Népszava, 1977. november (105. évfolyam, 257-281. sz.)
1977-11-01 / 257. szám
1977. november 1 A mezőgazdaság tartalékai Megragadható-e ez a termelési fogalom, hogy „belső tartalék”? Van, aki azt mondja, bűvös kifejezés, nem sokan ragadták még üstökön úgy, hogy változtassanak is vele a munkán. A belső tartalékok nem egyformák mint A gabonatermés, különösen a búza hozama az idén minden korábbit felülmúlt. A részletek elemzése során még sok tanulságot lehet levonni. A hozamok ugyanis rendkívül különbözően alakultak tájegységenként, sőt, még üzemenként is. Igaz, nyilvánvalóan nem lehet ugyanazt az eredményt elvárni Borsod vagy Szabolcs megye gazdaságaitól, mint mondjuk Békés vagy Csongrád gazdagon fizető gabonaföldjeitől. Mindegyiket önmagához kell mérni, ott vizsgálni, hogy melyik üzemben, mivel érték el a sikereket, adben üzemben. A munkahelyi eletnek más és más pontjáról lehet kezdeményezni újat: ilyen pont most az üzemek életében a terméseredmények elemzése. Hogy megragadhatóak és belső tartalékot jelentenek, azt egy sor tény bizonyítja. 4a idén elvasor hoz állítani a mércét és azt is nagyító alá venni, hogy máshol miért maradtak le még saját lehetőségeikhez képest is. Mindez nagyon foglalkoztatja a szakembereket Az idén először országszerte a betakarítás után búzatermesztési tanácskozásokat rendeztek. Voltak megyék, ahol tájegységeken belül külön-külön üzemekig „lebontva’’ vizsgálták, hol hogyan termeltek. Közösen elemezték, miként vezették végig a teljes technológiai láncolatot, mert ha azokból egy is kimarad, már kétes az eredményfokú technika, amelynek segítségével igen rangos helyet vívtak ki maguknak. Példát tudtak mutatni, tanácsot adni. Arra is felhívták a figyelmet, hogy ezeknek a szövetkezeteknek erőteljesebben kellene támogatást adni. Éppen a legrosszabb körülmények között gazdálkodó szövetkezeteknek van a legkevesebb pénzük ugyanis arra, hogy gépesítsenek, nagyobb beruházásokat valósítsanak meg. Mégsem ez lehet a kivezető út, hanem a saját erők ésszerű összpontosítása. Ez az első és a legfontosabb, mert a befektetett munka ugyan nagy, de meg is térül. A legtöbb helyen meg is értették ezt. A Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, Murányi Miklós elmondotta, hogy a többi között a nagy szóródások megszüntetése érdekében az idén az üzemek 50 százalékkal több műtrágyát használnak fel, mint tavaly. Gondosan választották meg a búzafajtákat, azok arányait, örvendetes, hogy a vetőmagban nem volt minőségileg kifogásolható tétel. A szavakat tehát tett követi, s az előkészítés, a vetés időszakában az üzemek mind többet — szellemi és anyagi ráfordítást — tesznek annak érdekében, hogy a szóródások minél inkább szűküljenek. Savatbytum különbséések Az országban a legjobb búzatermesztési eredményeket a megyék között Békés érte el, 46.9 mázsa átlaggal, felülmúlva a tavalyi hozamokat több mint 3 mázsával. A délbékési területi szövetség üzemeiben 54,2 mázsa volt az átlagtermés, noha kilenc üzemben 50 mázsa alatt termeltek. Még ebben a kiváló megyében is hallatlan nagy különbségek voltak. A karuti Béke Tsz-ben például 67.55 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés, a méhkeréki tsz-ben 17.1 mázsa. Nagyon szembetűnőek ezek a különbségek. A bajok jórészt a tavaszi belvizek miatt adódtak. Igaz, ennek is vannak tanulságai. A megyében két olyan helyen is tartottak a nyár végén búzatermesztési tanácskozást, ahol az adottságok rosszak, a talaj szikes, töri a gépet, rendszeresen