Népszava, 1978. május (106. évfolyam, 102-126. sz.)

1978-05-23 / 119. szám

197­8. május 2­3. Bővülő kooperációs lehetőségek Az amerikai mezőgazdasági — Versenyképes és ter­melékeny a mezőgazdaság azokban a szocialista or­szágokban, amelyeket meglátogattam — mon­dotta Robert Bergland, az Amerikai Egyesült Álla­mok mezőgazdasági mi­nisztere hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, ame­lyen egyebek között be­­számolt a Szovjetunióban, Lengyelországban és a hazánkban tett tárgyalási körútja tapasztalatairól. — A két ország között nemrégen aláírt kereske­delmi egyezmény — mon­dotta egyebek között — amely amerikai rész­ről közvetlenül a vég­leges jóváhagyás előtt van, várhatóan jó hatás­sal lesz a mezőgazda­sági kereskedelemre is, amelynek eddigi tapasz­talatai egyébként is ked­vezőek. Nemcsak a kül­kereskedelmi forgalom­ban szereplő termények miniszter sajtótájékoztatója köre és választéka bő­vülhet; gépek, gépi be­rendezések közös gyártá­sáról is tárgyalnak az amerikai és a magyar szakemberek. További ipari kooperációs lehe­tőségek is vannak. Elismerően szólt a ma­gyar növénytermesztők, főleg a Bábolnai Mező­gazdasági Kombinát ku­koricatermesztőinek ered­ményeiről. Mint mondot­ta: terméshozamaik a leg­jobb amerikai üzemek eredményeivel vetélked­nek. Az amerikai és a ma­gyar mezőgazdasági veze­tők elhatározták, hogy a két ország kutatóinak sok tekintetben eddig is gyü­mölcsöző kapcsolatát még szorosabbra fogják, inten­zívebbé teszik a tapaszta­latok kicserélését, egye­bek között a genetikai és a fotoszintézis-kutatás­ban. Szakszervezeti könyvtárak épülnek Nógrád­ megyében A szakszervezeti könyv­tárak helyzetéről, fejlesz­téséről tanácskoztak hét­főn Mátranovákon a Nógrád megyei közműve­lődési és szakszervezeti könyvtárak vezetői­ .A megye ipari és mező­­gazdasági üzemeiben az utóbbi két évben 25 új szakszervezeti könyvtár nyílt, s ezzel a letéti könyvtárak száma elérte a százat. A szakszerveze­tek Nógrádban évente több mint egymillió fo­rintot áldoznak könyvtár­hálózatuk fejlesztésére. Az V. ötéves terv végére Salgótarjánban megépül egy új, kétszázezer köte­tes központi szakszerve­zeti könyvtár. A tervek közt szerepel a balassa­gyarmati­­ báziskönyvtár kialakítása is. Radiológuskongresssus A Semmelweis Orvos­­tudományi Egyetem ren­dezi meg május 25—26-án a Magyar Radiológusok Társasága IX. kongresz­­szusát, amelyre mintegy, félezer, hazai és külföldi szakembert várnak. Há­rom szekcióban áttekintik a radiológiai, diagnoszti­kai és sugárterápia alkal­mazásának tapasztalatait a gyermekgyógyászatban, a koponya- és agysérülé­seknél, a csontváz hor­monális és öregkori el­változásainál. Térítésmentesen Hívásra váró véradók „Az egészségügyi ellá­tás és a gyógyszergyártás vérszükségletét ma csak­nem 90 százalékban a té­rítésmentes véradók se­gítségével elégítik ki” — mondotta dr. Gyüszy Miklós a Magyar Vörös­kereszt főtitkárhelyettese. Fontos feladat az is, hogy az intézeti vagy máskép­pen a bejárásos véradók száma is növekedjék. Az eddiginél több olyan vér­adóra számítanak, akik nem csupán a munkahe­lyeken, a meghirdetett akciók alkalmával készek a segítségnyújtásra, ha­nem kérésre, a megadott időpontban is fölkeresik a véradóállom­ást. Sok helyütt például a véradók szerződésben vál­lalták, hogy a hívó