Népszava, 1978. október (106. évfolyam, 232-257. sz.)

1978-10-20 / 248. szám

197­8. október 2­0. MSZMP-küldöttség utazott . A Német Kommunista Párt kongresszusára Csütörtökön az NSZK- részt vegyen a párt októ­ba utazott az MSZMP hér 20-án, Mannnheimben küldöttsége. Fock Jenő­ kezdődő kongresszusán. nek, a Politikai Bizottság A delegáció tagja Horn tagjának vezetésével. Gyula, a KB külügyi hagy a Német Kommu- osztályának helyettes ve­­rista Párt meghívására tetője. Aczél György és Óvári Miklós fogadta a szocialista országok felsőoktatási minisztereit Véget ért a konferencia Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politi­kai Bizottság tagjai csü­törtökön a Parlament Go­belin-termében fogadták a szocialista országok fel­sőoktatási minisztereinek tanácskozásán részt vevő küldöttségek vezetőit. A találkozón részt vett Kor­­nidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője, Polinszky Károly oktatási miniszter és Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter. A szí­vélyes, baráti légkörű megbeszélésen egyebek között áttekintették a ta­nácskozás eredményeit, a szocialista országok felső­­oktatásának időszerű kér­déseit, és az együttműkö­dés további lehetőségeit. * Az egyetemi-főiskolai hallgatók eddiginél jobb felkészítése a tudományos és oktató munkára fontos feltétele a műszaki-tudo­mányos forradalom előre­­lendítésének. Ezért — mint a szocialista orszá­gok felsőoktatási minisz­tereinek csütörtökön, Ba­­latonaligán befejeződött XI. konferenciáján han­goztatták — e tekintetben is tovább kell fejleszteni a baráti országok együtt­működését. A konferencián részt vevő mintegy 70 delegátus és szakértő hat témát vit­­tatott meg részletesen. Va­lamennyi közül a legna­gyobb érdeklődést A tudo­mányos és oktató káderek képzésének problémái és útjai a felsőoktatási intéz­ményekben címmel napi­rendre került téma kel­tette. A soron következő, XII. felsőoktatási miniszteri konferencia megrendezé­sét az illetékes bolgár mi­nisztérium vállalta, 1980- ban tartják meg. A konferencia Polinsz­ky Károly oktatási mi­niszter zárszavával fejező­dött be. A külföldi dele­gációk tagjai pénteken több magyar felsőoktatási intézmény tevékenységét tanulmányozzák. A Munkásőrség sajtótájékoztatója Debrecenben Munkásőreink sikere­sen teljesítik a harci ki­képzési­­programban meg­határozott célkitűzéseket, tovább szilárdult a pa­rancsnokok vezetési és harcvezetési készsége, a mindennapi munkában is példamutató a munkás­őrök helytállása. Erről és az 1979. évi tervekről ad­tak számot a munkásőr­ség országos és Hajdú- Bihar megyei sajtóérte­kezletén, amelyen részt vett Magyar József, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság titkára is. Barta Gyula, a mun­kásőrség országos pa­rancsnokságának helyet­tese­ elmondotta: meg­kezdték az 1978-as esz­tendő mérlegének az ösz­­szeállítását. Egyértelmű­en megállapítható: ebben az esztendőben a kikép­zési és szolgálati munka tartalmasabb és hatéko­nyabb, kevesebb igény­­bevétel mellett, javuló színvonalon valósulnak meg a célkitűzések. Kruppa Károly, a mun­kásőrség Hajdú-Bihar megyei parancsnoka, a megyében végzett ered­ményes és tervszerű ki­képzésről, a munkásőrök helytállásáról adott szá­mot. jesztette a Parlamentben javaslatát: