Népszava, 1978. december (106. évfolyam, 283-307. sz.)
1978-12-24 / 303. szám
Tervek, újdonságok az Orionban A televíziózás (közeli) jövője Aki egy pillantást vet az Orion új tévé-vevőkészülékeinek belsejébe, azt hiheti, félig kész darab áll előtte, annyira kevés alkatrészt lát benne. A régi készülékekhez képest szinte üres a doboz. A belső szerelvények közül csak a képcső őrzi eredeti méretét, a többi a modernizálás — az integrált áramkörös modulrendszer — révén egyharmadára zsugorodott. — Na bumm, ez a gyár ügye — mondhatnák akiket nem érdekel a technika, pedig nincs igazuk. A műszaki fejlesztés igen is érinti a vásárlót, hiszen új készüléke üzemképesebb, ritkábban romlik, kevesebbet fogyaszt, és egyre több szolgáltatást nyújthat. A mai feltételek mellett ennek nincs akadálya, hiszen a dobozban elfér egy-két többletáramkör, amelynek nagyságát legfeljebb centikben lehet mérni. Lapos képernyő a falon . Ma egyre gyakrabban komplett áramkörök,egységek kerülnek a miniatűr fekete tokba. Némelyik integrált áramkör több száz félvezetőt tartalmaz. Ebbe például egy teljes hangerősítőt sűrítettek, tucatnál is több tranzisztorral — mutatja az autó alkatrészt Szász Geza, az Orion-televíziók főkonstruktőre. — A következő évtizedben a tévégyári konstruktőrök dolga meglehetősen egyszerűsödik, hiszen a feladat abban merül ki, hogy jól építsük be a néhány alkatrészt és kedvelt formát találjunk a készüléknek. A hagyományos értelemben vett tervezés mindinkább a félvezető gyárak kezébe kerül. — Milyen lesz a jövő televíziókészüléke? — Ha egy kicsit elragadtatom magam, és hosszabb távra nézek előre, azt mondhatom: tetszőleges méretű, de egészen lapos, falra akasztható képernyőből és az ahhoz tartozó kis dobozból fog állni az egész. Úgy hírlik, hogy a lapos, folyékony kristálykijelzős képcső külföldi fejlesztése igen előrehaladt, deúgy gondolom, 10 éven belül nem kerül forgalomba, hiszen a mai, elsősorban a színes típusok kutatási, gyártásfejlesztési költségei még nem térültek meg. Gombnyomásra újság vagy menetrend .A következő évtized készüléke mindenképpen több lesz majd, mint „hagyományos” televízió. A ma embere mind több információra vágyik és ennek egyik — sőt, valószínűleg a legfontosabb — eszköze a tévé lesz. Gombnyomásra, külön programozásra beviheti majd a lakásba az újságot, tájékoztathat mondjuk a vonatok, buszok indulásáról, megadhatja a különböző szolgáltatók névsorát, átveheti a telefon szerepét, taníthat és kérdezhet is. Amikor először hallottunk ezekről, úgy véltük, hogy a távoli, kicsit talán utópisztikus jövőt vázolják. Ám a külföldi próbálkozásokból úgy látszik tévedtünk, ezek egy része nagyon is közel van. Magyarországon is foglalkoznak már az iskolatévé keretein belül megvalósítható, „viszszakérdező” programozott oktatással. — Milyen újdonság várható a következő, években? — Megszűnik a csatornaválasztó billentyűsorozat, a készülék gombnyomásra magától „lépked” sorba a csatornákon, és a képernyőn jelzi, hogy éppenmelyik műsor látható. A fekete-fehér prototípus *a laborban működik, valószínűleg jövőre az üzletekbe kerül az ugyancsak modulrendszerű színes tévével együtt. Kifejlesztjük a távvezérlőrendszert is. A fekete-fehér tévéhez egyszerűbbet, a színeshez valamivel bonyolultabbat, mert annál több mindent kell szabályozni műsor közben. Ez utóbbi valószínűleg infravörös ■sugarakkal működik majd, és több célú felhasználásra is módot ad. Kibővíthető például vezetéknélkül fejhallgatóval és esetleg szobaiajtónyitó automatikával. A későbbiekben, amennyiben az igények úgy kívánják, a televízió is adhat sztereó