Népszava, 1978. október (106. évfolyam, 232-257. sz.)

1978-10-10 / 239. szám

197­8. október 10. Az Országos Választási Elnökség közleménye az időközi választás eredményéről Vasárnap négy ország­­gyűlési választókerület­ben időközi választást tartottak. A választás a törvényes előírásoknak megfelelően rendben zaj­lott. A budapesti 2-es számú választókerületben a vá­lasztásra jogosultak 79,2 százaléka vett részt a szavazáson. Képviselőnek — 1,4 százalékos ellen­­szavazat mellett —, Szur­­di Istvánt választották. A Bács-Kiskun megyei 14-es számú választóke­rületben a választásra jogosultak 98 százaléka vett részt a szavazásban. Képviselőnek — 0,1 szá­zalékos ellenszavazat mellett —, dr. Mátyus Gábort választották. A Békés megyei 10-es számú választókerületben a választásra jogosultak 97,7 százaléka vett részt a szavazásban. Képvise­lőnek — 0,2 százalékos ellenszavazat mellett —, Mészáros Istvánt válasz­tották. A Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyei 13-as számú választókerületben a vá­lasztásra jogosultak 98,3 százaléka vett részt a szavazásban. Képviselő­nek — 1,4 százalékos el­lenszavazat mellett — Herczeg Károlyt válasz­tották. A törvényes előírások szerint megtörtént 908 helyi tanácsi választóke­rületben a tanácstagok időközi választása is. A választásra jogosultak 91,8 százaléka vett részt a sza­vazásban. • Megválasztot­tak 750 községi, 104 vá­rosi, 54 fővárosi kerületi tanácstagot. Kép­viselőc­sopor­tok tanácskozása Képviselőcsoportok ta- tagja is. A képviselők nácskoztak hétfőn az Őj- Nógrád megyei oso­­szággyűlés következő pártja • Salgótarjánban ülésszakának jegyében, ülésezett, amelyen részt A Komárom megyei kép­ vett és felszólalt Brutyó viselők tanácskozásán János, az MSZMP Köz­részt vett és felszólalt ponti Ellenőrző Bizott- Fock Jenő, az MSZMP jogának elnöke, a város Politikai Bizottságának országgyűlési képviselője. A Belga Szocialista Párt küldöttsége Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására hétfőn Budapestre érke­zett a Belga Szocialista Párt küldöttsége, Jos van Eyndének, a párt elnök­sége tagjának vezetésé­vel. A belga vendégeket Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára fogadta. Befejeződött a szocialista országok ifjúsági lapjai főszerkesztőinek találkozója Budapesten véget ért a szocialista országok ifjú­sági lapjai főszerkesztői­nek és külpolitikai ro­vatvezetőinek konzultatív ■találkozója. Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam ifjúsági lap­jainak főszerkesztőit és külpolitikai rovatvezetőit fogadta, s hazánk és a KISZ helyzetéről tájékoz­tatta Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára. Finn szakszervezeti küldöttség érkezett A SZOT meghívására hétfőn Budapestre érke­zett a Finn Alkalmazot­tak és Tisztviselők Szak­­szervezete Központi Szö­vetségének (TVK) kül­döttsége, Oso Laakso el­nök vezetésével. A dele­gációt a Ferihegyi repü­lőtéren Timmer József, a SZOT titkára fogadta. Az Alkalmazottak és Tisztviselők Szakszerve­zeteinek Központi Szö­vetsége a bérből és fize­tésből élők második leg­nagyobb szakszervezete Finnországban. Csaknem háromszázezer tagja, húsz tagszervezete van, me­lyek közül a