az ország kös­sön azonnal különbékét, nyilvánítsa ki a teljes függetlenségét, a dicste­len háborús kormány pe­dig mondjon le, s adja át a helyét olyan poli­tikusoknak, akik nem kompromittálták magu­kat, akikben megbízhat a nép. Wekerle nyomban vá­laszolt : a kormány nem hagyja el a helyét, nem hajlandó a különbékére, s kitart a németekkel va­ló szövetség mellett. A miniszterelnök kon­zervatív többsége aznap még magabiztos fölény­nyel szavazta le Károlyi indítványát. De már másnap este Wekerle falfehéren, halálsápadtan állt fel a helyéről ugyan­abban a teremben, hogy bejelentse lemondását. A hangja olyan halk volt, hogy alig lehetett halla­ni ... Mert már egyáltalán nem a parlamenti esemé­nyek határozták meg a dolgok menetét. Mert az igazi eseményeknek már régóta nem a Parlament volt a színhelye. Hanem az utca. A világháború vad fegyverdörejében volt egy ágyúlövés, amelynek a hangja messzebbre ju­tott minden egyéb fegy­verénél, s amelynek el­­dördülése után új hely­zet teremtődött az egész földkerekségen. A cirká­ló, amelynek ágyújából azt a lövést 1917 novem­berében leadták, ma is ott ring, ahol akkor, a Néván. Nevét az egész világ ismeri: Aurora. A Téli Palota ostromá­ra jelt adó ágyútűz után már Magyarországon sem volt céltalan, kilátásta­lan a nép nőttön növek­vő elkeseredése. Irányt adott neki az orosz for­radalom programja. 1­9­17 november 25-én k­ett. a városligeti Iparcsarnok előtt Buda­pest százezer munkása nagygyűlésen köszöntötte orosz munkástestvéreinek történelmi tettét,, a pro­letárforradalmat. A gyűlés szónoka, a néptribün munkásvezér, Bokányi Dezső, betegen állt ki a hatalmas tömeg elé beszélni, de szavai így is egykettőre felfor­­rósították a hűvös őszi hangulatot: „Kezünket nyújtjuk az orosz elvtár­sak felé, és melegen meg­rázzuk az ő kezüket, mert visszaadták az em­beriségnek a szocializ­musba vetett hitet, bizo­dalmat és reményt.” S tízezrek zúgták vele, hogy mi is kövessük az orosz példát, alakuljanak nálunk is munkás- és katonatanácsok. Még akkor, 1917 de­cemberében, egymást ér­ték a forradalmi szelle­mű munkásgyűlések, til­takozósztrájkok a hábo­rú, a kizsákmányolás el­len. Januárban már ál­talános politikai sztrájk­kal felelt az ország mun­kássága a német impe­rialista törekvésekre, a breszt-litovszki béketár­­gyalások elhúzására. A nyár pedig, ahogy Juhász Gyula írta, vihart aratva zendült, fellángol­ni készült az addig né­ma, lomha táj. Június­ban már csendőrsortűz dördült a MÁV Gépgyár sztrájkoló munkásaira, akik közül négyen meg­haltak, húszan pedig sú­lyosan megsebesültek. Válaszul erre a gaztett­re félmillió dolgozó kez­dett több napos tiltako­zósztrájkot, szerte az or­szágban, a baloldali szo­ciáldemokrata vezetők, bizalmiak, a gyarapodó számú forradalmi szocia­listák irányításával, köz­reműködésével. Az egész nyár és ősz­elő heteiben — ahogy Ady szép szavakkal írta — ..Fél­ ország nehéz melleiből Fekete és vö­rös bosszúk hörögnek készült a harag vetése. Az akkori forradalom­mal viselő­ napok légkö­rében a Szociáldemokra­ta Párt addigi taktikázó, megalkuvó politikájához képest új hangot jelen­tett a párt október 8-án megjelent kiáltványa, amelyben az MSZDP tá­vozásra szólította fel a kormányt, s arra hívta fel az ország demokra­tikus