Népszava, 1978. október (106. évfolyam, 232-257. sz.)

1978-10-19 / 247. szám

10 V­igyázat, csalnak! „A csalás, kérem szépen, műt­eszet. Arra születni kell. Nem lehet egy napon emlegetni bennünket pél­dául a tolvajokkal, betö­rőkkel, vagy az egyéb erőszakoskodókkal...” — Lényegét tekintve ezekkel kezdte vallomását az a jól fésült öregúr, aki már igen sokszor megfordult a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, dr. Rátkai Ilo­na bírónő büntetőtanácsa előtt. — Tehát ez a vádlott „profi", járatos a csalás pszichológiájában is? — Valóban. Ugyanis előttünk részletesen be­mutatta e bűncselekmény­fajta elkövetőinek fegy­vertárát is — emlékezett vissza a vádlott kihallga­tására a bírónő.­­ Tehát szerinte mindenekelőtt igen fontos a jó fellépés, a megnyerő külső, a szo­lid, de divatos öltözet. Meg kell nyerni a kisze­melt ,,balek” bizalmát.. Ehhez társasági embernek kell lenni. Nagyon érde­kes, hogy a vádlott, ami­kor „szakmájának” finom­ságairól beszélt, külön hangsúlyozta: a pénzzel tudni kell bánni. Például nem szabad nagy borra­valókat adni, mert akkor könnyelműnek tartják, de nem szabad filléreskedni sem. Az öreg csaló külön hangsúlyozta, hogy ha eredményt akart elérni, soha sem kért, mindig úgy vezette a társalgást, hogy az illető ajánlja fel az összeget, ami magától értetődően nem lehet né­hány száz forint, mert az nem elegáns, szegényes, 20, 30, 50 ezer forint az, amit tapasztalatai alapján „szívesen” adnak az em­berek. A * szí» Kim« specialistája — A csalók gyakran specializálják magukat? — Igen, ebben az eset­ben az öregúr aranyban „utazott". Eredeti szakmá­ja aranyműves, állítólag értett is hozzá, csak vala­mi miatt lezüllött, de a jó fellépése megmaradt. Te­hát ő is, mint általában a csalók az emberi hiszé­kenységre, sőt, a kapzsi­ságra alapozott, nem is eredménytelenül. Előre ki­dolgozott taktika alapján hálózta be az embereket. •Rézrudakat készített, va­lamennyit szépen kipolí­rozta, tehát nemesfém be­nyomását keltették. Előre kiszemelt jó pénzű áldoza­tainak azt a mesét adta elő, hogy aranyműves kis­iparos, és fél az értékeket az üzletben tartani, meg­kérte őket, hogy helyez­zék el a lakásukon, ő meg­bízik bennük, ott bizton­ságban lesznek az aranyai.­­ Amikor már néhány napja, esetleg hete, az ügy későbbi sértettjeinél pihentek a rézrudak, kö­vetkezett a nagyjelenet. Elmondta, hogy a „társa” fel akarja számolni az üz­letét, mert külföldre tele­pül,­­ attól tart, hogy a „társ” áron alul kényte­len eladni az aranyakat, ezért, ha lenne pénze, megvenné, mert így nyer­hetne az­ üzleten. — Kitűnően számolt az öreg csaló. Hamarosan több százezer forintot­­sze­dett össze, akadt olyan üzletfele, aki egyedül 06 ezer forintot adott át el­ismervény vagy akár csak egy tanú nélkül. Arra szá­mított, hogy nála az arany, nem veszíthet... A gálán„ udvari» — Hogyan bukott le? — Az egyik hiszékeny üzletfele addig simogatta az aranynak hitt rudat, amíg az, legnagyobb bána­tára, megfeketedett. A többszörösen visszaeső csalót végül is ötévi fegy­házbüntetésre ítéltük. — A hiszékenység vám­­szedőinek feltehetően gaz­dag a repertoárjuk. — Elképesztő, hogy ezek az emberek mi mindent ki nem találnak. Nemré­giben elénk került két fér­fi, akik a pályaudvarokra specializálták magukat. A fővárosba érkezők közül azokat szólították meg, akikről látszott, hogy já­ratlanok a nagyvárosban. Olyan ügyesen beszélget­tek az idős emberekkel, hogy akaratlanul is el­mondtak életükről, falu­jukról olyan eseményeket, melyeket aztán a két csa­ló már a következő per­cekben arra használt fel, hogy az „elfelejtett jó is­merős” benyomását