legnagyobb a Tisztviselők Szövetsége, az Ipari Alkalmazottak Szövetsége és a Községi Tisztviselők Szövetsége. Elutazott a japán szakszervezeti küldöttség Vasárnap elutazott Bu­dapestről a Japán Szak­­szervezetek Főtanácsának (SOHYO) küldöttsége, amely a SZOT meghívá­sára október 5—8-a kö­zött, Tatsushiro Uchiya­­ma főtitkárhelyettes ve­zetésével hivatalos láto­gatást tett Magyarorszá­gon. A SOHYO küldöt­tei itt-tartózkodásuk so­rán tájékozódtak hazánk gazdasági, politikai, tár­sadalmi helyzetéről, is­merkedtek a szakszerve­zeti mozgalom tevékeny­ségével. A küldöttség a Medicorban tett látogatá­sa során a dolgozók élet- és munkakörülményeibe nyert betekintést. A SZOT képviselőivel foly­tatott megbeszélések so­rán véleménycserére ke­rült sor a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, a ja­pán és a magyar szak­­szervezeti kapcsolatok to­vábbfejlesztésének lehe­tőségeiről. Ünnepség a szovjet mezőgazdasági dolgozók napja alkalmából A Szovjetunióban októ­ber második vasárnapján ünneplik a mezőgazdasági dolgozók napját. Erről emlékeztek meg hétfőn Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudo­m­ány házában. A baráti talál­kozón, amelyen a szovjet nagykövetség meghívásá­ra a magyar mezőgazda­­sági nagyüzemek vállala­tok és intézmények kép­viselői vettek részt, Vla­gyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete méltatta a szovjet mező­­gazdasági dolgozók ered­ményeit. A magyar mezőgazda­­sági dolgozók nevében Romány Pál mezőgazda­­sági és élelmezésügyi mi­niszter mondott köszön­tőt. KÖZÉLET Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, aki az MSZMP képvise­letében megfigyelőként részt vett a brit Munkás­párt konferenciáján, visz­­szaérkezett Budapestre. Az országgyűlés meg­hívására norvég parla­menti küldöttség érkezett hétfőn hatnapos hivatalos látogatásra Budapestre. A küldöttséget Guttorm Hansen, a Storting (nor­vég törvényhozó testület) elnöke vezeti. A delegá­ciót a Ferihegyi repülő­téren Annó Antal, az or­szággyűlés elnöke és tör­vényhozásunk több más tisztségviselője­­ fogadta. Victor Garland, Auszt­rália különleges keres­kedelmi képviseleteinek minisztere. Biró József külkereskedelmi minisz­ter meghívására Magyar­­országra látogatott. Bíró József külkereske­delmi miniszter meghívá­sára Magyarországra lá­togatott Victor Garland, Ausztrália különleges ke­reskedelmi képviseletei­nek minisztere. Keserű Jánosné köny­­nyeipari miniszter — műszaki, gazdasági és irányító szakemberekből álló delegáció élén —, vasárnap az Egyesült Ál­lamokba utazott. Dr. Markó,Ja Imre igazságügyminiszter — dr. Jerzy Basia lengyel igazságügyminiszter meg­hívására­­, hétfőn a Lengyel Népköztársaság­ba utazott. Hétfőn elutazott Buda­pestről Etiópia építésügyi küldöttsége, amelyet Tes­­faye Maru építésügyi ál­lamtitkár vezetett. Dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének meghívására, dr. Francisco Varona elnök­­helyettes vezetésével hét­főn Budapestre érkezett a kubai legfelsőbb bíróság küldöttsége. Dr. Szíjártó Károly leg­főbb ügyész meghívására — Szergej Alekszandro­­vics Siskov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége legfőbb ügyé­sze helyettesének