Népszava, 1979. február (107. évfolyam, 26-49. sz.)
1979-02-21 / 43. szám
197 9. február 2 1. t NÉPSZAVA 3 EL A KEZEKKEL VIETNAMTÓL! (Folytatás az 1. oldalról) kerrel megbirkózik a kínai agresszióval. Megvédi függetlenségét, szuverenitását, és ezzel is hozzájárul Délkelet-Ázsia, az egész világ békéjéhez. Vietnam mellett áll az egész haladó világ: Vietnam győzni fog ebben a harcban is! — mondotta befejezésül Sarlós István. X \(.Y S.V.MHm; Peking vessen véget no ttgressoiéntuk A nagy tapssal fogadott beszéd után Nagy Sándor a magyar ifjúság érzéseit, gondolatait tolmácsolta. ^ — Vietnam a mai ifjúság számára világszerte és Magyarországon is jelkép — mondotta. — Jelképe a több évtizedes hősies felszabadító harcnak, az emberi gyötrelmeknek,( megpróbáltatásoknak, a lankadatlan küzdeni akarásnak, a világ népei, a világ ifjúsága szolidaritásának és a szocializmus erejének is. — A magyar fiatalok azt akarták, és azt akarják ma is. hogy a vietnami gyerekek iskolába járjanak. tanuljanak szakmát, többek között abban az iskolában, amely a magyar fiatalok segítségével épült. Azt akarják. hogy a vietnami embereknek ne kelljen felcserélniük a szerszámot puskára, az iskolapadot óvóhelyre és lövészárkokra. — A KISZ központi bizottsága teljes mértékben osztja a fiatalok felháborodását. tiltakozását és Vietnammal vállalt szolidaritását. — Követeljük, hogy a kínai vezetés azonnal vessen véget az agressziónak, feltétel nélkül és haladéktalanul vonja ki csapatait Vietnam területéről. VAS JÁKOSs .1 magyar szerveseit dolgosak szol iítií risttk a riet na mi H4*ppt*l A magyar szervezett dolgozók véleményét, négymillió magyar munkás, értelmiségi és alkalmazott tiltakozását Vas János juttatta kifejezésre. Hangsúlyozta, hogy a magyar szervezett dolgozók — csatlakozva a Szakszervezeti Világszövetség felhívásához — a kínai agresszió haladéktalan beszüntetését követelik. — Az értelem, a kultúra, az emberi felemelkedés korszakában nem lehet mentség a nagyhatalmi soviniszta törekvésekre, és nincs felmentés az esz- telenségre, az agresszióra — hangsúlyozta. — Ha agressziót ért bárhol a világon valamely népet, a magyar munkások mindig felemelték tiltakozó szavukat. Most is ezt tesszük. De a magyar szervezett dolgozók szenvedélyes tiltakozásának még különleges nyomatéket ad az a tény, hogy a kínai kormány Vietnam megtámadásával az imperialista elődök szégyenletes örökébe lépett. A kinai fegyveres erők egy szocialista országot támadtak meg. A magyar dolgozók mélységes meggyőződése, hogy a vietnami nép most is győzelmet fog aratni az agresszor felett. A továbbiakban arról szólt, hogy a szolidaritásnak, a támogatásnak az adja meg az erkölcsi és az anyagi alapját, "ha itthon mindenki helytáll a saját munkájában, országunk gazdasági, politikai, szellemi alapjának további erősítésében. Amikor Vietnammal' szolidaritást vállalunk, amikor elítéljük a kínai kormány szégyenteljes agresszióját, akkor amellett is hitet teszünk, hogy biztosítjuk 1979. évi terveink megvalósítását. szocialista hazánk erősítését. Ez növeli nemzetközi fellépésünk súlyát, hitelét is. ATiTYEA' l»IH SOAl; A pr4>lt>t4Ír iif>HI55€»tkösiséy tu n ti bistpn gstigtt Zúgó taps köszöntötte ezután Nguyen Phu Soait, a Vietnami Szocialista Köztársaság szólásra emelkedő nagykövetét. A nagykövet rámutatott: — A vietnami nép négyezer éves történelme során számtalanszor bátran kiállt; hogy megvédje függetlenségét és szabadságát. Legyőzte a kinai támadó feudális urakat éppúgy, mint a nagy imperialista hatalmakat, a francia, a japán, az amerikai agresszorokat. A vietnami nép — ugyanúgy, mint bármely más nép — hőn szereti a békét. hogy boldog életét építhesse, de senkitől sem tűri el, hogy megsértse függetlenségét és szuverenitását. A nagykövet ezután hangsúlyozta: Vietnam népe most is erőt ment a testvéri szocialista országok. a világ haladó közvéleményének szolidaritásából. Nagy meghatottsággal és mély hálával fogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány, a testvéri magyar nép szolidaritását