Népszava, 1977. október (105. évfolyam, 231-256. sz.)

1977-10-18 / 245. szám

197­7. október 18. Elutazott a finn parlamenti delegáció Vasárnap elutazott Bu­dapestről a finn parla­ment küldöttsége, amely Veikko Hellének, a par­lament elnökének vezeté­sével a magyar Ország­gyűlés meghívására járt hazánkban. Búcsúztatá­sukra a repülőtéren meg­jelent Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke, ott voltak az országgyűlés tisztségviselői és jelen volt Pertti Torsuila, a Finn Köztársaság ideigle­nes ügyvivője. Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás A szocialista országok kereskedelmi dolgozóit tö­mörítő szakszervezetek ve­zetői háromnapos tanács­kozásra gyűltek össze hétfőn Budapesten. A ta­nácskozáson részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió kereskedelmi szak­­szervezeteinek delegá­ciója. A napirend felöleli a magyar kereskedelmi dol­gozók élet- és munkakö­rülményeinek fejlődé­sét, az ezzel összefüggő célkitűzéseket, módszere­ket, a szociálpolitikát és a munkavédelmet. A tanácskozáson dr. Krekács György, a KPVDSZ főtitkára tar­tott szóbeli beszámolót. Megállapította, hogy a kedvező munkakörülmé­nyek tudatos, tervszerű és szervezett tevékenység eredményeként alakulnak ki minden országban. A dolgozók testi épségének, egészségének védelméhez, munkájuk megkönnyíté­séhez megfelelő eszkö­zökre és az eszközök al­kalmazására van szükség. A főtitkár kiemelte, hogy Magyarországon a dolgozók foglalkoztatott­ságán túl törvény rendeli el az üzemi balesetet szenvedett dolgozókról, il­letve hozzátartozóikról történő gondoskodást, ami átfogó kártérítésben nyil­vánul meg. A vállalat az üzemi balesetet szenve­dett dolgozó anyagi ká­rát a munkavállaló ké­relmének hiányában is köteles megtéríteni. Szó­ba hozta még, hogy ked­vező az a törekvés, hogy a nyugdíjak reálértéké­nek megtartása érdeké­ben évente automatiku­san 2 százalékkal emel­kedik a nyugdíjak ösz­­szege. A KPVDSZ főtitkárá­nak referátumát dr. Sá­­ghy Vilmos belkereske­delmi miniszter egészítet­te ki. A tanácskozás résztvevőit üdvözölte Ju­hász Ottó, a SZOT titká­ra. Sabin professzor előadása Albert B. Sabin orvos­­professzor — aki a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia orvosi tudományok osztályának meghívottja­ként tartózkodik hazánk­ban — hétfőn az MTA nagytermében előadást tartott a légúti vírusfer­tőzések megelőzésével kapcsolatos kutatások­­ szükségességéről. KÖZÉLET Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására hétfőn ha­zánkba érkezett a Román Kommunista Párt Köz­ponti Pártkollégiumának küldöttsége, Vasile Dan­­cos, a pártkollégium tag­ja, a Máramaros megyei pártbizottság titkára ve­zetésével. Az MSZMP Központi Bizottságának meghívásá­ra október 10—16. között látogatást tett hazánkban a Német Kommunista Párt pártmunkásküldött­sége, Ursula Miesnek, a párt münsteri kerületi titkárának vezetésével. A Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszer­vezetének küldöttsége Tóth István főtitkár ve­zetésével hétfőn Helsin­kibe utazott. A KSZDSZ delegációja egyhetes lá­togatása alatt ismerkedik a finn főváros közleke­dési dolgozóinak élet- és munkakörülményeivel és tanulmányozza a városi közlekedési szakszervezet munkáját. Eugene F. Whelan ka­nadai