erőit, hogy tömö­rüljenek a független, az „osztályok és nemzetek teljes jogegyenlősége el­vein” felépülő új Ma­gyarország megteremté­sére. De akkor már nem a szociáldemokrata kiált­vány fő címzettje, a de­mokratikus polgárság magatartása szabta meg a helyzet alakulását, ha­nem a tömegek fellépése. Szinte minden oldalról lazultak, recsegtek-ropog­­tak akkor már a dualis­ta hatalom eresztékei. A fronthelyzet — a német vonalak áttörése — nyil­vánvalóvá, megmásítha­­tatlanná tette a háború elvesztését. A frontról tö­megesen szöktek meg a katonák. A hadviselésben eddig szövetséges kisebb országok egymás után léptek ki a háborúból. A monarchia nemzetiségei­nek lázongása, az önálló nemzeti lét követelése egyre erőteljesebb, fe­nyegetőbb lett. Károly király "fgbek'-,­sem­eteket tett arra, hogy kifogja a szelet a nem­zetiségi mozgalmak fe­szülő vitorlájából, s meg­mentse trónját. Október 16-i manifesztumában szövetséges állammá nyil­vánította Ausztriát, amelyben „minden nép­törzs saját külön állam­­közösséget alkot települé­si területén”. Mindez azonban Ma­gyarországot, „a magyar szentkorona országainak integritását”, az ország területi egységét, az ide­láncolt nemzetiségek sor­sát nem érintette, mert Wekerle előzőleg meg­zsarolta a királyt: ha Magyarországot is bevon­ják a föderatív átalakí­tásba, akkor leállítja az Ausztriába induló élel­miszer-szállításokat. Ausztria számára pedig létkérdés volt a magyar élelmiszer. De a nemzetiségek már ügyet sem vetettek ar­ra, hogy mit akar We­kerle. Október 23-án reggel Fiuméban fellá­zadt a 79-es gyalogezred vagy négyezer főnyi hor­­vát legénysége. Lefegy­verezték a laktanya hon­védségét, a törvényszék épületéből kiszabadították a politikai foglyokat, ut­cai harcban­­ legyőzték a rendőrséget, megszállták a vasúti pályaudvart, s felszedték a Fiuméból el­vezető vasúti síneket. Zágrábban ötvenezren türítettek. Az orosz for­radalmat éltették, esküt tettek, hogy idegenekért többé egyetlen csepp vért sem hullatnak, s ki­kiáltották a szabad dél­szláv köztársaságot. A kertekben duzzadtan bimbóztak, szirmaikat bontották az őszirózsák. Szathmári Gábor Benke Valéria látogatása a főváros VI. kerületében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő­­bizottságának elnöke, csütörtökön a főváros VI. kerületében tett lá­togatást. Részt vett a lá­togatáson Király András­­né, a budapesti pártbi­zottság titkára. A vendéget a kerületi pártszékházban Móró István első titkár és Fü­redi László tanácselnök fogadta. A Politikai Bi­zottság tagja tájékozódott a több mint 80 ezer la­kosú városrész életének, munkájának sajátos vo­násairól. Ezután a kerü­leti pártbizottságon talál­kozott a termelőeszköz­kereskedelmi vállalatok — a többi között az Ag­­rotröszt, az Autóker és a Migért — igazgatóival és párttitkáraival, s eszme­cserét folytatott a válla­latok működéséről, ta­pasztalatairól. Végül a MEDOSZ szék­­­házában, a kerületi párt­­aktivistáknak, Benke Va­léria előadást tartott a nemzetközi kommunista mozgalom egyes ideoló­giai kérdéseiről. Borbély Sándor látogatása Baranya megyében Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára két­napos látogatást tett Ba­ranya megyében. A vendéget, szerdán Pé­csett Nagy József, a me­gyei pártbizottság első