Népszava, 1979. március (107. évfolyam, 50-76. sz.)

1979-03-01 / 50. szám

. B­ ikini utánH­uszonöt évvel ezelőtt, 1954. március elsején a Bi­kini-szigetek térségében felrobbantották az első amerikai hidrogénbombát. A hidegháború sötét évei voltak ezek, amikor Washingtont még az a tru­­mani rögeszme hatotta át, hogy az Egyesült Államok a történelem legerősebb államaként diktálhat a nem­zetközi porondon. 1948 őszétől f­agyüzemszerűen gyártották a plu­tóniumot és hetente készült egy-két atombomba. 1951-ben már tizennyolc kísérleti atomrobbantás je­lezte az erőltetett ütemű fejlesztést. Mindenkit elsöpörtek az útból, aki az Egyesült Államokban kételyeit merte hangoztatni. A politikai boszorkány üldözés, Oppenheimerrel az élen­ jeles tu­dósokat követelt. Bár a Bikininél megszületett bomba robbanó­ereje hét­százötvenszerese volt a hirosimainak, a Pen­tagon ezt is csak lépcsőfoknak tekintette a fegyver­kezési versenyben. 1955 februárjától júniusig tizen­négy atombombát robbantottak a nevadai sivatag­ban. 1956 nyarán tizenkét hidrogénbombát Bikininél. Újabb és újabb csodafegyverek­ születtek, ame­lyektől a Fehér Ház mindig azt remélte, hogy ütő­kártyához jut a Szovjetunióval szemben. Mire ez a hiedelem az amerikai politika szféráiban oszladozni kezdett, már négyszáz nukleáris bombát robbantot­tak fel a világban. A felismerés, hogy nincs amerikai szuperfegyver, nincs katonai fölény, a hatvanas évek elején el­vezetett a légköri atomkísérletek betiltásához, 1970-ben az atomsorompó-egyezményhez, majd a ra­kétaelhárító rendszerek és a hadászati támadófegy­verek korlátozásáról szóló szovjet—amerikai megál­lapodásokhoz. Napjainkban azonban felerősödött azoknak a hangja, akik ismét valamiféle csodafegyver megte­remtésétől remélik az amerikai katonai fölény meg­szerzését. A neutronbomba gyártására vonatkozó elhatáro­zás a legfontosabb, mióta Truman úgy döntött, hogy megépítteti és beveti az atombombát — jelentette ki fenntartásait hangoztatva Mark Hatfield amerikai szenátor. A világméretű tiltakozó kampány sem győzhette meg azonban a fegyverkezésben érdekelt amerikai monopóliumokat, a neutron-robbanófejek gyártásától ugyanis 10 milliárd dollár hasznot remélnek. A Boeing vagy a McDonnell Douglas jó üzletnek tartja a másik „csodafegyvert", a szárnyas rakétát is. Még nagyobb hasznot remélnek az MX „szu­perraké­­tától”, amelynek darabonként előállítási költsége a 20 millió dollárt is elérheti. A Pentagon összenőtt az üzleti élettel: 22 ezer fő- és több mint 100 ezer alvállalkozóval van kapcso­lata. Több ezer szerződéssel 260 egyetemet és főisko­lát köt magához. És a foglalkoztatottak tíz százalékát, akik mind a h­adiiparban dolgoznak! A Pentagon több milliárdos megrendeléseket ad a legnagyobb monopóliumoknak, de nemcsak ezzel tartja kezében azok vezérkarát. A Boeing alelnöke a légierő vezérőrnagya, az United Technologies alelnö­­ke pedig a légierő tábornoka volt. A McDonnell Douglas egyik alelnökét a hadügyminisztérium légi­erő- és haditengerészeti osztályának helyettes veze­tőjeként, a másikat a légierő vezérőrnagyaként is­merték korábban. A General Dynamics egyik alelnö­­ke a légierőnek a főtanácsadója volt, a másik