vezeté­sével — szovjet ügyész­­delegáció érkezett hétfőn Budapestre. Szentágothai Jánosnak, az MTA elnökének veze­tésével tudósküldöttség utazott hétfőn Jerevánba, a Magyar Tudományos Akadémia és az örmény Tudományos Akadémia együttműködésének 10. évfordulója alkalmából rendezendő tudományos ülésszakra. U­dvardi Sándor külke­reskedelmi miniszterhe­lyettes meghívására Ion M. Nicolaenek, a külke­reskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködé­­si miniszter első helyette­sének vezetésével hétfőn román delegáció érkezett Budapestre. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság küldött­sége. Szakali József ál­lamtitkár, a KNEB elnö­ke vezetésével — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság némi ellenőr­zési bizottságának meg­hívására —, hétfőn Prá­gába utazott. Szovjet vitaműsor a magyar tv-ben A Magyar Televízió ki­adott műsorától eltérően október 12-én, csütörtö­kön 21.35 órakor részlete­ket sugároz a Szovjet Te­levízió ,..9-es stúdió” vita­műsorából, színes adás­ban. A műsorban vezető szovjet szakértők elemzik a Camp David-i ameri­kai—izraeli—egyiptomi csúcstalálkozó megállapo­dásait, valamint a közel­­keleti helyzetet az azóta történtek fényében. Vita­vezető Valentyin Zorin, a Szovjet Televízió külpoli­tikai kommentátora. (MTI) * Operettszínházi NÉPSZAVA HU 'T'eLEVÍZIO ELŐTT TERÉZ örsi , Ferenc nemes, szép asszonyalakot vá­lasztott tévédrámája hő­séül. Táncsicsné Seidl Teréz egyike azoknak az elfelejtett, ismeretlen asszonyhősöknek, akik áldozatos, érző szerete­­tükkel, hétköznapi józan­ságukkal megteremtették az alkotás, sokszor az életben maradás lehető­ségét, magasabb célokra tekintő férjüknek. Művé­szeknek, gondolkodóknak, álmodozóknak és űzött forradalmároknak, mint Táncsics Mihály. „A Te­­rézek — vallja az író — az igazi nagyasszonyai a történelemnek ... tulaj­donképpen csak ennyit szerettem volna elmonda­ni új tévédrámámmal." Ez a szándék jól érvé­nyesült Zsurzs Éva ren­dezésében. A dráma egyetlen nap eseményeibe tömöríti a zaklatottság, a félelem, a megaláztatás sokféle pró­bajelét, amellyel Teréz nyolc éven át küszködött Táncsics életéért. Talán túlságosan is sűrű szöve­tű a dráma; a televízió nagyobb valóságigénye általában nem enged ilyen mértékű tömörítést. A kitűnő tolmácsolás azonban ezt is feledteti. Zsurzs Éva a tőle meg­szokott műgonddal ren­dezte a tévéjátékot, és nemcsak színészvezetése, hanem­­választása is szót érdemel. A képernyőn rit­kán látható Csomós Ma­ri drámai erővel formál­ta meg Teréz figuráját, az egyszerű asszony lel­ki nagyságát, veszélyek közt edződött bátorságát, emberi tisztaságát, állha­tatos hűségét. Mindazt, ami Teréz Táncsics Mi­hály nehéz sorsának osz­tályosává, a terhek ne­hezebbjét vállaló társává tehette. A tévédráma Teréznek állít emléket, Táncsics alakját halványabb, de érdekes, kissé deheroizá­­ló vonásokkal rajzolja meg. Az asszony áldoza­tát szinte önző módon el­váró, csak eszméivel tö­rődő férfi szerepét Kol­­tai János játszotta, meg­győzően. Tetszett Bálint András, aki ezúttal szo­katlanul ellenszenves fi­gurát, egy provokátor ,,poncárt” személyesített meg, jó volt Szabó Sán­dor és Hámori Ildikó epi­zódja