titkára fogadta. Ezután Borbély Sándor találko­zott a megyei és a váro­si pártbizottság vezetőivel. A délelőtt folyamán meg­tekintette Lvov-kertváros legújabb létesítményeit. Délután a több mint húsz országba exportáló Pécsi Kesztyűgyár új, II. gyá­rával ismerkedett, majd a vállalat központjában be­szélgetést folytatott a Pé­csi Bőrgyár, a Pécsi Kesz­tyű- és Bőrdíszmű szövet­kezet párt-, és gazdasági vezetőivel, valamint szo­cialista brigádvezetőkkel. Borbély Sándor csütör­tökön Komlón folytatta programját. Reggel a vá­rosi pártibizottságon Gai­­lusz József első titkár fo­gadta. Ezután üzemláto­gatások következtek. Bor­bély Sándor végül szocia­lista brigádvezetőkkel ta­lálkozott a Kossuth-bánya munkás­klubjában. Debrecen díszpolgárai Ünnepi ülést tartott csütörtökön Debrecen vá­ros tanácsa a város fel­­szabadulásának 34. évfor­dulója alkalmából.­ Az ün­­nepi tanácsülésen Debre­cen díszpolgárává válasz­tották Anatolij Alek­­szandrovics Gromovot, a moszkvai Állami Csap­ágyipari Egyesülés Le­­nin-renddel kitüntetett vezérigazgatóját. A Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csának tagját. A. A Gro­­m­­ov tevékenységével eredményesen segítette a város iparosodását: ne­gyedszázaddal ezelőtt részt vett a magyar csapágy­­ipar megteremtésében, amelynek központja Deb­recen lett. Ugyancsak a város díszpolgárává választották Vadász Lász­ló nyugdíjast, a munkás­­mozgalomban hat évtize­den­­át végzett tevékeny­ségének elismeréséül. Az ünnepi tanácsülésen elő­ször adták át ,,Debrecen vá­rosért” kitüntetést. NÉPSZAVA Szovjet turnéra utazik az Operett A Szovjetunióba utazik vendégszereplésre a Fő­városi Operettszínház 170 tagja. A tíznapos turnén Fényes Szabolcs—Békeffy István: A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című musicaljét és Lehár: Ci­gányszerelem című művét mutatják be. Először ok­tóber 21. és 24. között Leningrádban a Gorkij Kultúrpalotában lépnek fel. Mindkét darabot két­szer adják elő. Október 25-én Moszkvába utazik a társulat. M­agyar-lengyel közös film Megkezdődött az Útköz­ben című magyar—lengyel koprodukciós film ma­gyarországi forgatása. Az első jelenetek Lengyelor­szágban készültek, a többi között az egykori királyok városában, Krakkóban, Légitársaságok igazgatóinak tanácskozása Csütörtökön Bu­dapes­­ten befejeződött a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a lengyel, a magyar, az NDK-beli, a román és a szovjet légiforgalmi tár­saságok repülési igazga­tóinak és főpilótáinak há­romnapos tanácskozása. A találkozón a repülés­biztonság fejlesztéséről és a repülőgépek személyze­tének továbbképzéséről tárgyaltak. Számítóközpont az olajmezőn Számítógépekkel­­ irá­nyítják és televíziós kép­ernyőkről ellenőrzik ha­marosan az olaj- és gáz­termelést a szegedi szén­­hidrogén medencében. Már felépült a számító­­központ kétemeletes épü­lete, ahol megkezdték a világszínvonalon álló munka- és üzemszervezé­si rendszer „agyközpont­jának” kialakítását, az elektronikus számítógépek és kiegészítő berendezé­seinek szerelését. A szá­mítóközpont segítségével a vezetők, a termelésirányí­tók bármikor teljes átte­kintést nyerhetnek a gáz- és olajtermelés, valamint az értékesítés helyzetéről, s szükség esetén azonnal beavatkozhatnak a ter­melés folyamatába. 