Népszava, 1978. június (106. évfolyam, 127-152. sz.)
1978-06-01 / 127. szám
/. A dolgozók élet és munkakörülményeinek javításáról tanácskozott a bőrös központi vezetőség A Bőripari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége szerdai ülésén megvizsgálta a mintegy 40 ezer dolgozót érintő vállalati szociális tervek készítésének és megvalósításának, valamint a jóléti és kulturális alapok 1977. évi felhasználásának helyzetét. A tanácskozás munkájában részt vett Duschek Lajosné, a SZOT titkára is. Mónus András, a szakszervezet elnökének megnyitója után az előre megküldött írásos dokumentum felett megkezdődött a napirend tárgyalása. A vitában felszólalók hangsúlyozták, hogy az elmúlt két esztendőben a korábbinál színvonalasabbá vált a vállalatoknál a szociálpolitikai kérdésekkel való törődés. Ebben szerepet játszottak a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT közös irányelvei, amelyek felhívták a figyelmet a dolgozó emberek üzemi életének sokirányú javítására. A szociális terveknek nemcsak a készítésénél, hanem a megvalósítás ellenőrzésénél is mind nagyobb szerepet vállalnak a gazdasági és szakszervezeti vezetőkön kívül maguk a dolgozók, különösen a szocialista brigádok. Igen jó dolog — hangsúlyozta a központi vezetőség —, hogy a szociális tervek megvalósítása több helyütt hozzájárul a kedvezőbb munkalégkör kialakításához is. Hiszen a sok millió forintos beruházások megvalósulása könnyebbé, biztonságosabbá és egészségesebbé teszi a dolgozók mindennapi tevékenységét. E célra a szakszervezethez tartozó üzemekben a jelenlegi ötéves terv első két esztendejében máris 511 millió forintot használtak fel. Bővült a gyermekintézmények férőhelyeinek száma, több dolgozó családos üdültetését tudták biztosítani, és emelkedett az üzemi étkezésben részt vevők száma is. Majd minden vállalatnál tapasztalható, hogy az utóbbi években fokozottabban gondoskodtak az öltözők-fürdéső korszerűsítéséről. A bőriparra különösen jellemző az igényesebb öltözők kialakítása. Javult az orvosi ellátás is, amit nemcsak új rendelők építésével, hanem a régiek bővítésével is biztosítottak. A kétségtelen eredmények ellenére — hívta fel a figyelmet a központi vezetőség — a dolgozók üzemi életkörülményeinek kialakításában még nincs minden rendjén. A rendelkezésre álló összegeket nem minden esetben használják fel a vállalatok a terveknek megfelelően, így előfordul, hogy nem a legsürgetőbb bajokat orvosolják. Az üzemi szakszervezeti testületeknek a jövőben fokozottabban kell megkövetelni a szociális tervek sorrendiségének betartását. Előfordul még, hogy a tervek végrehajtásának ellenőrzését csak néhány ember reszortfeladatának tekintik. Az egyre fejlettebb technika bevezetését pedig hátráltatja a nem kielégítő oktatás színvonala. Mindez oda vezet, hogy a szükségesnél jóval kevesebb a jelentkező, aki a bőripari szakmát választaná élethivatásának. A továbbiakban a központi vezetőség elfogadta az 1977. évi gazdálkodásáról szóló jelentést, majd személyi kérdésekben döntött. lux is szemléle tváltó&its t. idén I.IOO vásárolnak — Ország*Műléti képviselők a fővárosi Aulalux is Vállalatnál A főváros több mint kétmillió lakosát érintő, foglalkoztató, közérdekű kérdéseket rendszeresen napirendjére tűzi a budapesti képviselőcsoport. Most a taxivállalatnál tartottak ülést, dr. Vida Miklós elnökletével. A képviselők Horváth Gézától, a vállalat igazgatójától részletes tájékoztatást kaptak a kedvező változásokról. Ma 2600 gépkocsival rendelkezik a cég, ebből 2000 piros kockás, kizárólag a fővárosiak rendelkezésére áll. Az idén 1300 új gépkocsit vásárolnak. Áttértek a kitűnően bevált Zsigulira, amelyek másfél év alatt, a selejtezésig 