Népszava, 1978. február (106. évfolyam, 27-50. sz.)

1978-02-18 / 42. szám

1­9­7­8. február 18. NÉPSZAVA Ünnepség a magyar-szovjet barátsági szerződés évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) állomásozó szovjet déli­­hadseregcsoport parancs­noka. Havasi Ferenc elöljáró­ban tolmácsolta az MSZMP Központi Bi­zottsága, valamint a kor­mány üdvözletét, majd ünnepi beszédében ki­emelte: az 1948. február 18-án aláírt szerződés hazánk újkori történel­mének első, valóban egyenjogú kapcsolatokon nyugvó nemzetközi szer­ződése. Biztosítja orszá­gunk, népünk szuvereni­tását, elidegeníthetetlen jogát függetlenségéhez, ■nemzeti létéhez, a hala­dáshoz. A szerződés alap­eszméje az internaciona­lizmus, a két nép meg­bonthatatlan, testvéri ba­rátsága. Havasi Ferenc felidézte népeink testvé­riségének régmúltban gyökerező dicső kezdete­it, amikor a Nagy Októ­ber lelkesítő hatására 1919-ben megalakult a ■nép hatalmát megtestesí­tő Magyar Tanácsköztár­saság. Hangoztatta: Szov­­jet-Oroszország és az el­ső magyar proletárállam együttműködése a szoli­daritás, a proletár inter­nacionalizmus egyik leg­szebb történelmi példája. Nemzeti múltunk leg­kiemelkedőbb eseménye volt, amikor a Szovjet­unió fiai, hazánkat fel­szabadítva, vérüket hul­latva, megnyitották né­pünk számára az új világ építésének útját — mon­dotta. — A háború pusz­tításaitól sokat szenve­dett ország ínségében, szegénységében az első baráti kéz amely segít­séget nyújtott, a Szovjet­unió volt. S a szovjet kormány azzal, hogy a békeszerződés megkötése előtt felvette hazánkkal a diplomáciai kapcsola­tot aláírta az első keres­kedelmi és fizetési meg­állapodást, majd az el­­­ső külkereskedelmi egyezményt — segített kitörni politikai elszige­teltségünkből, lehetővé­­tette gazdasági életünk megindítását. Emlékeze­tes: olyan időszakban született a barátság, a testvériség okmánya, amikor hazánkban még nehéz küzdelmet kellett vívni a demokratikus erőknek a restauráció hí­veinek visszaszorításáért, a népi demokratikus ha­talom megszilárdításáért. E nagy politikai csata győzelmes megvívását, a népi demokratikus hata­lom erősítését nagymér­tékben segítette a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés. A Budapesten 1967. szeptember 7-én aláírt, újabb 20 évre szóló szer­ződés már 2 évtized tör­ténelmi változásait rögzí­ti. Tartalma világosan tükrözi: ez már két olyan ország együttműködése, amelyeknek közösek po­litikai céljaik, azonos tár­sadalmi-gazdasági beren­dezkedésük.­­ Visszatekintve az utóbbi három évtized gyümölcsöző együttműkö­désére, megállapíthatjuk — folytatta Havasi Fe­renc —, hogy különösen lendületesen fejlődtek gazdasági kapcsolataink. Az utóbbi másfél évti­zedben a kölcsönös áru­csere-forgalom­ évente mintegy 16,6 százalékkal nőtt. Napjainkban teljes­­külkereskedelmi forgal­munk csaknem egyhar­­madát a Szovjetunióba szállított, illetve az on­nan érkező áruk teszik ki. Örvendetes, hogy az országaink közötti külke­reskedelmi forgalom ta­valy már elérte a négy­­milliárd rubeles értéket A magyar és a szov­jet himnusz elhangzása, majd Katona Imrének, a budapesti pártbizottság első titkárának elnöke Ez húszszorosa a negyve­nes évek végén, s az öt­venes évek elején lebo­nyolított éves áruforga­lomnak. Zavartalan nyersanyag- és energia­­ellátásunk biztosításához ugyancsak a Szovjetunió nyújt, segítő kezet. Gaz­dasági kapcsolatainkban mind nagyobb szerephez jut a közvetlen termelé­si együttműködés, integ­ráció. Sokasodik az öt esztendőnél hosszabb idő­szakot felölelő megálla­podások száma. Az utób­bi két évben aláírt sza­kosítási és kooperációs egyezmények többsége 1990-ig vagy 1985-ig ér­vényes. E hosszabb táv lehetővé teszi, hogy együttműködésünket összhangba hozzuk a szo­cialista gazdasági integ­ráció komplex program­jában rögzített törekvé­sekkel, a terv­be vett