szóra, a megadott időben meg­jelennek a véradóállomá­son. Másutt szocialista brigádok vállalkoztak rendszeres bejárásoa vér­adásra s ezt brigádnapló­jukban is rögzítik. Mind­emellett nagy munka vár a vöröskeresztes alap­­szervezetekre. Aktivistáik sorra fölkeresik a tényle­ges s a leendő véradókat. Nélkülözhetetlen az is, hogy az alapszervezetek­­nek pontos áttekintésük legyen a rendszeres vér­adókról, ezért az év vé­géig mindenütt „feltérké­pezik”, kikre számíthat­nak. jelentkezés aspirantúrája Az idei aspiránskép­­zésr­ől szóló pályázati fel­­hívás­t ismertették a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián hétfőn a sajtó kép­viselőivel. Ez a képzési forma azoknak a gyakor­lati szakembereknek se­gít, akik tudományos fo­kozatot kívánnak elérni, de munkahelyükön nem folytathatnak elmélyült kutatást. Mintegy ötfe­nen nyerhetik el a bel­földi ösztöndíjat, amely három évre függetleníti az aspiránsokat. Számuk­ra tudományos minősítő bizottság jelöl ki kutató­helyet, ösztöndíjuk pedig a munkában töltött utolsó évi átlagkereset. A levelező képzésre azok jelentkezését várják, akik már jelentősen elő­rehaladtak kutatásaikkal. Ennek időtartama ugyan­is rendkívül rövid: 6—12 hónap. Aspirantúrára pályázni a szocialista országokba is lehet ugyancsak há­rom évi időtartamra. A legtöbb jelentkezőt a Szovjetunióba várják. Újdonság hogy ezúttal nem témákat jelöltek ki a pályázóknak, hanem szakágakat, mégpedig olyanokat, amelyek okta­tása, kutatása teljesen hiányzik hazai tudomá­nyos életünkből, vagy megtalálhatók ugyan, de kevés benne a szakem­ber. A tudományos minősítő bizottság felvételi vizsgá­kat rendez. A mérce ma­gas: a pályázónak számot kell adnia az adott tudo­mányágban szerzett is­mereteiről, a témában eddig kifejtett kutatásai­ról és filozófiai jártassá­gáról. Eddig 559-en vettek részt aspiránsképzésen — zömében természet-, mű­szaki és társadalmi tudo­mányágban — és értek el kandidátusi vagy nagy­doktori címet. B. M. KÖZÉLET Magyar parlamenti kül­döttség utazott hétfő reg­gel hatnapos hivatalos lá­togatásra Hollandiába. A delegációt Apró Antal, az országgyűlés elnöke veze­ti, tagjai Csillik András, Pályi Sándorné, Pesta László, Réger Antal, Pé­csi János és Tóth Géza képviselők. A magyar—indiai gaz­dasági, műszaki és tudo­mányos együttműködési vegyes bizottság budapes­ti tárgyalásai a két társ­elnök, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és George Fernandes ipari miniszter vezetésével hétfőn a Könnyűipari Mi­nisztériumban megkez­dődtek. A tárgyalásokon részt vesz Árun Kanti Das, az Indiai Köztársa­ság budapesti nagyköve­te is. Polinszky Károly okta­tási miniszter vezetésével küldöttség utazott vasár­nap az NDK-ba Margot Honecker népművelés­ügyi, valamint Hans- Joachim Böhme felső- és szakoktatási miniszter meghívására. Dr. Rinaldo Ossola, az Olasz Köztársaság külke­reskedelmi minisztere, dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter meghívá­sára vasárnap Budapestre érkezett. A látogatás cél­ja: tárgyalások a két or­szág gazdasági kapcsola­tainak helyzetéről és fej­lesztéséről. Diko Dikov elnökhe­lyettes vezetésével Buda­pestre érkezett a Bolgár Afro-ázsiai Szolidaritási Bizottság küldöttsége, s Itt tárgyalásokat folytat a Magyar Szolidaritási Bi­zottság vezetőivel a két bizottság