a ve­­zérőrnagya. Az IBM igazgatója a hadügyminiszter egykori főtanácsadója. B­ecslések szerint mintegy négyezer magas rangú nyugalmazott tiszt dolgozik a hadiipari megren­delésekben leginkább érdekelt száz társaságnál. A szerepek időnként megcserélődnek. Van, aki nem a politikai-katonai vezetésből vonult az üzleti világ­ba, hanem fordítva. Vance külügyminiszter és Brown hadügyminiszter az IBM igazgatója volt... Ilyen körülmények között nem lehet azon cso­dálkozni, hogy a Pentagon legnagyobb szállítóinak 70 százalékal magasabb a profitja, min a polgári vállalkozásoké. Az amerikai katonai-ipari komplexumnak fősze­repe van a fegyverkezési verseny fokozásában, abban, hogy ma 135 ezer Hirosimára ledobott atombombá­nak megfelelő nukleáris robbanóanyag van felhal­mozva a világon. Fő szerepe van a világ 300 milliár­­dtot meghaladó hadikiadásaiban. Abban, hogy ma há­rom nap alatt annyi pénzt költ az emberiség a fegy­verekre, amennyiből a fejlődő országokban meg le­hetne szervezni 100 millió gyerek írni-olvasni tanu­lását. A Bikini óta eltelt negyedszázad történelme azonban bebizonyította, hogy e komplexumnak nem­csak a katonai fölényt nem sikerült kivívnia, de új­ból és újból rákényszerült az ésszerű kompromisszu­mokra, nemzetközi megállapodásokra. Most, a SALT II. megkötésének küszöbén tanúi vagyunk annak, hogy a hidegháborús amerikai körök mindent elkövetnek, hogy bebiztosítsák az elkövet­kező évek profitját Számíthatnak a Szovjetunió, a szocialista országok erőgyarapodásától megijedt, an­­tikommunista politikusok széles körű támogatására. A­z elmúlt negyedszázadban voltak azonban nehe­zebb korszakok is, amelyekből kijutott a világ. A Szovjetunió, a szocialista országok fejlődése, az enyhülési politika kétségtelen sikerei valószínűvé teszik, hogy most sem az agresszív erőké lesz az utol­só szó. Barabás Péter Khomeini síkraszállt az iszlám köztársaság felépítése mellett Pietsch Lajos, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti: Khomeini, az iráni for­radalom vezetője­ szer­dán a teheráni rádióban megtartotta „búcsúbeszé­dét”. Az ajatollah ugyanis csütörtökön a síiták szent városába, Qumba utazika, s ott kí­ván letelepedni. Valószí­nűnek tűnik, hogy az irá­ni politikai és vallási vezető a jövőben nem foglalkozik majd közvet­lenül a gyakorlati irányí­tással, hanem figyelmét a legfontosabb társadal­mi kérdéseknek szenteli. Beszédében Khomeini köszönetet mondott az iráni népnek azért a tá­mogatásért, amit a mo­narchia megdöntéséhez, a forradalom győzelmé­hez nyújtott Khomeini összefogásra és éberség­re szólította fel az ország lakosságát, mert — mint hangoztatta — „még je­lentősek a forradalomra leselkedő veszélyek”. Az ajatollah síkraszállt az iszlám köztársaság felépítése mellett. — Irán március 5-én felújítja az olajexportot — jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Hasszan Nazih, az iráni nemzeti olajtársaság igazgatója. NÉPSZAVA A kínai csapatok folytatják támadásaikat (Folytatás az 1. oldalról) nak, de elfoglalni nem tudták. A harcokban a helyi erők mellett részt veszt­ek a vietnami nép­hadsereg reguláris erői is. A kínai agresszorok Vi­etnam északi tartomá­nyaiban több irányban