Népszava, 1979. március (107. évfolyam, 50-76. sz.)

1979-03-14 / 61. szám

197­9. március 14. Ben­ke Valéria Szolnok megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke ked­den látogatást tett Szol­nok megyében. Kunszent­­mártonban a járási párt­­bizottságon Andrikó Mik­lós, a megyei pártbizott­ság első titkára és Barta László, a megyei tanács elnöke fogadták. Felke­reste a Pannónia Szőr­mekikészítő és Szőrme­konfekció Vállalat kun­szentmártoni gyár­át. A program következő állo­másaként Benke Valéria Mezőhékre utazott. Itt felkereste a Táncsics Ter­melős­zö­vetk­ezetet. A látogatása délután Szolnokon folytatódott. A városi tanács székházá­ban Kukli Béla tanács­elnök számolt be Szolnok fejlődéséről. (MTI) Hav­asi Ferenc látogatása Somogy megyében Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, kedden Somogy megyébe Látoga­tott Kaposvárott Varga Péter, a megyei pártbi­zottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács elnöke fogadta. A Központi Bizottság titká­ra tájékoztatót hallgatott meg a megye gazdasági helyzetéről, társadalmi és politikai életéről, majd a megyei és városi vezetők társaságában felkereste a Mezőgép kaposvári gyá­rát. Itt Gurbán György, a Mezőgép Tröszt vezér­­igazgatója, valamint a gyár párt- és gazdasági vezetői fogadták. Havasi Ferenc megtekintette a gyár több üzemrészét, és tájékozódott a rekonst­rukció állásáról. A látogatás következő állomása a Csepel Művek kaposvári egyedi gépgyá­ra volt, ahol dr. Stefán Mihály, a Csepel Művek vezérigazgató-helyettese és a gyár vezetői köszön­tötték a Központi Bizott­ság titkárát. A tájékozta­tó után üzemlátogatás következett. Somogyi lá­togatásának befejezése­ként Havasi Ferenc­­ a Csepel Művek kaposvári egyedi gépgyárában be­szélgetést folytatott a vá­ros párt-, tanácsi és gaz­dasági vezetőivel. Olasz és francia szakszervezeti vezetők Budapesten A SZOT meghívására kedden hazánkba érke­zett Aldo Bonaccini, az Olasz Általános Munkás­szövetség (CGIL) és Joan­nes Garland, a Francia Általános Munkásszövet­ség (CGT) titkára. Az olasz és a francia szak­szervezeti vezetők meg­beszéléseket folytatnak a magyar szakszervezetek képviselőivel, a nemzet­közi szakszervezeti moz­galom időszerű kérdései­ről. A török parlamenti küldöttség a Városházán A Török Köztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttségét — amely dr. Cahit Karakasnak, a nemzetgyűlés elnökének vezetésével hivatalos lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban — kedden fo­gadta Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnö­ke. A török képviselők programja városnézéssel folytatódott, majd Szép­völgyi Zoltán ebédet adott a vendégek tiszte­letére. A programokon részt vett Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke, valamint Tálár Benler, a Török Köztársaság buda­pesti nagykövete. Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Kedden ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Csikós-Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke tájékoztatta a kép­viselőket a szabályozás legdöntőbb kérdéseiről, az árrendszer VI. ötéves ter­vi koncepciójáról. Rámu­tatott arra, hogy a hosz­­szú távú gazdaságpoliti­kának megfelelően a vál­toztatásokkal elsősorban a kiegyensúlyozottabb ex­portot, importot, a nem­zetközi versenyképesség erősítését és gazdasá­gunknak az eddiginél na­gyobb rugalmasságát, ér­zékenységét kívánják el­érni.