együttműködé­sének kérdéseiről. Bálint József államtit­kárnak, a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöké­nek vezetésével küldött­ség utazott Drezdába, a KGST statisztikai állan­dó bizottságának 31. ülé­­­sére. Nyikolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának titká­ra, aki Szekér Gyulának, a Minisztertanács elnök­­helyettesének meghívásá­ra a Budapesti Nemzet­közi Vásár alkalmából tartózkodott hazánkban, hétfőn elutazott Buda­pestről. A Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) Központi Bizottságának meghívására Kovács Antalnak, az MSZMP Központi Bizottsága tag­jának, a KB osztályveze­tőjének vezetésével va­sárnap küldöttség utazott Nicosiába az AKEL XIV. kongresszusára. Gergely István állam­titkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke Simo Jaatinennek, a Finn Köz­társaság Országos Víz­ügyi Főigazgatósága veze­tőjének meghívására va­sárnap a Finn Köztársa­ságba utazott. A magyar küldöttség a Béke-világtanács és a Svájci Béketanács szerve­zésében Baselben megtar­tott faji megkülönböztetés elleni világ­konferenciáról hétfőn hazaérkezett. Az Országos Béketanács kép­viseletében Szilágyi Béla alelnök, a Magyar Szoli­daritási­ Bizottság küldöt­teként pedig Kende Ist­ván vett részt a konferen­cián. Megkoszorúzták Pásztor Béla sírját Pásztor Béla, a mun­kásmozgalom régi harco­sa, a megalakulásának 30. évfordulóját idén ün­neplő KIOSZ első elnöke most lenne 90 esztendős. A születésnap alkalmából hétfőn a Magyar Partizán Szövetség, a Bőripari Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöksége, a Kisipa­rosok Országos Szövetsé­gének Központja és a család képviselői megko­szorúzták Pásztor Béla sírját a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi parcellájában. NÉPSZAVA HH A TELEVÍZIÓ ELŐTT­­ , ,SACC­OLT­UNK’ Ha jól „saccolom”, or­szágszerte több ezer ér­zékeny fülű nyelvőr há­borgott amiatt hogy az NDK-ban kedvelt tévé­­társasjáték, a ,.Schätzen Sie mal!” címét is átvet­tük: „Saccolja meg!” Szegvári Katalin, a nem­zetközi vetélkedő magyar játékvezetője már elöljá­­róban védekezett, a „sac­­colásnak” nincs egyértel­műen jó magyar megfele­­lője. Becsülje meg? Az mást jelent. Tippelni a totóban szoktak. Ítélje meg? Túl szigorú. Találja el! — esetleg ez lehetett volna a vetélke­dő címe, de hát az vesse az első követ a tévére, aki a drótot, a srófot, a spenótot következtesen huzalnak, csavarnak, pa­rajnak mondta. Erről ta­lán ennyit. A játékról pe­dig annyit, hogy alapjá­ban egyszerűbb a hazai vetélkedőknél, csak a Karl-Marx-Stadt és Bu­dapest közötti kapcsolga­tás, oda-viszsza tolmácso­lás bonyolította. Egyéb­ként ügyesen használja ki a televízió képi lehe­tőségeit, ez ismeretter­jesztést többé-kevésbé ér­dekes információkra kor­látozza, a pontozás pedig kedélyesen nagyvonalú. Vajon mit kezd a győztes páros magyar és német tagja a közösen nyert 1800 forinttal ? Lehet „saccolni”, tippelni, talál­gatni. LÁTOD, AMIT NÉZEL? Gyerekeknek készült, de a felnőttek figyelmére ugyancsak érdemes a Já­ték a GYIK-műhelyben című képzőművészeti filmsorozat. A GYIK-mű­­hely a Magyar Nemzeti Gallia gyermek- és ifjú­sági képzőművészeti köre, ahol látáskultúrára, a szép szeretetére, a művé­szet titkainak megisme­résére tanítják a kislá­nyokat, kisfiúkat. Tanít­ják (nem okítják) értel­mező szóval, a látvány erejével, kedvükre való, érdekes feladatokkal A görbe tükrökkel való játéktól és egymás fény­képeinek mókás átrajzo­lásától néhány lépés ve­zet a torzkép, így Dau­mier karikatúráinak meg­értéséig, élvezetéig. Szin­te bámulatos volt, ahogy ezek a gyerekek Michel­angelo szobrán, Van Gogh festményén felfedezték a jellemet, a belső tulajdon­ságokat kifejező vonáso­kat. Chagall és Picasso kevéssé közérthető mű­vein az alkotói szándé­kot, a mondanivalót. A Hét egyik riportjá­ban szocialista brigádokat kérdeztek meg, miért nem járnak gyakrabban múzeumba, képtárba, ki­állításra. A válaszokból kiderült, hogy sokan misztikusnak tartják a műalkot­ó­­k­ világát, és a be­nit.i­ avatottak fe­­szélyezettségét érzik egy­­egy tárlaton. „Ha az em­bernek megmagyarázzák, kezd egy kicsit benyitani hozzá” — mondta az egyik brigádvezető. Ezt a segítséget elsősorban a televízió adhatja meg pá­ratlan vizuális eszközei­vel, a GYÍK-műhely módján látni tanító mű­sorokkal. VIT-VETÉLKEDŐ Vetélkedőkben nem volt hiány az elmúlt héten. A Köszöntünk VIT, köszön­tünk Havanna! első elő­döntőjét a fiatalok töme­geit mozgósító hathóna­pos szervező, válogató munka előzte meg. Sajnos az erőfeszítések nyoma meglátszott a műsoron: túl nagy apparátussal, túl feszesemb, túl komo­lyan „zajlott”. Vidámabban fiúk, lá­nyok, hiszen ez VIT-ve­­télkedő! Helyénvaló a komolyság a politikai vi­tatémák, a mozgalmi és történelmi kérdések ese­tében. De sokkal több já­tékosságra, derűre, köz­beiktatott szórakoztató műsorszámra, oldottabb, elevenebb versengésre számítottunk. A vetélke­dősorozat — tévéműsor. Hat héten át „versenyben kell maradnia” a nézők előtt. Az első elődöntő hosszú is volt, kellett az a kis torna, amelyet este 11 óra után Müller Kati (úgy is, mint zsűritag) „vezényelt” a már fáradt versenyzőknek és a kép­ernyő előtt még kitartó nézőknek. DERES PORTRÉ A legnagyobb írói bűn az unalom — vallja Ko­lozsvári Grandpierre Emil. A róla készült portréfilm sem esett az untatás vétkébe. Érdekes, jó hangulatú beszélgetés­nek lehetett tanúja az a nem túl széles nézőréteg amelynek vasárnap késő este még ideje, kedve, módja van televízióm­... A ..beszélgetős” portré­film meglehetősem ké­nyes, kockázatos műfaj. A legjobb író, a legzse­niálisabb tudós is lehet rossz interjúalany, és a legjobb nyilatkozónak is szüksége van arra, hogy jó kérdéseket kapjon. Ez­úttal szerencsésen „össze­jött” minden. Kolozsvári Grandpierre Emil színes egyéniségű, szóra kész tár­salgó, és Pomogáts Béla irodalomtörténész okosan, ügyesen ,,végszavazott” az olvasók érdeklődésé­nek megfelelő kérdései­vel. Eleven, derűs író­portréval gazdagodott a televízió arcképcsarnoka. Vajk Vera Szlovákiai Jókai-napok A szlovákiai Komárno városában megkezdődött az idei Jókai-napok egy­hetes eseménysorozata. A szlovákiai magyarságnak ezt a hagyományos kultu­rális seregszemléjét, ame­lyen a legjobb magyar nemzetiségi színjátszó csoportok, irodalmi szín­padok, valamint vers- és prózamondók adnak szá­mot versenyszerűen tu­dásukról, ezúttal már ti­­zen­ötödik alkalommal rendezik meg Jókai Mór szülőhelyén. fflhOHfUIAitWTr — A moszkvai Művész Színház új épületében hétfőn megnyílt az Ico­­mos, az UNESCO nemzet­közi műemlékvédelmi szervezetének V. közgyű­lése. Dr. Dercsényi De­zső, az Icomos magyar nemzeti bizottságának el­nöke vezetésével magyar küldöttség vesz részt a közgyűlésen. — Sok éves nemzetközi szerepl­éssorozatának egyik kimagasló sikerét aratta szombat esti nyu­gat-berlini fellépésén a KISZ Központi Művész­­együttese. A vendégsze­replésre az SFB nemzet­közi hangversenysoroza­tának keretében került sor. Az est másik esemé­nye Vigh Tamás Kossuth­­díjas érdemes művész kisplasztikai kiállítása volt.