mezőgazdasági mi­niszter meghívására dr. Romány Pál mezőgazda­­sági és élelmezésügyi mi­niszter vezetésével va­sárnap küldöttség utazott Kanadába. A látogatás célja az agrártermelés­ben, valamint az erdőgaz­daságban a műszaki-tu­dományos és gazdasági együttműködés fejleszté­se. A Magyar Partizán Szö­vetség meghívására ok­tóber 13-és 17. között Ma­gyarországon tartózko­dott az Olasz Partizán Szövetség (ANPI) küldött­sége, Giulio Mazzon fő­titkár vezetésével. Rácz Pál külügyi állam­titkár meghívására hiva­talos látogatásra Ma­gyarországra érkezett a Tunéziai Köztársaság kül­ügyminisztériumának küldöttsége Brahim Turki államtitkár vezetéséül. Egészségügyi tudományos ülésszak Tudományos ülésszakot rendezett hétfőn a Szov­jet Kultúra és Tudomány Házában az Egészségügyi Minisztérium a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteletére. Az üléssza­kon részt vett Zsögön Éva egészségügyi állam­titkár, Vidovszky Kál­mán, az MSZMP KB al­osztályvezetője, Vlagyi­mir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagyköve­te, a hazánkban tartóz­kodó szovjet egészségügyi küldöttség, valamint bu­dapesti orvosok, minisz­tériumi dolgozók, az or­szágos egészségügyi inté­zetek képviselői, orvos­egyetemi rektorok, me­gyei főorvosok. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter­ ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az októberi forrada­lom nyomán létrejött em­berközpontú társadalom és annak vezető ereje, az SZKP, Lenin útját kö­vetve különös figyelmet szentel a nép egészség­ügyének. Az új típusú társadalom új egészség­ügyi rendszer megterem­tését tette szükségessé, és annak a szovjet pél­da nyomán a szocialista országokban is kialakul­tak a keretei. A magyar —szovjet egészségügyi kapcsolatokról szólva méltatta a többi között az 1959-ben létrejött egészségügyi egyezményt, amelynek hatására kiala­kult az együttműködés szervezeti kerete. Schultheisz Emil végül szólt arról, hogy a ma­gyar egészségügy kapcso­latai sikeresen fejlődnek a Szovjetunió mellett a többi szocialista ország­gal is. Szergej Burenkov, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének első he­lyettese, nagy érdeklődés­sel kísért előadásában a szovjet állam egészség­­ügyének hat évtizedes fejlődését ismertette. Ki­emelte, hogy az új szov­jet állam legelső teendői között a nép egészségvé­delme érdekében hozott intézkedéseket. Ma a Szovjetunió évente mint­egy 12 milliárd rubelt fordít az egészségügyre, és jellemző a fejlődésre, hogy a hat évtized alatt 15-szörösére nőtt a kór­házi, intézeti ágyak szá­ma. Ma a Szovjetunió­ban tízezer lakosra 119 ágy jut, és 1985-re a ter­vek szerint ez 180-ra emelkedik. A továbbiakban Nyiko­­laj Petrov, a Moszkvai I. számú Orvosi Egyetem rektora és Jurij Tokar­­jev, a Központi Haema­­tológiai és Vértranszfú­ziós Tudományos Kutató Intézet igazgatóhelyettese tartott szakmai előadást. A tudományos ülésszak ■a'ka­mából Vlagyimir Pavlov nagykövet adott "ráadást hétfőn este a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában. És A PH­A­TOH­étfőn kiállítást nyitottak a Divatcsarnok Lotz­­termében a Kiváló Áruk Fórumának emblémá­ját elnyert termékekből. Nyolcvan termelő mintegy 400 termékét láthatja és — a kérdőívek megválaszolásával — véleményezheti