Népszava, 1978. február (106. évfolyam, 27-50. sz.)

1978-02-17 / 41. szám

z Különös megállá pótlás A világ haladó közvéle­ménye elutasítással vagy legalábbis fenntartások­kal fogadta azt a Salisbu­­ryből (Rhodesia fővárosa) érkezett hírt, amely sze­rint Ian Smith fehér te­lepes miniszterelnök meg­egyezésre jutott egyfajta, úgynevezett belső rende­zésről a­­ mérsékeltnek" tartott afrikai politiku­sokkal. A Smith-féle terveknek az a céljuk, hogy kijátsz­­szák az afrikai többség jegyében megvalósuló tényleges rhodesiai füg­getlenség híveit Afriká­ban és másutt. Vagyis a Joshua Nkomo vezette Hazafias Frontot, illetve a Rhodesia függetlensé­géért küzdő szabadság­harcosokat. A mérsékelt szárny egyik vezetője, Abel Muzorewa püspök — aki ellenzi a fegyveres felszabadító harcot — már korábban közölte, hogy elfogadja a Smith által javasolt „alkotm­á­­nyozó konferenciáról és az általános választójog­ról” szóló javaslatokat. A mási­k mérsékelt vezető, Ndabaningi Si­thole lel­kész, szerette volna, ha az Nkomo vezette Hazafias Front képviselői is részt vesznek a tárgyalásokon — igyekezete azonban nem járt sikerrel. A har­madik mérsékelt, Jere­miah Chirau — a rhode­siai törzsi ön­ökök taná­csának állami fizetést ho­zó elnöke — ..fenntartás nélkül” tárgyalt Ian Smith-szel. A Salisbury­ben létre­jött „megállapodás” lé­nyege: a fehér telepes kormány munkájába be­vonni olyan afrikai veze­tőket is, akik könnyen be­folyásolhatók, követeléseik nem túlzottak — vagyis ellenállást fejthetnek ki a Zimbabwe igazi függet­lenségéért küzdő politikai erőkkel szemben. A Rho­desiát övező, úgynevezett frontállamok a megálla­podást követően rámu­tattak: Smith csupán tak­tikázik, időt akar nyerni, hogy elkerülje a fegyve­res konfliktust. A fajüldözők vezére nyilvánvalóan olyan ösz­­szetételű többségi kor­mány létezését fogadná csak el, amelyben ő ma­radna továbbra is a ve­zető poszton. Joshua Nkomo szerdán a zambiai fővárosban teljes képte­lenségnek minősítette a salisburyi megállapodást , amely „semmilyen for­mában nem akadályoz­hatja a felszabadító ge­­rllaháborút”. J. J. nemzetközi K­IBIKKÉ . Hat új miniszter tette le a hivatali esküt csütörtökön délelőtt a bonni parlamentben. Schmidt kancellár kor­mányának átalakítása során a hadügyi, pénz­ügyi, oktatási, kutatási, építésügyi és gazdasági együttműködési tárca élén történt személyi vál­tozás. A kabinet új tag­jai valamennyien szociál­demokraták — az SPD— FED koalícióján alapuló kormány átalakítása csak az SPD által birtokolt mi­niszteri posztokat érintet­te. # A chilei fasiszta re­zsim napjai meg vannak számlálva A diktatúra nem maradhat fenn a chi­lei nép és az egész vi­lág egységes­ akaratával szemben — jelentette ki Luis Corvanlán, a Chi­lei Kommunista Párt fő­titkára az O Diario című lisszaboni napilapnak adott interjújában. N­ÉPSZAVA Hadseregünk az egész szocialista közösség érdekeit védi Moszkalenko marsall sajtóértekezlete Kis Csaba, az MTI tu­dósítója jelenti: " A szovjet hadsereg egyetlen feladata az, hogy megvédje a békét, a szo­cializmust, országunk vív­mányait. Hadseregünk egyúttal nemcsak a mi ál­lamunk, hanem az egész szocialista közösség érde­keit védi, biztos pajzs minden agressziós terv megvalósításával szem­ben. Fennállása egyben biztosíték minden haladó erőnek arra, hogy az ag­resszív körök nem hajt­hatnak végre olyan ak­ciókat, amilyenekkel visz­­szafordítanák a történe­lem kerekét — jelentet­te ki Kirill Moszkalenko marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszteré­nek helyettese moszkvai sajtókonferenciáján. A sajtókonferenciát a szov­jet hadsereg fennállásá­nak