Népszava, 1978. február (106. évfolyam, 27-50. sz.)

1978-02-18 / 42. szám

1978. FEBRUÁR 18. SZOMBAT 106. ÉVFOLYAM 42. SZÁM ARA 1 FORINT A­­ VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! IST­ESZAVA A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Átszervezés után a turistaházakban......................4 A fürdőkád és a bojler nyomában . 4 Munkások és értelmiségiek...........5 Milliárdok az építőipar gépesítésére............................... 12 Jöröff/» salamus? a­zon a harminc évvel ezelőtti szerdai napon,­ amikor Moszkvában aláírták a magyuk­, szovjet barátsági szerződést, itthon**A moszkvai tárgyalások és a világpolitika egyéb hírein kívül azt tudatták a lapok, hogy „a nagy­budapesti 12 éven aluli gyermekek februári élel­mi­szer jegyének D -szelvényére február 19-től 26- ig 10 deka csomagolt, pasztőrözött teavajat ad­nak ki, 2,50 forintos árban”, meg hogy a februári nehéztestim­unkás-pótjegy A-szelvényére 20 de­ka, a testimunkás-pótjegy A-szelvényére 10 deka kenyeret adnak ki, a burgonya jegyek 19-es szel­vényeire pedig 2 kiló krumplit osztanak ... A fő­városi VL kerület egyik tömbjében műsoros tánc­estet rendeztek és az 1900 forintos bevételt a Lánchíd újjáépítésére adták... A meteorológu­sok azt jelentették, hogy néhány helyen kisebb havazás lesz, de a hőmérséklet alig változik ... A politikai barométer annál nagyobb változá­sokat jelzett. A nap egyik híre volt akkor, har­minc évvel ezelőtt, hogy Valkó Márton munkást nevezték ki igazgatónak az ózdi vasgyár élére ... A Budapesti Műegyetemen vezető posztokra al­kalmas szénbányászok képzését kezdik meg ... De még hátra voltak nagy, kemény csaták: a száz munkásnál többet foglalkoztató üzemek, és az iskolák államosítása, a sorsdöntő hároméves terv teljesítése — amely akkor nemcsak gazdasá­gi erőfeszítéseket, hanem szikrázó politikai küz­delmet is kívánt —, a két munkáspárt egyesülé­se, a jobboldal, az imperializmus külső erőitől is támogatott reakció teljes kiszorítása a politikai hatalomból. E sokirányú, hatalmas küzdelem megvívását segítette, bátorította a magyar—szov­jet barátság és együttműködés Moszkvában aláírt okmánya. Akkor, 1948. február 18-án az államférfiak, a politikusok kötöttek szerződést a Szovjetunióval. Ám akik nevében kézjegyüket tették a történel­mi okmányra, azok közül százak és ezrek már jó­val korábban megkötötték a maguk — nem pa­pírral, aláírással, hanem vérrel, helytállással megpecsételt — egyéni szerződését a barátságra, a közös cselekvésre. ( ■ Csak így lehet felfogni a szovjet hatalom vé­­­­delméért fegyvert ragadó százezer magyar­­internacionalista tettét, a Magyar Tanács­­köztársaságot kivívó munkásságának a fiatal szovjet állammal testvérszövetséget vállaló el­szántságát, azok bátorságát, akik a Horthy-fasiz­­mus kíméletlen terrorja közepette is hirdették, terjesztették itthon az igazságot a Szovjetunióról, a szovjet élet valóságáról. És így kell felfognunk az angyalföldi Szabó és Klein család, a budafoki Guláék, a székesfehérvári Hornyánszkyék és má­sok hősiességét is, amellyel szovjet katonák életét mentették meg 1944—45-ben, a felszabadító har­cok nehéz heteiben. A történelem őket igazolta. Népünk, hazánk mai élete, gyors gazdasági és társadalmi felemel­kedésünk bizonyítja a magyar—szovjet barátság erejét, történelmi szükségszerűségét. Országunk