Népszava, 1979. május (107. évfolyam, 101-125. sz.)
1979-05-03 / 101. szám
1979. május 3. 4 MIXZSZTÉRTANÁCS MEGTÁHÍTYALTA Gyorsabb és folyamatos korszerűsítés a vasúton és a közutakon Az országgyűlés 1978. évi őszi ülésszakán hagyták jóvá a közlekedés fejlesztésének 15—20 évre érvényes irányelveit, amelyek az elmúlt 10 év tapasztalatait hasznosítva, a társadalom és a gazdasági élet fejlődésének változásait figyelembe véve határozták meg a közlekedési ágazat legfőbb feladatait. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium összeállította a közlekedéspolitikai koncepció , továbbfejlesztésének munkaprogramját, amelyet elfogadott szerdai ülésén a kormány. Közlekedési rendszerünk változatlanul a vasútra és a közútra épül, ezért szükséges a két ágazat elmaradt területeinek gyorsabb fejlesztése. Kialakításra vár a tömegközlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés ésszerű aránya. Fontos feladat a budapesti közlekedés javítása. Folytatják a metróhálózat építését, kialakítják a gyorsvillamos-hálózatot, s gyorsvasúttá fejlesztik az elővárosi vasutakat. Új hidak építésével, a meglevők korszerűsítésével növelik a dunai átkelőhelyek átbocsátóképességét, s fokozatosan kiépítik a fővárost megkerülő autópálya-körgyűrűt Fontos követelmény a gyorsabb, a szervezettebb szállítás, a közlekedés gazdaságosságának növelése. A különböző szállítási feladatokat az a közlekedési alágazat végezze, amely a legkevesebb élő- és holtmunka, valamit energiaráfordítással jó minőségben, hatékonyan és biztonsággal ellátja azokat. A szállításokkal kapcsolatos tennivalókat olyan szervezési és fejlesztési intézkedésekkel valósítják meg, amelyek kihatnak a járművek, a rakodógépek, a raktárak, az áruelosztóhelyek jobb kihasználására, a egységrakományképzésre, a csomagolásra. Éppen az egységes szállítási folyamat megteremtésében a korszerű szállítási módszerekben rejlenek a közlekedés igazi tartalékai. A jövő korszerű közlekedése tehát csak széles körű együttműködéssel teremthető meg. Ebben minden tárcának megvannak a sajátos feladatai A közületeknél üzemben tartott tehergépkocsik kapacitását jobb szervezéssel hasznosítsák. Mivel a közlekedés fejlesztésének mintegy kétharmada építési jellegű tevékenység, a célek megvalósítása nagy mértékben függ az ipari háttértől. A most elfogadott program mindezekre és a további megoldandó feladatokra tartalmaz intézkedéseket. Végrehajtása mind a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ágazatait, szervezeteit, mind a többi érintett tárca felelőseit kötelezi a legkorszerűbb és legészszerűbb megoldásokra. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A testület Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az ifjúsági szövetség IX .kongresszusa óta végzett munkáról és a további feladatokról szóló jelentést, valamint az országos értekezlet ügyrendjére tett javaslatot. Az országos KISZ-értekezletet a Központi Bizottság május 19—20.-rahívta össze. A KISZ KB ezután személyi kérdésekben döntött. Fejti Györgyöt érdemei elismerése mellett felmentette titkári funkciójából, valamint központi bizottsági, intéző bizottsági és titkársági tagsága alól. Fejti Györgyöt a Politikai Bizottság kinevezte az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályára helyettes vezetőnek. A KISZ Központi Bizottsága Varga Lászlót, a KISZ Zala megyei Bizottságának első titkárát megválasztotta a Központi Bizottság, az Intéző Bizottság és a Titkárság tagjának, a KB titkárának. (MTI) Megjelent a Szakszervezeti Szemle A szakszervezeti mozgalom elméleti, társadalompolitikai folyóiratának vezércikkében Juhász Ottó a szocialista bagadmozgalom időszerű kérdéseiről ír. Az üzemi demokrácia néhány tapasztalatát Moldovan Gyula elemzi. A gazdaságpolitika-szociálpolitika rovatban a munkaviszonyok humanizálásáról, a szakszervezetek és a műszaki-gazdasági értelmiség kapcsolatáról olvashatunk. A folyóirat további rovatai foglalkoznak a bejáró dolgozóik helyzetével, a szakszervezetek és a szocialista művészet kapcsolatával a vszt és a bizalmiak együttes tanácskozásának tapasztalataival. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom főbb kérdéseiről Timmer József cikke tájékoztatja az olvasót. Zászlólevonás Szerdán délelőtt a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren, katonai tiszteletadás közepette levonták az állami zászlót, amely május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére lengett árbocán. Ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkásosztály vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. KÖZÉLET Johan Beelarets van Blokland, a Holland Királyság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából szerdán fogadást adott rezidenciáján. AH Mohammad Afshar, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete végleg elutazott Magyarországról. Hírügynökségi együttműködés A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának meghívására április 27—30-a között Budapesten tartózkodott Carl Frederic Sandelin, az STT—FNB finn hírügynökség vezérigazgatója. A látogatás során megkötötték a magyar—finn hírügynökségi együttműködési szerződést. A finn vendég találkozott Bányász Rezsővel, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetőjével. Híradás Paksról Szerelik az atomerőmű első turbináját A paksi atomerőmű üzemi főépületének gépházában szerdán megkezdődött az energiabázis első turbinájának szerelése A turbina a szovjetunióbeli Harkovból érkezett. A mintegy 440 megawatt villamos energiát termelő első blokkba a továbbiakban még egy turbinát szerelnek fel a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói. Egyidejűleg sokkal szélesebb körre terjesztették ki a folyamatos munkarendet az atomerőmű építkezésén. Az eddigi párszáz munkással szemben most már négyezren dolgoznak ilyen beosztásban. Az építők 10 órás műszak után váltják egymást, tíz napig dolgoznak, majd négyet pihennek A szerelők 11 órás műszakot teljesítenek és nyolc munkában töltött napot hat szabadnap követ Mindenki névre szóló ,,órarendet" kapott. Ezen szilveszter napjáig pontosan feltüntették a munka- illetve szabadidőt. Ily módon a munka hétköznap vasárnap, éjjel és nappal megállás nélkül folyik, folyamatosan dolgozhatnak a nagy teljesítményű, nagy értékű berendezések, gyorsulhat a kivitelezés. A dolgozók pedig hosszabb időt tölthetnek otthon, emellett anyagilag is jól járnak. Az új munkarend sok irányú és rendkívüli intézkedéseket kívánt. Ilyen például a dolgozók éjszakai étkeztetése Körülbelül ötszázan ebédelnek éjfélkor Számukra friss meleg ételt főznek. Az üzemegészségügyi szolgálatot újabb orvossal erősítik meg. A folyamatos munkarendhez igazodnak a gyermekintézmények is. Az ABC-áruház nyitvatartását este fél 8-ig meghosszabbították, ha pedig zárva van, a munkásétterem büféjében lehet kenyeret, tejet, napi cikket vásárolni. Az erőösszpontosítás legközelebbi célja, az üzemi főépületben az óriásdaru felszerelése augusztus 20-ig, hogy megkezdhessék a reaktorcsarnoki nagyberendezések szerelését. NÉPSZAVA Kik lesznek akadémiai tagok? Az Akadémia régi hagyományai felelevenítve még az idei közgyűlés előtt nyilvánosságra hozta a Magyar Tudomány c. folyóirat 4. számának mellékleteként az akadémiai tagalantasokat. Az Akadémia rendes és levelező tagjait az elnökség előterjesztésére a közgyűlés választja meg Az ajánlásokat a tudományos osztályok javaslatai alpján állítják össze. A mellékletben így ismertetik annak a 29 levelező tagnak a tudományos és a közéleti munkásságát, az életrajzi adatait, akiknek rendes taggá választását javasolja az elnökség. Ugyancsak megtalálható itt annak a 15 jelöltnek az életrajza is, akiknek levelező taggá választását isolják. A magyar kiállítás sikere a grazi vásáron Az elmúlt hét végén megnyílt Grazi Tavaszi Vásáron nagy sikere van a magyar kiállításnak, amely ugyan nem ad teljes képet az ország iparáról, de a bemutatott termékek felkeltették az üzleti körök, s a vásárlátogatók érdeklődését. A nemzetek pavilonjában 400 négyzetméterent a HUNGEXPO által megrendezett magyar kiállítást a legszebbnek tartják. A sikerhez nemcsak a kiállító vállalatok járulnak hozzá, hanem a Pannónia Szálloda és Vendéglátóipar Vállalat is, amelynek magyaros étterme, csárdája rendkívül népszerű. De sok vendége van a vállalatok kóstolójának és árusító pavilonjának is, amelyet a nemzetközi pavilonnak egy külön részében állítottak fel Magyar—angol történész tanácskozás A két ország történészeit kölcsönösen foglalkoztató kutatások legfrisebb eredményeiről számoltak be szerdán a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött két napos magyar—angol történész tanácskozáson Az MTA filozófiai és történettudományok osztálya, a Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága, a két évvel ezelőtt Londonban megtartott angol—magyar történész tanácskozás folytatásaként rendezte meg a mostani