Népszava, 1979. február (107. évfolyam, 26-49. sz.)
1979-02-01 / 26. szám
ion Á-O-VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1979. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK 107. ÉVFOLYAM 26. SZÁM Ára 1,20 FORINT , % A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 1 A zsebszerződések alkonya............3 Költöznek Mezőhegyesen.............3 Direkttermő tragédia.............. 4—5 Közművelődési terepgyakorlat . . 6 Albérlet dosszié.............................. 7 • • Öntevékenyeit, de irányítvaAz igényes ember gyakran szán időt önmaga értékelésére. Szinte naponta felméri mit tett, mit mulasztott f el és azt is vizsgálja, miben s hogyan nyújthatna még többet vagy jobbat. Az önértékelésre jó alkalmat ad a brigádmozgalom, sőt, ki is szélesíti a lehetőséget az együtt dolgozó kollektíva tevékenységének egyénenkénti és átfogó felmérésére. A brigádok önértékelése a legtöbb helyen már megtörtént, s ezekben a hetekben a vállalati szintű értékelésen kívül már az foglalkoztatja a szocialista kollektívákat, hogy milyen címet, fokozatot pályázzanak meg az idén, s hogy ennek elnyerését milyen vállalássorozattal biztosíthatják maguknak. Ebben a brigádok nem maradnak magukra. Legalábbis nem szabadna, hogy kizárólag a maguk feje után menjenek. Mert igaz, hogy a brigádmozgalom és a munkaverseny öntevékenységen, szabad elhatározáson alapul, de ez nem menlevél a vezetői érdektelenségre. Igenis szükséges az iránymutatás, a vállalati közös célok megfogalmazása, hiszen a brigádokban rejlő tenniakarás, lelkesedés csak akkor gyümölcsözik igazán, csak akkor járul hozzá a népgazdasági nekigyürkőzéshez, ha az üzemi feladatok állnak a középpontban. Nem szükségtelen mindezek szem előtt tartása a mostani, egész évre szóló versenyfelajánlások összeállításakor. Mégpedig azért, mert a brigádok alkotókészsége ugyan folyamatosan növekszik, a vállalati eredmények mégsem javultak ennek megfelelően az utóbbi évek során. Gyárak, üzemrészek csúsztak lejjebb az eredménylistán, miközben a brigádok többet és jobbat nyújtottak, kitüntető címeket kaptak. Fura ellentmondás, pedig a magyarázat kézenfekvő: a kis kollektívák erőtöbbletét nem összpontosították megfelelően az elsőrendű célokra. Kicsit elhanyagolták a munkaverseny irányítását, úgy voltak vele, jól megy az magától is. Közben pedig erősödtek a formális elemek. Már az eddigi hetek brigádvezetői tanácskozásain is több ütemben szóba hozták, hogy szigorítani kell a szocialista cím elnyerésének feltételeit, mert a korábbi mérce már nem fejezi ki a mai követelményeket. Nem igazodik teljes mértékben a népgazdasági tennivalókhoz. Ennek szellemében a tatabányai bányászok például több brigádot „visszaminősítettek”, mert nem tartották elégségesnek vállalásaikat, illetve azok teljesítését. A munkaverseny-mozgalom már eddig is bebizonyította, tényleges, kézzelfogható eredményekkel igazolta, hogy módszereiben is folyamatosan igazodni tud a változó körülményekhez és követelményekhez. Ha iránymutatással, a jó gyakorlat felkarolásával segítik, képes lesz követni most is a népgazdaság előtt álló feladatváltozásokat. Igen ám, de hogyan, milyen módon? — teszik fel gyakran a kérdést. Ennek megválaszolása a helyi gazdasági és tömegszervezeti vezetés dolga. Általános érvényű javaslatokat adni szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy a SZOT és a KISZ KB közös állásfoglalása sem fogalmazott meg mindenkire és mindenhol alkalmazható témákat, jelszavakat vagy feladatokat. A vállalati körülményektől függ, hogy hol, milyen utat választanak a minőség javításához, az ésszerű takarékosság fokozásához vagy az importanyagokkal való ercos gazdálkodáshoz ugyanúgy, mint a munkafegyelem javításához, a munkához való szocialista viszony elmélyítéséhez, a gépek, berendezések és a munkaidő jobb kihasználásához. Mindenesetre ne kitüntetéscentrikus legyen a verseny, amikor annyit és csak annyit vállalnak a brigádok, amennyi az ezüsthöz kell, pedig többre is telne az erőből, hanem inkább tervközpontú legyen a mozgalom, amikor évente többször is azt vizsgálják, hogyan valósíthatók meg az éves feladatok. Sokan leegyszerűsítik a minőség kérdését a selejt csökkentésére, pedig