Népszava, 1978. szeptember (106. évfolyam, 206-231. sz.)

1978-09-12 / 215. szám

197­8. szeptember 12. A Panamai Néppárt küldöttségének magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására 1978. szeptember 2 és 11- e között látogatást tett hazánkban a Panamai Néppárt küldöttsége, ame­lyet Miguel A. Porcell Pang, a Politikai Bi­­zottság tagja, a párt titkára vezetett. A de­legációval tárgyalást folytatott Győri Imre, a Központi Bizottság titká­ra. Itt tartózkodása so­rán a panamai kommu­nisták küldöttsége talál­kozott a Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának képvise­lőivel, meglátogatott ipa­ri üzemeket, termelőszö­vetkezetet, intézményeket, ahol a pártszervezetek te­vékenységével ismerke­dett.­­ A szívélyes, elvtársi­­ légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői tá­jékoztatták egymást or­szágaik helyzetéről, és pártjaik tevékenységéről. Eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzetről, kü­lönös tekintettel a Ka­­rib-térségére, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom idősze­rű kérdéseiről, valamint a pártközi kapcsolatokról. Az MSZMP képviselői kifejezték a magyar kom­munisták internacionalis­ta szolidaritását a Pana­mai Néppárt harcával, amelyet a nemzetközi im­perializmus és szövetsége­seik ellen, a panamai nép érdekeiért, a társadalmi haladásért, a szocializmu­sért folytat. Megerősítet­ték, hogy támogatják a panamai népnek a csator­naövezet feletti szuvere­nitás visszaszerzéséért folytatott harcát. A Panamai Néppárt képviselői elismeréssel szóltak azokról az ered­ményekről, amelyeket a magyar nép az MSZMP vezetésével a fejlett szo­cialista társadalom építé­sében elért. Az MSZMP és a PNP képviselői hangsúlyozták, hogy elsőrendű fontossá­gúnak tekintik a nemzet­közi enyhülésért, a béké­ért, a biztonságért és a leszerelésért folytatott harcot. Mindkét párt képviselői szolidaritásukról­­ biztosí­tották a Karib-térség és Latin-Amerika országai­nak demokratikus átala­kulásáért, az imperializ­mus, a fasizmus, a gyar­matosítás és az újgyarma­­tosítás ellen küzdő népe­ket, kormányokat, vala­mennyi hazafias erőt. A megbeszélések során hangsúlyozták: az MSZMP és a PNP inter­nacionalista kötelességé­nek tartja, hogy aktívan tevékenykedjenek a kö­zös célok megvalósításá­ért, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységé­nek erősítéséért, az anti­­imperialista erők összefo­gásáért. A két párt képviselői megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a marxiz­mus,leninizmus és pro­letár-internacionalizmus elvei alapján eredménye­sen fejlődnek a pártközi kapcsolatok, amelyek jól szolgálják a két ország, mindkét nép érdekeit. * A panamai pártküldött­ség hétfőn elutazott Bu­dapestről. Korom Mihály az MSZMP néphadseregi vb ülésén Az MSZMP néphadső- hadseregben. A végrehaj­­tógi végrehajtó bizottsága tó bizottság ülésén részt hétfőn ülést tartott, amne­­vett és felszólalt Korom ilyen megvitatta a tiszt- Mihály, az MSZMP KB ■képzés tapasztalatait, és titkára és Czinege Lajos továbbfejlesztésének főbb vezérezredes, honvédelmi irányait a magyar nép­­miniszter. (MTI) Ülést tartott a SZOT számv­izsgáló bizottsága A SZOT mellett műkö­dő