hangot vagy több nyelvű szöveget. Ennél azonban biztosan hamarabb jelenik meg gépeinkben a képernyőre vihető pontos idő, elektronikus, programozható órával, amely egy-egy érdekes műsor kezdete előtt bekapcsolja a televíziót. Színes tévé belföldre — Ezek már jövőre megjelennek? — Természetesen nem mindegyik. Az év második felében kezdjük meg az új színes televízió sorozatgyártását, amelyből a belkereskedelemnek is szállítunk. Korábban is gyártottunk színes tévét, de az eddig külföldre került. Jövőre az export mellett — a gazdaságosság javítása érdekében — egy egészen új konstrukcióval valószínűleg a hazai piacon is megjelenünk. A színessel egy időben várható a „csatornaléptető” és kijelző fekete-fehér típus, valamint a már bevált modulrendszerű Uránusz kisebb képernyős változata — mondja Szász Gerő. A modulrendszerű színes tévéről — és általában a modulrendszerről — annyit érdemes külön is megjegyezni, hogy fő egységei, a modulok nagyon könnyen ki- és beszerelhetők. A félvezetős felépítés alacsonyabb üzemi hőmérsékletet és minimális hibalehetőséget garantál, az új rendszerű építési elv miatt pedig egyszerű és igen gyors a javítás A hibás modul egy mozdulattal kicserél-* hető. . Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a javítás — minthogy a helyszínen nem egyetlen alkatrészt, hanem teljes áramkört cserélnek — többe kerül majd, mint amit a hagyományos készülékeknél megszoktunk. Ezért viszont a lényegesen ritkább hibák kárpótlást nyújthatnak. Tóth Jenő Az Orion új színes televíziója a laboratóriumban. Képernyőjére vetítve, sokszoros nagyításban látható a „fekete tok", az integrált áramkör (T. Balogh László felvételei) Szerelőcsarnok az Orionban NÉPSZAVA . Neumann János élete és úttörő munkássága Ez évben lenne hetvenöt éves a század egyik legnagyobb matematikusa. Neumann János, aki 1903. december 28-án született, Budapesten, egy jómódú bankárcsalád gyermekeként (a három fiú közül ő volt a legidősebb), a fasori evangélikus gimnáziumban tanult, abban az iskolában, melynek padjaiból több, később világszerte elismert, nagynevű tudós is kikerült (így Wigner Jenő, Szilárd Leó és mások). Kiváló tehetsége, a matematika iránti érdeklődés ie már ifjú korában megnyilvánult. A középiskola ötödik osztályában már egyetemi szinten tanulta a matematikát, Kürschák József, a Budapesti Műegyetem professzorának irányítása mellett. Alig fejezte be gimnáziumi tanulmányait, amikor első tudományos dolgozata megjelent. Neumann Budapesten, majd külföldön tanult tovább, részben Berlinben, illetve a zürichi Műszaki Főiskolán. Szülői kívánságra a reálisabb, biztosabb megélhetést ígérő vegyészmérnöki végzettség megszerzését tűzte ki célul, de alapérdeklődésének megfelelően egyidejűleg a matematikából is tanulmányokat folytatott. A budapesti egyetemen doktorált 1926-ban — természetesen matematikából. Igen fiatalon, 23 éves korában már egyetemi magántanár Berlinben, majd később a göttingai és a hamburgi egyetemen is tanított. A Horthy-időszak egyre kellemetlenebb légköre, valamint a Németorországban fokozatosan éleződő politikai helyzet hatására — sok más kimagasló kutatóhoz hasonlóan — Neumann is elhagyta Európát és Amerikába ment Princentonba, az akkortájt alakult és világhíressé vált intézménybe, az Institute for Advanced Study-ba (ami magyarul a Korszerű Tudományokkal Foglalkozó Intézetnek nevezhető), ahol annak meghívott előadója lett. Kezdetben még nem tartózkodott ott állandóan, csak 1933-ban költözött át végleg Amerikába, amikor az intézet tanárává nevezték ki. Ettől kezdve már csak látogatóként tért vissza Európába. Neumann 