Népszava, 1978. április (106. évfolyam, 77-101. sz.)
1978-04-25 / 96. szám
1978. április 25. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank hétfőn tartotta évi rendes közgyűlését, melyen részt vett Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, ott voltak az állam, mint részvényes képviselői, a bank igazgatóságának tagjai és a számvizsgálók. Tímár Mátyás, a bank elnöke a közgyűlés elé terjesztette a bank 1977. évi gazdálkodásáról szóló jelentést a mérleget, és az eredményelszámolást. A jelentés megállapítja, hogy a bank 1977-ben — összhangban az ötödik ötéves tervben foglalt feladatokkal — a kormány által jóváhagyott hitelpolitikát folytatta. Alapvető célkitűzés volt a népgazdasági tervnek megfelelő hitelkibocsájtás, a népgazdasági egyensúlyt erősítő folyamatok támogatása, így a bank hitelnyújtásai a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítását és az exportképesség fokozását célozták. A beruházási hiteldöntések során előtérben állt, hogy a minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek előállítása érdekében létrehozandó kapacitások minél rövidebb idő alatt megvalósuljanak és nagyrészt már az ötödik ötéves terv második felében üzembe lépjenek. A hatékonyság növelésére irányuló népgazdasági célkitűzésekhez kapcsolódva a bank a hitelnyújtásnál a korábbinál magasabb jövedelmezőségi követelményeket támasztott, fokozottan megkívánta a gazdálkodó szervezetektől, hogy a fejlesztéshez saját eszközökkel is hozzájáruljanak. A devizagazdálkodásról a jelentés — egyebek mellett — megállapítja, hogy a bank — összhangban az ötödik ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseivel — biztosította a folyó ügyletek bővülésének zavartalan finanszírozását és az exportképes ágazatok fejlesztésére több, nagyobb összegű kölcsönmegállapodást létesített. Likviditási helyzete kedvezően alakult. A bank arany- és devizakészletei az év végén 64 milliárd forintot tettek ki. A nagyarányú pénzpiaci árfolyammozgások miatt 1977-ben több alkalommal került sor a forintárfolyamok kiigazítására. A bank tavaly is nagy figyelmet szentelt a külföldi bankokkal való kapcsolatok fejlesztésének. A szocialista országok viszonylatában, a KGST közös pénzintézeteivel és az egyes szocialista országok bankjaival a kialakult hagyományos keretek között ápolta az együttműködést. A nyugati bankokkal ugyancsak szélesítette kapcsolatait, bankösszeköttetéseinek köre bővült, a kölcsönös üzleti forgalom növekedett. A bank külföldi tevékenységének bővüléséhez külföldi képviseletei is hozzájárultak. Az elmúlt évben megnyitották a New York-i képviseleti irodát. A számvizsgálók jelentése tájékoztatott arról, hogy a bank számvitele, mérlege és eredménykimutatása helyesen tükrözi az 1977. december 31-i aktívákat, és passzívákat, valamint az eredményt, és mindenben megfelel a magyar jogszabályoknak, illetve a bankra vonatkozó egyéb törvényes rendelkezéseknek. A bank mérlegének fő összege 1977-ben 48 milliárd forinttal 435 milliárd forintra nőtt, összes bevétele és jövedelme 31,9 milliárd forint öszszes kiadása és ráfordítása 16,5 milliárd forint, nyeresége 15,4 milliárd forint volt. A közgyűlés megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a bank 1977. évi működéséről szóló jelentést, jóváhagyta amérleget és az eredményelszámolást. Úgy döntött, hogy az 1977. évi nyereségből egymilliárd forinttal növeli a bank tartalékait és teljesíti nyereségbefizetési kötelezettségét az állami költségvetéssel szemben. A közgyűlés végül megválasztotta az igazgatóság tagjává Káplár József külkereskedelmi miniszterhelyettest. (MTI) Magyar-olasz gazdasági együttműködés Hétfőn a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. öt évre szóló általános gazdasági, ipari és műszaki együttműködési keretmegállapodást írt alá az ENI (Ente Nazionale Idrocarburi) nagy olasz transznacionális vállalattal, olasz részről az ENI elnöke, Pietro