számvizsgáló bizottság hétfőn tartotta soros ülé­sét. Pandurovics József, a testület titkára előter­jesztette a szakszerveze­tek XXIII. Kongresszusa óta a gazdálkodás terén végzett ellenőrző munka összefoglaló elemzését A számvizsgáló bizott­ság az előterjesztést be­ható vita után jóváhagy­ta. Finn szakszervezeti küldöttség Budapesten Jorma Remi elnök ve­zetésével hétfőn Buda­pestre érkezett a Finn Műszaki Alkalmazottak Szervezetei Szövetségé­nek (STTK) küldöttsége, amely a SZOT meghívá­sára szeptember 11—16. között első alkalommal tesz hivatalos látogatást Magyarországon. * A Finn Műszaki Al­kalmazottak Szervezetei­nek Szövetsége (STTK) 1946 októberében jött lét­re, elsősorban a Finn Műszaki Technikusok Szövetsége, a Finn Gép­ipari Dolgozók Szövetsé­ge és a Finn Műszaki Felügyelők Szövetségének egyesülése útján. A szakszervezeti moz­galom fejlődésével pár­huzamosa­n egyre több, állami és magánszektor­ban működő, műszaki dolgozókat tömörítő szer­vezet csatlakozott az STTK-hoz, 1971-et köve­tően, amely így Finnor­szág harmadik legna­gyobb szakszervezeti szö­vetségévé vált. Jelenleg 12 tagszerve­zete van, taglétszáma mintegy 100 ezer fő, tag­sága elsősorban építé­szekből, mérnököből, gép­ipari szakemberekből, technikusokból, építő­mesterekből, műszaki fel­ügyelőkből, munka- és termelésszervezőkből áll. Az LTTK célja és fel­adata, hogy védelmezze a tagság egyéni és kollek­tív érdekeit, anyagi biz­tonságukat és munkakö­rülményeiket. képviselje őket a bér- és a foglal­koztatásukat érintő tár­gyalásokon, jogi képv­se­­letet biztosítson számuk­ra, elősegítse kulturális és műszaki képzettségük növelését, képviselje őket más finn és nemzetközi szervezetekkel fenntar­tott kapcsolataikban.­­41 STTK képviselve van a Művezetők és Fel­ügyelők Északi Szerveze­tének VB-ban, a Munka Tanácsban, a Munkaügyi Döntőbizottságban, a Munkanélküli Alap VB- ban, a Munkavédelmi Ta­nácsban és még szá­mos más szervezetben. Az STTK és a Szak­­szervezetek Országos Ta­nácsa közötti kapcsolat 1977 októberében jött lét­re, amikor az Északi Szakszervezeti Tanács meghívására SZOT-kü­l­­döttség látogatott el az északi országoié szakszer­vezeteihez. Király Andrásnénak, a budapesti pártbizottság titkárának vezetésével hétfőn budapesti pártde­legáció utazott Berlinbe. A küldöttség a Német Szocialista Egységpárt berlini bizottságának meg­hívására hat napot tölt az NDK fővárosban. Karakas Lászlónak, a Központi Bizottság tagjá­nak, a KB osztályvezető­jének vezetésével hétfőn elutazott Jamaicába az MSZMP küldöttsége, hogy a kormányzó népi nem­zeti párt meghívására, részt, vegyen a párt ez évi konferenciáján, és a párt megalakulásának 40. év­fordulója alkalmából ren­dezendő ünnepségeken. Lord Goronwy-Roberts angol külügyi állammi­­niszter Rácz Pál külügyi államtitkár meghívására hétfőn Budapestre érke­zett. Hazaérkezett Gosztonyi János oktatási államtitkár, aki­­Taako Numminen­­nek, a finn—magyar ve­­gyes bizottság finn albi­zottsága elnökének meg­hívására járt Finnország­ban. Gosztonyi János, akit fogadott Kalevi Kivistö­­oktatási miniszter­ is, a finn—magyar kulturális és oktatási együttműködés­ időszerű kérdéseiről tár­gyalt Helsinkiben. Az ELTE