1930-ban nősült, Kövesi Mariettát vette el, öt évvel később született , egyetlen gyermeke, Marina. Leánya maga is tudományos pályára került, neves közgazdász professzor lett. Neumann János elvált és 1938-ban másodszor házasodott. Dán Klárát vette feleségül, aki Neumann haláláig nemcsak élettársa volt, hanem a számítógépek programozásában a munkatársává is vált. Sajnos, nem sokkal élte túl Neumann halálát, pár évvel később öngyilkos lett létrehozni, részben pedig működésük elvi kérdését érdekelték, ő rögzítette a gépek úgynevezett Neumann-modelljét. Az elvégzendő műveletek egymásutánját meghatározó program gépen belüli tárolása — a feladatban szereplő számok mellett —, és a végrehajtás ennek alapján történő automatizmusa ugyancsak a nevéhez kapcsolódik. Az azóta eltelt közel 30 év alatt pedig a félvezetőtechnika kifejlődése, az integrált áramkörök megjelenése mára térfogati, energiafelvételi és megbízhatósági vonatkozásokban sok nagyságrenddel lecsökkentette a különbséget , az emberi agy és a gépi eszközök hasonló jellemzői között. Neumann egyik megfigyelése az emberi idegrendszer megbízható működésével kapcsolatban összefügg az automatai elmélet terén végzett munkásságával. Nevezetesen foglalkozott a könynyen meghibásodó alkatrészekből felépített berendezés megadott értékű működési feltételeinek meghatározásával. Talán science fictionnak minősíthették annak idején — a saját magukat alkatrészekből felépíteni képes automatákat is, melyeknek elmélete szintén foglalkoztatta. Mindez csak rövid felsorolása azon területeknek, melyeken Neurhann jelentéset alkotott. A sokoldalú zseni Neumann János kezdetben halmazelmélettel, operátorokkal, elméleti matematikával foglalkozott, de hamarosan érdeklődni kezdett a matematika különböző területeken való alkalmazásának kérdései iránt. Különösen a fizika, s ezen belül is a kvantumfizika terén folytatott jelentős kutatásokat. A Nobel-díjas Wigner Jenő szerint már az itt elért eredményei kiemelkedő helyet biztosítanak számára a jelen elméleti fizikájában is. Érdeklődése ésmunkássága kiterjedt a statisztika, a lökéshullámokra vonatkozó, a hidrodinamikai, az aerodinamikai, a ballisztikai, a robbantási problémák, a meteorológiai kérdések vizsgálatára. Ezen témakörök művelése kapcsán részt vett az amerikai honvédelmi, katonai tudományos kutatásokban. Különböző magas szintű tudományos tanácsadó testület tagja volt, beleértve az Atomenergia Bizottságot is. A háború alatt, és részben még utána is, részt vett az atombombával összefüggő atomfizikai kutatásokban. Leghíresebbé vált elgondolása az úgynevezett „rálövéses” módszer volt, a nukleáris hasadóanyagok robbanásának előidézésére. Neumann érdeklődését már a húszas évek végén felkeltették a különböző — elsősorban stratégiai —, társasjátékok, pontosabban ezek általánosított elméleti kérdései. E témakörben először 1928-ban jelentetett meg dolgozatot, majd Morgensternnel együtt dolgozták ki ennek teljes körű összefoglalását, elméletét, „Játékelmélet- és közgazdasági viselkedés” címmel (Theory of Games and Economic Behaviour), amelyet 1944-ben könyv alakban adtak közre. Mindaz, amit ezen témakörben alkotott, ma széles körű alkalmazásra talált a közgazdaságtanban, a hadtudományokban, sőt a társadalomtudomány területén is. Neumann János legismertebb tevékenysége azonban az elektronikus számítógépekkel függ össze. Az előzőekben említett fizikai jelenségek tanulmányozása az addig ismert matematikai módszerekkel, a hagyományos analitikus eljárásokkal egyre nehezebbé vált. A numerikus számítások elvégzése pedig — ami lényegében más úton