Népszava, 1979. május (107. évfolyam, 101-125. sz.)

1979-05-13 / 110. szám

10 NÉPSZAVA 1 9 7 9. május 13, ..Mindig nézi a tv-mesét!” Nemrégiben részt vettem eg.y iskolaérettségi vizsgálaton, ahol az otthon gondozott hat­évesek szerepeltek. A tanító­nénik a vizsgálat után felhív­ták a szülők figyelmét arra, hogy a gyerekek nem tudtak egyetlen mesét sem elmonda­ni! Innen-onnan elhangzik az indoklás: — Nem is köti le, hiába próbáltunk mesélni... — Ezt a fiút csak az autók érdeklik... ' — Minden este nézi a TV- mesét, hétfőn pedig vetíteni szoktunk. Nagyon jó program a dia­film. mert a hozzá való szö­veget az iskolás testvér is ol­vashatja, s ezzel ő is produ­kálhat, De semmi nem pótol­hatja a hazai vagy más népek hozzánk eljutó mesekincsének átadását. Arra gondolok, amikor a mama vagy a papa az ágyban fekvő, elalváshoz vezető ella­zulás állapotában a fantáziá­ba „utazik”, s belefeled­kezve mesél. Amelyik szü­lő maga is mesével aludt el gyerekkorában, annak nem kell bizonygatnom, hogy mi­lyen élmény ez. De aki annak­idején nem kapta meg ezt, és nem szokott hozzá a meséhez, annak sem késő, hogy megis­merje például a magyar nép­mese-gyűjteményeket, feldol­gozásokat. A mesék hősei nemcsak ál­maikban kísérik el a gyereke­ket. A sok fontos ismeret mel­lé — amellyel valóban rendel­keznek — felzárkózik érzelmi fejlődésük is, mert a mesék gazdagítják, színesítik érzel­mi és gondolatvilágukat. Mert bármilyen pontosan tudják, hogy a motorok hengereiben a dugattyúknak mi a szerepük, ez nem inspirálja a spontán fantáziatevékenységet. Az erős. hatalmas sárkányok és az okos, legkisebb király­fiúk történetei az alkalmazko­dáshoz annyira szükséges füg­gőségi , igényt példázzák. Az állatmesékben a kisgyermekek olyan emberi tulajdonságokat vetítenek a történetre, ame­lyek által saját érzelmi kap­csolataik gazdagodnak. Az ál­latok embers/.erű viselkedésé­be a maguk indulatait köny- nyebben tudják behelyettesí­teni. Az agresszió, a hatalom, s a szükséges tilalmak is a gye­rekek fantáziájában sajátos megtorlási vágyakat ébreszte­nek. A meg nem valósítható vágyak csak a képzeletben tudnak beteljesülni. Ezekhez szolgáltat gazdag, képlékeny anyagot a mesevilág. A gyere­kek legtöbbször a már jól is­mert mesét kívánják újra és újra hallani. Az ilyen ismétlé­si igény a valódi életben szük­séges biztonság élményéhez segíti hozzá a gvereket. Előre örül annak, amit hallani fog. Az ismerős fordulatok támaszt nyújtanak számára az igazi életben gyakori elbizonytala­nodásnál. a kételyeknél is. Az iskolakezdés előtt, hat­éves korban az egészséges gyerekek gondolatvilágában kettősség érvényesül. Minden új ismeretet mphón kívánnak befogadni, de a mágikus hit ren­dező elvei működnek. Ezt pél­dázza a következő kis történet is: — Mama, vegyél nekem bi­ciklit! — Nagyon sok pénzbe ke­rül, nem tudok venni. Esetleg majd megbeszéljük. — Pontosan ' mondd meg. hogy mennyi! — Több, mint egy fél havi fizetés. — Kár ■.. (hosszú gondol­kodás). — Ha most találnánk egy „skatulyát", ugye milyen jó lenne? _ 9? ■ — Igen, mert akkor azt földhöz vágnánk, kipattanna a tizenkét óriás, és minden kí­vánságunkat teljesítené... Valóban? Dr. Gondos Anna KERESZTREJTVÉNY A betűs hírességek Rejtvényünk vízsz. 