150 ezer kilométert futnak. Még öt évvel ezelőtt is a járműpark 16—16 százaléka a műhelyekben vesztegelt, ez az arány most mindössze 6 százalék. Befejezték a Prieller Kornélia utcai telep bővítését és itt öltözőt, mosdót, éttermet, orvosi rendelőt is építettek. A szociális beruházások minden területen az első helyen szerepelnek a vállalatnál. A dolgozók a közelmúltban vették birtokba az új tihanyi üdülőt, Hévizen egy 100 személyes építését tervezik. Június 1-től minden garázsban és taxi-benzinkútnál szendvics- és kávéárusító au¥ tomatát szerelnek fel. Bővítették a szolgáltatások körét. Ma már valamennyi nagy kórháznak, mentőállomásnak forró drótja, tehát közvetlen összeköttetése van a taxi központjával. Több mint 900 gépkocsiba szereltek URH adó-vevőt, ez is a gyorsabb forgalomirányítást segíti. A taxi a tömegközlekedés fontos kiegészítője, hiszen a vállalatnak tavaly 22,5 millió fuvarja volt, a kocsik 110 millió utast szállítottak és 215 millió kilométernél többet futottak. Bevált az ICX-rendszám, a kocsikölcsönzés. A cég két nemzetközi vállalattal is összeköttetésben áll, s alig több mint 17 forintért „hoz” egy dollárt. Az lenne gazdaságos, ha a vállalatok taxit vennének igénybe saját gépkocsi helyett, hiszen ez az államkasszában kilométerenként 30—40 százalékos megtakarítást jelentene. A taxitarifa emelésekor azonban nem módosították a vállalatok közlekedési költségeit, s emiatt éppen az ésszerűbb megoldás került hátrányba. A gyorshatás megelőzése érdekében a taxi egyik mérnökének találmánya alapján minden gépkocsiba beszerelték a vaspaxot, amely jelez, ha túllépik a 60 kilométeres sebességet, 70 kilométer fölött pedig rögzíti a szabálysértést, s a felelősségre vonás nem marad el. Az eredmény: a taxinál az év első öt hónapjában 20 százalékkal csökkent a személyi sérüléses balesetek száma. Ennek és a többinek a kulcsa: a szemléletváltozás. A taxinál 32 év az átlagéletkor. Tavaly több mint 5000-en vettek részt különböző képzési formákban, a vezetők 70 százaléka a taxinál volt munkás, és itt szerzett diplomát, felsőfokú képzettséget. Azelőtt sokan mentek el a vállalattól: a borravalóra hivatkozva alacsony volt a bér, így éppen a legtapasztaltabbak kényszerültek állásváltoztatásra. Most három év alatt a dolgozók több, mint 25 százalékos béremelést kaptak, az 50 éves kort elért nők és az 55 éves férfiak bérbeállása 100 százalék, s évente minden juttatáson kívül 1500 forint jutalmat kapnak. A tarifaemelés hatására az első negyedévben 15 százalékkal csökkent a forgalom, de már lassú emelkedés tapasztalható. A képviselők hangsúlyozták: megfordult a helyzet, ma már nem az utas keresi a taxit, hanem a taxi az utast. Ezt a helyzetet pedig érdemes és kell is tartani. M. T. Borsod és Heves megyei országgyűlési képviselők együttes ülése Az északi hegyvidék, benne a Mátra és a Bükk idegenforgalmának helyzetéről tanácskoztak szerdán Mezőkövesden Borsod és Heves megye országgyűlési képviselői. Az együttes ülésen megvitatták az 1971-ben a Mátra és a Bükk fejlesztésére hozott kormányhatározat végrehajtását és az idegenforgalom további fejlesztésének kérdéseit. Az együttes ülésen Borsod megye választókerületeiből huszonöt, Hevesből pedig tizenkét országgyűlési képviselő vett részt. Megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Borsod megye országgyűlési képviselője is. Az országgyűlés közlekedési és építési bizottságának ülése Szerdán délelőtt a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés közlekedési és építési bizottsága Gyarmati János elnökletével. A napirend az ötödik ötéves terv építésgépesítési feladatairól szóló tájékoztató volt, amelyhez dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítéseket. A felszólalók — Szilágyi Gábor, Kiss Jenő, Juratovics Aladár, Daradics Ferenc és Simon Gábor országgyűlési képviselők — számos értékes javaslatot tettek az építőgéppark egységesítésére, a meglevő kapacitások jobb kihasználására. A felvetődött kérdésekre dr. Kádár József miniszterhelyettes, valamint a minisztérium két vezető munkatársa, dr. Tiszai István főosztályvezető és Németh István osztályvezető válaszolt. A bizottság végül ajánlásokat fogadott el a többi között az építőipari komplex központi telepek kialakításának folytatásáról, a gépkölcsönzések fokozásáról és az építőipari beruházások feltételeinek biztosításáról. NÉPSZAVA Ha csütörtök —ez Buenos Aires , érkezik a kép Argentínától Budapestig A Szabadság téren, a televízió sportosztályán alig van nyoma a premier előtti állapotnak. Vágók, rendezők, asszisztensek, díszletezők adják egymásnak a kilincset, bábeli a hangzavar, de — Mikor kezdődtek az előkészületek? Négy éve, amikor a világbajnokság véget ért, s közöltéit a következő színhely Argentína — magyarázza. — Akkor mindenki elkezdte vizsgálni, milyenek a technikai lehetőségek, hogyan lehet majd a közvetítéseket megszervezni. Lényegében a kamerák marsallbotja mindvégig a EIFA, az Eurovízió és az Intervízió vezetőinek kezében van. Már az első tárgyalás meglepetést hozott, kiderült, Argentínában nem ismerik a színes közvetítést. Aki tv-technikával foglalkozik, tudja, nem elég a kamerákat, közvetítőkocsikat, különböző technikai berendezéseket megvásárolni. Az előkészítés legfontosabb szakasza volt az argentin mérnökök, technikusok kiképzése. — Hogyan döntöttek a közvetítések menetrendjéről ? — Éjszakai telefonkonferencián. Január 14- én egyenesben adtuk a sorsolást, ez volt egyébként a közvetítőlánc próbája is. Kitűnően sikeazt mondják, nincs nyugodtabb állapot, ha Győrből közvetítenek, akkor sem. A hátvédek parancsnoka Vitár Róbert riporter, a pesti VB-stúdiót vezeti ő rük. Amikor kiderült, hogy ki melyik csoportba került, összeültek az Eurovízió és Intervízió képviselői, ott volt Radnai János, sportosztályunk és az Intervízió sportszekciójának vezetője is. Valamennyi érdekelt ország televízió társaságának képviselőjét egy vonalra kapcsolták, mindent hallottunk, ami Buenos Airesben történt és módunk volt a közbeszólásra, így, a sokszor több tízezer kilométer távolságban levő vitapartnerek, feltűnően gyorsan megegyeztek. Már arra gondoltam, jó lenne a hazai értekezleteknél is ezt a módszert bevezetni, akkor talán gyorsabban végeznénk. — Mibe kerül nekünk a tv-követítés? — Csaknem annyiba, mint amennyit a magyar futballcsapat az első három mérkőzéséért kap: 500 ezer dollárba. Ez az összeg magában foglalja mind a harmincnyolc mérkőzés közvetítési jogdíját, s a különböző vonalköltségeket. világbajnokság: „úgy illene nyilatkozni, izgulunk, rendkívül nagy munka, éjjel-nappal nem fogunk aludni. De nem így van. Buenos Airestől száz kilométerre, Balcarceből lövik fel a képet az Atlanti-óceán fölött elhelyezkedő műholdra. Innen 80—100 ezer kilométert utazik az NSZK- beli Raistingig, ahonnan Bécsen vagy Prágán keresztül mikrohullámú láncon érkezik meg hozzánk. Nálunk több kerülő útvonal is ki van építve, de ha a nemzetközi mikrohullámú láncban valami hiba történik, akkor sincs baj, mert Prága tud adni műholdon keresztül Taliándörögdnek. öt-hat útvonal is rendelkezésre áll, egyszerre két műsort A tv sportosztályon megnyomnak egy gombot, s hallom, Szönyi János jelentkezik. Úgy tűnik, mintha a szomszéd szobából beszélne. — Diktáljam tovább a névsorokat? Valamennyi ország játékosainak számozását diktálják a budapesti kommentárhoz. — Hány televíziós társaság közvetíti