Sette, magyar részről pedig az MKB vezérigazgatója, dr. Salusinszky István. Pietro Settét a nap folyamán fogadta Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Biró József külkereskedelmi miniszter. Ifjúsági szolidaritási rendezvények Nemzetközi ifjúsági szolidaritási estet rendezett vasárnap Miskolcon, a városi sportcsarnokban, a KISZ központi bizottsága és a Borsod megyei KISZ-bizottság. A forró hangulatú politikai nagygyűlésen Fejti György, a KISZ központi bizottságának titkára mondott beszédet. Nagygyűléseket, baráti találkozókat, VITT versenyeket, kulturális és sportbemutatókat rendeztek vasárnap országszerte a nemzetközi ifjúsági szolidaritási napon. A politikai fesztivál keretében nyújtották át a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-szervezetének az eredményes munka elismeréseként a KISZ központi bizottság vörös vándorzászlóját. Április 24-én, a nemzetközi ifjúsági szolidaritási napon, földünk haladó gondolkodású fiataljainak tízmilliói demonstrációkon, megmozdulásokon emelik-emelték fel szavukat a szabadságukért, nemzeti függetlenségükért és felemelkedésükért küzdő népeket támogatva. E napon a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség földünk haladó fiataljaihoz fordul: újabb akciókkal tegyenek tanúbizonyságot arról, hogy szolidárisak Dél-Afrika népeivel és ifjúságával, amelyek a fehér kisebbség fajüldöző apartheidrendszerei ellen harcolnak. Arra van szükség: tegyük hatékonnyá „a világ ifjúsága, a fehér kisebbségi rendszerek és az apartheid ellen” jelszóval indított nemzetközi kampányt — hangoztatta Ibrahim Hasim, a DJVSZ szudáni alelnöke, a szövetség budapesti székházában hétfőn megtartott sajtókonferencián. KÖZÉLET Vinizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezetésével szakszervezeti küldöttség utazott Bagdadba,hogy részt vegyen az Iraki Szakszervezetek ötödik országos kongreszszusán. ) A SZOT táviratban fejezte ki a magyar srak-szervezetek jókívánságait április 25., a Szabadság 1 Napja alkalmából a portugál CGTP-Intersindicalnak. Tóth Józsefnek, a SZOT elnöksége tagjának vezetésével hétfőn szakszervezeti küldöttség utazott a Kongói Szakszervezetek Szövetsége április 26—30. között tartandó V. kongresszusára. Ezt követően a SZOT-küldöttség részt vesz a kongói dolgozók május 1-i ünnepségein. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott az orenburgi gázvezeték építésében résztvevő országok kormányközi bizottságának ülésére. A kormány elnökhelyettesét a Ferihegyi repülőtéren Pozsgay Imre, kulturális miniszter és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Féliksz Petrovics Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa. Erdei Lászlóné, a MNOT elnöke a szocialista országok nőmozgalmi vezetőinek tanácskozására Havannába utazott. Az olasz tudomány napjai Budapesten Országaink tudományos és műszaki kapcsolata az elmúlt években erősödött, bővült. A három évvel ezelőtt aláírt tudományos együttműködési egyezmény lehetővé tette a közös kutatásokat, tudományos kutatók cseréjét, konferenciákon, konzultációkon való részvételét, egymás tájékoztatását a legfrissebb tudományos eredményekről — mondta Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára hétfőn, az „olasz tudomány napjai” tanácskozássorozat plenáris ülésén, az MTA várt kongresszusi termében. A tudományos értekezletet — amelyen ott volt Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke — Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg, majd Ernesto Quagliariello, az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács (CNR) elnöke ismertette az MTA társszervezetének tevékenységét. (MTI) A Károlyi Mihály Kuratórium felhívása A Károlyi Mihály emlékének megőrzésére létesült kuratórium a közelmúltban — Károlyi Mihályné elnökletével — újjáalakult. A kuratórium — egyebek mellett — feladatának tekinti, hogy figyelemmel kísérje a Károlyi Mihály hagyatékéba tartozó és a rá vonatkozó