1. és 9., valamint függ. 1., 6., 7., 16., 17. és 20. számú soraiban olyan hires embereket rejtettünk el, akiknek a neve A betűvel kez­dődik. Megfejtésül a nyolc ne­vet küldjétek be. levelzőlapon. Vízszintes: 1. Nagy költőnk (1877—1919. Endre) 3. Egyszerű gép 5. Azonos magánhangzók 8. Nátrium 9. Híres történetírónk (1676— 1752, Peter) 10. Tudományos munkatárs, röv. 11. Rovarirtó 12. UUUUU 13. Neon egynemű betűi 14. Izoinrögzítő 15. Spárga egyik fele (!) 17. Éktelenül áld (!) 18. Ilyen a tenger vize 19. Orosz helyeslés 21. Félig nassol (!) 22. Vércsatorna 23. A tagadás szava 25. E napon 26. Északon élő szarvasfaj ALL A TA LAKÁSBAN Miért tartanak az emberek állatokat a lakásukban? Szó­rakozásból. hobbiból, szeretet- ből, természetesség utáni vágyból? Talán azt mondhatnánk, ahány állattartó, annyi ok. Mit is tartunk? Kutyát, macskát, díszhalat, nyulat. pa­pagájt, hörcsögöt, teknősbékát, kanárit, sünt, sőt, van, aki pá­vát is. A túlzott kényeztetés nem tesz jót az állatoknak, hiszen természetükkel ellenkezik. Tartsuk szem előtt, hogy csak olyan állatot tartsunk, amelynek a lehetőségekhez ké­pest — természetes életkörül­ményeket tudunk biztosítani. Ne vegyünk meg valamilyen állatot csak azért. mert a szomszédunknak is van. Minden állat tartása némi szakismeretet is igényel. Tudnunk kell. ha kutyát vá­lasztunk. hogy a kutya szőrze­te jó hőszigetelő, tehát feles­leges szövetruhákba burkolni, amikor sétálni visszük. Állandó, csak a kedvenc ál­tal használt sarkot kell kiala­kítanunk, ahol nyugodtan pi­henhet. neki is szüksége van rá. Ugyanolyan fontos, hogy a lakásban tartott állat megfele­lő mozgásáról is gondoskod­junk, hogy energiáit levezet­hesse. A kutyatartás két alapvető feltétele: minden kutyát ve­szettség ellen állatorvossal ol- tassunk be. ne felejtkezzünk meg az adófizetésről. Tisztában kell lennünk az­zal, hogy a velünk élő állatok megbetegedhetnek, illetve megbetegíthetik a környeze­tükben élőket is. Leggyakrab­ban gombás fertőzések okozói az állatok. A fás, bokros területeken a játszadozó kutyára (de ember­re is!) kerülhet kullancs, amely a melegvérű állat es ember vérét szívja. Viszketést, gyulladást, sú­lyos esetben agyhártyagyulla­dást is okozhat. Ezért mindig figyelmesen vizsgáljuk át a kutyánkat, de önmagunkat is, erdei séták, ' kirándulások után! Az állatok terjeszthetik a béltérget. ezért fontos, hogy mindig alaposan mossunk ke­zet, ha simogattuk. Jó. ha tudjuk, hogy kutyát — lakásonként — egyet sza­bad tartani. A nagy testű faj­ták csendesebbek, kevésbé he­ves vermérsékletűek. így la­kásban jobban tarthatók, mint például az élesen csaholó, iz­gága foxi. Ne felejtkezzünk meg szom­szédainkról sem! Az állat sza­ga. zajongása sok torzsalkodás forrása lehet. Sétára mindig pórázon vi­gyük. szigorúan tilos játszóte­rekre bevinni! Sajnos, sok kutyatulajdonos este viszi sétálni kutyáját, s amikor elengedi, a kutya a játszótér homokozójában hagyja „névjegyét”. Ez ko­moly pénzbüntetést von maga után! Csak akkor tartsunk kutyát, ha megfelelően tudunk gon­doskodni arról, hogy olyan helyen engedjük szabadon, ahol az nem tilos. Nyaralás, hosszabb távoliét alatt gond. hogy ki lássa el az állatokat. Semmi esetre se zár­juk ra az