is. amelyet éppúgy maga mellett érzett az amerikai agresszorok elleni küzdelmében, mint jelenlegi igazságos honvédő harcában. Hangsúlyozta: a február 19-i kormánynyilatkozat, amely elítélte Kína agressziós háborúját, követelte a támadás azonnali beszüntetését és a kínai csapatok haladéktalan kivonását, valamint a Vietnamot támogató'gyűlések. a nagykövetséghez küldött táviratok sokasága a vietnami—magyar szolidaritás erőteljes és magasztos megnyilvánulásai. az igazi proletár internacionalizmus tanúbizonysága. A nagygyűlés tilIttsftpfjlalikstt Nguyen Phu Soai beszéde után percekig zúgott a taps, majd a nagygyűlés részvevői egy emberként szavazták meg közös állásfoglalásukat, amely támogatja hazánk kormányának nyilatkozatát. tiltakozik a kínai agresszió ellen és támogatásáról biztosítja a testvéri Vietnam népét. Az állásfoglalás követeli. hogy Kína azonnal szüntesse be fegyveres agresszióját, vonuljon ki a megtámadott Vietnam földjéről, s végérvényesen hagyjon fel provokációival — Az imperialista hatalmak ellen több évtizedes harcban győzedelmeskedő vietnami testvéreinkkel mindvégig szolidárisak voltunk, azok vagyunk ma is. Vietnam megvédése nemcsak a vietnami nép ügye. a miénk is! — fejeződik be a nagygyűlés állásfoglalása. Országszerte ugyancsak a dolgozók százezrei fejezték ki tiltakozásukat Kína agressziója ellen, szolidaritásukat a sokat szenvedett, hős vietnami néppel, követelve, hogy az egymilliárdos Kína haladéktalanul szüntesse be támadó hadműveleteit és vonja vissza csapatait az 50 milliós Vietnami Szocialista Köztársaság területéről. Motorok minősítő vizsgálata a Közúti Közlekedési Tudományos Kutatóintézetben ttvrvntclvs a I. Huhat/ytírbun Válófélben az egyenlösclivel — Hosszú évtizedek óta nem volt példa arra. hogy' január elsején megemeljék a fizetésünket — újságolja Furka Sándor, a Május 1. Ruhagyár műszerészműhelyének bizalmija. — Valamennyien örömmel üdvözöltük a vállalatvezetésnek ezt a döntését. — Több változatban dolgozták ki az elképzeléseket — egészíti ki a bizalmit Rajkai Miklósné vszt-titkár. — Szó volt arról is. hogy csak április elsején adják ki az emeléseket. De szerintünk jobb ma. mint holnap. — Azt is mondhatnám — fűzi hozzá Jávor Béla munkaügyi és szociálpolitikai főosztályvezető —, hogy ezt a csatát a sztk- szervezet nyerte meg. Az. előkészítő munka során érvek, ellenérvek, számsorok tömege csapott össze. Végül is a szakszervezeti bizalmi- küldöttek tanácskozása döntött úgy. hogy január elsejétől átlagosan négy- százalékos legyen a béremelés. Meghatározták az irányelveket: differenciálni kell a bérekkel, úgy, hogy az a további eredményes munkára ösztönözzön. javuljanak a bérarányok. Sokan azt hangoztatták: fölösleges az ilyen elvek vállalati szintű rögzítése. A bizalmiküldöttek szerint viszont nem árt eleget hangsúlyozni, addig, amíg mindenki számára természetessé nem válik. A múlt évi béremelés utolsó hulláma alig pár hete csitult el. Iilrln-it künnt/u... — Meglepődtem, amikor megtudtam, hogy a csoportomból tavaly az egyik dolgozó szinte a huszonnegyedik órában ezer forint béremelést kapott — magyarázza Szojka Antal bizalmi. — Rendkívül igazságtalannak tartottam. Vétót kezdeményeztem a szakszervezeti bizottságnál, mert a csoport negyvennégy tagjával szemben ez igazságtalan, méltánytalan. — Nagyon könnyű volt eldönteni a testületi ülésen az elveket — mondja Furka Sándor. — Nincs olyan, aki vitathatná. De a műszerészműhelyben tizenhármán vagyunk, egyformán jól dolgozunk, s a munkánk közt nincs akkora eltérés, hogy a fejenként száz forint körüli összegből különbséget tegyünk. Olyan kevés pénzt kaptunk, hogy’ ötven-hat’ván íöí-in- tos differenciálásnak kockáztatni. Ha valaki nem kap pénzt, veszi a kalapját, s máris továbbáll. Széles mozdulatokkal magyaráz, s kezével félresodor egy sztuaeskabá- tot. Megragadja, s úgy mondja: — Divatjamúlt ez is, a kutyának sem kell. De kénytelenek vagyunk megcsinálni, ha már egyszer az alapanyag elké-, szült. Ha nem ilyeneket kellene készítenünk, biztosan