dokumentumok és tárgyi emlékek megőrzését, felhasználását. Szorgalmazni kívánja a közgyűjteményekben, illetve Magyarországon vagy külföldön magánkézben levő Károlyidokumentumok és -emlékekszámbavételét, katalogizálását, valamint a külföldön őrzött dokumentumok másoltatását. E cél megvalósítása érdekében felhívással fordul mindazokhoz, akik Károlyi Mihálytól származó levelek, dokumentumok személyére vonatkozó írások vagy vele kapcsoatos tárgyi emlékek birtokában vannak, közölték ezt a kuratórium titkárával, Szűcs Lászlóval (1054 Budapest, • Alkotmány utca 2.). NÉPSZAVA KSH A TELEVÍZIÓ ELŐTT ABIGÉL Zsurzs Évának négy estén át sikerült megvalósítania a szinte lehetetlent, az univerzális tévéműsort, mindenki televízióját. Szabó Magda: Abigél című kitűnő könyvének tévéváltozatában az izgalmas krimi, a romantikus regény, a fordulatos meseszövésű ellenállási történet elemei ötvöződtek arányosan, kellemes egészszé. Nemcsak sokféle igényt kielégítő, „közfogyasztásra alkalmas” filmet láttunk, hanem eleven, derűvel és tiszta emberséggel átszőtt, jó tévéregényt. Zsurzs Éva egyik rendezői erénye, hogy igényesen, biztos ízléssel választja tévéfilmjei irodalmi alapanyagát és szereplőit. A másik, rendkívüli műgonddal párosult mesterségbeli tudása. Két évig dolgozott az Abigél tévéváltozatán, (más munkái mellett), két évig hordozta, forgatta a fejében, majd a helyszíneken, csiszolgatta, formálta képsorokká. Megérte, érdemes volt. A figuráktól a legapróbb kellékekig hitelesen idézte képernyőre a kor és a hely légkörét, a háború betörését az árkádi leány nevelő intézet zárt világába. A szereposztás meglepetése Piros Ildikó diakonisszája. A fiatal színésznő kilépett a gödröcskés arcú, bájos szépség szerepköri skatulyájából, és lám, ezt is tudja. Ezt a nagy belső fegyelmet, halk határozottságot, erőt és lágyságot palástoló sápadt szigort. S így is szép, mert Zsuzsanna figurájának belső szépségét tolmácsolja. Megindultan néztük Básti Lajost élete utolsó tévészerepében. Nem csupán a kegyelet íratja le, hogy a ridegen puritán, de szilárd tisztességű Torma igazgató alakját jellemző, apró gesztusaival, emberábrázoló művészetével emlékezetessé formálta. Kitűnő volt Garas Dezső és az egész tanári kar. A titokzatos Abigél kilétét illetően sokan Horn Micire tippeltek; ennek az az oka, hogy Ruttkai Éva vállalta ezt ,a játék háromnegyedéig jelentéktelennek látszó szerepét. A címszereplő Szerencsi Éva duzzogó, viháncoló, ábrándos kislányból a szemünk láttára vált a gondot, felelősséget elbíró, koraérett emberkévé. Megszerettük a hetedikes „matulásokat”, a sok kedves, tehetséges fiatal színésznőt és főiskolai hallgatót, akinek nevét — az egész „osztálynévsort” — sajnos nincs helyünk felsorolni. Zsurzs Éva jó alkotótársa volt Lukácsóránt operatőr, Mátay Lívia és Witz Éva díszletilletve jelmeztervező. SÁRI-GYÖP „Én nem akarok író lenni, én színész vagyok, annak születtem”. Horváth Teri vallott így a Nyitott könyv műsorában Sárigyöp című, rövidesen megjelenő életrajzi naplójáról. Ha akar, ha nem, Horváth Teri írónak, elbeszélőnek is olyan eredeti tehetségű egyéniség, őszintén érző-gondolkozó ember, akárcsak színésznek. Ezt bizonyítják könyvének részletei, melyeket nagyobbrészt ő maga mondott el a kamerák előtt, szinte újra átélve, újrafogalmazva emlékeit, gondolatait. Megfényesedtek, népmeséi ízeket kaptak Horváth Teri igaz történetei a Sári-gyepi nehéz gyermekkorról. „Marosa anyám, Vince apám” kis füstös konyhájából, Erzsébet és Terezka öreganyáról, a szemmel verő Bebele Rozi néni praktikáiról■ Megrendítőek Horváth Teri vallomásai a gyötrelmesen szép színészpálya boldogító örömeiről és keserű konfliktusairól. Keveset hallunk mostanában a kiváló színésznőről, csend van körülötte. „Hét órakor megszólal bennem a gong, és nekem nem kell a színházban lennem ...” Ezer szerencse, hogy Horváth Teri nemcsak színészi talentumot, hanem mesélő kedvet, szépséges, gazdag