ajtót, azzal, hogy majd csak lesz valami! Ha állatot akarunk, kiseb­bet és igénytelenebbet vá­lasszunk, és ha meggyőződtünk saját állhatatosságunkról, csak akkor vállalkozzunk igényes, vagy nagyobb helyigényű ál­lat tartusára! Azok, akik semmilyen állat otthoni tartását nem . tudják megfelelően megoldani, sokkal okosabb, ha néha kimennek az Állatkertbe, kigyönyörködik magukat kedvenceikben. Az­zal a megnyugtató tudattal tá­vozhatnak, hogy ott mindent megtesznek azért, hogy jól érezzék magukat. mintha meg nem felelő körül­mények között sanyargatják őket! Zsembery Lili A kozmetikus orvos válaszol D. B.-NÉ. VESZPRÉM. — Azt írja hogy magának na­gyon csúnya, lúdtalpas. büty­kös. elgörbült ujjú. bőrkemé- nyedéses. tyúkszemes lába van. és kérdi, mit tegyen, hogy újszülött kislányának ne ilyen, hanem szép lába legyen? En­nek elérésére már csecsemő­korban ügyelni kell. vagyis a lábak csontozatának és izom- zatának egészséges fejlődésére. A gyermekorvos utasítása sze­rint kell a lábakat masszíroz­ni és tornáztatni, ha pedig va­lamilyen rendellenességre vol­na gyanúja, forduljon mind­járt ortopéd orvoshoz. A gyermeknek sohasem szabad szűk. és nem megfelelő cipőt viselnie, hogy később ne le­gyen lúdtalpa, ne legyenek bütykei, es lábujjai ne defor­málódjanak. Ezek létrejöttében természetesen alkati és kóros tényezők is szerepelnek, de a fenti hibák létrejöttének meg­előzésében a helytelen lábbe­lik elkerülése igen jelentős. Ezen hibák ugyanis további statikai eltéréseknek: a lúd­talp a lábizzadásnak. a bütyök a lábfágyásnak, az ujjak de- formáltsága pedig a gombás fertőzéseknek a „szálláscsiná- lói” A láb statikai hibáinak és szintén a rossz lábbelik vise­lésének következményei a bőr- keményedések, a bőr- és kö- römmegvastagodások, a tyúk­szemek és talpi szemölcsök, amelyek nemcsak azért igé­nyelnek megfelelő kezelést, es lehetőleg az okok megszünte­tését. mert sokszor igen fáj­dalmasak, hanem azért is, mert a bőrgombáknak ked­venc talajul szolgálnak. A láb bőre az egész bőrfelület egyik leggyakrabban fokozott izza- dású területe, aminek kelle­metlen voltát fokozza, hogy a többnyire zárt lábbeli viselé­sénél fogva felületéről a ve­rejték elpárolgása gátolt, és a bőr funkciójának egyéb anya­gaival kellemetlen szagú, vaj- savas erjedésbe megy át. Előny ezzel szemben, hogy a lábizzadás mindemkor csak helyi folyamat, és ha nem is egyszeri kúrával, de biztosan megszüntethető. A lábizzadást nagymértékben segíti elő a lúdtalp, és gyakran jár együtt az alszárak visszér tágulásával. Dr. Gy. J. * GYEREKEIKNEK 28. Hozzátartozók összessége 31. Zsíros ételhez fogyasztott köret Függőleges: AZ ARASZNYI KISFIÚ (Oross népmese) 1. Nagy dán mesemondó (1805—75) 2. Akadozva beszélő 3. Sértetlen 4. Kiütéses győzelem 6. A hunok Isten ostorának nevezett vezére ' 7. 1911-ben ő érte el elsőnek a Déli-sarkot 16. Kiváló amerikai sei-fi írö (Isaac) 17. Három Árpád-házi kirá­lyunk viselte ezt a nevet 19. Rossz szellem 20. Legnagyobb epikus költőnk (1817—82, Jáhos) 24. Vétlen Vera (!) 