­­ Világnézeti napokat rendeznek Hajdúhadhá­­zán május 23—31. között. A rendezvénysorozaton rendhagyó órákat tarta­nak a könyvtárban és az emlékházban különböző természettudományi kér­désekről, s író—olvasó ta­lálkozót rendeznek Laka­tos Menyhérttel. Színházi Operaház: A Rajna kin­cse (1. b. 9. ea; 7). Erkel Színház: A végzet hatal­ma (Vasili Martinoiu mv., 1. b. 9. ea; 7). Nemzeti Színház: Téli rege (7). Madách Színház: Hamlet (7). Madách Kamara Szín­ház: Versailles-i rögtönzés és Tartuffe (­ 2. b. 7). Vígszínház: Jó estét nyár (7). Pesti Színház: Utazás az éjszakába (7). Operett­színházi Kabaré (7). Zseb­színház: O­meg­e (fél 8). József Attila Színház: Zsákbamacska (7). Thália Színház: Tóték (7). Vidám Színpad: Velencei kék­szakáll (fél 8). Várszín­ház: Bajcsy-Zsilinszky Endre (fél 8). Radnóti Miklós Színpad: Mikszáth különös házassága (7). Egyetemi Színpad: önálló est sorozat. A nap min­denkinek világít. Császár Angéla estje (7). Korona- Pódium : Az erősebb nem. Sütő Irén előadó­estje (7). Bábszínház: A csodálatos kalucsni (Jókai tér, de. 10). Zeneakadé­mia: Dráfi Kálmán zon­goraestje (Zongorabérlet III, 7. fél 8). * PRÓBAJÁTÉK A Magyar Állami Hang­versenyzenekar próbajá­tékot hirdet I. és I. fa­ műsorok gottra, valamint I. és II. klarinétra. A fagott-próbajáték idő­pontja 1978. június 15-én 9.30-kor, helye: V., Vörös­marty tér 1. I. em. 125. te­rem. Anyaga: Weber: Fa­gottverseny; Haydn: 103. szimfónia I. tétel; Beetho­ven: IV. szimfónia IV. té­tel ; Rimszki­j -korszakot­. Seherezadé-szvit; Sztra­vinszkij: Sacre du Prin­temps; Bartók: Táncszvit. A klarinét-próbajáték 1978. június 15-én 11 óra­kor lesz a fenti helyen. Anyaga: Versenymű; Beethoven: IV., VI. és VIII. szimfónia; Schubert: III. szimfónia; Brahms: III. szimfónia; Bartók: Concerto: Kodály: Galán­­tai táncok; Berlioz: Fan­tasztikus szimfónia; Mo­zart: Esz-dúr szimfónia K. V. 543. A pályázóknak Esz-, ill. D-kisklarinéton is játszaniuk kell: a köte­lező anyag: R. Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínytevései. Ravel: G-dúr zongoraverseny. Jelentkezés az Országos Filharmónia személyzeti osztályán 1978. június 5-ig (V., Vörösmarty tár 1, III. 308.) írásban önéletrajz­zal, az eddigi iskolai vég­zettség és esetleg­--­ zene­kari gyakorlat megjelölé­sével. ­ A szobrász markáns, már őszülő feje sajátos harmóniában és az előtte magasodó, hatalmas dom­borított szoborral Mak­risz Agamemnon dolgo­zik. A szobor, amit készít, az ókori görög istennőre, a szárnyas Nikére emlé­keztet. — Ezt a figurát lehe­tetlen lenne aipszbe vagy más anyagba megfogal­mazni — mondja a szob­rász. — Sajátos formavi­lága van. Szeghalomra kerül hamarosan. — Ezt a technikát ön dolgozta ki? — Még Párizsban. Az első ilyen jellegű szobro­mat, egy ólomba dombo­rított, majdnem aktot a Tuileriák kertjében állí­tottam ki. Később már