9­9Öregek veszélyben A szakemberek elem­zései szerint tavaly min­den tizenegyedik közúti közlekedési baleset volt halálos kimenetelű. Az időseknél, a 60 éven fe­lülieknél, ennél sokkal rosszabb az arány. Az ő esetükben minden negye­dik gázolás, összeütközés köv­etelt emberéletet._ Évek óta foglalkoztat­ja a rendőröket, a pszi­chológusokat, a tudomá­nyos kutatókat, mivel magyarázható, hogy aránytalanul sok gyerek és idős ember áldozata a közlekedési balesetek­nek. Csütörtökön délelőtt dr. Vincze Győző, az Or­szágos Közlekedésbizton­sági Tanács titkára, rendőr ezredes, sajtótá­jékoztatón jelentette be: mától október 26-ig meg­rendezik az idősek hetét. Tudják, néhány nap nem elegendő ahhoz, hogy je­lentős változásokat érje­nek el, az akció a figye­lem felhívására való. A kérdést az OKBT napi­renden tartja, az orvo­sok, a pszichológusok vé­leményét is messzemenő­en figyelembe veszik, az elmúlt hónapokban több tudományos vizsgálatot végeztek. Egy dolog vitathatat­lan: az idős emberek lá­tása, hallása, reflexei rosszabbak, mint a fiata­loké. Nincsenek hozzá­szokva a nagy forgalom­hoz, nehezen alkalmaz­kodnak, figyelmetlenek. Az idős járművezetők csak ritkán vezetnek gyorsan, gyakrabban ka­nyarodnak szabálytala­nul, nem tartják be a követési távolságot. Kü­lönösen sok idős kerék­párost ér baleset. A fő­városban és Csongrád megyében a legrosszabb a helyzet ezen a terüle­ten. Tavaly 3561 hatvan éven felüli ember sérült meg vagy vesztette éle­tét, ez a szám az idén sem csökken. Mit lehet tenni a hely­zet javításáért? Az eddi­ginél sokkal nagyobb gondot fordítanak az idős emberek tájékozta­tására. Prospektusokat adnak ki, keresik a tá­jékoztatás új módszereit. Például a keresztrejtvé­nyeket is fel akarják használni a szabályok megismertetésére, mert a tapasztalat szerint ez a korosztály szívesen tölti idejét ilyen szórakozás­sal. A népszerű Stop so­rozat legújabb filmjei már az idősekhez szól­nak. A Hazafias Nép­front s a Magyar Vörös­­kereszt egyre több he­lyen szervez előadásokat, filmvetítéseket. Örvendetes tény, hogy az átlagos életkor jelen­tősen emelkedett, így e kérdés egyre többeket érint. A szakemberek vé­leménye szerint az eddi­ginél sokkal több figyel­met kellene fordítani az egészségügyi felvilágosí­tásra. Tragikus példák igazolják: előfordul, hogy járművezetés közben ér korosabb embereket szív­roham, vagy más ok miatt rosszullét­ a vo­lánnál. Sokan félreértik az orvosi vizsgálatok rendjét, és csak akkor mennek orvoshoz, amikor jogosítványuk lejárt. Pe­dig saját érdekükben gyakrabban kellene el­lenőriztetniük egészségi állapotukat. Ami viszont nem sze­repel a rendeletekben, a KRESZ-ben sem, tudo­másul kell vennünk az idős kor sajátosságait. Legyünk türelmesebbek, megértőbbek az öregek­kel. Vigyázzunk rájuk! M. T. Hulló vakolat (Tudósítónktól.) Kecskemét jellegzetes épülete, a szalagház­­ mozog. Ebből még sem­mi nem következne, ugyanis az Univáz szer­kezet sajátossága, hogy enyhén leng. Ez persze csak műszerrel figyelhe­tő meg. Az a mozgás, ami műszer nélkül is érzékelhető, egészen más. A szalag­házi lakásszövetkezethez az utóbbi időben gyakor­ta érkeztek bejelentések, panaszok, hulló vakolat­,­ról, a mennyezet repedé­séről árulkodnak a jegy­zőkönyvek. Sokan ezt a