27, Skálahangok 29. Kicsinyítő képző 30. Kén és urán Sz. A. Megfejtés — nyertesek! Április 30-i keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Fahrenheit, Fulton, Fáy, Ford. Fürst, Füst, Feszi, Fodor. Könyvutalványt nyertek: Asztalos Andrea, Kiss Ildikó. Rátkav Tímea. Mtschák Ist­ván, Sárdi István budapesti­ek; és Izing Imre Bicske, Ha- dy Ilona Tiszabecs, Kiss Gá­bor Kaposvár, Széplaki Kata­lin Jászárokszállás, Szűrös Szilvia Párád. A nyereményt postán küld­jük el. Volt egyszer egy szegény parasztember és egy paraszt­asszony, nem volt egy szem, gyerekük sem. És, mert emiatt az asszony nagyon szomorko- dott, elment a parasztember az erdőbe, és fából faragott egy kisfiút. Hazahozta az er­dőből a fából való kisfiút, majd azt mondta: „Fektesd a bölcsőbe, és ringasd.” Az asz- szony megállás nélkül ringat­ta. és boldog volt. Ekkor a fiú életre kelt, és azt mondta: „Itt vagy. anyácskám?” Az anya még boldogabb lett, amikor a fiái beszélni hallotta, mind­járt elmesélte a férjének is. Egyszer — amikor a fiú már jókora nagy volt — az apa szántani' ment a földekre, és így szólt az asszonyhoz: ..Ha a fiú elalszik, hozd el nekem az ebédet,” Az asszony elké­szítette az ételt, de a fiú fel­ébredt, és így kiáltott: „Anyám, édesanyám! Engedd, hogy én vigyem el édesapám ebédjét." — ,Jlogyan tudnád te odavinni?" — kérdezte az anya. ..Tudom biz én!" — volt a válasz. A fiú hozott egy háncspapu­csot, rátette a fazekat, a pala­csintákat is, és még ö is rá­ült. és útnak eredt. így szá­guldozott, száguldozott, és köz­ben azt kiabálta: „Édesapám, édesapám! Én hozom az ebé­det!” Valóban, odavitte, és az apa elé tette. A paraszt na­gyon örült, de a fiú azt mond­ta: „Édesapám, szántani sze­retnék.” „Már hogyan akarnál te szántani?” A fiú ráült az. ekére, és szántani kezdett. Ekkor ért oda a gazdag gaz­da. és azt mondta: ..Engedd át nekem a fiadat.” — „Nem tehetem gazdám, hiszen nekem csak ez az egy van." „Amit kívánsz, megadom ér­te. csak add őt énnekem,” A Hú az apiához szaladt, és a Hitébe súgta: „Apám. adj oda neki. és kérj tőle egy sap­kára. való aranyat." A gazda telistele töltötte arannyal a paraszt sapkáját, azután megfogta a fiút. és zsebrevágta. Dp a fiú felvág­ta a zsebét kimászott. Szaladt az országúton, rab­lókkal találkozott, és azt hal­lotté. ahogy azok egymást l-ört beszélnek: „iionan. hol lehét- ve itt betömni?" A Hú odakiál­tott nekik: . Vlovatok mnna-- tokkal, maid én megmondom nőktől ! Menüink a yinn- ^o7, annak szén ökrei vannak-!” Odamentek, s ellopták a no­va ökreit, és énven. amikor osztozni készültek az ökrökön, a fiú elkióHotta magát: ..Pó­pa páva! Most lopják, az ök­reidet!” A rablók elhajították a ta­risznyájukat, de az állatokat elvitték magukkal. A fiú be­lemászott egy tarisznyába, és ott is maradt. Ekkor egy farkas futott át az úton. és megkérdezte: „Ki van ott?” — „Én vagyok, Ivánka.” „Gyere ki!” „Nem jövök ki, vigyél az én udva­romba.'’ Jó. A farkas odavit­te. farkas újra, de a fiú azt mond­ta: „Vigyél engem a tornác­ra." És a farkas odavitte. Ivánka kimászott a tarisznyá­ból, elzárta a tornácajtót, és így kiáltott: „Édesapám, gyere elő. üsd agyon a farkast!” Az apa fogott egy furkósbolot. és leütötte ‘ a farkast. A szülök szép b undácskát varrtak Ivánkának a farkas bőréből, és még ma is élnek, ha meg nem hallak — ügyes fiacskájukkal. Fordította: Zoltán Aranka

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék