Népszava, 1978. március (106. évfolyam, 51-76. sz.)

1978-03-01 / 51. szám

1978. MÁRCIUS 1., SZERDA 106. ÉVFOLYAM 51. SZÁM Ara 80 FILLÉR­­ • /t ?­| fv^orr^ - (ß-pmr X 1 \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VjJSSu K A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A legértékesebb dolgunkról .... 3 A meós lelkiismerete....................... 3 Tizennégyezer ember munkáját takarítják meg ... 3 Elsődleges a folyamatos áruellátás 3 K­ülib­ista munkáját a kB-titkárok budapesti tanácskozása Kedden folytatta munkáját a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak buda­pesti tanácskozásán részt vevő küldöttségek tiszteletére kedden ünnepi estet ren­deztek a Várszínházban. A nagy tetszést aratott műsorban kiváló magyar ének­es táncegyüttesek léptek fel. Genfi leszerelési konferencia Magyar felszólalások a szakbizottságokban érvnek a tarthatatlansá­gára, amely szerint a tu­dományos-technikai for­radalom haladása időben előtte jár a leszerelési in­tézkedéseknek, így — az érv hangozta­tói szerint — nem lehet szó valóságos leszerelésről. A „Nyilatkozat a lesze­relésről" témával foglal­kozó bizottság ülésén dr. Straub F. Brúnó akadé­mikus kifejtette, hogy a leszerelési javaslatokat szigorúan logikus időrendi és fontossági sorrendben kell megvitatni. Az I. bizottságban dr. Sintai Mihály akadémikus a fegyverkezési verseny gazdasági kihatásait ele­mezve rámutatott: a fegy­verkezés új irányai nem­csak hogy összehasonlít­hatatlanul több pénzt emésztenek fel, mint amennyibe az eddigi fegy­ver­ek előállítása kerül , hanem lényegesen na­gyobb beruházásokat igé­nyel az ellenf­egyverek, illetve a védelmi rendsze­rek létrehozása is. A keddi felszólalók zöme kitért a neutron­fegyver kérdésére, elítél­ve a barbár fegyver euró­pai bevezetésének terveit. A konferencia délutáni ülésén további magyar felszólalásokra került sor, így a prágai keresztyén békekonferencia képvise­letében felszólalt dr. Tóth Károly református püs­pök, főtitkár részletesen foglalkozott az ENSZ­ te­kintélyével és szerepével. Vajda Péter újságíró pe­dig a sajtó, általában tö­megtájékoztatás képvise­lőinek a katonai erőviszo­nyok ábrázolásában ját­szott szerepéről és fele­lősségéről beszélt. Szabó Zoltán, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti : A társadalmi szerveze­tek leszerelési világkonfe­renciája kedden azakos­­zod­ságotóban folytatta munkáját. A „Leszerelési akciók és a közvélemény szere­pe" témakörrel foglalkozó, III. számú bizottságban felszólalt Pethő Tibor, az Országos Béketanács al­­elnöke is és egyebek kö­zött rámutatott annak az M­ ércénkr­a véget ér a törvény „vakációja". A jogá­szok azt az időszakot nevezik így, amely egy-egy törvényjavaslat elfogadása, beik­tatása és hatályba lépése, mindennapi alkalmazá­sa között eltelik. A „bennfentesek" jól tudják: csak egészen kiemelkedő jelentőségű jogszabály­nál fordulhat elő, hogy a kihirdetésétől számított öt hónap múltán lép hatályba. .A csaknem 400 paragrafusból álló tíz Polgári Törvénykönyv — amelyet tavaly szeptemberben alkotott meg az országgyűlés, s amely ma, már­cius 1-én lép hatályba — valóban kiemelkedő je­lentőségű, rendelkezései átszövik életünk úgyszól­ván valamennyi területét. Nincs olyan ember az országban, akit valamilyen formában ne érintené­nek. A korábbi PTK — az 1954. évi IV. törvény — alapos felülvizsgálatát, korszerűsítését, a mai társadalmi, gazdasági viszonyokhoz és követel­ményekhez