cél­programok szabta fel­adatokkal. Nagy jelentő­ségű a tudományos és műszaki együttműködés távlata is, amelyet a legutóbb megkötött szer­ megnyitó szavai után Havasi Ferenc ír­iniszter­­elnök-helyettes lépett a szónoki emelvényve­­ződés 1990-ig terjeszt ki. Az eltelt három évtized eredményeire építve nyíl­nak új távlatok kulturá­lis és tudományos együtt munkálkodásunkban is, amelynek tervszerű és sokoldalú fejlesztését az 1980-ig érvényes együtt­működési munkatervünk tartalmaz. — A magyar—szovjet kapcsolatok át- meg át­szövik életünk minden területét. A népeink kö­zötti barátság áthatja dolgos mindennapjainkat. E testvériség értékes megnyilvánulása a ma­gyar és a szovjet embe­rek közötti közvetlen személyes kapcsolatok bővítése. A barátságvo­natok, a csereutak, a testvérmegyei és testvér­­városi kapcsolatok szép hagyományokat ápolnak és erősítenek. — Pártjaink és álla­maink kapcsolatait az el­vi szilárdság, a barátság, a szocialista internacio­nalizmus jellemzi. A bé­kéért, a haladásért vívott harcunkban legfőbb szö­vetségeseink a Szovjet­unió és a szocialista or­szágok.­­ Külpolitikánk vál­tozatlan célja a társadal­mi haladás segítése, a kedvező külső feltételek, a béke biztosítása a szo­cialista építőmunkához. Mi elkötelezettek va­gyunk a szocializmus és a béke ügye mellett. Tudjuk, hogy a békéért, a népek közös, magasztos céljainak megvalósításá­ért folytatott nemzetközi küzdelem legnagyobb ter­heket és felelősséget vi­selő tényezője a Szov­jetunió. Pártjainkat, or­szágainkat, népeinket t­estvéri szálak fűzik egy­máshoz, szüntelenül erő­södő, fejlődő magyar— szovjet barátság és együttműködés milliók akaratát fejezi ki. Jog­gal mondhatjuk, hogy e kapcsolatok jól szolgál­ják nemcsak hazánk és a Szovjetunió érdekeit, hanem a nemzetközi munkásmozgalom egészé­nek, a haladásnak ügyét is — mondotta végezetül Havasi Ferenc. Nagy­ tapssal fogadott szavai után szólalt fel Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagyköve­te. Il­i­vusi Vezette bessétje K ./. Air for felszólalítsa Ezekben a napokban a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei ün­nepségeken emlékeznek meg 1948. február 18- ának, annak a kiemelke­dő napnak a 30. évfordu­lójáról, amelyen Moszk­vában aláírták a magyar —szovjet barátsági és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződést — hangsú­lyozta. — E történelmi dokumentum­­ jelentősége minden ünnepi méltatá­son túlmutat Ez a szer­ződés fejezte ki a szov­jet—magyar kapcsolatok­ban bekövetkezett gyö­keres változást, s az el­ső olyan nemzetközi jo­gi lépés volt, amely egyezményes alapra he­lyezte országaink szövet­ségét és barátságát, amely magában foglalta Orosz­ország és Magyarország dolgozó tömegei hősi harcának, különösen az 1917-ben és 1919-ben ví­vott küzdelmeknek a ha­gyományait.­­ A proletár interna­­cionalizmus, a teljes egyenjogúság, az önzet­len segítségnyújtás és támogatás, a megbontha­tatlan barátság elvén nyugvó 1948-as szerződés tükrözte a magyar és a szovjet nép alapvető ér­dekeit. Kiemelkedő sze­repet töltött be a két nép új típusú kapcsola­tainak kialakításában, sokoldalú fejlesztésében, hatékonyan segítette a kommunizmus és a szo­cializmus építését orszá­gainkban, hozzájárult az európai béke és bizton­ság megszilárdításához. — E dokumentum esz­méit megerősítette és to­vábbfejlesztette az 1967. szeptember 7-én Buda­pesten aláírt új szovjet —magyar barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés. Az utóbbi há­rom évtizedben a népe­ink közötti barátság — mint Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, az MSZMP XI. kongresszu­sán kiemelte — a szov­jet és a magyar dolgo­zók millióinak kincse lett. A nagykövet a továb­biakban kijelentette: a magyar­—szovjet kapcso­latokat a megbonthatat­lan testvéri barátság, gyümölcsöző, sokoldalú együttműködés, a