jogi to­­vábbképző intézetének ta­nác­sa hétfőn ülést tartott az állam- és ipartudomá­­nyi kar épületében. Mar­kója Imre igazságü­gymi­­niszter elnökletével a tes­tület áttekintette az utób­bi két esztendőben vég­zett munkát, és határozott az ú­j feladatokról. Évnyitó a SZOT Központi Iskolán Hétfőn megkezdődött az 1978/79-es oktatási év­ad a SZOT Központi Is­koláján. Az ünnepélyes tanévnyitón Földvári Ala­dár, a SZOT elnöke mon­dott beszédet. Az új tan­évben a szakszervezeti vezetőképzés mellett is­mét indul öthónapos munkáskáderképző tanfo­lyam. Megkezdik tanul­mányaikat a felsőfokú munkaügyi, társadalom­biztosítási, az üdülő-veze­tőképző tanfolyam hall­gatói és a népművelés­pedagógia, könyvtár-pe­dagógiai szakos főiskolá­sok is. A SZOT Központi Iskolán és a Munkavé­delmi Továbbképző Inté­zetben az idén közel 2000 hallgató gyarapítja elmé­leti, politikai, szakmai és szakszervezeti ismereteit. Ünnepélyes főpapi mise a Bazilikában I. János Pál pápa tisz­teletére. vasárnap, a bu­dapesti Szent István-ba­zilikában dr. Lékai Lász­ló bíboros, esztergomi érsek főpapi misét tar­tott. Az ünnepélyes ese­ményen a magyar kor­mány képviseletében dr. Márkája Imre igazság­­ügy-miniszter, Garai Ró­bert­­külügyminiszter-he­lyettes, és Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese vett részt. Jelen volt a diplomáciai testület több képviselője. (MTI) Tanévnyitók Hétfőn megnyitották a Budapesti Műszaki Egye­tem 1978—79-es tanévét. A­z ünnepségen részt vett Polinszky Károly ok­tatási és Soltész István kohó- és gépipari minisz­ter Hétfőn még több felsőok­tatási intézményünk — a pécsi tudományegyetem, a Szegedi Orvostud­omá­­nyi Egyetem, a Szegedi és a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola, valamint az Esztergomi Tanítókép­ző Főiskola — tartotta meg tanévnyitó ünnepsé­gét. NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ ELŐTT A BIRÓ A bíró, H. C. Bränner kamaradrámájának cím­szereplője nem jelenik meg a színen, haldoklik. A darab cselekménye úgyszintén. A dán író művének tévéváltozata teljesen érdektelen, tö­mény, helyesebben ter­jengős unalom, hetven percben. A drámai alaphelyzet sem éppen vadonatúj. Az utolsó óráit élő családfő gyermekei sok év után találkoznak a szülői ház­ban. A halál árnyékában felidéződnek a régi konf­liktusok, sérelmek, indu­latok, megmutatkoznak az apa bénító tekintélyé­nek, rideg szigorának je­gyei a testvérek eltérő jellemén, életútján. Az önmagukat és egymást gyötrő mély lélektani vájkálások azonban se­hova sem vezetnek. Drá­mai történet jóformán nincs, és az Ibsen szín­padára emlékeztető bo­­rongós atmoszféráról vé­gül is kiderül, hogy lég­üres tér. Téves választás volt ezt a darabot „felfedezni’’, le­­fordíttatni, képernyőre alkalmazni, fárasztóan semmitmondó. S ezen nem sokat segíthetett Horváth Tibor korrekt rendezése, sem pedig Tordy Géza. Halász Judit és Sörös Sándor valóban jó, a szerepadta lehető­ségeket magasan felül­múló alakítása. MANILAKÖTÉS ÉS EGYEBEK A külföldi televíziók gyakran vendégszerepel­nek képernyőinken, de a műsorösszeállítások csak ritkán tükrözik a nem­zeti karaktert. A Finn Televízió estje e tekin­tetben nem maradt adó­sunk. Olyan műsorkósto­lót