igazítását a szakemberek már évek­kel ezelőtt megkezdték. Alapos, sokoldalú előké­szítő munka után született meg az új törvény­javaslat, amelyet ezután társadalmi vitára bocsá­tottak. Több ezer javaslat hangzott el, s ezek közül jó néhányat a képviselők magában a tör­vénytervezetben láthattak viszont. Az új törvény iránti fokozott érdeklődés — amely a parlamenti és az azt megelőző ország­gyűlési bizottsági vitában is érezhető volt nem véletlen. A PTK tartalmazza alkotmányunk elő­írásainak megfelelően egyebek között a szocia­lista tulajdonviszonyok átfogó szabályait, rendezi az állami, társadalmi, gazdasági szervek, szövetke­zetek szerződéses kapcsolatait, az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait, az öröklés rendjét. Több változás közvetlenül is érinti az állam­polgárokat. Mától például a birtokháborítási vi­tákban a tanácsok nem „tologathatják" az aktát, nem tehetik át az ügyet a bírósághoz — megha­tározott időn belül maguk kötelesek dönteni. Az új jogszabály szerint már nem lesz szükség külön büntető vagy fegyelmi eljárásra ahhoz, hogy egy hatóság nevében eljáró ügyintézőt, aki törvény­­sértő intézkedésével vagy mulasztásával az ál­lampolgárnak anyagi kárt okozott, kártérítésre kötelezzenek. Gyakori gond, hogy a szolgáltató vállalatok hatóságnak képzelik magukat. Most a közszolgáltatási szerződés bevezetésével a PTK egyértelműen kimondja: a szerződő felek, tehát a vállalat és az ügyfél, teljesen egyenrangúak. Ugyancsak régi vita végére került pont azzal, hogy meghatározott feltételek esetén lehetőséget biztosítanak az özvegyi haszonélvezet pénzbeni megváltására, és a nem vagyoni károk megtérí­tésére is. A törvény öthónapos ,,vakációja” a jogalkal­mazóknak igazán nem jelentett pihenést: szerte az országban „hivatalból” ezreknek kellett alaposan megismerkedni az új rendelkezé­sekkel, felkészülni alkalmazásukra. Most már a felkészülés ideje is lejárt, a paragrafusok mától az életben vizsgáznak. És vizsgázunk mi is vala­mennyien, ügyfelek és ügyintézők, felperesek és alperesek, az előírások önkéntes követéséből, a tilalomformák elkerüléséből. A mércét, amit követnünk kell, saját ma­gunknak állítottuk, hogy több legyen a megértés és kevesebb a vita. S ha így lesz, azt sem bánjuk majd, ha ritkábban kell elővenni a törvényköny­vet .... Deák András Fokoznunk kell a versenyképességet f­r­. Uiró Jazsef sajtótájékoztatója K­u­­­ker­esked­elm­ünk el­múlt évi eredményeiről és időszerű feladatairól tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Külkereskedelmi forgal­munk énöke 1977-ben ke­reken 500 milliárd forint volt, amelyet az export és az import 16—16 száza­lékos növekedése révén értünk el. Fő feladatként Az ipar külkereskedel­mi célokra 1977-ben 14,9 százalékkal több árut ér­tékesített, mint 1976-ban. A kedvező mezőgazdasági eredmények is tükröződ­nek a külkereskedelem­ben. 1975-höz képest 20 százalékkal bővült a me­zőgazdasági termékek ki­vitele. A kedvező e­xportnöve­­kedés mellett azonban az előirányzottnál nagyobb mértékű volt az import. Belföldi f­elhasználásunk — különösen a beruházá­soknak a tervezettet túl­lépő növekedése miatt —, dollár elszámolású gépbe­hozatalunk meghaladta az előirányzott mennyiséget. Ugyanakkor számos, a népgazdaság részévé nél­külözhetetlen importter­mék — mint például a fehérjetakarmányok, hen­gerelt áruk, színes­fémek — ára jelentősen emelke­dett, jobban, mint kivite­lünk árszínvonala, s