kelt­se. Így történt egy vidéki nyugdíjas vasutas esetében is, akit azért, bízott meg a lánya budapesti vásárlás­sal, mert ő ingyen utazhat a vonaton, megtakarítják az útiköltséget. A két szél­hámos meghívta az öre­get egy pohár italra, s köz­ben egyikük a követ­kezőkkel állt elő: — Drága Józsi bátyám, hát nem ismer meg? Én vagyok a szomszédok ve­­je... — Maga, az kedvesem? Hogyan ? Hát nem disszi­dált? — kérdezte vissza meglepetten az öreg. — Igen, de már vissza­jöttem. — Mégsem ismerem meg, hiszen az olyan vi­lágos forma ember volt — akadékoskodott tovább. — Jaj, Józsi bá’, hát Afrikában voltam és ott lebarnultam. — Az már más — nyu­godott meg az öreg. El­mondta, hogy vásárolni akar. A „szomszéd veje” felajánlotta a segítségét, elkérte a pénzt és az­ első átjáróházban a két csaló magára hagyta az öreget. Így aztán eléggé sokba ke­rült neki az ingyenes uta­zás. — A hiszékenyek köré­ben, milyen helyet foglal­nak el a vők? — Vezetnek. Különösen az egyedül élő, társra váró lányok, asszonyok. Volt egy 60 év körüli, termé­szetesen többszörösen büntetett előéletű vádlot­tunk, aki annak ellenére, hogy még csak nem is volt „jól konzervált”, hihetet­len sikereket ért el. Hosz­­szú távon dolgozott, több hónapi udvarlás után ju­tott el a lényegig, ami ebben az esetben a pénzt, ékszereket és egyéb érté­keket jelenti. Egy időben nyolc—tíz partnerrel, fő­leg vidékiekkel, is tartot­­­­ta a kapcsolatot. Rendkí­vül tisztelettudóan visel­­­­kedett, nem feledkezett el­­ a névnapról, születésnap­ról, virággal jelent meg a randevún és kijelentette, hogy az esküvőig még az ara kezét sem érinti meg. Egyik lebukása után elké­pesztő eredmény jött ki: 23 nőt, összesen egymillió forinttal károsított meg. Hivatkozással ..valakire*' — Volt egy panaszo­sunk. 60 év körüli elvált asszony, aki semmiképpen nem akarta megérteni a korát. Úgy öltözködött és viselkedett, mint egy tinédzser. Anyagilag na­gyon­ jól állt, rendsze­resen látogatta a lo­kálokat, míg végül egyik nyári éjszaka az utcán megismerkedett egy több­szörösen büntetett 30 év körüli férfival. A nőt már alaposan ,,megkopasztot­­ta” a csaló, amikor át­adott a férfinak egy 20 ezer forintról szóló taka­rékbetétkönyvet, hogy váltsa ki, és töltsön vele néhány kellemes napot a Duna-kanyarban. A sze­relmes nő előre is utazott, de hiába várt, mert se pénz, se lovag.­­ A csalók és egyéb ügyeskedők sorra-rendre kihasználják, hogy olykor aki soron kívül valamit el akar érni, annak egy-két „nagy nevet” kell csupán megemlítenie, s minden sikerülhet. Legritkább, hogy ellenőriznék. Ilyen módszerrel került egy nyolc általánost végzett fiatalember az egyik jó­nevű szövetkezetnél je­lentős beosztásba. Még az OTP-től is soron kívül — hamis címre — kétszer 20 ezer forint kölcsönt kért,­­ és kapott, kezesek nélkül, sőt, a pénzt az általa meg­jelölt helyre taxival vitték utána az OTP-fiókból. És hogy nem kapott soron kí­vül egy luxuslakást, az csak a véletlenen mú­lott ... Még hosszan lehetne so­rolni a fondorlattal elkö­vetett bűncselekményeket. A múlt évben csalás bűn­tettéért 1423, és csalás vétségért 2000 esetben in­dult eljárás az ország kü­lönböző bíróságainál. Ezek a számok lényegesen csök­kenhetnének, ha tényleg ismernénk azt, akinek né­hány tízezer forintot oda­adunk! Schmidt Attila A Munka októberi száma Tervszerűség és minő­ség a művelődésben cím­mel Simó Tibor a célra­törőbb politikai, szakmai és kulturális nevelőmun­kára hívja fel a szakszer­vezeti alapszervezetek fi­gyelmét, a Munka októ­beri számában. Az őszi időszak jó arra — húzza alá —, hogy a vállalati művelődési­­bizottságok