ma már ennél sokkal tágabban, komplexebben kell értelmezni ezt a sarkalatos fogalmat. Nemcsak a gyártmánynak, hanem a munkahelyi magatartásnak, a szervezettségnek, az emberi kapcsolatoknak — és a többi között a vezetésnek is — jellemzője a minőség, bár gyakran megfeledkezünk róla. Pedig ezek együttese adja meg igazán a minőség rangját. Nem egyszerű feladat jól irányítani a munkaversenyt és a brigádmozgalmat, de meg kell tenni, a kis kollektívák is egyre gyakrabban ezt követelik. Azzal indokolják, hogy ha már annyit fáradoznak, többletmunkát vállalnak, ezzel elsősorban a közösség boldogulását akarják segíteni. És erre nincs ellenérv. Tóth Jenő 3 Marjai József 3 Moszkvában tárgyal Magyar—szovjet gazdasági együttműködés Szerdán Moszkvában, a KGST székházában, megkezdődött a magyarszovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXII. ülésszaka. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a szovjet küldöttséget Kortsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. Konsztantyin Katusev üdvözlőbeszédében hangsúlyozta: A két ország népe az SZKP és az MSZMP vezetésével valósítja meg a két párt kongresszusain körvonalazott társadalmi és gazdasági fejlesztési terveket. Ebben, jelentős szerepe van országaink gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének. Bár a sikerek vitathatatlanok, azoknak a feladatoknak teljesítése, amelyeket a két ország ötéves terve az idei évre előirányoz, az együttműködés bővítését és elmélyítését igényli. Az ülésszak napirendjén szereplő kérdések éppen az ebből származó teendők megvalósítására irányulnak — hangoztatta a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese.) Utalt arra, hogy az együttműködés továbbfejlesztésének feladatait a két párt vezetői, Leonyid Brezsnyev és Kádár János, az elmúlt évben a Krím félszigeten megtartott találkozójukon jelölték meg, s ennek megfelelően az egyes szervezetek, intézmények dolgozták ki terveiket. Katusev méltatta annak a javaslatnak fontosságát, amelyet a magyar küldöttség előterjesztésére fogadott el a KGST Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén: a felesleges és gazdaságtalan tőkés import csökkentésére fokozni kell a tagállamok együttműködését, termelési szakosítását egyes berendezések, gépalkatrészek gyártásában. Ennek a kérdésnek a kormányközi együttműködési bizottság ülésén is nagy figyelmet kívánnak szentelni. Marjai József válaszbeszédében hangsúlyozta: A magyar—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés az egyik meghatározó tényező szocialista fejlődésünkben, s ennek az együttműködésnek jelentősége nem csökken, hanem állandóan növekszik. Ebből kiindulva különleges jelentőséget tulajdonítunk a bizottság ülésének, amely meghatározza és irányítja az együttműködést ezen a számunkra igen fontos területen. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében még nagyobb jelentősége van annak, hogy a bizottság munkája eredményesebb, konkrétabb, operatívabb legyen — hangoztatta a kormány elnökhelyettese. Rámutatott: a gyakorlati együttműködés elősegíti az előttünk álló feladatok sikeresebb megvalósítását. Ez biztosítéka annak, hogy teljesítsük ötéves tervünk alapvető célkitűzéseit, s megfelelő módon készítsük elő a következő ötéves terveket. Nemcsak népgazdaságunk egyensúlya, hanem a világgazdaságban betöltött szerepe szempontjából is alapvető fontosságú, hogy teljesítsük a kölcsönösen vállalt kötelezettségeket. Már a jelenlegi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni a következő időszak szükségleteit. Marjai József megállapította: Alekszej Koszigin és Lázár György múlt évi megbeszélése rendkívüli jelentőségű volt ezen a heren, s most az a feladat, hogy konkrétan kidolgozzák az együttműködési terveket az 1980 utáni időszakra is. A kormány elnökhelyettese külön aláhúzta a (Folytatás a 2. oldalon) A parlamenti vita befejeztével Lemondott az olasz kormány Simó Endre, az MTI római tudósítója jelenti: Az olasz kormány bejelentette lemondását, miután felbomlott parlamenti többsége. Giulio Andreotti miniszterelnök a parlamentben szerdán délután véget ért általános politikai vita után megállapította, hogy kormánya többé nem élvezi azoknak a