gyarapodása, nemzetközi tekintélyünk növekedé­se történelmünk folyamán soha nem volt olyan egyértelmű és kiegyensúlyozott, olyan egyenes vonalúan felfelé ívelő, mint a magyar—szovjet barátság erősítésének, sokoldalú fejlesztésének ezekben az évtizedeiben. Népgazdaságunk fejlesztése, a fejlett szocialis­ta társadalom gazdasági alapjának megteremtése elképzelhetetlen lenne a magyar—szovjet gazda­sági együttműködés nélkül. Elég csak arra utal­nunk, hogy kőolajimportunk 95 százaléka, villa­­mosenergia-behozatalunk teljes egésze, vegyipa­runk alapanyag-ellátásának 54 százaléka, vasérc­felhasználásunk­­ 96 százaléka a Szovjetunióból származik. S nem alkalmi partnerei vagyunk egymásnak. Több mint 40 hosszú lejáratú együttműködési szerződésünk van a Szovjetunióval, termékeink jelentős részét szovjet vállalatoknak adjuk el. De a Szovjetunió számára is nélkülözhetetlenek a magyar áruk, szovjet érdek is, hogy idejében, pontosan megérkezzenek rendeltetési helyükre a magyar Zsiguli-alkatrészek, s azok a felszerelé­sek, amelyeket a kooperációs egyezmények ke­retében a mi hazánk készít a szovjet gyáraknak. A kormányok egyezményei, megállapodásai mindig fontos helyet töltöttek és töltenek be két ország kapcsolatában. A szerződések holt betűinek életre keltése, a kormányzati szán­dékok megvalósítása azonban már százezrek, milliók cselekvésén múlik. A magyar—szovjet barátság és együttműködés azért sikeres és fel­hőtlen, mert a szerződésben foglalt szándékok és törekvések milliók akaratával találkoznak, mert népeink között nemcsak a hivatalos, hanem a magánemberi kapcsolatok is sokasodnak, kitelje­sednek, kölcsönösen milliók ügyévé váltak. S ez teszi, csakis ez teheti igazán tartóssá és megala­pozottá a magyar—szovjet barátságot és együtt­működést, amely történelmünk nagy vívmánya, s jövőnk biztos záloga. Szath­mári Gábor pártjainkat, országainkat, népeinket testvéri szálak fűzik egymáshoz Ünnepség a magyar—szovjet barátsági szerződés 30. év­ford­ulója alkalmából A MOM Szakasits Ár­pád Művelődési Házaiban pénteken ünnepségen em­lékeztek meg a magyar— szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 30. évfordu­lójáról. A termet a fő­város dolgozóinak, az MSZBT munkahelyi tag­csoportjainak, a mun­kásmozgalom veteránjai­nak több mint 800 képvi­selője népesítette be. Az elnökségben foglalt­­helyet: Apró Antal, az ■MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, az MSZBT elnöke. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Ádám­­Györgyné, a MOM szo­cialista brigádvezetője.­­Duschek Lajosné, a SZOT titkára, az MSZBT alel­nöke. Gál Sándorné, a­­Kézműipari Vállalat bri­gádvezetője. Juhász Béla, a MOM pártbizottságá­nak titkára. Kállai Gyu­la, a HNF Országos Ta­nácsának elnöke. Kántor­­Antalné, a MOM szocia­lista brigádvezetője. Ke­­repeczky György, a Ganz Villamossági Művek MS­ZBT-tagcsoport­jának­­ügyvezető elnöke. Lukács­­Ferenc, a KFKI Atom­energiai Kutató Intézeté­nek szocialista brigádve­zetője. Mátrai Rezső, a­­XII. kerületi Tanács el­nöke. Nagy Mária, az TVISZBT főtitkára, Pacsek­­József vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyet­tes. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára, Posch Gyula, a MOM vezér­­igazgatója. Pója Frigyes külügyminiszter. Rákóczi­­László, a KÉV Metró Vállalat szocialista bri­gádvezetője. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke. Tóth János, a XII. kerületi pártbi­zottság első titkára és Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes el­nöke, a HNF budapesti bizottságának elnöke. ■Ugyancsak az elnökség­ben foglalt helyet Jevdo­­kija Fjodorovna Karpo­va, az SZKP KB tagja, az MSZSZSZK miniszter­elnök-helyettese, az SZMBT alelnöke, a Szov­jet—Magyar Baráti Tár­saság hazánkban tartóz­kodó küldöttségének ve­zetője, valamint Fedor Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazáinkban (Folytatás a 3. oldalon) (Rédei Ferenc felvétele) „Friss tavaszi levegő” a Szál­jut 6-on Ionizátor működik pén­tektől a Szál­jut 6 űrál­lomáson. A Szvezseszty — frisseség — elnevezésű berendezés valósággal a tavaszi erdők levegőjét állítja elő a világűrben. A két űrhajós ismét szigorú orvosi ellenőrzés­nek vetette magát alá: mindenekelőtt a szív- és véredé­nyrendszerük mű­ködését ellenőrizték. A súlytalanság mindeddig nem zavarta a rendszer működését, bár ebben a helyzetben a vér normá­lis áramlásában lehetnek zavarok, általában a fej­be tódul több vér. Ezt kell ellensúlyozni, a kü­lönleges öltözék időnkén­ti felöl­tésével és részben a sportfoglalkozásokkal. A rendszeres orvosi el­lenőrzés igen fontos: a földi irányítóközpont csak az orvosok igenje után adja meg­ az utasí­tásokat a harmadik hó­napja tartó kísérletsoro­zat folytatására Az ENSZ világűrbizott­ságának New York-i ér­tekezletein a részvevők egyhangúlag megállapí­tották, hogy a világűr bé­kés célú kutatása meg­felel az egész emberiség érdekeinek. Stephen Doyle, a vi­lágűrbizottság ameri­kai tagja,­­ felszólalásában nagyra értékelte a Szov­jet Tudományos Akadé­mia és az Amerikai Űr­hajózási Hivatal (NASA) megállapodását, amely­nek értelmében lehetőség nyílik a Szaljut típusú szovjet űrállomás és a Shuttle típusú amerikai űrkomp közös kísérletei­re. Kádár János fogadta Stefan Andreit Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára pénte­ken fogadta Stefan And­reit, a Román Kommu­nista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját, a Központi Bi­zottság titkárát. Az elv­társi légkörű megbeszé­lésen részt vett Gyenes András, a Központi Bi­zottság titkára; jelen volt Victor Bolojan, a Románn Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete (MTI) ­ Újabb szovjet javaslatok a belgrádi tanácskozáson Mint az MTI tudósító- működési találkozó pon­­ja jelenti, a belgrádi es­­teken tartott plenáris rópai biztonsági és együtt- ülésén dr. Petrán János nagykövet, a magyar kül­döttség vezetője elnökölt. Az ülésen Jurij Voron­­cov nagykövet újabb ki­egészítésekkel bővítve ter­jesztette elő a találkozó záródokumentumára vo­natkozó szovjet javasla­tot, amely most magában foglalja a résztvevők ál­tal a különböző szerkesz­tő csoportokban és nem hivatalos megbeszélése­ken eddig egyeztetett szö­vegeket is. A vitában felszólaló bolgár, csehszlovák és lengyel megbízott támo­gatásáról biztosította a Szovjetunió indítványát, az Egyesült Államok, Dá­nia és még néhány NA­­TO-állam képviselői azon­ban megismételték azzal szemben eddigi ellenveté­seiket Az ülésen a találkozó záródokumentumáról szó­ló hivatalos okmányok száma újabbal gyarapo­dott, miután a francia de­legáció vezetője is be­nyújtotta kormányának 15 oldalas javaslatát. A szocialista országok