szókincset is hozott magával a szülőfalujából. Az önkifejezés vágya tört fel, formát, műfajt váltva, ebben a kötetben, amelyet e tévébeli „előzetes” alapján sokan keresnek majd a könyvesboltokban. Az írónak mégis, mindenekelőtt színészi sikereket kívánunk. A FESTŐ ARCKÉPE Victor Vasarelyt, a világhírű festőművészt mutatta be és köszöntötte 70. születésnapján a tévé portréfilmje. Vasarely (Vásárhelyi Győző) jelentős művész, és számukra különösen érdekes személyiség. Az 50 éve Franciaországban élő mester szülővárosának, Pécsnek ajándékozta életműve számos nagyértékű darabját. Portréfilmjében kifogástalan magyarsággal beszélt a hagyományos formákkal szakító művészetének esztétikai rendszeréről. A mértani formaelemekből építkező op-art újszerű látványélményét még a tévé képi eszközeinek segítségével sem könnyű értelmezni. A Vasarelyvel folytatott beszélgetés hozzájárulhatott volna művészetének könynyebb megértéséhez, de túlságosan szakszerű volt. Vasarely azt mondta, — s ezt jól értettük, — hogy nem egy elit közönségnek dolgozik, közkinccsé akarja tenni a modern környezetet humanizáló, emberibbé, színesebbé formáló művészetét. Kár, hogy a portréfilm mégiscsak egy elit, hozzáértő nézőrétegnek szólt. Vajk Vera Színházi Operaház: Elektra (Ingeborg Zodel mv., L. b. 8. ea., fél 8!) Erkel Színház: Norma (Lamberto Gardelli mv., Főisk. b. XII. s. 5. ea., 7) Nemzeti Színház: Téli rege (7) Madách Színház: Egy vadász halála (7) Madách Kamara Színház: Kései találkozás (7) Vígszínház: Valencia bolondjai (Komb. 1. s. 6. ea., 7) Pesti Színház: A gondnok (7) Operettszínház: Kabaré (7) József Attila Színház: Eklézsia-megkövetés (D. b. 5. ea., 7) Thália Színház: Bal négyes páholy (7) Vidám Színpad: Észnél legyünk! (fél 8) Mikroszkóp Színpad: 60. műsorok Szimfónia (7) Várszínház: Bajcsy-Zsilinszky Endre (fél 8) Korona-Pódium: „Parancsolj velem Tündérkirálynő!” Ruttkai Éva ea.-estje (7) Radnóti Miklós Színpad: A székesegyház (7) Egyetemi Színpad: Vallomások az Új Zenéről II/3. Maros Rudolf és Petrovics Emil szerzői estje (7) Bp.-i Gyermekszínház: Magányos fehér vitorla (du. 3) Bábszínház: Jancsi és Juliska (Jókai tér de. 10) Zeneakadémia: Ránki Dezső zongoraestje (Zongorabérlet III/3. fél 8) Kisterem: Hiroko Nakamura zongoraestje (fél 8). Változatos nyári műsor Budapest szabadtéri színpadain Kiváló hazai és külföldi művészek szerepelnek az idei nyári évadban Budapest szabadtéri színpadain. A Margitszigeten bemutatják Puccini: Turandot című operáját Kazue Shimada japán énekesnővel a címszerepben. A nálunk már ismert, ugyancsak japán Matsumoto Miwako és Aldo Bottion olasz énekművész a további vendégszereplő. A karmester nálunk nem is egészen vendég: a japán Kobajasi Kenicsiro. Műsoron lesz a Carmen is Mignon Dunnel, a Metropolitan művészével a címszerepben. A Parasztbecsület és a Bajazzók vendégei: Antonietta Canarillo, s a hazánkban és világszerte népszerű olasz tenor, Bruno Prevedi, Nikola Szmocsevszkij, Michele Molese és Maria Venceszlavova. A Margitszigeten lép fel a továbbiakban a moszkvai Sztanyiszlavszkij Nyemirovics—Dancsenko Színház balettegyüttese, három koncertműsorra. Az Állami Népi Együttes az Ecseri lakodalmast adja elő, és sor kerül több érdekes hangversenyre, a többi között a televíziós starmesterverseny győzteseinek az irányításával. A Budai Parkszínpadon, a venezuelai Caracas balettegyüttes, a Fiesta de Spagna spanyol népi együttes és a brazil Tropical Táncegyüttes vendégszerepei. A Városmajorban harminc főadásban játsszák az idén is a Kikapós patikáriust. A nyár új játszási helye: a Hilton Szálló dominikánus udvara. Itt mutatják be egyebek között Dittersdorf kétszázéves remekét, a Hűséges parasztlányt a világ-ősbemutatón. Színre kerül Pergolesi két műve, az Úrhatnám szolgáló és a Zenemester is, kiváló fiatal énekművészeink közreműködésével. ITT ÉS OTT Az Iskolatelevízió új filmjei Az Iskolatelevízió néhány