is igyekeznek erősíteni a tá­madást, fokozzák expan­ziójuk méreteit — jelen­tette a TASZSZ szovjet hírügynökség. Peking friss alakulatokat dob át a hadszíntérre, és arra tö­rekszik, hogy az elfoglalt területeket megtartsa és bekebelezze. A vietnami fegyveres erők minden fronton visz­­szaverik az agresszorok elkeseredett rohamait, nagy veszteségeket okoz­nak az ellenségnek embe­rekben és hadi felszere­lésben egyaránt. A kudar­coktól felbőszült kínai betolakodók a békés la­kosságon töltik ki bosszú­jukat. A TASZSZ rámu­tat: az utóbbi időben éle­ződik a helyzet a laoszi- kínai határon, ahol kínai csapatösszevonásokat ész­leltek. A Vietnami Szocialista Köztársaság ideiglenes pekingi ügyvivője, Chan Chung, külföldi újságírók előtt kijelentette, hogy csapatainak megerősítése után a kínai agresszor nagyszabású támadást ter­vez. Jelenleg már 25 kí­nai hadosztály vesz részt a harcokban. Pham Van Dong viet­nami kormányfő a szak­­szervezeti szövetség hanoi tanácskozásán kijelentet­te: „A nép kollektív ha­talma lehetővé teszi, hogy leküzdjü­nk minden nehézséget, egyszerre védjük meg az országot és fejlesszük a gazdasá­got." Blumenthal amerikai pénzügyminisztert szerda délután fogadta Hua Kuo­­feng, a kínai Államtanács és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának elnöke. A mintegy hetvenöt perces megbe­szélésről távozóban Blu­menthal elmondta, hogy átadta Hua Kuo-fengnek Carte­r elnök szívéi­t és üd­vözletét és jókívánságait, aki azokat hasonlókkal viszonozta: agresszió időpontjának megválasztása, a kínai— japán szerződés megköté­se és az amerikai—kínai kapcsolatok rendezése kö­zött” — hangsúlyozza a Pravda, majd megállapít­ja: „A maoista Kína Vietnamban kipróbálja agresszív hegemonista politikáját. Minden nép érdeke azt kívánja, hogy elvegyék a pekingi ka­landoroknak mások föld­jére és mások jogaira tá­madt étvágyát!" Ami a Szovjetuniót il­leti, a maga részéről hű marad internacionalista kötelességéhez, változatla­nul védelmezi a békét az egész világon, és eleget tesz — amint arra a szov­jet kormány nyilatkozata is rámutatott — a Szovjetunió és a Vietna­mi Szocialista Köztársa­ság közötti barátsági és együttműködési szerző­désből ráháruló kötele­zettségeknek. M­agyar tiltak­ozások­ Országszerte újabb ál­lásfoglalások bizonyítják, hogy a szocializmust épí­­tő Vietnam ellen indított kínai támadás, a pekingi vezetés ellenforradalmi politikája, mélységes döb­benetet és hatalmas fel­háborodást váltott ki ha­zánkba­n. Az Útépítő Tröszt 14 vállalatának több mint 15 ezer dolgozója röpgyűlé­­seken ítélte el a pekingi vezetők politikáját, a Vietnam elleni durva ag­ressziót. Az Orion gyár 3600 dolgozója követelte a kí­nai inváziós erők azon­nali visszavonását, a meg­szállt területek kiürítését. A Kender- Juta- és Tex­tilipar mintegy hétszáz dolgozója — az Alkot­mány szocialista brigád kezdeményezése nyomán — tiltakozó gyűlésen ítél­te el a­ területszerző kí­nai támadókat. A Hunga­­rotex kiszeseinek kezde­ményezésére a külkeres­kedelmi vállalat több mint 1200 alkalmazottja táviratban biztosította szolidaritásáról a hős vietnami néz­et. A Péti Nitrogén Művekben meg­tartott röpgyűlések nyo­mán szerdán juttatták