belvízkárok sújtják őket. Az egyik a szeghalmi Sárrét Tsz. Ez a szövetkezet rendezte belvízelvezető hálózatát, a munkálatokat gépesítette és az idén 43 mázsás hozammal védte ki az elemi csapásokat. Megvolt tehát az a belső tartalék , a belvízelvezető hálózat és a magas NÉPSZAVA ,Vlm mit szórséplett A mezőgazdászok a búzatermesztési tanácskozások alapján másfelé is szétnéztek Az okszerű gazdálkodás sikerei vagy a kihagyott láncszemeit következményei ugyanis egyéb területen szintén megtalálhatók. Hallottam már arról szót ejteni például, hogy a cukorrépánál is újra felülvizsgálják a tápanyag-visszapótlást, az előveteményeket. Mások a napraforgó termelésénél kívánják levonni a búza tanulságait. De vannak olyanok is, akik az állattenyésztésben keresik az elhangzottak szerint a belső tartalékok lehetőségeit. Van is mit, mert az örvendetesen növekvő tejhozamoknál is tapasztalhatók a szóródások. Még azonos fajtáknál sem mindig közelítik meg egymást a tehenenkénti tejhozamok. Lehet, hogy a takarmánytermesztést vagy az etetési rendszert kell felülvizsgálni. Ugyanez vonatkozik a hústermelésre is, hiszen alapvető gazdálkodási tényező, hogy mennyiért, hány kiló takarmányból állítanak elő egy kilogramm húst. Bonyolult közgazdasági számítások ezek, de akiknek ez a dolguk, tudják, hogy nem „isten verésében”, elemi csapásban kell elsősorban keresni az okokat, hanem a szakértelem alkalmazásában, a szívvellésekkel végzett munkában, a belső szervezettségben, az emberi magatartásban. Az a sok vita, amely a búzatermesztési tanácskozásokon elhangzott, az idén a jó hozamok mögött is a további tennivalókat kutatta. Nem volt üres szócséplés, megérte a ráfordított időt. A továbblépés iskolájának tekinthetjük. lendvai Vera TUDÓSOK HIVATÁSUKRÓL Véget ért a Magyar Tudományos Akadémián a fogadás. Kitárult a nagy ajtó, s feltűnt a három szovjet tudós. Gyors bemutatkozás és elkezdődött a beszélgetés a szovjet tudomány kibontakozásáról, saját sorsukról, munkájukról. jobel-díjasok — Én elsősorban a műszaki tudományokról tudok beszélni — mondja A. M. Prohorov fizikus, aki már két olyan nagy elismerést is kapott, mint a Nobel- és Lenin-dij. — Az elsők között alakul a Lebegyev nevét viselő fizikai intézet. Ebben dolgozom én is. Egyébként itt kutat a Szovjetunióban a legtöbb Nobel-díjas: Frank, Cserenkov és Bászov is. Még sok olyan kutatóintézet jött létre, amely az ipar fejlődését lendítette előre. Ezek segítették az Űrrepülés megszületését, a világűr meghódítását. A forradalom győzelme után a tudomány egyre szorosabb kapcsolatba került a közoktatással, az egész kulturális élettel. A népből emelték ki a tehetségeket, s gondoskodtak megfelelő képzésükről. Ennek egyik formája a szakérettségi volt, ezt szereztem meg magam is — emlékezett G. P. Berdnyikov akadémikus, a Világirodalmi Kutatóintézet igazgatója. — Az irodalom, a szociológia, a pszichológia mind a forradalom után kaptak képviseletet — fűzte tovább a gondolatot V. N. Kudarjavcev akadémikus az Állam- és Jogtudományi Intézet igazgatója. — Először a Kommunista Akadémia fogadta be a társadalomtudományokat, majd minden tudományos ágat egy szervezeten belül összpontosítottak, s ez lett a Tudományos Akadémia. Munkáskarrier Mikor saját pályájuk indulásáról érdeklődünk, röviden válaszoltak. Sokkal szívesebben beszéltek kutatómunkájukról, mindennapi feladataikról. — Szüleim munkások voltak — magyarázza Prohorov —, így mondanom sem kell, hogy a szovjet hatalom segítségével