ezért cserearányaink romlottak. Tőkés forgalmunkban ta­valy exportárainkat 4 szá­zalékkal tudtuk emelni, míg importunk több mint 8 százalékkal drágult. Az idei prognózisok szerint a nem rubel elszámolású forgalm­ainkban a csere­arányok várhatóan 2 szá­zalékkal romlanak, jelöltük meg, hogy meg­gyorsuljon a gazdasági növekedés üteme és pó­toljuk előző évi lemara­dásunkat. A belföldi fel­­használás mérséklésével, a termelés és a kivitel gyorsabb ütemű növelésé­vel terveztük egyensúlyi helyzetünk javítását — mondotta bevezetőül a külkereskedelmi minisz­ter. Rubel viszonylata kül­kereskedelmi feladatain­kat lényegében teljesítet­tük, bár a behozatal nö­vekedése némileg elma­radt az előirányzattól. A KGST-országokba irá­nyuló kivitelünk egyhar­­mada már a gyártásszako­­sítás és a kooperációs egyezmények keretében valósult meg. Nem rubel viszonylat­ban — mondotta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter — a terv célki­tűzéseit csak részben si­került megvalósítani. Az áruforgalmi passzívum a tervezett csökkenés he­lyett nőtt, a külgazdasági egyensúly javítása nem valósult meg. A tőkés országokban jelentősen csökkent a gaz­dasági növekedés üteme, korlátozottak tehát a piaci lehetőségek, nehéz­séget okoznak a szaporo­dó protekcionista intéz­kedések. Ezért csak a valóban korszerű, kere­sett árut lehet eladni. Az utóbbi hónapok növekvő exportjában már tükrö­ződik, hogy vállalataink érzékelik a változást, a kivitel növekedésének üteme azonban még min­dig nem kielégítő: mint 7 millió támlát, kő­szénből és kokszból 1 mil­lió tormát hozunk be, s kohászatunk szinte teljes egészében szovjet vasér­cet dolgoz fel. Hazánk több mint 6000 Ikarus­­buszt csaknem 100 por­tál- és úszódarut 100 millió rubel értékű hír­­adástechnikai cikket és sok egyéb terméket szál­lít cserébe. A többi európai KGST- országgal 12,4 százalékkal növeljük áruforgalmunkat. Kereskedelmünkben ma­radéktalanul érvényesíteni kell az államközi egyez­ményekben megszabott előirányzatokat. A fejlődő szakosítás nyomán további jelentős termelési kon­centráció jött létre a hír­adástechnikában, a számí­tástechnikában és a gyógy­szeriparban. A fejlett tőkés országok­kal is bővíteni kívánjuk a termelési együttműködést. Az elmúlt 10 évben 550 kooperációs szerződés jött létre magyar és tőkés or­­szágokbeli vállalatok kö­A miniszter ezután arról szólt, hogy a protekcionis­ta, tehát a bevitelt korlá­tozó kereskedelempolitika azokban az országokban is előretört, ahol eddig be­tartották a szabadkereske­delmi szabályokat. Ma­gyarország elhatárolja ma­gát a diszkriminatív ke­reskedelmi politikától. A fejlődő országokkal felgyorsul hazánk keres­kedelmi forgalma. Főként a mezőgazdasági és élel­miszeripari, továbbá az ipari fogyasztási cikkek exportja nőtt erőteljesen. De ezeken a piacokon is szorosabbá vált a verseny, ami számunkra azért je­lent fokozott feladatokat, mert nehezen tudunk ver­senyezni a tőkés vállala­tok által felkínált kedvező hitelfeltételekkel. Mi tar­tós együttműködésre tö­rekszünk, ami mindkét félnek előnyös közös vál­lalkozások, kooperációk, hosszú lejáratú megálla­podások létrehozásához vezet. Az árakról szólva isme­retes, hogy a 70-es évek első felében lezajlott ár­robbanás nyomán többszö­rösére nőtt a legfontosabb energiahordozók és nyers­anyagok, a korszerű töl­zött, ezek devizamérlege szántunkra kedvező. Az el­múlt évben aláírt 76 új szerződésből is hasonló eredmény várható. Helyte­len