kül­döttei hangoztatták, hogy gondosan tanulmányozni fogják a francia előter­jesztést. A legközelebbi plená­ris ülést hétfőn délelőtt tartják. (Cikkünk a 2. oldalon.) Változatlan erővel folyik a mentés a tatabányai 12/a aknában Jock Jenő és Havasi Ferenc a helyszínen tájékozódott a robbanás körülményeiről . A kormánybizottság vezetőjének tájékoztatója Ráth Erzsébet, az MTI munkatársa jelenti Tata­bányáról. A Minisztertanács meg­bízásából Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Tatabánya országgyűlési képviselője, és Havasi Ferenc, a kor­mány elnökhelyettese — Simon Pál nehézipari mi­niszter kíséretében — pénteken a késő délutáni órákban a tragikus ki­menetelű bányarobbanás színhelyére érkezett a ta­tabányai 12 a aknába. Dr. Kapolyi László ne­hézipari miniszterhelyet­tes, a szerencsétlenség okainak kivizsgálására alakított kormánybizott­ság vezetője tájékoztatta Fock Jenőt és Havasi Fe­rencet a robbanás körül­ményeiről és a mentési munkák állásáról. Dr. Kapolyi László a következőkben foglalta össze a csütörtök dél óta folyó mentési munkála­tok eddigi eredményeit: — Rendkívül gyors és jól szervezett munkával a bányamentőknek péntek délutánra sikerült eljut­niuk addig a pontig, ahol a robbanás miatt bekö­vetkezett omlás mögött rekedt kilenc bányász. Megkezdték az omladék kibontását, hogy eljussa­nak ahhoz a feltételezett helyhez, ahol a 9 bányász szerencsétlenül járt. Je­lenleg 40 bányamentő dolgozik a közvetlen mentésnél, de rajtuk kí­vül a bányaüzem dolgo­zói közül még 120-an vesznek részt a munká­ban, ők biztosítják a mű­szaki feltételeket a men­tők kellő ütemű előreha­ladásához. Rendkívül ál­dozatkész munkával mű­szakilag megoldották a mentési terület szellőzte­tését, 200 méter hosszan szellőztető csővezetéket építettek be. Az omladék mennyisé­gétől függ, hogy mikor jutnak el a 9 bányász­hoz, akinek életben ma­radására már nincs re­mény. Dr. Kapolyi László, a kormánybizottság vezető­je arról is tájékoztatta Fock Jenőt és Havasi Fe­rencet, hogy eddig 19 sé­rültet szállítottak a tata­bányai kórházba, ahon­nan péntek délutánig 9 bányászt már hazaenged­tek, s a többiek is 8 na­pon belül hazatérhetnek családjukhoz. 17 bányász életét vesztette. Havasi Ferenc kérdésére vála­szolva dr. Kapolyi László elmondotta, hogy minden szerencsétlenül járt bá­nyász családjáról megfe­lelően gondoskodtak. A Minisztertanács el­nökhelyettese tudomásul vette az eddigi intézkedé­seket, és utasította a kormánybizottságot mun­kája folytatására. A beszámoló után Fock Jenő, Havasi Ferenc és Simon Pál a tatabányai kórházba látogatott, ahol elbeszélgettek néhány sé­rült bányásszal. ­ SZOT részvétnyilv­ánítása A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa valameny­­nyi szervezett dolgozó ne­vében az alábbi táviratot küldte a Tatabányai Szénbányák Vállalat ve­zetőinek, pártbizottságá­nak, szakszervezeti taná­csának és dolgozóinak: „A dolgozók millióit rendítette meg a hír, hogy február 16-án sújtólégrobbanás következtében a tata­bányai szénbányák 121a aknájában súlyos szeren­csétlenség történt. A szervezett dolgozók milliói osztoznak a munka közben hősi halált halt bányászok családtagjainak, munkatársainak mély fájdalmában. Tisztelettel hajtunk fejet, a hősi halált halt bányá­szok emlékét megőrizzük." (Munkatársunk helyszíni tudósítása a­z oldalon.)

Next