az Argentína—Magyarország mérkőzést? — Eddig 36 jelentkezett, közülük 32 kommentál, tehát riportere is itt lesz. — A mai program? tudunk átvenni, az egyiket kiadjuk egyenesbe, a másikat rögzítjük. Műszaki problémák? Argentínában 60 herttel dolgoznak, Európában 50-nel, de az átfordítás nem ügy. PAL-szisztémával jön a kép, ezt átfordítani secamra pillanatok műve egy ügyes kis doboz segítségével." — A nagy távolság miatt nem késik a kép és a hang? — Minden műholdon jön, ez nagy biztonságot ad. Néhány tized másodpercről van szó, ezt csak a szakemberek veszik észre. Egyébként a közvetítővonalakon kívül már napok óta él két szolgálati vonal Buenos Airesszel. — Zánkai Dénes mérnök barátunk az összeköttetéseket ellenőrzi, Radnay János, Vitray Tamás, Knézy Jenő és jómagam a helyszínnel ismerkedünk. Az utolsó megbeszélést tartjuk a mérkőzések előtt, itt, az argentin televízió székházának magyar szobájában. — Milyen a hangulat? — A fiúk sok örömet akarnak szerezni — hallom Vitray Tamás hangját. — Szerencsére Londont már elfelejtették, s ha kell a vasat is megennék egy gólért. Moldován Tamás Világ telefonkonferencia Mártés’ az összeköttetés Bíznak a műholdban — Nagyon szeretem a futballt, de azt hiszem, most jóllakom — mondja mosolyogva Máhrer Emil, a tv ismert rendezője. — Az előzetes program, szerint 3420 perc műsort veszünk át, de ezt legalább háromszor fogom látni. A mérkőzések jelentős részét ugyanis képmagnóra rögzítjük és a számunkra érdektelenebbekről kétórás összefoglalót adunk. Ahhoz, hogy a vágásokat el tudjuk készíteni, először Vitár Róberttel és Gyulai Istvánnal minden mérkőzést végig kell néznünk, aztán következik a vágás, kommentálás és közvetítés, így nekem rövid idő alatt több mint 11 000 perc jut a futballból. Már elkészült minden mérkőzés doboza, ahová a képmagnófelvételek kerülnek, szeretném, ha sok olyan lenne, amelyet többször is elő kell venni, mert a közönség kéri a magyar gólok ismétlését. Novák Dániel előtt asztalnagyságú menetrend: az argentínai futball- 1978. június 1. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott. Megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól hozott 1978. március 15-i határozatának megvalósítására előterjesztett ajánlást. Az elnökség úgy döntött, hogy az ajánlást megvitatásra és elfogadásra a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa júniusi ülése elé terjeszti. Az elnökség javasolja az országos tanácsnak, hogy az ajánlást valamennyi mezőgazdasági szövetkezet és területi szövetség részére adja ki, hogy azt a téeszekben vezetőségi üléseken, majd a vezetőség tagjainak részvételével a munkahelyi közösségekben és a területi szövetségekben elnökségi üléseken, valamint küldöttközgyűléseken tárgyalják meg. (MTI) KERÍTÉSSEL VAGY KERÍTÉS NÉLKÜL? — Gyulus, 3 ho És Gyulus állva marad. Kisvártatva: — Gyulus, azonnal dobd el! Piszkos! Gyulus, afféle idomított kis szerencsétlen, akinek kiránduláskor azt szokták biztos mondani a hegytetőn. ..Itt jó a levegő, Gyulus, megmondtam, hogy vegyél mély lélegzeteket, mert mindjárt kapsz egy pofont!” Lehet vagy négyéves. Most ott áll a homokozó mellett, vakítóan fehér nadrágotokéban, és nem akarja eldobni a piros kislapátot, amelyet kikapart a homokból. Szerencsére Anyu észreveszi, hogy helyre kis lapát, s alighanem gazdátlan. — Na, add csak ide — süllyeszti a szatyrába —, otthon megmossuk, less még egy lapátkád ... Ha eddig esetleg mocorgott volna Gyulusban a gondolat, hogy meg kellene kérdezni, kié a lapát, „megszerzésének” anyai biztonságáról ezt rögtön elfelejti. Legközelebb már eszébe se jut majd. Ám ekkor közbeavatkozik a „sors”, egy egészségesen szurtos hasonló korú legényke képében: — Néni... a lapátom ... Gyulus okulásra készen figyel. És okulhat is: Anyu szigorú lesz, egy vizsgálóbíró hanghordozásával faggatta a Urnát gazdáiét, milyen színű volt, milyen a nyele, hol hagyta? Aztán megvető mozdulattal nyújtja: Itt van, vidd innen . . . Majd Gyulushoz fordul, aki ismét „gazdagabb” lett egy tapasztalattal tulajdonügyben : — Nem baj — mondja Anyu —, neked úgyis szebb van. És három is van, igaz? Nem is kell nekünk az a vacak, vehetünk még egyet. Veszünk, jó? És különben is: láttad, milyen piszkos volt ez a gyerek? Nem olyan, mint te... Az ilyenek... Gyulus emberré idomitása így folytatódik. Pimpsz majd az — Via , csak az anyján múlik —, aki társadalmi közeg ide vagy oda, a „kaparj kurta”elvet tartja élete vezéreszméjének. Ennek ellenére sohasem fogja bepiszkítani magát, így ezészrevehetetlen marad. Mindig azt fogja tenni, amit kell: a hegytetőn mély lélegzeteket vesz, munkahelyén dolgozik, precízen és közepesen, annyit mindig elvégez majd, hogy „szó ne érhesse a ház elejét”, s ez egyben minden, ami ebből az egészből érdekli. Mások lelkesedésén mosolyog majd, mert számára ez az érzés ismeretlen marad: jól álcázza magát gondosan kidekázott magatartásformájával, s főleg azzal: gondosan ügyel, hogy ne tűnjék ki semmiben. Mert, ulve, még „befognák” valamire, s akkor kevesebb idő jut a „mellékes” megkeresésére. Gyulus mindig „sírni” fog, ez a krónikus sívóssága lassan olyanná válik rajta, mint a terepszinti köpeny a katonán: közben sokat keres, és csöndesen gyűjtögető hja, már kiskorában az asztal körül kergették, ha nem volt négy homokozó lapátja. Soha semmit el nem veszít majd, imádni fogja a magányt, a nyaralója körüli magas, lándzsákban végződő kerítést szereti majd legjobban az egészből. Barátja nem lesz, semleges kollégák veszik körül, akik ugyanannyira nem törődnek vele, mint ő velük. „Gyulussága” negyvenéves korára sziklakeménnyé szilárdul: élő — és lassan tökéletesen örömtelen — bizonyítéka lesz annak, hogy egy közösségi társadalomban is mennyire egyedül lehet maradni. A kérdés persze az: ebben kizárólag Gyulus lesz a hibás? Vártunk csak, és villámgyorsan menjünk vissza arra a lítszótérra! Mert nem törvényszerű az út a tökéletes „gyulusságig”, még akkor sem, ha Anyu — meg a többi felnőtt — akarva-akaratlan át is örökíti ilyen vagy olyan rossz, korszerűtlen tulajdonságait Gyulusba, meg a többiekbe. Hogy ez fékezi a másfajta emberré válásukat, egy újabb, korszerűbb életmód kialakításában akadályozza őket? Igaz, bizony fékezi. De nem teszi, nem teheti lehetetlenné. Gyulus arról az útról el is kanyarodhat. Másfelé. Ha az óvodában rávezetik, hogy jobb a többi gyerekkel együtt letenni a fenekét a porba, s a közös maszatosság többet ér, több örömet okoz, mint negyven homokozólapát. S hogy az együttpancsolt mosakodás után a tisztaság is közössé válik, s nem kiváltsággá, amelyet csak sóvárgó önmegtartóztatással és különállással lehet megszerezni. Ha a kiválás más módjaira vezetik rá az iskolában — egészséges ítéletű pedagógusok és egészségesebben nevelt társai —, hogy valamelyik átlagosnál jobb képességét fejlessze, mert az osztálynak, a közösségnek és magának szerez tekintélyt mondjuk egy tanulmányi verseny megnyerésével. S ebben az előbbi — itt még csak a testületi szellem egészséges kifejlesztése miatt — legalább annyira fontos, mint a személyes siker. Guittus társadalmisága itt kezdhet épülgetni. I Mérned is az ember lényege a tereedalmisém: ezt a marxista meghatározóit ki vitatná ma már, és nálunk? Hanem azért mindennapjaink gyakorlatában jó lenne, ha nem csak örülnénk neki, amikor valakiben felfedezzük, s hogy egyre több emberben fedezzük fel. Ez is öröm, persze. De az