kedvcsináló módon adja­nak hírt a továbbképzés és a közművelődés prog­ramjairól. Hámori Antal az V. ötéves tervidőszak első két esztendejének béradatait elemzi. A vál­lalatok bérhelyzetére az a jellemző, hogy csökkent a keresetek növekedésének szóródása, a nagyvállala­tok és a kiemelt üzemek dolgozóinak bérnövekedési üteme pedig az átlagosnál kedvezőbb volt. Dajka Ferenc az újítá­sokról szóló határozat végrehajtását vizsgálva, figyelmeztet, hogy az újí­tások széles körű kiter­jesztésére és alkalmazásá­ra a vállalatok legtöbbje nem fordít kellő figyel­met. Többnyire a gyár­egységek között sem szer­vezett az ésszerű ötletek átadása. Kívánnivalót hagy az eredményes újí­tók erkölcsi elismerése is. Beszélgetést olvashatunk Teklesz Jánossal, a KGM osztályvezetőjével az ága­zat munkavédelmi hely­zetéről, és arról, hogy mit tesznek az állami és gaz­dasági vezetők a dolgozók biztonságának javításáért. A Munkajog a gyakor­lathoz rovat a munkás­­szállások fejlesztési prob­lémáival, a tanulmányi szerződésből eredő mun­kaügyi viták tanulságaival és a Munka Törvény­­könyvének a balesetek, il­letve a foglalkozási beteg­ségek megelőzésével kap­csolatos módosításait ma­gyarázza. (V.) Előre gyártott óvodák Százszemélyes óvoda építését kezdte meg a Dél­­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat Újsze­geden. Az épület falainak összeszereléséhez alig két hét elegendő. Ezután a Csongrád megyei — első­sorban a szegedi — új la­kónegyedekben szinte a lakásokkal együtt épülnek majd fel az óvodák és a bölcsődék. Megoldották ugyanis hogy a házgyári elemekből is épülhessenek gyermekintézmények. A program szerint a terv­időszak végéig több mint ezer óvodai s több mint háromszáz bölcsődei hely létesülhet ily módon. í NÉPSZAVA FELHÍVÁS Értesítjük T. ügyfeleinket, hogy az ÉRDÉRT V. 6. SZ. TELEPE 108* Budapest, Asztalos Sándor utca 7. 19*8. NOVEMBER 1-TŐL ÁRUKÉSZLETEIT LELTÁROZZA, ezért az árukiszállítás 1978. november 1-től­ 15-ig szünetel. A BUDAPESTI TEJIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES gyakorlattal rendelkező JELENTKEZÉS: Budafoki üzem, Budapest, XXII., Nagytétényi út 9—15 Telefon: 264—867 Keletpesti üzem, Budapest, X. Keresztúri út 210 Telefon: 485—150/ 224-es mellék OKTÓBER 20-TÓL ISMÉT ÁRUSÍT a AH.. Alkata* 11. II. szám alatti HÓFEHÉRKE­­n VER­MEKHUHÁ­Z­AT­I HOLT BABAKELENGYE, IMPORT TIPEGŐK, TÉLIESÍTETT BÉBI ÖLTÖNYÖK, MINTÁS PAMUT FE­HÉRNEMŰ­­GARNITÚRÁK, IMPORT PÓLÓK és SZÍNES MOHER SAPKÁK GAZDAG VÁLASZTÉKÁVAL VÁRJÁK A VÁSÁRLÓKAT. Felvételre keresünk: R autószerelő, Ifi karosszéria­­lakatos, |3 autóvillamossági szerelő, N­ esztergályos, W targoncaszerelő,­­S tmk-lakatos szak- és betanított munkásokat, H portást, H férfi műhely­­segédmunkást. Jelentkezés: Belker. Szállítási Vállalat 5. üe. Munkaügyi osztály, Budapest XIV., Ilka utca 25—27. AZ AFIT I. SZÁMÚ AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT felvételre keres: alvázkovácsokat, rugókovácsokat, esztergályosokat, raktárosokat JELENTKEZNI 1553 Budapest, XIII., Váci út 45­1 eleinti • 290-274 197­8. október 19 VÁLLALAT ÉPÍTÉS-SZERELÉSI ÜZEM FELVÉTELRE KERES ÜVEGES ÉPÍTÉSVEZETŐT — legalább technikusi oklevél szükséges. JELENTKEZÉS az üzem személyzeti osztályán részletes önéletrajzzal. CÍM: Budapest XIII., Teve utca 12—16. TELEFON: 197—708. F­E­L­V­ESZ­ÍJ­N­K vegyésztechnikusokat, GYÓGYSZERGYÁRTÓ SZAKMUNKÁSOKAT, betanított és segédmunkásokat, lakatos és villanyszerelő szakmunkásokat, valamint tiszta munkára NŐKET! JELENTKEZÉS: KŐBÁNYAI GYÓGYSZERÁRUGYÁR munkaügyi osztály, Budapest X., Gyömrői út 19-21 TELEFON: 572-693

Next