teljes bizalom és kölcsönös egyetértés, a marxizmus —leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elveihez való rendíthetet­len hűség, nézet- és ak­cióegység jellemzi. Vla­­gyim­ir Jakovlevics Pav­lov végül elismeréssel szólt azokról a szép sike­rekről, amelyeket a mai, gyár nép a fejlett szocia­lista társadalom építésé­ben, a párt XI. kong­resszusa határozatainak végrehajtásában elért. Az ünnepi beszédeket követően a Nemzeti Színház stúdiójának mű­vészei magyar, orosz és szovjet versekből dalok­ból összeállított ünnepi műsorral köszöntötték az évfordulót. Az ünnepség az Internacionálé hang­jaival ért véget. * A magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződés meg­kötésének 30. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek pénteken több vidéki városban is. Mirssünnepség 3 Masszkvában Vlagyimir Novikov és Marjai József beszéde Az MSZBT delegáció­ja, amely dr. Orbán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tag­jának, a társaság alelnö­­kének vezetésével érke­zett az ünnepségeikre a Szovjetunióba, pénteken látogatást tett Pjotr Fe­­doszejevnél, az SZKP KB tagjánál, a Szovjet­unió Tudományos Aka­démiája alelnökénél a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökénél. Magyarország és a Szovjetunió barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződése megkötésének 30. évfordulója alkalmá­ból a Szovjetunió Kom­munista Pártjának moszkvai pártbizottsága, a Szovjet Szaluszerveze­tek Központi Tanácsa, a Lenini Komszomol Köz­ponti Bizottsága, a Szov­jet Baráti Társaságok Szövetségének Elnöksége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság pénteken díszünnepséget rendezett Moszkvában, a Tudósok Házában. Az ünnepi ülés elnök­ségében helyet foglalt Ki­rill Mazurov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Konsz­­tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Bab­ken Szarkiszov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöké­nek helyettese, az ör­mény SZSZSZK Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek helyettese, Nyikolaj Rogyionov külügyminisz­ter-helyettes, Gennagyij Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyette­se, Zinajda Kruglova, a szovjet Baráti Társaságok Szövetségének elnöke, Pjotr Fedoszejev akadémi­kus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke. A. Aljunyin hadseregtábor­nok, a szovjet polgári vé­delem parancsnoka és sok más ismert társadal­mi, közéleti személyiség. . Nagy szeretettel fogad­ták a jelenlevők az ün­nepi ülés elnökségében helyet foglaló magyar vendégeket a Magyar— Szovjet Baráti Társaság küldöttségét, amely Or­bán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizott­sága tagjának, az MSZBT országos elnöksége tag­jának vezetésével tartóz­kodik az évforduló alkal­mából a Szovjetunióban, továbbá Marjai Józsefet, hazánk nagykövetét a Szovjetunióban, és a nagy tái vetség vezető munkatársait. A diázünnepséget Igor Ponomarjov, a moszkvai városi pártbizottság tit­kára nyitotta meg majd a két ország himnuszá­nak elhangzása után Vlagyimir Novikov mi­niszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszé­det. Az elmúlt évtizedek kézzelfoghatóan bizonyí­tották, hogy a szerződés alapjait képező elvek életképesek, hatékonyak, kiállták az idők próbá­ját. A szovjet embereket örömmel tölti el, hogy a szerződésben kifejezésre jutó kölcsönös segítség és támogatás jól szolgál­ja a szocialista és a kom­munista társadalom épí­tését a két ország közöt­ti testvéri kapcsolatok el­mélyítését, a szocialista közösség megszilárdulását — mondotta Vlagyimir Norikov miniszterelnök­helyettes. Az egység hozzájárul ahhoz­ is, hogy kedve­zőbb­­nemzetközi feltéte­leket biztosítsanak a kommunista és a szocia­lista építőmunka számá­ra, növeljék a Szovjet­unió és a Magyar Nép­­köztársaság nemzetközi tekintélyét, a