el az Országos Béketanács­hoz a vállalat több mint négyezer dolgozójának a vietnami néppel vállalt szolidaritását, a szocia­lista brigádok tagjainak állásfoglalását, a kínai agresszió elleni tiltakozá­sát tartalmazó nyilatko­zatot. Szegeden a népfront­­aktivisták és a nőbizott­­sági tagok vietnami szo­lidaritási gyűlésen köve­telték, hogy Kína azonnal szüntesse meg agresszió­ját. zl sohh Tantivs külikf­ gi bizottsság­ainak n ff i In­­­k ttz.it itt A Szovjetunió legfel­sőbb Tanácsa két házá­nak külügyi bizottsága ülést tartott. Az ülés ele­jén a nemzetiségi tanács külügyi bizottságának el­nöke, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titká­ra, felhívta a képviselők figyelmét: a szovjet kor­mány figyelmeztetett ar­ra, hogy azoknak, akik Peking politikáját meg­határozzák, addig kell megállniuk, amíg még nem késő. Ez a figyel­meztetés az egész szov­jet nép nevében hangzott el, s földünk minden bé­­keszerető ereje lelkesen támogatja. A Legfelsőbb Tanács két házának külügyi bi­zottsága közös nyilatkoza­tában szolidaritásáról biz­tosítja a testvéri vietna­mi népet abban az igaz­ságos harcában, amelyet szocialista hazája szabad­ságáért és függetlenségé­ért folytat. A két bizott­ság követelte a kínai ag­resszió haladéktalan meg­szüntetését. .­ Parda cikke „Minden tárgyilagos, elfogulatlan ember szá­mára világosnak kell hin­nie, hogy Peking gyakor­latilag áttér annak az expanzionista politikának a vérontással járó szaka­szába, amelyet nem ma, de nem is tegnap hirdet­tek meg, hanem Peking nagyhatalmi igényeinek embergyűlölő, agresszív lényegéből fakad — írja Igor ■ Alekszandrov a Pravda szerdai számában megjelent cikkében. — Ugyanilyen világosnak kell lennie mindenki szá­mára a következőnek is: amennyiben nem vetnek véget Peking Vietnam el­leni agressziójának, ha az agresszor nem taka­rodik haladéktalanul ha­za, a háború lángjai to­vábbterjedhetnek. „Sok megfigyelő fel­hívja a figyelmet rá — folytatódik a Pravda cikke —, hogy az Egye­sült Államok kormányá­nak reagálása a kínai ag­resszióra, ha nem a jóvá­hagyásra, de legalábbis a közvetett biztatásra ha­sonlít. A hivatalos Wa­shington csupán azt, a közvéleményben és a leg­több ország vezető körei­ben kialakult benyomást igyekezett gyengíteni, hogy egyenes kapcsolat van az agresszió és Teng Hsziao-pingnek a közel­múltban az Egyesült Ál­lamokban tett látogatása között. Az amerikai ve­zető köröknek a kínai vezetés részéről Vietnam­hoz címzett nyílt fenye­getéssel kapcsolatos leg­alábbis kétértelmű állás­foglalása lényegében le­hetővé tette, hogy Pe­king nyíltan a háború út­jára lépjen.’ „Pekingben nem tagad­ják az összefüggést az Kína lemondja a japán ipari berendezések importját Kína hivatalosan azzal a kéréssel fordult Japán­hoz, hogy függessze fel a komplett japán ipari be­rendezések importjáról tavaly kötött szerződések végrehajtását. A kínai kérés összesen harminc üzletkötésre vonatkozik, ezek értéke körülbelül 2,1 milliárd dollár. A kínai fél fizetési ne­hézségekre, valamint ar­ra hivatkozott, hogy a kormány még nem hagy­ta jóvá a szerződésedet. A tokiói Aszahi Sim­­b­un kormányköröket idézve írja, hogy Peking lépése összefügg a Viet­nam elleni