lettem azzá, ami vagyok. Legszívesebben saját laboratóriumomban dolgozgatok. Itt kutatjuk a lézer felhasználását a magfúzióban, az izotópok felosztásában. Ezeket a programokat úgy dolgozzuk ki, hogy ipari felhasználásukra is lehetőség nyíljon A kutatómunkán kívül főszerkesztője vagyok a -\agy Szovjet Enciklopédiának és osztályelnöke az általános fizikai és csillagászati témakörnek. — A háború után kerültem a főiskolára, miután leszereltem a hadseregből. Édesapám falusi tanító volt. Én pedig büntetőjogász vagyok. Kollégáimmal a bűncselekményekkel, a bűnüldözéssel foglalkozom. Míg Prohorov a természet meghódítását tűzte ki célul, mi az emberi természet vadhajtásait igyekszünk lenyesegetni — jegyezte meg tréfásan Kudrjavcev akadémikus. — A XIX. századi orosz irodalomtörténettel foglalkozom — folytatja a bemutatkozást Berdnyikov. — A legutóbbi könyvemet Csehovról írtam. Aztán az intézet kutatásait is át kell fogni, ami cseppet sem egyszerű feladat, mert a munkatársak érdeklődési köre hallatlanul széles. Legújabban már az afrikai irodalmat is boncolgatják. Elindulásomról annyit, hogy magam is munkás voltam és a szakérettségi megszerzése után kerültem Leningrádba ösztöndíjasként. Együttműködés a magyarokkal . Milyen kapcsolat alakult ki a magyar és a szovjet tudósok között? — Elég jó az együttműködés a szilárdtestfizikában és a kvantumelektronikában. Több közös folyóiratunk jelenik meg, például a Matematikai analízis. Az irányításelmélet és kibernetika. Most tárgyalunk arról, hogy újabb témákat is beveszünk a közös programba A többi között a félvezetőket, amelyeket széleskörűen lehet hasznosítani a távközlésben, az információ-átadásokban. De nem akarunk a határainkon nyugodni, ezért tovább dolgozunk az együttműködés erősítésében. — Szentágothai akadémikus hamarosan ellátogat hozzánk, s akkor közösen megállapodunk a „lézerek biológiai alkalmazásáról” is. — A társadalomtudományok kutatására alakult egy szovjet—magyar közös bizottság, amelynek vezetője Fedoszejev akadémikus. Sikeresen dolgoznak az államépítés kérdései, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, a személyiségjog megszilárdítása témákban — sorolta Kudrjavcev. — Október és a világirodalom fejlődési folyamata címmel nemrég konferenciát rendeztünk, ahol előadást tartott Szabolcsi Miklós és Bodnár György is. Még budapesti tartózkodásom alatt ellátogatok az MTA Irodalomtudományi Intézetébe, ahol a további lehetőségekről tárgyalunk. Még szívesen beszélgettünk volna tovább, de a vendégeket a program elszólította. Az idő későre járt. Ezért megköszöntem a beszélgetést Peko Maria A. M. Prohorov G. P. Berdnyikov V, N. Kudrjavcev A szén- és ércbányászatáltalai Az országgyűlés ipari bizottságának ülése Tatabányán Az országgyűlés ipari bizottsága Gorjancz Ignác elnökletével hétfőn Tatabányán, a megyei tanács épületében a szén- és ércbányászat fejlesztéséről tanácskozott. Dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes terjesztette elő az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat, valamint a távlati koncepciókat. Az ismert ipari szénvagyon a jelenlegi szinten körülbelül száz évig biztosítja a széntermelést. A szabad területek ipari szénbányáinak nagyobb részét külfejtéssel, zömében magas fokú gépesítéssel művelhető, alacsony kalóriájú lignit képviseli. De jelentős a dunántúli területek energetikai bányaszénvagyona, és a Mecsek vidéki kokszolható szénvagyon is. A szabad területek szénvagyonának körülbelül fele