szocialista közösség valamennyi or­szágának tekintélyét. A Szovjetunió és Ma­gyarország pártjainak, népeinek testvéri össze­forrottsága, a megingat­hatatlan szovjet—magyar barátság fontos tényező­je lett országainkban a szocialista és kommunis­ta építésnek, nagy jelen­tőségű hozzájárulása a szocialista közösség or­szágai egységének és ösz­­szeforrottságának meg­szilárdításához, minden békeszerető és haladó erő helyzetének erősödé­séhez — hangsúlyozta Vlagyimir Novikov. Ezt követően Marjai József, a Magyar Nép­­köztársaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete lépett a szó­noki emelvényre. A három évtizede le­rakott szerződés alap­jáin jelenleg az együttm­űkö­dés hatalmas épülete emelkedik, amelyben a politikai, gazdasági, vé­delmi, kulturális, tudo­mányos kapcsolataink je­lentik a téglát, kötőanya­guk pedig a népeinket egybefűző igazán testvéri barátság — mutatott rá Marjai József, majd így folytatta: ..A mai világ­ban, amikor az emberi­ség a szocializmus és a béke perspektívájáért harcol, elvi fontosságú a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony. Aki a szocializmu­sért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért, a békéért küzd, az csak barátja lehet a Szovjet­uniónak.” Újkori történelmünk legfontosabb államközi szerződése a legfőbb zá­loga a szuverenitásunk­nak, fejlődésü­n­knek bé­kénknek. Nélkülözhetet­len eszköze és secr’" ”-e népünknek a szocializ­mushoz vezető útdíj, s fontos alkotórésze a Szovjetunióval szerződött szocialista országok szö­vetségének — hangoztat­ta beszéde végén a Ma­gyar Népköztársaság nagykövete. Az ünnepi beszédeket követően szovjet művé­szek adtak műsort a díszünnepség részvevői tiszteletére. (MTI) ­ Magyar és szovjet vezetők távirat­váltása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke, és Lázár György, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertanácsának elnö­ke, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös­­ segély­­nyújtási szerződés aláírásának 30. év­fordulója alkalmából a következő táv­iratot küldte L. I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, és A. N. Koszi­­ginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa és Miniszter­­tanácsa, egész népünk és a magunk ne­vében elvtársi üdvözletünket és szív­ből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a kommunizmust építő, testvéri szovjet népnek a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. A magyar nép a 30 évvel ezelőtt alá­írt első magyar—szovjet barátsági szer­ződést olyan történelmi jelentőségű ok­mánynak tekinti, amely kifejezésre jut­tatta Magyarország és a felszabadító Szovjetunió kapcsolataiban bekövetke­zett gyökeres fordulatot és amely nagy politikai horderejű szerződésben rögzí­tette országaink örök barátságát, a köl­csönös testvéri segítségnyújtás és a sokoldalú együttműködés alapelveit. Az eltelt három évtized nagyszerű eredményei a sokoldalú magyar—szov­jet együttműködésben meggyőzően bi­zonyítják, hogy a marxizmus—leniniz­mus, a proletár internacionalizmus el­vei, a közös érdekek és célok alapján, a megbonthatatlan testvéri barátságra épülő szerződés hatékonyan szolgálta mind népeink javát, mind a szocialista közösség érdekeit, hozzájárult az euró­pai kontinens és a világ békéjének, biztonságának megszilárdításához. Az 1948-ban megkötött első barátsági szerződés betöltötte történelmi szere­pét. Az elért eredmények talaján a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió 1967. szeptember 7-én új barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést írt alá. Az új szerződés magasabb szintre emelte or­szágaink kapcsolatait, népeink barátsá­gát, új távlatokat nyitott a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturá­lis együttműködésünk előtt. A Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió testvéri