­ Horváth László, az Or­szágos Tervhivatal elnök­­helyettese, ismertette a gazdasági szabályozórend­szer már kimunkált irányelveit. A nyereség­érdekeltség és az új ár­rendszer együttesen áll az ösztönzés középpontjában — hangsúlyozta. A Köz­ponti Bizottság határoza­tának megfelelően lénye­gesen szűkítik az egyedi támogatások körét, s nor­matív, tehát mindenkire egyaránt érvényes szabá­lyozással egységesítik a jövedelemelosztást és a fejlesztést A vitában felszólaló képviselők egyetértettek az irányelvekkel, s támo­gatásukról biztosították a gazdasági szakembereket. A tanácskozás Bognár Józsefnek, a terv- és költségvetési bizottság el­nökének zárszavával ért véget. (MTI) Alekszej Koszigin távirata Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, táviratban mondott köszönetet Kádár János­nak, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága első titká­rának és Lázár György­nek, a Minisztertanács el­nökének a 75. születés­napja és kitüntetése al­kalmából hozzá intézett j­ókívánságokért. Országos rektori értekezlet Országos egyetemi rek­tori és főiskolai főigazga­tói értekezletet tartottak kedden a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri elméleti­­épületében. Berecz János,­z MSZMP KB külügyi­ osz­tályának vezetője tájékoz­tatást adott az időszerű nemzetközi kérdésekről. A felsőoktatás legfonto­sabb feladatairól Knopp András oktatási minisz­terhelyettes beszélt. Megkezdődött a Duna Bizottság 37. ülésszaka Kedden Budapesten plenáris üléssel megkez­dődött a Duna Bizottság 37. ülésszaka. A nemzet­közi szervezet Benczúr utcai székházában Roska István külügyminiszter­helyettes, a bizottság el­nöke nyitotta meg a ta­nácskozást, amelynek munkájában részt vesz a tagországok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyaror­szág, Románia és a Szov­jetunió — küldöttsége, valamint az EGB, a KGST, az ENSZ környe­zetvédelmi programjának képviselői és az NSZK közlekedési minisztériu­mának szakértői. Tanácskozás a társadalmi tulajdon védelméről A nehézipari ágazat­ban egyre csökken a tár­sadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma — állapította meg Simon Pál nehézipari miniszter a minisztériumban ked­den rendezett, a társadal­mi tulajdon védelméről szóló országos tanácskozá­son, amelyen felszólalt Benkei András belügymi­niszter is. A nyomdaipar ,, vad ha­j­tanai ’ ’ címmel lapunk február 28-i számában megjelent riportban a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács osztályvezetője elmondta, hogy megbírságolták a Tempó Szövetkezet házi­nyomdáját. A budapesti Tempó Szövetkezet kéré­sére közöljük, hogy a büntetést a nyíregyházi Tempó Szövetkezet kapta. Szakszervezet­i vezetők megbeszélése a Könnyűipari Minisztériumban A Könnyűipari Minisz­térium, az érdekelt szak­­szervezetek és az OKISZ vezetői kedden tanácsko­zást tartottak a miniszté­riumban. Az immár rend­szeressé vált konzultáción áttekintették az idei leg­fontosabb közös tenniva­lókat, értékelték az üze­mi demokrácia érvénye­sülésének tapasztalatait, s megvitatták az Orszá­gos Szakmai Bértáblázat alsó tarifahatárai eléré­sének lehetőségét. Megállapították, hogy a vállalatok és szövetkeze­tek értékesítési előirány­zatai összességükben egy­beesnek a népgazdasági tervben megjelölt, az ágazatra háruló felada­tokkal. Eg­yre inkább ér­zékelhetővé válik a ter­mékszerkezet-váltás, a piaci igényekhez való gyorsabb alkalmazkodás szándéka, és javul a gyártmánytervezés. A részvevők állást foglaltak abban is, hogy a vállalatokat a gazdasá­gi irányítás és a politi­kai munka eszközeivel is segíteni kell a belföldi ellátás és az exportköte­­lezettségek teljesítésében. Ehhez a munkaverseny és az újítómozgalom is hozzájárul. A vállalati bérpolitiká­ban nagyobb mértékben kell a végzett munka szerint differenciálni, a jobb minőségű munkára ösztönözni. A megbeszé­lés eredményeiről együt­tes állásfoglalást