konferenciát. A szerdai megnyitó ülésen megjelent Richard E. C. F. Parsons Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága budapesti nagykövete. Nontcsak építeni, megóvni is tudni kell Az építő- és építőanyagipar helyzetéről és továbbfejlesztéséről hozott határozatot a múlt év októberében az MSZMP Központi Bizottsága. Az ebből adódó egyesületi feladatokat tárgyalták azon az ankéton, amelyet szerdán rendezett az Építőipari Tudományos Egyesület. Dr. Ajtai Miklósnak, az MTESZ elnökének megnyitója után Bonifert Ádám, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese tartott előadást. Elmondotta: az építőipari határozat nemcsak az ágazat számára fontos, szervesen épül a gazdasági intézkedések egységes ■koncepcorendszerébe, amely a 80-as évek feladatait jelöli ki. Az elmúlt 15 esztendőben csaknem duplájára növekedett az évente épülő lakások száma, és az egy munkásra jutó építésiszerelési érték. Míg 1964- ben az építés iparosítása volt a fő feladat, ma már a rendszerszemléletű építés elterjesztésen a sori A népgazdaságon belül erősödött a gazdasági folyamatok kölcsönhatása, nőtt az egyes ágazatok egymásra utaltsága. A 80-as években fokozódik az építőiparban a nemzetközi együttműködés szerepe, és az építők felelőssége olyan új elemekkel bővül, mint például a környezet védelme. Bonifert Ádám hangsúlyozta: az építőiparnak világos programja van, amelynek megvalósításához az eszközök nagy része is rendelkezésre áll. A fejlesztések során afelújításnak az építéssel azonos rangot kell biztosítani, és nagy szükség van a beruházási folyamat minden egyes elemének javítására. Ezután dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár a fejlesztéshez szükséges tennivalókról beszélt. Elsősorban arról, hogy az építőipar működésének hatékonyabbá tétele össztársadalmi érdek. A legfontosabb feladatok sorában említette a beruházási munka javítását, a komplex lakásépítést, az egészségügyi és oktatási létesítmények építését, felújítását, valamint épületvagyonunk megóvását. A rendszerelvű építés megkívánja, hogy már az új épületek létrehozásánál gondoljanak a karbantartás, felújítás lehetőségére, mert csak így lehet a fenntartást az építés rangjára emelni. V. Zs. 3 A fruisztálkodás tükre Tvrudósok s is nette rétjét teimorayan termelünk Bármilyen bonyolult is a számviteli munka, pontosan és tisztességesen kell elvégezni. Akkor sem adhatunk felmentést azoknak, akik hanyagul kezelik, ha tudják, hogy a vállalatok és szövetkezetek vezetőinek többsége a műszaki-termelési területek gyors ütemű fejlesztése mellett nem fordított elegendő figyelmet a számviteli munka racionalizálására, a belső információs rend sok helyütt elmaradott. Vitathatatlan az. Kétszer nyúlt az állam zsebébe egyazon címen, egyazon szolgáltatásért az V. kerületi Ingatlankezelő Vállalat. A lakóépületek távfűtéséhez felhasznált, a lakosság részére értékesített gázenergiát egyszer — jogtalanul — árkiegészítéssel csökkentett fogyasztói áron vette meg a Fővárosi Gázművektől, ugyanakkor igénybe vette a távfűtés után járó fogyasztói árkiegészítést is. A jó- vagy rosszhiszeműségre természetesen csak következtetni lehet. Például abból, hogy a vállalatok, szövetkezetek mérlegbeszámolójában majdnem olyan arányban fordultak elő az eredményüket csökkentő, mint a növelő tévedések. Ilyen hibák adódtak például a költségek és a ráfordítások helytelen elszámolásából, az indokoltnál több, vagy kevesebb adó befizet téséből. Súgván, kiről tételezhetjük fel, hogy szándékosan fizet a szükségesnél több adót, vagy téved más módon a saját kárára? Ez legalábbis nem valószínű. Ám, mint köztudott, a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Ha eltekintünk a helyenként bizonyítható rosszhiszeműségtől, nyerészkedési vágytól, a sok tévedés következménye akkor is káros a népgazdaság számára, s a gazdálkodás fegyelmének lazulását jelzi is, hogy nem kapott megfelelő erkölcsi és anyagi megbecsülést a számviteli és pénzügyi dolgozók többsége. Ám a munkafolyamatok arányira mégsem bonyolulta, hogy azokat ne lehetne megfelelően elvégezni. Ezt jelzi, hogy a közelmúltban több vállalat és szövetkezet kapott elismerést a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságától az elszámolások és nyilvántartások példás pontosságáért. Az 1978. évi mérlegbetalán nem is egészen igazságos az IKV-t ezértkiszerkeszteni’’, vagy legalábbis nem tűnik annak, ha meggondoljuk, hogy a Pénzügyminisztérium tavalyi