gazdaságosabban termelhetnénk, s több jutna a béremelésre. Kik róttuk tühbsúybvu nem lett volna sok értelme. Egyetért ezzel Kuris Géza brigádvezető? — Teljes mértékben. Megtehettük volna, hogy két-három embernek adunk kiugróan sokat, de utána nem lett volna maradásunk. Fehér Gábor szaporán formázza vasalójával az elegáns női blézerek vállát. Harminc éve bizalmi. — Volt olyan, aki nem érdemelt béremelést, De nyugdíjba készül. Mit csinálhattunk volna? — tárja szét a karját. — Én utálom az egyen- lösdit. s nem vitatkozom a differenciálás elveivel — hangoztatja, s következő mondatával máris önmagával vitatkozik Lindenfeld Jánosné. — Próbálja meg valaki a gyakorlatban végrehajtani!''Ebben a munkaerő- helyzetben nem lehet Vajon a vállalatnál kik voltak többségben. az egyenlösdi vagy a differenciálás hívei? — Ha hosszú évek adatait nézzük, az idén sikerült leginkább differenciálni. Voltak, akik jelentős összeget vihettek haza, s kétszázan egyáltalán nem kaptak béremelést — fejtegeti Jávor Béla. — Utóbbiak között található segédmunkás, és gyárigazgató egyaránt. Ügy vélem, megfelelő különbség az is. hogy a több műszakban dolgozók bérfejlesztése elérte a 4.3 százalékot. A nem fizikaiaké 3.8 volt. Jutott pénz a nyugdíjas korúak továbbdoigozásának ösztönzésére is. — Létszámarányosan osztottuk fel a gyáregységek között a pénzt — teszi hozzá Rajkai né —, de minden esetben azonos tevékenységeket, képességeket, teljesítményeket hasonlítottunk össze. A magasan kvalifikált szakmunkásokat is másként mértük és a segédmunkásokat is. Igaz. az utóbbiaknál a szükség néha mást diktál. A marcali gyáregységben nem emeltünk darabbéreseknél. mivel a teljesítménynövekedés nincs korlátozva. A bérfejlesztés háromtized százalékát fordítottuk az Országos Szakmai Bértáblázat alsó tarifahatárainak elérésére. De jutott a béremelésből a gyesen levőknek is. Ügy érzem, ha döccenőkkel is, de dolgozók, vezetők, bizalmiak egyaránt mindjobban értik bérgazdálkodásunk elveit. s tudják, hogy a differenciálás az ösztönzés jó eszköze lehet vállalati gazdálkodásunk eredményességének. annak. hogy az idén elérjük a kitűzött 140 millió forint nyereséget. AV'ifi rt’i — f.sakiis Vannak még szép számmal hívei a Május 1. Ruhagyárban is az egyen- lösdinek. De egyre többen rtiertek és mernek élni a differenciálás lehetőségével. Ahhoz azonban. hogy a jogos különbség a bérekben kifejeződjön. munkásnak, vezetőnek egyaránt fel kellene hagyni azzal a leegyszerűsítő elképzeléssel, hogy mindenki egyformán dolgozik, és hogy a kevésből csak azonos porciókat lehet kimérni. A differenciálás ugyanis nem cél, hanem eszköz, amint az a ruhagyárban is megfogalmazódott. A korszerűbb, hatékonyabb gazdálkodás - eszköze, melynek segítségével közelebb jutunk ahhoz, hogy mindenki munkája szerint részesedjék a megtermelt javakból. Kimmel J. Emil Mi újság? Másfél milliárd lappéldánv egy év aluli Milliárdokat menthet hárommillió Megszokott reggeli „szertartásaink” egyike, hogy átnézzük az újságot. S hogy valóban így van, bizonyítja: napilapolvasásban Magyarország az előkelő 15. helyet foglalja el a „világranglistán”. Kevesen tudják, hogy reggelente 3 millió napi- lappéldány kerül az előfizetők postaládájába, illetve az árusokhoz. Az országosak közül a Népszabadság jelenik meg a legnagyobb példányszámban, összesen viszont a tizenkilenc megyei lapból fogy el a legtöbb: majdnem 1.2 millió. Ezek közül a Dunántúli Naplót. az Észak-Magyarországot és a Kisalföldet olvassák a legtöbben. A sokoldalú és széles körű érdeklődésnek megfelelően évente több. mint 600 féle belföldi sajtóterméket terjeszt a posta. s tavaly csaknem 1.4 milliárd darabot vásároltunk belőlük. A hetilapokból minden alkalommal 7 milliót nyomtatnak. Hosz- szú évek óta „vezet” a Rádió- és Televizióú.jság 1.3 milliós, és a Nők Lapja. már az egymilliót is meghaladó példányszámmal. A tájékoztatást és szórakoztatást egyszerre szolgáló képesújságoknak a legnépesebb az olvasótábora. szinte mindenkinek a kezébe kerül hetente valamelyik. Szinte