itt a nagykö­zönség. A KÁF titkársága 800 KÁF-jeles termékből vá­logatta az 1977. évi zárókiállítás anyagát: kívülre­kedtek a túlságosan nagyméretű cikkek, a nem köz­vetlen fogyasztásra szánt termékek, és azok, ame­lyek a fogadkozások ellenére sem kaphatók. Helyes ez a szelekció, hiszen minden hasonló árubemutatón az érdekli a látogatót: mikor, hol, mennyiért vásá­rolható meg, amit lát. A kérdésekre ezúttal részletes választ ad a termékkatalógus. Igaz, nem minden esetben örömkeltő választ Mert például a dobozolt marhanyelvet egyetlen bu­dapesti Csemege-üzletben árusítják, háromféle szép farmeranyag egyetlen lelőhelye az Úttörő Áruház, más termékeké néhány mintabolt. Kijelölt üzlet. Sőt, néhány kiváló áru a katalógus szerint is csak jövőre kerül forgalomba. Sok hasonló kiállításon szerzett tapasztalat alap­ján az a gyanúnk, hogy egy szót — ,,kapható’' — másként értelmeznek a termelők, a kiállításrende­zők, és másként a vásárlók. Szerintünk ugyanis ami egy tízmilliós országban egy, vagy öt helyen kap­ható , az nem kapható. Nem is szólva arról a több­­ száz KÁF-jeles termékről, amelyről senki sem ál­lítja, hogy létezik olyan hely, ahol megvásárolha­tó, ezért nem is szerepel a kiállításon. A Kiváló Áruk Fórumának nagy érdemei van­nak: ösztönzi az ipart jó minőségű, szép kivitelű, korszerű termékek gyártására, gyors forgalomba hozására. Ám az utóbbi időben mintha engedne el­veiből elnézőbb lenne a termelőkkel, a KÁF-jel­­vény odaítélésénél eltekint a forgalmazástól, pedig valaha ezt feltételként szabta. A vásárló furcsa természetű. Nem okoz neki örömet a legkiválóbb termék sem, ha­­ nem kap­ható. S kiválónak csak azt tartja, amit minden ne­hézség nélkül meg is vehet. G. Zs. NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ ELŐTT CSÁSZÁR­­LÁTOGATÁS 1809 nyarának egy tör­ténelmi epizódját, Napó­leon győri tartózkodásá­nak néhány óráját idézte képernyőre Száraz György —Hajdúfy Miklós: Csá­szárlátogatás című tévé­játéka. Az utolsó magyar neme­si felkelés, a csúfos meg­­futamodással végződött győri inszurrekció már a kortársaktól és az utókor­tól is megkapta a magáét. Száraz György a nemes város magisztrátusán és gazdag polgárain veri el a port. Ferenc császár „hű­séges” alattvalóin, akik politikai szélkakasként fordulnak, hajolnak arra­felé, amerről a számukra kedvezőnek ígérkező szél fúj. A Császárlátogatás az elvtelen helyezkedés, tör­­leszkedés tragikomédiája, s nem csupán a napóleoni idők győri polgárairól szól. A tévéjáték sok érdekes, jó részlete ellenére kevés­bé sikerült, mint Száraz György és Hajdúfy Miklós ugyanebben a korszakban játszódó, nagy erejű tévé­drámája, A Rókus temp­lom harangjai, amelyet két éve mutattak be. Ta­lán a tragikomédia műfa­ja késztette engedmények­re a kitűnő alkotópárt a történet hitelessége tekin­­­tetében. A Császárlátoga­tás fordulatai és figurái sok esetben valószínűtle­nek. Ebben a játékban szinte mindenki korlátolt, a győzelmeibe belefáradt Napóleon és főként az ab­szolút szellemi fölényben levő Metternich kivételé­vel. A hajdani jakobinus (Mensáros László) gyer­meteg vagy szenilis naiv­­sággal sodortatja magát az eseményekkel, a ma­gisztrátus testületileg os­toba és kétkulacsos, az in­tendáns (Sinkó László) eszénél is