is. A korhű jelmezek és díszletek (főként a sze­rényen otthonos lakás­belső), a jól komponált kénsorok hozzájárultak a dráma hiteles légkörének megteremtéséhez, felmérést végző egyete­mi hallgatók, munkájuk során váratlan akadá­lyokkal, majd a sérel­mek, panaszok áradatá­val találkoznak. A gaz­daságban uralkodó álla­potok kivizsgálása nem az ő feladatuk. Valóban illetéktelenek-e arra, hogy nem küldetésük, de lelkiismeretük szerint be­avatkozzanak a helybeli kiskirály zavaros ügyei­be? A társadalmi fele­lősségérzetről, a „nem az én asztalom” szemlélete ellen szóló tévéjátékban leginkább a fiatal cím­szereplők jellemzése si­került. Ellenfelük, a ha­talmaskodó üzemegység­vezető, csupán egyfajta magatartást testesít meg. A problémák megoldását vállaló népi ellenőr pe­dig az ókori drámák „deus ex machinájára", isteni beavatkozására em­lékeztet. Mihályfy Sándornak ritkán jut más, hálásabb feladat, mint a Nyitott könyv regénytorzóinak rendezése. Ebben az ugyancsak eléggé illuszt­ratív tévéjátékban leg­alább dokumentarista eré­nyeit érvényesíthette, s az amatőr szereplők mel­lett új, vagy kevéssé is­mert színészarcokat mu­tatott be a képernyőn. FÖLÉLEDT A PÁVA Több mint félévi „nyá­ri szünet” után feléledt a Páva, új formában ke­rül sor a népművészeti vetélkedő döntőire. A jo­gosan kifogásolt filmes megoldást a vonzóbb, iz­galmasabb élő adás vál­totta fel, és a közönség részvételét, „játékjogát” a pontozás új rendszere is biztosítja. Az első döntőről csak annyit, hogy mind a rá­baköziek, mind a Pest megyei németek együtte­se sok szép, értékes ha­gyományt, folklórkincset mutatott be. Most, ami­kor a Páva-műsorok sok­színűsége megint az új­szerűség erejével hat, nem szeretnénk ugyanab­ba a hibába esni, mint a nagyon rokonszenves, de jóformán csak a lel­kesedés szavait ismerő zsűri. A népművészetet szerető, értő művészek testületétől az elismerő szavak mellett bírálatot, tanácsokat, indokolásokat is várunk. Vajk Vera ILLETÉKTELENEK A dokumentum- és a tévéfilm sajátos műfaji ötvözete Ratkó István— Mihályfy Sándor: Illeték­telenek című játéka. Ér­dekes dokumentumfelvé­telek hitelesítik a törté­net társadalmi mondani­valóját, atmoszféráját. Fi­gurái, fordulatai kevésbé meggyőzőek. A film egy jelenséget mutat be, anélkül, hogy annak hát­terét, emberi vonatkozá­sait, motivációit mélyeb­ben feltárná. Az illetéktelenek, a ta­nyavilágban szociológiai Elhunyt Számlai Sándor A magyar művésztársa­dalom súlyos vesztesége Szandai Sándor Munká­­csy-díjas szobrászművész, a Szocialista Képzőművé­szek Csoportja egykori tagjának halála. A kiváló művész temetése október 12-én, csütörtökön a Rá­koskeresztúri temetőben lesz.­­ Erdélyi József költő temetése október 13-án, pénteken délután 3 óra­kor lesz a Farkasréti te­metőben. — Lahti — Pécs finn testvérvárosa —, mun­kásénekkara hangverse­nyével nyitott a pécsi Ma­gyar—Finn Baráti Klub. SZÍNHÁZI MŰSOROK Operaház: Falstaff (L. b. 1. ea. 7) Erkel Szín­ház: A trubadúr (Kerner b. 1. ea., 7) Nemzeti Szín­ház: Káin és Ábel (7) SZOMBATHELY: Erzsé­bet-nap (du. 3. és e. 8) Madách Színház: Egy va­dász halála (l. b. 7) Ma­dách Kamara Színház: A házasságszerző (7), Víg­színház: Mirandolina (7) Pesti Színház: A nyár (X. b. 1. ea.