műsora már az új tantervhez kapcsolódik. A negyedik osztályosok számára vetítik — május 2-án — az Itt és ott című T színes filmet, amely a viszonylagos helyzet és a mozgás témakörét dolgozza fel. Az élőlények és az élettelen tárgyak tulajdonságait vizsgálja a Csacsifogat című színes film. A gyerekek az erdőben, séta közben ismerkednek az állatokkal, a növényekkel, a tárgyakkal, az élő és az élettelen fogalmával. Az első osztályosoknak szóló filmet május 3-án vetíti a televízió. A Csehszlovák tájak Luzsicza Lajos kiállításáról Új kiállítóteremmel bővült a közelmúltban a budapesti Csehszlovák Kultúra, amelyet a két ország közötti barátság szép jelképeként hazai alkotó, Luzsicza Lajos festőművész „Csehszlovák tájak” című tárlatával avattak fel Luzsicza Lajos északi szomszédaink iránti vonzalma nem új keletű. Korábban is gyakorta választotta már képeinek tárgyául a morvaországi és szlovákiai tájak, különösen az Alacsony-Tátra és a Nyitra folyó festői vidékének ábrázolását, mely utóbbit — lévén maga is érsekújvári származású — szülőföldjeként szeret. Egyébiránt is mint lírikus vénájú, a hangulati hatásokra fogékony alkotót ismerjük, aki nemcsak tematikai értelemben hasznosítja természeti tapasztalatait, hanem a tárgyi világ közvetlen élményéből meríti a friss kifejezőeszközök alkalmazásának bátorságát is. Alkati tulajdonságaiból adódóan Luzsicza festészetében a színeké a vezető szerep, de mint egykori Aba Novak- és Kmetty-tanítvány, mindig erős érzékkel viseltetett a színfoltok alá szerkesztett konstrukció iránt is. A kolorisztikus gondolkodásmód így sajátos egységbe olvad nála a struktív képépítéssel, ami festészetének mindenki másétól elütő karaktert biztosít. Nem véletlen, hogy munkásságának mindmáig a tájkép a kiemelkedő területe, s ezen belül is főként a hegyvidék ábrázolása, amelynek különös atmoszférájában, illetve eleve építményes rendjében mind romantikus érzésvilága, mind összefüggéseket kereső hajlama adekvát kifejező közegre talál. Mesterünk szerencsés kézzel kezeli a természeti adottságokat, invencióval válogat a látható formák és jelenségek között, úgy írja át és csoportosítja a jellemző motívumokat, hogy azok — felerősítve a színek találó stilizációjával — belső akaratának, expresszív szándékának megfelelően hitelesítik a kérdéses táji részletet. A hazai sík vagy dombos jellegű, s így zömmel harmonikus képet nyújtó tájak után az élesebben tagolt szlovák hegyvidék felfedezése stílusteremtő jelentőségűnek bizonyult Luzsicza számára. Rájött, hogy az effajta, hangulatilag is kontrasztgazdagabb természeti látványosságok már kevéssé megfoghatnak a bennük rejlő formai ritmika körvonalakkal történő megjelenítése által. A dimenziók léptékét, sokrétűségét , a látvány összhatását itt sokkal inkább kifejezi a szín. Egy bátor fordulással szembefordult hát korábbi, a szerkezetnek és a színfoltnak még egyenlő rangot adó festésmódjával, s egy olyan stílust dolgozott ki, amely már döntően a színek hangulati értékeire, illetve az ezekből adódó kompozíciós lehetőségekre támaszkodik. Például a térhatást is színekkel és színfoltokkal valósítja meg. Új képein ennek megfelelően a tónusos festés helyét a formai egyszerűséget hangsúlyozó, ahhoz idomuló egynemű színkezelés váltja fel, amely a képfelület szőnyegszerű megmunkálásával, az egymás mellé és mögé épített színfoltok dekoratív villódzásával ad újszerű formai és tartalmi élményt. Csalódás éri tehát azt, aki valamiféle „couleur locale”-t keresve tér be a Népköztársaság úti kiállítóterembe Luzsicza Lajos új képei közé, mert ezek a finomművű, könynyed eleganciával felvázolt kis gvasképek nem egzotikumot, hanem atmoszférát sugallnak. Szellemiségét tömörítik a vadregényes tátrai és a szelíd lankáival vonzó dél-csehországi tájaknak, amelyeknek földrajzi és kromatikus vonásai ugyanolyan erkölcsi értékkel bírnak az itt élő két nemzet kultúrájában, mint a miénkben az Alföld. T. A.