juttat­nak el a gazdálkodó egy­ségekhez. NÉPSZAVA Magyar kultúra a francia földön Janus Pannoniustól Benjámin Lászlóig terje­dő válogatást jelentetett meg a magyar költészet­ből az Editeurs Francais Reunis párizsi könyvki­adó. A 260 oldalas, több mint félszáz verset tar­talmazó kötet megjelené­se alkalmából hétfőn iro­dalmi estet rendeztek a párizsi Magyar Intézet­ben. Marc Delouze, a kö­tet egyik fordítója mu­tatta be a válogatást és rajta keresztül a magyar költészetet. A 4. párizsi nemzetkö­zi dokumentumfilm-fesz­­tiválon hétfőn nagy ér­deklődés mellett vetítet­ték Moldován Domokos Halottlátó című alkotá­sát. A bemutatót követő­en a rendező válaszolt a szakmai közönség kérdé­seire. Egy héten át modern magyar kamarazenét su­gárzott műsorában a France Culture állami rádióadó. A felvételek ta­valy készültek a párizsi Gaveau-teremben, a Bar­tók Vonósnégyes közre­működésével. A magyar művészek Bartók, Ko­dály, Dohnányi, Durkó, Szokolay és mások vonós­négyeseit szólaltatták meg. ­ A RÁDIÓ MELLETT A REPEDÉS Horváth Péter rádiójá­téka, A repedés, nemcsak azért nevezhető fiatalos írásnak, mert az ifjúsági rádiószínpad mutatta be. Témaválasztása, egész problematikája fiatalokat érintő, róluk, de nemcsak nekik, szólt. Érdemes lett volna meghallgatnia mindazoknak a vállalati igazgatóknak, különféle vezetőknek, akik valami­lyen módon beleszólhat­nak a fiatalok életébe, munkájába. A darabbeli fiatalember egy okos, jó­­ravaló KISZ-titkár, aki megpróbál valamit tenni is a többiek érdekében. Nem akar többet, mint amennyit az ifjúsági tör­vény előír , de azt na­gyon határozottan köve­teli. Társai kezdetben ve­le tartanak, később azon­ban meggondolják a dol­got, és magára hagyják beadványával Az igazgató (Márkus László alakította, igen hi­telesen) persze nem sze­reti az ügyeket, nem akarja, hogy beleszólja­nak a vállalat dolgaiba a fiatalok. Ebből a kiindulási helyzetből lehetett volna sokféle történetet kanya­­rítani — az író egy ki­csit az abszurd dráma felé vezette a darab szá­lait. Ez, és a színészek karikírozó játéka, humo­ros felhangokat kölcsön­zött a szövegszerűen nem humoros darabnak. Nyil­ván a rendező, Siklós Olga, hangszerelte így a történetet, okosan, mert ezáltal élvezetesebb, szó­rakoztatóbb lett a dráma. * TÁRSALGÓ Kezdete óta figyelem­mel kísérem a Társalgó formálódását. Nem oly régen hozták létre az iro­dalombarátoknak szánt kétórás magazinműsort, de már néhány hónap alatt is lemérhető a fej­lődési Egy-egy műsorve­zető gondjaira, szerkesz­tői ízlésére bízva, sajáto­san változik az adás han­gulata, tartalma. Leg­utóbb Liptay Katalin műsorvezető-szerkesztő oldottan közvetlen konfe­­rálása mellett kerültek sorra az egyes különle­ges műgonddal kiváloga­tott számok. Érdemének megfelelően méltatta Páskáhdy Géza Széchenyi most megjelent Naplóját, nagyon stílusos volt Csen­­gery Adrienne Balassi­­dalelőadása. Thurzó Gá­borral tettek sétákat ed­dig a Belvárosban a mű­sor hallgatói , most testvére kalauzolt ben­nünket ugyanezeken a tájakon. Élvezetes intimitásokat tudtunk meg, jellemző apróságokat, mozikról, szokásokról, de, fájda­lom, hiányoltuk az írót, akit sem testvér, sem barát nem pótolhat ezen a területen sem. Pándi Lajos Pázmá­ny-magy­a­rá­­­za­taitól eltérő a vélemé­nyünk, de erről nem el­sősorban a neves színész tehet, hanem a napjaink­ban oly szűkös Páz­­ány­­irodalom. Nem lenne ér­dektelen akár spontán vitát is provokálni e tárgyban — szakértők, irodalomtudósok bekap­csolásával. Ugyanis a túlságosan száraz adat­halmozás, életpálya- és munkásságfelvázolás így kissé tankönyv-kiegészí­­tésnek tűnt. ÉLETED A KEZEDBEN VAN Mennyire rendelkezünk