­, 7) József Attila Színház: Weekend a tengerparton (7) Kama­­raszínpad: A hazug (7) Nebáncs­virág (7) Thália Színház: Hiawata (7) Vidám Szín­pad: Észnél legyünk! (7) Mikroszkóp Színpad: Ki fog gólt lőni? (fél 9) Ko­rona-Pódium: Parancsolj velem, Tündérkirálynő! Ruttkai Éva ea­-estje (7) Radnóti Miklós Színpad: Volt egyszer egy kabaré (8) Várszínház: Egy fő, az az fő (7) Bábszínház, Jó­kai tér: A csodálatos ka­­lucsni (de. 10) Bp.-i Gyer­mekszínház: Tom Sawyer kalandjai (du. 3) Zene­akadémia: John Ogdon zongoraestje (Zongorab. 1/1. fél 8). Megújuló olvasómozgalom Az 1983-ig szóló prog­ram elfogadásával véget ért vasárnap az Olvasó népért mozgalom II. or­szágos konferenciája Bu­dapesten. A tanácskozá­son 46-an szólaltak fel, beszámolva az eddigi eredményekről, részletez­ve a jó tapasztalatokat, ugyanakkor megfogal­mazva a gondokat, s rá­mutatva az olvasóvá ne­velés, mint tevékenység és folyamat, még gyenge pontjaira. A következő fél évti­zedre szóló program a megújulást biztosító le­hetőségekre épül. Tovább gazdagíthatók például a rendhagyó irodalomórák és az olvasótáborok, megszívlelendők a könyv­barát körök létrehozását sürgető javaslatok. Az új akciókban, a feladatok megformálásában na­gyobb szerepet kap a jö­vőben a tudományos módszertani munka, a szociológia, az olvasásku­tatás és más vizsgálatok eredményeinek hasznosí­tása. A művészeti élet eseményeiből Tudományos ülésszak­kal, majd a XXV. Vásár­helyi őszi Tárlat ünnepé­lyes megnyitójával kö­szöntötték Hódmezővásár­helyen a művésztelep fennállásának negyedszá­zados jubileumát. Szom­baton a tanács dísztermé­ben neves művészeti írók és kritikusok, köztük Po­gány G. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója mél­tatta a művésztelep jelen­tőségét és munkáját, majd vasárnap délben Boros Sándor kulturális minisz­terhelyettes nyitotta meg a Tornyai Múzeumban az idei tárlatot A megnyitót követően Csatordai Antal, a városi tanács elnöke Tornyai-plakettet nyújtott át Ágotha Margit grafi­kusművésznek, majd ki­osztotta a legjobb teljesít­ményeket jutalmazó nívó­­díjakat. A hazai művészeti élet másik nagy eseményére Szolnokon került sor, ahol a Tisza-parti Galér­ibus megnyílt a II. országos festészeti triennále. A kiállításon három téma­körben (ember és család, ember és munka, ember és természet) mintegy 30 művész félszáz alkotását láthatják az érdeklődők. Újabb képzőművészt­­­ kiállítások nyitották me kapujukat a múzeum és műemléki hónap kereté­ben. Közülük ezúttal a Fiatal Képzőművészek Stúdiójában győri temati­kus tárlatára, és a kecs­keméti múzeum nagysza­bású helytörténeti kiállí­­tására hívjuk fel a műba­rátok figyelmét 5 *-T­é 75 év Vasas vegyeskarok matinéja Nem mindennapi ese­mény színhelye volt va­sárnap délelőtt a Költői Anna utcai vasasszékház: a Vas-, Fém- és Villa­mosipari Dolgozók Szak­­szervezetének hét vegyes­­kara adott egymásnak találkozót. Az ország leg­különbözőbb tájáról ér­keztek a dalosok, hogy részt vegyenek a találko­zás és együtt éneklés örömében, s egyúttal kö­szöntsék jubiláló társu­kat, a fennállása hetven­­ötödik évfordulóját ün­neplő V­asas Művész­­együttest. A régi