közelgő 60. évfordu­lója alkalmából rendez­ték, és arra meghívták a szovjet fővárosba akkre­ditált katonai attasékat is. Moszkalenko marsall rámutatott : a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány külpoli­tikájának leglényegesebb eleme a béke védelme, az emberiséget fenyegető há­borús veszély kiküszöbö­lése, a leszerelés megva­lósítása. Sajnálatos mó­don azonban a világban még jelentősek azok az erők, amelyek háborúra készülnek, agressziót ké­szítenek elő, fokozzák a fegyverkezési versenyt, új tömegpusztító fegyverek gyártását és elterjesztését készítik elő. Mindaddig amíg az ilyen erők f­eln­­­állnak, szükség van ar­ra, hogy a Szovjetunió fenntartsa védelmi erőit. Moszkalenko marsall méltatta a Varsói Szerző­dés szerepét, kiemelve a testvéri hadseregek szo­ros fegyverbarátságát. Magyar-vietnami népfronttárgy­alások MTI Győri Sándor, az tudósítója jelenti: Az a magyar népfront­küldöttség, amely Sarlós Istvánnak, az MSZMP PB tagjának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével tartózkodik Hanoiban, csütörtökön tisztelgő lá­togatást tett a Ba Dinh téri Ho Si Minh-mauzó­­leumban. A nap folyamán a hi­vatalos tárgyalások kez­dődtek a magyar küldött­ség és vendéglátói kö­zött. A baráti hangulatú eszmecserén Sarlós István tájékoztatót adott a Ma­gyar Hazafias Népfront társadalmi-politikai tevé­kenységéről, időszerű fel­adatairól. Válaszában Hoang Quoc Viel, a VKP KB tagja, a Vietnami Haza­fias Front Központi Bi­zottsága elnökségének el­nöke és Nguyen Van Tien, a Vietnami Haza­fias Front főtitkára átte­kintést adott a mozgalom helyzetéről, a vietnami társadalomban betöltött szerepéről, és azokról a történelmi korszakváltá­sokról, amelyek során a vietnami népfrontmozga­lom céljai, eszközei, mód­szerei lényeges átalakulá­son mentek át. A találkozón a Vietna­mi Hazafias Front veze­tői meleg hangú köszöne­tet mondtak azért a se­gítségért, amelyet hazánk, a magyar nép, a Magyar Hazafias Népfront nyúj­tott Vietnamnak a nem­zeti felszabadító harc fo­lyamatában és nyújt ma is a békés építő munká­hoz. Sarlós István válaszá­ban hangsúlyozta, hogy Vietnam harca a szocia­lista országok közös ügye volt, és a vietnami nép­nek nyújtott támogatá­sunk a Magyar Népköz­társaság szocialista kül­politikájának lényegéből fakadt, hazánk ma is tá­mogatja, s a jövőben is támogatja majd a baráti Vietnam országépítő munkáját — hangoztatta végezetül Bartos István. Csütörtökön este a vietnami fél fogadást adott a magyar küldött­ség tiszteletére. ­ független Algéria Közhangulat és országépítés — Szia­. Szia! — kö­szöntek ránk tizenéves al­gíri fiúk, amint meghal­lották, hogy magyarul be­szélünk. Franciául hozzá­tették: — Éljen a szocia­lizmus! Csak gyerekes lelkese­dés? Nos, ha van szó, amely hűen tükrözi az al­gériaiak közhangulatát; ez a lelkesedés. Ez lobo­gott a nyolc esztendei szabadságharcban és ti­zenhat év után tovább él a munkában, amellyel a Kecske az Nem példázza azonban Algéria sem, h hogy köny­­nyű volna élni a szabad­sággal. Eleinte három évig bizonytalankodtak. 1965 óta körültekintő, a viszonyokat mérlegelő előrelátás uralkodik a politikában, amelynek irányítója a szabadság­­harcban kipróbált szerve­zett erő, a Nemzeti Fel­szabadítási Front. A reál­politikus Bumedien elnök neve fémjelzi ezt a poli­tikát. Miután eltávoztak a franciák százezrei, köny­­nyű volt beköltözni a fa­gyarmati elmaradottság­ból fokozatosan fel akar­nak emelkedni. A Nemze­ti Alapokmány kizsákmá­nyolástól mentes társa­dalmat tűz ki célul. Ezért a gyakori rokonszenv­­nyilvánítás azok iránt, akik szocialista országból