fejlesztik a lakossági szolgáltatáso­kat a Szolnok megyei ipa­ri szövetkezetek. Az el­múlt tervidőszakban 74 millió forintot, összes be­ruházásaik csaknem 30 százalékát fordították szolgáltatóházak, autó­szervizek építésére, a meglevők fejlesztésére. A megyei tanács, a KPM és az OKISZ ,28 millió fo­rinttal támogatta a szö­vetkezetek törekvéseit. A megyében jelenleg 28 szolgáltatóház üzemel, ezek zöme kombinátjel­­legű, egy épületben négy­ötféle fiók működik. Ez­zel az ellátottsággal az ország megyéi közül a harmadik h­elyet foglal­ják el. A jelenlegi terv­időszakban ilyen célra 66 millió forintot fordítanak az ipari szövetkezetek. El­sősorban a lakásépítéssel foglalkozó szövetkezetek részesülnek nagyobb tá­mogatásban. Elhunyt Hajnal Anna Életének 70. évében súlyos betegség következté­ben szeptember 6-án elhunyt Hajnal Anna, Keszi Imréné József Attila-díjas költő, temetéséről később intézkednek. Magyar Írók Szövetsége, Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának Irodalmi Szakosztálya Hajnal Anna költő, if­júsági elbeszélő, műfordí­tó 1907-ben született Gye­pűfüzesen. 1937—38-ban Trencsény Waldapfel Im­rénél együtt szerkesztette az Argonauták című szép­­irodalmi folyóiratot. Köl­tészetét a szigorú, zárt, formák jellemzik. „Ez a folyton kutató-figyelő és mindig szintézist teremtő költöiség minden pilla­natában a mindenséggel közlekedik” — állapította meg művészetéről Radnó­ti Miklós. Kötetei egyebek között „Ébredj fel ben­nem, Álom", „Himnuszok és énekek”, „Madáretető". Óriások százada”, „Utószó az ifjúsághoz”, „Esők, sze­lek, csillagok”, „Olajos korsó" címmel jelentek meg. Füzes címmel adták ki verses elbeszélését. „Előre! kis úttörők nagy köztársasága” címmel el­beszéléskötete jelent meg. Gyermekekhez írt verseit „Eső esik”, „Szamárfé­szek” címmel jelentették meg. A közelmúltban ad­ták ki „Ének a síkságon” és az ,,Elhiszed nekem?” című köteteit. Munkássá­gáért 1947-ben Baumgar­­ten­ 1966-ban József At­­tila-díjat kapott. Az idén, születésnapján a Munka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Költe­ményeit bolgár és román nyelvre is lefordították, önálló kötete pedig kí­naiul és németül is nap­világot látott. KÖZÉLET A Brazil Szövetségi Köztársaság nemzeti ün­nepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke táviratban üdvözölte Ernesto Geisel köztársa­sági elnököt. Dr. Babies Antal kitüntetése Dr. Babies Antal aka­démikust, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének tiszte­letbeli elnökét, a szak­szervezeti mozgalomban kifejtett több évtizedes munkásságáért. 75. szü­letésnapja alkalmából, a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatával tüntet­ték ki. Az elismerést Vas Já­nos, a SZOT titkára, ked­den az egészségügyi szak­­szervezet székházában rendezett ünnepségen ad­ta át. Tanévnyitók Megkezdődött kedden a tanítás a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Fő­iskolán. A budapesti Cor­vin moziban megtartott ünnepélyes tanévnyitón Polinszky Károly oktatási miniszter köszöntötte a pedagógusokat és a hall­gatókat. Megtartották a tanév­nyitót a Bánki Donát Mű­szaki Főiskolán is. Befeje­ződött a Rudas László ut­cai kollégium átépítése, ahol 140 főiskolás készül­het korszerű körülmények között munkájára. Ünnepi tanácsüléssel nyitották meg a tanévet kedden Győrött, a Tanító­képző Főiskolán is. Nemzetközi főszerkesztői tanácskozás Kedden a Magyar Írók Szövetségének klubjában megkezdődött a szocialis­ta országok irodalmi heti­lapjai főszerkesztőinek ta­nácskozása. Garai Gábor, az írószö­vetség főtitkára megnyi­tójában a szövetség és a hazai irodalmi hetilapok közötti szoros kapcsolat­ról beszélt. Ezt követően Jováno­­vics Miklós, az Élet és Irodalom főszerkesztője tartott vitaindító előadást. Jovánovics Miklós be­számolóját követően szov­jet, NDK-beli, román kül­döttek