agresszióval. A Tanácsköztársaság évfordulója Sa­j­tóé­rtek­ez­let Moszk­vá­ban A Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának közelgő 60. évfordulója alkalmából sajtókonfe­renciát rendeztek szerdán hazánk moszkvai nagy­­követségén. A nagy szám­ban megjelent szovjet új­ságíró, rádió- és televí­ziós tudósító előtt dr. Szik­es Mátyás nagykövet ismertette a 133 dicső nap eseményeit, kiemelve: a Tanácsköztársaság az első olyan állam volt, amely az orosz forradalom pél­dáját követve megvalósí­totta a munkások a dol­gozó nép hatalmát. (MTI ­ A libanoni jobboldal fegyveres alakulatai szer­da éjjel megtámadták Bejrút déli részén az arabközi békefenntartó erők állásait. A több ha­lálos áldozatot követelő összetűzésekbe tüzérséget, páncélosokat és aknave­tőket is bevetettek . A brit bányászok szakszervezete váratlan gyorsasággal megkötötte új bér­egyezményét az or­szágos szénhivatallal A 9—10 százalékos emelés közel áll az idei bérmoz­galomban kialakult átlag­hoz. A bányászok béré­nek rendezése komoly si­ker a kormány számára. Lzinege Lajos etiópiai programja Az Etiópiában tartóz­kodó Czinege Lajos had­­seregtábornok, honvédel­mi miniszter és a kísére­tében levő személyiségek látogatást tettek az Ad­­disz Abeba közelében le­vő Tatek katonai kikép­zőtáborban. Addisz Abebában Taje Telahv­n etióp hadügymi­niszter fogadást adott Czinege Lajos tiszteletére. Beszédében mindkét mi­niszter élesen elítélte Pe­­kingnek a Vietnami Szo­cialista Köztársaság ellen folyó agresszióját. (TASZSZ) m : A TELEVÍZIÓ ELŐTT­­ Laoszi életképek Benda László és Illés János kedden sugárzott laoszi riportfilmje igazi meglepetés volt. Olyan ké­peket láthattunk a testvéri indokínai országról, ami­lyeneket azelőtt soha Felfedező útra vezettek a ma­gyar tévések: az elefántokkal való erdőírtástól a kez­detleges nagyüzemig bemutatták a mérhetetlen sze­génységet és elmaradottságot örökölt ország hihetet­len erőfeszítéseit. Elvittek a falusi házakba, a téesz földjére, a Mekong vizére, a templomok világába. Sokatmondó, izgalmas beszélgetéseknek lehetünk tanúi — buddhistákkal és parasztokkal, politikusok­kal és a politikával még csak ismerkedő emberekkel. Jártunk az átnevelő táborok­ban, ahol ideológiát és szakmát tanulnak a volt kábítószeresek, prostituáltak, bűnözők. Ismerkedtünk a szocializmus meggyőződé­ses híveivel és azokkal is, akik még nem azok. Nyer­sen, kendőzetlenül tárta fel ez a riport a mai Laosz gondjait, bajait, az ellentmondásos fejlődés problé­máit. Igaz, a riporter nem minden kérdését­ éreztük elég találónak és kérdőjeleket is hagyott maga után a film. Leginkább talán azt: az elmaradottság ilyen mélységeiből felemelkedő népnek hogy volt ereje, öntudata megvívni a forradalmat és a szocializmus útjára lépni. Mégis elismerés illeti a film alkotóit és a televí­ziósokat azért a nagy munkáért, amellyel a világra riportjaikkal ablakot nyitnak. B. P. 197­9. mire­­us 1. Az osztrák—magyar kapcsolatok kedvező irányban fejlődnek Pa­h­r kü­­l­ügy­min­iszter előadása Bécsben „Ausztria és Magyaror­szág kapcsolatai vala­mennyi szinten zavarta­lanul és nagyon kedvező irányban fejlődnek, egy­ben például szolgálhat­nak