Népszava ki­adásában, Madzsar József szerkesztésében megje­lent „Társadalmi Lexi­kon”, ez a máig igen fon­tos forrásmunka. „Mun­kásdalárdák” címszavát a következő megszívle­lendő megállapítással kezdi: „Alig van a zene­művészeinek olyan ága, mely annyi ember érdek­lődését tudta fölkelteni, mint a karéneklés. Az 1848-as forradalmak óta a zene, a dal és vele a karéneklés nem volt már csak a kiváltságosak él­vezete. A hangverseny­­termeken keresztül elju­tottak szélesebb népréte­gekig, és ezek nem so­káig maradtak passzív hallgatók, hanem egyre nagyobb számban kezd­ték kultiválni a karének­lést.” Ez a címszó — mint maga a lexikon is — 1928-ban született, s bur­koltan figyelmeztetett rá, hogy milyen hatalmas fegyver a munkásosztály kezében a munkásdalos mozgalom. S ez a moz­galom tartalmában és minőségében is rengete­get gyarapodott új ma­gyar zenénk vezető mes­tereinek segítségével. A harmincas évektől kezd­ve pedig Vándor Sándor, Szalmás Piroska, Vásár­helyi Zoltán, Jemnitz Sándor, dr. Ujj József­­irányításával kapta meg politikai és művészeti egyensúlyát. Nehéz kö­rülmények közt dolgoztak akkor a munkásénekka­rok, de a ,,Vasas, ne hagyd magad” bátorító szavára a munkásének templomává váltak a munkásotthonok. Az apák átadták fiaiknak, lánya­iknak a zászlót, megújult a szellem is; a régi fér­fikarok mellett egyre na­gyobb számban tűntek fel a vegyes karok — hir­detve a művészet meg­újhodásának örök embe­ri szükségességét. Ennek a fejlődési fo­lyamatnak mindig az élén haladtak a vasas­kórusok. Ezúttal is szép létszámú, igen felkészül­ten éneklő vegyes karok léptek egymás után a ré­gi székház mai közönsé­ge elé. Itt volt a Csepe­li Munkásotthon kórusa, Száry Mihály vezényleté­vel, hogy Lisztet és mai munkásdalokat énekeljen nagy sikerrel. Eljöttek a Dunaújvárosi Vasas Mű­velődési Központ éneke­sei, hogy Székely István irányításával ugyancsak Lisztet, s kitűnő szovjet karműveket szólaltassa­nak meg. A Lamport ZIM vegyes kara egy Durkó által feldolgozott spirituálén, délszláv dal­csokron és Pászti mun­kásdal-feldolgozásain mutatta meg tudását, Kalmár Márton értő ve­zényletével. A Diósgyőri Vasaskórus Juhász Tibor és Páfrány Ferenc jó be­tanító munkájának gyü­mölcseként, régi és mai munkásdalokat énekelt, új köntösben. A Győri Vagon- és Gépgyár igé­nyes a capella kórusok — Szervánszky-, Kodály- és Udvardy-művek — tol­mácsolására vállalkozott, Vargha Erzsébet kitűnő vezetésével. A műsor második felé­ben a Vasas Szimfonikus Zenekar társult a közre­működő kórusokhoz. Az Esztergomi Labor M­M kórusa Muszorgszkij Bo­risz Godunovjának forra­dalmi jelenetét idézte fel, jó szólistákkal, majd Szabó Ferenc Petőfi-ora­­tóriumának, a „Föltáma­dott a tenger”-nek a zá­rótételét adta elő, Szabó Tibor rendkívül biztos muzikalitású vezetésével. Végül a jubiláns, a Va­sas Központi Művész­­együttes énekkara követ­kezett, Vass Lajos ve­zényletével . Liszt, Vass Lajos és András Béla kó­rusműveit szólaltatták meg — a Liszt-kompozí­cióban Palcsó Sándor szólójával. Ünnepi han­gulatú összprodukcióként énekelték a kórusok és a közönség Sosztakovics „Békedal”-át, a „Vörös Csepel”-t, s végül az In­­ternacionálét. Raics István

Next