számoltak be szer­kesztői tapasztalataikról, felszólalt Benjámin Lász­ló, az Új Tükör szerkesz­tő bizottságnak elnöke is. Kedd este az írószövet­ségben baráti találkozót rendeznek a tanácskozá­son részt vevők tisztele­tére. A konferencia szerdán vitával folytatódik. NÉPSZAVA ( A RÁDIÓ MELLETT") ERRŐL JUT ESZEMBE.... Azért tetszik nekem Fábri Péter modern asz­­szociációs műsora, mert nem próbál nagyképű, tu­dálékos lenni, mer egysze­rűen csak az emberi ter­mészet játékosságára épí­teni. Azért kellett ennyit elöljáróban megjegyezni, mert újabban találkoz­hattunk a rádióban olyan tudományosnak szánt „já­tékkal”, amelyből csak éppen a játékosság hiányzott. Antal Imre rutinos, nagyvonalú műsorvezeté­se már önmagában véve is garancia a sikerhez, Fábri Péter ötletes forga­tókönyve azonban ezt valóban biztosítja is. A logikai bukfencek során úgy kell ebben a móká­ban egyről hatra eljutni, hogy az illető meg is ér­tesse hallgatóságával az okozati összefüggéseket. Nekem például Fábriék játékáról — Solymosi Ot­tó kiváló rendezésében — az jut eszembe, hogy „bravúros”, „sikeres”, „re­mek”. Mert nemcsak ma-a­guk a szereplők csillant­ják meg szellemességü­ket, hanem megidézhet­nek egy-egy jó műsorszá­mot is, humort, zenét, hallhattuk a szórakoztató előadást, legjobb színé­szeinkkel. Ráday Imre, Kállai Ferenc, Schubert Éva, Garas Dezső és a többiek tehetségük legja­vát adták e mostani be­mutatóhoz. KORREKT RIPORT MŰ­SOR A 175 éves Országos Széchényi Könyvtár múlt­ját és jelenét elevenítette fel az a korrekt riportmű­sor, amely pénteken hangzott el a Kossuth rá­dióban. Korompay János ripor­teri munkája nyomán fel­tárult a világhírű könyv­tár ajtaja, és megtudhat­tuk mindazt erről a jeles kulturális intézményünk­ről, amit egy művelt em­bernek tudnia illik. Különösen jól sikerült a régmúltat, az alapítást áb­rázoló rész, valamint a könyvtár ritkaságainak, ősnyomtatványainak, kü­lönleges becsű köteteinek bemutatása. Balázs János rendező a korrekt riporto­kat, nyilatkozatokat kor­rektül rendezte meg. Egy icipici nagyvonalúságot, szellemes könnyedséget azért meg lehetett volna engedni a még oly komor évforduló ünnepélyessége ellenére is. Bizonyára töb­ben figyeltek volna fel nemcsak a rádióműsorra, hanem magára az intéz­ményre is. Háry Márta „ÉLJEM AZ EGYENLŐSÉG!” Ki ne emlékezne visz­­sza rémült aggodalommal diákköri kötelező olvas­mányainak egyik legször­­nyűbbikére, Eötvös Jó­zsef fenti című vígjátéké­ra. És a Karinthy színpad XX. bemutatójaként szombat délelőtt bemutat­ták a rettenetesnek hitt, unalmasnak vélt munkát. A színészi bravúrok mel­lett minden bizonnyal a kommentátornak, Gyárfás Miklósnak köszönhető a fergetegesen humoros pre­mier. Ő ugyanis alkal­mazta azt a már jól be­vált receptet, hogy mai tanulságokat von le a ko­rabeli dráma egyes rész­leteiből, így válik a könyvdrámából modern. ..mai” értelemben is ak­tuális játék. A cím- és rangkórság kritikája, a társadalmi egyenlőség va­lóra váltásának szorgalma­zója ez a munka. Gyárfás szellemes megjegyzéseivel fűszerezve. Néha szinte úgy érezzük, hogy ez a fű­szerezés a legfontosabb az egész bemutatóban. Mar­ton Frigyes rendezésében Három nap 127 hazai, 48 külföldi résztvevő, két előadás, négy szekció, het­ven felszólalás, több mű­vészeti és intézményi be­mutató, vitazáró, sok-sok párbeszéd a szünetekben, így fest az adatok tükré­ben a TIT „Életmód és művelődés” címmel Sal­gótarjánban megrendezett nemzetközi konferenciája. A helyszín megválasz­tása szerencsés és találó volt. Salgótarjánban az utóbbi húsz esztendő olyan dinamikus városfejlesztési változásokat hozott, ame­lyek okvetlenül felkeltik a társadalomtudományi kutatók figyelmét. Ebben a városban sok az új vonás. Az utóbbi években kórház, sport­­csarnok, filmszínház, vá­sárcsarnok épült, hamaro­san avatják az új múzeu­mot és