bányatelepítésre elegendő mértékben, a második fele alacsony fokon megkutatott, a reménybeli szénvagyon pedig csak földtani alapon valószínűsített. A rudabányai vasércelőfordulás kitermelhető ércvagyona a hazai szükségletek ellátásában 7—8 százalékkal vesz részt. Recsk térségében 600— 1200 méter mélységben olyan jelentős rézércet sikerült találni, amely ércvagyona alapján a világ legnagyobb 25 rézérc-előfordulása közé sorolható. Az uránbányászat ismert, kitermelhető ércvagyona, valamint a különböző kibányászható ásványok feltárása és termelése is biztató. Lényegében ezekről a kérdésekről folyt a vita, hétfőn, az országgyűlés ipari bizottságában, ahol többen hangsúlyozták a feltárás, a beruházás, a gépesítés, egyszóval a korszerű bányanyitás gyorsításának jelentőségét, miközben a jelenlegi körülményeket is ismertették. Különösen a meglevő gépek cseréjének fontosságát emelték ki, tekintettel a nem mindig kedvező munkakörülményekre. Az országgyűlés ipari bizottsága az ülés után megtekintette a márkushegyi bányaüzem külszíni létesítményeit. A vitában felszólaltak: Seregi János, Galántai Pál, Bodnár Ferenc, Jávorkai István, Forgony László, Karkus Sándor, Jazbinsek Vilmos, Berezi Károly, Osztrosits József, Fodor Istvánné, Mráz Tibor, Hargitai Ágnes, Ollári István és Vida Miklós képviselők, valamint Fülöp József. Központi Földtani Hivatal elnöke és Szőcs Miklós, az Országos Tervhivatal főtanácsosa, 251. P. Mint már beszámoltunk róla, a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldött levelükben jelentették, hogy a Nagy Októberi Szocialista Foradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére tett munkaverseny-vállalásaikat október 25-re maradéktalanul, 1 milliárd 10 millió forint értékben tételesen teljesítették. Minderről levélben tájékoztatták Leonyid Iljics Brezsnyevet az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét is. Leonyid Iljics Brezsnyev most levélben válaszolt a csepeli kollektívának. A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMOVEK kollektívájához: Kedves elvtársak, barátaim! Nagy örömmel töltött el híradásuk arról, hogy a híres „Város Csepel” dolgozói sikerrel teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 évfordulója tiszteletére tett vállalásukat. Az önök sikerei nagyszerű bizonyítéka a magas szintű társadalmi kötelességtudatnak, ragyogó megnyilvánulása a magyar munkásosztály igazi testvéri internacionalista szolidaritásának. Ez a munkasiker méltó hozzájárulás a népi Magyarország ötödik ötéves terve feladatainak megvalósításához, valamint a szovjet és a magyar nép közötti sokoldalú együttműködés fejlesztését célzó közös feladatok megoldásához. Önök a szocialista közösség országainak életében a szocialista munkaverseny olyan új formáját honosították meg, amelynek jelentősége túlmutat az országhatárokon. A Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a szocialista közösség más országai embermillióinak alkotó lelkesedése egy hatalmas, új világot teremtő törekvésben egyesül. Nagyszerű jelképe ez a forradalmi testvériségnek, országaink munkásosztálya odaadásának október nagy eszméi iránt. A kommunista párt, a szovjet nép és a magam nevében forró jókívánságaimat és üdvözletemet küldöm Önöknek További nagy sikereket kívánok az új életet építő, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győzelméért folyó nemes tevékenységükhöz. Elvtársi üdvözlettel: LEONYID BREZSNYEV Leonyidd Brezsnyev válasza a csepeli dolgozóknak 1 budapesti