kaptunk Helsinkiből, amely valószínűleg nem mindenki kedvére való, de eredeti ízekkel szol­gált. Elsősorban a Manila­­kötél című tévéjáték és a műsorzáró „szaunatörté­neti” kisfilm sajátos mű­faja, groteszk ábrázolás­­módja volt meglepő, kü­lönös. Humort importálni mindig kockázatos; má­son nevet a francia, a német, a finn, más ízlés­normák talaján terem a pesti vicc, mint a londo­ni. Veli-Matti Saikkonen: Manilakötél című tévé­­filmjét hazájában állami díjjal tüntették ki. Joose, a derék katona történeté­ben számunkra szokatlan módon ötvöződött a fű­szeres anekdoták humora a kesernyés tragikomi­­kummal, a drámai és bo­­hózati elemekkel. A Gőzt! című furán mulatságos dokumentumfilmből nem­csak az derült ki, hogy eddig „gőzünk” se volt a szauna igazi jelentősé­géről a finnek életében, hanem az is, hogy északi nyelvrokonaink szemében sem az egy művön belüli stílusváltás, (nálunk stí­lustörés), sem a ruhátlan­­ság nem számít illetlen­nek. AZ ELEFÁNT Szálkai Sándor szatiri­kus filmjei és „elképzel­hetetlen tévériportjai” többnyire nagyon is el­képzelhető esetek, jelen­ségek görbe tükrei. Ilyen Az elefánt című komédia is. A témáról vitaműsort is készíthettek volna „A vezetők és beosztottak vi­szonya, avagy a munka­helyi emberi kapcsola­tok” címmel. De ki­­ nézi meg az unalmasnak ígér­kező kerekasztal-műsort, és ki nem nézi meg a vasárnap esti vígjátékot? Szálkai szatírájából nem lóg ki a tanulság lólába vagyis elefánttalpa, még­is elhinti egy-két gondo­lat magvát. — Nem is állatkertről szól ez a film — mondta Az elefánt júniusi, veszp­rémi ősbemutatójának vitáján egy fiatal agronó­­mus. — Gyárban is ját­szódhatna, vagy bármi­lyen munkahelyen, ahol a fejesek csak a pozíció­jukkal, a karrierjükkel törődnek, az emberekkel nem. Egy másik hozzá­szóló szenvedélyesen bi­zonygatta, hogy Molnár bácsinak igenis elefántot kellett csinálnia a veze­tők szerint bolhányi sé­relméből. Mert bizony megesik, hogy a csendes, jó dolgozóra csak akkor figyelnek, ha feltűnést kelt, az asztalra csap. Molnár bácsi furfangos bosszúja nemcsak az igazgató és nemcsak egy létező jelenség elevenébe vágott, hanem — egy-két felesleges jelenettől elte­kintve — szórakoztató is volt. A vágóollónak akadt volna dolga például a film középtáján is, ahol az elefántházi „úri muri” leültette a pergő cselek­ményt. A jó szereplőgár­da, élén Páger Antallal és Őze Lajossal, sok mulat­ságos percet szerzett. A NYAKLÁNC Meglepetést, szórakoz­tató fejtörőt ígért A nyaklánc című krimijá­­ték, a műsorlap szerint „elsősorban azoknak ... akik az ötletet nem is­merik.” Csakhogy ezt az ötletet nagyon sokan is­merhették, nem a nem­zetközi bűnügyi gyűjte­ményekből, nem is könyvből, hanem a kép­ernyőről. Könnyed, for­dulatos, történet a nyak­lánc-ügy, de két televí­ziós feldolgozást mégsem ér meg. Igaz, az első, ke­retjáték nélküli, változa­tot jó néhány éve mutat­ták be, és nincsenek ré­gi témák, régi ötletek, csak régi tévénézők. Vajk Vera Ilis 302 UH II — Belgrádban befejezte munkáját a 8. nemzetközi szlavista kongresszus, amelyen a világ különbö­ző országaiból több ezer tudós és más szakember vett részt. A kongresszu­son megkülönböztetett fi­gyelemmel foglalkoztak a 150 éve született Lev Tolsztoj munkásságával. A szlavisták nemzetközi bizottságának döntése ér­telmében­ a 9. szlavista kongresszust 1982-ban Ki­­jevben fogják megtartani. — Hétfőn a Szovjet­unióba utazott az Állami Bábszínház 26 tagú együt­tese.