legutóbbi békési földren­géssel hozzák kapcsolat­ba. Csakhogy az Univáz szerkezetű házak a kísér­­letek szerint kitűnő álló­­képességűek, nagy földlö­késeket is kibírnak, per­sze, akkor, ha gondosan építették meg azokat. Kecskeméten viszont egy apró hiba csúszott a ki­vitelezésbe. A vasbeton födémpallók egyenetlen­ségét, a felhasznált kétfé­le elem szintkülönbségét a megengedettnél kétszer vastagabb vakolattal egyenlítették ki. Az épü­let természetes szerkeze­ti mozgása aztán „segít”, hogy az öt centiméteres vakolatréteg leváljon a betonról. Mindez nem következett volna be, ha ennél a munkánál ra­­bű­zhálót is használnak. Az új épületben az idén nyolcvan hibát ta­láltak, de a régi — ter­vezési és kivitelezési ní­vódíjat kapott — házban is előfordult plafonlesza­kadás. Szerencsére sérü­lés eddig nem történt. A gazdasági bíróság a kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Válla­latot elmarasztalta a hi­báért. Rövidesen átfogó műszaki vizsgálat kezdő­dik, amely a helyrehoza­tal legjobb módját is meghatározza. Addig is­­ rendszeresen ellenőrzik a szalagházi mennyezete­ket, hogy megelőzzék az újabb vakolathullást. ­ Politikusok, tudósok, írók, művészek, katonák, történészek, pedagógusok, népművelők, újságírók, szocialista brigád tagok, jeles szakemberek részvé­telével csütörtökön meg­kezdődött Egerben a szo­cialista hazafiság kérdé­seivel foglalkozó kétnapos országos tanácskozás. A találkozóra érkezőket dél­előtt a Dobó István téren katonai díszelgés fogadta, majd a rendező szervek képviselői koszorút he­­lyeztek el a Dobó-szobor talpazatán. A városi tanács díszter­mében Varga János, Eger tanácselnöke köszöntötte a tanácskozás mintegy 200 részvevőjét. . Emlékezte­tett arra, hogy 1967 óta immár kilencedik alka­lommal a szocialista haza­fiság egy-egy időszerű té­makörét vitatják meg. Ez­után Kiss Károly, a SZOT alelnöke, a tanácskozás el­nöke mondott megnyitó­­beszédet. Rámutatott, hogy az egri tanácskozásnak mély hagyományai van­nak és hatása kisugárzik egész szellemi életünkre. A mostani tanácskozás je­lentőségét hangsúlyozva elmondta, hogy a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulásának, az őszirózsás forradalom­nak és a Magyar Tanács­köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójához kap­csolódik. Ezt követően Vass Hen­rik, a Párttörténeti Inté­zet igazgatója tartott vi­taindító előadást, „Mun­kásosztály — munkásmoz­galom — hazafiság” cím­mel. Rámutatott arra, hogy múltunk, jelenünk és jövőnk e kérdéseit, a nemzet és a munkásmoz­galom viszonyának, a nemzeti történet és a munkásmozgalom- történet viszonyának legfőbb prob­lémáit tudományos igény­nyel kell megközelíte­nünk. A munkásmozgalom és a nemzet fogalma ko­runkban úgy kapcsolódik össze — mondotta össze­foglalásul —, hogy a mun­kásosztály mindikább megvalósítja a nemzeti felemelkedést előmozdító demokratikus és szocialis­ta feladatokat. Az előadást követően számos felszólalás hang­zott el. A tanácskozás pénteken vitával folyta­tódik. A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett művész­­együttese a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére este ünnepi műsort adott az egri Gárdonyi Géza Színházban. Országos tanácskozás Egerben a szocialista hazafiságról

Next