munkarrógn/.dálkodó* Termelésnövelő szervezés Egy munkahét*Változtatás: 10 ezer forintba kerül ellenőrzés 120 vállalatnál Budapest munkaerőhelyzetéről, a január elsején bevezetett új munkaügyi rendelkezések hatásáról és tapasztalatairól tájékoztatta a lapok munkatársait hétfőn dr. Békési László, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese a Városházán. A fővárosban meglehetősen feszült a munkaerőhelyzet. Jelenleg is csaknem 60 ezer embert azonnal fel tudnának venni a különböző munkahelyeken. Ebben a helyzetben kézenfekvő, hogy a meglevő munkaerővel a lehető legésszerűbben kell gazdálkodni s a munkavállalókat olyan területekre irányítani, amely a népgazdaság érdekeit szolgálja, s a lakosság ellátását segíti. Ugyanakkor a megtett intézkedések ellenére még mindig a spontaneitás jellemzi a munkaerőmozgást — fogalmazta meg dr. Békési László. A jelenlegi tervidőszakban úgy számítottuk, hogy az iparban foglalkoztatottak száma•örülbelül 40 ezerrel fog csökkenni. A tervidőszak első két esztendejében a vártnál nagyobb arányú — 30 ezres — apadás következik be. Ebből a 30 ezerből 20—21 ezren a tercierágazatban helyezkedtek el, a fennmaradó 9—10 ezret demográfiai tényezők, az ingázók számának csökkenése miatt nélkülözzük. Említést érdemel az is, hogy a korábbi évek átlagánál többen — négyezren — mentek gyermekgondozási szabadságra. Az év elején életbe lépett új rendelkezések jótékony hatása máris érezhető, bár — hangsúlyozták és hangsúlyozzák a főváros vezetői — nem jelentenek csodaszert, és nem is várták ezektől az intézkedésektől, hogy egy csapásra megoldják a gondokat. Nos, az elmúlt tíz hónapban a munkaerőközvetítő hivatalok forgalma megháromszorozódott. Csaknem 60 ezer ember helyezkedett el ebben az időszakban közvetítéssel. Ebből több mint 40 ezer ott, ahol a legnagyobb szükség volt rá. A rendelet — fogalmazta meg a Fővárosi Tanács elnökhelyettese — csak kisegítő eszköz. Kedvező, hogy jelentősen csökkent a munkaerőmozgások száma: 1975-ben 450 ezer volt a ki- és belépések száma, tavaly ez már 300 ezerre csökkent, az idén várhatóan 250 ezer körül alakul. Kétségtelenül jelentős eredmény ez, mégis nagyon messze van attól, hogy elégedettek lehessünk. Csak egyetlen adat: minden egyes munkahelyváltoztatás a népgazdaságnak 10 ezer forintjába kerül. Ezek az adatok azt is jelzik, hogy nőtt a fővárosban a munkafegyelem, a munka hatékonysága és a termelékenység. A munkaerőhiány az intenzív fejlesztéssel, a körültekintőbb munkaszervezéssel és a szelekcióval szüntethető meg. Ezt egyre inkább meg is értik a vállalatok, szövetkezetek. Jónak mondható, hogy reálisabban mérik fel igényeiket: az iparban 20 százalékkal csökkent például a munkaerőigény. Valamelyest növekedett a szakmunkástanulók száma is, bár változatlanul nagy az úgynevezett hiányszakmák aránya. Rendkívül magas — 200 ezer fő — az anyagmozgatással foglalkozók száma. Ez a tény is nehezíti az előbbrelépést. A Fővárosi Tanács január 1. óta 120 munkahelyen ellenőrizte: megtartják-e az új rendelkezéseket. A tapasztalatok általában kedvezőek, ám egyes vidéki mezőgazdasági termelőszövetkezetek feltűnő jogsértést követtek el. Négy vidéki tsz melléküzemágat alapított a fővárosban s munkásokat csábított el az ipari üzemektől. A tanács a 451 pesti tsz-alkalmazott közül 300-nak a munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette és valamennyiüket a kötelező munkaközvetítéssel helyezte el A tsz-vezetőket felelősségre vonták. Kovács Ildikó