önmagunk fölött — ezt kutatja a sorozat minden egyes darabja. Ezért vá­lasztották rovataimként ezt a verssort: „Életed a kezedben van.” Legutóbb két érdekes példát is fel tudott mu­tatni dr. Eke Károly szerkesztő-műsorvezető, az emlékezetes légi ka­tasztrófát túlélt 17 éves kislány, Juliane Koepcke, és neves írónk, Molnár Gábor történetét, aki sze­me világa elvesztése után tudott új életet kezdeni. A két sors összekapcso­lódása egy ponton igen érdekes volt: az író könyvéből is merített a kislány tapasztalatokat ahhoz, hogy kijusson az őserdőből. Ritka életsorsokat vá­zol a sorozat elénk, szép, meggyőző emberi példá­kat arról hogyan lehet katasztrófák, egyéni tra­gédiák után ismét és is­mét újrakezdeni az éle­tet. Kellenek az ilyen műsorok, bár a hétköz­napi élet szerencsére nem produkál gyakorta megle­petéseket, de azért ma is rászorulhatunk irodalmi hősök, vagy létező, élő emberek sorsának köve­tésére. Háry Márta Magyarország régészeti topográfiája A nagyarányú építke­zések, tereprendezések következtében mindin­kább csökken hazánk érintetlen régészeti lelő­helyeinek száma. Ezért is fontos, hogy a szakem­berek számba vegyék, feltérképezzék hazánk va­lamennyi lelőhelyét. A közeljövőben jelenik meg az Esztergom és környé­két feldolgozó kötet, s ugyancsak kiadás előtt áll a Békés megyei szeg­halmi járás lelőhelyeit tartalmazó könyv. A teljes magyar régé­szeti leletanyag egységes topográfiai feldolgozását, a Magyarország régészeti topográfiája című sorozat megindítását 1961-ben kezdeményezték. 1962— 1972 között elkészült és négy kötetben megjelent Veszprém megye régésze­ti topográfiája. A sorozatban közigaz­gatási egységenként cso­portosítva teszik közzé a régészeti lelőhelyeket. A kötetek megjelenése utá­ni kutatások és az új le­lőhelyek ismertetésére megyénként pótkötetek elkészítését is tervezik. Veszprém megye pótköte­tének összeállításán már dolgoznak. Ugyancsak terv, hogy megyénként egy összefoglaló, értéke­lő kötetet írnak. Az utób­biak elősegítenék, hogy a hatalmas mennyiségű adathalmaz ne csak a szakemberek munkáját segítse, hanem teljes ér­tékben tudományos köz­kinccsé váljék. (MTI) A Pécsi Nyári Színház négy színtéren­­ Az idén újra megnyit­ja kapuit a Pécsi Nyár Színház. A múlt évi kí­sérleti évad sikere alap­ján a Kulturális Minisz­térium és a Pénzügyim­iisztérium hozzájárul ahhoz, hogy az idén ma önálló művészeti intéz­mény­ként működjön. A Pécsi Nyári Színhá sajátossága, hogy nem egyetlen helyen tartja­ az előadásokat, hanem párhuzamosan négy szín­helyen. Hátterüket a 200 éves város egy-egy törté­nelmi, műemléki részlet alkotja. A székesegyház melletti szabadtéri tánc­színen a balett lép fel a középkori vár hajdan sáncárkában a Gyula Várszínház vendégszere­pel, a tettyei romok kö­zött drámát mutatnak be, a Csontváry Múzeum ud­varán pedig bábszínház működik majd. A színház arculatát a Pécsi Balett határozza meg. A rendezők arra törekszenek, hogy Pécs a táncművészet nyári ott­honává váljék hazánk­ban, szoros kapcsolatban a társművészetekkel, ze­nével, drámával, bábjá­tékkal, képzőművészettel. A balettműsorban töb­bek között a Balettest 78” és a „Balettest 79” című előadásokat, valamint Verdi „Requiem” című művének balettfeldolgo­zását láthatja a közön­ség.­­ SZÍNHÁZI Operaház: Espáj: Anga­ra (A moszkvai Nagy Színház balettegyüttesé­nek vendégjátéka. 