­­ — Pólyák Ferenc mat­­kópusztai fafaragó Bócsai lány című szobrával aján­dékozták meg a lengyel­­országi Tarnow testvér­­város küldöttségét, amely a múlt héten több napon át Kiskőrössel és a já­rással ismerkedett. A­4 kópházi délszláv nemzetiségi néptáncegyütt 70 eu­­­­in­ tes egynapos ausztriai vendégszereplésre utazott, vasárnap a Burgenlandi Morvátok Kulturális Egye­sületének meghívására. A kópháziak Klingenbach­­ban néptáncbemutatón léptek fel délszláv táncok­kal és népi játékokkal. SZÍNHÁZI műsor­o­k Vígszínház: Bűn és bűn­­hődés (7) Vidám Színpad: Kölcsönlakás (7) Bábszín­ház: Jókai tér: Furfango­sok (de. 10). A Th­ália­ Színház szep­tember 22-én Longfellow HI A W­ATA című művé­vel kezdi meg idei évad­ját. Az előadásokra je­gyek szeptember 15-től — naponta déli 13—19 óra között — válthatók a jegy­pénztárnál (Nagymező u. 22 241, telefon: 124—230, 310—500). ­­ 5 Zrinyi-emlékünn­epség Sziget­váron Szigetváron emlékün­­nepséget tartottak vasár­nap az 1566-os hősi vár­védelem évfordulója al­kalmából. Zrínyi zászló­tartójának, Juranics Lő­rincnek egy kései leszár­mazottja még 1833-ban alapítványt tett a vár­védők emlékére, s azóta minden évben — az idén már 145. alkalommal — a hősök tiszteletének szentelik Zrínyi Miklós és bajtársai kirohanásá­nak napját. A történelmi múltú vá­ros egész napos ese­ménysorozattal adózott az évfordulónak. A bel­ső várban, ahonnan Zrí­nyi és harcosai az utol­só órában kitörtek a túl­erőben levő ellenségre, katonai tiszteletadás mel­lett emlékeztek meg a hősökről, és megkoszo­rúzták a hadvezér lovas szobrát. Az évforduló al­kalmából koszorút he­lyeztek el a város főte­rén álló híres bronz oroszlán talapzatán is. A Zrínyi és vitézeinek bá­torságát szimbolizáló szo­bor most százéves: ez volt a szigetvári hősök­nek szentelt első emlék­mű hazánkban. A TIT szemezésében tudomá­nyos emlékülést tartottak a városi-járási könyvtár­ban, amelyen a történé­szek a múlt-jelen-jövő egységének a szocialista gondolkodásban betöltött szerepét vitatták meg. A tanácskozáshoz kapcsoló­dóan kiállítás nyílt A történelmi múlt szemlé­lete a magyar irodalom­bom címmel. (MTI) Színdara­bok,­s­yerm­ekeknek .­ Lesz már gyermek- és ifjúsági színpadi mű — legalábbis ezzel biztat a Magyar Írók Szövetsége és a Színházművészeti Szövetség" ez év nyarán meghirdetett pályázata, amelyre 140 alkotó jelent­kezett. Az előzsűri a pá­lyázatok zömét elfogadta, s csaknem 100 írót bízott meg gyermek- és ifjúsági színpadi művek megírásá­val. A színházak várják eze­ket a műveket, mert ke­vés az ifjúságnak írt színpadi alkotás, olyan­­­nyira, hogy az utóbbi években gyakran regénye­ket adaptáltak színpadra. Már a következő esztend,­dőben a gyermekek nem­zetközi évében — minél több művet szeretnének megszólaltatni Somogy megyében például azt tervezik, hogy a pályázat­­ra készülő legsikeresebb darabokat 1979 őszén gyermek- és ifjúsági programsorozatban mu­tatják be. Ez alkalommal