itt, Magyarországon egy fiatal ötvös kollégával, Szlávics Lászlóval közö­sen dolgoztuk ki, miként lehet ezt az eljárást épü­letek homlokzatára felke­rülő, nagy alakú testekre alkalmazni, vörösrézből. Az első nagyméretű dom­borított szobor a gyári pályaudvar épületére vült fel. . . A fiatal szob­rászok azóta mind­ezzel az eljárással dolgoznak már. — Ön görög származá­sú. Athéni. Ott is lett szobrász? — Igen. Patrasban szü­lettem, de a gyerekkoro­mat Athénban töltöttem. Nem volt túlságosan fé­nyes. Anyám, apám korai halála után, hat gyermek­kel magára maradt. Al­kalmazottként dolgozta ki, közben végeztem el az esti iskolát. Tizenhárom éves fejemmel kezdtem szobrászkod­ni, egy sport­­egyesületnél: patinázott sportérmeket gyártottam, gipszből! Beiratkoztam ugyan a Képzőművészeti Akadémiára, de csak ak­kor tanulhattam, amikor behívtak katonának és önként elvállaltam az ez­red emlékművének elké­szítését. — Eleve szobrásznak készült ? — Igen. A régi görög szoboröntés titkait tanul­mányoztam. Az emberek, a portrék érdekeltek. Ki­tört a háború és újból katona lettem. Kivittek a frontra. S amikor a né­metek lerohanták Görög­országot, belekeveredtem az ellenállási mozgalom­ba. A műtermem inkább az ellenállás centruma lett, s mindössze egy-két szobrot készíthettem el. A háború végetértével a francia kormánytól ösz­töndíjat kaptam, mások-k­al együtt. Ott éltem, Pá­rizsban. — S miként került vé­gül is Magyarországra? — Az akkor folyó hi­degháború következmé­nyeként, mivel részt vet­tem a békemozgalomban, kiutasítottak Párizsból. Nagyon gyorsan el kellett jönnöm és mivel Magyar­­ország azonnal adott ví­zumot, feleségem­,­el együtt ideutaztunk. Nem sokat tudtam az ország­ról, bevallom. Csupán amennyit a világkiállítá­son láttam Medgyessy Ferenc szobraiból. Volt bennem némi szorongás. Párizs után, amikor ide­érkeztem. Barátaim ha­marosan utánam küldték néhány szobromat, és Pesten kiállítottam. A k­­kritika következménye­ként felvettek a Magyar Képzőművészek Szövetsé­gébe és műteremhez jut­tattak. Dolgozni kezdtem. — Sikerült beleillesz­kedni a magyar társa­dalomba? — Közösségi ember va­gyok. Féltem az emigráns sorstól és érzelmektől, ezért minél jobban elfog­laltam magam. Megis­merték munkáimat. Pá­lyázatokat nyertem, kiál­lításokon vettem részt. — Mauthauseni szobra hírnevet hozott! — Valóban, a Maut­­hausenben felállított em­lékmű fontos állomása volt az életemnek. A há­borús élményeimet sűrí­tettem ebbe a munkába. A gótika és a modern szobrászat elemei keve­rednek benne. — Ma is sokat dolgo­­zik? — Kicsit fáradt vagyok. Tavaly ízületi gyulladá­som volt, egész télen sza­badban dolgoztam. S bár takarékoskodnom kell az erővel, most, hogy öreg­szem, többet dolgozom, de az aktív közéleti tevé­kenységtől­­ visszahúzód­tam. — Eredményesnek tart­ja az eddig megtett utat? — Hiszem, hogy mun­kával sok mindenn el le­het érni. Én igyekeztem is. Közben másoknak­ is segítettem. Sokféle elis­merést és kitüntetést ka­p­tam. A legutóbbira nem számítottam. A Kossuth­­díj a magyar művészetet hivatott reprezentálni, ezért örülök, hogy a ma­gyar művészet dolgozójá­nak tekintenek engem is. A többit az időre bízom, ő a legnagyobb kritikus. Ha két-három szobromra majd emlékeznek, akkor már megérte. Szémann Béla Egy óra Makrisz Agamemnonnál

Next