közelíti meg a problémát — több és gyorsabban elérhető eredményeket ígért és így a feladatok jó része matematikailag kezelhetővé vált. Ez vezette Neumannt is a számítógépek, általában pedig az automaták felé. Részben a feladatok elvégzéséhez kívánt eszközt Neumann termékeny és fáradhatatlan munkásságának (munkavégzőképessége gyakorlatilag határtalan volt) korai halála vetett véget, ötvenhárom éves korában rákban halt meg. 1957. február 8-án. Élete utolsó évét kórházban töltötte. Ott is folyamatosan dolgozott. Többi között egy nevezetes előadássorozatra próbált meg felkészülni, mely az emberi agy és a számítógépek közös vonatkozásait tárgyalta volna. Sajnos, az előadási felkérésnek már nem tudott eleget tenni, az írás azonban csaknem teljesen elkészült. Néhány éve magyarul is megjelent: „Számítógép és agy” címmel. Végül érdemes röviden arról is szólni, hogy a Neumann által annak idején meghatározott számítógépmodell óta milyen irányban fejlődött a számítástechnika-és mi várható a közeli jövőben. Az elektronikus eszközök hihetetlen fejlődésével a berendezések, az akkori néhány tíz, vagy száz művelet másodperc sebességértékről közel egymilliószor akkora (!) értékre növekedtek, örvendetes, hogy a számítógépárak rohamosan csökkentek, így az egy művelet végrehajtásának fajlagos költsége végeredményben a sebességgel fordított arányban csökken. A fejlődés pedig nem áll meg, várható, hogy az 1980-as évek közepére már másodpercenként egymilliárd műveletet elvégző gépek állnak rendelkezésre, amelyek kis mérete és nagy megbízhatósága minden igényt kielégít. Lényeges változás tapasztalható azonban a Neumann-modellhez képest. A műveletvégző egység köré csoportosuló, koncentrált rendszerhez viszonyítva, a feladatokat minél inkább szétosztó, decentralizált berendezések irányába tart a fejlődés. Ezekre jellemzők a feladatok részekre bontott és párhuzamosan, egyidejűlegtörténő végrehajtása. Mindezekkel majd óriási műveletvégzési sebességet lehet elérni. Ezek a gépek tudományos kutatási feladatok megoldásában kerülnek elsősorban felhasználásra. Neumann János Magyarországgal való kapcsolata a háború előtt ugyan megszakadt, de munkásságát, eredményeit nagyon sok szakterületen elemzik és használják fel hazánkban is. A Magyar Számítógéptudományi Társaság azzal fejezte ki iránta tanúsított megbecsülését, hogy tíz évvel ezelőtt Neumann János nevét vette fel és törődik emléke ápolásával. Szentiványi Tibor SZÁNK! főosztályvezető A korai tragikus vég A tudós és az ember Neumann János kiváló képességű, elismert tudós volt, de mint kolléga, mint ember is kivívta mindenki megbecsülését és szeretetét. Négy világnyelvet beszélt, ezenkívül latinul és görögül olvasott. Angol tudásáról mondják, hogy nem egy angol anyanyelvű kolléga dolgozatát ő korrigálta nyelvtanilag is. Kitűnő memóriája is volt, melyet nemcsak látványos módon tudott demonstrálni (például a telefonkönyv néhány oszlopát rövid megfigyelés után visszamondta), hanem a világirodalom több ismert művéből tudott fejből, oldalszám szerint idézni. Bonyolult számításokat végzett el fejben (nemegyszer gépek sebességével versenyre kelve), ezzel bámulatba ejtve kollégáit, barátait. * A lakásán tartott összejövetelek híresek voltak. A legtöbb Amerikában élő, és ott járt ismert tudós, az irodalmi és művészeti világ sok nagy egyénisége megfordult nála. — Ezek az esték nevezetes eseményei voltak az amerikai szellemi életnek. ■— Hozzá kell tenni, hogy ezeken az összejöveteleken Neumann nemcsak mozgatója, középpontja volt a pezsgő vitáknak, de remek humorával még külön emelte is azok hangulatát.