élesebb a nyel­ve , túl sokat fecseg. A tiszta szívű ifjú forradal­már (Nagy Gábor) nem azért kísérel meg merény­letet Napóleon ellen, mert a népek felszabadítója­ként tisztelt bálványa zsarnokká kezd válni, ha­nem banális okból: sze­relemféltésből. A történelmi témákhoz vonzódó Hajdúfy Miklós rendezése korhűség, ízlés, látvány tekintetében épp­oly korrekt, mint maga­tervezte díszletei. Ezúttal azonban hiányzik az a többlet, ami erőteljesen drámai alkotásait az átlag fölé emeli. Két valóban kitűnő alakításnak örül­hettünk, a két legjobban megírt szerepben. Lukács Sándor nemcsak maszk­ban, hanem belülről is azonosulni tudott Napó­leon figurájával. Darvas Iván pedig mesterien vo­nultatta fel a halk szavú, kígyó simaságú Metter­nich félelmetes diplomá­ciai fegyvertárát. .. HORTOBÁGYON 1976 tavaszán, nyarán több előzetes híradás is beszámolt arról, hogy egy frissen végzett, ifjú ren­dező, Havas Péter, Sarkadi Imre: A Hortobágyon cí­mű elbeszéléséből forgatja diplomafilmjét. Derék do­log — gondoltuk —, hogy a televízió bemutatkozási lehetőséget ad egy pálya­kezdő művésznek. A film elkészült, dobozba került, és vagy másfél évig aludta Csipkerózsika-álmát va­lamelyik műsorkonzerv­­raktárban. Nem ez az első tévéfilm, amely egy-két évig, eset­leg még tovább vár a be­mutatóra. Gyakran olyan szereplők neve mellett ol­vashatjuk a főiskolai hall­gató megjelölést, akik idő­közben ismert, népszerű színészekké lettek, máskor az öltözék, a hajviselet árulja el, hogy az új pro­dukció elég régen készült. A hosszú átfutási (vagy inkább átvánszorgási) idő­nek feltehetően nem az az oka, hogy a televízió a műsorbőség zavarával küzd. Az esetek nagy ré­szében inkább arra gya­nakodhat az ember, hogy a gyengécskén sikerült mű­vek bemutatását húzzák, halogatják. Mígnem — is­ten neki — leadják vala­milyen kevésbé „nézett” időpontban. A Hortobágyon tévévál­tozatát késő este, a 2. csa­­tornán, szinte suttyomban mutatták be. Nem remek­mű, de semmiképpen nem szorul arra, hogy ilyen mértékben „megkíméljék” tőle a nézőket. A Sarkadi­­novella erejét, sűrű, fe­szült légkörét nem könnyű a televízió nyelvén tol­mácsolni. (Egy korábbi Nyitott könyv-adás is megpróbálkozott vele, in­kább csak az illusztráció szintjén.) Havas Péter epizódfigu­­rákal bővített forgató­könyve és az eredeti helyszínen készült film­­felvétel­ több lehetőséget kínált a történet hiteles, jó megelevenítésére, mint amivel a kezdő rendező élni tudott. A színészi alakítások sem segítették, így csak helyenként, per­cekre izzott fel a horto­bágyi ménes nyugatra hajtását megtagadó, „szíj­ostor szívósságú” számadó csikós és a német paran­csot közvetítő városi ta­nácsos drámai párharca. Nincs abban semmi kü­lönös, hogy egy fiatal ren­dező diplomamunkája nem kiforrott, hibátlan al­kotás. De valahogy nem méltányos, hogy másfél év elteltével kell vállalnia el­ső zsengéjét, amelyet most már valószínűleg több ta­pasztalattal, másképpen rendezne. Vajk Vera Színházi műsorok Operaház: Borisz Go­dunov (Kerner b. 2. ea., 6), Erkel Színház: Ma­gyar­ Állami Hangver­senyzenekar (Egyetemi b. 1., fél 8), Nemzeti Szín­ház: Bánk bán (7), Ma­dách Színház: Spanyol Izabella (7),­ Madách ka­maraszínház: A házasság­szerző (7), Vígszínház: Rezeda Kázmér szép éle­te (7), Pesti Színház: Ere­deti helyszín (7), József Attila Színház: Nagytaka­­rítás (7. b. 1. ea., 7), Ope­rettszínház: Álszentek­ összeesküvése (a Szolno­ki Szigligeti Sz. vj.