galériát, öt év alatt három és fél ezer új lakáshoz jutottak a város lakói. Szép szobrok a köz­tereken, növekvő forga­lom a könyvesboltokban, teljessé vált az iskolaháló­zat. De nemcsak külsőségei­ben új arculatú város Sal­gótarján. Határoztak kul­turális centrummá fejlesz­téséről, egyebek között ezer értelmiségi szakem­ber letelepítéséről. Az üze­mekben mérnökök, köz­gazdászok százai dolgoz­nak, kétszáz orvosuk, hat­száz pedagógusuk van, a kulturális intézmények­ben csaknem száz népmű­velő, könyvtáros tevé­kenykedik, irodalmi, mű­vészeti és társadalomtudo­mányi folyóiratot adnak ki és így tovább. Ez a város valóban ki­tűnő modell az életmód és a művelődés kapcsola­tának, kérdéseinek, jelen­ségeinek kutatásához, ta­nulmányozásához. Hogyan alakul a külön­böző társadalmi rendsze­rekben, formákban, réte­gekben a műveltségi terü­letek — a tudomány, a művészet, az ideológia, a technika, a szokások, a vi­selkedés stb. — egymás­hoz való viszonya? Miként alakul a különböző mű­veltségi tartalmak köz­­használatúsága? Milyen művelődési intézmények és szervezetek játszhatnak szerepet az életmód alakí­tásában? Van-e az iskolá­nak életmódot alakító sze­repe? Milyen különbségek vannak a műveltség tekin­tetében a főbb társadalmi rétegek között? Milyen feltételek között válik a műveltség közösségterem­­tő erővé? — az ilyen és ehhez hasonló megannyi izgalmas kérdést még so­­rolhatnók tovább. A kon­ferencián felszólalók, vi­­tázók sokrétűen, több­ol­dalú megközelítéssel fe­leltek, vagy keresték a választ. Az kikristályosult, hogy az életmódot olyan cse­lekvési rendszernek kell felfogni, amit az objektív tényezők mellett tudato­san meghatározott érték­­rendszerek, célok is alakí­tanak. S ez utóbbiaknál különösen nagy szerepe van a műveltség fejlesz­tésének. Az, hogy a szocialista országok társadalomtudo­mányi kutatói intenzíven foglalkoznak az életmód és a műveltség kérdéseivel — természetes. Ám ez a téma ma már mind na­gyobb érdeklődést kelt a nyugati tudósok körében is. Osztatlan figyelmet keltett Allen Viktor Sa­­pora professzor, az észak­amerikai illinoisi egyetem tanszékvezetőjének fel­szólalása , amely a „túl­só oldalról” a mi állás­pontunkat, gyakorlatun­kat, elképzeléseinket erő­síti és igazolja. Sapora professzor a szabad idő kutatásával foglalkozik, s hosszabb ideje már, hogy összehasonlító vizsgálato­kat végez az amerikai és a mi viszonyaink között. E vizsgálatok tudományo­san megalapozott szinté­zisét adta felszólalásában, amikor egyebek között ki­jelentette: „Önöknél az emberek úgy igyekszenek a szabad idejüket eltöl­teni, hogy közben javít­sák önmagukat és a kör­nyezetüket. Ezze­l szemben nálunk általában nincs határozott cél — az em­berek nagy része a sza­bad idejében individua­lizmusa kibontakoztatásá­ra, kielégítésére törekszik. Nálunk csak kevesen ke­resnek magasabb rendű célt és tartalmat a sza­bad idejükben. Önöknél határozott kulturális ori­entáció érvényesül, van egy központi mag, ami művelődésre ösztönzi az embereket.’’ Mindent összevetve, a konferencia betöltötte hi­vatását, elérte célját. A nemzetközi eszmecsere hasznosnak, tanulságos­nak bizonyult. Tapaszta­latai, felismerései minden bizonnyal jól szolgálják, majd a szocialista életmód és a művelődés egymástól el nem választható ügyét. Tintár Ede ÉLETMÓD ÉS MŰVELŐDÉS Nemzetközi kön­y­vását Kedden megnyílt a szovjet fővárosban az el­ső nemzetközi könyvvá­sár. Alekszej Koszigin miniszterelnök a kiállítás részvevőinek küldött üd­vözletében kifejezte meg­győződését, hogy az eu­rópai biztonsági és együttműködési konferen­cia záróokmánya szelle­mében fogant kiállítás és vásár hatékonyan elő­mozdítja a nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlődését, a társadalmi fejlődést, a béke és a hu­manizmus ügyét. Megemlékezés F. E. Dzerzsinszkijről Kedden a szovjet kul­­túrcentrum első emeleti kiállítótermében ünnepé­lyesen megnyitották Fe­ltesz Edmundovics Dzer­­zsinszkij, a szovjet állam és a kommunista párt ki­emelkedő személyisége, a lengyel és az orosz for­radalom tevékeny résztve­vője életét, munkásságát bemutató fotókiállítást. A forradalmár születé­sének 100. évfordulója al­kalmából a színházterem­ben ünnepi estet rendez­tek, amelyen dr Györök Ferenc rendőr ezredes méltatta Dzerzsi­nszki­j életútját, helytállását. A megemlékezést irodalmi műsor követte, majd a vendégek megtekintették a „Július 6-a” című szov­jet filmet. 