7) Er­kel Színház: A világ te­remtése (Ifj. b. IX. s. 4. ea., fél 6) Nemzeti Szín­ház: Éjjeli menedékhely (Fern. b. C. s. 2. ea., 7) Madách Színház: Pygma­lion (7) Madách Kamara Színház: Jövőre veled ugyanitt (C/f. b., 7) Víg­színház: Popfesztivál (7) Pesti Színház: Kedves Rópeer (7) József Attila Színház: Csin-csin (F. b. 4. ea., 7) Operettszínház: Csókolj meg, Katám! (f. b. 2. ea., 7) Thália Szín­ház: Házszentelő (7) Vi­dám Színpad: Micsoda cirkusz! (7) Mikroszkóp Színpad: Bimm-Bumm Bömbölő (de. 10) Minek néz engem? (fél 9) Rad­ MŰSOROK Tóti Miklós Színpad: Megkésett halál (4) R — R — V — D — Y (8) Korona-Pódium: Pa­rancsolj velem Tündérki­rálynő! Ruttkai Éva elő­adóestje (7) Egyetemi Színpad: Bodograph Filmklub 11/3 (fél 8) Vár­színház: Vörös zsoltár (7) Bábszínház: Népköztársa­ság útja: A Sárkány (du. 3.) Jókai tér: Csizmás kandúr (de. 10) Bp-i Gyermekszínház: Dzso­m­árt szőnyege (du. 3) A tűz márciusa (7) Játék­szín: Gőz — Állatkerti történet (fél 8) Zeneaka­démia: Ligeti András, Jandó Jenő, Baranyay László, Berkes Kálmán, Takács—Nagy vonóségyes és a Budapesti Kamara­­együttes (In memóriam Igor Stravinsky 1. fél 8) ­ Könyvek­­ a Tanácsköztársaság évfordulójára A Magyar Tanácsköz­társaság 60. évfordulójá­ra számos szép, érdekes, a legújabb kutatások eredményeire építő könyvkiadvány jelent meg. Közülük említünk most néhányat. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg második, bővített kiadás­ban Liptai Ervin Vörös­­katonák, előre! című kö­tete. A könyv a magyar Vörös Hadsereg harcai­nak történetét dolgozza fel. Először 1969-ben lá­tott napvilágot ez a könyv. Mint olvashatjuk, itthoni és külföldi le­vél­­tárak anyagára, korabeli sajtóközleményekre, ta­nulmányokra, monográfi­ákra egyaránt támaszko­dik. Ugyanakkor rendsze­rező, áttekintő munka, olvasmányos, stílusban megírva. A kor és az ese­mények megidézésében számos eredeti fénykép is segíti a kötet olvasóját. A proletárhatalom vé­delmében címmel jelent meg egy ugyancsak fény­képekkel illusztrált kötet, a BM Tanulmányi és Pro­paganda Csoportfőnöksé­ge munkájaként. írta Ko­vács Jenő, Kovács Nán­dor és Rotter József. A szerzők tanulmányai, il­letve érdekes, eredeti do­kumentumok és vissza­emlékezések idézik az eseményeket; a Belügyi Népbiztosság Központi Politikai Nyomozó Osztá­lyának munkáját, a Vörös Őrség történetét, a határ­őrizet és a határvédelem kérdéseit. Minikönyvek is megje­lentek az évforduló tisz­teletére. A Zrínyi Kato­nai Kiadó Vöröskatonák címmel adott ki kis köny­vecskét, háromféle kö­tésben, emléket állítva „azoknak a tíz- és tízez­reknek, akik­­ fegyvert fogtak a munkáshatalom, a haza védelmére”. A könyvben hatnyelvű be­vezető olvasható, majd fényképek és dokumentu­mokról készült fotók so­ra következik, kiegészítő szövegekkel. A vörös őr kis tan­könyvét jelentette meg ismételten az évfordulóra — minikönyv formájában — a BM Tanulmányi és Propaganda Csoportfő­nökség. A maradandó ér­tékű dokumentumot tar­talmazó kis könyvecske magyar és orosz nyelven hagyta el a­­nyomdát A Táncsics Könyvkiadó tette közzé az Új élet vir­rad ránk című miniköny­vet. Tartalmára az alcí­me utal: A Magyar Ta­nácsköztársaság korabeli sajtószemelvényekben. A dokumentumokat Végh Oszkár válogatta és ren­dezte sajtó alá. A kora­beli szakszervezeti lapok­ból, valamint a Vörös Új­ságból és a Népszavából válogatott írásokat né­hány fénykép egészíti ki. Az említett kötetek külalakjukban, kivitelezé­sükben is gondos, szép kiadványok. Említhetjük például a Vöröskatonák, előre! című kötetben lát­ható kilencven fénykép nagyon gondos nyomását és elhelyezését. A Prole­tárhatalom védelmében című könyv szövegdoku­mentumainak szellős, át­tekinthető tördelését, s a címlap megkomponált vörös-arany színösszeállí­tását. A meglehetősen nagy gyűjtőtábort érdek­lő minikönyvek hibátlan nyomását és kötését. Mindez a Zrínyi Nyomda munkáját dicséri, ahol az itt említett valamennyi kötet készült. M. I.

Next