viszont — mutatott rá a miniszter —, hogy a ko­operációban rejlő lehető­ségeket még azoknak a vállalatoknak a jelentős része sem használja ki, amelyek ilyen megállapo­dást kötöttek. Nem rubel elszámolású kereskedelmünkben fő feladat a kivitel dinami­kus — az importot erőtel­jesen meghaladó ütemű — növelése. Ehhez elenged­hetetlen a kedvezően ér­tékesíthető termékek gyár­tásának fokozása, export­cikkeink műszaki színvo­nalának javítása, a szállí­tások pontos, megfelelő ütemű teljesítése, a szük­séges szolgáltatások, a gyártmányokhoz kapcsoló­dó szervizhálózat megte­remtése. Nem utolsósor­ban a termelés és az ér­tékesítés fokozottabb össz­hangja. melőeszközök tőkés világ­piaci ára. Ugyanakkor a KGST-importunk átlagos ár­szintje mintegy 38 szá­zalékkal, exportunké nem egészen 20 százalékkal emelkedett. A nagy mér­tékű világpiaci ármozgá­sokhoz képest ez viszony­lag kedvezőnek tekinthető. 1979-re szocialista part­nereinkkel sor kerül bi­zonyos árkorrekcióra. A Szovjetunión kívüli KGST- országokkal folytatott tár­gyalások ugyan még nem fejeződtek be teljesen, de ma már láthatók, hogy az árkorrekciók alig változ­tatnak a cserearányokon. Az 1978. évi szovjet vi­szonylati­ ártárgyalások megközelítően 3 százalékos cserearány roml­ással jár­tak. A Szovjetunióból származó kőolaj ára a je­lenlegi világpiaci árnak így is csak négyötöde, számunkra ugyanilyen kedvező a többi energia­­hordozó ára is. A magyar exportgépek ára nagyobb mértékben nő, mint azoké, amelyeket behozunk a szo­cialista országokból. Ha­sonlóképpen kedvező szá­munkra a mezőgazdasági és az élelmiszeripari ter­mékek áremelése — hang­súlyozta dr. Bíró József. .1­rán­t/változások A stabilitás D­fii/pswt A jelenlegi ingatag vi­lágpiaci helyzetben a szo­cialista országok biztonsá­got, stabil beszerzési és elhelyezési lehetőséget je­lentenek számunkra. Kü­lönösen vonatkozik ez a Szovjetunióra amellyel G­áspár Sándor fogadta az SZVSZ elnökét Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára kedden fogadta a Budapesten tartózkodó Enrique Pastorinót, a Szakszervezeti Világszövetség elnökét. Megbeszélést foly­tattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkongresszus előkészü­leteiről Kongresszusra készülnek a spanyol Munkásbizottágok Közzétettek a legna­gyobb spanyol szakszerve­zeti központ, a Munkás­bizottságok Szövetségi Ta­nácsának szombat-vasár­nap tartott ülésén elfoga­dott határozatokat. Ezek szerint június 21—25. kö­zött Madridban tartják meg a Munkásbizottságok I. kongresszusát. A szövetségi tanács elemezte az üzemi szak­szervezeti választások ed­digi eredményeit és rend­kívüli jelentőségűnek ítél­te a Munkásbizottságok jelöltjeinek sikerét, amely­nek révén a szervezet az ország legfontosabb szak­­szervezeti központjává vált­ .A dolgozók szavaza­tai azt bizonyítják — “— hangzik a határozat —, hogy helyes volt a Mun­kásbizottságoknak az egy­séget sürgető irányvonala. A szövetségi tanács fel­szólítja a kormányt hogy rövid időn belül pozitívan válaszoljon a dolgozóknak a munkanélküliséggel, a munka törvénykönyvvel, a társadalombiztosítás el­lenőrzésével kapcsolatos követeléseire. Ellenkező eset­ben­­ a szakszervezeti központok, mindenekelőtt a Munkásbizottságok és az UGT kénytelenek lesz­nek általános jellegű ak­ciót szervezni. A szövet­ségi tanács felhatalmazta a titkárságot hogy erről konkrét megbeszéléseket folytasson az UGT-vel és a többi szakszervezeti erő­vel.

Next