pártoknak a bizalmát, amelyekre eddig támaszkodhatott és közölte, hogy a kisebbségi kereszténydemokrata kabinet leköszön. A kormányfő hétfői parlamenti előterjesztésében még egy kísérletet tett arra, hogy az OKP bennmaradjon az eddigi többségben, de semmiféle kötelezettséget sem volt hajlandó vállalni azoknak a reformoknak a végrehajtására, amelyeket a kommunisták sürgetnek. Emiatt az OKP megerősítette döntését, miszerint ilyen alapon többé nem hajlandó együttműködni a kereszténydemokratákkal. A kormányválság nemcsak az OKP döntése miatt vált elkerülhetetlenné, hanem amiatt is, hogy sem a szocialisták, sem a szociáldemokraták nem akarták továbbra is támogatni ezt a kabinetet. Végül is ők maguk is kormányszerepre törekednek. A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában az idén a minőség javítása mellett tizenkét százalék termelésnövekedést terveznek. A népgazdaság érdekének megfelelően csökkentik az import alkatrészek számát (MTI Fotó : Hadas János felvétele) Szófiában megkezdődtek a bolgár—lengyel tárgyalások A BKP Központi Bizottságának, valamint a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának és Államtanácsának meghívására szerdán hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett a Lengyel Népköztársaság párt- és állami küldöttsége. A delegációt Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezeti és annak egyik tagja, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök. Szerdán délután megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Todor Zsivkov és Edward Gierek, valamint a két államférfi által vezetett tárgyaló küldöttség között. A rendkívül szívélyes, baráti légkörben zajló megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit vitatják meg. Algéria Sadli Bendzsedid az MA új főtitkára és az elnökjelölt Fodor György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Sadli Bendzsedid ezredest választotta a párt főtitkárává az FLN IV. kongresszusa, és őt jelöli a köztársasági elnöki tisztségre a február 7-i népszavazáson. Ily módon bizonyosra vehető, hogy a népszavazás eredményeként Sadli Bendzsedid lesz az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke. A döntést a kongresszus szerdán délután ünnepélyes keretek között megtartott záróülésén jelentették be. Sadli Bendzsedid ezt követően rövid beszédet mondott, és ismertette a párt 17 tagú politikai bizottságának névsorát. Ezután az elnök zárszavával véget ért a Nemzeti Felszabadítási Front IV. kongresszusa, amely új, átszervezett pártot hozott létre, és lefektette a jövőbeni fejlődés alapjait. A záróülést több ízben is lelkes éneklés, taps szakította félbe, és utolsó aktusként a több mint 3000 ember a hatalmas csarnokban együtt énekelte el Algéria nemzeti himnuszát. A kongresszus negyedik napján, kedden 3290 küldött elfogadta az FLN új szervezeti szabályzatát, és az általános politikai, külpolitikai, gazdasági-szociális, kulturális, tájékoztatási, oktatási-szakképzési kérdésekre vonatkozó hat határozati javaslatot. Kedd este tartott sajtóértekezletén a kongreszszus szóvivője elmondta: Az új szervezeti szabályzat értelmében a kongresszus 120—160 tagú központi bizottságot választ, valamint 30—40 KB-póttagot. A főtitkári és az elnöki megbízatás 5 évre szól, a kongresszusra ötévenként kerül sor, s a jövőben az ötéves gazdasági terveket a kongresszus időpontjához igazítják. * Sadli Bendzsedid ezredes 1929-ben született. Algéria függetlenségi harcában kezdettől fogva részt vett. 1960-ban a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ALN), az FLN fegyveres ereje zászlóaljparancsnokává nevezték ki, és 1961 óta az ALN vezérkarának tagja. 1963-ban a constantine-i katonai körzet parancsnoka lett. 1964 óta pedig az oráríi katonai körzet élén állt. Bumedien hatalomra jutása, 1965 óta tagja a most megszüntetett forradalmi tanácsnak. Bumedien elnök halála után a forradalmi tanács az új politikai vezetés megválasztásáig megbízta a nemzeti néphadsereg ügyeinek koordinálásával. Megfigyelők szerint az ezredes főként a hadseregben élvez nagy népszerűséget, de vitathatatlan tekintélye van az egész országban. Ez ideig nem túl gyakran szerepelt politikusként a nyilvánosság előtt.