szövetsége szilárd al­kotóeleme a szocialista államok törté­nelmileg új típusú szövetségi rendsze­rének. A szocialista országok sokoldalú együttműködése és barátsága eredmé­nyesen szolgálja a nemzetközi béke megszilárdításának, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét. Magyarország dolgozó népe a testvé­ri Szovjetunióval együtt halad a közös történelmi úton az enyhülésért, a né­pek biztonságáért és a társadalmi hala­dásért vívott világméretű küzdelemben. Barátsági szerződésünk aláírásának 30. évfordulóján kívánunk önöknek, kedves elvtársak, és önökön keresztül a testvéri szovjet népnek újabb kiemel­kedő sikereket a kommunizmus építé­sében, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért végzett tevékenysé­gükben. Pója Frigyes külügyminiszter az év­forduló alkalmából táviratban üdvö­zölte­ A. A. Gromiko külügyminisztert. A SZOT, a KISZ, az MSZBT ugyan­csak táviratot küldött a szovjet part­nerszervezeteknek. L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, valamint A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a magyar —szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából a következő táviratot küldte Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárá­nak, Losonczi Pálnak, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Lázár Györgynek, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertanácsa elnöké­nek. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége, Minisz­tertanácsa és az egész szovjet nép ne­vében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek és az önök személyében a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztárság Elnöki Tanácsának és Minisztertaná­csának, a szocialista Magyarország minden dolgozójának a szovjet—ma­gyar barátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés alá­írásának 30. évfordulóján. A két ország népei ebben a fontos dokumentumban kifejezték azon szán­dékukat, hogy szakadatlanul erősítik barátságukat és fejlesztik sokoldalú együttműködésüket a szocializmus és a kommunizmus építése terveinek meg­valósításában, a szocialista közösség ál­lamai egységének és összeforrottságá­­nak megszilárdításában, a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harcban. Szerződésünk hatékonyságát meggyő­zően igazolják az évről évre erősödő sokoldalú szovjet—magyar együttműkö­dés tapasztalatai. Az 1967 szeptembe­rében aláírt új szovjet—magyar barát­sági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés alkotó módon tovább fejlesztette és elmélyítette az 1948-as szerződés elvi tételeit, új ösz­tönzést adott ahhoz, hogy a két ország dolgozóinak javát és boldogságát szol­gáló erőfeszítéseinket egyesítsük. A marxizmus—leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus elvein ala­puló új típusú szovjet—magyar kapcso­­latokat pártjaink, országaink és né­peink szilárd barátsága, céljaink kö­zössége alapvető érdekeink és néze­teink egysége jellemzi. A szovjet kommunistákat. Valameny­­nyi szovjet embert őszinte örömmel és büszkeséggel töltik el a Magyar Népköz­­társaságnak az új élet építésében, a szocialista társadalmi viszonyok töké­letesítésében, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében elért ered­ményei. A szocialista Magyarország kommunistáival, valamennyi dolgozó­jával a jövőben is fáradhatatlanul to­vább erősítjük a szövetség, a barátság és az együttműködés szálait a szocializ­mus és a kommunizmus nagyszerű ügyének diadala érdekében. Kívánunk önöknek, kedves elvtársak, az egész testvéri magyar népnek újabb nagy sikereket az MSZMP XI. kong­resszusa határozatainak megvalósításá­ban, népgazdaságuk ötödik ötéves terve feladatainak teljesítésében, a fejlett szocialista társadalom magyarországi felépítésében. Éljen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök és meg­bonthatatlan barátsága!

Next