ellenőrzéseinek alig 16 százaléka végződött anélkül, hogy jegyzőkönyvet kellett volna felvenni. Vagyis valamiféle jóhiszemű tévedést, vagy rosszhiszemű manipulációt a gazdálkodó szervek túlnyomó többségénél találtak a revizorok. De mi az oka a fegyelem lazulásának? Mivel magyarázzuk, hogy a pénzügyi-gazdasági ellenérzések lépten-nyomon hibákat találtak? S tegyük hozzá: nem csupán tavaly. Mi több: a vizsgálatok megállapításai évről évre ismétlődnek, meg a hibaforrások aránya sem változott. Enyhítő körülmény, amivel a gazdálkodó szervek védekeznek: az elszámolási rendszer nagyon bonyolult. Ez sajnos igaz, a juttatások és elvonások tengerében sem könnyű eligazodni, hát még mennyi hiba forrása lehet az önköltségszámítás, a selejtezés, a hulladékkészlet kimutatása, a befejezetlen termelés leltározása és értékelése, az eladott áruk beszerzési árának kiszámítása, az elszámolóárak képzése, a követelésekről és kötelezettségekről vezetett nyilvántartás, sőt, az egyes vállalati szabályozások hiányos, vagy elavult volta is számolók összesítése és elemzése alapján kialakult a kép arról, hogyan gazdálkodtak tavaly a vállalatok, szövetkezetek. Az egyik szembetűnő megállapítás szerint a vállalati nyereségek a tervezettnél és a vártnál lassabban emelkedtek, összegük alig 1 százalékkal volt több az előző évinél. Azt mondhatná bárki: természetes, hiszen csökkentek az állami támogatások, szigorúbbá váltak a gazdálkodás külső és belső feltételei, szűkültek az értékesítés és a beruházás lehetőségei. Csakhogy másról is szó van. Egyebek között például arról, hogy a ráfordítások nagyobb arányban nőttek, mint a termelés, ez pedig olyan jelenség, amelyre figyelmet kell fordítani A költséggazdálkodás nem kielégítő voltát jelzi, hogy 100 forint termelési értéket SS forint ráfordítással állítottunk elő. Meglehetősen sok hiányosságot tárt fel a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának ellenőrzése a bérgazdálkodásban is Igaz, a szabályozás itt sem egyszerű, ám a bonyolultság sem mentség arra, hogy a revizorok sok millió forintos bérfejlesztési befizetési hiányokat és többleteket tapasztaltak. Ugyanakkor megállapították, hogy a műszakpótlék bevezetésére nyújtott állami támogatással az érintett vállalatok többnyire szabályszerűen számoltak el. S ami fontos eredmény: a pótlék hatására népszerűbbé vált a több műszakos beosztás. Azért a műszakpótlék bevezetése sem volt felhőtlen. Harminchárom vállalat, illetve szövetkezet a ténylegesnél nagyobb mértékűnek tüntette fel a második műszakot, és ehhez az indokoltnál magasabb összegű állami támogatást szerzett. Ahol a revizorok ilyen hibára bukkantak — például az egyik vasipari szövetkezetnél —, ott javaslatot tettek a központi támogatás vtszA magas költségekhez jócskán hozzájárultak a készletgazdálkodás fogyatékosságai. 1978-ban a készletállomány értéke az árbevétel növekedését meghaladó mértékben, 9,8 százalékkal nőtt, s ennek a többletnek csak egy töredékét okozták az áremelkedések. A nagyobb készlet tehát döntően az anyagok, az alkatrészek, felhalmozásából adódott, különösképpen a gépiparban, az élelmiszeriparban és a könnyűiparban. A vásárolt készleteken belül szembetűnően emelkedtek a tőkés relációból származó importanyagok, alkatrészek, ami részben biztonsági — taktikai — vásárlásokra utal, részben arra, hogy az export a szándékolttól eltérően nem, vagy csak mérsékelten bővült. Egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél a készletek növekedéséhez a termelés ütemtelensége is hozzájárult szavonására. Összesen 1,4 millió forint került vissza ily módon a közös kaszszába. Újra és újra azt tapasztalják a pénzügyi ellenőrök, hogy a bérgazdálkodással kapcsolatos preferenciák olykor pontatlanul tájékoztatják a vállalatokat. Például a Győr-Sopron megyei Tanács olyan leiratot adott ki, amelynek első mondata szerint a bázis bérszínvonal emelésével, a második mondata szerint a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérnöveléssel azonos módon kell elszámolni az adott összegű bérpreferenciát Ezek után a vállalatok nyilván úgy számolták el, ahogy számukra kedvezőbb volt. A vizsgálat bizonyítja: a számviteli rend, a bizonylati fegyelem sok helyütt nem felel meg az előírásoknak. Márpedig a nyilvántartások rendezettsége vagy rendezetlensége sokat elárul a gazdálkodásról, mondhatni annak tükörképe. Akárcsak a világos beszéd a világos gondolkodásnak Gál Zsuzsa f i«sstrronf Itinmyntusok