-a, 7), Thália Színház: Bal né­gyes páholy (7), Vidám Színpad: Észnél legyünk! (fél 8), Mikroszkóp Szín­ház: A versenyló halá­la (7), Egyetemi Színpad: Az utazás (Fábri Péter szerzői estje, 7), Bp.-i Gyermekszínház: Magá­nyos fehér vitorla (du. 3), Bábszínház: (Jókai tér): A gyáva kistigris (de. 10), Déryné Színház: A rich­­mondi vásár (du. 3), Ko­rona Pódium: „Virágot Algernonnak” . (7). Kama­ra Varieté: Nincsen mú­zsa tövis nélkül (fél 6 és 8). Zeneakadémia: Sass Sylvia dalestje (Dalestek 1., fél 8). — H. Barta Lajos: Nem­zetközi gyors című szín­művét november 4-én mutatja be a Thália Stú­dió — a Csepel Művek Munkásotthonában (saját helyisége még nem készült el). A darabot a további­akban is művelődési há­zakban játsszák. — Pavol Koys szláv költő szerzői estjét rené­zi meg a Csehszláv Kulturális és Tájékoztat­si Központ október 21-i pénteken (Budapest ) Népköztársaság útja ) Szentpál Mónika és Jó László színművész műk­dik közre. Kiállítás a Fővárosi Operettszínházban Orosz és szovjet drámák a magyar színpadokon „Orosz és szovjet drá­mák a magyar színpado­kon” címmel a forradal­mi évfordulóra vasárnap kiállítás nyitt a Főváro­si Operettszínházban. A Magyar Színházi Intézet által a Budapesti Művé­szeti Hetek keretében rendezett kiállítás tab­lók, színpadi díszletek makettjei, eredeti jelmez­tervek és jelmezek segít­ségével ad áttekintést az orosz és szovjet szerzők magyar színpadokon, a felszabadulástól nap­jainkig bemutatott drá­máinak előadásairól. A fővárosi és vidéki színházak előadásain az elmúlt 32 évben készült 200 fényképfelvétel, több mint félszáz orosz és szov­jet színpadi mű felejthe­tetlen alakításait idézik. Közöttük a Sirály, a Cse­resznyéskert, a Ványa bá­csi, a Revizor, és az Éjje­li menedékhely című, nagy sikerű Csehov-, Go­gol- és Gorkij-drámák egyes előadásaira külön tablók is emlékeztetnek. Maketteken láthatók Lav­renyov Leszámolás, Gor­kij Kispolgárok és Kata­­jev A kör négyszögesítése és A magányos fehér vi­torla című darabjainak díszletei. Az eredeti jel­mez- és díszlettervek mellett színes, kivilágí­tott diafelvételeket, to­vábbá három eredeti jel­mezt is bemutatnak. A kiállítás november 15-ig, az előadások előtt és szüneteiben tekinthe­tő meg. Október 25-től Magyar zenei fesztivál Reggio Emíliában Magyar együttesek, elő­adóművészek és zenei szakemberek részvételével október 25-től magyar ze­nei fesztivált rendeznek az észak-olaszországi Reggio Emiliában. Reggio Emilia városi ta­nácsa évek óta komoly erőfeszítéseket tesz a zene élményének köz­kinccsé tételére. Ezt a célt szolgálják a város elmúlt években megren­dezett zenei fesztiváljai, amelyek során eddig két alkalommal — szovjet és NDK-beli művészek kon­certsorozatainak megren­dezésével — igyekeztek képet adni más népek ze­nei életéről, zeneművésze­tének hagyományairól. E rendezvényeket szeretnék most rendszeressé tenni azzal, hogy az idén ma­gyar együttesek és előadó­művészek, zenetudósok és zenepedagógusok közre­működésével, több mint húsz koncertből és számos szakmai előadásból álló rendezvény keretében nyújtanak