érkeznek. Utcán, vendég­lőben, gyárban, minisz­tériumban szívesen és jó ízzel mondják ki a mi nevünket, a „madzsar”­­okét is, erkélyen kasokba. De meg kellett tanulni a városi életmó­dot. Egyes erkélyeken hó­napokig kecskét tartottak. A zászlót könnyű volt ki­tűzni az intézmények épületeire, de ezekből teljesen hiányoztak a szakértő vezetők. Az olaj- és gázlelőhelyek külföldi kézben voltak. S vegyük hozzá a széles körű írás­tudatlanságot, amely nemcsak a francia, de főleg az arab nyelvben mutatkozott meg. Mégis a függetlenség mellett döntöttek gazdasági té­ren is, az El Riadban is. A fiatal igazgató (az állam nevez­te ki) török kávé mellett mondta el, hogy a szak­­szervezet égisze alatt mű­ködő szállodát egy tanács igazgatja, amelynek van szobalány tagja, pincér és szakács. A tanácsnak az igazgató az elnöke (de­mokratikus centraliz­mus!), de éppen olyan szavazati joga van, mint a többi tagnak. Döntenek a jövedelemelosztásról, a beruházásról, az előlépte­tésekről. Munkájukban öt bizottság támogatja őket. A szocialista önigaz­gatásról ma már van or­szágos érvényű alapok­mány, ez valójában a ko­rábbi gyakorlatot szente­sítette. Az önigazgatás népi kezdeményezéssel jött létre, eleinte főleg a me­zőgazdaságban, azokon az ültetvényeken, amelyeket elhagytak a franciák. Az ültetvényeket birtokba vette az állam, a nevé­ben gazdálkodó fellahok (parasztok) „fejüket ösz­­szedugva” birkóztak meg az irányítással. Mert szakember nem volt, mindössze két mezőgaz­dasági mérnök maradt Algériában. Közismert, hogy a sza­badságharcosok java ré­sze fellah volt. Azt hihet­nék, hogy a győzelemmel egy csapásra végrehajtot­ták a földreformot. A földéhséget azonban a jó­zan ész szabályozta. A földreformon ugyanis nemcsak földosztást érte­nek, hanem a mezőgazda­ság korszerűsítését is. Előbb tehát megteremtet­ték a kellő feltételeket, szakembereket, képeztek, gépeket kezdtek gyártani, a gyarmati jellegű mező­gazdaságban szerkezeti Az iparosítás útja sem könnyű. 1966-tól 1971-ig államosították az angol, az amerikai, a francia bányákat, az olaj- és földgázlelőhelyeket. A vállalatok 90 százaléka állami. A könnyűiparban akad néhány magántulaj­donban levő középüzem, a kereskedelem és a kis­ipar teljesen magánkéz­ben van. Algéria gazdasá­gi térképe arányos, az or­szág minden területére kiterjedő fejlesztést mu­tat. Bővül a kőolaj- és földgáz-termelés, új ter­mészeti kincseket tártak fel, például a foszfátot és a higanyt, az utóbbiból a világ egyik legnagyobb szállítója Algéria. Van vasérc, szén, ólom, cink, réz, a Szahara radio­aktív anyagokat ígér. Van nyersanyag és energiafor­rás. „Iparosító ipar.” Ezt a kifejezést a Nehézipari Minisztériumban használ­atalakítást végeztek, pél­dául kiirtották a gyenge minőségű szőlőtőkéket, hogy élelmiszert termel­hessenek. Aztán osztották fel a földeket, szervezték meg a szövetkezeteket, amelyekből immár 2000 van. A földreformnak egyelőre inkább ez a szervezeti eredménye mondható sikeresnek, az ország élelmiszerbehoza­talra szorul­­tak. Olyan ipart teremte­nek, amely berendezése­ket, üzemeket is képes gyártani. A földgázt cseppfolyósítva adják el az USA-nak és más nyu­gati országoknak, oda szállítják a kőolajat is. A deviza segítségével iparo­sítanak, különben is a nemzeti jövedelem 40 százalékát fordítják beru­házásra. Vannak már ólaj finomítóik, fémkohá­szatuk, , gépgyártásuk, földgázzal működő pil­­lany erőműveik. Summá­­san úgy lehetne jellemez­ni a fejlődést, hogy meg­szűnt a mezőgazdaság túlsúlya. .A tervgazdálko­dás eredményeivel az ut­cai járókelő is találkozik. Az autóbuszok éppen úgy Algériában készülnek, mint a teherautók, a föld­gázpalackok éppen úgy, mint a 100 meg 100 kilo­métereken áthaladó olaj- és gázcsövek. A Nehézipari Miniszté­riumban hallottuk ezt a fogalmat. ..gyártásra kész berendezés.” Eleddig az algériaiak a külföldön megrendelt­­ üzemeket „kulcsrakészen" kapták meg. Ezekhez odahaza azonban nem volt kellően képzett kezelőszemélyzet, a teljesítmény alacsony, korszerűtlen lett. A „gyártásra kész berende­zések” azt jelentik, hogy a gépeket, üzemet szállí­tó külföldi vállalat algé­riai szakembereket képez ki, akik korszerű színvo­nalon tudják működtetni otthon a berendezéseket. Milliók tanulnak Áldozatok, takarékos­ság. Ezek is közkeletű ki­fejezések Algériában. Amivel nem takarékos­­kodnak: a szakképzés és a közoktatás. Mert még mindig elsőrendű gond a szakemberhiány. Ma már azonban a gyárak is törődnek azzal, hogy munkásaik megszerezzék az alapműveltséget, az arab írni-olvasni tudást, a szakképzettséget. ígérke­zik utánpótlás: az or­szágban mintegy 3,5 mil­lió iskolás gyerek van. Az egyetemeken, főisko­lákon 83 ezer diák tanul abban az országban amelyben 16 éve még csak 300 diplomás volt Nemcsak a hazát veszik birtokukba, hanem a kor­szerű tudást is. Kórodi József Földreform A közös erőfeszítés ott van széltében, hosszában van a sajátos önigazga- hallani. Még a hófehér fásban, amelyről Algéria­ tengerparti szállodában, „Iparositó ipar'­’ SALT Csütörtökön újabb ta­lálkozót tartott Genfben a hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozá­sáról folytatott, kéoldalú tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai kül­döttség. A Pekingben csütörtök reggel egymással „őszin­te és baráti” eszmecserét folytatott Teng Hsziao- Ping kínai miniszterel­nök-helyettes és a szélső­séges nézeteiről ismert Henry Jackson amerikai demokrata párti szenátor.­­ Andreas­ Papandreu, a Pánhellén Szocialista Mozgalom vezetője szer­dán Belgrádba érkezett. Egyiptom megsértette Keny­a légterét Lőszerszállítás Szomáliának A kenyai kormány szóvivője csütörtökön hi­vatalos nyilatkozatban keményen elítélte, hogy egy Boeing 707-es egyip­tomi katonai szállító re­pülőgép megsértette Ke­nya légi terét. Miután a gépet a kenyai vadász­­repülők leszállásra kény­­szerítették, kiderült, hogy fedélzetén 19 tonna lő­szert szállított Szomáliá­nak. A kenyai hírügynökség jelentése szerint ez már a negyedik egyiptomi re­pülőgép volt, amely megsértette Kenya légi­­terét. A hét elején Egyiptom nairobi nagy­követe kérte, hogy a ke­nyai hatóságok engedé­lyezzék „humanitárius rendeltetésű” egyiptomi szállítmányok átszállítá­sát Kenya felett Szomá­liába. Kenya kategoriku­san elutasította a kérel­met, ugyanis feltételezte, hogy lényegében Szomá­liának szánt katonai szállítmányokról van szó■ Az engedély megtagadá­sa ellenére az egyiptomi gépek mégis megsértették Kenya szuverenitását és területi sértihe tetlenségét. A kairói légikikötő ha­tóságai csütörtökön le­foglaltak két kenyai utas­szállító repülőgépet. Az egyik gép Londonból tartott Nairobiba, Egyip­tom légiterébe érve le­szállásra utasították a kapitányt. A másik Kai­róból indult volna a ke­nyai fővárosba, azonban a gép nem szállhatott fel. A MENA hírügynökség jelentése szerint a két visszatartott kenyai gép utasai egyiptomi repülő­gépek fedélzetén utaz­hatnak tovább. Az utóbbi két hétben Szomália rendkívül nagy mennyiségű fegyvert ka­pott a Közel-Keletről Etiópia ellen kirobbantott háborújához — közölték csütörtökön mogadishui diplomáciai források. Elmondották, hogy az előző szállítmányokkal el­lentétben a most a leg­korszerűbb fegyverek ér­keznek. Usztyinov—Dzsallud :A megbeszélés Dmitrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere csütör­tökön Moszkvában ta­lálkozott Abdusszalam Dzsalluddal, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam Általános Népi Kongresszusa Főtitkársá­gának tagjával, aki kedd óta tartózkodik hivatalos látogatáson a szovjet fő­városban. A megbeszélé­sen a két országot köl­csönösen érdeklő kérdé­sekről volt szó. A meleg, szívélyes hangulatú találkozói­ részt vett Nyikolaj Ogar­­kov, a Szovjetunió mar­­sallja, a szovjet fegyve­­res erők vezérkari főnö­ke, a honvédelmi mi­niszter első helyettese is. 197­8. február 17. Harmincéves a barátsági szerződés A magyar küldöttség moszkvai programja A Magyar és Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttsége, amely dr. Orbán László­nak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a társaság alelnökének ve­zetésével érkezett a Szovjetunióba, hogy részt vegyen a két ország kö­zötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés megkötése 30. évforduló­jának ünnepségein, csü­törtökön Moszkvában fel­kereste V. F. Horohor­­gyint, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének alelnökét és szívélyes, ba­ráti megbeszélést folyta­tott vele a baráti társa­ságok együttműködéséről. A küldöttség csütörtö­kön felkereste a szovjet állam és a kommunista párt megteremtője, Vla­gyimir Iljics Lenin mau­zóleumát és tisztelettel adózott emlékének. Fel­kereste a Kreml fala mellett az ismeretlen szovjet katona emlékmű­vét is, hogy megemlé­kezzék a népek szabadsá­gáért életüket áldozó hő­sök emlékéről. A magyar küldöttség dem­en részt vett azon al ünn®kegen, amelyet az 1. számú házgyárban tar­tottak a szerződés aláírá­sának évfordulója alkal­mából. Marjai József, a Magyar Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete csütörtökön fogadást adott a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés aláírásá­nak 30. évfordulója al­kalmából. A szívélyes, baráti légkörű fogadáson jelen volt Kirill Mazurov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének első he­lyettese, Konszta­nityin Ruszakov, az SZKP KB titkára, valamint a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság Orbán László, az MSZBT elnökségi tag­ja által vezetett küldött­sége. A­merikai bányászsztrájk Carter megegyezést sürget Szerdán este a Fehér Házban folytatták tárgya­lásaikat az immár het­venkét napja sztrájkoló amerikai bányászok és a bányaipar képviselői. A tanácskozás megkezdése előtt Carter elnök inté­zett ötperces beszédet az egybegyűltekhez, sürgetve őket, hogy a 160 ezer bá­nyász munkabeszüntetése miatt már-már fenyegető méreteket öltő szénh­iány­ra való tekintettel mi­előbb állapodjanak meg a kölcsönösen kielégítő új kollektív szerződésben. A sztrájkot irányító szakszervezet, az UMW és a bányaipar képviselői­nek szerdai, másfél órás tanácskozásáról Ray Mar­shall munkaügyi minisz­ter megelégedettséggel nyilatkozott, noha ezen egyelőre csak ügyrendi kérdésekről volt szó. Jugoszlávia Választási felhívás Jugoszláviában az idén tavasszal általános vá­lasztásokat tartanak. Köz­zétették a Jugoszláv Dol­gozók Szocialista Szövet­sége Országos Választ­mányának az ország nemzeteihez és nemzeti­ségeihez intézett válasz­tási felhívását. A felhívás egyebek kö­zött hangoztatja, hogy a szocialista szövetségben tömörült erők politikája a testvériség és egység to­vábbi mélyítésével, az or­szág dolgozói, nemzetei és nemzetiségei, köztársasá­gai és autonóm tartomá­nyai egyenjogúságának, közösségének és szolida­ritásának fejlesztésével biztosítja minden nemzet és nemzetiség erőteljes, szocialista önigazgatású fejlődését.

Next