valamennyi hazai lap eljut külföldre is. évente több mint félmillió példányban. Három- i egy ed részüket a szocia- ’ista országokba postáznák, főleg a Szovjetunióba. ahol a Film Színház Muzsika és az OrszágVilág a legkelendőbb. Majdnem azonos arányban jutnak el magyar újságok az európai és az Európán kívüli tőkés országokba. Az Egyesült Államokban például 325- félére tartanak igényt. Az intézmények és vállalatok, valamint az idegen nyelven, beszélő magyar olvasók informálására 16 ezer különböző külföldi sajtóterméket hozunk be. a világ szinte minden országából. Nagy péidányszámban kaphatók a Szovjetunióból érkező, magy'ar és orosz nyelvű lapok, a tőkés országok közül pedig az NSZK-ból. az USA- ból. Angliából csaknem két és fél ezer féle újságot veszünk. A lapok terjesztésével 25 ezren foglalkoznak. Az olvasók nagyobb része előfizet az őt érdeklő újságra, s az áremelés után is mindössze 2.5 százalékuk mondta le a megrendelést. Egyébként 24 ezer árusnál, majdnem ezer utcai pavilonban. s 90 hírlapárusító üzletben vásárolhatjuk meg a kívánt újságot, amely azonban sokszor nincs idejében az „utcán”. Ennek oka a létszámhiány és a nyomdai késések mellett elsősorban az, hogy túlnyomó részük azonos napokon, főként a hét végén jelenik meg. így a posta dolgozóinak a hét elején csak 600 ezer, a végén pedig hároínszor akkora példányszámot kell feldolgozniuk, ami nem mindig sikerül a megadott időre. Tóth Ágnes Csaknem hárommillió forintos együttműködési megállapodást kötött kedden Gerebenics Imre, az Állami Biztosító vezérigazgatója, dr. Manninger Jenő, az Országos Traumatológiai Intéiet igazgatója. dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora és dr. Borsay János, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgató főorvosa. Jelen volt dr. Bo- hánszky \ Ferenc, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is. Hírmagyarázónk írja: Ritka alkalom. hogy vezető traumátológusok, professzorok s a biztosító vezetői egy asztalhoz üljenek, és a balesetek megelőzéséről, a tudományos kutatásokról, azok fejlesztéséről tárgyaljanak. Most megtörtént a találkozó. A tegnapi szerződéskötés a három egészségügyi intézmény számára már az idén jó néhány fontos gyógyászati eszköz beszerzésére, tudományos kísérlet továbbfejlesztésére nyújt lehetőséget. Pécsett például az ÁB által juttatott összegből félmillió forinttal többet fordíthatnak a csont egyesítési Az Országos Vízügyi Hivatal és Borsod megye vezetőinek kedden megtartott , tervegyeztető megbeszélésén állást foglaltak amellett, hogy kiemelt feladatként kell kezelni a megyében az ipari övezetek, Miskolc. Kazincbarcika és Ózd környékének ivóvízellátását. Miskolcot a törekvés jegyében „rákötik" a Timütétekre. különös tekintettel a bányászati sérül-* tekre, az úgynevezett operációs mikroszkópokra. s a mikroszkópalap beszerzésére. Az Országos Traumatológiai Intézet tökéletesítheti a már hosszabb ideje végzett modern kézsebészeti eljárásokat. újabb lehetőségek nyílnak a mikrose- bészetben is. A rehabilitációval foglalkozó orvosok egyik fontos törekvése is mindjobban megvalósulhat: annyi héttel korábban visszajuttatni a beteget a társadalom számára. mint ahány hóna-- Pig egyébként tart a betegség. A baleseti sérültek. a felmérések szerint, 20—25 százalékkal hamarabb gyógyíthatók meg. e korszerűen felszerelt traumatológiai osztályokon. A gyors gyógyulás — s ez aligha nevezhető antihumánus felfogásnak — nemcsak egyéni érdek, hanem megvalósulása évente több milliárd forint megtakarítást jelent a népgazdaságnak is. is. Ezért a báleseti sebészek a rehabilitációval foglalkozó orvosok és az Állami Biztosító szerződése hárommilliónál jóvá] többet ér. M. Szabó Imre szára: már a közeljövőben megkezdik a célt szolgáló vezeték kiépítését a folyóhoz. Időközben bővítik a Miskolc ellátásában részt vevő keleti csúcsvízmű, valamint a Sajólád térségében levő víznyerőtelep kapacitását is Kazincbarcika és Özd környékének ellátására fejlesztik a lázbérci víztárolót. „Rákötik a J iszára Miskolcot