tapasztalatcserére hívják a baráti országok gyer­mek- és ifjúsági színhá­zainak képviselőit. ___ Gyermekoperák és gyer­mekkórusművek is ké­szülnek, előreláthatólag a következő év második fe­lére. Az alkotók — neves zeneszerzők — a Zenemű­vészeti Szövetség felké­résére láttak munkához. (MTI) Tízen nyertek díjat a nemzetközi kisplasztikai kiállításon Hétfőn a Műcsarnok­ban Boros Sándor kultu­rális miniszterhelyettes ünnepélyesen átadta a IV. Budapesti Nemzetkö­zi Kisplasztikai Kiállítás díjait. A tárlaton 28 ország csaknem száz alkotójá­­nak 450 művét mutatják be, s a nemzetközi zsűri döntése alapján tíz mű­vész kapott díjat: Bogo­mil Zsivkov (Bulgária), Georges Jeand­os (Fran­ciaország), Giorgos Niko­la­idis (Görögország), Adolf Ryszka (Lengyelor­szág), Vigh Tamás (Ma­gyarország), Vincenzo Caetaniello (Olaszország), Neculai Paduraru (Romá­nia), Martin Chim­ino (Spa­nyolország), Fred Perrin (Svájc), és Lazar Gadajev (Szovjetunió). A fővárosi tanács kü­­löndíját a legeredmén­ye­­sebb magyar résztvevő, Deim Pál nyerte el. Dalszínházaink ..áj főzeneigazgatója: Téren esik János Szeptember 19-én kez­dődik az Operaház 95. év­adja a három Bartók szín­padi művel, 20-án a Bánk bán lesz az első idei elő­adás az Erkel Színház­ban. Az Operaház évad­nyitó előadásának első karmestere Ferencsik Já­nos lesz. (A kékszakállú herceg várát vezényli.) Személyével kapcsolatban az évad legfőbb érdekes­sége: Ferencsik János is­mét betölti a főzeneigaz­gatói tisztet. Ösztöndíjasból magán­­énekes lett Pit­ti Katalin, Jász Klári és Kovács Pál Debrecenből az Opera­házhoz szerződött Mészöly Katalin és Horváth Bálint, fél­állásban Gregor Jó­zsef, a Szegedi Nemzeti Színház tagja. A főiskolá­­ról most kikerültek ker­ül ■az Operaház ösztöndíjasa Gulyás Dénes, Kukély Júlia, Maria Teresa Eri­ke és Takács Tamara Új címzetes magántáncos ifi- Harangozó Gyula. Októberben vendégünk lesz Günter Neumann, a berlini Komische Oper tenoristá­ia (4-én a Bo­héméletben, 8-án a Car­­menben) és Ludmila Dvoraková, aki 26 án Brünnhilde lesz a Wal­­kürben. Október 20-án és 22-én lesz Balassa Sandor: .4’­ajtón kívül című operá­já­nak ősbemutatója két sze­reposztásban. Az Erkel Színházban lép fel október 12—13—14 — 15-én és 23-án a Szov­jetunió Állami Népi Tánc­­együttese, ismertebb ne­vén a Mojszejev együttes. ÚJ KIÁLLÍTÁSOK Szegeden, a Móra Fe­renc Múzeum kupola­csarnokában, emlékkiál­lítás nyílt Szőri József festőművész születésének 100. évfordulója alkal­mából. A kiváló festő, akit Juhász Gyula is nagyra becsült, főként a Szeged környéki tájak ábrázolásával szerzett magának hírnevet. Mattioni Eszter, a hí­­mes kő világszerte elis­mert mestere, szülőváro­sában, Szekszárdon mu­tatkozik be gyűjteményes tárlatával. A Babits Mi­hály Művelődési Házban megnyílt kiállításon Po­gány Ö. Gábor, a Nem­zeti Galéria főigazgatója méltatta a művésznő kö­zel fél évszázados mű­vészi pályáját. A megalapításának 600. évfordulóját ünneplő Me­zőtúr kiállítási csarnoká­ban vasárnap nyitották meg a városból elszár­mazott képzőművészek jubileumi kiállítását. A kiállító képző- és ipar­művészek több alkotásu­kat a város szervezendő képzőművészeti gyűjte­ményének ajánlották fel.

Next