a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésére, illetve jószom­szédi viszonyára” — je­lentette ki egyebek kö­zött dr. Willibald Pahr osztrák külügyminiszter kedden Bécsben, a Do­naueuropäisches Institut felkérésére tartott elő­adásában. Az osztrák diplomácia vezetője az állami élet valamennyi szintjén megtartott rend­­­kívül intenzív és rendsze­res konzultációk, illetve magas szintű találkozók sorában kiemelkedő je­lentőséget tulajdonított Kádár János tavaly előtti ausztriai látogatásának. Nagyon gazdagok és sok irányúak a két or­szág gazdasági kapcsola­tai is — állapította meg a külügyminiszter. (MTI) Olasz kormányválság Berlinguer új javaslata Berlinguer, az Olasz EP főtitkára. La Massa kijelölt miniszterelnökkel megtartott szerdai, máso­dik hivatalos konzultá­ciója után újabb javas­lattal élt a kormányvál­ság megoldására, a rend­kívüli választás kiírásá­nak elkerülésére. Abból kiindulva, hogy a Kereszténydemokrata Párt (D) továbbra is elutasítja az OKP bevo­nását a kormányba, és ez­zel akadályozza a demok­­ratikus nemzeti kormány megvalósulását, Berlin­guer „széles demokrati­kus bázisra” támaszkodó kormányt javasolt. Ebben a köztársasági, a kommu­nista, a szocialista és esetleg a szociáldemokra­ta párt képviselői, vala­mint egyéb f­üggetlen bal­oldali személyiségek kap­nának tárcát, és a szabi­­net olyan programot dol­gozna ki, amely élvezné a DC külső támogatásit is. (MTI) Carter sajtóértekezlete Jelentősek az izraeli—amerikai nézetkülönbségek Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Begin izraeli kormány­fővel való vitái miatt végképp meghiúsulhat a közel-keleti különalku — utalt a súlyos helyzetre kedden Carter amerikai­­elnök. Bevezető nyilatkozatá­ban szemmel látható ke­serűséggel ismerte be, hogy ezúttal jelentősen eltérnek az amerikai és az izraeli nézetek. Az izraeli visszautasí­tás után Carter kedden délután telefonon tárgyalt Beginnel, de csak any­­nyit ért el, hogy az iz­raeli kormányfő csütörtö­kön ugyan Washingtonba érkezik, azonban csak Carternel folytatandó, kétoldalú tárgyalásokra. „A különmegállapodás lehetősége elhalványul, vagy eltűnik, a jövő a legjobb esetben is kiszá­míthatatlan, ha most el­szalasztják a lehetőséget” — mondotta az amerikai elnök. Az Arab Liga megtárgyalja a két Jemen konfliktusát Az Arab Liga vasárnap Kuvaitban külügyminisz­teri találkozón vitatja meg a két Jemen konf­liktusát — jelentette be csütörtökön Mahmud Riad, a liga főtitkára. A bejelentett tanácsko­zást élénk arabközi dip­lomáciai tevékenység elő­zi meg. A szaúd-arábiai fővárosban szerdán talál­kozót tartott a szaúdi, a kuvaiti és a bahreini kül­ügyminiszter, valamint a r­omani külügyminiszté­rium egy magas rangú tisztviselője A rijadi -találkozó résztvevői béketervet dolgoztak ki a jemeni konfliktus megoldására, amely a két Jemen csa­patainak azonnali vissza­vonását irányozza elő a határ térségéből. Szaúd-Arábia szerdán készültségbe helyezte fegyveres erőit. A rijadi rádióban ismertetett had­ügyminisztériumi közle­mény nem tesz említést a riadókészültség okáról, rijadi megfigyelők azon­ban bizonyosak abban, hogy az intézkedést a két Jemen határán kirobbant csatározások miatt hoz­ták. (MTI

Next