5 Szophoklész a Királypincében Huszonöt „téli” színhá­zunk van pillanatnyilag — és csaknem ennyi ját­szási helyünk nyárra és az átmeneti időszakokra, a Margitszigettől a gyu­lai várig. Szentendre fő­terétől Gorsiumig, a Kör­színháztól a Királypincé­ig — az említett „átme­neti” kategóriát is említ­ve. A Nemzeti Színház tár­sulata öt éve, hatodik al­kalommal játszik ebben a hangulatos „elő-Vár­­színházban”, időben George Tábori, az antik időket már idéző Deve­­cseri Gábor, Illés End­re, Kocsis István, G. B. Shaw felől Seneca felé hátrálva keresi és talál­ja meg mindinkább a környezetbe illeszkedő műveket. Igaz­, ennek a környezetnek a legrégeb­bi köreitől is ezer évnél többet kell hátrálni akár­csak a tavaly bemutatott Senecáig és újabb fél év­ezredet Szophoklészig. Azért éppen őt említem, mert Filoktétesz című, világszerte ritkán látszott drámáját mutatja be a színház az idén a Ki­rálypincében. „Ritkán játszott”, mon­dom — furcsa módon mégis másodszor látha­tom majd az idén. A könyvekhez hasonlóan a drámáknak is megvan a maguk sorsa — néha, úgy látszik, két és fél ezer évet kell várniuk újbóli felfedeztetésükre. "Némi biztatás türelmet­len mai szerzőknek.­ A szép szophoklész­ dráma, amelyet az antik görög mester aggkorában írt egy méltatlanul kezelt aggról — alighanem re­neszánszát éli. (Félő, hogy némi okkal, ami az idős és érdemes emberek gyakori jogos sérelmeit illeti.) Maguk a görögök irányították a figyelmet a műre, azzal, hogy leg­autentikusabb színhá­zukban, a csodás Epi­­dauroszban ezzel nyitot­ták meg az idei nyári játékokat. (Ezt az elő­adást volt alkalmam lát­ni.) A Filoktétesz amolyan antik Robinson-történet egy Lémnosz magányos szigetére kitett és itt hosszú éveket élt sebe­sült n agg harcosról (a címszerep),akinek varázs­latos erejű íjat és nyilait Odüsszeusz, az ifjú Neop­­tolemosz segítségével, csúnya csellel akarja megszerezni. Az íja nél­kül végképp tehetetlen, beteg öreget lénre csalva reméli — magyarán — eltenni láb alól. A „happy endes" dráma az emberség, a tisztesség győzelmét hirdeti: a be­csületes ifjú Neoptole­­mosz ráébred félig vég­rehajtott testének svalá­­zatára, meg­hátrál a tel­jes végrehajtástól. Csele­kedetét az istenné vált Héraklész is helyesli, és segít, hogy Filoktétesz óta és nyilai csel nélkül szolgálják a jó ügyet, Trója bevételét. (Ha ugyan jó ügy ez, éppen a minap láttuk a másik nagy görög, Euripidész véleményét erről, Gor­­siumban. Ez azonban merőben más kérdés.) Szophoklész ,,újdonságát” érdekes előadásban kí­ván­ja színre hozni a tár­sulat. A csupa férfi mű rendezője — nő: Tatár Eszter A Királypincébe Varga Mátyás igyekszik odavarázsolni Lémnosz szigetét, Vágó Nelly a szép sörös ruhákat és az agg Filoktétesz ronalait. Szophoklész drámájét Já­nosa István fordította, a zenei aláfestés Simon Zoltán munkája. Az ifjú Neoptolemosz ifjú színészjelölt lesz­ Spindler Béla főiskolai hallgató. Filoktétesz a társulathoz tavaly csatla­­kozott Cserhalmi György. Odüsszeusz pedig Szilá­gyi Tibor, aki a József Attila Színházból most szerződött át a Nemzeti Színházhoz, és a Király­­pincében alakítja a tár­sulatnál első szerepét. A bemutató szeptem­ber 9-én, pénteken lesz. A magyaro­rszági bemu­tató. Két és fél évezred­del az ősbemutató után. R. A.

Next