áttekintést az érdeklődőknek a magyar zene világáról és zene­oktatásunk nemzetközi hí­rű Kodály-módszerének sajátosságairól. A fesztiválon három együttesünk — a debre­ceni Kodály-kórus, a Bu­dapesti Kamaraegyüttes és az Éder-vonósnégyes, valamint három előadó­művészünk, Lantos István és a Szenthelyi testvérpár vesz részt. A fesztiválon részt vevő zeneiskolai ta­nulók közreműködésével zenetanáraink bemutató előadásokat tartanak a Kodály-módszerről, zene­tudósaink pedig a magyar zenetörténetről, zeneintéz­ményeink szervezeti fel­építéséről és a kortárs zenében kialakult külön­böző irányzatokról, ten­denciákról tartanak szak­mai előadásokat a feszti­vál közönségének. A Zeneműkiadó Válla­lat zenei tankönyvekből, kottákból és az ismeret­terjesztő szakirodalom al­kotásaiból kiállítást ren­dez a városban. 75 éves a Magyar Szó 75 éves az Amerikai Magyar Szó, a haladó ma­gyar emigráció lapja. Az évfordulóról vasárnap New Yorkban emlékeztek meg az újság szerkesztői, munkatársai, olvasói, a lap barátai. A jubileumi ünnepségen köszöntőt mondott Esztergályos Fe­renc, a Magyar Népköz­társaság washingtoni nagykövete, valamint a Ma­gva-.- ik Világszövetsé­gének képviselője Jelen volt Heltai Imre ENSZ- n­agy­követ és Kasnyik András New York-i ma­gyar főkonzul is Gus­zt­iv Fijven­’i’t Állmok "......-i i ‘ ■ ' P ' M ' --1-”-i,ká'-a táviratban üd­vözölte a háromnegyed évszázados Amerikai Ma­gyar Szót. 5 .,A Nagy Október és a szocialista világ ’ Kiállítás a Technika Házában „A Nagy Október és a szocialista világ” címmel nagyszabású fotókiállítás nyílik október 21-én a KGM Technika Házában. A dokumentumtárlat a Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetsége és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Tár­saság rendezésében, az európai szocialista orszá­gok, valamint Mongólia, Kuba és Vietnam baráti társaságainak „együtt­működésével” készül. A színes és a fekete-fehér képek jó része a Szov­jetunió Forradalmi Mú­zeumából és a Központi V. I. Lenin Múzeumból érkezik. A kiállítás első része azokat a sorsdöntő har­cokat szemlélteti, ame­lyek győzelmével valóra válhattak a tudományos szocializmus eszméi. A képsorok a Nagy Októ­bertől napjainkig kísérik nyomon a szovjet nép életének, hatalmas mére­tű országépítő munkájá­nak kiemelkedő szaka­szait eredményeit. A látogatók találkoz­hatnak a proletár inter­nacionalizmus megannyi példáját őrző fotókkal is. Szemléletes dokumen­tumok vallanak október eszméinek terjedéséről, arról, hogy a második világháború idején felbe­csülhetetlen áldozatok árán nyitotta meg a Szovjetunió a felemelke­dés útját számos elnyo­mott országnak. Dean Reed koncertje Dean Reed amerikai popénekes, ismert béke­harcos, hétfőn a salgó­tarjáni sportcsarnokban adott hangversenyt. A nagy sikerű koncert mintegy kétezer részve­vője tiltakozását fjzezte ki a neutronbomba gyár­tása és alkalmazása el­len. A csaknem ötven­ezer forint bevételt pe­dig a felszabadulásukért küzdő népek támogatása céljából átutalták a szo­­lidaris' ■' gig0 -*£~n’ásá­­ra. A művé­szről egyéb­ként zenés filmet forgat a Magyar Televízió. — Ady-emlékrávsor lesz ■ Októb ér 1o-$n T''t!odö!?. (Liszt Ferenc te.-- Dr. Ko­­valovszky Miklós iroda­lomtörténész ad a műsor előtt rövid ismertetést.

Next